Belső udvarok mint közösségi terek

Kulcsszavak: belső udvar, közhasználatú tér, forgalomszámlálás, Győr

Absztrakt

A tanulmány azt vizsgálja Győr példáján, hogy a belső udvarok használhatóak- e mint közterek. A világ népességének ugyanis egyre nagyobb része költözik a városokba, így a közterek szerepe a jövőben sokkal jelentősebb lesz. Bővítésük ugyanakkor kötött jellegükből adódóan nem könnyű, ami különösen igaz a történeti belvárosokra. Így az egyik lehetséges megoldás a belső udvaros épületek megnyitása a gyalogosok számára, melyek közterületként funkcionálhatnak a városi lakosság számára. A tanulmány elején bemutatom a közterek, majd a belső udvarok történetét, valamint szerepét egykor és napjainkban. Ezt követi Győr településmorfológiai elemzése, illetve két belső udvar gyalogosforgalmi vizsgálata. Az empirikus kutatás igazolta, hogy a győri belső udvarok jól működnek közterekként, melyeket nemcsak a turisták, de a helyi lakosok is szívesen felkeresnek. Mindkettő forgalmát jelentősen meghatározták az ott található utcabútorok, üzletek és a vendéglátóhelyek típusa. Ahhoz azonban, hogy más hasonló udvarok sikeresek legyenek, további kritériumoknak is meg kell felelniük, melyeket szintén ismertetek a tanulmányban.

Szerzői adatok

László Jóna, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete

tudományos segédmunkatárs

Megjelent
2018-08-13
Hogyan idézzem?
Jóna, L. (2018) Belső udvarok mint közösségi terek, Tér és Társadalom, 32(3), o. 113-127. doi: 10.17649/TET.32.3.3032.
Rovat
Ténykép