Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 95-115. p.
Tér és Társadalom XVIII. évf. 2004 s 4: 95-148
KITEKINT Ő
A VIDÉKFEJLESZTÉS VÁRHATÓ TÁMOGATÁSI
RENDSZERE 2007-2013 KÖZÖTT'
(Perspectives in Rural Development Supports
between 2007-2013)
KOVÁCS TERÉZ
Kulcsszavak:
vidékfejlesztés KAP Európai Mez őgazdasági Alap a Vidék Fejlesztésére 111. Kohéziós Jelentés
Az EU-ban a vidékfejlesztési támogatások a Közös Agrárpolitikán és a strukturális politikán belül jelen-
nek meg. Az utóbbi id őben mindkét területen lényeges reformok zajlottak le. A tanulmány részletesen
elemzi azt, hogy ezeknek a reformoknak milyen hatása lesz a 2006-2013 közötti programozási id őszak-
ban a vidékfejlesztési támogatásokra. Továbbá javaslatokat tesz arra vonatkozólag, hogy a leend ő
NVT 11.-ben és az AVOP 11.-ben milyen célokat és prioritásokat célszer ű megfogalmazni.
Bevezetés
A vidékfejlesztési támogatások az EU-ban a Közös Agrárpolitika (KAP/CAP)
(1992-től) és a strukturális politika (1994-t ől) keretén belül valósulnak meg. Alap-
jában véve így lesz ez 2007 után is. Azonban lényeges változás következik be a
támogatási eszközöket illet ően. A változások felvázolásához szükséges azonban
áttekinteni a KAP és a kohéziós politika reformját. A KAP-reformot 2003-ban
Luxemburgban határozták meg, a strukturális politika változásait pedig 2004 február-
jában, amelyeket az ún. III. Kohéziós Jelentés (Új partnerség a kohézió érdekében)
tartalmaz. Ugyanakkor az Európai Bizottság 2004 februárjában elfogadta a
2004-2013 közötti évekre a 25 tagállamra vonatkozó költségvetési javaslatát is. A
KAP-reformmal részletesen foglalkozott már a Gazdálkodás cím ű folyóirat külön-
száma (Csete—Szerdahelyi 2004), illetve Kiss Judit (2004), a strukturális/kohéziós
politika reformját pedig Faragó László (2004) elemezte.
Az agrárium támogatásában bekövetkezett változások
A Közös Agrárpolitikát közvetlenül az Európai Gazdasági Közösség (EGK) meg-
alakulása után hozták létre. Vagyis egy több évtizedes rendszer m űködéséről van
szó, amelyet többször megreformáltak. Ezek közül a legjelent ősebb az 1992. évi, ún.
McSharry-reform. Ekkorra ugyanis egyértelművé vált, hogy a termeléssel össze-
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
96 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 s4
függésbe hozható támogatások súlyos piaci torzulást okoznak, ami kedvez őtlen
fogadtatásra talált úgy az adófizet ő és fogyasztó uniós polgárok, mint a Világkeres-
kedelmi Szervezet (WTO) részér ől. Ezért ennek a jelenségnek a megfékezésére
1992-ben bevezették, többek között, az ártámogatások és jövedelemtámogatások
szétválasztását (decoupling).
A 2000-2006-os programozási id őszakban az EU-15-ök közös költségvetésének
46%-át a KAP-kiadások teszik ki. Ennek a hatalmas, évi 41-42 milliárd eurónak
körülbelül 10%-át vidékfejlesztésre, 65%-át közvetlen kifizetésekre, 25%-át pedig
piaci (intervenció-, export-, raktározás-), illetve egyéb KAP szervezeti támogatásra
fordítják. A közvetlen kifizetések legnagyobb élvez ői a GOFR (gabonaféle, olajos
magvak, fehérje- és rost-) növények, illetve a cukorrépa-termel ők és a szarvasmar-
hatartó és tejtermel ő gazdaságok, ugyanakkor vannak olyan termelési ágazatok (pl.
baromfi, sertés), amelyek egyáltalán nem részesülnek támogatásban.
1999-ben, az Agenda 2000 elfogadásakor az érintettek megállapodtak abban,
hogy a 2000-2006. évi programozási id őszak félidejében kitérnek a KAP kiadásai-
nak felülvizsgálatára, amire dönt ően 2003-ban került sor. Ez a félidej ű felülvizsgá-
lat az 1992-es KAP-reform folytatásának új szakaszaként vonult be az Európai
Unió támogatáspolitikai történelmébe.
A KAP-ban bekövetkezett változások a 2004-ben csatlakozó tíz országra csak ak-
kor lesznek érvényesek, ha az új tagországokban a közvetlen támogatások elérik a
régi tagországok közvetlen támogatásainak szintjét (/. ábra). A 2003. évi KAP-
reform által el őidézett változásokat ezt megel őzően is meg kell ismerni és arra
időben felkészülni.
Koppenhágában, a csatlakozási tárgyalások lezárásakor 2002 decemberében az új
tagokkal szemben egy negatív diszkrimináció történt, ami egyebek között abban
nyilvánult meg, hogy az új tagországok termel ői az uniós gazdáknak járó közvetlen
kifizetések 25%-ára lesznek jogosultak a tagság els ő évében, ami a következ ő
években 5-5%-kal emelkedik; és fokozatosan éri el a régi tagállamok szintjét
(1. ábra). Ugyanakkor a magyar kormány a támogatásokat 30%-kal nemzeti forrás-
ból kiegészíti, de ezt csak addig teheti, amíg az uniós és a hazai támogatás együtte-
sen nem érik el a régi tagok támogatási szintjét.
Az Európai Unió mez ő gazdasági miniszterei 2003. június 25-26-án Luxemburg-
ban hozták meg azokat a lényeges döntéseket, amelyek a KAP félid ős felülvizsgála-
taként ismertek. Ennek keretében az agrárminiszterek létrehoztak egy pénzügyi
fegyelmi mechanizmust, amelynek révén a közös költségvetés mez őgazdasági
kiadásai 2007-2013 között nem emelkednek (1. táblázat). A vidékfejlesztési forrá-
sokra azonban nem vonatkozik a költségvetési kiadások befagyasztása. Ugyan-
ebben a periódusban viszont fokozatosan emelkednek az új tagállamoknak nyúj-
tandó agrártámogatások, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az agrártámogatásokat
az utóbbiak javára csoportosítják át, és 2013-ban a KAP részesedése a teljes
költségvetésb ől 35% lesz.
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 97
1. ÁBRA
A közvetlen támogatások várható alakulása az EU-ban és az újonnan belép ő
tagországokban (Az összes agrárkiadáson belüli részarány, %)
(The Expected Development of the Direct Supports in the EU and the New Members
[Share in the Total Agrarian Expenditures, %] )
70
60 Közvetlen
o támogatások
50 tervezett alakulása
az EU-ban
40
30 Új tagok közvetlen
támogatásai
20
10 Együttes trend
2009-től
0
2002 2006 2010
Forrás: Nagy—Szentirmay 2002, 7. o.
1. TÁBLÁZAT
Az EU agrárköltségvetésének várható alakulása
a 2004 és 2013 közötti időszakban (millió euró)
(The Expected Development of the EU Agrarian Expenditures
between 2004 and 2003 [million EUR] )
Megnevezés 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Brüsszeli
42 979 44 474 45 306 45 759 46 217 46 679 47 146 47 617 48 093 48 574
plafon
Tényleges
kiadás 41 681 43 642 44 395 45 156 46 123 47 568 48 159 48 805 49 451 50 099
(EU-25)
ebből:
EU 15
- 41 320 41 339 41 746 42!83 42 802 43 569 435!3 43 513 43 513 43 5 13
10 új tag 361 2 303 2 649 2 973 3 321 3 999 4 646 5 292 5 938 6 586
Különbség 1 298 832 911 603 94 —889 —1 013 —1188 —1 358 —1525
Degresszió 228 751 2 030 2 420 2 810 3 200 3 343
ebből vi-
dékfejleszté 228 475 741 988 1 234 I 481 I 481
sre
Forrás: Kiss 2004, 13. o.
Az agrártámogatásoknak a megreformálásáról, ami alatt csökkentés és átalakítás
is értendő , állandó vita folyik az Európai Bizottságban, az agrárminiszterek, a szak-
értők, a civil szervezetek és az élelmiszer-fogyasztók körében. A vita során mély
érdekellentétek vannak egyrészt a vidékfejleszt ők, másrészt az agrárlobbik között.
