Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.

Tér és Társadalom                                                  XVIII. évf. 2004      s 3: 91-110


                                        KITEKINT Ő
                AZ AMERIKAI TRANSZNACIONÁLIS
                VÁLLALATOK TÉRSZERVEZ ŐDÉSE
                      AZ 1990-ES ÉVEKBEN
           (The Geographic Distribution of U.S. Transnational
                      Corporations in the 1990s)
                                         CSIKI ANITA
 Kulcsszavak:
 térszervez ődés transznacionális vállalat leányvállalat nemzetköziesedés vagyon

 A tanulmány az amerikai vállalatok térszervez ődését vizsgálja 1990 és 2000 között a nem banki amerikai
 transznacionális vállalatok többségi amerikai tulajdonban lévő külföldi leányvállalatainak megoszlásán
 keresztül. A kutatás az Amerikai Gazdaságelemz ő Hivatal (Bureau of Economic AnalisyS [BEAD Inter-
 neten is elérhető adatbázisára épült'.
 Az elemzés arra keresi a választ, hogy a 20. század utolsó évtizedében az amerikai vállalatok milyen
 világgazdasági pozícióval rendelkeztek, miként alakult e vállalatok nemzetköziesedettsége, hogyan
 módosult a vállalatok térszervez ődése, valamint hogy az ágazati folyamatokat tekintve milyen változások
 következtek be, és az egyes iparágak lokalizációja hogyan alakult.
 A tanulmány az amerikai transznacionális vállalatok nemzetközi jelent őségének bemutatásával indít, ezt
 követi a vállalati tevékenység általános regionális elemzése, majd az egyes iparágak területi folyamatai-
 nak ismertetése, végezetül pedig sor kerül az amerikai vállalatok kelet-európai és magyarországi tevé-
 kenységének rövid felvázolására is.


                    Az amerikai vállalatok nemzetközi pozíciója

   A hatvanas—hetvenes években a nemzetközi terjeszkedésben az amerikai vállala-
 tok még egyértelmű en élen jártak, majd az európai és a japán vállalatok lettek egyre
 sikeresebbek. Számos amerikai vállalat versenyképessége csökkent akkoriban,
 mígnem a kilencvenes évek folyamán aztán ismét intenzívebbé vált az amerikai
 társaságok külföldi befektet ő i tevékenysége. Simai (2000) szerint ebben azon té-
 nyező k javulása játszott szerepet, amelyek a nyolcvanas években gyengítették az
 amerikai vállalatok globális pozícióját: jelent ős technológiai fejl ődés ment végbe
 mind az ipar (különösen az elektronikában és a biotechnológiában), mind a szolgál-
 tatások terén; növekedett a vállalatok rugalmassága, racionalizálódott a vállalati
 hierarchia ("reengineering").
   A transznacionális vállalatok nemzetközi jelent őségének megítélésében segítsé-
 günkre lehet az amerikai Fortune magazin által publikált, a világ 500 legnagyobb
 vállalatára vonatkozó jelentés. E szerint 2000-ben a világ 500 legnagyobb társasága
Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                       Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.
92     Kitekint ő                                             TÉT XVIII. évf. 2004     s3

közül 185-nek volt a headquartere az Egyesült Államokban, és ez a 185 vállalat a
Global 500 profitjának megközelítő leg felét termelte meg (Global 500 2001).
  Az amerikai vállalatok világgazdasági szerepének értékelésére felhasználható még
az ENSZ által a World Investment Reportban (WIR) közzétett 100 legnagyobb 2
                                                                                            nempézügyiválatsj,meékozatásnyújülfödiézseít
vagyon, a külföldi és az összesített értékesítés, a külföldi és az összesített foglalkoz-
tatottság, valamint az ezekb ő l a mutatókból számított, a nemzetköziesedés szintjét
mérő index (TNI 3 ) alakulásáról. E szerint 2000-ben a 100 legnagyobb transznacioná-
lis vállalat közül 23-nak volt a fő hadiszállása az Egyesült Államokban, ez a 23 válla-
lat rendelkezett a legnagyobb 100 vállalat összesített vagyonának harmadával, mi-
közben a foglalkoztatottak 31%-a is az ő alkalmazásukban állt, és az összesített érté-
kesítés 33%-át is ezen vállalatok bonyolították le (World Investment... 2002).
  Igaz ugyan, hogy 1994 és 2000 között a 100 legnagyobb vállalat közé bekerült
amerikai vállalatok száma 32-r ő l 24-re esett vissza, de mivel ugyanezen id őszak
alatt a foglalkoztatottak számából való részesedés csak 4%-kal, a vagyonból való
részesedés pedig csupán 3%-kal mérsékl ődött, az Egyesült Államok vállalatainak
világszintű jelentősége nem csökkent jelent ő s mértékben. És míg a fent említett
mutatók az amerikai vállalatok visszaszorulására utalnak, addig az értékesítés terén
tovább erő södött e vállalatok világpiaci jelent ősége. Ezen túlmen ően a TNI alakulá-
sa is azt mutatja, hogy az amerikai cégek nemzetközi jelenlétüket tovább fokozták
(World Investment... 2002).

