Industrial restructuring and labour dynamics beyond metropolitan spaces: Understanding uneven development through path change in small towns in the era of multiple transitions

Ipari szerkezetváltás és munkaerőpiaci átrendeződés a nagyvárosi tereken túl: a vidéki ipari centrumok átalakulása és egyenlőtlen fejlődés felhalmozásirezsim-váltás idején

Absztrakt

Jelen tanulmány a makroszintű társadalmi-térbeli átalakulások és a regionális egyenlőtlenségek összetett ok-okozati mechanizmusait boncolgatja. A vizsgálat középpontjába a kis‐városok ipari szerkezeti átalakulását állítottuk, hogy feltárjuk a termelő tőke és az állami beavatkozások transzformatív munkaerőpiaci mobilitásra és jövedelmekre gyakorol hatását a periférikus helyzetű régiókban. A kisvárosokra a pénzügyi válság után (óta) kibontakozó felhalmozási rezsim perifériás iparosodási folyamatainak laboratóriumaként tekintünk, ahol megragadható, hogy a technológiai átalakulás, a válság utáni intézményi struktúrák és hatalmi viszonyok, illetve a lokális terek folyamatai, sajátosságai hogyan kapcsolódnak össze és formálják egymást. Célunk annak megragadása, hogy ezek a kölcsönhatások milyen új fejlődési pályákat és ezekből eredő társadalmi térbeli egyenlőtlenségeket eredményeztek. A makroszintű felhalmozási és lokális társadalmi folyamatok összekapcsolódásának elemzéshez analitikai keretként a kritikai politikai gazdaságtani megközelítésre és Doreen Massey hely- (place) koncepciójára támaszkodunk. Állításunk az, hogy a válság utáni átrendeződő hatalmi viszonyok és intézményi struktúrák keretei között a kisvárosok a helyi erőforrások, elsősorban a munkaerő mobilizálásnak felértékelődő színtereivé váltak, amelynek voltak nem várt/nem kezelt következményei. Utóbbiak közül kettőre fókuszálunk, arra, (i) hogyan differenciálódott a városállomány és ezzel a társadalmi-térbeli egyenlőtlenségek milyen régi-új mintázatai azonosíthatók, és (ii) ezekben hogyan azonosíthatók a periféria-helyzet újratermelődésének mechanizmusai.

A tanulmány az 5-30 ezer lakosú kisvárosok 2001–2022 közötti társadalmi-gazdasági folyamatainak statisztikai elemzésére épül. A térbeli fókusz Magyarország, amely nemcsak az európai perifériás iparosodás színtereként, hanem a központi államhatalom iparosításban betöltött meghatározó szerepe miatt is releváns terep a változó tőke-állam viszony térbeli következményeinek vizsgálatához. Az elemzés rávilágít az munkaerőpiac térbeli átrendeződésének ipari szerkezetváltással összefüggő folyamataira, a térbeli mobilitás (ingázás) és a munkajövedelmek térbeli egyenlőtlenségeinek ezekhez kapcsolódó trendjeire. Ezzel részletesebb képet alkothatunk arról, hogy a periféria ipari átalakulását mozgató hatalmi viszonyok, érdekek és akciók milyen módon formálják a régi-új térbeli egyenlőtlenségeket Magyarországon és azon túl, a kelet-közép-európai (fél)periférián.