Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 47-63. p.
Tér és Társadalom XIX. évf. 2005 s 2: 47-63
HATÁR MENTI TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A lakossági kérd őíves felmérés adatainak el őzetes kiértékelése
(Cross-border Social Cooperation
in the West-Transdanubian Region — A Preliminary Study Based
on the Results of the Residential Survey)
CSIZMADIA ZOLTÁN
Kulcsszavak:
társadalmi integráció határ menti együttműködések költözés lokális köt ődés utazási szokások
nyelvtudás bizalom interperszonális kapcsolatok
A tanulmány egy el őzetes helyzetértékelés. Ezért els ődleges célja nem a magyarázatok keresése, hanem a
lakossági szint ű határ menti együttm űködések legfontosabb társadalmi aspektusainak ismertetése leíró
jelleggel. Ezzel párhuzamosan a kés őbbi részletes elemzéshez is meg kell, hogy adja az alapvet ő támpon-
tokat, irányvonalakat. Ilyen volumen ű (1500 fős) téma-specifikus reprezentatív lakossági kérd őíves
felmérés még nem készült a térségben. Az adatok el őzetes kiértékeléséb ől láthatóvá vált, hogy a térség
integrálódásának társadalmi pillérei nem ugyanolyan er ősek, komoly ellentmondásokra bukkanhatunk a
valóságos, m űködőképes, és a ténylegesen is igénybe vett kontaktusok, viszonyok szintjén. Ezeket viszont
csak az összetett magyarázó modellek tükrében a kutatás kés őbbi fázisában minősíthetjük.
Bevezet ő
A Nyugat-dunántúli és a burgenlandi térség társadalmi életében megfigyelhet ő
összefonódások az élet számos aspektusában realizálódnak a régióban él ő emberek
szemében. Különösen a határ közeli zónában vált ez a jelenség a mindennapok
részévé a munkavállalás, a vásárlás, a turizmus révén. Szisztematikus vizsgálat
ennek ellenére máig nem készült arról, hogy a hétköznapokban, a lakosság minden-
napi életében beszélhetünk-e egy integrálódási folyamatról? A határ két oldalán él ő
emberek élettere, életvitele vajon közelebb került-e egymáshoz? A szervezetközi,
intézményi relációk szorosabbá válása mellett, amelyek els ődlegesen a gazdasági
tevékenységekb ől és a közös pályázati lehetőségekből fakadnak, vajon a társadalmi
folyamatokban is fellelhet őek ilyen irányú törekvések? Ha igen, akkor milyen
fokon realizálódik a két régió lakossága társadalmi életének összefonódása a tágan
értelmezett határon átnyúló kapcsolatok kialakítása, m űködtetése és kib ővítése
révén? Milyenek az együttm űködések alapstruktúrái, és egyáltalán, milyen háttér-
faktorok segítik, vagy éppen gátolják ezeket a folyamatokat?
Csizmadia Zoltán: Határ menti társadalmi kapcsolatok a Nyugat-dunántúli régióban.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 47–63. p.
48 Csizmadia Zoltán TÉT XIX. évf. 2005 s2
A korábbi munkák els ő dlegesen egy olyan összetett, átfogó, általános kép megraj-
zolására törekedtek (Illés 1997; Rechnitzer 1990, 1999a; Ruttkay 1995; Tóth 1996),
amelyben megjelent a történelmi múlt, a gazdasági, társadalmi, településközi, szer-
vezeti intézményesített összefonódások számos aspektusa, valamint a határzóna két
oldalának fő ként demográfiai, illetve gazdasági paramétereinek összehasonlítása.
Egyes szerz ő k külön kitértek a határzóna „városrégióinak" (Bécs—Pozsony—Gy őr-
Sopron) súlyára, a határ menti együttm űködésekben játszott szerepére (Golobics
1995; Matheika 1992; Rechnitzer 1999b). A társadalmi folyamatok integrálódásá-
nak hátterében álló tényez ők közül első dlegesen a településközi (önkormányzati),
intézményi (els ő dlegesen oktatás, sport, kultúra) kooperációkra (Döbrentey 1992;
Híves 1992; Kőszegfalvi 1992), a lakosság szintjén a (bevásárló) turizmusra, az
illegális munkavállalás hatásaira, a határmentiségre mint élettérre (asszociációk,
percepciók, el ő nyök, hátrányok, társadalmi kapcsolatok), illetve az emberek fejében
lévő képzetekr ől, mentális térképekről (Anschauer 1995; Hardi 1999; Kovács-
Váradi 1996; Nárai 1999; Rechnitzer 1999b). Számos el őzetes ismerettel rendelke-
zünk tehát az integrációs faktorok legtöbbjénél, de olyan szisztematikus, nagy
elemszámú reprezentatív lakossági felmérés eddig még nem készült a térségben,
amely érintené az összes lényeges komponenst.
A kutatás jelenlegi fázisában, ennél a részvizsgálatnál is csak az el őzetes eredmé-
nyeket közöljük, amelyek leíró jelleg ű ek, és nem adnak alapot a komolyabb össze-
függések, ok-okozati viszonyok kibogozására, felvázolására. A kérd őívek társadal-
mi-demográfiai elemei, a határ-közeliség és a város-vidék reláció mentén történ ő
kiértékelése kés őbbi fázisban történik meg. Els ődleges célunk most egy általános
kép felvázolása a lehet ő legtöbb szempont figyelembevételével, mintegy empirikus
kiindulópontként szolgálva a kés őbbi mélyebb részelemzések számára.
Módszertani kérdések
A régióban élő 18 évesnél id ősebb lakosság kérd őíves felmérése 2004 novembe-
rében—decemberében történt meg. A választott módszert nem csak a populáció
mérete indokolja (közel egymillió emberr ő l beszélünk), hanem a kérdéskör feldol-
gozatlansága is. Nem indulhattunk ki a már felrajzolt kutatási ösvényeken, és nem
redukálhattuk le kérdésfelvetéseinket sem néhány bejáratott és korábban tesztelt
irányvonalra. Ezért egy átfogó, közel egyórás kérd őíven keresztül próbáltuk meg-
ismerni a mikro-társadalmi környezetben zajló folyamatokat, különös tekintettel
azokra a kérdésekre, amelyek a határ két oldalát érint ő tevékenységeket, gondolato-
kat, attitűdöket képezik le a statisztikai mutatók nyelvén (1. táblázat).
