Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
Tér és Társadalom XVIII. évf. 2004 s 4: 149-168
VERSENYKÉPESSÉG
REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS: ELTÉRŐ
FEJLETTSÉGŰ MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉ-
NEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE'
(Regional Economic Development: Comparative Analysis
of Counties in Different Development Stages)
LUKOVICS MIKLÓS
Kulcsszavak:
regionális versenyképesség regionális gazdaságfejlesztés
Napjaink egyik legfontosabb kihívásává vált annak megismerése, hogy hogyan lehet versenyezni a
globális világban. A globalizáció hatására a piaci verseny egyre inkább világméretűvé válik, a nagyvál-
lalatok versenystratégiái átlépik a nemzeti piac adta lehetőségeket, és kiterjesztik a piaci versenyt az
egész fejlett világra. A magyar gazdaság, mint kis méret ű, nyitott gazdaság nagy mértékben ki van téve a
globalizáció által diktált nemzetközi folyamatoknak, melyek a magyar területi fejl ődésre is alapvető
befolyást gyakorolnak.
Jelen tanulmány célja, hogy a nemzetközi szakirodalom és a rendelkezésre álló statisztikai adatok alap-
ján két olyan magyar megye (Gy őr-Moson-Sopron és Békés megye) közötti fejlettségbeli különbséget
kimutassa, amelyek közül az egyiket a mindennapi szóhasználatban „fejlettnek", a másikat „fejletlen-
nek" tartanak, majd az ismert modellek szerinti fejlettségi fázisokba sorolja. Az eltér ő fejlettség ű térsé-
gek nem kezelhet őek ugyanazon gazdaságfejlesztési cselekvéstervvel. Mindkét térség — a nemzetközi
gyakorlatból átvett legjobb gazdaságfejlesztési modellek megfelel ő adaptációja révén — beavatkozást
igényel, s ezáltal hosszú távon egyaránt sikeres lehet a globális versenyben.
Bevezetés
Napjainkban az Európai Unió regionális politikája és támogatási rendszere, a ver-
senyképesség és a kohézió fogalmának el őtérbe kerülése központi megvilágításba
helyezi a területi egyenl őtlenségek kérdését. A fejlett térségek er ősebben képesek
beágyazódni a nemzetközi gazdaságba, a külföldi m űködőtőke is ezen térségekbe
áramlik először (Enyedi 2000; CEC 2004a). Ennek hatására viszont valós a veszélye
annak, hogy a területi különbségeket jelz ő szakadék tovább szélesedik. „Magyar-
országon a rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején látványosan kiélez ődtek a
területi különbségek." (Rechnitzer 2000, 13.). A gazdasági fejlettség növekedésével
ugyanis egy bizonyos szintig együtt jár a területi fejlettségi különbségek növekedése
(Nemes Nagy 1998).
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
150 Versenyképesség TÉT XVIII. évf. 2004 s4
Az Európai Unió több dokumentuma kitér a tagállamok térségei közötti fejlettségi
különbségekre, és azok mérséklésére (Rechnitzer 1998b). Az Európai Bizottság
harmadik kohéziós jelentésében megállapítja, hogy az Európai Unió 2004-es b őví-
tése után az új tagállamok lakóinak 92%-a él olyan térségekben, melyben az egy
főre jutó GDP nem éri el a 25 tagú Európai Unió átlagának 75%-át (CEC 2004a).
Ez egy eddig nem tapasztalt helyzet elé állítja az egész közösség versenyképessé-
gét, valamint bels ő kohézióját. A területi egyenl őtlenségek a csatlakozás id őpontjá-
ban megn őnek, az egy főre jutó GDP 12,5%-kal csökken, a gazdasági-társadalmi
különbségek megduplázódnak. A túlzott területi különbségek az egész közösség gaz-
dasági teljesítményét áshatják alá. A fejlett és fejletlen térségek esélye a nemzetközi
munkamegosztásba való bekapcsolódásra eltér ő, s ilyen körülmények között indokolt
megvizsgálni Magyarország két, eltér ő fejlettségű térségének lehet őségeit:
1) Békés megye a Dél-alföldi régióban fekszik, keleti határán húzódik a Magyar
Köztársaság államhatára Románia irányába. Mai formáját az 1950-es köz-
igazgatási beosztással nyerte el. Ősidők óta lakott, els ő jelentősebb benépesü-
lése a Kr. e. 5-6. évezredbeli Körös kultúra. A honfoglalás után aprófalvas,
sűrű településhálózat alakult ki, melyet a tatár pusztítás semmisített meg. Az
1700-as évek szlovák, sváb és román betelepítéseinek nyomát még ma is fel-
lelhetjük a soknemzetiség ű megyében, melynek nagytelkes, tanyarendszerrel
övezett településhálózata ekkor alakult ki.
2) Gy őr-Moson-Sopron megye a Nyugat-dunántúli régióban fekszik, északi ré-
szén húzódik a Magyar Köztársaság és Szlovákia közös, természetes államha-
tára a Duna mentén, Nyugatról pedig Ausztriával határos. A mai megye a haj-
dani három önálló vármegye maradékának összevonásából keletkezett köz-
igazgatási egység (Gy őr, Moson és Sopron vármegyék). Sajátos helyzetét fo-
kozza, hogy a szomszédos országok f ővárosai olyan közel találhatók az or-
szághatárhoz, hogy kulturális és gazdasági vonzáskörzetük — a határok átjár-
hatóságának függvényében — jelent ős területet fed le a megyéb ől.
Az Alföld megyéinek többségét, így Békés megyét is a közvélemény inkább a fej-
letlen térségtípusba sorolja, míg Gy őr-Moson-Sopron megyét hajlamosak vagyunk
hazai viszonylatban fejlettnek nevezni. Ennek vizsgálatára egyfajta lehet őséget
kínál a versenyképesség fogalma, amely a globális verseny speciális jellemz őinek
következtében a közgazdaságtan egyik központi fogalmává vált (Farkas—Lengyel
2001). A regionális versenyképesség az Európai Unió kohéziós politikájának 2007
és 2013 közötti programozási id őszakában kiemelt jelent őséggel bír (CEC 2004a).
„A versenyképesség és a kohézió egymást er ősítik" (CEC 2004b, 4). Területi egy-
ségek versenyképessége a helyi gazdaság és társadalom azon képességére utal,
hogy az ott él őknek növekv ő életszínvonalat biztosítson (Malecki 2000).
A versenyképesség közismert, különféle megközelítései közül tanulmányunkban a
legszélesebb konszenzuson alapuló egységes (standard) definícióra támaszkodunk:
„a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatíve
magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására,
miközben a nemzetközi (globális) versenynek ki vannak téve" (CEC 1999, 75;
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Versenyképesség 151
Lengyel 2000b, 974). Ez a definíció az Európai Unió jogszabályalkotásába és a
gazdaságpolitikai szemléletébe egyaránt beépült, egyre inkább felhasználják a terü-
letfejlesztési és regionális politika során (Lengyel—Rechnitzer 2000; CEC 2004a).
A globalizáció korában a térségek versenyképességének kérdése egyre inkább a
regionális gazdaságfejlesztési politikák központi kérdésévé válik (Camagni 2002).
A regionális gazdaságfejlesztés logikai szerkezete szerint a helyi gazdaságfejlesztés
célja egy társadalompolitikai cél elérése, nevezetesen a helyben él ők jólétének nö-
velése (Malizia—Feser 1999), eszköze pedig a versenyképesség javítása (Lengyel
2002a). A regionális gazdaságfejlesztés és szerkezetváltás támogatásának eszközei-
ként is felfoghatóak a klaszterek (Isaksen—Hauge 2002). A klaszter alapú gazdaság-
fejlesztés mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban egyre inkább
központi megvilágításba kerül. A tengerentúlon a Nemzeti Kormányzószövetség
(National Governors Association) útmutatóban ismerteti a kormányzókkal a
klaszter központú fejlesztésekkel kapcsolatos ismereteket (NGA 2002).
Az Európai Unió helyi fejlesztések iránti elkötelezettsége tükröz ődik a
2007-2013-as programozási id őszak javasolt prioritásaiból, valamint költségvetés-
tervezetéb ől (CEC 2004a; 2004b). Az Európai Unió regionális politikája az alulról
szerveződő regionális gazdaságfejlesztést támogatja, mely stratégia alapvet ően a
klaszterekre épül ő gazdaságfejlesztési stratégiával ekvivalens (Lengyel 2002b).
Ahhoz, hogy egy térségben klaszter alapú gazdaságfejlesztési stratégiát lehessen
alkalmazni, egyrészr ől tudatos gazdaságfejlesztési beavatkozás, másrészr ől egy
évekig tartó fejlődési pálya bejárása szükséges. Az Európai Unió elmaradott régiói-
ból kiindulva Rosenfeld hét lépésben építi fel a klaszterekre támaszkodó fejlesztési
kezdeményezéseket (Rosenfeld 2002). Waits elmaradott térségb ől kiindulva négy
fázison keresztül jut el a klaszter alapú gazdaságfejlesztéshez (Lengyel 2002a).
