A cukorbetegséggel összefüggő halálozás területi egyenlőtlenségei nemek szerint

Absztrakt

A cukorbetegség növekvő népegészségügyi probléma Magyarországon, hiszen a betegek száma az utóbbi két évtizedben megháromszorozódott. A tanulmány a diabéteszes halálozás területi és nemek közötti egyenlőtlenségeit vizsgálja, kapcsolatot keresve a szocioökonómiai tényezőkkel, az egészségügyi ellátás elérhetőségével és minőségével, valamint a különféle szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel. A tanulmány a 2013–2016 közötti időszakra vonatkozó, járási szintű, férfi és nő diabéteszes halálozás egyenlőtlenségeit elemzi, főként nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok aggregált adatai alapján. A magyarázó változók négy csoportba sorolhatók: lakosság társadalmi-gazdasági státusza, területi szintű depriváció, egészség magatartás és az egészségügyi ellátás mennyiségi és minőségi jellemzői. Az elemzés eszköze lineáris regresszió. Eredményeink alapján a területi depriváció szintje (különösen az élelmiszerboltok elérhetősége), az alkoholfogyasztás, a nők esetében pedig a járás népességének átlagos társadalmi státusza is összefüggést mutat a diabéteszes halálozással. Az egészségügyi ellátás minősége kevésbé meghatározó. A nemek közötti különbség jelentős: a nők diabéteszes halálozása erősebb összefüggésben állt a férfiak alkoholfogyasztásával, mint a sajátjukkal. Az elemzés meglepő eredménye, hogy az egészségügyi ellátáshoz történő hozzáférés kevésbé meghatározó tényezője a diabétesz okozta halálozásnak, míg az alkoholfogyasztás minden modellben szignifikáns előrejelzőnek bizonyult. A nemek szerinti elemzés kimutatta, hogy a társadalmi-gazdasági tényezők inkább a nők diabéteszes halálozását befolyásolják. Az ún. élelmiszer sivatagok jelenléte szintén fontos kockázati tényező. A kutatás konklúziója, hogy a diabéteszes halálozással a depriváció és az alkoholfogyasztás mutat összefüggést. Figyelemre méltó az ellenkező nem alkohol fogyasztásának hatása, ami vélhetően stressz, támogatáshiány és anyagi problémák következménye. Mindez kiemeli az egészségügyön kívüli tényezők jelentőségét.