Vidékfejlesztési támogatások munkaerőpiaci hatásainak települési szintű útmodellezése magyarországi községek mintáin
Absztrakt
A tanulmány az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében felhasznált EU-s, szűkebb értelemben vett (3. tengelyes) vidékfejlesztési támogatások munkaerőpiaci hatásaival foglalkozik. A vizsgálat azért fontos, mert a vidékfejlesztési programok hatáselemzése általában a projektek teljesítményeinek számbavételére korlátozódik, az érdemi hatáselemzés mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban ritka és nem megbízható. Az ÚMVP szűkebb értelemben vett vidékfejlesztési céljaiként a vállalkozásösztönzést, a munkahelyteremtést és a jövedelemnövelést nevezi meg a helyi gazdasági diverzifikáció keretében. Ennek megfelelően a tanulmány elemző része a harmadik tengelyes támogatások elköltésének jövedelemre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásával foglalkozik, a magas mérési szintű változók által lehetővé tett lineáris regressziószámításokon alapuló útmodellezéssel – a hazai községek három almintájában (agglomerációs, nem agglomerációs és leghátrányosabb helyzetű falvak). A modellek a munkaerőpiaci helyzetet mérő változóknak a 2006 és 2016 közötti, egy főre vetített változását magyarázzák az egy főre eső elköltött (harmadik tengelyes) támogatások függvényében. Az elemzés legfontosabb eredményei: 1. A vidékfejlesztési támogatások mind közvetlenül, mind a vállalkozások foglalkoztatottsági arányának növelésén keresztül közvetetten befolyásolták a helyi jövedelmi helyzetet a nem agglomerációs településeken. 2. Az agglomerációs településeken a változók kevésbé magyarázták a jövedelmek alakulását, mint másutt. 3. A leghátrányosabb térségekben a mikrovállalkozások arányának bővülése negatívan befolyásolta a foglalkoztatást, csökkentve a vidékfejlesztési támogatások összességének pozitív hatását.
Copyright (c) 2019 Gergely Horzsa

Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 International Licensz alatt áll.
A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.
FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY
A felhasználási engedély célja a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.
A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.
A felhasználási engedély tartalma
- A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző a KRTK számára.
A felhasználási jog terjedelme
- A KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
- területi korlátozás nélkül,
- ingyenesen,
- határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
- A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
- a szerzői mű első közlésének jogára,
- tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
- terjesztésre,
- felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
- nyilvánossághoz való közvetítésére,
- kereskedelmi forgalomba hozásra.
Open Access
A Tér és Társadalom kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban.
A mű további licencbe adása
- Szerző engedélyezi, hogy a KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
- A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.
Változtatás
- A KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.
Szavatosság
- A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely a KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
- Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet a KRTK számára átadó szerző felelőssége.
Személyhez fűződő jogok
- A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.