Mindezen megközelítésekben közös, hogy a vázolt fázisokat végig kell járni, nem
lehet az els ő fázisból rögtön az utolsóba ugrani.
A versenyképességi különbségekkel leírható térségeknek különféle utakat kell be-
járniuk a klaszter alapú gazdaságfejlesztés, s így a globális versenyben való hosszú
távú sikeres helytállás eléréséhez. Lényegesen eltér ő kiindulási helyzetük miatt
ugyanis nem kezelhet őek egységes gazdaságfejlesztési cselekvéstervvel. Mind-
ezekből kiindulva indokolt megvizsgálni Békés és Gy őr-Moson-Sopron megye
versenyképességét ahhoz, hogy az analizált kiindulási helyzethez illeszked ő gazda-
ságfejlesztési stratégiát tudjunk megadni. Ilyen vizsgálatok elvégzéséhez egyre
letisztultabb modellek állnak rendelkezésünkre a nemzetközi és a magyar szakiro-
dalomban egyaránt. A széles szakmai körökben elismert regionális versenyképessé-
gi jelentések közül az egyik legújabb a DTI (Department of Trade and Industry,
Egyesült Királyság Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma) 2003 novemberében
publikált versenyképességi tanulmánya (UK Productivity and Competitiveness
Indicators 2003), mely hat átfogó csoportban vizsgálja a versenyképességet alakító
tényezőket (DTI 2003). A vizsgált befolyásoló tényez ők — más csoportosításban
ugyan, de — szinte tökéletesen összecsengenek a régiók, térségek és városok
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
152 Versenyképesség TÉT XVIII. évf. 2004 s4
versenyképességének piramis-modelljével (Lengyel 2000b) (1. ábra), mely logikai
szerkezete és átláthatósága miatt elemzésünk alapjául szolgál.
1. ÁBRA
A régiók, térségek és városok versenyképességének piramis-modellje
(Competitiveness Pyramid Model of Regions, Areas and Cities)
Életmin őség
Életszínvonal
Regionális, térségi és
városi jövedelem
Munkatermelékenység Foglalkoztatottság
Kumla, Infrastruktúra es Külföldi Kis- es közép- ! Intézmények es
fejlesztés 1 humán t ő ke befektetesek yallalkozok ' társadalmi t ő ke
Gazdasági A munkaerő
szerkezet l enni:Máris kultúra
k Reg nálts elérhet őség
Felkészültsége
7Társadalmi S 7.erkezet Döntési központok A környezet min ősége A régió Mrsadahni kohéziója
Forrás: Lengyel 2000b.
A piramis-modell csúcsában a végs ő cél, az életmin ő ség, az életszínvonal javítása
található. Ehhez három, egymásra épül ő szinten keresztül vezet az út 2 (Lengyel
2000b):
— Alapkategóriák
— Alaptényez ők
— Sikerességi faktorok
A modell talapzatát alkotó sikerességi faktorok közvetetten, hosszabb távon, a
modell középső részén elhelyezked ő alaptényez ők közvetlenül hatnak a versenyké-
pesség egységes definícióját alkotó alapkategóriákra. Tanulmányunkban Békés és
Győ r-Moson-Sopron megye alapkategóriáit és alaptényez őit teljes mértékben ele-
mezzük, míg a sikerességi faktorok közül csak azokat, amelyeket a két megye fej-
lettségének magyarázatát illet ő en a legfontosabbnak tartunk. Ezen elemzés eredmé-
nyeire támaszkodva kíséreljük meg a két megye fejlettségi fázisokba való sorolását,
valamint a lehetséges stratégiák meghatározását.
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Versenyképesség 153
A két megye a piramis-modell alapkategóriáinak tükrében
Az Alapkategóriák a versenyképesség egységes definíciójából következ ő mérhető
kategóriák: a jövedelem, a munkatermelékenység és a foglalkoztatottság. A há-
rom alapkategória összecseng azzal, hogy a versenyképességet visszavezethetjük
három közgazdasági kategóriára, melyek együttesen jellemzik egy régió versenyké-
pességét (Lengyel 2000b). Ahogy a területi fejl ődés sem jellemezhet ő egyetlen
tényez ővel (Rechnitzer 1998a), ebben a megközelítésben a versenyképességnek
sincs egyetlen kiemelt mutatója.
Fajlagos regionális jövedelem ..--,Munkatermelékenység x Foglalkoztatottsági ráta (I)
A jövedelem
Közismert, hogy a GDP megyei, illetve régióra vonatkozó értékét nem szabad
egyetlen üdvözítő mutatóként kezelni, a területi elemzésekhez célszer ű más statisz-
tikai mutatószámokat is felhasználni (Pukli 2000). A jövedelem igen összetett kate-
gória, amit árnyaltan lehet mérni. A megyei adatnyilvántartás a megyei GDP-t, az
átlagkereseteket és az állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó alapját képez ő
jövedelmet tartja nyilván 3. A hét magyar régió közül egyik sem éri el az EU átlagát
az egy főre jutó PPS-ben számított GDP tekintetében 4. A Közép-magyarországi
régió azonban a 2001-es adatok szerint a 25 tagú EU-átlag 89,2%-án van (CEC
2004a), vagyis már 1999-ben átlépte azt a küszöböt, hogy a három év átlagából szá-
mított érték alapján kicsúszott a Strukturális Alapok kedvezményezetti zónájából!
Békés megyében az egy f őre jutó GDP tekintetében mind az adatok abszolút
szintje, mind pedig azok elmozdulása jóval kedvez őtlenebb, mint Gy őr-Moson-
Sopron megyében. A vizsgált nyugati megyében az egy f őre jutó GDP majdnem
kétszerese a vizsgált keleti megye ugyanezen értékének, másrészr ől pedig az egy főre
jutó GDP-ben kifejezhető területi differenciálódás er ősödését is megfigyelhetjük:
nyolc évet felölel ő idősort elemezve azt találtuk, hogy Békés megye az országos átlag
79,1%-áról (1994) az országos átlag 66,0%-ára (2001) esett vissza, míg Gy őr-Moson-
Sopron megye az országos átlag 103,3%-áról (1994) 120,1%-ra (2001) mozdult el
(KSH 2003). Annak ellenére, hogy tudjuk, hogy „a megye nem a legmegfelel őbb
területi egység a nemzeti számlák számításánál" (Katona 2000, 210), levonhatjuk azt
a következtetést, hogy miközben az ország közelít az Európai Unió átlagához, addig
az országon belül bizonyos térségek — így Békés megye is — leszakadnak.
Ha a jövedelem másik5 komponensét, az alkalmazottak bruttó átlagjövedelmét
vizsgáljuk gazdasági áganként, akkor azt láthatjuk, hogy a Békés megyei átlagkere-
setek minden ágban szignifikánsan elmaradnak az országos átlagtól (KSH 2004).
Kiemeljük a nagy hozzáadott érték ű szolgáltatások, különösképpen a pénzügyi
szolgáltatások tekintetében fennálló különbséget. Ez ugyanis azt a veszélyt rejti
magában, hogy a térség megtartó képessége alacsonnyá válik, és a kvalifikált mun-
kaerő a magasabb szinten realizálható életmin őség reményében a nagyobb átlag-
keresetet nyújtó térségbe vándorol. Gy őr-Moson-Sopron megyében a bruttó
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
154 Versenyképesség TÉT XVIII. évf. 2004 s4
átlagkeresetek jobban közelítenek az országos átlaghoz. Különösen szembet űn ő az
iparban mért, országos átlagot meghaladó keresetek nagysága. A viharsarki megyé-
ben az ipari átlagkeresetek csupán 2/3-át teszik ki a kisalföldi megye ugyanezen
mutatójának. Ez a tény a tapasztalatok alapján középtávon már migrációt válthat ki.
A jövedelemszint vizsgálatánál harmadik komponensként mindenképpen célszer ű
számba venni az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó alapját képez ő
jövedelem nagyságát a két megyében. Györ-Moson-Sopron megyében 2001-ben ez
400 000 forint, míg Békésben 262 000 forint volt (KSH 2004). Ezen két megyei
átlagértéket mindkét megyében meghaladja a két megyeszékhelyen, Békéscsabán,
illetve Gy őrött mért érték, a többi kistérségben azonban elmaradnak a személyi
jövedelemadó alapját képez ő jövedelmek az adott megyére számított átlagtól.
Megállapíthatjuk, hogy a jövedelmek vizsgálatának általunk használt mindhárom
komponense — egy főre jutó GDP, átlagkeresetek, szja alapját képez ő jövedelem —
kimutatja a két megye közti szignifikáns jövedelmi különbségeket. A legnagyobb
különbség az egy főre jutó GDP értékében mutatkozik, itt a gy őr-moson-soproni
érték majdnem kétszerese a békési értéknek. Ennél kisebb eltérés tapasztalható a
személyi jövedelemadó alapját képez ő jövedelem terén, itt „mindössze" másfélsze-
res a különbség Gy őr-Moson-Sopron megye javára. A legkisebb eltérés a bruttó
átlagkeresetek esetén figyelhet ő meg (1,3-szeres). A t őkejövedelmeket nem könny ű
megmérni, ezek vizsgálatára nincs lehet őség. A KSH nem közli például a társasági
adó alapját képez ő vállalati jövedelmeket, ráadásul ezek közgazdasági tartalma is
erősen kétséges a telephelyek adatai miatt.
