Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 1-5. p.
Tér és Társadalom XIX. évf. 2005 s 2: 1-5

A HATÁRMENTISÉGT ŐL AZ INTEGRÁLT
HATÁRRÉGIÓIG 1
(From Cross-border Co-operation to the Integrated
Border Region)

LADOS MIHÁLY
A Tér és Társadalom jelen tematikus száma az MTA Regionális Kutatások Köz-
pontja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete „A határmentiségt ől az integ-
rált határrégióig" cím ű, a 2002. évi Magyarország—Ausztria Phare CBC Humán
Erő forrás Támogatási Konstrukció támogatásával megvalósuló kutatás részeredmé-
nyeit adja közre.
A határ menti térségek fejl ődésében négy egymásra épül ő fázist különböztet-
hetünk meg:
1) határ menti régiók kapcsolatok nélkül
2) kezdődő együttműködések
3) együttműködési rendszerek
4) integrált határrégió
Az 1980-as évek végét ő l induló kutatás feltárja, hogy az osztrák—magyar határ
menti térség milyen utat járt be az elmúlt másfél évtizedben a fenti fejl ődési fokoza-
tokat tekintve. Hol tart napjainkban ez a folyamat? A csatlakozást követ ően milyen
eszközök segíthetik, hogy a vizsgált térségek a társadalom és gazdaság minden
területét gazdagon átszöv ő együttműködési rendszerré, egy, a mindennapok szintjén
együtt él ő , integrált (határ)régióvá váljanak?

A kutatás célja

A kutatás célja az osztrák—magyar határ menti térségek kapcsolatrendszerének
áttekintése az elmúlt 15 évben és egy integrált (határ)régió kialakulásának felvázo-
lása a Magyarország uniós csatlakozását követ ő idő szakban. Az osztrák—magyar
határrégió fejl ődésében az elmúlt 15 évben (1988-tól) alapvet ő változások követ-
keztek be. A korábban fizikailag is egymástól elzárt terület között egy sokoldalú
együttműködési rendszer alakult, amely azt eredményezte, hogy a Nyugat-Dunántúl
vált a magyar modernizáció egyik sikertérségévé. A határ menti együttm űködések
egyben példaként szolgáltak az ország más határrégióiban is, s lényegében az itteni
modellek alapján kezd ő dött meg a kapcsolatok szervezése, a különféle intézmény-
rendszerek kiépítése.
Lados Mihály: A határmentiségtől az integrált határrégióig.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 1–5. p.
2 Lados Mihály TÉT XIX. évf. 2005 s2
Hasznosnak t űnik, hogy 15 év után átfogó összegzésre és értékelésre kerüljenek
az osztrák—magyar határrégióban kialakult együttm űködések, azok formái, illetve
mindazok az eszközök és intézmények, amelyek ezeket a kapcsolatokat generálták.
Az összegzés azért is szükséges, mert Magyarország 2004. május 1-t ől az Európai
Unió tagja lett, s ett ől az időponttól egy új helyzet következik be a határ menti
együttműködésben. Alapvet ő kérdés, hogy milyen irányt vesznek az eddigi kapcso-
latok, azok jellege, tartalma, intézményi bázisai, a korábban m űködtetett akcióterei
képesek és alkalmasak a megváltozott helyzethez alkalmazkodni. Továbbá nem
lényegtelen annak elemzése sem, hogy a jöv őben, egy döntően más állapotban
(határok teljes megnyitása, a javak és a t őke még szabadabb áramlása, a munkaer ő-
piacok fokozatos megnyitása) a térség egésze miként fejl ődik, a különféle területi
szerepl őket a változások miként érintik, s milyen programok, akciók szükségesek
egy további integrációs szint eléréséhez.
Az osztrák—magyar határrégió helyzetének, jöv őbeli fejl ődési irányainak a meg-
határozása nemcsak azért fontos, mert itt tradicionálisabbak a kapcsolatok, nagyobb
múltra tekintenek vissza, vagy éppen szervezettebb az intézményrendszer. Azért is
szükséges értékelni és elemezni az együttm űködéseket, mert példaérték űvé válhat-
nak az ország más térségeinek határrégiói számára. Az osztrák—magyar határrégió-
ban kidolgozott fejlesztési modellek, intézményrendszer, együttm űködési és kom-
munikációs formák már eddig is adaptálásra kerültek az ország más határszakaszaira,
s azok iránt a jöv őben — döntő en az európai uniós tagság utáni helyzetben — még
nagyobb érdekl ődés mutatkozik.
A kutatási program tehát egyrészt összefoglalja, értékeli az osztrák—magyar határ
menti kapcsolatok elmúlt 15 évének eredményeit, tapasztalatait, másrészt a kialakult
együttműködési bázis alapján el őretekint és behatárolja a jöv őbeli lehet őségeket,
célokat, s az azokhoz vezet ő programokat, intézményi, finanszírozási feltételeket.
A magyar—osztrák határ menti térség magába foglalja Gy őr-Moson-Sopron és Vas
megye területét, de kialakult együttm űködés, azaz az 1995-t ől működő Phare CBC
program, illetve a létrejött West-Nyugat Pannónia Eurorégió, mint az egyik legszé-
lesebb intézményi forma érinti Zala megyét is, így a vizsgálat célterülete a Nyugat-
dunántúli régió egésze. A térség a magyar modernizáció legaktívabb zónája, hiszen
innen indultak el azok a gazdasági, társadalmi, intézményi kezdeményezések, ame-
lyek nemcsak az ország egészében, hanem kiemelten más határ menti régiókban is
példaképként, követend ő mintaként szolgáltak. A kutatás osztrák célterülete Bur-
genland és Bécs tartományokra terjed ki, ezek a régiók értelemszer űen a vizsgálatok
centrumában állnak, hiszen ezek az együttm űködések konkrét terei. Ugyanakkor az
osztrák együttm űködés szükségszerűen befoghat más területi egységeket is, ezekre
szintén figyelmet kell szentelni a vizsgálatokban.
Lados Mihály: A határmentiségtől az integrált határrégióig.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 1–5. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 2 A határmentiségtől 3

