@article{Szepesi_2008, title={A rendszerváltozás utáni várossá avatások Magyarországon}, volume={22}, url={https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/1170}, DOI={10.17649/TET.22.2.1170}, abstractNote={<p>A rendszerváltás fordulópontnak bizonyult az urbanizáció folyamatában is hazánkban. 1990 után ugyanis ugrásszerűen megnőtt a városok száma, és ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a városi lakosok aránya is. Mindez összefügg a várossá nyilvánítás törvényi kereteinek megváltozásaival is. Az 1999. évi önkormányzati szabályozás objektív és szubjektív feltételeknek is teret enged a várossá avatásnál. Az új városok területi megoszlása azonban rendkívül egyenlőtlen, és tovább növeli a szakadékot a kevésbé városodott és az átlagnál jóval urbanizáltabb megyék között. Különösen jelentős az új városok száma a Budapest környéki agglomerációban; ezek a települések a várossá avatás óta is jelentősen növelték népességüket, többnyire a főváros rovására. A szuburbanizáció azonban nem feltétlenül nyugat-európai mintára játszódik le Magyarországon.</p>}, number={2}, journal={Tér és Társadalom}, author={Szepesi, Gábor}, year={2008}, month={jún.}, pages={53–70} }