Csizmadia Zoltán: Határ menti társadalmi kapcsolatok a Nyugat-dunántúli régióban.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 47–63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Határ menti társadalmi ... 49
1. TÁBLÁZAT
A kutatás során készített kérd őíves felmérés paraméterei
(The Features of the Questionnaire)
Kritériumok Jellemzők
Mintanagyság — 1498 fő
Lekérdezés helye — Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye
Módszertan — Személyes kérd őíves megkérdezés
Kérdőív — Az MTA RKK NYUTI és a GfK Hungária által készí-
tett kérd őív
Lekérdezés id őszaka — 2004. november 20.-2004. december 20.
Alapsokaság — Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye 18 éves és
annál idősebb lakossága
Reprezentativitás — településnagyság, a válaszadó neme, életkora
Torzítás — a határhoz közeli (30 km-es) sáv felülreprezentált a
mintában
Mintavétel — Többlépcsős rétegzett mintavételt alkalmaztunk. Els ő
lépésben meghatároztuk, hogy a vizsgált területen hány
település esik az egyes nagyságkategóriák szerinti cso-
portokba, illetve a zóna beosztás szerint a lakosság mek-
kora hányada esik az egyes zónákba. Ez alapján képez-
tünk egy mátrixot, amib ől meghatározásra került, hogy
az egyes zónákban található különböz ő nagyságú telepü-
léseken hány fő megkérdezése szükséges. Ezek után egy
listába leválogattuk az adott nagyságkategóriába és zó-
nába es ő településeket, és ezekb ől véletlenszerűen kivá-
lasztottuk az el őre meghatározott számú települést.
Forrás: Saját szerkesztés.
Külön ki kell térni a határhoz való közelség problematikájára a régióban. Ha a
legközelebbi határátkel őtől mért távolságot vesszük alapul (kilométerben, közúton),
akkor jól látható (1. táblázat), hogy az elérhetőségben komoly különbségek figyel-
hetők meg a megyék között, és a Zala megyei települések jelent ős hányada sok
esetben akár egyórányira van a legközelebbi átkel őtől. Annak érdekében, hogy a
kérdőívek összetételében a tényleges válaszadók súlya kell ő számban jelenjen meg,
bevezettük az úgynevezett „zóna-elvet". Ennek lényege, hogy kialakítottunk egy
30 és egy 60 km-es sávot, és így lényegében három csoportra bontottuk a régió tele-
püléseit. A határhoz közelinek a 30 km-es sávon belüli településeket min ősítettük (a
kalkulációnál a legközelebbi ausztriai határátkel őtől kilométerben, közúton mért
távolságot vettük alapul), és „önkényesen", a valós lakosságszámukat meghaladó
arányban (50%-30%-20%-os felosztásban) jelenítettük meg őket a kérd őívezés
során, annak érdekében, hogy kell ő elemszámmal legyenek reprezentálva a vizsgálat
szempontjából igazi célpopulációnak min ősülő személyek (2. táblázat). Így biztosítot-
tá vált, hogy ha külön figyelmet szeretnénk szentelni a határzónának, akkor kell ő
nagyságú (a valóságosnál nagyobb elemszámú) mintán dolgozhatunk, viszont súlyo-
zással bármikor „visszaállítható" az eredeti arányoknak megfelel ő szerkezet.
Csizmadia Zoltán: Határ menti társadalmi kapcsolatok a Nyugat-dunántúli régióban.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 47–63. p.
50 Csizmadia Zoltán TÉT XIX. évf. 2005 s2
2. TÁBLÁZAT
A kérd őíves vizsgálat során alkalmazott zóna-elv háttéradatai
(The Background Data of the Population and the Sample According
to the Zone-principle)
A régió település- és lakosság- A legközelebbi ausztriai határátkel őtől mért
szerkezetének sajátosságai távolság kilométerben, közúton (2004)
1) A településszám valós gyakori-
sági megoszlása zónánként
— km alatti zóna: 176 db, 19%
30
— 30-60 km-es zóna: 299 db, 33%
— km-nél távolabbi zóna:
60
441 db, 48%
2) A lakosságszám valós gyakori-
sági megoszlása zónánként
— km alatti zóna:
30
36 lezer fő, 36%
— 30-60 km-es zóna:
460 ezer fő, 46%
— km-nél távolabbi zóna:
60
182 ezer fő, 18%
3) A mintavételnél alkalmazott felen
zóna-elv El -
— km alatti zóna: 50%-os arány
30
— 30-60 km-es zóna: 30%-os 31 - 40
arány e 21
— km-nél távolabbi zóna:
60 e 10_ 20
20%-os arány s 10 alt
Forrás: Saját szerkesztés.
A kérd őíves felmérés kérdéskörei, vizsgálati szegmensei
Az elemzés menetét alapvet ően determinálják a kérd őívben felvetett témakörök.
Egy olyan sokoldalú szerkezetben, témavilágban gondolkodtunk, amely a lehet ő
legszélesebb körben enged bepillantást nyerni a két térség társadalmi életének ösz-
szefüggéseibe, az interperszonális viszonyok sajátosságaiba, társadalmi és gazdasá-
gi aktivitásokba (munkavállalás, utazás), az osztrák területekr ől, emberekről kiala-
kított véleményekbe, és mindazokba a lokális, családi vagy individuális faktorokba
(pl. nyelvtudás, társadalmi aktivitás, tudástranszfer, utánzás), amelyek mikroszinten
elő segíthetik, vagy éppen gátolhatják a két térség integrálódását.