A munkatermelékenység
A munkatermelékenység egyik legfontosabb mutatóját, az egy foglalkoztatottra
jutó GDP-t vizsgálva megállapíthatjuk, hogy minden ágazatban Gy őr-Moson-
Sopron megye értéke nagyobb, kivéve a mez őgazdaságot, ahol megközelít őleg
egyenl ő értéket számítottunk a két térségre vonatkozóan. Legjelent ősebb az eltérés
az iparban, ahol a gy őr-moson-soproni érték több mint kétszerese a békési érték-
nek6 . Ez is mutatja Békés megye egyoldalú szerkezetét, mely dönt ően a mezőgaz-
daságra épül ő iparágakban testesül meg. A feldolgozóipar ágazatait tekintve egyol-
dalú iparszerkezet áll el őttünk, a Békés megyei feldolgozóipari GDP mintegy
60%-át három ágazat produkálja: az élelmiszeripar, a nemfém ásványi termékek
gyártása (üveggyártás, tégla- és cserépgyártás) és a k őolaj-feldolgozás.
Győ r-Moson-Sopron megyében a bruttó hozzáadott érték majd fele a szolgáltatá-
sok terén keletkezik, 45%-a az iparban, illetve épít őiparban, míg a maradék 5% a
mezőgazdaságban képz ődik. Ráadásul a megye gazdasági szerkezetének átrendez ő-
dése is a magasabb hozzáadott érték ű ágazatok el őtérbe kerülésének irányába zajlik.
Az ipar térhódítása mellett a korszer ű gazdasági szerkezethez hozzájáruló másik
tendencia a mez őgazdaság relatív visszaszorulása.
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Versenyképesség 155
A foglalkoztatottság
A munkaerőpiac helyzete mind számszakilag, mind pedig min őségileg jóval ked-
vezőbb a kisalföldi megyében. A munkanélküliek aránya fele az alföldi megye
ugyanezen mutatóval kifejezett értékének. Ráadásul Békés megyében sokszor talál-
kozhatunk a tartós munkanélküliség problémájával, ezzel szemben a 180 napon túli
munkanélküliek aránya a megyék között a vizsgált nyugati megyében a legalacso-
nyabb. Elmondható továbbá, hogy a Nyugat-dunántúli régióban található megye
munkavállalói sokkal produktívabb ágakban fejtik ki munkaerejüket, nagyobb hoz-
záadott értéket állítanak el ő, mint dél-alföldi kollégáik. A mez őgazdaságból a mun-
kaerő az exportképes, a nemzetközi versenyben helyt álló iparba vándorolt, továbbá
az ide áramló kvalifikált munkaer ő tudása felhalmozódott a szolgáltatási szférában.
Lényeges, hogy Győr-Moson-Sopron megyében a munkaer ő-kereslet és -kínálat
szerkezete eltér egymástól, vagyis fennáll a strukturális munkanélküliség ténye! A
külföldi tőke a képzett és nyelvtudással is rendelkez ő, alkalmazotti réteg iránt olyan
erős keresletet támasztott, hogy már a munkaer őhiány jelei mutatkoznak.
Az egységes versenyképességi definíciónál fontos a területi egységek bekapcsoló-
dása a globális gazdaságba Győr-Moson-Sopron exportja 8, importja, valamint a
7.
nyitottság mutatója 9 egyaránt jelent ősen meghaladja a Békés megyei értéket. Ezen
vizsgálati szempontból statisztikai értelemben már fennáll a két megye közötti
nagyságrendi különbség m . Nagyon fontos a számok mögé nézni. Egyrészt a gyenge
békés megyei export oka az élelmiszergazdaságra épül ő keleti exportpiacok besz űkü-
lése, valamint az, hogy az exportra szánt cikkek kis része versenyképes az Európai
Unió piacain. Másik fontos megjegyzés, hogy Gy őr-Moson-Sopron megye jelent ős
külkereskedelmi értéke dönt ően egy vállalatnak köszönhet ő, és egyenesen következik
az Audi Hungária termelési és logisztikai politikájából. Míg Gy őr-Moson-Sopron
megyében már kialakult egy er ősen exportorientált, magas külföldi működőtőkét
allokáló nagyvállalati kör, addig Békésben dönt ően kis- és középvállalkozások talál-
hatóak, melyek túlnyomó részt bels ő piacra termelnek és hazai tulajdonban vannak.
A rendelkezésre álló statisztikai adatok mindhárom alapkategóriát illet ően egyér-
telműen kimutatják Békés és Gy őr-Moson-Sopron megye közötti versenyképességi
különbséget: a vizsgált nyugati megyében mind az adatok abszolút szintje, mind
pedig azok elmozdulása kedvez őbb, mint a vizsgált alföldi megyében.
Békés és Gy őr-Moson-Sopron megye a piramis-modell
alaptényezőinek tükrében
Indokolt megvizsgálni, hogy a két megyében mit állapíthatunk meg az alapténye-
zők jelenlegi helyzetéről, hiszen ez a versenyképesség javításának lehet őségét alap-
vetően befolyásolja. A piramis-modell öt alaptényez ője a következ ő (Lengyel
2000b):
1. Kutatás és technológiai fejlesztés
2. Infrastruktúra és humán t őke
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
156 Versenyképesség TÉT XVIII. évf. 2004 s4
3. Közvetlen külföldi befektetések
4. Kis- és középvállalkozások
5. Intézmények és társadalmi t őke
1. Kutatás és technológiai fejlesztés: A térségek versenyképességét dönt ően meg-
határozza az innovációk jelenléte. Az állami K+F tevékenység mindkét megyé-
ben alacsony, de a vállalati kutatások terén már jelent ős különbségeket érzéke-
lünk. Azon kutatóközpontok közül, amelyek Magyarországon vidékre települ-
tek, Győrött mű ködik az egyik legnagyobb. Az Audi Motorfejleszt ő Központja
200 új, jöv őorientált munkahelyet teremtett konstrukt őrök, fejleszt őmérnökök,
gyártástervez ő k és informatikusok számára. Motorfejleszt ők, termelési és min ő-
ségbiztosítási mérnökök és gyártástechnológusok közösen, egymással szorosan
együttműködve végzik feladataikat.
2. Infrastruktúra és humán tőke" „... a magyar gazdaság legújabb növekedési
periódusa, a rendszerváltással valószínűsíthet ően felerősödött regionális egyen-
lőtlenségek jórészt összefüggésbe hozhatók a t őkeigényes infrastruktúra szerke-
zeti, mennyiségi, de f őképpen súlyos min őségi problémáival, illetve azok részle-
ges feloldásával." (Horváth 2001, 224). Ez az alaptényez ő nehezen mérhető, túl
sok mindent értünk alatta. Jelenleg a m űszaki infrastruktúra, jellemz ően a közúti
közlekedés elégtelen volta, Békés megye f őváros fel ől történ ő nehézkes megkö-
zelíthető sége okozza a legkomolyabb problémát. Gy őr-Moson-Sopron megye
fizikai bekapcsolódása a globális világba mind közúton, mind a vízi, mind pedig
a légi forgalomban jóval kedvez őbb, mint Békés megyéé. S őt, Békés megye
szinte az egyetlen olyan térség a Magyar Köztársaság területén, amely a ma-
gyarországi autópályáknak ötven kilométeres vonzáskörzetén is kívül esik, ez a
vállalatoknak komoly versenyhátrány. A IV-es páneurópai vasútvonal viszont
mindkét vizsgált megyét átszeli, így ebb ől a szempontból nincs különbség a két
térség között.
A közmű ellátottsági mutató (egy km ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsa-
torna-hálózat hossza) tekintetében is tetten érhet ő a két megye közötti infra-
strukturális ellátottságbeli különbség. Békés megyében ez az érték 309 méter
volt, míg Gy ő r-Moson-Sopron megyében ennek több, mint kétszerese, vagyis
egy kilométer ivóvízvezeték-hálózatra 710 méter szennyvízcsatorna-hálózat ju-
tott 2000 végén. Békés megyében továbbá kiugróan alacsony a közüzemi
szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (34,4%).
Győ r-Moson-Sopron megye nemcsak fizikailag, hanem virtuálisan is könnyeb-
ben képes bekapcsolódni a globális világ folyamataiba. Az ezer lakosra jutó ká-
beltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számában csak Közép-Magyarország
el őzi meg a Győ r-Moson-Sopron megyét magában foglaló Nyugat-dunántúli ré-
giót. A Dél-alföldi régióban feleannyi embernek van lehet ősége kábeltelevíziós
hálózatra csatlakozni, mint a Nyugat-Dunántúlon. A kommunikációs infrastruk-
túra terén el kell különíteni a nagyobb városokat a többi települést ől. Előbbiekben
kielégítő vagy jó az ellátottság, így a fejl ődés csomópontjai lehetnek.