Leszámítva a németeket (és részben a finneket, illetve az osztrákokat is), az agrár-
miniszterek szinte mindenütt nem a vidék-, hanem az agrárérdekeket képvisel ő
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
98 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 s4
lobbik hangját „hallják meg". A vidékfejleszt ők, akik különböző érdekképvisele-
tekbe tömörülnek, el szeretnék vonni a KAP 1. pillérét ől (versenyképes mezőgazda-
ság támogatása) az eszközöket, és azt átcsoportosítani a 2. pillérre (a mez őgazdaság
ökoszociális szegmense + vidékfejlesztés). A támogatási eszközök feletti döntéseket
azonban az Európai Bizottság készíti el ő, és az agrárminiszterek 2 hozzák meg.
Az agrárkiadások félidej ű felülvizsgálatának els ő intézkedéseként még 2001-ben
elfogadták a kistermel ő k adminisztrációs kötelezettségeinek csökkentését. Ezt a
reformintézkedést a kistermel ők szabályozásának (Small Farmer's Scheme — SFS-
nek) nevezték el. A szabályozásban való részvétel önkéntes; az vehet részt benne,
aki a megel őző években 1250 eurónál kisebb agrártámogatásban részesült. E rend-
szert választók egy támogatási igényléssel és egy összegben (átalányban) vehetik
fel a közvetlen kifizetésüket, amennyiben igazolják, hogy az elmúlt három évben
1250 eurónál kisebb támogatásban részesültek. Számukra az elérhet ő támogatás
vagy az elmúlt három év átlaga, vagy pedig a megel őző évben kapott összeg.
Az SFS bevezetése az EU-15-ök déli országai (els ősorban Görögország és Olasz-
ország) számára kedvez ő, mivel ott sok a kisméretű birtok. 2012 után a közép-kelet-
európai országok közül Lengyelországnak, Romániának és Bulgáriának (amennyi-
ben ez utóbbi két ország id ő közben EU-tag lesz), Magyarországon pedig azoknak a
térségeknek, ahol nagyobb az egyéni gazdaságok aránya, kedvez ez a rendszer. Az
Alföld, ezen belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kifejezetten ilyen térség.
A luxemburgi megállapodás alapvet ő filozófiája az, hogy az agrárszubvenciók
jelentős részét 2005-t ől fokozatosan a termelés mennyiségét ől függetlenül fizetik ki
az EU-ban. Ennek a rendszernek a bevezetése 2007. január 1-jéig elhalasztható. Az
agrártermel ő k, akiket a jelenlegi rendszer túltermelésre ösztönös, a luxemburgi
döntés után nagyrészt alanyi jogon juthatnak hozzá a közvetlen jövedelemtámoga-
tásokhoz, és a piaci kereslet-kínálat törvényei alapján döntik el, hogy mib ől meny-
nyit termelnek. Az új tagországok termel őinek közvetlen kifizetéseit mindaddig
nem érintik az elfogadott változások, amíg a támogatások szintje el nem éri a régi
tagállamokét. Ez alól kivételt képez az, hogy a gabonafélék intervenciós ára nem
változik, ami Magyarország, mint jelentős gabonatermel ő ország számára kedvez ő.
Az EU-ban még 1992-ben, amikor elindult a közvetlen támogatások függetleníté-
se a termelést ől, bevezették a referenciahozamokat a „történelmijogosultság " alap-
ján. A rendszer kidolgozói régiónként és országonként átlaghozamokat állapítottak
meg a referenciaévek (1986-1990) átlagtermését alapul véve. A történelmi hozam-
szint rögzítésével a jó termésátlaggal bíró fejlett országok „belebetonozták" addigi
előnyeiket (Varga 2000). A történelmi jogosultság alapján a legjobb helyzetbe
Franciaország, a legkedvez őtlenebbe pedig Portugália i került. A hozamszint mellett
a területi kvótát is meghatározták, amelyet bázisterületnek neveztek el. Ez az a
terület, amely a támogatások alapját képezi. 2003-ban a történelmi jogra alapozták
az átalánytámogatási rendszer (Single Payment Scheme — SPS) bevezetését is.
Szántóra és gyepterületre külön támogatási szint határozható meg a 2002. december
31-i tényleges állapot szerint. Köztudott, hogy a rendszer igazságtalan, és az agrár-
struktúra megmerevedéséhez vezetett.
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 99
A 2004-ben csatlakozott országok számára is megállapították a bázisterületet és a
bázishozamot. A bázishozamot az 1995-1999. évek átlagtermése alapján határozták
meg, így p1. Magyarország számára 4,73 t/ha gabonatermést állapítottak meg, ami a
tíz csatlakozó közül a legkedvez őbb bázishozam. A jogosult területet 4,3 millió
hektárban hagyta jóvá az Európai Unió. Erre a területre vehetjük fel a GOFR-
növények után járó földalapú támogatást. (A nemzeti kiegészít ő támogatás nemcsak
a GOFR-területre, hanem a rétre-legel őre és szőlő-gyümölcs területre is vonatko-
zik.) Esetünkben ez — a 4,3 millió ha/4,73 t — az alapja az EU-15-ökhöz képest
csökkentett közvetlen kifizetéseknek, és bár elvben ez is igazságtalan, mégis leg-
alább hű en tükrözi az újonnan csatlakozottak közötti jelenlegi nemzeti termelési
hozamok szintjeit.
2003-as reform alkalmával az EU-15-ök referencia-id őszakának a 2000-2002 kö-
zötti éveket vették. Számunkra ennek kapcsán az a lényeges kérdés, hogy amikor
majd Magyarország átáll a 2003-ban elfogadott átalánytámogatási rendszerre, akkor
— nekünk és a többi 2004-ben csatlakozott országnak is — vajon melyik éveket ve-
szik számításba a hektáronkénti átalány megállapításához?
Luxemburgban döntöttek a területalapú támogatások regionalizálásáról is. Ez azt
jelenti, hogy a 3 millió hektár mez őgazdasági terület feletti országok esetében lehe-
tőség van a regionálisan eltér ő területalapú támogatási összegek (hektárra vetítve)
bevezetésére. (A 3 millió hektárnál kisebb mez őgazdasági területtel rendelkez ő
országok egy régiót képeznek.) A regionalizáció bevezetésér ől a tagországok dön-
tenek. Ezt a döntést legkés őbb 2004. augusztus 1-jéig meg kellett hozniuk.
Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben végzett kutatások alapján
megállapítást nyert, hogy a regionalizáció alkalmazása már a reform els ő évében
sok gazdaságban a jövedelemviszonyok jelent ős megváltozását eredményezheti. A
gazdaságok egy része örülhet a nagyvonalú túlkompenzálásnak (pl. extenzív gyep-
gazdálkodás, cukorrépa-termelés esetében), miközben a gazdaságok másik része a
reform következtében hirtelen és drasztikus jövedelemveszteséget szenvedhet el (pl.
intenzív szarvasmarha-hizlalás esetében). Ez az oka annak, hogy a regionalizációt
alkalmazó tagországok (pl. Németország) több lépcs őben vezetik be a hektáronkénti
átalánytámogatást, így fokozatosan egyenlít ődnek ki a fajlagos támogatások az
adott régióban található gazdaságok között.
Magyarországnak Koppenhágában közel 4,3 millió hektár szántó bázisterületet
határoztak meg, ami még növekszik a gyep- és a sz őlő-gyümölcs területtel. Ezért a
jelenlegi szabályozás szerint, ennek alapján lehet őségük lesz a területalapú támoga-
tások eltérő regionális szintjeinek megállapítására, valamint a kifizetések regionális
differenciálására, majd akkor, ha a közvettlen támogatások tekintetében elérjük az
EU-15-ök szintjét (2012-ben). Ha olyan döntés születik, hogy a regionalizáció Ma-
gyarországon is kerüljön bevezetésre, akkor a legjobb min őségű termőfölddel ren-
delkező régiók járnak a legjobban, a legrosszabb min őségű termőfölddel rendelke-
zők pedig a legrosszabbul.
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
100 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 s4
A vidékfejlesztési támogatások az agrárpolitikán
és a strukturális politikán belül
A III. Kohéziós Jelentés kiemeli, hogy a jelenlegi programozási id őszakban a vi-
dékfejlesztésre szánt támogatásokat egyetlen átfogó stratégiába integrálták, de két
program között osztották meg (2. ábra), amelyek közül az egyik a Strukturális Ala-
pokon belül az Európai Mez őgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EAGGF/
EMOGA) Orientációs Alapból, a másikat pedig az EMOGA Garanciaalapból támo-
gatnak. Ez utóbbit a mez ő gazdasági piacpolitika irányítja, és nem igazán alkalmas a
többéves cselekvési programok támogatására.
