Megosztásos gazdaság – a megosztás vagy a fogyasztás tere?

Kulcsszavak: megosztásos gazdaság, beágyazottság, szubsztantív gazdaság, intézményi logikák, közösségi javak

Absztrakt

Tanulmányunk célja a megosztás társadalmi jelentésének körüljárása a gazdaság szubsztantív és formális jelentései és a commoning fogalmának segítségével empirikus esetek alapján. Érvelésünk szerint fontos, hogy megkülönböztessük a kereskedelmi célú megosztás formáit azoktól a szükségletkielégítést célzó gyakorlatoktól, melyek célja és eszköze az emberek egymáshoz való kapcsolódása, egymás segítése, és ahol az egymás iránt érzett felelősség értékként jelenik meg. A megosztáson alapuló gazdaság tehát nem összekeverendő az általában rövid távú bérlés, szolgáltatás igénybevételét lehetővé tévő kereskedelmi, és végső soron profitmaximalizálást célzó platformokkal. A megosztás társadalmi jelentése alapján sokkal inkább a szubsztantív gazdaság dimenziójába esik, szemben a kereskedelmi célú megosztó platformokkal, melyek a formális gazdaság részei. A megosztás a commoning során is központi helyet foglal el, hiszen a résztvevők bizonyos erőforrásokat közösen hoznak létre, tartanak fenn és osztanak meg. A commoning a megosztásnál azonban tágabb jelentéstartalommal bír. Egyrészt a fogalom az erőforrások létrehozásán, fenntartásán túl magába fogalja azokat a társadalmi gyakorlatokat, amelyeket a résztvevők a szabályok kialakítására, monitorozására és az erőforrások felhasználására hoznak létre. Másrészt, a commoning gyakorlatokat mozgalmi szempontból vizsgáló szakirodalomban explicit politikai célként jelenik meg az önszerveződő kezdeményezéseknek a piaci mechanizmustól való függetlenségük ill. az arra való törekvésük. Érvelésünk szerint e jellemzők miatt a commoning elméleti keretén keresztül megvizsgálva jobb megértést kínál, hogy a megosztás milyen céllal van jelen a megosztáson alapuló kezdeményezésekben. Tanulmányunkban három empirikus eset segítségével, amelyekben valamilyen módon jelen van a megosztás arra keressük a választ, hogy az egyes esetek milyen jellemzőkkel bírnak, hogyan jelenik meg a megosztás és mennyiben tekinthetőek a commoning gyakorlatának. Vizsgálatunk rávilágított, hogy az egyes esetekben megfigyelhetünk olyan jellemzőket, amelyek a commoning gyakorlatához teszik hasonlatossá őket, ám színtiszta, a piaci mechanizmustól teljes mértékben független gyakorlat nincs a vizsgált esetek között, a kezdeményezések valamilyen mértékben interakcióbak kerülnek a piaccal.

Szerzői adatok

Orsolya Lazányi, Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet

Döntéselmélet Tanszék, doktorjelölt

Tamás Veress, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdaságetikai Központ

PhD hallgató

Fanni Bársony, Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia Doktori Iskola

doktorjelölt

Megjelent
2020-05-21
Hogyan idézzem?
Lazányi, O., Veress, T. és Bársony, F. (2020) Megosztásos gazdaság – a megosztás vagy a fogyasztás tere?, Tér és Társadalom, 34(2), o. 67-87. doi: 10.17649/TET.34.2.3206.
Rovat
Tanulmányok