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Versenyképesség 157
Ehhez az alaptényez őhöz tartozik a humán tőke vizsgálata is. Ez is egy nehezen
mérhető, de nagyon fontos kategória. Békés megyében a megyeszékhelyen
egyetemi szint ű oktatás nincs, főiskolai szinten gazdasági tudást lehet szerezni a
Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Karán pénzügyi és gazdálkodási
szakon. Problémát okoz az oktatói bázis: a min ősített oktatók más fels őoktatási
intézményekből járnak. Az oktatási témakörök Békés megyében nem egyediek.
Győr-Moson-Sopron megye ezzel szemben két egyetemmel rendelkezik, ahol
mérnököket, közgazdászokat egyaránt képeznek, továbbá mez őgazdasági és
élelmiszertudományi diplomát is lehet szerezni. Gy őrött az egyetemek és a válla-
latok közti kapcsolat er ősödik. Az Audi Hungária Motor Kft. és a gy őri Széchenyi
István Egyetem együttm űködési megállapodást írt alá, mely rögzíti a nagyvállalat
és a felsőoktatási intézmény közötti szakmai kapcsolatok elmélyítését. Az egye-
tem továbbá benne van a Pannon Autóipari Cluster klaszter-magjában.
3. Közvetlen külföldi befektetések: A kisalföldi megye külföldim űködőtőke-vonzó
képessége szignifikánsan nagyobb, mint Békés megyéé mind a külföldi érde-
keltségű vállalkozások számát, mind a jegyzett t őkéjét, mind a külföldi befekte-
tés arányát illetően. A vegyes vállalatok nagy része (több mint 40%) Gy őrben
telepedett le, a második legpreferáltabb hely Sopron. Megfigyelhet ő tehát térbeli
koncentráció a nagyobb városok el őnyére. Szembetűnő, hogy a Békés megyei
vállalatok összességében sem fektettek be annyi t őkét a megyében, mint Győr-
Moson-Sopron megye egyetlen kiragadott nagyvállalata, az Audi Hungária.
Győr-Moson-Sopron megyében már beindult egy öngerjeszt ő folyamat, a betele-
pülő multinacionális vállalatok jelenléte biztonságot ad a betelepülni vágyóknak,
csökkenti a betelepülés kockázatát. A befektet ők letelepedésében már ez játssza a
döntő szerepet, hiszen a sikeres gazdasági tevékenységhez szükséges alapinfra-
struktúra teljes egészében kiépült, s őt a fejlett infrastrukturális tényez ők magas
színvonala is jellemző a térségre. Ez a folyamat a jöv őben várhatóan tovább er ő-
södik, a befektetni szándékozók már nem a költségel őnyökre fognak települni, ha-
nem olyan környezetbe vágynak, ahol jellemz ő a spill-over, valamint lehetőség
van formális és informális kapcsolatok, klaszterek kialakítására. A gazdaság térbe-
li rendeződésében ugyanis ez játssza a f ő szerepet, ez jelenti a fő motivációt.
4. Kis- és középvállalkozások: Békés megyében 1995-t ől 42,5%-kal nőtt a működő
társas vállalkozások száma, míg Gy őr-Moson-Sopron megyében 123%-kal
(KSH 2004). A kis- és középvállalkozások számának növekedése mindkét tér-
ségben megfigyelhető. A KKV-k számának növekedése elvileg azt jelzi, hogy a
vállalkozói környezet kedvez ő a regionális fejl ődés szempontjából, a környezet
alkalmas térségi bázisnak. Azonban Békés megyében inkább arról van szó, hogy
a vonzó üzleti befektetések hiánya váltja ki a vállalkozási „kedvet". Ezt támaszt-
ja alá az egyéni vállalkozások nagy aránya az összes vállalkozáson belül, továb-
bá az, hogy a társas vállalkozásokon belül magas az alacsony kezd őtőke-igényű
korlátlan felel ősséggel bejegyzett társasági forma. A m űködő vállalkozások
nagy része a nontraded szektorban koncentrálódik. Egy térség gazdasági
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
158 Versenyképesség TÉT XVIII. évf. 2004 s4
versenyképességére dönt ő en azonban a traded szektor vállalkozásai, továbbá a
kft-k, rt-k hatnak. Utóbbiak egy f ő re jutó száma azonban az országos átlag felét
sem éri el. Az egyéni vállalkozások viszont az országos átlagtól szignifikánsan
nem térnek el fajlagos számukat tekintve. Ezek dönt ően a mezőgazdaságban
kényszervállalkozóként megjelen ő családi vállalkozások. Mindkét megyében
megfigyelhető a jogi személyiségű társas vállalkozások székhelyének nagyobb
városokra történ ő térbeli koncentrációja.
5. Intézmények és társadalmi t őke: Ahhoz, hogy a vállalatok sikeresek legyenek,
nem elegendő a vállalatvezetés hozzáértése és elkötelezettsége. Hatékony
együttműködést kell megvalósítani a térségben egyrészt a vállalatok és az in-
tézmények között, másrészt a különféle intézményeknek egymás közt. Gy őr-
Moson-Sopron megyében már letelepültek domináns vállalatok, s őt döntési
központok is vannak, és kezd kialakulni a nagyvállalatok fels őoktatási intézmé-
nyekkel való együttmű ködése. Békés megyében hiányzik a megyét térségi bá-
zisnak tekint ő nagyvállalat, így a kis- és középvállalkozásoknak össze kellene
fogniuk érdekeik közös érvényesítése érdekében. A társadalmi t őke azonban
nem elég fejlett ehhez. A vállalkozások nem bíznak meg egymásban, hiányzik
az együttmű ködésre való törekvés. Egymás rovására akarnak terjeszkedni, csak
kevesen gondolnak arra, hogy az összefogás mindenkinek jó lehet (Lengyel
2001). Pedig ahol sikerül kell ő humán és társadalmi t őkét kínálni a külföldi
nagyvállalatok számára, ott nem kell attól tartani, hogy a hazai bérszínvonal
emelkedésével és a Magyarországon kínált kedvezmények megsz űnésével (a
költségelő nyök csökkenésével) a m űködő tőke az olcsóbb munkaerő t kínáló
országokba áramlik.
Sikerességi faktorok
A piramis talapzatát alkotja azon nyolc tényez ő, amely egy térség versenyképes-
ségét közvetetten, áttételeken keresztül és hosszabb távon befolyásolja. Ezek a hosz-
szú távú sikerességhez elengedhetetlen társadalmi és gazdasági faktorok. A két
vizsgált megye jelenlegi helyzete, illetve lehetséges fejl ő dése szempontjából ki-
emelten fontosnak tekintünk két faktort, a gazdasági szerkezet és a regionális elér-
hető ség faktorait, így jelen tanulmányban csupán ezen két faktor versenyképességre
gyakorolt hatását elemezzük.
1. Gazdasági szerkezet: Az Európai Unióban 1998-99-ben, a hatodik periodikus
jelentés elkészítésekor megvizsgálták, hogy mi lenne akkor, ha a gazdasági
szerkezet homogén lenne a vizsgált régiókban. Ilyen feltétel esetén az elmara-
dottság fele eltű nt, így a gazdasági szerkezet eltérése nagyon fontos faktor.
Békés megyében a meglev ő hagyományos ipari termelés nem tudja ellátni a nö-
vekedés forrásának szerepét, hiszen mind az ún. hagyományos iparágak közé
sorolható, ahol a hazai és nemzetközi piac telít ő dik vagy már telített, a
termékéletgörbék leszálló ágban vannak, és kevéssé kvalifikált munkaer őt
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s 4 Versenyképesség 159
igényelnek. Teljesen hiányoznak a modern, technológiaintenzív, magasan kép-
zett munkaerő t felszívó iparágak, amelyek igazán lendíthetnék a megye és a ré-
gió gazdasági életét. S őt, az ipari termelés reálértéken csökken, az 50 f őnél töb-
bet foglalkoztató iparvállalatoknál a termelékenység növekedése lelassult. Ez
azért probléma, mert a piramis-modell logikája szerint a nagyvállalatok inkább a
termelékenység fokozásán, míg a kis- és középvállalatok inkább a foglalkozta-
tottság biztosításán keresztül hatnak a versenyképességre. Ha pedig a nagyválla-
latok ezt a szerepet nem tudják ellátni, akkor a fejl ődés féloldalas lehet. Helyi
gazdaságélénkít ő szerepük sincs, hiszen a helyi mez őgazdasági kapacitásra tele-
pült élelmiszeriparon kívül egyik megyei szinten domináns iparág sem igényli a
helyi beszállítókat, így a tovagy űrűző gazdaságélénkít ő multiplikátor hatásuk el-
hanyagolható.