                       A leányvállalatok térszervez ődése

  Mivel különbség lehet a leányvállalatok térszervez ődését illetően annak tekinteté-
ben, hogy az egyes térségeknek és államoknak az amerikai vállalati beruházásokból
való részesedését a leányvállalatok száma (1. táblázat), vagy a leányvállalatok
vagyona (2. táblázat) alapján vizsgáljuk, ezért mind a regionális, mind az ágazati
folyamatok elemzésénél érdemes mindkét mutatót alapul venni.
  Az Amerikai Gazdaságelemz ő Hivatal (BEA) 2000-ben már 2373 amerikai
transznacionális vállalatot tartott nyilván, ezen vállalatok világszerte 23 108 leány-
vállalattal rendelkeztek, melyek több mint 90%-át a 4 041 598 millió dolláros va-
gyonnal rendelkez ő többségi amerikai tulajdonban lév ő leányvállalatok tették ki.
  1990 és 2000 között a leányvállalatok száma évi átlagban 3,3%-kal, vagyona
14%-kal bő vült, valamennyi régióban növekedés volt mérhet ő . Átlag feletti növe-
kedés regionális szinten — mindkét mutató szerint — csak Ázsiában és Latin-
Amerikában volt. Európában a leányvállalatok számának évi átlagos növekedési
rátája megfelelt a világátlagnak, de a vagyon e térségben is átlag felett növekedett.
Az európai b ő vüléshez természetesen hozzájárult Kelet-Európának 4, mint új beru-
házási célterületnek a megjelenése. Kanada, Afrika és a Közel-Kelet esetében azon-
ban a bő vülés mind a leányvállalatok számát, mind pedig azok vagyonát tekintve
elmaradt a világátlagtól.
  Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                         Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.

TÉT XVIII. évf. 2004    s3                                          Kitekint ő          93