2. ÁBRA
A vidékfejlesztési intézkedések pénzügyi támogatásának szerkezete (2000-2006)
(The Structure of the Financial Supports of Rural Development Measures, 2000-2006)
EAGGF EAGGF
GARANCIAALAP ORIENTÁCIÓS ALAP
Az unió Az 1. célterület Az 1. célterület Az unió
egész területén hatálya alá hatálya alá egész területén
nem tartozó tartozó
térségekben térségekben
A CAP négy kísérő 1. Mezőgazdasági
intézkedése: vállalkozások
1. A mezőgazdasági finanszírozása
tevékenységet 2. A fiatal azdálkodók
végzők korai támogatása LEADER+
nyugdíjazása 3. Szakmai képzés közösségi
2. Jövedelempótló 4. Az erdőgazdálkodás kezdeményezés
(kompenzációs) 5. A mezőgazdasági
kifizetések a ked-
termékek feldolgo-
vezőtlen adottsá-
zásának és értékesí-
gok és a környeze-
tésének fejlesztése
ti hátrányok által
sújtott területeken 6. A vidéki térségek
alkalmazkodásának
3. Mezőgazdasági
és fejl ődésének az
területek erd ősítése
elősegítése
4. Az agrárkörnyezet (33. cikkely)
védelme
Forrás: CAP Reform: Rural Development. 1999, 6. o.
Az EU-15-ben a 2000-2006 programozási id őszakban 52,5 milliárd eurót tesz ki az
összes vidékfejlesztési költségvetési el őirányzat. Ebből 32,9 milliárdot, azaz 62,7% a
Garanciaalapból, 37,3% az Orientációs Alapból finanszírozott. Az el őirányzott vidék-
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 101
fejlesztési támogatások közül legjelent ősebb tétel az agrár-környezetvédelmi, a legki-
sebb a szű k értelemben vett vidékfejlesztésre irányul az alábbiak szerint:
1. Szerkezetváltás / versenyképesség 38%
2. Környezet / földhasználat 52%
3. Vidéki gazdaság, vidéki közösségek 10%
Az Európai Unió figyelembe vette azt, hogy a csatlakozó országok vidéki térségei
elmaradottabbak, ezért a vidékfejlesztési támogatásoknál nagyvonalúbb volt, mint
az agrártámogatásoknál. Különösen érvényes ez a Garanciaalap el őirányzataira. A
2004-2006 közötti id őszakban ebb ől az alapból a 10 új tagország számára 5,7 mil-
liárd euró áll rendelkezésre (2. táblázat). Az Orientációs Alapból pedig további
2 milliárd értékű euró támogatást vehetnek igénybe az új tagállamok (Sarudi 2004).
A 2004-2006 közötti id őszakban a tíz csatlakozó ország a KAP-támogatásainak
(Garanciaalap) 48%-a az agrár-, 52%-a a vidékfejlesztési célokat szolgálja. Az agrár-
támogatások 5,3 (1. táblázat), a vidékfejlesztési támogatások pedig 5,7 (2. táblázat)
milliárd eurót tesznek ki. Magyarország esetében a vidékfejlesztési célokra az
EMOGA Garanciaalapnak csak 36%-a fordítódik, ami az új EU-10-ek esetében a
legalacsonyabb arány, de még így is a 10 új tagország e célra szánt összegének
10,5%-a illeti meg.
2. TÁBLÁZAT
A Garancia Alap vidékfejlesztési támogatásainak megoszlása
(The Distribution of the Rural Development Supports from EU Garantee Fund)
EU-15, 2000-2006 EU-10, 2004-2006
millió megoszlás millió megoszlás
euró euró
Ausztria 3 207,9 9,7 Ciprus 75 1,3
Belgium 379,2 1,2 Csehország 543 9,4
Dánia 348,9 1,1 Észtország 150 2,6
Finnország 2 199,3 6,7 Magyarország 602 10,5 -
Franciaország* 5 763,6 17,5 Lettország 328 5,7
Németország 5 308,6 16,1 Litvánia 490 8,5
Görögország 993,5 3,0 Málta 27 0,5
Írország 2 388,9 7,3 Lengyelország 2867 49,8
Olaszország 4 512,3 13,7 Szlovákia 397 6,9
Luxemburg 91,0 0,3 Szlovénia 282 4,9
Hollandia 417,1 1,3
Portugália 1 516,7 4,6 z-) W
Spanyolország 3 480,9 10,6
Svédország 1 130,0 3,4
Egyesült
1 167,9 3,5
Királyság
Összesen 32 905,9 100,0 Összesen 5761 100,0
* Franciaország technikai és politikai okok miatt a 2. célterület 20 programját is a Garancia Alap alá
tartozó vidékfejlesztési programokhoz sorolhatja.
Forrás: Popp 2004, 8. o.
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
102 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 s4
2004. május 1-jétől, EU-taggá válásunk után Magyarország vidékfejlesztési intéz-
kedéseinek támogatása is két program, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA
Garanciarész Intézkedéseire (NVT) és a Nemzeti Fejlesztési Terven (NFT) belül az
Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) mentén valósul meg (3. ábra).
Három évre, Magyarország számára az NVT-ben a 153,6 milliárd Ft + 20% nem-
zeti társfinanszírozás, az AVOP esetében pedig 80,9 milliárd Ft + 25% nemzeti
társfinanszírozást írt el ő az EU (3. táblázat). (Összehasonlításként, csak 2004-ben
az uniós területalapú támogatások 78 milliárd Ft-ot tesznek ki.) Az AVOP-ra fordí-
tott támogatások arányának szerkezeti összetétele az alábbiak szerint alakul:
1. versenyképes mez őgazdasági termékek támogatása 57%,
2. agráripar modernizálása 14%,
3. vidékfejlesztés 26,5%,
4. technikai segítség 2,5%.
A fentiekbő l is látszik, hogy a magyar és a többi újonnan csatlakozó országnak
jelenleg a mező gazdasági szerkezete olyan, amely a modernizációt, a szerkezetvál-
tást és a versenyképesség megteremtését igényli. Így volt ez a régi tagállamokban is
egy-két évtizeddel ezel őtt, csak ők éppen a támogatásoknak köszönve mára már
többnyire megoldották ezt a problémát, és közben részben elszennyezték a term ő-
földet is. Ezért most ők az agrár-környezetvédelemre, tájfenntartásra koncentrálnak.
Az új tagállamok nehéz helyzete abban foglalható össze, hogy egyszerre kell a saját
akut problémáikat jól megoldani, és a jelenlegi kihívásoknak is megfelelni.
3. TÁBLÁZAT
Az EU Magyarország számára előirányzott mez őgazdasági
és vidékfejlesztési támogatásai, 2004-2006*
(The Estimated EU Agrarian and Rural Development Suports
for Hungary, 2004-2006*)
2004 2005 2006 Összesen
Megnevezés
milliárd forint %
Közvetlen támogatás 78,0 89,5 104,2 271,7 51,8
Piaci intézkedések 4,6 6,4 6,9 17,8 3,4
Vidékfejlesztési
18,9 27,0 35,0 80,9 15,5
támogatások (AVOP)
Vidékfejlesztési
46,2 51,5 55,9 153,6 29,3
támogatások (NVT)
Összesen 147,7 174,3 202,0 524,0 100,0
* 255 Ft/C árfolyammal számolva.
Forrás: Sarudi 2004, 88. o.
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 103
. .) .3
"á> E
.—'4 > R
> 6,
C
., e0
Intézkedések
7 O§
éf. I .' .51
(é 61 8 a:
'2 -g -g
.
..., °
1> " .8 2,
-E E ó i:).. '
2 .32 2 2 %.
cl) I' t.i.l Q a.
• • •
41 .4) 2
—110. "-a-g
N „
< E E'
AVOP- intézkedések
9.
9 . ai
-2 m N b°
0 t 'F.)
.. r•
' -4.)
'''
V.L.) .. :5_, Y
3 §' 25
; ü 72 2 ! 9--,,
EMOGA orientációs
I ' Wi :2 4,1 11 ,, 45; •-0 ... — :-
'l 2 •, :', .,-
;; -A" A
.-8 41 ...s.d -8-
p- ..,
...: E,
,,
..&.. . • , g,, .