Ezzel szemben Győ r-Moson-Sopron megye gazdasági szerkezete produktív
iparágakra épül, ráadásul a mez ő gazdaság GDP-részesedése visszaszorulóban
van. A megye húzóágazatai jellemz ően innovatívak, kiemelked ő a gépipar, mely
országos jelent őségű iparágnak tekinthető , s melynek döntési központjai is meg-
jelennek a térségben. Ezen iparágakban még van terjeszkedési potenciál, és ex-
portképes. Lényeges, hogy kvalifikált munkaer őre épít. Az üzleti szolgáltatások
itt is a nagyobb városokra koncentrálódnak, de nyújtóik jóval igényesebb keres-
lettel találkoznak, mint Békés megyében.
2. Regionális elérhetőség: Egy térség fejl ődését, fejlettségét alapvet ően meghatá-
rozza, hogy mennyire tud bekapcsolódni a globális világ folyamataiba, mennyi-
re van t ő le elszigetelve akár fizikailag, akár virtuálisan. A regionális elérhet ősé-
get számszerű síthetjük is a Terra Stúdió 2001-es kutatásában meghatározott
módszertan alapján (Terra Stúdió 2002). A kutatás a közlekedési infrastruktúra
jelentő ségét vizsgálja a gazdasági-térbeli folyamatokban. A modellben egy-egy
településről kiinduló mozgások legrövidebb idej ű megvalósítása kerül kiszámí-
tásra. A tíz vizsgált mozgási reláció legrövidebb elérési idejének meghatározott
súlyozásával komplex elérési mutatót kapunk, mely a két megyeszékhelyre vo-
natkozóan a következ ő: Békéscsaba: 54,54, míg Gy őr 31,71. A modell logikája
szerint a tíz vizsgált mozgási reláció közül háromban 12 a két megyeszékelyre
számított elérési id ő zérus, valamint további öt mozgási relációt 13 illetően nincs
szignifikáns különbség a két megyeszékhely között. A főváros és a legközelebbi
autópálya-csomópont távolsága, mint mozgási relációk értéke viszont annyira
nagy Békés megyére vonatkozóan, hogy emiatt a megyeszékhely komplex el-
érési mutatója majdnem kétszerese a gy őrinek.
A kompetitív fejl ődés szakaszai
A helyi gazdaság állapotának helyes felmérése a sikeres gazdaságfejlesztési stra-
tégiák kidolgozásának és alkalmazásának az alapját képezi (Waits 1998; Stimson-
Stough—Roberts 2002). A helyzetfelmérés eredményei nagy mértékben meghatároz-
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
160 Versenyképesség TÉT XVIII. évf. 2004 s4
zák a gazdaságfejlesztés alkalmazandó gyakorlatát, melyre több elméleti
igényességű , sokszor matematizált modell áll rendelkezésünkre (Malizia—Feser
1999; Stimson—Stough—Roberts 2002). Tanulmányunkban inkább Porter fejl ődési
szakaszaira támaszkodunk, hiszen az egyrészt gyakorlatiasabb, másrészt jobban
illeszkedik az általunk eddig használt fogalomrendszerhez. Az eddig leírtak alapján
megkíséreljük besorolni a két megyét a kompetitív fejl ődés szakaszaiba (2. ábra).
Porter a térségek fejlettségét fejl ő dési szakaszokba való besorolással próbálja meg-
ragadni (Lengyel 2000a).
Magyarország megyéinek jelent ő s része, így Békés megye is jelen pillanatban
megítélésünk szerint a tényez ő vezérelt szakaszban van, ugyanis természeti er őfor-
rások (föld), illetve alacsony képzettség ű olcsó munkaerő az, amire versenyel őnyt
lehet alapozni a nemzetközi árversenyben. Ebb ő l adódóan csak költségel őnyöket
tudnak kihasználni, a termékdifferenciálásból adódó el őnyök nem elérhet őek. Inno-
vációs tevékenység, kutatás-fejlesztés nem jelent ős, áttörést nem képes elérni, a
meglevő technológia elavult, s a térségen kívülr ől vásárolt. Mivel az alapinfrastruk-
túra fejletlen, ezért els ő dleges fejlesztési cél az alapinfrastruktúra fejlesztése. Porter
szerint a fejlett országokban egyre inkább az a tendencia figyelhet ő meg, hogy a
versenyképességet az egyedi érték és az innovációk határozzák meg, szemben a
költségel őnyökkel (Porter 2003).
2. ÁBRA
Békés és Gy őr-Moson-Sopron megye elhelyezése a kompetitív fejl ődés szakaszaiban
(Békés and Gy őr-Moson-Sopron Counties in the Competitive Development Phases)
Békés
megye
Tényez ő- Beruházás- Innováció- Jólét-
vezerelt vezérelt vezérelt vezérelt
Gy-M-S
megye
Forrás: Lengyel (2000a) alapján saját szerkesztés.
Magyarországon csak néhány térség sorolható be a beruházásvezérelt fejl ődési
szakaszba versenyképessége, gazdasági tevékenysége alapján. Gy őr-Moson-Sopron
megye véleményünk szerint ide tartozik, hiszen rendelkezik magasabb rend ű ver-
senyelő nyökkel, speciális és fejlett tényez ő k valamilyen szinten jelen vannak, a
Porter-rombusz több determinánsa is versenyel őnyöket hordoz (Lengyel 2000a). A
környezeti feltételek alkalmasak a piacon elérhet ő lehető legjobb technológia gyors
átvételére, így az innovációs eredményeket gyorsan képesek adaptálni. Sok helyen
jelentő s önálló kutatás is zajlik, tökéletesítve a vásárolt technológiát. Mivel a leg-
jobb technológiát alkalmazzák, és olcsó, de jól képzett a munkaer ő, ezért lehet ősé-
gük van a külpiaci megjelenésre, ami Gy ő r-Moson-Sopron megye esetén jelent ős.
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Versenyképesség 161
A jöv ő gazdaságfejlesztési irányvonalai Békés megyében
A fentebbiek alapján Békés megye jelenlegi helyzetéb ől adódóan a versenyképes
gazdaság eléréséhez kétféle út látszik járhatónak (3. ábra):
1. Domináns nagyvállalat jelenlétét igényl ő klaszter alapú gazdaságfejlesztés
kiépítése.
2. Tradicionális iparágak KKV-ire támaszkodó együttm űködésösztönzés.
3. ÁBRA
Lehetséges gazdaságfejlesztési irányok Békés megyében
(Possible Economic Development Orientations in Békés County)
PÁRHUZAMOS SZERKEZETŰ GAZDASÁGFEJLESZTÉS
Nagyvállalatok Tradicionális iparágak
betelepülése KKV-i
Iparági Felsőoktatás KKV-k együttm űkö-
verbuválás megerősítése désének ösztönzése
Helyi cégek KKV-k meg-
mezerősítése erősítése
Vertikális Hálózatok kialakítása Horizo ntáli.j
Versenyképes gazdaság
Forrás: Saját szerkesztés.
A klaszter alapú regionális gazdaságfejlesztési stratégia lehetősége
A továbblépési lehetőségeket vizsgálva mindenképpen célszer ű Waits regionális
gazdaságfejlesztési stratégiájára hivatkozni. Az ő modellje ugyanis elmaradott
régiókra lett kidolgozva, az Egyesült Államok 1960. utáni fejl ődési tapasztalataiból
kiindulva (Waits 1998). Logikai menetet vázol fel, az elMaradott térségb ől indul ki,
és lépésenként, egymásra épülve jut el a klaszter alapú gazdaságfejlesztéshez
(bottom-up megközelítés). A fázisokat tehát végig kell járni, nem lehet az els ő
fázisból rögtön a negyedikbe ugrani. A modellben négy fázis különül el (Waits
1998; Lengyel 2002a):
1. Iparági verbuválás
2. Szerkezetátalakítás
3. Újraszervezés (reorganizáció)
4. Új irányok
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
162 Versenyképesség TÉT XVIII. évf. 2004 s4
A két vizsgált megye besorolása ezen fázisokba nem egyszer ű feladat, hiszen
Waits modelljében az egyes fázisok között átfedés van, mivel a gazdaságfejlesztési
politikákban nem tapasztalható hirtelen, teljes mérték ű változás. A területi egységek
fejlő dése nem a „rombolva építés" elvének érvényesülése mellett megy végbe,
hanem az elért eredményekre támaszkodva. Békés megyében sem a külföldi
működőtő ke-befektetések aránya, sem pedig a megyén kívüli betelepül ő cégek
száma nem tekinthet ő szignifikánsnak. A térségen kívüli vállalatok letelepítésének
első számú hazai eszközei, az ipari parkok Békésben szinte üresek. Ebb ől a szem-
pontból a megye igazából még nem sorolható be az 1. fázisba, egyfajta „nulladik
fázisban" található jelenleg, bár már elkezd ődtek az iparági verbuválás kezd ő lépé-
sei. Olyan nagyvállalatok is vannak, amelyek már az els ő fázisba léptek, de ezekkel
összefüggésben iparág még nem jött létre, és ezen vállalatok önmagukban még nem
tudták átbillenteni a megyét a fejl ődés irányába.
