A német vállalatok terjeszkedésének földrajzi jellemzői – Magyarország mint célterület

  • Krisztina Juhász Edutus Főiskola
DOI: https://doi.org/10.17649/TET.30.3.2785
Kulcsszavak: német vállalatok terjeszkedése, vertikális beruházások, Magyarország mint célország, lokalizációs előny, képzett munkaerő

Absztrakt

Közismert, hogy Németország évtizedek óta a világgazdaság meghatározó áru- és tőkeexportőr országa, míg Magyarországon a rendszerváltás utáni exportvezérelt gazdaságfejlesztési modell a külföldi működő tőke importjára épül, amelyben Németországnak – mint hazánk első számú befektetőjének – kulcsfontosságú szerep jut.

A cikk a német működőtőke-befektetések felől közelítve elemzi Magyarországot mint telephelyet a német vállalati rendszerben. Választ keres az elmúlt évtizedek dinamikus német vállalati terjeszkedésének okaira, földrajzi jellegzetességeire, Magyarországnak mint célterületnek a megítélésére, kiemelve, hogy Magyarország – mint telephely – milyen előnyökre építhet a jövőben, és melyek azok a kritikus tényezők, amelyek hátráltatják a további német beruházások megjelenését, bővülését.

A cikk megállapítja, hogy a német befektetések motivációjában mind a piacszerzés, mind pedig a költségcsökkentés fontos szerepet játszik. Utóbbi jelentőségének újbóli növekedése is a német termelési hálózat nemzetköziesedését jelzi, határokon átívelő termelésoptimalizálási célokat követve.

A német vállalatok terjeszkedésének célterületei jelentősen átalakultak az elmúlt évtizedekben: A világgazdasági erőterek hagyományos képének megfelelően Kelet-Közép- Európa a német vállalatok fontos bázisát jelenti. Főként a 2008-as gazdasági válságot követően azonban erőteljessé vált a német expanzió a BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) országokban.

Hazánk pozíciója a kelet-közép-európai térségben az ezredfordulót követően meggyengült, majd az utóbbi években kis mértékben javul. Legfontosabb lokalizációs előnyünk a szakképzett munkaerő, amely főként a magasabb hozzáadott értéket jelentő tevékenységeknél (a hagyományosnak számító járműgyártáson kívül a K+F vagy az egyre növekvő számú szolgáltatóközpontok esetében is) kulcskérdés. Éppen ezért problematikus, hogy a megfelelően képzett munkaerő kínálatával egyre kevésbé elégedettek a német befektetők. Szintén figyelmet érdemel az a tény, hogy a német beruházók számára a kiszámítható gazdaságpolitika rendkívül fontos szempont. Ennek megítélése javul ugyan, de még így is elég kedvezőtlen.

Szerzői adatok

Krisztina Juhász, Edutus Főiskola
főiskolai tanár
Megjelent
2016-08-16
Hogyan idézzem?
Juhász, K. (2016) A német vállalatok terjeszkedésének földrajzi jellemzői – Magyarország mint célterület, Tér és Társadalom, 30(3), o. 63-79. doi: 10.17649/TET.30.3.2785.
Szám
Évf. 30 Szám 3 (2016)
Rovat
Kitekintés

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.

FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY

A felhasználási engedély célja a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.

A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.

A felhasználási engedély tartalma

  1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző a KRTK számára.

A felhasználási jog terjedelme

  1. A KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
    1. területi korlátozás nélkül,
    2. ingyenesen,
    3. határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
  2. A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
    1. a szerzői mű első közlésének jogára,
    2. tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
    3. terjesztésre,
    4. felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
    5. nyilvánossághoz való közvetítésére,
    6. kereskedelmi forgalomba hozásra.

Open Access

A Tér és Társadalom kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban. 

A mű további licencbe adása

  1. Szerző engedélyezi, hogy a KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
  2. A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.

Változtatás

  1. A KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.

Szavatosság

  1. A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely a KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
  2. Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet a KRTK számára átadó szerző felelőssége.

Személyhez fűződő jogok

  1. A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.