AI generation as a development tool in Europe : A double-edged sword?

AI-generálás mint fejlesztési eszköz Európában: Egy kétélű kard?

Absztrakt

Európa gazdasági térvesztésen megy keresztül. Lomha növekedési dinamikája és elmélyülő területi megosztottsága pont akkor ásta alá globális pozícióját, amikor a mesterséges intelligencia (AI) átírja a világgazdaság szabályait. Miközben az AI-ra széles körben a termelékenységnövekedés, versenyképesség és új gazdasági lehetőségek lehetséges forrásaként tekintenek, térbeli következményei még bizonytalanok. Alkalmas-e az AI-generálás – az AI technológiák mögött álló, azokat létrehozó innovációs tevékenység – Európa lecsúszásának megfordítására? Tanulmányunkban egy 224 NUTS2 régiót felölelő,26 EU-tagországra kiterjedő paneladatbázist használunk a 2011–2019 közötti időszakban azzal a céllal, hogy feltárjuk, hozzájárulnak-e az AI-hoz kapcsolódó találmányok a gazdaság és foglalkoztatás növekedéséhez, illetve, hogy ezek a hatások egyenletesen oszlanak-e el a térben.

Az empirikus vizsgálat több egymást kiegészítő megközelítést ötvöz. Fix hatású panelmodelleket becsülünk a meg nem figyelt regionális jellemzők és időbeli sokkok figyelembevételére, míg referenciaként véletlenszerű hatású modelleket alkalmazunk. A fordított oksági viszonyokból és időben változó tényezők kihagyásából eredő lehetséges endogenitás kezelésére System-GMM becslőket használunk fel. Ezeken túl fix hatású kvantilis regressziót alkalmazunk annak vizsgálatára, hogy az AI generálásának hatásai eltérnek-e a regionális növekedés eloszlása szerint. Végül térökonometriai modellbecsléseket végzünk a robusztussági ellenőrzés céljából, hogy figyelembe vegyük a szomszédos régiók közötti földrajzi függőségeket és lehetséges spillover-hatásokat.

Az eredmények három fő megállapítás felé mutatnak. Egyrészt az AI-generálás pozitív össze‐függést mutat mind a gazdasági növekedéssel, mind a javuló foglalkoztatással. Azok a régiók, ahol erősebb az AI-hoz kapcsolódó szabadalmi aktivitás, magasabb egy főre eső GDP-növekedést és foglalkoztatásbővülést mutatnak, amely arra utal, hogy az AI a technológiai feljebb lépés és regionális fejlődési potenciál lényeges forrása lehet. Másrészt az AI-generálás előnyei nem egyenletesen oszlanak meg az európai régiók között. A legerősebb gazdasági kapcsolódások azokban a régiókban koncentrálódnak, amelyek eredendően a technológiai és gazdasági élvonalba sorolhatók; ez pedig arra utal, hogy az AI valószínűleg inkább megerősíti a meglévő regionális versenyelőnyöket, mintsem automatikusan elősegítené a felzárkózást. Harmadrészt a lehetséges foglalkoztatási hatások eltérő térbeli mintázatot mutatnak: a foglalkoztatás növekedése hangsúlyosabb a közepes teljesítményű régiókban, amely arra utal, hogy az AI-hoz kapcsolódó innováció a legfejlettebb innovációs csomópontokon túl‐mutatóan is szélesebb bázisú munkaerőpiaci lehetőségeket teremthet.

Az eredmények rávilágítanak az AI-alapú fejlődés duális hatására. Az AI-generálás jelentőslehetőséget kínál az európai versenyképesség erősítésére, előnyei azonban nagymértékben függenek a regionális képességeken, beleértve az innovációs kapacitásokat, képzett munkaerőt, illetve innovációs ökoszisztémákat. Az AI-hoz kapcsolódó tudástermeléshez való hozzáférést, illetve a periférikus régiók abszorpciós kapacitását javító szakpolitikák hiányában az AI inkább elmélyítheti, mint csökkentheti Európa területi megosztottságát. A tanulmány hozzájárul a technológiák, regionális fejlődés, valamint területi egyenlőtlenségek körül folyó vitákhoz, bemutatva, hogy az AI gazdasági hatásait nem csupán maga a technológiai fejlődés, hanem az innováció egyenlőtlen földrajza is formálja.