A német vállalatok terjeszkedésének földrajzi jellemzői – Magyarország mint célterület
Absztrakt
Közismert, hogy Németország évtizedek óta a világgazdaság meghatározó áru- és tőkeexportőr országa, míg Magyarországon a rendszerváltás utáni exportvezérelt gazdaságfejlesztési modell a külföldi működő tőke importjára épül, amelyben Németországnak – mint hazánk első számú befektetőjének – kulcsfontosságú szerep jut.
A cikk a német működőtőke-befektetések felől közelítve elemzi Magyarországot mint telephelyet a német vállalati rendszerben. Választ keres az elmúlt évtizedek dinamikus német vállalati terjeszkedésének okaira, földrajzi jellegzetességeire, Magyarországnak mint célterületnek a megítélésére, kiemelve, hogy Magyarország – mint telephely – milyen előnyökre építhet a jövőben, és melyek azok a kritikus tényezők, amelyek hátráltatják a további német beruházások megjelenését, bővülését.
A cikk megállapítja, hogy a német befektetések motivációjában mind a piacszerzés, mind pedig a költségcsökkentés fontos szerepet játszik. Utóbbi jelentőségének újbóli növekedése is a német termelési hálózat nemzetköziesedését jelzi, határokon átívelő termelésoptimalizálási célokat követve.
A német vállalatok terjeszkedésének célterületei jelentősen átalakultak az elmúlt évtizedekben: A világgazdasági erőterek hagyományos képének megfelelően Kelet-Közép- Európa a német vállalatok fontos bázisát jelenti. Főként a 2008-as gazdasági válságot követően azonban erőteljessé vált a német expanzió a BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) országokban.
Hazánk pozíciója a kelet-közép-európai térségben az ezredfordulót követően meggyengült, majd az utóbbi években kis mértékben javul. Legfontosabb lokalizációs előnyünk a szakképzett munkaerő, amely főként a magasabb hozzáadott értéket jelentő tevékenységeknél (a hagyományosnak számító járműgyártáson kívül a K+F vagy az egyre növekvő számú szolgáltatóközpontok esetében is) kulcskérdés. Éppen ezért problematikus, hogy a megfelelően képzett munkaerő kínálatával egyre kevésbé elégedettek a német befektetők. Szintén figyelmet érdemel az a tény, hogy a német beruházók számára a kiszámítható gazdaságpolitika rendkívül fontos szempont. Ennek megítélése javul ugyan, de még így is elég kedvezőtlen.
A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.
FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY
A felhasználási engedély célja a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.
A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.
A felhasználási engedély tartalma
- A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző a KRTK számára.
A felhasználási jog terjedelme
- A KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
- területi korlátozás nélkül,
- ingyenesen,
- határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
- A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
- a szerzői mű első közlésének jogára,
- tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
- terjesztésre,
- felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
- nyilvánossághoz való közvetítésére,
- kereskedelmi forgalomba hozásra.
Open Access
A Tér és Társadalom kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban.
A mű további licencbe adása
- Szerző engedélyezi, hogy a KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
- A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.
Változtatás
- A KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.
Szavatosság
- A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely a KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
- Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet a KRTK számára átadó szerző felelőssége.
Személyhez fűződő jogok
- A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.