A települési egyenlőtlenségek új dimenziója: a mezőgazdasági földhasználat-szerkezet

Absztrakt

Tanulmányunk célja a magyarországi települések földhasználat-szerkezet szerinti csoportjainak kimutatása, és annak vizsgálata, hogy van-e összefüggés a települések fejlettségi mutatói és a földhasználat szerkezete között. Annak ellenére, hogy a földhasználat széles körben kutatott, kevés olyan elemzést találunk, amely települési szintű adatokra épül. Kutatásunk hozzáadott értékét az adja, hogy – eltérve a szakirodalom adathasználatától – megfigyelési egységnek a települést tekinti. Elemzésünk során első lépésben az EU egységes területalapú támogatási (SAPS) adatok alapján a földhasználó gazdaságok adatbázisát alakítottuk ki, majd ez alapján hoztunk létre egy településszintű adatbázist, melyet összekapcsoltunk településsoros mutatókkal. Látens profilelemzés segítségével a földhasználat-szerkezet szerint a települések hat jellegzetes csoportját tártuk fel, amelyek a korábbi kvalitatív munkák szerint is jól azonosíthatóak. A települések fejlettségi mutatóinak a földhasználat-szerkezettel történő összekapcsolása arra mutatott rá, hogy a vegyes, a szegmentált és a nagybirtok dominanciájú földhasználat-szerkezeti struktúra olyan településekre jellemző, amelyek fejlettségi mutatói rendre meghaladják a szétaprózott földhasználati szerkezetű települések mutatóit. A települések földhasználat-szerkezete további kutatásokat igényel, az azonban már most is megállapítható, hogy a települések közötti egyenlőtlenségek egy olyan lényeges dimenzióját sikerült bemutatni, amely a kutatásokban eddig kevéssé kapott figyelmet.