A társadalmi tér használata a kecskeméti multifunkcionális elit gyakorlata szerint, 1920–1940

  • Zsolt Szilágyi Debreceni Egyetem Történelmi Intézet
Kulcsszavak: helyi elit, multifunkcionális elit, társadalmi tér, térhasználat, Kecskemét

Absztrakt

A térbeli fordulattal az utóbbi években előtérbe került a társadalmi tér vizsgálata. Az irányzat adta lehetőségekkel a középkort vagy a kora újkort kutató történészek, történeti földrajzosok sűrűbben élnek, mint más társaik. A modern kor (19. és 20. század) társadalomtörténetével foglalkozó szakemberek látószögébe – legalábbis idehaza – eleddig, néhány fontos kivételtől eltekintve, nem került be a társadalmi tér használatának vizsgálata, holott ehhez lényegesen kedvezőbbek a forrásadottságok. Éppen e forrásbőség lehet az oka, hogy a modern kor kutatói látszólag nincsenek oly mértékben rászorulva ezen módszerek, nézőpontok alkalmazására, mint a sokszor forráshiánnyal küzdő, korábbi korszakok társadalma után nyomozó kollégáik. Jelen tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy rámutassak, milyen sokrétűen módosítja a társadalmi tér vizsgálata például azt a képet, amit egy Horthy-kori „mezővárosról” alkottunk.

Szerzői adatok

Zsolt Szilágyi, Debreceni Egyetem Történelmi Intézet

egyetemi tanársegéd

Megjelent
2012-08-24
Hogyan idézzem?
Szilágyi, Z. (2012) „A társadalmi tér használata a kecskeméti multifunkcionális elit gyakorlata szerint, 1920–194”0, Tér és Társadalom, 26(3), o. 3-29. doi: 10.17649/TET.26.3.2083.
Rovat
Tanulmányok