Megfigyelhető , hogy Békés megyében az iparági verbuválás még nincs abban a
helyzetben, hogy válogasson a befektet ő k közül, ily módon nem tehet mást, mint a
jelentkező befektetők mindegyikét az els ő körben letelepíti a térségben. Reálisan
nem lehet azzal számolni, hogy komoly innovációs potenciállal rendelkez ő, nagy
tömegű kvalifikált, konvertálható tudású munkaer őt felszívni képes vállalatot sike-
rül becsábítani a térségbe, hiszen ilyeneket a cégek között már válogató fejlett ipari
parkok is szívesen látnak, ráadásul ilyen jellemz őkkel leírható munkaer ő kínálat a
megyében nincs jelen. Rövid távon tehát nem várható látványos áttörés ebben a
kérdésben, legfeljebb olyan vállalatok betelepülése képzelhet ő el, amelyek más
ipari parkokba nem nyernek bebocsátást, vagyis megítélésük kevésbé kedvez ő,
vagy amelyek kifejezetten a meglev ő gazdasági szerkezetre kívánnak települni. Ez
viszont ördögi kör, hiszen az olcsó munkaer őre települ ő vállalatok technológiailag
fejletlen, képzetlen munkaer ő t alkalmazó tevékenységet telepítenek.
Éppen emiatt kell nagyon sürg ő sen megvalósítani a megyében a szerkezetváltást,
mert a fentebb leírt folyamatok beindulása hosszú távra konzerválhatja a megye
versenyképtelen gazdasági szerkezetét, ami további leszakadáshoz vezethet. Nagy
kérdés, hogy sikerül-e olyan nagy cégeket rövid id őn belül betelepíteni, amelyek
hozzá tudnak járulni a relatíve gyors szerkezetváltás lebonyolításához. Ha igen,
tudatos munkával végig kell vezetni a megyét a négy fázison, így lehet esély a le-
szakadás megállítására, s a klaszter alapú gazdaságfejlesztésen keresztül a felzárkó-
zás megindítására. Igazán optimális az lenne, ha olyan vállalat települne be, amely
egy esetleges vertikális hálózat integrátor vállalata lenne, mely a helyi KKV-bázis
számára fejl ődési lehető séget biztosítana mind termelési, mind pénzügyi oldalról
(Imreh—Lengyel 2002). Ez nyilvánvalóan egy hosszú folyamat, amelyet napról-
napra tudatosan kell menedzselni, hiszen a fázisok közti átmenet csak részben önger-
jesztő folyamat, sok kihívás adódik, amelyet kívülr ől, gazdaságfejlesztési eszközökkel
kell megoldani. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a megye tradicionális
iparágakra épül ő széles kisvállalkozói körét, amely fontos bázisát jelentheti egy másik
típusú, ugyanakkor az el őző vel párhuzamosan folytatott gazdaságfejlesztésnek.
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Versenyképesség 163
A tradicionális iparágakra épül KKV alapú gazdaságfejlesztés
ő -
A kis- és középvállalkozásokra épít ő olasz iparági körzetek mintájára Békés me-
gyében reálisan lehetne gazdaságfejlesztési eszközökhöz nyúlni, nyilvánvalóan a
megfelelő hatástanulmányok elvégzése után. Békés megye ezen úton történ ő elindí-
tására mintaként szolgálhat az olasz Emilia-Romagna régió 14. Fontos hasonlóság,
hogy a térség hagyományos ágazata a mez őgazdaság, jelent ős szerepet betöltve az
élelmiszeriparban. Ugyanakkor az 1970-es években az iparági körzetek keretein
belül működő KKV-k, mint fejl ődést generáló motor segítségével ipari fellendülés
volt tapasztalható (Amin 1999).
Békés megyében magas a mikrovállalkozások aránya a vállalati struktúrán belül,
rendkívül széles spektrumot átölel ő tevékenységi körrel. A Harmadik Olaszország-
ban szintén rendkívül sokféle tevékenység fér meg egymás mellett, és ami nagyon
fontos, gyárt világszínvonalú termékeket, és jelent ős exportot bonyolít le. Hagyo-
mányos kézműipari alapokra építenek, azonban az ágazatok hagyományos jellege
ellenére nagyfokú innovativitás jellemzi őket, hiszen tudják, hogy csak így marad-
hatnak versenyképesek. Nagy szerepet kap a földrajzi közelség, az, hogy akár perce-
ken belül gyalog is el tudják érni egymást. Kiemelked ő ebből adódóan a személyes
kapcsolat, fontosak az informális csatornák. A kisvállalatok együttm űködései esetén
sokszor megfigyelhet ő a baráti vagy rokoni alapon történ ő együttműködés, ami
számos siker kulcsa.
A Waits-modellnél a gazdaságfejlesztés-menedzsment feladata a folyamatot meg-
indító nagyvállalatok letelepítése, és a gazdaságfejlesztés tudatos alakítása, míg a
KKV-kre építő modell esetén az együttm űködés elősegítése. Kulcsmomentum
ugyanis az összefogás, hiszen együtt a kisvállalatok mind vev ői, mind beszállítói
oldalon szerves egészként képesek megjelenni, közös árképzést, marketinget, ter-
mékfejlesztést stb. alkalmazni, s ezáltal a „nagyokkal" a versenyt felvenni. Hazánk-
ban a kis cégek még nem ismerték fel az együttm űködésben rejl ő lehetőségeket,
inkább versenytársat, mint partnert látnak egymásban. Az együttm űködésnek erőtel-
jesen meg kell jelennie a helyi gazdaságfejlesztés meghatározó szerepl ői (helyi
kormányzatok, gazdasági érdekképviseletek, technológia transzfer szervezetek és a
helyi fejlesztési ügynökségek) között is. A versenyképes gazdaság kialakításában,
illetve a folyamatos szerkezetátalakítás megvalósulásában kiemelt szerepük van a
tudáscentrumként működő egyetemeknek. Ebben a fázisban azonban reálisan még
csak a térség fels őoktatásának megerősítése lehet reális cél.
Ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások alkotta hálózatok a globális versenyben
sikeresek legyenek, alapvet ő feltétel, hogy a résztvev ő KKV-k erősek legyenek. A
globális versenyben csak az a térség tud sikeresen helyt állni, amely a „traded"
iparágakra koncentrál, melyek termékeit vagy szolgáltatásait a régión kívül értéke-
síteni lehet, és mindenki b ővítheti termelését, és nem csak egymás rovására lehet
bővülni. Ehhez a helyi gazdaságfejlesztési intézményrendszernek minden támoga-
tást meg kell adnia a vállalkozásoknak, hiszen a térség versenyképessége múlik
ezen. A vállalkozásfejlesztés azonban csak akkor lehet önfenntartó, ha piaci alapon
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
164 Versenyképesség TÉT XVIII. évf. 2004 s4
valósul meg. A magas minőségű szolgáltatásokért a piacfejleszt ő vállalkozásfejlesz-
tési modell szerint a vállalkozások akár piaci árat is hajlandóak fizetni, hiszen eb-
ben fejl ődésük kulcsát látják 15 (Kállay 2002). A vállalkozói szférát be kell vonni a
vállalkozásfejlesztésbe, hogy ne legyen öncélú a vállalkozásfejlesztés.
A jöv ő gazdaságfejlesztési irányvonalai
Győr-Moson-Sopron megyében
A nyugati megyébe már betelepültek komoly, nemzetközileg ismert és elismert
nagyvállalatok. Az iparági verbuválás már válogat a betelepülni vágyó cégek kö-
zött, és korszer ű technológiát alkalmazó, környezetkímél ő, magasan képzett mun-
kaerő t alkalmazó vállalatokra összpontosít. Nem irreleváns már a letelepül ő vállala-
tok, illetve a létrehozott munkahelyek jellege. A megye — megítélésünk szerint már
— az els ő fázison mindenképpen túl van. A hagyományos „kéményes ipar" helyett
korszerű , modern technológiát alkalmazó vállalatok termelnek, egyre inkább el őtér-
be kerülnek az endogén tényez ők. Ebben a szakaszban az jelent kihívást, hogy a
betelepült nagyvállalatokat megtartsák, jellemz ően azért, mert lejárnak az els ő fá-
zisban ösztönzőként kínált kedvezmények 16. A második fázis befejezésének kulcsa,
hogy a jól képzett munkaer ő miatt települjenek Magyarországra, nem pedig azért,
mert az olcsó. Ha ez kialakult, akkor a nagy cégek megtartása magától értet ődő lesz
(4. ábra).
4. ÁBRA
Gazdaságfejlesztési cselekvésterv Gy őr-Moson-Sopron megyére vonatkozóan
(Economic Development Action Plan of Gy őr-Moson Sopron County)
Domináns vállalatok jelenléte
Domináns vallalatok Beágyazódásuk előse-
megtartása gítése
Egyetem, mint
tudáscentrum
Intézmény- Helyi KKV-k versenyké- Piacfejlesztő
fejlesztés pességének el ősegítése vállalkozás-
fejlesztés
Versenyképes gazdaság
Forrás: Saját szerkesztés.
