A katonai funkció megszűnésének hatásai a hazai garnizonfalvakban a rendszerváltástól napjainkig
Absztrakt
A tanulmány a katonai funkciók leépülésének településfejlődésre gyakorolt hatásait vizsgálja a hazai garnizonfalvak példáján. Az elemzés célja egyrészt a magyarországi garnizontelepülések lehatárolása az 1990-es népszámlálás releváns adatai alapján, másrészt a társadalmi értelemben vett demilitarizálódás lokális hatásainak bemutatása a demográfiai folyamatok és a vásárlóerő alakulásának tükrében.
Az 1990-es adatok alapján a védelmi szektorban foglalkoztatottak aránya Magyarországon közel 3% volt, ám számos településen ez az érték jóval 10% fölött alakult. Úgy véljük, hogy a haderőreform drasztikus létszámcsökkentése előtt 15-15 település volt egyértelműen a garnizonvárosok és a garnizonfalvak közé sorolható, további három település pedig egyfajta átmeneti kategóriát alkotott. A témával foglalkozó hazai és nemzetközi tanulmányok jellemzően a garnizonvárosokkal foglalkoznak, így vizsgálatunkban a garnizonfalvakra helyeztük a hangsúlyt. Megvizsgálva e településeken a lakosságszám, a vándorlási egyenleg, az öregedési index, valamint az egy főre jutó személyi jövedelemadó alakulását a releváns időszakban, megállapítható, hogy a védelmi szektorban foglalkoztatottak legmagasabb arányával jellemezhető települések fejlődésére számottevő hatást gyakorolt mind a katonai funkciók „megszerzése”, mind pedig azok leépülése. Ki kell emelni továbbá, hogy a relatív földrajzi helyzet – például az agglomerációs települések esetében – jelentősen kompenzálhatta a demilitarizálódás negatív hatásait.
Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a rendszerváltás idején Taszár volt az a település Magyarországon, ahol egyértelműen a katonai funkció dominált, és melynek megszűnése később jelentős mértékben vetette vissza a helyi vásárlóerőt és az öregedési index értékét.
A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.
FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY
A felhasználási engedély célja a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.
A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.
A felhasználási engedély tartalma
- A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző a KRTK számára.
A felhasználási jog terjedelme
- A KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
- területi korlátozás nélkül,
- ingyenesen,
- határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
- A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
- a szerzői mű első közlésének jogára,
- tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
- terjesztésre,
- felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
- nyilvánossághoz való közvetítésére,
- kereskedelmi forgalomba hozásra.
Open Access
A Tér és Társadalom kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban.
A mű további licencbe adása
- Szerző engedélyezi, hogy a KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
- A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.
Változtatás
- A KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.
Szavatosság
- A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely a KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
- Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet a KRTK számára átadó szerző felelőssége.
Személyhez fűződő jogok
- A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.