@article{Fekete_2020, title={A magyar határ menti nagyvárosok határon átnyúló kormányzásának vizsgálata az EGTC-kben és INTERREG projektekben betöltött szerepük alapján}, volume={34}, url={https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3190}, DOI={10.17649/TET.34.3.3190}, abstractNote={<p>Napjainkban a nagyvárosok egyre fontosabb szerepet játszanak az európai területi politikában. A nagyvárosok kormányzása már rég nem kizárólagos feladata a helyi önkormányzatnak; a kormányzásban résztvevők köre folyamatosan bővül, továbbá a nagyvárosok térségükkel együtt élnek, s ezek a vonzáskörzetek országhatárokat is átléphetnek.</p> <p>Jelen tanulmány fókuszában a határ menti magyarországi nagyvárosok kormányzási gyakorlatának vizsgálata áll. A tanulmányban azonos szempontok szerint elemzett hat, 100 000 fő feletti nagyváros: Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza. Ezek a városok a határ közelében fekszenek, sok esetben természetes régióközpontként tartja számon őket a határon túli területek lakossága is. A nagyvárosok határon átnyúló kormányzási hatásait két dimenzióban elemezzük. Egyrészt a nagyvárosok formalizált, határon átnyúló területi együttműködési szervezetben való részvételét vizsgáljuk, ennek indikátora valamely európai területi együttműködési csoportosulásban (EGTC) betöltött szerep. A második vizsgálati dimenziót a határon átnyúló projektek megvalósításában való részvétel jelenti, indikátorként a hat nagyváros jelenleg is folyamatban lévő INTERREG projektjei szolgálnak.</p> <p>Noha megfelelő feltételrendszerek alakultak ki, nagyvárosaink többsége mégsem él a lehetőségekkel. A vizsgálat bizonyította, hogy az első indikátorként kiválasztott EGTC tagság mindössze a vizsgált nagyvárosok felében áll fenn, ezek közül valódi aktivitást mindössze két nagyváros (Pécs és Győr) mutat. A projektalapú együttműködéseket vizsgálva pusztán három olyan projekt van, mely határ menti térségben valósul meg, s azok két nagyvároshoz (Győr és Szeged) kötődnek. A határ menti kormányzási struktúrák kiépítésében a vizsgált hat nagyvárosból kettő (Miskolc, Debrecen) semmilyen tevékenységet nem mutat a meghatározott indikátorok alapján, Nyíregyháza esetében a formális keret ugyan létrejött, de valódi aktivitás nem tapasztalható.</p>}, number={3}, journal={Tér és Társadalom}, author={Fekete, Dávid}, year={2020}, month={aug.}, pages={224–243} }