Budapesti polgárság
Absztrakt
Naturally, our investigations on the Hungarian bourgeoisie are limited by the fact that the concept and statistical description of bourgeoisie are very difficult to determine and show. Lines of division within bourgeoisie are even more difficult – if possible at all – to draw, though they are needed to grasp the stratification of bourgeoisie and the number of people belonging to petit and middle bourgeoisie. In the first case, we are faced with an important socio-historical problem: due to the specific development of Hungarian society, can and if yes to what , extent be civil servants considered part of the bourgeoisie.
It is well known that the Hungarian state apparatus, in the beginning of its development, was filled up in the majority with the earlier noble people. Even later, when people with noble origin were not dominant, the strata of civil servants could be distinguished from economic bourgeoisie clearly in respect of their social norms, behaviour, political concepts and attitude as the later represented bourgeois ethos much more, and civil servants rather identified themselves with the traditional political ruling class and the landowners. As a consequence of all these, the Hungarian interpretation usually does not consider civil servants part of the bourgeoisie. This view appears at Ferenc Erdei as well, who argues that "the state dominated the lower society as an all-mighty power, state power became an almost independent conservative power".
In summary we can conclude, that if we add the number of independents (7-8 thousand), private and civil servants (12-15 thousand) and intellectuals (8-10 thousand) then the number of middle and haute bourgeois families living in Budapest could be determined at around 30-35 thousand.
A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.
FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY
A felhasználási engedély célja a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.
A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.
A felhasználási engedély tartalma
- A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző a KRTK számára.
A felhasználási jog terjedelme
- A KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
- területi korlátozás nélkül,
- ingyenesen,
- határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
- A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
- a szerzői mű első közlésének jogára,
- tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
- terjesztésre,
- felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
- nyilvánossághoz való közvetítésére,
- kereskedelmi forgalomba hozásra.
Open Access
A Tér és Társadalom kiadói késleltetett nyílt hozzáférésű folyóirat; a lapszámok megjelenés után három hónappal válnak mindenki számára elérhetővé. Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban.
A mű további licencbe adása
- Szerző engedélyezi, hogy a KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
- A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.
Változtatás
- A KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.
Szavatosság
- A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely a KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
- Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet a KRTK számára átadó szerző felelőssége.
Személyhez fűződő jogok
- A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.