Csizmadia Zoltán: Határ menti társadalmi kapcsolatok a Nyugat-dunántúli régióban.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 47–63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Határ menti társadalmi ... 51
Tíz, egymástól markánsan elkülönül ő kérdésblokkban lesz lehetőségünk részletes
leíró és magyarázó elemzések készítésére:
1) A településsel kapcsolatos vélemények — kötődés, perspektívák, elégedett-
ség, igények, költözés stb.
2) A határmentiségről kialakított elképzelések (el őnyök-hátrányok)
3) Ausztriáról, az osztrák emberekr ől kialakult vélemények, mentális térképek
4) Turizmus, utazási szokások, ausztriai üdülések
5) Munkavállalás — legális és illegális (a munkavállalói kérd őív kiegészítése)
6) Nyelvtudás, a német nyelv szerepe és jelent ősége
7) A két térség közti tudástranszfer, tudáscsere, „másolás" és „utánzás",
innovatív elemek a lakosság körében
8) A társadalmi aktivitás, beágyazottság, bizalom, informálódás
9) Interperszonális kapcsolatok, a határon átnyúló személyes, családi kapcso-
latok jellemzői — erős és gyenge kötések a régióban
10) A régió demográfiai-társadalmi jellemzői — regionális társadalomszerkezet
Nemcsak az átfogó és sokszín ű helyzetelemzés motivált minket a kérd őív összeál-
lítása során, hanem az is, hogy új hipotéziseket fogalmazhassunk meg a régió eddig
kevésbé elemzett társadalmi terrénumában is. Az el őzetes elemzés során természe-
tesen nem érintjük az összes kérdésblokkot. Jelen tanulmányban olyan elemekre
összpontosítottunk, amelyek egy-egy témakör esetében nagyobb érdekl ődésre tart-
hatnak számot, konkrét határon átnyúló aspektusokkal rendelkeznek, és kialakíta-
nak az olvasóban egy általános, kiindulópontként szolgáló helyzetképet. 1) A helyi
társadalomról megfogalmazott vélemények közül az Ausztriába történ ő kiköltözés
lehetőségeit emeltük ki a lokális köt ődés függvényében. 2) A határmentiséggel
összefügg ő lakossági attitűdök esetében azt néztük meg, hogy milyen el őnyei és
hátrányai vannak Ausztria közelségének. 3) A földrajzi távolság szerepe sem elha-
nyagolható, és nem beszélhetünk integrálódásról valóságos, fizikai értelemben is
realizálódó kontaktusok, utazások nélkül. Ezért a kiutazási szokások okát, gyakori-
ságát, idő tartamát is bevontuk az elemzésbe. 4) A kommunikációs lehet őségek
szintén lényeges kötőelemnek minő sülnek, amelyben a német nyelv ismerete meg-
különböztetett szerepet élvez (tudásszint, nyelvvizsga, használat, el őnyök-
hátrányok). 5) A társadalmi t őkeként ismert, és az emberek közti kapcsolatokból, a
bizalomból táplálkozó individuális és kollektív erő forrás regionális jellemz őit, a
határon átível ő személyes kapcsolathálózatok min őségét az általános bizalomszint
és az interperszonális, er ős és gyenge kontaktusok jellemz őin keresztül ismertetjük.
Csizmadia Zoltán: Határ menti társadalmi kapcsolatok a Nyugat-dunántúli régióban.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 47–63. p.
52 Csizmadia Zoltán TÉT XIX. évf. 2005 s2
Az el őzetes vizsgálat eredményei
Lokális köt ődés — költözési hajlandóság
Első kérdésünk arra vonatkozott, hogy mekkora a valószín űsége annak, hogy a
régió lakosai Ausztriába szeretnének költözni (annak határ közeli vagy egyéb távo-
labbi régióiba)? A jelenség mögött szerepet kap a jelenlegi lakóhely megítélése és
számos egyéb individuális szempont is. A régióban él ő lakosság földrajzi értelem-
ben vett mobilizációs képessége, hajlama nem nevezhet ő magasnak (a jól ismert
makro-társadalmi trend szabályszer űen reprodukálódik). A megkérdezettek 60%-a
születésétő l fogva ugyanazon a településen él. Akik kés őbb költöztek be a telepü-
lésre els ő dlegesen valamilyen privát, f ő ként családi indokkal magyarázták: többnyi-
re a partnerválasztással, a házassággal függ össze a dolog. A jobb munkalehet őség,
a környezet, a kedvez őbb szolgáltatási mili ő másodlagos szerepet kap. A lakosság
térbeli mozgásának alacsony volumenére utal az is, hogy a következ ő öt éven belül
elköltöz ő k aránya mindössze 8%. Az a regionális költözési mili ő tehát, amelyben az
ausztriai kiköltözések valószín ű ségét akarjuk megragadni nagyfokú merevséget
mutat. A lakosság közel kétharmada szinte teljesen mozdulatlan, és kevesebb mint
egytizede fog talán a következ ő években lakóhelyet váltani. A 1. ábra ennek a 8%-os
blokknak a költözési irányait szemlélteti, amelyben külön figyelmet kell szentelni a
külföldre, és kimondottan Ausztriába történ ő költözési terveknek.
1. ÁBRA
Hova szeretne elköltözni a következ ő öt éven belül?
(Where do you Want to Move in the Next Five Years?)
még nem tudja—
más országba—
Ausztria más területeire—
Ausztria határ menti térségébe-0
Budapestre — 10%
az ország többi részére—
környező nagyvárosba —
a környékben másik
községbe/kisvárosba
településen belül —
1
5 15 25 25
Forrás: Lakossági kérd őív 2004.
