A magyar bírósági szervezet területi elhelyezkedésének ellentmondásai

  • Miklós Kengyel JPTE, Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs
DOI: https://doi.org/10.17649/TET.3.3.138

Absztrakt

There have been essential changes in Hungarian judiciary following World War II. The fourlevel judicial organization has been simplified into a three-level one, following the Soviet model of judiciary. As a result, the 'accessibility' of judiciary could have improved, since the rules of authority and competence and the judicial procedure have become more clear-cut. But a process of amalgamation of small district courts started during the 1950s and thereby the number of basic courts has shrunk from 151 to 93 by now.

The spatial pattern of judiciary is rather contradictory. Reducing the number of district courts was always argued for by increasing efficiency while the nettlement geographical features of judiciary (like the areal size of circumscriptions, the number of population or the population density) were completely disregarded. As a result, the 'accessibility' of judiciary has deteriorated.

The present paper reviews changes ín the settlement geographical features of Hungarian judiciary from 1945 onwards. It touches upon the situation which evolved following the abolishment of districts leading to a partfal separation of judicial and administrative spatial breakdown. The chapter on 'Abridged Hungarian judicial geography' describes present judiciary as reflected by leading settlement geographical factors, using tables and figures. The paper concludes by analysing possible future changes.

Szerzői adatok

Miklós Kengyel, JPTE, Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs

egyetemi docens, kandidátus

Megjelent
1989-09-01
Hogyan idézzem?
Kengyel, M. (1989) A magyar bírósági szervezet területi elhelyezkedésének ellentmondásai, Tér és Társadalom, 3(3), o. 21-33. doi: 10.17649/TET.3.3.138.
Szám
Évf. 3 Szám 3 (1989)
Rovat
Tanulmányok

A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a következő felhasználási engedélyt.

FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLY

A felhasználási engedély célja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (továbbiakban MTA KRTK) által létrehozott Tér és Társadalom című folyóiratban megjelenő, szerzői jogi oltalom alatt álló publikációk felhasználásának szabályozása.

A felhasználási engedélyben nem érintett kérdésekben a szerző által a jelen engedéllyel együtt elfogadott Creative Commons Nevezd meg! 4.0 licenc feltételei az irányadók.

A felhasználási engedély tartalma

  1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) rendelkezései alapján szerzői jogi védelem alá tartozó, a Tér és Társadalom folyóiratban közlésre szánt publikáció tekintetében a jelen engedély szerinti jogok gyakorlását biztosítja a szerző az MTA KRTK számára.

A felhasználási jog terjedelme

  1. A MTA KRTK részére átadott művel kapcsolatban a 3. pont szerinti felhasználási jogot enged a szerző
    1. területi korlátozás nélkül,
    2. ingyenesen,
    3. határozatlan időtartamra, azaz a mű teljes védelmi idejére.
  2. A felhasználási jog kiterjed az Szjt.-ben meghatározott valamennyi felhasználási típusra, különösen:
    1. a szerzői mű első közlésének jogára,
    2. tetszőleges példányban, analóg vagy digitális hordozón, így számítógépen, vagy elektronikus adathordozón történő tetszőleges alkalommal történő többszörözésre,
    3. terjesztésre,
    4. felhasználási jog engedélyezésére harmadik személyek számára,
    5. nyilvánossághoz való közvetítésére,
    6. kereskedelmi forgalomba hozásra.

Open Access

Szerző vállalja, hogy a szerzői művet a Tér és Társadalom folyóiratban való megjelenéstől számított három hónap elteltével teszi nyilvánosan elérhetővé saját és intézeti oldalakon, repozitóriumokban.

A mű további licencbe adása

  1. Szerző engedélyezi, hogy az MTA KRTK ingyenesen a 2. és 3. pont szerinti felhasználási jogot adjon harmadik személyek számára a műre vonatkozóan, amely biztosítja különösen e harmadik személyek számára a mű kereskedelmi forgalomba hozását, repozitóriumban történő elhelyezését, nyilvánosságra hozatalát és népszerűsítését.
  2. A harmadik felek a mű további felhasználásának engedélyezése során jogosultak saját felhasználási szabályokat meghatározni.

Változtatás

  1. Az MTA KRTK a művön – az átdolgozás keretei között – bármely, a mű egységéhez fűződő jogot nem sértő változtatást csak a szerző egyetértésével hajthat végre.

Szavatosság

  1. A szerző a nyilatkozatával jogszavatosságot vállal arra vonatkozóan, hogy a mű felett nem áll fenn másnak olyan joga, amely az MTA KRTK jogszerzését korlátozná vagy kizárná.
  2. Szerzőtársak esetén jelen nyilatkozat hatálya kiterjed a szerzőtársakra is, a nyilatkozat tartalmának megismertetése a szerzőtársakkal a művet az MTA KRTK számára átadó szerző felelőssége.

Személyhez fűződő jogok

  1. A szerző(k) nevét a művön vagy az arra vonatkozó közleményeken a mű átadásakor feltüntetett módon kell megadni.