Mivel a domináns nagyvállalatok már betelepültek, a gazdaságfejlesztés fókusza a
kisvállalatokra irányulhat. Ösztönözni kell a betelepült nagyvállalatok beágyazódá-
sát a helyi gazdaságba, melynek legkézenfekv őbb módja a hazai beszállítói kör
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Versenyképesség 165
aktivizálása. A térség kis- és középvállalkozásait úgy kell segíteni, hogy azok képe-
sek legyenek a domináns vállalat támasztotta szigorú min őségi és mennyiségi köve-
telményeknek megfelelni, ezáltal beszállítóvá tudjanak válni. Ez nagyon fontos,
hiszen csak ők képesek a foglalkoztatottság tartósan magas szintjének elérésére. A
segítség formája itt is, akárcsak Békés megyében piaci alapú kell, hogy legyen,
vagyis nem segélyeket kell adni a vállalkozásoknak, f őleg nem jövedelem-
újraelosztás útján. A nagyvállalatok helyi gazdaságba való beágyazásával lépéseket
lehet tenni annak irányába, hogy a megyében keletkezett tényez őjövedelmek ne
hagyják el a térséget, hanem ott kerüljenek felhasználásra.
Győr-Moson-Sopron megyében a gazdaságfejlesztés legfontosabb feladata az,
hogy lehetőség szerint minél el őbb megszüntesse azt az állapotot, hogy domináns
nagyvállalatai a szatelit (csatlós) iparági körzet mintájára m űködjenek (Lengyel
2002a). Ekkor ugyanis a helyi gazdaság fejl ődése a lehetséges fejl ődési potenciál
alatt zajlik le, mivel a lényegi üzleti döntések kívül születnek, valamint a domináns
vállalatnak a helyi kis- és középvállalkozásokkal minimális az együttm űködése. A
helyi gazdaság tulajdonképpen magára van hagyva, a nagyvállalat szigetszerűen
m űködik. A kívánatos megoldás a hibrid iparági körzet, amikor a domináns vállalat
erősen támaszkodik a helyi kis- és középvállalkozásokra (Lengyel 2002a). Az egye-
temek szerepe ebben a fázisban felértékel ődik: részt vesznek a regionális innová-
ciós stratégia (RIS) kidolgozásában, valamint felhalmozott tapasztalatukkal hozzá-
járulnak tudásalapú helyi gazdaságfejlesztési programok kidolgozásához.
A helyi gazdaságfejlesztésnek arra kell ösztönöznie a térség nagyvállalatait, hogy
működjenek együtt a térség vállalkozóival, valamint csak olyan új betelepül őket
szabad befogadni, amelyek a helyi gazdaságtól nem elszigetelten kívánnak m űköd-
ni. Ehhez azonban elengedhetetlenül fontos az, hogy a helyi kis- és középvállalko-
zások erősek legyenek, és képesek legyenek megfelelni a magas igényeknek, ame-
lyeket a beszállítókkal szemben támasztanak. Lényeges tehát a KKV-k felkészítése,
megerősítése, amely rövid távú feladat, és középtávú hatása a domináns vállalatok
megtartása. Nem elhanyagolható ugyanakkor az intézményfejlesztés állami szerep-
vállalással, melynek összhangban kell lennie a kialakuló klaszterek igényeivel.
Összegzés
Győr-Moson-Sopron megye versenyképességi dominanciája Békés megyével
szemben egyértelm űen kimutatható. Kijelenthetjük, hogy a két térség között ver-
senyképességi szakadék tátong. Azonban nem kerülheti el figyelmünket az a tény,
hogy a nyugati megye tényez őjövedelmének nagy része nem a megyén belül kerül
felhasználásra, vagyis elhagyja a térséget! Lényeges tehát, hogy nem csak a fejl ő-
désben elmaradott térség(ek) igényel(nek) gazdaságfejlesztési beavatkozást, hanem
a relatíve fejlett, ám kívülről vezérelt régió(k) is! A beavatkozás azonban eltér ő
célfüggvénnyel valósul meg, hiszen amíg a relatíve fejlett térségekben a lokális
beágyazódás el ősegítése az elsődleges szempont, addig a kevésbé fejlett térségekben
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
166 Versenyképesség TÉT XVIII. évf. 2004 s4
a további leszakadás megszüntetése. A beavatkozás elkerülhetetlen, hiszen a túlzott
területi különbségek az egész ország gazdasági növekedését veszélyeztetik.
Az Európai Unió mind a jelenlegi (2000-2006), mind pedig a 2007-2013-as prog-
ramozási idő szakban kiemelt figyelmet fordít a fejl ődésben elmaradott térségek
versenyképességének növelésére, felzárkóztatására, a kohézió er ősítésére. A ver-
senyképesség fokozása érdekében a harmadik kohéziós jelentés szorgalmazza a
fizikai és a humán tő kébe való befektetés fontosságát, az innováció fokozását a
termelékenység és a foglalkoztatottság növelésén keresztül. A javaslat értelmében a
strukturális politikának az új tagállamokban, így Magyarországon is azonosítani
kell azon szerkezeti problémákat, amelyek a versenyképességre és a növekedési
potenciálra a leginkább romboló hatással vannak. Minden régióra ki kell dolgozni
egy hosszú távú fejlesztési stratégiát. El kell kerülni továbbá a beruházások jelenle-
gi növekedési centrumokba való koncentrálódását. Ez ugyanis hosszú távon a ki-
egyensúlyozott fejl ődésnek a kárára válhat.
Minden régióban meg kell találni a növekedés kulcstényez őit, fejleszteni kell a
versenyképesség alaptényez ő it és alapkategóriáit, továbbá a tagállami politikákat
össze kell hangolni az EU kohéziós politikájának követelményeivel. Mindkét poli-
tikának megvan a saját szerepe: a tagállami politikák jórészt alapvet ő szolgáltatá-
soknak, valamint jövedelemtámogatásoknak adnak prioritást, míg a kohéziós politi-
ka arra fókuszál, hogy azon strukturális egyenl ő tlenségeket csökkentse, amelyek
közvetlenül hatnak a régiók versenyképességére. Az alapelvek közül felértékel ődik
a partnerség elve.
A Strukturális Alapok támogatása csak akkor lehet hatékony, ha az megfelel ően
alá van támasztva növekedésorientált nemzeti politikával. Magyarországon erre
még fel kell készülni, de a Nemzeti Fejlesztési Tervben már lefektették ennek szán-
dékát: „Az EU csatlakozás kapcsán a területfejlesztési politika egyik legnagyobb
feladata, hogy felkészítse és meger ő sítse a regionális intézményrendszert az EU
források hatékony felhasználása érdekében, valamint a következ ő programozási
ciklustól kezdődő en az önálló regionális programok végrehajtására. Ezzel össze-
függésben szükség van — a közigazgatási reformmal összhangban — a választott,
önálló költségvetéssel rendelkez ő régiók kialakításának el őkészítésére, a területfej-
lesztési politikában jártas szakemberek további képzésére" (NFT 2003, 26). Amíg
ezen döntő jelentőségű reformok nem kerülnek megvalósításra, addig a kohéziós
politika nem lesz képes megfelel ő hatékonyságot elérni hazánkban!
Mindenképpen szem el ő tt kell tartani azt, hogy a hosszú távú, tartós versenyel ő-
nyöket nem a költségel ő nyök adják, hanem az egyedi érték és az innováció. Min-
denképpen tanulságos, hogy már Széchenyiben is megfogalmazódott a reformkor-
ban az, hogy a költségel ő nyök nem képesek hosszú távú versenyel őnyöket nyújtani,
mert az csak tudásalapú gazdaságban innováción keresztül érhet ő el: „Nem termé-
keny lapány, hegyek, ásványok, éghajlat 's a' t. teszik a' közer őt, hanem az ész, mely
azokat józanon használni tudja. Igazibb suly 's erő az emberi agyvel őnél nincs. Ennek
több vagy kevesebb léte a' nemzetnek több vagy kevesebb szerencséje." (Széchenyi
1830, 178)
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Versenyképesség 167
Jegyzetek
Jelen tanulmány a XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szek-
ciójának Regionális gazdaságtan tagozatán I. díjat nyert azonos cím ű pályamű átdolgozásával, aktuali-
zálásával, a vitában elhangzottak figyelembe vételével született. Az OTDK-dolgozat átdolgozása az
NKFP5/074/2001 számú projekt keretében készült.
2
A DTI tanulmányában ett ől eltérő logika érvényesül: az életmin őséget társadalmi és környezetvédelmi
tényezőkből vezetik le.
3
A regionális szemlélet elterjedésével azonban egyre inkább elterjedtté válik a GRP (Gross Regioni
Product) elnevezés, a bruttó hazai termék régióban keletkezett részét értik alatta (Lengyel 2000b).