Csizmadia Zoltán: Határ menti társadalmi kapcsolatok a Nyugat-dunántúli régióban.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 47–63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Határ menti társadalmi ... 53
A válaszadók közel 60%-a a településen belül (26%) vagy a környez ő másik köz-
ségbe, városba szeretne elköltözni. 10%-uk külföldre, és szintén 10%-uk a f őváros-
ba, illetve az ország távolabbi pontjára. A külföld és ezen belül Ausztria, mint
célország csak elenyész ő arányban fordult el ő a válaszok között. Az 1 500 fős min-
tában csak néhány személy számolt be arról, hogy vagy Ausztria határ menti térsé-
gébe vagy a távolabbi tartományok valamelyikébe telepedne át. Ez a korábban meg-
ismert alacsony mobilitási ráta és attit űd függvényében nem meglep ő. Lényegében az
ilyen irányú folyamatok komolyabb mértékben nem fognak megjelenni a régióban az
elkövetkezendő években sem, mint ahogy feltételezhet ően eddig is marginális jelen-
ségnek voltak tekinthet ők, az „elmozduló" rétegek els ődlegesen a már ismert közeli,
városi, kertvárosi vagy vidéki lokális zónában keresnek új lehet őségeket.
Ausztria közelségéb ől fakadó előnyök és hátrányok
A régió lakosságának szubjektív véleményrendszerét több szempontból is mértük,
és külön figyelmet fordítottunk a határ túloldalán él ő emberekkel, településekkel, és
egyáltalán a burgenlandi térséggel kapcsolatban megfogalmazott attit űdökre. Ezzel
párhuzamosan egy kísérleti kérdéssor révén azt is megkérdeztük a lakosságtól, hogy
milyen el őnyökkel és hátrányokkal jár a határhoz való közelség. A „közelség" eb-
ben az esetben persze nem jelentheti ugyanazt a 30 km-es zóna tagjainak és a kelet-
zalai térség, vagy éppen Gy őr-Moson-Sopron megye osztrák határtól legtávolabbi
helyzetű településein él ő embereknek. Mégis, összességében a Nyugat-dunántúli
régióban élő emberek fejében megtalálható az osztrák, a „nyugati" határhoz való
közelséggel összefügg ő gondolatrendszer, ami a kérdéssor kiterjesztését is indo-
kolja az egész térségre. Húsz olyan tényez őt válogattunk össze, amely zárt kérdés
formájában a lehető legtöbb lehetséges faktort felvonultatja a b űnözéstől kezdve, a
gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási, illetve munkaer ő-piaci, életmin őségi, és
egyéb privát komponensekig. A 2. és a 3. ábra a „legnagyobb el őny" és a „leg-
nagyobb hátrány" lehetséges válaszkategóriáit tartalmazza, az igen válasz el őfordu-
lásának százalékában.
Az Ausztriához való közelség legnagyobb pozitívuma a lakosság válaszai alapján
a gazdasági, munkaerő-piaci és életmin őségi sajátosságokban ölt testet. Az ausztriai
munkalehetőségek egyértelm űen kiugranak a sorból (minden ötödik ember ezt
tekintette a legnagyobb el őnyének). A határhelyzet, a magasabb életszínvonal, a
fogyasztási struktúrában megjelen ő vásárlási lehetőségek, a különböz ő gazdasági,
vállalkozói előnyök szintén nagy arányban jelentek meg a válaszok között (egyen-
ként 10-12%). A hasonló szisztémában megkérdezett hátrányos elemek esetében is
ugyanazokban a dimenziókban s űrűsödtek a válaszok, csak értelemszer űen más
(ellentétes) aspektusokra fókuszálva. Leginkább a magasabb fogyasztói árak, a
földtulajdon felvásárlása és a szakemberek elszívása okozhat gondot a térségben
élők szerint. Említést érdemel három olyan másik érv is, amelyek ugyan súlyukat
tekintve kisebb jelent őségűek, de mégis új irányokba viszik el a kérdéskört.
Csizmadia Zoltán: Határ menti társadalmi kapcsolatok a Nyugat-dunántúli régióban.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 47–63. p.
54 Csizmadia Zoltán TÉT XIX. évf. 2005 s2
2. ÁBRA
Mi a legnagyobb el őnye annak, hogy közel van Ausztria?
(What is the Greatest Advantage of the Border?)
11 1 11 h I
4S ;7
'>V>;7
,P,,,,
-
./
%
I
(",.;•
,P
a°,
I
/b4:5
%
..›,.(.
I
t .,:
°?‹,,f,
1 — I —
..6 .
"_
e.
tr›.....
,.s,,,
/..
c,,,,,
?,.,
9:'. .
e Pé,., c, <. •
„50.,
Forrás: Lakossági kérdőív 2004.
3. ÁBRA
Mi a legnagyobb hátránya annak, hogy közel van Ausztria?
(What is the Greatest Drawback of the Border?)
20—
I
15—
I0—
I I 1 111 s .
5—
o
I — I — I — I — I — I — I — 1 •
te, "0 0
<, 4,- 56
;
,, ..--
c?„,; ''. -;?,,
0 Q., (.
-,É, ....
o...›.„.
'á "C¥ 0,....,,
A .,..
•P .^
'..
,...
,. ?,: -,
,P
c,,,
d-,,,
_ "-
........ a,
-"
—0.,
4 6..
,,,
0,,,,
<76
0
.:? ,3,,..„
.
..>,,3 _.,-.
.P <> „,
c,
.,¥ c,
Forrás: Lakossági kérdő ív 2004.
Csizmadia Zoltán: Határ menti társadalmi kapcsolatok a Nyugat-dunántúli régióban.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 47–63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Határ menti társadalmi ... 55
Az életszínvonalbeli látványos különbségek zavaróak lehetnek a mindennapi élet-
vezetésben, a magyar keresked ők helyzetét ronthatja a határ közelsége, és az osztrák
üzleteket megcélzó vásárlási aktivitás, illetve a b űnözési ráta is összefügg egyesek
szerint a határ menti fekvéssel vagy az ahhoz való közelséggel. A nagy forgalom, a
sok idegen, az osztrák látogatók pozitív diszkriminációja minimális százalékban jelent
meg, noha ez elsődlegesen nem abból fakad, hogy egyáltalán nem is gondoltak a
megkérdezettek ezekre a tényez őkre, hanem inkább abból, hogy nem tekinthet ők
kardinális, els ődleges, „els őre beugró", szélesebb körben is megjelen ő problémáknak.
