A lengyel regionális fejlődés a neoklasszikus modell alapján

Szerzők

  • Pusztai József PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
  • Sztyrak Agnieszka PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

DOI:

https://doi.org/10.17649/TET.19.3-4.1027

Kulcsszavak:

Lengyelország, regionális különbségek, neoklasszikus modell, konvergencia, divergencia

Absztrakt

Ebben az elemzésben a neoklasszikus modell segítségével a lengyel vajdaságok meghatározott adatsorai között kerülnek feltárásra a gazdasági összefüggések, megvizsgálva, hogy ezek megegyeznek-e az empirikus tényekkel. Jelen tanulmány azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy ha a Lengyelország regionális szerkezetében bekövetkezett változások egyensúlyi folyamatoknak tekinthetők, milyen mértékben közelednek egymáshoz a régiók, vagyis a lengyel régiók divergálnak vagy konvergálnak? (A hipotézis maga az, hogy a lengyel régiók az elmúlt tizenöt évben divergáltak.) A kérdések megválaszolására, a regionális egyensúlyi szint meghatározására a kiterjesztett neoklasszikus növekedési modellt használjuk. Vállalkozásunk nem könnyű feladat. Egyrészt azért, mert az Európai Unióhoz történt csatlakozás számos bizonytalansági tényezőt hordoz magában, így a fejlődési trendek ütemének változása várható. Másrészt további problémát jelentett számunkra, hogy a Lengyelországban lezajlott közigazgatási reform (1999) eredményeképpen a területi, statisztikai adatok bázisa nem teljesen tisztázott és megbízható. Némely esetben jellemző a történelmi adatok teljes vagy részleges hiánya, ami jelentős mértékben megnehezíti a fejlődési problémák makro-statisztikai megközelítését a modell szempontjából.

Szerző életrajzok

Pusztai József , PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

PhD hallgató

Sztyrak Agnieszka , PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

PhD hallgató

##submission.downloads##

Megjelent

2005-09-01

Hogyan kell idézni

Pusztai, J. és Sztyrak, A. (2005) „A lengyel regionális fejlődés a neoklasszikus modell alapján”, Tér és Társadalom, 19(3-4), o. 205–212. doi: 10.17649/TET.19.3-4.1027.

Folyóirat szám

Rovat

Kitekintő