4
Győr-Moson-Sopron megye is csak az EU-átlag 63,4%-án van, ebb ől is látszik, hogy fejlettsége meny-
nyire relatív az európai térben gondolkodva (KSH 2003).
5
A DTI tanulmánya a jövedelmek vizsgálatánál kizárólag az egy főre jutó GDP-t veszi figyelembe.
Tanulmányunkban a minél igényesebb helyzetelemzés érdekében további két komponens is elemzésre
kerül.
6
Ezen eltéréseket jól követik a bruttó átlagkeresetek, de az iparban kisebb amplitúdóval, hiszen a több,
mint kétszeres GDP/f ő értéket csak másfélszeres bruttó átlagkeresettel honorálják Gy őr-Moson-
Sopron megyében, mint Békés megyében.
Az adatok elemzésekor ügyelnünk kell arra, hogy a statisztikai nyilvántartás csak az ötven f őnél na-
gyobb vállalatok székhely szerinti adatait közli. Ez azonban a térség külkereskedelmének szignifikáns
részét (95-97%-át) adja, így az adatok relevánsnak tekinthet őek.
A regionális gazdaságtan fogalmai szerint külföldnek min ősül minden területi egység, amely a vizsgált
régió határain kívül van. A statisztikai nyilvántartás azonban megyék között lebonyolított „külkeres-
kedelmet" nem mér.
9
Export + import
A nyitottság általunk használt mutatója =
2• GDP
10
Győr-Moson-Sopron megye exportja 15-szöröse, importja 25-szöröse, nyítottsági mutatója 11-szerese
a megfelel ő békési értéknek.
11
A legnagyobb különbség a DTI és a piramis-modell által kínált elemzési lehet őség között talán ebben
a tényezőben mutatkozik. A piramis-modellben er őteljesen megjelenő műszaki infrastruktúra (pl. au-
tópályák) a DTI-jelentésben meg sem jelenik, hangsúlyozzák viszont a virtuális kapcsolatok fontossá-
gát, továbbá a humán tőke külön részfejezetben kerül kiemelésre.
12
A legközelebbi kistérségi központ elérhet ősége, a legközelebbi megyeközpont vagy megyei jogú
város elérhetősége, a leghamarabb elérhet ő ipari parkok.
13
A legközelebbi három kistérségi központ elérhet őségének átlaga, a legközelebbi három megyeközpont
vagy megyei jogú város elérhet őségének átlaga, a legközelebbi három ipari park elérhet ősége, a legkö-
zelebbi nemzetközi határátkel őhely elérhet ősége, a legközelebbi három nemzetközi határátkel őhely
elérhetősége.
14 Óvatosan kell ugyanakkor eljárni az adaptáció során, ugyanis Emilia-Romagna NUTS-2 szint ű régió
ellentétben Békés megyével, mely viszont NUTS-3 szint ű.
15
Az Emilia-Romagna régió elsődleges vállalkozásfejlesztési szervezete az ERVET. 2002-ben az éves
költségvetése 8,1 millió euro, melynek 38%-a saját bevétel, jórészt a nyújtott magas min őség ű szolgál-
tatásoknak (real business service, RBS) köszönhetően.
16
Ez napjainkban Győr-Moson-Sopron, Fejér, illetve Komárom-Esztergom megyében különösen aktuá-
lis kérdés, hiszen a kilencvenes évek elején nyújtott tízéves kedvezmények lejárnak.
Irodalom
Amin, A. (1999) The Emilian Model: Institutional Challenges. — European Planning Studies. 4. 389-406. o.
Camagni, R. (2002) Ön the Concept of Territorial Competitiveness: Sound or Misleading? Urban
Studies. 13.2395-2411. o.
CEC (1999) Sixth Periodic Report on the Social and Economic Situation and Development of Regions in
the European Union. European Commission, Luxembourg.
Lukovics Miklós : Regionális gazdaságfejlesztés :
Eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 149-168. p.
168 Versenyképesség TÉT XVIII. évf. 2004 s4
CEC (2004a) A New Partnership for Cohesion - Third Report on Economic and Social Cohesion.
European Commission, Brussels.
CEC (2004b) Building our common Future. Policy changes and Budgetary means of the Enlarged Union
2007-2013. European Commission, Brussels.
DTI (2003) UK Productivity and Competitiveness Indicators 2003. — DTI Economics Paper. 6.
Enyedi Gy. (2000) Globalizáció és magyar területi fejl ődés. — Tér és Társadalom. 1. 1-10. o.
Farkas B.—Lengyel L (2001) Regionális versenyképesség és kohézió az Európai Unióban. — Tér és
Társadalom. 4.237-252. o.
Horváth Gy. (2001) A magyar régiók és települések versenyképessége az európai gazdasági térben. — Tér
és Társadalom. 2.202-232. o.
Imreh Sz.—Lengyel I. (2002) A kis- és középvállalkozások regionális hálózatainak f őbb jellemz ői. —
Buzás N.—Lengyel I. (szerk.) Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innová-
ciós folyamatok és klaszterek. JATEPress, Szeged. 154-174. o.
Isaksen, A.—Hauge, E. (2002) Regional Clusters in Europe. European Commission, Brussels.
Katona T. (2000) Mérési és megbízhatósági problémák a területi statisztikában. — Farkas B.—Lengyel I.
(szerk.) Versenyképesség — regionális versenyképesség. JATEPress, Szeged. 205-217. o.
Kállay L. (2002) Paradigmaváltás a kisvállalkozás-fejlesztésben. — Közgazdasági Szemle. 6-7.557-573. o.
KSH (2003) A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2001 -ben. KSH, Budapest.
KSH (2004) KSH STADAT adatbázis.
Lengyel I. (2000a) Porter-rombusz: a regionális gazdaságfejlesztési stratégiák alapmodellje. — Tér és
Társadalom. 4.39-86. o.
Lengyel I. (20006) A regionális versenyképességr ől. — Közgazdasági Szemle. 12.962-987. o.
Lengyel I. (2001) Iparági és regionális klaszterek: tipizálásuk, térbeliségük és fejlesztésük f őbb kérdései.
Vezetéstudomány. 11.19-43. o.
Lengyel I. (2002a) A regionális gazdaság- és vállalkozásfejlesztés alapvet ő szempontjai. — Buzás N.—
Lengyel I. (szerk.) Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folya-
matok és klaszterek. JATEPress, Szeged. 27-54. o.
Lengyel I. (2002b) A klaszterek fejlesztésének általános tapasztalatai. — Lengyel I.—Rechnitzer J. (szerk.)
A hazai építőipar versenyképességének javítása: klaszterek szerepe a gazdaságfejlesztésben. Régió
Árt, Győr. 168-190. o.
Lengyel I.—Rechnitzer J. (2000) A városok versenyképessége. — Horváth Gy.—Rechnitzer J. (szerk.)
Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA RKK, Pécs.
Malecki, E.J. (2000) Knowledge and regfonal competitiveness. — Erdkunde. 4.334-351. o.
Malizia, E.E.—Feser, E.J. (1999) Understanding Local Economic Development. Center for Urban Policy
Research, New Jersey.
Nemes Nagy J. (1998) A tér a társadalomkutatásban.Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest.
NFT (2003) Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006. Miniszterelnöki Hivatal, Budapest.
NGA (2002) A Governor's Guide to Cluster-Based Economic Development. National Governors
Association, Washington.
Porter, M. (2003) UK Competitiveness: Mocing to the Next Stage. — DTI Economics Paper. 3.
Pukli P. (2000) A gazdaságstatisztika regionális mutatószámai. — Farkas B.—Lengyel I. (szerk.) Verseny-
képesség — regionális versenyképesség. JATEPress, Szeged. 235-244. o.
Rechnitzer J. (1998a) A területi stratégiák. Dialóg Campus, Budapest—Pécs.
Rechnitzer J. (1998b) A helyi önkormányzatok felkészülése az Európai Unió regionális politikájának
fogadásá-ra. — Csefkó F. (szerk.) EU-integráció — önkormányzatok I. ÖSZT—ICMA—USAID, Buda-
pest. 180-195. o.
Rechnitzer J. (2000) Területi politika az EU csatlakozás el őtt. — Farkas B.—Lengyel I. (szerk.) Verseny-
képesség — regionális versenyképesség. JATEPress, Szeged. 13-24. o.
Rosenfeld, S. (2002) Creating Smart Systems: A guide to cluster strategies in less favoured regions. EU
DG for Regional Policy and Cohesion, Brussels.
Stimson, R.J.—Stough, R.R.—Roberts, B.H. (2002) Regional Economic Development. Springer Verlag,
New York.
Széchenyi I. (1830) Hitel. Trattner és Károlyi ny. (Reprint kiadvány), Pest. Megjelenés: Közgazdasági és
Jogi Kiadó 1984, Budapest.
Terra Stúdió (2002) Az elérhet őség szerepe a gazdasági tér szervez ődésében. Budapest.
Waits, M.J. (1998) Economic Development Strategies in the American States. Liou, K.T, (ed.)
Handbook of Economic Development. Marcel Dekker, New York.