•
-g"L,6...+e o ,,
,
.2 '2, .-6` ..e.) 1 .
B NV
.,1 :i. ''- '2 -9 -F, 2 92 -9 -E -r, R E 'il)
.j??
,5 l'F5., :111f l r.,;'. `@'° 2':, 1> '.2
1 1 =>
5 E ,; fi EE ' -; ..)4 E . 2) 7fi ft
< 'E < 4. cl) < ' ¢ L'o a . 41.2 ' `j fz
• • • • • • • • • •
Forrás: Elekes 2003 alapján saját szerkesztés.
— 2,0
éo .
>
t.) ,
`b0.2.= . 50
-w 9 9
„
:2 o „
N
r
2,d> .go
7 ;m t .
O at
. :TJ a
`4- E '''8 2. ;. U. w' 91)!'-'
• •
4
9.
•
t
<"
•
.sé
C.) • •
I G41 >
e
t.
•
c
*Az NVTintézkedései
4';
%. Z.k)
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
104 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 s4
A Közös Agrárpolitika 2003. júniusi reformjának hatása
a vidékfejlesztésre
A 2000-2006. évi agrártámogatások félidej ű felülvizsgálatát eredetileg azzal a
céllal tűzték ki, hogy csökkentsék a közvetlen támogatások forrásait — els ősorban a
nagyobb farmerek esetében —, és az így megtakarított eszközöket átcsoportosítsák a
vidékfejlesztésre. Ezzel összhangban, az Európai Bizottság viszonylag radikális ja-
vaslattervezetet készített, de az unió mez őgazdasági miniszterei 2003. június 26-án
Luxemburgban — mint az már korábban is történt — az Európai Bizottság javaslatá-
hoz képest csak egy mérsékeltebb csökkentést (modulációt) fogadtak el. Bár eddig
is (2000-t ől) létezett a moduláció lehet ősége, de nem volt kötelez ő, és jelenleg csu-
pán az Egyesült Királyság és Németország élnek az önkéntes moduláció lehet ősé-
gével, Franciaország és Portugália rövid kísérleti id őszak után felhagyott a modulá-
ció alkalmazásával. A luxemburgi agrárminiszteri találkozón már kötelez ővé tették
az EU-15 számára a modulációt, de csak olyan gazdaságok esetében, amelyek évi
5000 euró közvetlen kifizetésnél több eurót kapnak. A közvetlen kifizetések támo-
gatásainak degresszív irányú csökkentése (1. táblázat) lépcsőzetes lesz: 2005-ben
3%, 2006-ban 4%, 2007-ben, egészen 2013-ig pedig évi 5%-os. (Ez számunkra
csupán azt jelenti, hogy a közvetlen támogatások szintjének kiegyenlítése az erede-
tihez képest egy évvel korábban [2012-ben] történik.) 2007 és 2013 között — a szá-
mítások szerint — az így keletkezett vidékfejlesztési pénzügyi többlet évi 1,2 milliárd
euró lesz. (Ugyanakkor, ha az Európai Bizottság álláspontját fogadták volna el,
akkor ez az összeg megközelít ő leg évi 3 milliárd euró lett volna.) A keletkezett
többletforrást a tagországok az EMOGA Garanciaalap által finanszírozott vidékfej-
lesztési intézkedésekre fordíthatják. Ugyanakkor néhány új vidékfejlesztési intéz-
kedést is bevezettek. Fontos azonban kiemelni, hogy — a luxemburgi értekezlet
rendelkezése alapján — a moduláció révén keletkezett többletforrás 80%-a (Német-
ország esetében 90%-d» ) abban a tagországban marad, ahol azt megtakarították.
Tehát az egyébként is alacsony — 2007-2013-ban mindössze évi 1,2 milliárd euró —
összegnek csak a 20%-át lehet egy másik ország vidékfejlesztési problémáinak meg-
oldására fordítani. Ennek a 20%-nak az átcsoportosítását a mez őgazdasági terület, a
mező gazdasági foglalkoztatottak és az egy f őre eső GDP EU-átlaghoz viszonyított
nagysága — vásárlóerő -paritáson mérve — figyelembevételével osztják szét.
Magyarországra és a többi újonnan csatlakozott országra el őször várhatóan
2012-ben vonatkozik majd a moduláció. Akkor leszünk teljes jogú tagok a közvet-
len támogatások kifizetése tekintetében. A modulációval kapcsolatos döntések ben-
nünket, új tagokat sokkal jobban érinthetnek az újonnan bevezetend ő vidékfejlesztési
támogatási jogcímek szempontjából. Az új vidékfejlesztési intézkedések, illetve a
korábbi, a 1257/1999. EK tanácsi rendeletben foglalt intézkedések módosításait az
Európai Unió Tanácsa 2003. szeptember 29-i 1783/2003 számú rendelete tartalmazza.
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 105
A négy új vidékfejlesztési intézkedés lényege az alábbiakban foglalható össze
(Maácz 2003):
1. Élelmiszer-min őség. Ezen a területen két intézkedést terveznek. Az els ő intéz-
kedés alapján jövedelemtámogatásban részesülnek azok a gazdálkodók, akik önként
vállalják, hogy részt vesznek a min őségi élelmiszertermelést célzó programokban
(pl. földrajzi eredetjelz ők védelme, különleges min őségű élelmiszerek védjegye
stb.). A programokban részt vev ő gazdálkodók évi 3000 euró támogatásban része-
sülhetnek, legfeljebb öt éven keresztül.
A másik intézkedés a promócióra vonatkozik. E szerint támogatásban részesíthe-
tők azok a termel ői csoportok, amelyek tájékoztatják a fogyasztókat, és el ősegítik
az el őbbi intézkedés szerinti programok keretében termelt élelmiszerek értékesítését
(csak harmadik ország felé és a felmerül ő költségek maximum 70%-áig).
2. Állatvédelem, tartási körülmények. Az agrár-környezetvédelmi intézkedések
körét kiszélesítik annak érdekében, hogy lehet ővé tegyék a támogatást azon gazdál-
kodók részére, akik állataik tartási körülményeit kiemelten magas szinten alakítják
ki. A kötelez ő előírásokat támogatás nélkül kell a gazdáknak betartaniuk, de plusz
támogatást kapnak, ha vállalják, hogy legalább öt éven keresztül a jó állattenyészté-
si gyakorlaton túli szabványoknak is megfelelnek. A támogatást évente egy összeg-
ben fizetik ki, mértéke legfeljebb 500 euró/él őállat-egység.
3. EU-szabványoknak való megfelelés. Itt két intézkedést vezetnek be. Az els ő
alapján időszakos (5 év) támogatás fizethet ő a gazdálkodóknak annak érdekében,
hogy alkalmazkodjanak azokhoz az EU-szabványokhoz, amelyeket a nemzeti sza-
bályozás még nem tartalmaz a környezetvédelem, az állat- és növényegészségügy,
az állatjólét és a munkavédelem területén. A maximálisan kifizethet ő összeg gazda-
ságonként 10 ezer euró/év. A második intézkedés keretében a fenti új rendelkezések
bevezetéséhez igénybe vett Szaktanácsadási Rendszer (Farm Advisory System)
költségei fedezhetők a ráfordítások 80%-áig, de maximum 1500 euró értékben és
évente csökken ő mértékben.
4. A Natura 2000 bevezetéséhez adott támogatás. A III. Kohéziós Jelentés a göte-
borgi célkitűzés elérése céljából a Natura 2000-et a környezetvédelmi témakör
körében is kiemelten kezeli (Új partnerség... 62. o.). A Natura 2000 a különleges
környezetvédelmi korlátozások alá es ő területeken a támogatások a madár- és él ő-
hely irányelvek által el őírt követelmények betartását segíti. A támogatás öt évre
szól, és hektáronkénti 500 euróról 200 euróra csökken, ezzel is elismerve a gazdál-
kodás beindításának magasabb költségeit olyan területeken, ahol különlegesen
szigorú környezeti el őírásoknak kell megfelelni. A Natura 2000 program a termé-
szetvédelmi területek hálózatát jelenti több mint 20 000 természetvédelmi területtel,
amelyekből sokat már ki is jelöltek, vagy rájuk javaslatot tettek. E területek a
15 tagállam teljes területének 15%-át teszik ki. Az Európai Unió a belép ő országok
számára is el őírta, hogy a védett növény- és állatfajok él őhelyeit ki kell jelölniük a
Natura 2000 természetvédelmi rendszerben. Ezt 2004 közepéig Magyarország hét
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
106 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 s4
más tagországgal együtt nem teljesítette. A kormány a Natura 2000 természet-
védelmi rendszerbe 1,9 millió hektár területet tervez bevonni, ami az ország term ő-
területének 21%-át teszi ki. Ennek fele eddig is védett volt, az egyharmad erd ő, és
körülbelül 700 ezer hektár lesz olyan új terület, amely használati korlátozás alá esik.
