A globális versenyképesség és a kulturális heterogenitás kapcsolata

Kulcsszavak: heterogenitás, fragmentáltsági index, versenyképesség, globális versenyképességi index, innováció

Absztrakt

A tanulmány azt vizsgálja, hogy van-e összefüggés egy ország versenyképessége és lakosságának heterogenitása közt. Az általános vélekedés szerint egy etnikailag, nyelvileg, vallásilag heterogén közösségben gyakoriak a társadalmi konfliktusok, így gazdasági teljesítménye is gyengébb. Viszont a sokszínűség a kreativitás és az innováció forrása is lehet. A tanulmány a Világgazdasági Fórum versenyképességi indexének és innovációs indikátorának kapcsolatát vizsgálja az etnikai, nyelvi, vallási sokféleséggel, 134 ország keresztmetszeti elemzésével, az ország nagyságát, fekvését, független államiságának hosszát, városiasodásának mértékét és lakosságának iskolázottságát is figyelembe véve. Az innovációs kapacitás az etnikai heterogenitással negatív, a nyelvi és vallási heterogenitással pozitív kapcsolatban áll, a globális versenyképességi indexnek viszont az etnikai és nyelvi fragmentáltsággal való kapcsolata nem mutatható ki, ha az országok földrajzi elhelyezkedését is figyelembe vesszük. Az urbanizáció mértéke – a függetlenné válás éve szerint két csoportra osztva az országokat – csak az 1950 után függetlenné vált országok esetében mutatott pozitív kapcsolatot a versenyképességi és az innovációs mutatóval.

Szerzői adatok

Zsuzsanna Bacsi, Pannon Egyetem, Georgikon Kar

egyetemi docens

Megjelent
2018-11-23
Hogyan idézzem?
Bacsi, Z. (2018) A globális versenyképesség és a kulturális heterogenitás kapcsolata, Tér és Társadalom, 32(4), o. 185-201. doi: 10.17649/TET.32.4.3063.
Rovat
Tanulmányok