Utazási szokások — társadalmi dinamika
A két régió társadalmi, gazdasági és kulturális életét összefonó szálak kialakítása
és megerő sítése önmagában a virtuális kontaktusokon keresztül nem valósítható
meg. Elengedhetetlenek a valóságos, személyes találkozások a szervezeti, intézmé-
nyi és a perszonális dimenziókban egyaránt. Természetesen számos formában meg-
teremtődhetnek az integrációt el ősegítő találkozások. A lakossági vizsgálat keretei
között az Ausztriába történ ő kiutazási szokások okát, gyakoriságát, id őtartamát és
irányát mértük fel, míg a párhuzamosan lekérdezett többi kérd őívben a munkaválla-
lással, a közös pályázatokkal, a szervezetközi együttm űködésekkel járó, fizikailag is
realizálódó kontaktusokat ismerhetjük meg. Els ődleges célunk az volt, hogy az
ismert trendek, irányok és paraméterek (pl. vásárlás, munkavállalás, els ődlegesen
rövid, legfeljebb egynapos kint tartózkodás) mellé a kérdéskörhöz kapcsolódó
nagyságrendeket is hozzá tudjuk rendelni.
A lakosság egynegyede a vizsgálat ezen szegmenséb ől „kimarad", mivel még so-
ha sem jártak Ausztriában. A kiutazás hátterében álló okok összetétele nagyon ho-
mogén (4. ábra). A válaszadók 60%-a leggyakrabban valamilyen vásárlási szán-
dékkal utazik a határ túloldalára. Ők fele-fele arányban vagy a „nagybevásárláso-
kat", vagy a különböz ő tartós fogyasztási cikkek beszerzését szokták Ausztriában
elintézni. Még egy érv ugrik ki a válaszstruktúrából: minden negyedik ember az
üdülési és városnézési, tehát turisztikai jelleg ű indokokat is megemlítette. A rokoni
látogatások, a munkavállalással összefügg ő kiutazás, az üzleti jellegű kapcsolattar-
tás és a kulturális jelleg ű programok csak egy sz űk, egyenként 3-5%-os válaszadói
körben fordultak el ő az érvek között.
A lakosság legnagyobb hányada nem tekinthet ő rendszeres utazónak, 80%-uk
évente pár alakalommal vagy még ritkábban látogat át a határ túloldalára. 13%-uk
havonta, és csak 8%-uk utazik ki hetente vagy naponta. A kés őbbiekben ezen
8%-os, illetve 20%-os blokk részletes elemzésével bemutathatóvá válik azon sze-
mélyek köre, akik intenzív, összetett, akár több szempontú motivációs rendszer által
vezérelt utazási szokásaikkal lehetséges összeköt ő kapcsot jelenthetnek a két térség
között a társadalmi és akár az üzleti, gazdasági mozgáspályákon is.
Csizmadia Zoltán: Határ menti társadalmi kapcsolatok a Nyugat-dunántúli régióban.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 47–63. p.
56 Csizmadia Zoltán TÉT XIX. évf. 2005 s2
4. ÁBRA
A kiutazási szokások gyakorisága és motivációs bázisa
(The Frequencies and the Motivation Basis of the Traveling Habits)
Milyen gyakran utazik Ausztriába ?
50 —
40 —
30 —
20 —
10 —
o
I I I
naponta hetente havonta évente ritkábban
párszor
Mi (volt) az utazás leggyakoribb oka?
30 —
25 —
20 -
15-
10-
5—
O ,
nagybevásárlás i
MI III
I üdülés / v árosnézés I munkavállalás
111111111111
kulturális prog.
tartós fogy.cikk v. rokonlátogatás üzleti ügyek
Forrás: Lakossági kérd őívek (2004).
A megfigyeléseinket megerősítik a kint tartózkodás id őtartamát mérő változók is.
A válaszadók egynegyede csak néhány órát, fele pedig legfeljebb egy napot tartóz-
kodik Ausztriában utazásonként. Ebben az esetben az utazás okainál megismert
bevásárló-turizmus, és az ausztriai legális vagy illegális munkavállalással összefüg-
gő napi ingázás hatása érzékelhet ő. Az előzetes eredmények alapján is látszik, hogy
a régióközi mozgás jelenségét világosan elkülönült csoportokra bontva lehet majd
elemezni a későbbiekben, és csak egy sz űkebb kör tekinthet ő ingázónak, rendszeres
utazónak, míg a többség rendszertelen id őközönként rövid látogatásokat téve vásár-
lási szándékkal utazik ki a határ túloldalára.
Csizmadia Zoltán: Határ menti társadalmi kapcsolatok a Nyugat-dunántúli régióban.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 47–63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Határ menti társadalmi ... 57
Kommunikációs alapok — német nyelvtudás
A határ menti térség eredményes integrációját nem képzelhetjük el valamilyen
közös kommunikációs platform nélkül. A nyelvtudással kapcsolatos kérdésblokk
nem csak a német nyelv ismeretére terjedt ki, de jelen tanulmány keretei között kizá-
rólag ezzel foglalkozunk, noha az angol nyelvismeret (ismerve az ausztriai oktatási
szisztémát) is, lényeges pontja a kommunikációt el ősegítő mechanizmusoknak.
A lakosság 30%-a beszél valamilyen szinten németül és 6%-uknak van nyelvvizs-
gája. Nagyrészük sajnos csak alapszint ű tudásról számolt be (67%). A németül
tudók egynegyede rendelkezik nyelvvizsgával, de ezek nagyobbik hányada alap-
fokú. Érdekes módon a németül nem tudók nagyobbik hányadának nem okozott
hátrányt a nyelv ismeretének hiánya, amely mögött egy másik, helyettesít ő alternatív
nyelvismeret húzódhat meg, vagy pedig a német nyelv ű környezettel való találkozás
hiánya (láttuk, hogy a megkérdezettek egynegyede soha nem járt még Ausztriában, és
a határon átível ő mozgás komoly hányada csak egynapos vásárlásokból áll). Az is
elgondolkodtató, hogy a nyelvet nem ismer őknek mindössze 12%-a említette meg,
hogy a közeljöv őben el kezd németül tanulni, többen feltehet ően más, jobban kon-
vertálható nyelv mellett döntöttek. A leglényegesebb attribútumok és vélemények
mellett részletesebben is megvizsgáltuk a nyelvhasználat potenciális szféráit, szituá-
cióit, illetve a gyakoriságát (5. és 6. ábra).
