A kárpátaljai magyarok migrációja Magyarországra az orosz-ukrán háború kitörése után: átalakuló mintázatok és térbeli sajátosságok

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.17649/TET.40.1.3687

Kulcsszavak:

Ukrajna, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, transznacionális migráció, kárpátaljai magyarok, lakhelyválasztás

Absztrakt

Ukrajnában az elmúlt bő évtized geopolitikai krízisei – különösen a 2014-ben kezdődő kelet-ukrajnai harcok, majd a 2022-es orosz invázió – Kárpátalján is jelentősen átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat. Ennek hatására a kárpátaljai magyarok elvándorlása egyre intenzívebb lett, továbbá migrációjuk mintázatai megváltoztak. Ahogy a korábbi krízisidőszakokban, úgy 2022-t követően is a migráció elsődleges célterülete, köszönhetően az anyaország nemzetpolitikája által teremtett lehetőségeknek, Magyarország, amin belül kitüntetett szerepet játszik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye.

Statisztikai adatok és terepkutatás együttes alkalmazására épülő tanulmányunk célja, hogy minél pontosabban feltérképezze (1) az Ukrajnából Magyarországra irányuló migráció volumenét, térbeli jellemzőit, dinamikáját a teljeskörű orosz katonai invázió után; (2) a Magyarországra települt kárpátaljai magyarok migrációjának fő motivációit; valamint (3) a migráció térbeli sajátosságait, azaz a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe áttelepülők lakóhely-választási preferenciáit.

Vizsgálatunk rámutat arra, hogy a jelen migrációs hullám nem értelmezhető a korábbi időszak jellemzőinek ismerete nélkül, ugyanis a mostani migráció katalizátorai a 2010-es évek során kiépült transznacionális kapcsolathálók, ingatlanvásárlások és állampolgársági kedvezmények. A 2022 után megfigyelhető áttelepülés e korábbi transznacionális családi stratégiák (re)aktiválása révén történt, statisztikailag nem, vagy alig nyomon követhető módon, aminek eredményeként a korábban jellemző kétlakiságot egyre több esetben váltja fel az állandó magyarországi tartózkodás. Az áttelepültek lakhelyválasztása kapcsán azt találtuk, hogy kiemelkedő a határátkelőhelyek szerepe, amelyek közelében 20–50% is lehet a kárpátaljai származásúak aránya, akik jellemzően adott határátkelő vonzáskörzetéből származnak – tehát a földrajzi közelség a kibocsátó oldalon is fontos tényező.

Szerző életrajzok

Tátrai Patrik, HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet

tudományos főmunkatárs

Erőss Ágnes, Free University of Bozen-Bolzano

MSCA Seal of Excellence ösztöndíjas kutató

Kohut-Ferki Julianna, HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet

tudományos munkatárs

Kovály Katalin, HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet

tudományos munkatárs

II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem
adjunktus

 

##submission.downloads##

Megjelent

2026-04-14

Hogyan kell idézni

Tátrai, P., Erőss, Ágnes, Kohut-Ferki, J., & Kovály, K. (2026). A kárpátaljai magyarok migrációja Magyarországra az orosz-ukrán háború kitörése után: átalakuló mintázatok és térbeli sajátosságok. Tér és Társadalom, 40(1), 146–168. https://doi.org/10.17649/TET.40.1.3687

Folyóirat szám

Rovat

Ténykép

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

<< < 1 2