A hazai nagyvárosok sikerességének tényezői a vállalati vélemények tükrében

DOI: https://doi.org/10.17649/TET.35.1.3213
Kulcsszavak: sikeresség, telephelyi tényezők, vállalatok, Magyarország

Absztrakt

A rendszerváltozástól napjainkig élénk érdeklődés mutatkozik a magyar településhálózatban elfoglalt városi pozíciók értelmezése iránt. A kapcsolódó kutatások egy része komplex módon kezeli a mögöttes települési siker fogalmát, az elemzések a sikerességet befolyásoló tényezők szélesebb körét veszik figyelembe. Más kutatások inkább a sikeresség egy-egy kiemelt aspektusára koncentrálnak. Tanulmányunk célja, hogy rétegzett vállalati kérdőíves megkeresések (magyarországi vállalkozások régiók, vállalati méret és szektorok szerinti megoszlása) alapján bemutassa a magyarországi települések telephelyi megítélését, jellemezze az értékelések időbeli változását, és kísérletet tegyen típusképzésekre, egyidejűleg lehetőséget biztosítva a statisztikai adatalapú kutatási eredményekkel történő összevetésre is. A nemzetközi városrangsorok rövid áttekintését követően a magyarországi települési szintű kutatások elmúlt két évtizednyi eredményeiből válogatunk.

Saját kutatási eredményeink közül bemutatjuk a városok telephelyi vonzerejének megítélését, megvizsgáljuk, hogy a vállalatok hogyan ítélik meg a településeket az országon és saját szűkebb régiójukon belül, valamint időbeni és térbeni összehasonlításokat is végzünk. Kvantitatív vizsgálataink alapján kijelenthetjük, hogy a statisztikai adatelemzésen alapuló kutatási eredményekkel összhangban, a nagyvárosok, a régió- és megyeközpontok kerültek a vállalati rangsorok élére. Visszaszorulóban van a kedvező működési költségek magyarázó ereje, ezzel szemben felértékelődőben van városaink nemzetközi kapcsolatrendszere, üzleti szolgáltatásaik, a helyben elérhető munkaerő felkészültsége és az előnyös innovációs kultúra. Úgy véljük, hogy kutatási eredményeink érdemi hozzájárulást biztosíthatnak az egyes települések komplex térségi tényezőkínálatának megalapozásához, ami fejlesztéspolitikai aspektusból azért sürgető feladat, mert vidéki nagy- és középvárosaink egyelőre nem részei a globális városrendszernek.

Szerzői adatok

Zoltán Koltai, PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar

Vidékfejlesztési Intézet, egyetemi docens

Csilla Filó, PTE Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet

Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, adjunktus

Megjelent
2021-02-22
Hogyan idézzem?
Koltai, Z. és Filó, C. (2021) A hazai nagyvárosok sikerességének tényezői a vállalati vélemények tükrében, Tér és Társadalom, 35(1), o. 92-112. doi: 10.17649/TET.35.1.3213.
Szám
Évf. 35 Szám 1 (2021)
Rovat
Ténykép

Copyright (c) 2021 Zoltán Koltai, Csilla Filó

Creative Commons Licensz

Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 International Licensz alatt áll.

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.

FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY

A felhasználási engedély célja a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.

A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.

A felhasználási engedély tartalma

  1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző a KRTK számára.

A felhasználási jog terjedelme

  1. A KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
    1. területi korlátozás nélkül,
    2. ingyenesen,
    3. határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
  2. A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
    1. a szerzői mű első közlésének jogára,
    2. tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
    3. terjesztésre,
    4. felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
    5. nyilvánossághoz való közvetítésére,
    6. kereskedelmi forgalomba hozásra.

Open Access

A Tér és Társadalom kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban. 

A mű további licencbe adása

  1. Szerző engedélyezi, hogy a KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
  2. A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.

Változtatás

  1. A KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.

Szavatosság

  1. A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely a KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
  2. Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet a KRTK számára átadó szerző felelőssége.

Személyhez fűződő jogok

  1. A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.