5. ÁBRA
Mikor szokta a német nyelvet használni?
(When do you use German Language?)
50-
40-
30-
1
20-
10—
O
_ _ _ - -
„
V/ _
•> v.,
Forrás: Lakossági kérdőív 2004.
Csizmadia Zoltán: Határ menti társadalmi kapcsolatok a Nyugat-dunántúli régióban.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 47–63. p.
58 Csizmadia Zoltán TÉT XIX. évf. 2005 s2
6. ÁBRA
Milyen gyakran beszél németül?
(How often do you Speak German?)
30 —
25 —
20 —
15 —
10 —
14%
s- 10%
od •
it•,• o„,>. ofe
,
,?& °Q
20,
Forrás: Lakossági kérd őív 2004.
A kiutazási szokásoknál megfigyelt motivációs elemb ől fakadóan ebben az eset-
ben is egyértelmű , hogy az ausztriai bevásárlások (40-45%) és nyaralások (20%)
jelentik azt a kommunikációs mez őt ahol a német nyelv el őkerül. Viszonylag sokan
(szintén egy 20%-os válaszadói arányról beszélhetünk) említették meg, hogy kü-
lönböző intenzitással a hazai munkájuk során kell használniuk a német nyelvet.
Külön elemezhetővé válik az a szűk csoport is (10-15%), akik ausztriai családi,
rokoni és baráti kontaktusokra is alapozott nyelvtudással rendelkeznek. A nyelv-
gyakorlás rendszeressége alapján nagy vonalakban azt mondhatjuk, hogy kettésza-
kad a populáció. A megkérdezettek 56%-a vagy egyáltalán nem is használja, vagy
csak évente pár alkalommal. Náluk feltételezhet ő az összefüggés a nyelvhasználat
intenzitása, a tudás szintje és a határ másik oldalához, egyáltalán Ausztriához való
viszony között. Ezzel szemben 13%-uk havonta, 17%-uk hetente és 14%-uk napi
rendszerességgel beszél németül. A részletesebb háttérelemzések feladata lesz majd
szétbontani és összehasonlítani a különböz ő nyelvhasználati csoportokat annak
érdekében, hogy világossá váljon, a közeljöv őben milyen területeken és milyen
társadalmi csoportok esetében jelenthet komoly el őnyt a német és természetesen az
angol nyelv ismerete, gyakori használata, közelebb hozva egymáshoz a két térség
lakosait, intézményeit és szervezeteit.
Bizalom, interperszonális kapcsolatok
A lakossági kérd őíves felmérés el őzetes adatainak sorát a személyközi kontaktu-
sokból felépülő hálózatok, kapcsolatrendszerek néhány alapjellemz őinek ismerteté-
sével zárjuk. A társadalmi t őke regionális vetületeinek néhány olyan aspektusát
emeljük ki, amely közvetlenül összefügg a határmentiséggel, és osztrák vonásokkal
Csizmadia Zoltán: Határ menti társadalmi kapcsolatok a Nyugat-dunántúli régióban.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 47–63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Határ menti társadalmi ... 59
is rendelkezik. A bizalom olyan megfoghatatlan és képlékeny köt őanyaga a min-
dennapi életünknek, amely el ősegíti, megalapozza és „megolajozza" az egyes egyé-
nek, a csoportok és az egyes térségek közti kommunikációt, kooperációt. Ezért az
általános bizalom szintje (7. ábra) kardinális kérdés, mintegy el őfeltétele a két
terület közti kapcsolatok er ősítésének.
7. ÁBRA
Bizalom
(Trust)
Mennyire megbízhatóak az idegenek?
40 -
30-
20-
10-
8%
O
I — I I
egyáltalán 2 3 teljes NT
nem mértékben
Mennyire megbízhatóak az osztrákok?
50 -
40-
30 -
49%
20 -
10 -
3% 16%
I I I
egyáltalán 2 3 teljes
nem mértékben
Forrás: Lakossági kérd őív 2004.
A kérdéssor négy komponensb ő l állt össze, amelyben arra kellett válaszolni, hogy
személy szerint a válaszadó mennyire bízik meg „úgy általában" az emberekben, az
idegenekben, a helyi lakosokban és az osztrákokban. A magyar társadalomra jel-
lemző , és más kutatásokból már korábban megismert alacsony bizalomszint az
idegenek vonatkozásában reprodukálódott. A megkérdezettek 15%-a nem tudott
válaszolni a talán túlságosan is elvontnak t űnő kérdésre. A válaszadók több mint
kétharmada viszont inkább nem bízik meg az idegenekben. Ezzel szemben a helyi
Csizmadia Zoltán: Határ menti társadalmi kapcsolatok a Nyugat-dunántúli régióban.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 47–63. p.
60 Csizmadia Zoltán TÉT XIX. évf. 2005 s2
lakosok, és meglepő módon az osztrákok megítélése sokkal kedvez őbb. A lokális
életszférához tartozó személyekben ( ők sem ismerősök, csak a környéken élnek) a
megkérdezettek 85%-a inkább megbízik, és 35% mondta azt, hogy teljesen megbí-
zik bennük. Hasonló válaszstruktúra ismétl ődik a másik esetben is, noha az osztrák
személyekbe fektetett bizalom szintje egy fokkal alacsonyabb, de még így is meg-
lepő en magas. A válaszok hátterében állhat bizonyos szubjektív torzító tényez ő, de
az eredmények nem írhatóak teljes mértékben ennek a jelenségnek a számlájára. Az
alacsony bizalomszint tehát kézzelfogható a régióban, ha kilépünk a helyi életkere-
tekből, vagy oda új szerepl ők kerülnek. Ezzel párhuzamosan meglep ően magas
bizalomszint jellemzi a lakosságot az osztrákok megítélése kapcsán.