A kormány a javasolt területek listáját kormányrendeletben kívánja szabályozni.
A gazdálkodók jelentő s része fenntartásokkal várja a Natura 2000-be történ ő beso-
rolást, mert sok a bizonytalanság, a tájékozatlanság a besorolás mikéntjével és
következményével.
A korábbi vidékfejlesztési intézkedések közül négyet módosítottak. Ezek a változ-
tatások a pályázók szempontjából kedvez őbb támogatást jelentenek az alábbiak
szerint:
1. A fiatal gazdáknak adható összeg 250 ezer euróról 300 ezer euróra n őhet,
amennyiben a gazdálkodó szaktanácsadási szolgáltatást vesz igénybe vállalko-
zása beindításához. Továbbá n ő az egyéb támogatás mértéke is a fiatal gazdák
esetében.
2. Az erdészeti támogatás eddig csak magánszemélyeknek és gazdasági társasá-
goknak járt. A jöv ő ben ezeket a támogatásokat kiterjesztik az állami tulajdonban
lévő erdő kre is, ha ott ökológiai vagy közjóléti beruházást céloznak meg.
3. Megközelítőleg 10%-kal n ő az agrár-környezetvédelmi és állatgondozási intéz-
kedések támogatása. Az állatjóléti gondoskodás bevezetése és széles kör ű elfo-
gadtatása az utóbbi évek eredménye.
4. A kedvez őtlen adottságú területeken a kompenzáció összege 200 euró/hektárról
250 euró/hektárra növekszik.
***
Az agrárminiszterek luxemburgi találkozója kapcsán 2003. november 12-14-én
Salzburgban a vidékfejleszt ők az 1996. évi corki konferenciához hasonló összejöve-
telt tartottak, ahol bírálták a luxemburgi döntéseket, és felemelték szavukat azért,
hogy az európai politikusok végre „tegyék a helyére" a vidékfejlesztés szerepét.
Hangsúlyozták, hogy a vidékfejlesztési támogatások finanszírozása túl bonyolult.
Egyebek mellett kifogásolták, hogy ugyanannak az intézkedésnek a támogatása,
amennyiben az 1. célterületen van, akkor az orientációs, ha azon kívül van, akkor
pedig a garanciaalapból (2. ábra) történik. Így el őfordul, hogy két szomszédos régió
ugyanazon intézkedésre két eltér ő eljárás alapján kénytelen pályázni, és a beruházás
eltérő arányát pályázhatja meg. E gondok megoldása céljából felmerült egy önálló
vidékfejlesztési alap felállításának gondolata. A III. Kohéziós Jelentés is hasonló
kifogásokat fogalmazott meg a két vidékfejlesztési programmal kapcsolatban, és
döntés született arról, hogy a vidékfejlesztést támogató EMOGA Orientációs és Ga-
ranciaalap egyetlen eszközzé alakul át, amely a KAP-on belül m űködik. Ennek értel-
mében a Garanciaalap támogatásai 2006 októberében megsz űnnek, az Orientációs
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 107
Alap kifizetései viszont 2008 októberéig folytatódnak. Az Európai Bizottság javas-
lata szerint az új alap neve angolul European Agricultural Fund for Rural
Development (EAFRD), illetve magyarul Európai Mez őgazdasági Alap a Vidék
Fejlesztésére (EMAVF).
A 2007-2013. évi programozási időszakban az EU által finanszírozott vidékfej-
lesztési támogatások ismét két program mentén valósulhatnak meg, és a támogatá-
sok elnyeréséhez els ő lépésként Magyarországnak is két vidékfejlesztési tervet kell
elkészítenie. Az egyik terv azokat az alprogramokat foglalja magába, melyeket az
új Európai Mezőgazdasági Alap a Vidék Fejlesztésére támogat. Ezt a tervet javas-
lom NVT II.-nek elnevezni. A másik terv azokat az alprogramokat kell, hogy ma-
gában foglalja, amelyekre a támogatást az EU költségvetésének Strukturális Alapjai-
ból lehet majd elérni. Ezt a tervet nevezhetjük AVOP II.-nek, amit a Nemzeti Fej-
lesztési Terv II.-be be kell építeni.
Stratégiaalkotási feladatok
A fent említett két vidékfejlesztési tervet ideális esetben egy hosszú távú, 2020-ig
szóló, széles társadalmi egyeztetés révén megszületett stratégiai alkotás kellene,
hogy megelőzzön (Csatári 2004). Erre azonban most sajnos nincs id ő, de nem ki-
zárt, hogy ezen a stratégián valaki/valakik már a közeljöv őben elkezdenek dolgozni,
mert csak akkor lesz esély arra, hogy a 2014-2020 közötti programozási id őszakra
vonatkozólag elkészüljön egy új, a kor követelményeinek és a magyar vidék helyze-
tének megfelel ő, a fejlesztés kívánatos irányait, módját és módszereit leíró stratégia.
Csak egy ilyen jelleg ű és széles körben egyeztetett, alapos és átgondolt akcióterv
szolgálhatja a vidék hosszú távú felemelkedését. Most azonban csak egy középtávú,
2013-ig szóló stratégia elkészítésére van id ő és lehetőség, de valakinek/valakiknek
ezt a munkát is feltétlenül el kell végezniük.
A középtávú fejlesztési stratégiának meg kell határoznia a magyar vidék alapvet ő
problémáit. A problémák felszámolása kapcsán figyelembe kell venni az EU
2007-2013 közötti vidékfejlesztési támogatási politikáját is. Ugyanakkor rá kell
mutatni azokra a vidékfejlesztési problémákra, amelyek feltétlenül megoldást igé-
nyelnek, de nem támogathatók uniós forrásokból, és javaslatot kell tenni a problé-
mák felszámolására a hazai költségvetési forrásból.
A következő (2007-2013) programozási id őszakban az EU-tól megszerezhet ő tá-
mogatások feltételeként különböz ő tervek elkészítésére van szükség. E munka a
minisztériumok közötti szoros együttm űködést, egyeztetést igényelné. A miniszté-
riumok közötti jelenlegi egyeztetési helyzet alapján megállapítható, hogy készülhet
egy vagy akár két vidékfejlesztési stratégia. Ha két vidékfejlesztési stratégia készül,
akkor az egyiknek ágazati, a másiknak területi jelleg űnek kell lennie. Az lenne
azonban a jobb megoldás, ha mindkét szempontot integrálni tudó, egyetlen átfogó
vidékfejlesztési stratégia készülne.
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
108 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 s4
Az el őző témával kapcsolatban fontos kiemelni, hogy 2004 elején összehívták az
ún. agrárkerekasztalt, mintegy 300 szakember bevonásával, de tevékenységük mind
szervezésben, mind eredményességben fiaskóval végz ődött. Ennek ellenére meg-
született „Az Agrár- és Vidékfejlesztés Nemzeti Stratégiája" (AVNS), és a birtok-
szerkezet fokozatos átalakítása cím ű fejezet kivételével, egy sz űk kör el is fogadta
azt. Ebben a dokumentumban lefektetett vidékfejlesztési célok tévesek és elfogad-
hatatlanok. A dokumentum felvázolt ugyan egy világos jöv őképet, amelyet a dina-
mikusan fejl ődő, exportorientált, versenyképes, több funkciós agrárgazdaság meg-
teremtésében foglalt össze, ugyanakkor kiemelte, hogy egy ilyen agrárgazdaság
megteremtésének a legnagyobb akadálya az ágazat műszaki-technikai fejlettsé-
gének kedvez őtlen volta. E helyzetb ől való kilábalást az AVNS az alábbiakban
fogalmazza meg: „...az agrárpiaci szerepl ők (termel ők, feldolgozók, keresked ők)
körében az ésszerű szelekciós folyamat nem akadályozható meg! Ez azt jelenti,
hogy versenyképességet megteremt ő, szilárdító támogatásokban csak potenciálisan
életképes gazdaságok részesíthet ők... A versenyb ől kiesőket sem méltányos sorsuk-
ra hagyni, de ez a jogos társadalmi igény más típusú gondoskodást jelent" (AVNS
12-13. o.). A vidék a foglalkoztatási lehet őségek bővítését pedig önkormányzati
feladatnak tekinti.
