@article{Tátrai_2011, title={Anyanyelv és nemzetiség mint az interetnikus kapcsolatok mutatója Erdély magyar lakosságának példáján}, volume={25}, url={https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/1813}, DOI={10.17649/TET.25.2.1813}, abstractNote={<p>Térségünk országainak népszámlálásaiban általában megjelenik két kategória (anyanyelv, nemzetiség), amelyek alapján a népesség etnikai összetételét vizsgálhatjuk. Jelen tanulmányban arra keresem a választ, hogy milyen kapcsolatban áll egymással e két „statisztikai” kategória, milyen összefüggéseket lehet ebből kiolvasni, és hogy mindennek milyen térszerkezeti konzekvenciái vannak. Az anyanyelv és a nemzetiség eltérése fontos információk hordozója: a különbség nagyságából és változásának irányából nyelv- és nemzetváltási folyamatokra következtethetünk. Célom ezen folyamatok bemutatása Erdély magyar lakosságának körében négy népszámlálási időpontban (1930, 1966, 1992, 2002), nemzetiségi és területi bontásban.<br />Az anyanyelvi és nemzetiségi önbevallások eltérésének legfőbb okozói a különböző asszimilációs és disszimilációs folyamatok. A két kategória különbségének nagysága és iránya térben és időben változó, leginkább az adott etnikum számával és területi elhelyezkedésével hozható összefüggésbe, de a hatalmi viszonyok is jelentős szerepet játszanak benne. Erdély magyar népességét tekintve a térbeli elhelyezkedés tűnik a legfontosabb tényezőnek: a magyar nemzetiségi többletű területeket általában a szórványidentitás jellemzi, míg a magyar anyanyelvi többletű részeken a kiegyensúlyozott magyar etnikai identitás dominál.</p>}, number={2}, journal={Tér és Társadalom}, author={Tátrai, Patrik}, year={2011}, month={jún.}, pages={48–68} }