Az interperszonális kapcsolathálózatok mérésének számos alternatívája van. A
lakossági felmérés teljes kör ű elemzése sokoldalú analízisre ad majd alkalmat,
amelyben érinteni fogjuk a participációt, a társadalmi aktivitás különböz ő formáit,
az erő s és gyenge kötések egyéb sajátosságait is, tehát az individuális és a kollektív
alapon megragadható kapcsolati t őke számos jellemz őjét. A legtöbb esetben a hatá-
ron átnyúló kapcsolatokat is be tudjuk azonosítani. Jelen tanulmányban csak az
ausztriai kontaktusok számával és irányaival foglalkozunk, amely segítségünkre
lehet abban, hogy néhány alapvet ő tulajdonság mentén értékeljük a határon átnyúló
személyközi viszonyok jelentőségét.
Arra kerestük a választ, hogy milyen jelleg ű osztrák kapcsolatokkal rendelkeznek
a régió lakosai, és körülbelül hány személlyel tartják a kontaktust. Az eredmények
nem túl biztatóak. A megkérdezettek háromnegyede nem ismer senkit a határ másik
oldalán. Ő k ilyen értelemben nem tudtak személyes tapasztalatokról beszámolni
ebben a kérdéskörben. Az eredmény min ősítése a kutatás ezen fázisában még el-
képzelhetetlen, és az összehasonlító elemzések nélkül csak egyszer ű helyzetjelz ő-
nek tekinthető, de már ezen az egyszer ű mutatón is érezhető a több évtizedes társa-
dalmi elszigetel ődés nyoma. Átlagosan két említésr ől beszélhetünk, de roppant
szélső séges a válaszok eloszlása. Kétharmaduknál ez legfeljebb 2-5 rokont, barátot,
munkatársat vagy ismer őst jelent a határ túloldalán. Viszont volt olyan személy is,
aki feltehető en a kinti munkavállalása miatt 130-ra becsülte a kinti ismeretségeinek
a számát. A vizsgálat jelenlegi fázisában már látható, hogy a többségnek nincsenek
privát, határon átnyúló kapcsolatai, és akiknek vannak, azoknál is ez csak néhány
személyt jelent. Csak egy sz űk kör számolt be — feltehet ően — szorosabb köt ődése,
múltbeli aktivitása miatt kiterjedt ismer ősi hálózatról. A régióban él ő 18 év feletti
lakosság 10-15%-ának él rokona, barátja vagy ismer őse Ausztriában (8. ábra). A
munka- és üzleti alapokra helyezett nexusok el őfordulása minimális (2 és 1%). A
kapcsolatokkal rendelkez ők szűkebb részmintáján belül természetesen jobbak az
arányok, de a trend nem változik. 10 személyb ől 6-nak ismerőse, 4-nek rokona
vagy barátja, és 10-b ő l egynek munkatársa vagy üzleti partnere él Ausztriában.
Ebben az esetben is nehéz min ősíteni az adatokat.
Csizmadia Zoltán: Határ menti társadalmi kapcsolatok a Nyugat-dunántúli régióban.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 47–63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Határ menti társadalmi ... 61
8. ÁBRA
Van Önnek...?
(Have you got...?)
15-
12-
6-
9,0%
3—
1,9% 1,3%
O
I I I — I
74.a Van 74.b Van 74.c Van 74.d Van 74.e Van
Önnek Önnek Önnek Önnek Önnek üzleti
rokona barátja ismerőse munkatársa partnere
Ausztriában? Ausztriában? Ausztriában? Ausztriában? Ausztriában?
Forrás: Lakossági kérd őív 2004.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az a 25%-nyi ember, aki beszámolt valamilyen
típusú kötelékről, mennyire multiplex kapcsolatrendszerrel jellemezhet ő. Azaz
jellemző tendenciának tekinthet ő-e az összetett, többkomponens ű hálózat az ego-
centrikus kapcsolatrendszerek esetében (3. táblázat). Alapvetően nemleges választ
adhatunk a kérdésre. A 353 főből 229 (64%) csak egy területen tett említést osztrák
kapcsolatról. A minta nagyságából fakadóan érdemes lesz részletesebben is foglal-
kozni a jövőben azzal a szűk, kis létszámú (körülbelül 50 f ős) csoporttal, amely
viszont három-négy típust is említett.
3. TÁBLÁZAT
Hány típusú* kapcsolata van a határ túloldalán?
(How Many Contacts do you have ín the Other Side of the Border?)
Hány típusú Kumulált %-os
Gyakoriság %-os gyakoriság
kapcsolata van gyakoriság
1 229 64 65
2 70 20 85
3 46 13 98
4 7 2 99
5 1 1 100
Összes 353 100
*A 8. ábrán szerepl ő típusokra gondolunk, és az 5-ös érték azt jelenti, hogy a válaszadó mind az öt
területen említett legalább egy kapcsolatot.
Forrás: LakosSági kérdőív 2004.
Csizmadia Zoltán: Határ menti társadalmi kapcsolatok a Nyugat-dunántúli régióban.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 47–63. p.
