A regionális tehetséggazdálkodás vizsgálati módszerei a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar hallgatóinak példáján

Absztrakt

A területi tehetséggazdálkodás – azaz a kiváló képességű emberi erőforrás tudatos vonzása, megőrzése, motiválása és fejlesztése – eredményessége jelentős hatást gyakorolhat a régiókra, a nemzetgazdaságokra. A tanulmány a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (PTE KTK) szakmai gyakorlatos hallgatói közül – háromdimenziós értékelési módszerrel – azonosított tehetségek területi preferenciáit mutatja be. Célom az volt, hogy mind módszerek, mind eredmények tekintetében fontos, újszerű és hasznos megállapításokat tegyek a tehetséggazdálkodásról. A tehetségek térbeli sajátosságait szekunder kutatások alapján mutatom be, amelyhez 2005–2014 között a szakmai gyakorlatokról gyűjtött empirikus adatelemzés legfontosabb eredményeit használom fel. A fenti időszakban 5186 db kérdőív gyűlt össze a hallgatóktól és a mentoroktól, melyet a hallgatók tanulmányi eredményeivel egészítettem ki. A hallgatói, munkaerő-piaci és felsőoktatási oldal értékelése alapján azonosítottam a tehetségeket és vizsgáltam térbeli sajátosságaikat. Hipotézisem szerint az egyes régiókban más és más kompetenciakészlettel rendelkező egyetemi hallgató számít tehetségesnek, azaz a tehetség fogalmának összetétele régiónként eltérő. Szignifikáns különbségeket mutattam ki az egyes régiók elvárt kompetenciái mentén: Közép-Magyarországon erőteljesebb elvárás az idegen nyelv magas szintű ismerete, a módszertani ismeretek, az informatikai tudás, a konfliktuskezelési készség, a gyors beilleszkedés és a stressz tűrése, mint Dél-Dunántúlon. Kimutatható Közép-Magyarország tehetségelszívó hatása is a gyakornoki helyeken keresztül, ami már előrevetítheti a pályakezdő diplomások munkahely- választási preferenciáit. Kutatásom eredményeit a hazai gazdasági-üzleti felsőoktatási intézményekre vonatkoztatom a PTE KTK példáján keresztül.