A területi tőke fogalmi megközelítései

Kulcsszavak: területi tőke, immateriális javak, versenyképesség, területi tőkejavak

Absztrakt

A területi tőke koncepciója közel egy évtizede jelent meg a modern regionális tudomány terminológiai rendszerében. Ez a paradigma a helyi versenyképességet meghatározó materiális és immateriális tőkeelemeket vizsgálja. A területi tőke kategóriájának bevezetése azért fontos, mert a korábbi mérések csak a materiális javakat, a közgazdaságilag könnyen mérhető változókat elemezték. A területi tőke azonban olyan új komplex gyűjtőfogalom, mellyel a gazdasági térszerkezet mélyebb összefüggésrendszerét, vonzóképességét is lehet vizsgálni. Ebben a tanulmányban a területi tőke fogalmi elemeit, osztályozását, modelljeit, definíciós kísérleteinek eredményeit mutatom be. Megvizsgálom funkcióit, újítási lehetőségeit, legfőbb jellemzőit, módszertani eljárásának (MASST-modell) sajátosságait, valamint bemutatom az OECD és Camagni területitőke-definícióit. A területi tőke számos tőkeösszetevőt foglal magába, melyek rendszerszerűen tagolódnak, illeszkednek egymáshoz. A fogalomnak még nincs kiforrott, általánosan elfogadott definíciója, inkább definíciós kísérletekkel találkozhatunk. Ezt tovább bonyolítja, hogy a különböző fogalmi modellek más és más tőkeelemeket fogadnak el. Természetesen vannak átfedések, egyezések a modellek között, ám eltérésekkel is lehet találkozni.

Szerzői adatok

György Jóna, Debreceni Egyetem, Társadalomtudományi Tanszék

főiskolai adjunktus

Megjelent
2013-03-01
Hogyan idézzem?
Jóna, G. (2013) A területi tőke fogalmi megközelítései, Tér és Társadalom, 27(1), o. 30-51. doi: 10.17649/TET.27.1.2449.
Rovat
Tanulmányok