A dokumentum műfajilag sem nevezhet ő stratégiának. A stratégiának a jöv őről
kell szólni, és az AVNS csak akkor szól a jöv őről, ha a versenyképes mez őgazdasá-
got tárgyalja. Amikor viszont az agrár-környezetvédelemr ől vagy a mezőgazdaság-
hoz nem kötődő vidékfejlesztésről szól, már nem a jöv őről, hanem csak a máról
szól. Hiszen ezzel kapcsolatban azt írja le, hogy ezek támogatására a kormányzati
felel ősség az AVOP- és az NVT-programokat kínálja. Hogy vajon mi lesz 2006
után e terület sorsa, azzal a dokumentum adós maradt.
Ugyanakkor a dokumentum pozitívuma, hogy meghatározta: „...A mez őgazdasá-
gi terület 55-65%-a a jelenleginél intenzívebb, 15-25%-a környezetkímél ő gazdál-
kodásra alkalmas, míg 10-20%-a megfelel ő társadalmi költségtérítés ellenében
természetvédelmi és rekreációs célokat szolgálhat." (AVNS 6. o.), de a továbbiakban
csak az 55-65%-kal foglalkozik, és leegyszer űsítve ugyan, de mindenkit, a kis-,
törpe- és kisegítő gazdaságot a versenyszféra felé terelne, és ha már végképp nem
megy, akkor a szociális támogatási szférába „hajtaná be" őket.
A fentiek kiegészítéseként javaslom az Agrár- és Vidékfejlesztés Nemzeti Straté-
giájának a vidékfejlesztésítését. Ki kell mondani, hogy a kis-, törpe- és kisegít ő
gazdaságokat nem kell egységesen életképtelenekké és támogatásukat önkormány-
zati problémává nyilvánítani. Ezzel ellentétben egyrészt a foglalkoztatás növelése
céljából ösztönözni kell őket a munkaintenzív agrárszakirányok — kertészet, gyógy-
növény-, vetőmagtermesztés fejlesztésére, másrészt pedig az agrár-környezet-
gazdálkodási kifizetésekkel segíteni kell e családok megélhetését.
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 109
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT)
Az Európai Mezőgazdasági Alap a Vidék Fejlesztésére nev ű pénzügyi eszközb ől
kevés mód lesz az ágazat m űszaki-technikai fejlettségét el ősegítő forrásokat igény-
be venni, és a mez őgazdaság ilyen irányú hatékonyságát növelni. Az EU-15-ökben,
mint ahogy azt a III. Kohéziós Jelentés is kiemeli, a mez őgazdaság hatékonyságá-
nak növelését szolgálta az 1994-1999 közötti id őszakban az 5a célkitűzés, az
5b célkitűzés keretében végrehajtott intézkedések pedig a mez őgazdasági termelés
diverzifikációját segítette el ő. Jelenleg pedig azzal számolnak, hogy a gazdák a köz-
vetlen támogatásokból tudják fedezni a gazdaságaik technikai fejlesztését. Mivel a
fejlődés az EU-ban szerves volt, és a közvetlen támogatások jóval magasabbak, mint
nálunk, ezért ott a technikai fejlesztést a gazdák meg tudják oldani, de tudomásul kell
vennünk azt, hogy a magyarországi gazdáknak is el őbb-utóbb nem lesz más lehet ősé-
gük, mint hogy a kompenzációs támogatásokat a fejlesztési célra használják fel.
Az EMAVF-ből igénybe vehet ő támogatások felhasználására el kell készíteni az
NVT II.-t. Az NVT II.-ben igénybe vehet ő EU-s támogatások révén azokat a prob-
lémákat kell megoldani, amelyek szorosan kapcsolódnak az agrártermeléshez. Az
EU Bizottság elkészítette az Európai Mez őgazdasági Alap a Vidék Fejlesztésére
rendelet tervezetét (COM/2004) 490 final (14. 7. 2004), amit még a Tanácsnak is el
kell fogadnia. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban ezen a rendelettervezeten
nagy változások nem várhatók. A rendelettervezetben a KAP-on belüli vidékfejlesz-
tésnek három célkitűzését határozták meg. Ezek:
I. A mező- és erdőgazdaság versenyképességének növelése.
II. A környezetvédelem és tájfenntartás növelése.
III. A vidéki életmin őség javítása és a gazdasági aktivitás diverzifikációjának
növelése.
A Bizottság nagy szabadságot adott a tagországoknak azáltal, hogy csak azt irá-
nyozta el ő, hogy az alap minimum 15%-át kell az egyes célkit űzéseken belüli prio-
ritásokra fordítani, a többir ől szabadon dönthetnek. Az eddigi tapasztalatok alapján
jogosan feltételezhet ő , hogy az EU-15-ök a második célkit űzésre, tehát a környe-
zetvédelemre és a tájfenntartás növelésére, míg az új EU-tagok a mez ő- és erdőgaz-
daság versenyképességének növelésére fognak legtöbb forrást fordítani. Míg a vi-
déki életmin őség javítása és a gazdasági diverzifikáció támogatása a maradékelv
szerint működik mindkét esetben.
Minden egyes célkit űzés egy-egy prioritás révén valósul meg. A prioritásokat
intézkedések és alprogramok követik az alábbiak szerint:
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
110 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 s4
1. SZERKEZETVÁLTÁS-PRIORITÁS
(Structure Change Priority)
a) Az emberi c) Mez őgazdasági és
b) A fizikai szerkezet d) Tradicionális
Intézkedések: erőforrás élelmiszeripari
megváltoztatása intézkedések az új
fejlesztése termékek min őségé-
EU-tagok számára
nek javitása
— képzés és szakkép- farmmodernizáció — EU-szabályoknak — félig önellátó
zés a mező- és — az erdő gazdasági értéké- való megfelelés gazdaságok szer-
Alprogramok: erdőgazdálkodó nek növelése segítése kezetváltásának
személyek számára — mező- és erdőgazdasági minőségi élelmi- támogatása
— fiatal gazdák termékek hozzáadott érté- szerprogramok- — termel ői csopor-
támogatása kének növelése ban való részvétel tok támogatása
— korai nyugdíjazás — mező- és erdőgazdaság támogatása
— szaktanácsadó fejlesztéséhez köt ődő tájékoztató és
szolgálat igénybe- infrastruktúra-fejlesztés promóciós prog-
vétele — természeti csapások meg- ramok támogatása
előzése és a keletkezett
kár megszüntetése
Forrás: EAFRD, 24. o.
2. FÖLDMENEDZSMENT-PRIORITÁS
(Land Management Priority)
a) A fenntartható mez ő- b) A fenntartható erdőgaz- d) EU-
Intézkedések: c) Földkijelölés standardoknak
gazdálkodás támogatása dálkodás támogatása
való megjelelés
— kifizetések a termé- mez őgazdasági területek
szeti csapások enyhí- első erd ősítése
Alprogramok: tésére a hegyvidéki — mezőgazdasági területek
gazdáknak extenzifikációja mez ő- és
kifizetések a hegyvi- erdörendszerek felállítása
déken kívüli gaz- révén
dáknak egyéb — nem mezőgazdasági
katasztrófa esetén területek els ő erdősítése
agrár-környezet- NATURA 2000 kifizetések
védelmi és állatjóléti erdőkörnyezeti kifizetések
kifizetések — erdészeti termelés vissza-
nem gazdaságos állítása és a megel őző in-
tevékenységek tá- tézkedések bevezetése
mogatása — nem gazdaságos tevé-
kenységek támogatása
Forrás: EAFRD, 30, 35, 36. o.
3. DIVERZIFIKÁCIÓ / VIDÉKI ÉLETMIN ŐSÉG-PRIORITÁS
(Diversification /Rural Life Standard Priority)
d) Szervez ő- és ani-
mációs képességek
a) A vidéki gazdaság c) A gazdasági
Intézkedések: b) Életmin őség javítása támogatása a helyi
diverzifikációja szereplők szakkép-
fejlesztési stratégiák
zése
előkészítése és meg-
valósítása céljából
— nem mezőgazdasági alapvető szolgáltatá-
tevékenységek diverzi- sok a vidéki gazda-
Alprogramok: fikációja ság és lakosság
— mikrovállalkozások számára
létesítésének és fejlesz- — falumegújítás,
tésének támogatása -fejlesztés, vidéki
promóció révén örökség meg őrzése
— falusi turizmus ösztönzése
természeti örökség felújí-
tása és menedzselése
Forrás: EAFRD, 36, 37. o.
