Kialakulhatnak-e okos falvak az Abaúji térségben?

Kulcsszavak: okos falvak, Abaúji térség, halmozottan hátrányos térség, hálózat elemzés, gephi módszer, smart index, fenntarthatóság, okos régió

Absztrakt

A tanulmány keretei között az Abaúji térség kutatása kapcsán arra szeretnénk választ kapni, hogy egy halmozottan hátrányos helyzetű térségben, ahol alacsony szintű a gazdasági és természettudományi innováció segíthet-e és lehet-e a változások motorja a társadalmi innováció. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához először áttekintjük a téma szakirodalmát és azokat a „smart modell”-eket, melyek támogatást adhatnak vagy szóba jöhetnek a fejlesztések során. Ennek során különbséget teszünk a falvak és nagyobb városok esetében alkalmazható modellek között. A modellek és a terepi kutatások alapján megfogalmazunk egy lehetséges okos régió modellt, valamint elkészítjük a vizsgált térség hálózat elemzési modelljét Gephi módszerrel, mely a kiskereskedelemi üzletek térbeli elérhetőségéről (valamint a civil szervezetek számáról) ad képet. A hálózatok fejlődése és rendszerbe szerveződése további új lehetőségeket nyit meg előttünk. Fontos kérdés, hogy ebben az új helyzetben a városok okosodása hogyan hat ki a régió és falvak okosodására azok fejlődésére, vajon a városok okosodásának multiplikatív hatása érezhetően javítja-e a környező településeken élők életminőségét. A város-vidék relációs kapcsolat változása a városlakók számára egy élhetőbb várost, míg a községek lakói számára pedig egy minőségibb élet kialakulásának feltételeit teremti meg, ezen kérdéskört kívánjuk áttekinteni tanulmányunk keretei között.

Szerzői adatok

Tamás Sikos T., Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Vezetéstudományi Intézet

egyetemi tanár

Dóra Szendi, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet

adjunktus

Megjelent
2021-09-01
Hogyan idézzem?
Sikos T., T. és Szendi, D. (2021) Kialakulhatnak-e okos falvak az Abaúji térségben?, Tér és Társadalom, 35(3), o. 154-181. doi: 10.17649/TET.35.3.3361.
Rovat
Ténykép