A kutatás folyamata, módszertani bázisa

A kutatás folyamata több egymásra épül ő tevékenységb ől áll:
- irodalom feldolgozás
- kérdőíves és interjús felmérések a magyar oldalon
- konferenciák és workshopok magyar és osztrák résztvev őkkel
- tanulmányút a határ két oldalán
- határ menti együttm űködéssel foglalkozó, területfejlesztési nyári egyetem
- szintetizáló tanulmányok készítése
- tanulmánykötetek kiadása (publikációk) magyar oldalon
(a) Az osztrák—magyar határrégió fejl ődését bemutató irodalom feldolgozása:
A határ két oldalán elvégzett kutatások dokumentumainak, valamint a megje-
lent irodalom feltárása, összefoglaló elemzése és annotált bibliográfiájának
összeállítása.
(b) A határmentiség változási folyamatainak feltárása:
A kérdő íves és interjús felmérések négy f ő területet fognak át:
— gazdasági fejlődés és határmentiség: milyen mértékben mutatható ki a gazda-
sági teljesítményekben a határmentiség hatása, mely ágazatokban érzékelhe-
tők ezek a hatások, illetve mely csoportok esetében nem?
társadalmi folyamatok és határmentiség: a gazdasági kapcsolatok nem ön-
magukban léteznek, azok organikusan épülnek a termelés er őforrásaira, így a
munkaerőre, annak min őségére, a munkaerő és a lakosság határon átnyúló
migrációjára, az infrastruktúrára és azok határon átnyúló összekötésére, a fej-
lesztési aktivitásra, az innovációkra és azok átvételére a határ túlsó oldalán,
valamint a népesség életmin őségére.
- intézményrendszer és településhálózat: az elmúlt másfél évtizedben kialakult
határ menti „hivatásos" és „informális" együttm űködési intézményrendszer
vizsgálata, m űködésük értékelése, befogadó közegeik és hatásaik bemutatása,
az akadályozó tényez ők feltárása. A nyolcvanas években kinyíló határ elindí-
totta a települési vonáskörzetek átalakulását. Vajon a csatlakozást követ ően
nyitottá váló határ milyen irányba mozdítja el ezt a folyamatot? Hogyan ala-
kul át a határ menti városok vonzáskörzete, milyen mértékben terjednek majd
ki a határ másik oldalára?
— programok és projektek: Az 1995-től működő osztrák-magyar Interreg és
Phare CBC programok megvalósult projektjeinek utólagos (ex-post) értékelé-
se a fenntarthatóság és a számszer űsíthető hatások szempontjából.
A 2004. november—decemberben megvalósult felmérések kiterjedtek a lakosságra,
a munkavállalókra, a vállalkozásokra, az önkormányzatokra, területfejlesztési társu-
lásokra, intézményekre és nonprofit szervezetekre. Ilyen átfogó primér felmérése a
régiónak még soha nem volt korábban. Sajnos elnyerhet ő forrás hiányában osztrák
oldalon nem készült hasonló felmérés.
Lados Mihály: A határmentiségtől az integrált határrégióig.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 1–5. p.
4 Lados Mihály TÉT XIX. évf. 2005 s 2

— projektindító osztrák—magyar konferencia: vizsgálati célok bemutatása
A tendereljárások id őbeni elhúzódása miatt a nyitó konferencia elvesztette ér-
telmét. Ezért 2005. márciusban egy olyan konferenciát szerveztünk, ahol a
magyar oldalról prezentáltuk a kérd ő íves felmérés els ődleges feldolgozásának
eredményeit.
magyar oldali workshopok: a kérdő íves felméréssel fel nem tárt területek
együttmű ködésének a feltérképezése: turizmus és kultúra, közlekedés, termé-
szet- és környezetvédelem. A 2005. májusban megrendezett workshopok
mindegyikén 4-5 projekt mutatkozott be, amelyek tovább színesítették a
magyar—osztrák határ menti együttm űködés szerkezetér ől, tartalmáról össze-
gy űjtött információkat.
— projektzáró osztrák—magyar konferencia: a kutatás eredményeinek bemutatása.
(d) Tanulmányát:

Egy hetes magyar és osztrák oldali tanulmányút a területfejlesztési szerepl ők-
kel szervezett beszélgetésekkel, Interreg II., Interreg III és Phare CBC projek-
tek helyszíni megismerésével. A tanulmányút során 7 magyar és 3 osztrák
oldali projekt látogatása történt meg, amelyekr ő l egységes vázlat szerint eset-
tanulmányok készültek. Az esettanulmányok kiemelten foglalkoztak a partner-
ség és a projekt továbbélésének kérdéseivel. A meglátogatott projektek dön-
tően a közös 1995-1999 és a 2000-2006 id őszakok Magyarország—Ausztria
Interreg-Phare CBC programok gazdaságfejlesztési, illetve környezet- és ter-
mészetvédelmi prioritás körébe tartoztak.
(e) Nyári egyetem:

Tíznapos nyári egyetem, az eredeti tervek szerint 16 magyar, 10 osztrák és
2-2 szlovák és szlovén résztvev ővel. Sajnos a résztvev ők között nem, de az
el ő adók között üdvözölhettünk osztrák vendégeket is. A Nyugat-dunántúli
régióból érkez ő résztvev ő k 3-3 szlovák és szlovén területfejlesztési szak-
emberrel egészültek ki. A nyári egyetem keretei között magyar és osztrák meg-
közelítésben el ő adások hangzottak el a magyar—osztrák határ menti együttm ű-
ködés másfél-két évtizedes fejl ődéséről, a gazdasági együttm űködésekről, a tár-
sadalmi folyamatokról. A nyári egyetem keretében a résztvev ők 12 magyar és
12 osztrák Phare CBC, illetve Interreg IIA és IIIA projektet látogattak meg, és
készítettek a tanulmányúttal megegyez ő szerkezetű esettanulmányt. Az egyes
anyagok ezúttal is különös figyelmet fordítottak a partnerségi viszonyokra és a
projekt továbbél ő működésére, hatásaira. Így a program jelent ősen tágította a
kutatás ismeretbázisát a magyar—osztrák határ menti folyamatokról.
Lados Mihály: A határmentiségtől az integrált határrégióig.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 1–5. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 A határmentiségtől 5

(f) A feltáró munkák — (a)-(e) pontok — szintézise:
A fejlődés lehetséges forgatókönyveinek felvázolása, a szükséges beavatkozá-
sok és akcióterületeinek meghatározása, azok beillesztése a jöv ő együttműkö-
dési programjainak rendszerébe, a megvalósítás javasolt intézményi kereteinek
megfogalmazása.

(g) Kiadványok:
A Tér és Társadalom jelen tematikus kötete a kutatás részeredményeit mutatja
be magyar és német nyelven. A kutatás végs ő eredményeit egy tanulmánykö-
tetben adjuk közre.

A projekt szándékai szerint tükörprojektként indult, azonban az osztrák partner
(KMU Forschung Austria, Bécs) a kiürült osztrák oldali tartományi szint ű Interreg IIIA
források következtében nem tudott pályázatot benyújtani. Így az osztrák oldalon nem
készülnek el a magyarral megegyez ő feldolgozások, és német nyelven sem jelenik
meg osztrák oldalon a kutatás eredménye. Természetesen a kutatás ett ől függetlenül
számos módon nyer információt a határ másik oldalán megvalósuló folyamatokról:
elérhető publikációk, a projekt keretében megvalósuló kétoldalú konferencia, a
tanulmányút és a nyári egyetem osztrák oldali projektlátogatásai, a nyári egyetem
osztrák el őadásai, valamint a közös fejlesztési dokumentumok anyagai (West/Nyugat
Pannon Eurégió Jöv őképe, Joint Regional Development Strategy for the the Vienna-
Bratislava—Gy őr Region).

A Tér és Társadalom magyar—osztrák határ menti együttm űködéssel foglalkozó
tematikus kötete a kapcsolatok történeti áttekintésével indul (Rechnitzer János). Ezt
követően a kérdőíves felmérés eredményeinek bemutatása következik a gazdasági
(Grosz András), társadalmi (Csizmadia Zoltán), a munkaer ő-piaci (Hardi Tamás),
valamint az intézményi és önkormányzati (Páthy Ádám) együttm űködések fel-
dolgozásával. A zárótanulmány a 2000. évi Magyarország—Ausztria Phare CBC
Kisprojekt Alap ex-post értékelésével jellemzi a vizsgált térség határ menti együtt-
működését, az integrált (határ)régió kialakulásának folyamatában (Lados Mihály).

Jegyzet

A projekt az „Együttm űködés fejlesztése a képzés, a szakképzés, és a kutatás terén" a Phare CBC 2002.
évi Magyarország/Ausztria 2002, 2002/000-317-02 számú program támogatásával valósul meg.
(Projektkód: HU2002/000-317-02-17)