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 111
Ha összevetjük az agrárkerekasztal által elkészített Az Agrár- és Vidékfejlesztés
Nemzeti Stratégiája című dokumentumot az EMAVF által támogatott prioritások-
kal, akkor látjuk, hogy a dokumentum csak az els ő prioritással, a versenyképesség
javításával foglalkozik, és az, ami ez után következik, az nincs összhangban azzal,
amit Magyarország az uniós forrásokból az elkövetkez ő programozási id őszakban
az EMAVF-ből le tudna hívni. Megdöbbent ő, hogy a dokumentumban egyszer sem
történik utalás a NATURA 2000-re, holott köztudott, a magyar kormány azt ígérte
Brüsszelnek, hogy 1,9 millió term őterületet, azaz az összes term őterület 21/%-át
ebbe a hálózatba fogja besorolni.
Az NVT II. elkészítésekor az alprogramok kiválasztásánál figyelembe kell venni,
hogy egyes alprogramokat az EU tanácsára kötelesek leszünk választani. Ilyenek
— az EU-szabályoknak való megfelelés,
— minőségi élelmiszerprogramok,
— tájékoztató és promóciós programok,
— félig önellátó gazdaságok szerkezetváltozásának támogatása,
— termel ői csoportok támogatása,
— agrár-környezetvédelmi és állatjóléti kifizetések,
— NATURA 2000,
— mezőgazdasági területek erd ősítése.
Továbbá saját szempontunkból fontos, hogy támogassuk
— a falumegújítást, -fejlesztést,
— a falusi turizmust,
— a mikrovállalkozásokat,
— az alapvet ő szolgáltatásokat,
— a természeti örökség felújítását és menedzselését,
— a fiatal gazdákat,
— a mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztést.
A fenti alprogramok közül különösen kiemelhet ő a falufejlesztés, -felújítás és a
természeti örökség felújítása és menedzselése.
2004. október 1-jén, amikor megjelent az AVOP-on belüli vidékfejlesztési támo-
gatásokra való pályázati felhívás, akkor egy nap alatt annyi pályázat érkezett a
falufejlesztésre, felújításra, hogy a miniszter kénytelen volt közölni, hogy csak az
aznap éjfélig érkez ő pályázatokat tudják befogadni. Erre a sz űkös keretek miatt —
3,6 milliárd Ft a 3 évre — került sor, aminek az lett az eredménye, hogy csak a ko-
rábbi SAPARD keretén belül befogadást nyert, de forráshiány miatt elutasított pá-
lyázók tudtak ezúttal pályázatot benyújtani. Ebb ől is látszik, hogy milyen éget ő
kérdés a falufelújítás. Az alprogramon belül csak azok a települések pályázhatnak,
amelyek a 120 fő/km2 népsűrűség, vagy 10 ezer fő alattiak. Kevés kivételt ől elte-
kintve a kistérségi központok nem felelnek meg ennek a kritériumnak. Ezért feltét-
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
112 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 s4
lenül lehetővé kell tenni a 10-20 ezer, az Alföldön a 25 ezer f ős kisvárosoknak,
hogy az AVOP II.-n belül jussanak fejlesztési forrásokhoz.
A magyar táj az EU-15-ökhöz képest nagyon elhanyagolt. Sok az útszéli m űvelet-
len terület, az illegálisan lerakott szemétr ől nem is beszélve. Ezt kellene rendbe
tenni, ami beleilleszthet ő a természeti örökség felújítása és menedzselése cím ű
alprogramba. Ez a tájrendbetételi munka jelent ős foglalkoztatásb ővítést jelentene a
legképzetlenebb falusi férfi munkaer ő körében.
Az agrár- és vidékfejlesztés helye a strukturális politikában
A III. Kohéziós Jelentés a megújuló kohéziós politikának három prioritásáról szól
a 2007-2013 programozási id őszakban. Ezek:
— konvergencia: növekedés és munkahelyteremtés a legkevésbé fejlett tag-
államokban és régiókban,
— regionális versenyképesség és foglalkoztatottság,
— európai területi együttm űködés.
Az EU Bizottság 2004 februárjában elfogadta a 2007-2013. évekre vonatkozó
költségvetési javaslatot. 2004 és 2006 között az EU költségvetésének 34%-át szánja a
strukturális intézkedések támogatására. Ez az arány a következ ő programozási id ő-
szakban sem változik. Megváltozik viszont a strukturális politika célrendszere. Lé-
nyegében a jelenlegi 3 cél és 4 közösségi kezdeményezés helyét 3 új prioritás veszi át.
Az első prioritás, a konvergencia és versenyképesség kapja a források 78%-át.
A jelenlegi második és harmadik cél összevonásra kerül a regionális verseny-
képesség és foglalkoztatás prioritásban. A strukturális támogatások 18%-a fordító-
dik a második prioritásra, de ebben az esetben nem lesz célterület, hanem bármely
régiót támogathatják.
A korábbi négy közösségi kezdeményezés — benne a LEADER+ 5 is — megszűnik,
és gyakorlatilag csak az INTERREG-program folytatódik az európai területi koope-
ráció el ő segítése prioritás keretében. Ez a prioritás a költségvetés 4%-át teszi ki
(Faragó 2004).
Mindannak ellenére, hogy a kohéziós politika eszközei közül kikerül az EMOGA,
mégis a strukturális politikán belül lesz egy vidékfejlesztés, amellyel a magyar Eu-
rópa Terv el őkészítésével foglalkozó hazai kormányzati dokumentumok is foglal-
koznak, és a mez őgazdaság szerkezeti átalakítása és a vidék felzárkózása címmel
jelölnek. E stratégiai főirány tervezése céljából célszer ű lesz az AVOP II.-t elkészí-
teni. Az AVOP II. jelentő sen különbözni fog az AVOP-tól. Az AVOP II. a ver-
senyképes mez őgazdasághoz szorosan nem köt ődő vidékfejlesztési támogatásokat
foglalja magában.
A vidék-gazdaság kett ős szerkezet ű.
Egyrészt értend ő alatta a helyi megújuló erőforrásra épül ő gazdaság. Nagyon sok
vidéki területen a föld az egyetlen megújuló er őforrás, de emellett megjelenhet a
víz, az erd ő, a természeti környezet, a kulturális hagyomány is (Kovács 1995).
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 113
Másrészt van, illetve, ha nincs, akkor meg kell teremteni egy, a fentieken kívüli
vidék-gazdaságot, amely sajátos vidéki helyhez, településhez köt ődik. Ezek a he-
lyek a várostól egyértelm űen megkülönböztethet ők, de ugyanakkor csak akkor
léteznek, ha vannak városok, nagyvárosok. Tehát a városnak van vidéke (Erdei
1972). Vagyis a város a központ és annak van vidéki háttere.
Ebből kiindulva a kohéziós politikán belüli agrár- és vidékfejlesztésnek az alábbi
területekre (prioritásokra) kell kiterjednie:
1. a mez őgazdaság szerkezetváltása / diverzifikációja,
2. új vidék-gazdaság kiépítése / alternatív jövedelemszerzés,
3. falu—város kapcsolat er ősítése.
1. A mezőgazdaság szerkezetváltása / diverzifikációja.
Kizárólag olyan mez őgazdasági és élelmiszeripari kis- és középvállalkozásokat
kellene támogatni, amelyek a támogatások által garantáltan új munkahelyeket hoz-
nak létre, ilyen lehet p1., ha valaki gabonatermesztésr ől áttér valamilyen
munkaintenzív agrárszakirányra (kertészetre, gyógynövény-, vet őmagtermesztésre).
Az Európai Területfejlesztési Perspektíva (ETP/ESDP) kiemeli, hogy az EU vidé-
ki területein a megújuló energiában jelentős lehetőségek vannak: napenergia, szél-
energia, vízi er őművek, biomasszából nyert energia, s őt a nagyobb városok közelé-
ben a városi hulladékból generált energia (metántermelés). Ezeknek a támogatása a
hazai vidéki térségekben serkentené a környezetbarát energiatermelést.
