A történelem nyomai a mai térszerkezetben – belső törésvonalak az európai posztszovjet térségben
Absztrakt
A tanulmány célja annak megvilágítása, hogy a posztszovjet térségben jelenleg tapasztalható konfliktusok és gazdasági-társadalmi különbségek területi mintázata mutat-e összefüggést a történelmi múlttal. A korábbi, országtanulmányok szintjén megvalósuló kísérletek szintéziseként az 1897-es orosz birodalmi és az 1930-as történeti statisztikák felhasználásával az egész posztszovjet térségre kiterjesztve rekonstruálom a történeti régiókat, és ezek határait egybevetem az egykori és mai országhatárokkal, illetve a mai belső törésvonalakkal. Álláspontom szerint ezen országokban a törésvonalak nemcsak politikai-ideológiai ellentétek és társadalmi problémák mentén fejeződnek ki, de erőteljes területi mintázatot mutatnak, melynek történelmi meghatározottsága megkérdőjelezhetetlen. Módszertani szempontból a tanulmány a közbeszédben domináns politológiai és szociológiai szemléletet helyettesíti a földrajzi és történelmi megközelítésmóddal. Az 1897-es évre 360 területi entitásra kilenc változó alapján többváltozós statisztikai módszerrel végzett számításaim bizonyítják, hogy regionális struktúrája alapján (mind a fejlettségi, mind a hasonlósági régiókat tekintve) az Orosz Birodalom nemcsak a száz évvel korábban létezett országhatárok által meghatározott differenciákat nem volt képes felszámolni, de a mai törésvonalak futása is kísértetiesen hasonlít az 1770-es és 1890-es évek régióhatáraira. Az 1930-as évekből származó 15 változó felhasználásával végzett vizsgálat alapján pedig az a kép rajzolódik ki, hogy a mai posztszovjet térség Kelet-Közép-Európa (a visegrádi országok) területétől élesen elhatárolódott, de ez nem az 1920-as határmegvonás következménye (nem is mindenütt esnek egybe a határok és a fejlettségbeli törések), hanem korábbi időkből származik.
Copyright (c) 2018 Gábor Demeter

Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 International Licensz alatt áll.
A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.
FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY
A felhasználási engedély célja a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.
A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.
A felhasználási engedély tartalma
- A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző a KRTK számára.
A felhasználási jog terjedelme
- A KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
- területi korlátozás nélkül,
- ingyenesen,
- határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
- A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
- a szerzői mű első közlésének jogára,
- tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
- terjesztésre,
- felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
- nyilvánossághoz való közvetítésére,
- kereskedelmi forgalomba hozásra.
Open Access
A Tér és Társadalom kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban.
A mű további licencbe adása
- Szerző engedélyezi, hogy a KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
- A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.
Változtatás
- A KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.
Szavatosság
- A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely a KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
- Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet a KRTK számára átadó szerző felelőssége.
Személyhez fűződő jogok
- A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.