A katonai funkció megszűnésének hatásai a hazai garnizonfalvakban a rendszerváltástól napjainkig

  • Tamás Németh Pécsi Tudományegyetem, Földtudományok Doktori Iskola
  • Zoltán Dövényi Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola
DOI: https://doi.org/10.17649/TET.27.4.2527
Kulcsszavak: garnizonfalu, katonaföldrajz, demilitarizálódás, településfejlődés

Absztrakt

A tanulmány a katonai funkciók leépülésének településfejlődésre gyakorolt hatásait vizsgálja a hazai garnizonfalvak példáján. Az elemzés célja egyrészt a magyarországi garnizontelepülések lehatárolása az 1990-es népszámlálás releváns adatai alapján, másrészt a társadalmi értelemben vett demilitarizálódás lokális hatásainak bemutatása a demográfiai folyamatok és a vásárlóerő alakulásának tükrében.

Az 1990-es adatok alapján a védelmi szektorban foglalkoztatottak aránya Magyarországon közel 3% volt, ám számos településen ez az érték jóval 10% fölött alakult. Úgy véljük, hogy a haderőreform drasztikus létszámcsökkentése előtt 15-15 település volt egyértelműen a garnizonvárosok és a garnizonfalvak közé sorolható, további három település pedig egyfajta átmeneti kategóriát alkotott. A témával foglalkozó hazai és nemzetközi tanulmányok jellemzően a garnizonvárosokkal foglalkoznak, így vizsgálatunkban a garnizonfalvakra helyeztük a hangsúlyt. Megvizsgálva e településeken a lakosságszám, a vándorlási egyenleg, az öregedési index, valamint az egy főre jutó személyi jövedelemadó alakulását a releváns időszakban, megállapítható, hogy a védelmi szektorban foglalkoztatottak legmagasabb arányával jellemezhető települések fejlődésére számottevő hatást gyakorolt mind a katonai funkciók „megszerzése”, mind pedig azok leépülése. Ki kell emelni továbbá, hogy a relatív földrajzi helyzet – például az agglomerációs települések esetében – jelentősen kompenzálhatta a demilitarizálódás negatív hatásait.

Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a rendszerváltás idején Taszár volt az a település Magyarországon, ahol egyértelműen a katonai funkció dominált, és melynek megszűnése később jelentős mértékben vetette vissza a helyi vásárlóerőt és az öregedési index értékét.

Szerzői adatok

Tamás Németh, Pécsi Tudományegyetem, Földtudományok Doktori Iskola
PhD-hallgató
Zoltán Dövényi, Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola
egyetemi tanár
Megjelent
2013-11-19
Hogyan idézzem?
Németh, T. és Dövényi, Z. (2013) A katonai funkció megszűnésének hatásai a hazai garnizonfalvakban a rendszerváltástól napjainkig, Tér és Társadalom, 27(4), o. 171-186. doi: 10.17649/TET.27.4.2527.
Szám
Évf. 27 Szám 4 (2013)
Rovat
Ténykép

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.

FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY

A felhasználási engedély célja a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.

A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.

A felhasználási engedély tartalma

  1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző a KRTK számára.

A felhasználási jog terjedelme

  1. A KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
    1. területi korlátozás nélkül,
    2. ingyenesen,
    3. határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
  2. A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
    1. a szerzői mű első közlésének jogára,
    2. tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
    3. terjesztésre,
    4. felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
    5. nyilvánossághoz való közvetítésére,
    6. kereskedelmi forgalomba hozásra.

Open Access

A Tér és Társadalom kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban. 

A mű további licencbe adása

  1. Szerző engedélyezi, hogy a KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
  2. A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.

Változtatás

  1. A KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.

Szavatosság

  1. A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely a KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
  2. Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet a KRTK számára átadó szerző felelőssége.

Személyhez fűződő jogok

  1. A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.