A III. Kohéziós Jelentés gyakran említi a mez őgazdaság diverzifikálását. Diverzi-
fikálásról beszél akkor is, amikor lényegében alternatív jövedelemszerzésre utal. A
diverzifikáció azt jelenti, hogy a gazda mez őgazdaságból kiindulva, a mez őgazda-
sághoz kötődően kiegészítő tevékenységre tesz szert. Erre legjobb példa a farmtu-
rizmus, agroturizmus (hazai szóhasználatban falusi turizmus). Alternatív jövede-
lemszerzés esetén a gazda felhagy a mez őgazdasági tevékenységgel, és más ágazat-
ban vállal munkát. A vidékfejlesztés keretén belül mindkét tevékenység — diverzifi-
káció és alternatív jövedelemszerzés — támogatására van lehet őség.
A mezőgazdaság diverzifikációján belül támogatni kellene a turizmust, de vajon
melyik turizmust? A falusi turizmus (főleg az ökoturizmus) támogatására, mint
láttuk, az NVT II.-ben lesz lehet őség. Viszont a termálturizmus olyan vidéki terüle-
teken, ahol van termálvíz, az AVOP II.-n belül támogatható. Ezzel már áttérünk a
második prioritásra, mert a termálturizmus fejlesztésének támogatása egy tipikus
alternatív tevékenység.
2. Új vidék-gazdaság kiépítése / alternatív jövedelemszerzés.
A kormányjelentések a 2007-2013 fejlesztési id őszak céljai és prioritásai között a
gazdasági-társadalmi kohézión belül a vidék el- és megtartó képességének er ősíté-
séről, azaz a felzárkózó vidékr ől nyomatékosan szólnak. Ezen belül a min őségi
mezőgazdaság és élelmiszeripar mellett nagyon helyesen az alternatív jövedelem-
szerzési lehet őségekről tesznek említést.
A posztfordizmus korában Nyugat-Európában az új technológia befogadására
egyes — fejlett infrastruktúrával és iskolázott lakossággal rendelkez ő — rurális térségek
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
114 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 s4
jobbnak bizonyultak, mint a hagyományos iparvidékek, ezért azok felértékel ődtek.
A rurális térségekbe kis- és középvállalkozások települtek, amelyek beépültek a
városi, vagy akár a nemzetközi globális beszállítói rendszerbe (Enyedi 1996).
Magyarországon az ipar és a szolgáltatások decentralizációja sok helyütt megállt a
városok agglomerációjának határánál. A 2007-2013 programozási id őszakban
olyan támogatási rendszert kell kialakítani, amely ösztönzi az ipari és szolgáltatási
rendszerek terén működő kis- és középvállalkozásoknak a vidéki térségekbe való
letelepülését. (Az alapvet ő szolgáltatásokat az EMAVF-b ől támogatnák.)
Ezen túlmen ő en az alternatív jövedelemszerzés érdekében szervezend ő képzésnek
és átképzésnek a támogatása képzelhet ő el e prioritás keretén belül.
Míg az első prioritás, a mez ő gazdaság szerkezetváltása/diverzifikációja horizontá-
lis támogatás, tehát az ország egész területére kiterjed ően valósulhatna meg, addig e
második, tehát az új vidék-gazdaság kiépítése/alternatív jövedelemszerzés támoga-
tást csak a vidéki kistérségek központjára és egyéb 10-20 ezer, az Alföldön 25 ezer
fő s városokra kellene kiterjeszteni abból a célból, hogy ezeknek a kisváro-soknak
megerősödjön a foglalkoztatási funkciója.
3. Falu—város kapcsolat er ősítése.
Az ESDP volt az els ő olyan uniós dokumentum, amely a kohéziós politikán belül
felvetette a város—vidék partnerkapcsolat kiépítésének szükségességét, ahhoz azon-
ban, hogy ez az együttm ű ködés hosszú távú és sikeres legyen, számos alapfeltételnek
kell teljesülnie. Így annak, hogy a partnerek egyenl őek és függetlenek legyenek, a
partnerségben való részvétel önkéntes legyen. Különösen fontos, hogy a városok és a
vidék egy közös integrált megközelítést alkalmazzon, hiszen együtt alkotják a régiót,
és kölcsönösen felel ő sek annak továbbfejlesztéséért — áll a dokumentumban.
E prioritáson belül lenne támogatandó a vállalathálózatok előmozdításának fej-
lesztése a városokban és a vidéken m űködő kis- és középvállalkozások területén.
Továbbá tekintettel arra, hogy a munkahelyek jelent ős része a városokban találha-
tó, ezért azok elérésére nincs egyenl ő esélyük a helyben lakó városiaknak és a vidé-
ken lakóknak. A munkáltatók jelent ő s része azért nem alkalmaz vidéki munkást,
hogy ne kelljen e munkavállalók tömegközlekedésen történ ő utazási költségeinek
80%-át megtérítenie. Így a vidéki munkavállalók munkaszerzési esélyei csökken-
nek. Az esélyegyenl ő ség érdekében ezért a foglalkoztatási politika eszköztárából ki
lehetne venni utazási támogatásokat és azokat a vidékfejlesztés eszközévé tenni.
Jegyzetek
A tanulmány az OTKA T043290 sz. kutatás keretén belül készült.
2
2003-ban Luxemburgban pl. Franz Fischler, az illetékes mez őgazdasági főbiztos sugallatára az unió
hivatalban lév ő görög elnöke még a szakért ő ket is kizárta az utolsó egyeztetési körb ő l, így azon csak
az agrárminiszterek vettek részt. Végül a portugál agrárminiszter szavazott a reformcsomag ellen, bár
másokban is maradtak „tüskék". A 2004-ben csatlakozott tagállamok mez őgazdasági miniszterei is
részt vettek a luxemburgi ülésen, de szavazati joguk még nem volt.
3
Portugáliában jelenleg sokkal magasabbak a termésátlagok, mint 1986-1990-ben voltak, de ennek
ellenére, akárcsak a többi állam esetében, az akkori átlagtermés alapján kapják a támogatásokat.
Kovács Teréz:
A vidékfejlesztés várható támogatási rendszere 2007–2013 között.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 95–115. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 115
4
A rozs intervenciós felvásárlási ára 2004. november 1-jét ől megszűnik, és Németország, mint legnagyobb
rozstermel ő a modulációval megtakarított közvetlen támogatások 10%-át a saját rozstermel ő térségeibe
irányíthatja. Ezért a moduláció által megtakarított összeg 80%-án felül további 10% helyben marad.
s A LEADER+ pénzügyi forrása sz űnik meg, de a LEADER mint
átfogó szemlélet továbbra is fennma-
rad, és integrálják a főáramot képvisel ő programozásba.
Irodalom
Csete L.—Szerdahelyi (szerk.) (2004) A 2003. évi reform tartalma. — Gazdálkodás 10. Különszám.
Elekes A. (2003) Vidékfejlesztési intézkedések az Európai Unióban. — Halmai P. (szerk.) Agrárfejlesztés
a csatlakozás előtt és után. Agromen Oktatási Alapítvány, Budapest. 27-40. o.
Enyedi Gy. (1996) Regionális folyamatok Magyarországon. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület,
Budapest.
Erdei F. (1972) Város és vidéke. Magyarország felfedezése. Szépirodalmi Kiadó, Budapest.
Faragó L. (2004) Javaslatok az új Nemzeti Fejlesztési Terv regionális megalapozásához. — Inotai A.
(szerk.) EU-tanulmányok. IV. kötet. Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Budapest. 9-42. o.
Kiss J. (2004) Az EU Közös Agrárpolitikájának 2003. évi reformja. — Gazdálkodás. 5.1-25. o.
Kovács T. (1995) Agrárpolitika — vidékpolitika. — Kovács T. (szerk.) A mez őgazdaságtól a vidékfejlesz-
tésig. 111. Falukonferencia. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. 24-35. o.
Maácz M. (2003) A második pillér növekv ő szerepe. Kézirat.
Csatári B. (szerk.) (2004) Magyarország új vidékfejlesztési stratégiájának tézisei. (1. változat). MTA
Regionális Kutatások Központja, Kecskemét.
Nagy F.—Szentirmay A. (2002) Reform az európai agrárpolitikában. — Magyar Mez őgazdaság. 37.6-7. o.
Popp J. (2004) Nagy szavak — kis lépések. — Magyar Mez őgazdaság. 21.6-9. o.
Sarudi Cs. (2004) Vidékfejlesztési intézkedések, támogatások és kilátások az Európai Unió b ővítése
után. — Tér és Társadalom. 2.73-116. o.
Varga Gy. (2000) Az agrárkérdés kényes pontjai a csatlakozási tárgyalásokon. — Gazdálkodás. 6.
52-61. o.