@article{Soltész_2015, title={Politikai átmenetek – migrációs átmenetek? Kelet-Európa és Latin-Amerika migrációs folyamatainak összehasonlítása}, volume={29}, url={https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2710}, DOI={10.17649/TET.29.4.2710}, abstractNote={<p>A cikk a Melegh Attila (2013) által Kelet-Európa migrációs folyamataira kidolgozott tipológiát alkalmazza Latin-Amerikára, amely az elmúlt évtizedekben térségünkhöz hasonlóan a demokratizálódás és a piacgazdaságra történő átállás útját járta be. Akárcsak Kelet-Európa, Latin-Amerika is kisebb-nagyobb migrációs hullámokkal reagált az átalakulásokra.</p><p>A nettó migrációs ráta és GDP-adatok segítségével a cikk értelmezi a hosszú távú migrációs folyamatok történeti és földrajzi vetületeit, négy csoportba osztva a két térség országait migrációs egyenlegük alakulásának hosszú távú trendjei alapján.</p><p>A cikk reflektál arra a kérdésre, hogy a gazdasági fejlődés nyomán várható-e, hogy a közepes jövedelmű országok kivándorlókat küldőből bevándorlókat fogadó országok lesznek-e. Az elvégzett elemzés végkövetkeztetései szerint nem feltétlenül, ehhez bizonyos földrajzi és történelmi adottságok is szükségesek. Az elemzett 36 országnak csak mintegy egynegyede mutatott ilyen tendenciákat, a többi ország nettó migrációs rátája negatív maradt, ingadozott vagy csökkent.</p><p>Fontos tényezőnek bizonyult a GDP világátlagához való viszony alakulása, vagyis az országok relatív pozíciója a világgazdaságban, továbbá a szövetségi állami, integrációs szervezeteken belüli vagy posztkoloniális kapcsolatrendszerek hatása a migrációs folyamatok kialakulására. Ezen logikák mentén „mini” migrációs rendszerek jöttek létre, központjukban az egykori gyarmati anyaországgal vagy a legnagyobb szövetségi tagállammal. Ugyanakkor egyik elemzett ország sem vált „globális” migrációs célponttá.</p>}, number={4}, journal={Tér és Társadalom}, author={Soltész, Béla}, year={2015}, month={dec.}, pages={5–26} }