Urbanizáció-igazgatás és pénzügyi föderalizmus

Absztrakt

A város fogalma az utóbbi két évtizedben relatívvá vált, elsősorban a települési jogállások alakításának politikája nyomán. Az urbanizált igazgatás ezért független a közigazgatási státusztól. A helyi önkormányzatokról szóló törvény hazánkban ugyanakkor a települések, kisebb mértékben a megyék választott és hivatali szerveinek működésére építi a szabályozás struktúráját. Ez jó volt, amikor intézményeket kellett építeni a semmiből, de a változatlanság nem feltétlenül erény, ha a környezet alapvető módon átalakult. A pénzügyi föderalizmus ezzel szemben a rendszer elemei közötti interakciókat állítja a leírás és magyarázat középpontjába. Az önkormányzatok alapjogi logikájú felfogása többé-kevésbé biztos alap a mai folyamatok értelmezéséhez, azonban korántsem elegendő. Az államháztartási funkciók érvényesítésének előtérbe kerülésével párhuzamosan az önkormányzati alrendszert is inkább mozgásban, mint statikusan kell értelmezni. Vagyis ne alapegységekben, hanem funkcióegységekben gondolkodjunk. Ezek lehetnek a városias, urbanizációs funkciók, amelyeket pedig elsősorban nem feladattelepítéssel, hanem közvetett szabályozással kell megteremteni, vagy inkább ösztönözni. Á demokratikus elemek ebben az összefüggésrendszerben nem választhatók el a hatékonyság és még inkább a társadalmi eredményesség (területi) szempontjaitól. Azaz, más nagy elosztási rendszerek összehangolt alakításától.