62 Csizmadia Zoltán TÉT XIX. évf. 2005 s2
Az el őzetes vizsgálat legfontosabb eredményei, jöv őbeli irányok
A kérdőíves vizsgálat adatainak el őzetes kiértékelése is érzékelteti, hogy a több
platformra épül ő problémarendszer együttes és egymásra vonatkoztatott elemzése
termékenyen hathat a régióról, és annak határon átnyúló kapcsolatairól kialakított
eddigi kép átformálásakor. Az elemzés ezen fázisában nem lenne célszer ű követ-
keztetéseket levonni, de az már ezen a ponton is nyilvánvalóvá vált, hogy a két
térség integrálódásában szerepet játszó elemek vonatkozásában nagyfokú ellen-
mondásosságra, különbségekre, aránytalanságokra bukkanhatunk. Az is világosan
kirajzolódott a leíró statisztikai adatok alapján, hogy egy-egy határon átnyúló kér-
désben mindig lokalizálni kell majd azokat a csoportokat, rétegeket (általában egy
szűkebb mintáról van szó), akiknek a válaszai hordozzák a problémakör esszenciá-
ját, mert bizony gyakran a lakosság nagyobbik hányada egy jól körülhatárolható
homogén tömbbé formálódva komolyabban nem érintett ezekben a témakörökben.
A felmérés adatainak részletes kiértékelésekor nem pusztán arra kell törekedni
tehát, hogy a társadalmi-demográfiai-területi változók függvényében elemezzük ki
és magyarázzuk meg az egyes jelenségeket, folyamatokat, ok-okozati összefüggé-
seket. Valójában arra is, hogy témától függ ően világosan körülhatároljuk és tipizál-
juk a lakosság azon sz űkebb csoportjait, akiknek magatartása és gondolkodásmódja
jelentősen elütve az átlagostól rávezethet minket a két térség mindennapi, hétköz-
napi életvitelének összefonódását alapvet ően befolyásoló összefüggésekre, azok
tartalmára, hordozófelületeire és aktoraira.
Irodalom
Anschauer, W. (1995) Határon átnyúló magatartás és a határhelyzet tudatossága az osztrák-magyar határ
térségében. — Tér és Társadalom. 3-4.157-159. o.
Döbrentey Gy. (1992) A sport és a kulturális események hozzájárulása egymás jobb megértéséhez. —
Forray R. K.—Pribersky A. (szerk.) A határmenti együttm űködés és az oktatás. Oktatáskutató Intézet,
Budapest. 91-93. o.
Golobics P. (1995) A határ menti térségek városainak szerepe a regionális együttműködésben.
Közlemények a JPTE Általános Társadalom-földrajzi és Urbanisztikai Tanszékér ől 3. JPTE, Pécs.
Hardi T. (1999) A határ és az ember — Az osztrák-magyar határ mentén él ők képe a határról és a másik
oldalról. — Nárai M.—Rechnitzer J. (szerk.) Elválaszt és összeköt — A határ. MTA Regionális Kutatások
Központja, Pécs—Gy őr. 159-191. o.
Híves T. (1992) A határmenti térségek iskolázottsági és társadalmi szerkezete. — Forray R. K.—Pribersky A.
(szerk.) A határmenti együttm űködés és az oktatás. Oktatáskutató Intézet, Budapest. 102-105. o.
Illés I. (1997) A regionális együttm űködés feltételei Közép-Kelet Európában. — Tér és Társadalom. 2.17-28. o.
Kovács K.—Váradi M. M. (1996) Karöltve. A regionális együttm űködés esélyei a Bécs—Györ—Pozsony
háromszögben. — Műhely. 3.60-68. o.
Kőszegfalvi Gy. (1992) A határmenti együttm űködés lehetőségei, feltételei. — Forray R. K.—Pribersky A.
(szerk.) A határmenti együttm űködés és az oktatás. Oktatáskutató Intézet, Budapest. 109-113. o.
Matheika M. (1992) A határmenti városok központi szerepkörének alakulása és az erre ható tényez ők
rövid elemzése. — Forray R. K.—Pribersky A. (szerk.) A határmenti együttm űködés és az oktatás.
Oktatáskutató Intézet, Budapest. 135-140. o.
Nárai M. (1999) A határ mente, mint élettér — A határmentiség jelent ősége az emberek életében. — Nárai M.-
Rechnitzer J. (szerk.) Elválaszt és összeköt — A határ. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs—Gy őr.
129-159. o.
Rechnitzer J. (szerk.) (1990) Nyitott határ. MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet,
Győr.
Csizmadia Zoltán: Határ menti társadalmi kapcsolatok a Nyugat-dunántúli régióban.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 47–63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Határ menti társadalmi ... 63
Rechnitzer J. (1999a) A határ menti együttm űködések Európában és Magyarországon. — Nárai M.-
Rechnitzer J. (szerk.) Elválaszt és összeköt — A határ. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs—
Győr. 9-73. o.
Rechnitzer J. (19996) Az osztrák-magyar határ menti együttm űködés a kilencvenes években. — Nárai M.-
Rechnitzer J. (szerk.) Elválaszt és összeköt — A határ. MTA Regionális Kutatások Központja,
Pécs—Győr. 73-129. o.
Ruttkay É. (1995) Határok, határmentiség, regionális politika. — Comitatus. December. 23-35. o.
Tóth J. (1996) A Kárpát-medence és a nemzetközi regionális együttm űködés. — Pál Á.—Szónokyné
Ancsin G. (szerk.) Határon innen — Határon túl. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia.
Szeged, JATE. 299-306. o.
CROSS-BORDER SOCIAL COOPERATION
IN THE WEST-TRANSDANUBIAN REGION -
A PRELIMINARY STUDY BASED ON THE RESULTS
OF THE RESIDENTIAL SURVEY
ZOLTÁN CSIZMADIA
This is a preliminary study. Substantially it does not try to find reliable explanations at this
stage of the research process. Rather we will use descriptive statistics to portray the basic
social aspects of the cross-border cooperation. In addition the empirical findings can help us
to build up the basic and the guidelines of the more sophisticated interpretations. This is the
first residential survey in this special topic in the region with a sufficient sample size (1500
person). The main consequence of the analysis is that the stability of the pillars of the social
integration process in the Austrian - Hungarian border zone is not equally well-grounded. We
have found significant discrepancies in the field of the real, operable, and "be-in-use" social
connections, interpersonal relations, cross-border dynamics (like traveling, flow of labor).
But this processes and features can be able to evaluate only in the next stage of then research,
where we will use comparative and causal modell not just simple descriptive statistics to
explain the background factors.