„Nálunk (...) minden ötödik órában elhagyja az országot egy orvos”

  • Klára Pitó Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola
Kulcsszavak: nemzetközi migráció, migrációs potenciál, egészségügyi dolgozók, erdélyi magyar

Absztrakt

A globalizáció következtében a magasan képzettek nemzetközi vándorlása – a munkaerőhiány miatt – egyre növekvő fontosságra tesz szert a kormányzati és nemzetközi migrációs és munkaerő-piaci politikákban. Az egészségügyi dolgozók migrációja különös figyelmet kap, mivel hiányuk kihat a lakosság egészségi állapotára, közvetve pedig befolyásolja annak gazdasági teljesítőképességét. Intézményi szinten megjelent a szakember- menedzselés tervezésének igénye, viszont megvalósítását az adathiány ellehetetleníti. Az EU különböző kutatási projektek révén törekszik a migráció nagyságának felbecsülésére az egyes tagországokban. Ehhez kíván, jóllehet nagyon szerény mértékben, hozzájárulni a jelen kutatás. Erdélyi magyar orvos-, gyógyszerész- és végzős nővérképzős hallgatók körében vizsgáltam a migrációs potenciált, azaz a külföldi munkavállalás tervezésében szerepet játszó taszító és vonzó tényezőket, a kedvelt célországokat és a migráns kapcsolatok hatását.

A tanulmány az elméleti és módszertani háttér ismertetése után a migrációs potenciált befolyásoló tényezők szerepét három részben elemzi: a szociodemográfiai tényezők, a kulturális (idegennyelv-ismeret) és a társadalmi (migráns kapcsolatok) tőke, valamint a pszichikai tényezők (attitűdök) mentén. Röviden megvizsgálja a tisztított migrációs potenciált, illetve bemutatja a vándorlás ellenében ható faktorokat és a maradás feltételeit.

A végzős hallgatók nyers migrációs potenciálja magasnak mondható az erdélyi magyar felnőtt népességhez képest, de megegyezik az erdélyi magyar fiatalok külföldi munkavállalási szándékával (60%). A szociodemográfiai tényezők kevésbé befolyásolják a migrációs terveket, lévén, hogy sok szempontból szelektált, viszonylag homogén népességről van szó. A migráció tervezését leginkább a migráns hálózatok, főként a migráns baráti kapcsolatok segítik elő, továbbá a pesszimista jövőkép és az élettel való elégedetlenség. A család és a szülőföld szeretete a legerősebb helyben tartó tényezők.

Szerzői adatok

Klára Pitó, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola
doktorjelölt
Megjelent
2015-08-13
Hogyan idézzem?
.
Rovat
Kitekintés