  Az amerikai cégek külföldi leányvállalatainak többsége még ma is a fejlett orszá-
gokban koncentrálódik. 2000-ben az OECD államaiban lokalizálódott a leányválla-
latok háromnegyede, ígaz ez már némileg elmaradt az 1990-es értékt ől, ugyanezen
államoknak a vagyonból való részesedése pedig végig 85% körül alakult. Csak az
Egyesült Államok melletti leger ősebb államokat5 alapul véve elmondható, hogy a
leányvállatok 40%-a, a külföldi vagyonnak pedig fele m űködött a világ vezető gaz-
daságaiban. Az említett két mutató alakulása azt sugallja, hogy a piac, az áruk és
szolgáltatások értékesítésének lehet ősége továbbra is nagyobb jelent őséggel bír a
nemzetközi beruházási döntések során, mint az olcsó munkaer őforrás, illetve az
egyéb erőforrások.
  A külföldi leányvállalatok regionális megoszlását tekintve továbbra is Európa volt
a legfontosabb beruházási területe az amerikai vállalatoknak, itt m űködött a leány-
vállalatoknak több mint fele, és az amerikai transznacionális társaságok külföldi
vagyonának 60%-a is itt lokalizálódott. A kontinensen az amerikai befektetések
túlnyomó része még mindig az Európai Unióra (EU) koncentrálódott, de a vizsgált
időszak alatt a rendszerváltó kelet-európai régió szerepe is felértékel ődött. Mivel az
említett két országcsoport befektetési szempontból sem tekinthet ő homogénnek, így
természetesen a vállalatok területi megoszlása is egyenl őtlenséget mutat. Az Euró-
pai Unióba telepített leányvállalatok negyede létesült az Egyesült Királyságban,
további harmada Németországban, Hollandiában és Franciaországban m űködött.
Ugyanez a vagyon esetében a következ őképpen alakult: az uniós leányvállalatok
vagyonának 45%-át a brit leányvállalatok, további ötödét a holland és a német egy-
ségek vagyona tette ki. A vizsgált id őszakban az EU-n belül számottev ően csak
Írország szerepe értékel ődött fel, ahol az új egységeket el őbb az elektronikai cégek
jelentették, de kés őbb jelentős beruházásokat hajtottak végre a gyógyszergyárak is.
A koncentráció foka Kelet-Európában még az uniós szintnél is magasabb volt, a
térségben létesített leányvállalatok 60%-a még 2000-ben is csak három államban
(Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon) lokalizálódott, s ezen ál-
lamok a kelet-európai leányvállalatok vagyonának felével rendelkeztek.
  Ázsia6 pozíciója a kilencvenes évek folyamán tovább er ősödött. 2000-ben már a
leányvállalatok ötöde működött a térségben, melyek negyedét az újonnan iparoso-
dott délkelet-ázsiai államokban („NIC-országok" 7) létesített egységek tették ki,
további 15%-uk Japánban termelt, de fokozódott a többi feltörekv ő délkelet-ázsiai
állam, India és természetesen Kína jelent ősége is. A legfeltűnőbb változás éppen ez
utóbbinak a felértékel ődése volt, ami részben a kínai reformmal, részben az ország
világszinten is kiemelked ő gazdasági fejl ődésével függ össze.
  Ázsia a vagyont alapul véve az amerikai vállalatok második legfontosabb befekte-
tési területe. A régió leányvállalatainak részesedése az összesített vagyonból a ki-
lencvenes évek közepén már meghaladta a 18%-ot, az évtized második felének
végére — els ősorban az ázsiai pénzügyi válság következményeinek hatására — azon-
ban 15%-ra mérsékl ődött. Az ázsiai leányvállalatok vagyonának regionális megosz-
lását viszonylag nagy területi koncentráció jellemzi: 2000-ben a leányvállalatok
vagyonának több mint harmada koncentrálódott a NIC országokban, de jelent ős
részesedéssel bírtak a japán egységek is.
Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                       Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.
94          Kitekint ő                                                                    TÉT XVIII. évf. 2004              s3
                                                         1. TÁBLÁZAT
                    A leányvállalatok regionális megoszlása 1990 és 2000 között (%-ban)
                     (The Geographic Distribution of Affiliates between 1990 and 2000)
                                   1990 1991 1992 1993              1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
      Világ                        100      100      100    100      100     100     100     100     100     100      100
      Kanada                       11,7    11,5     11,3    11,1    10,2    10,0    9,8      9,5     8,8      8,8     8,8
      Európa                       51,0    51,2     51,3    51,9    51,2    51,2    51,2    51,3     51,1    51,1    51,2
      Belgium                       3,3     3,3      3,2     3,2     3,0     3,1    3,0      3,0     2,9     2,5      2,5
      Norvégia                     0,8     0,8      0,8     0,8      0,8     0,8    0,8      0,8     0,8     0,8     0,8
      Franciaország                6,1      6,2     6,2     6,3      6,0     6,0    6,0      6,0     5,8     5,6     5,6
      Németország                  6,6      6,6     6,7     6,8      6,6     6,5     6,5     6,4     6,5     6,4     6,3
      Írország                      1,6      1,6     1,6     1,6     1,5     1,6     1,6     1,6      1,7     1,9     1,9
      Olaszország                  3,9     3,8      3,8      3,8     3,6     3,6    3,5      3,5      3,5     3,3    3,2
      Hollandia                    5,1      5,1     5,1     5,2     5,0     5,0     5,1      5,2     5,2     5,3     5,4
      Egyesült Királyság           12,7    12,8     12,6    12,5    12,0    11,9    11,8    11,7     11,4    12,0    12,1
      Európai Unió (15)            46,8    47,0     3,0     47,1    45,6    45,6    0,0      0,0    44,8     44,6   44,9
      Kelet-Európa                 0,0     0,1      0,3     0,6      1,6     1,7    1,8      2,0     2,3     2,8     2,7
      Lengyelország, Cseh-
      ország és Magyarország       0,0     0,1      0,2     0,4     1,1     1,1     1,2      1,3      1,4    1,7     1,6
      Latin-Amerika                15,5    15,4     15,4    15,1    15,0    15,0    15,1    15,3     15,7    16,1    16,3
      Dél-Amerika                  6,5      6,5     6,4     6,4     6,3     6,4     6,4      6,6     7,1     7,5     7,5
      Brazília                     2,5     2,5      2,4     2,3     1,9     1,9     1,9      2,0     2,2     2,5     2,6
      Közép - Amerika              4,4     4,4      4,4     4,4     5,1     5,0     5,0      5,0     4,9     4,9     5,0
     Mexikó                        2,7     2,7      2,8     2,8     3,5     3,5     3,6     3,5      3,5     3,8     3,8
     Karib - szigetek              4,6     4,5      4,5     4,3     3,6     3,6     3,6      3,7     3,7     3,7     3,8
     Bahama - szigetek             0,4     0,4      0,4     0,3     0,2     0,2     0,2     0,2      0,2     0,2     0,2
     Bermuda-szigetek              1,8     1,8      1,8     1,7     1,4      1,5    1,5      1,5     1,5     1,3     1,4
     Afrika                        2,6     2,6      2,5     2,4     2,2     2,3     2,3     2,3      2,4     2,3     2,3
     Egyiptom                      0,4     0,4      0,4     0,3     0,3     0,3     0,3     0,3      0,3     0,3     0,2
     Nigéria                       0,2     0,2      0,2     0,2     0,2     0,2     0,2     0,2      0,2     0,2     0,2
     Dél-Afrikai Köztársaság       0,6     0,6      0,6     0,6     0,6     0,6     0,7     0,7      0,7     0,8     0,9
     Közel-Kelet                   1,2      1,3     1,3     1,2     1,2     1,1     1,1       1,1    1,1     1,0     1,1
     Izrael                        0,3     0,3      0,3     0,3     0,3     0,3     0,3     0,3      0,3     0,3     0,4
     Szaúd-Arábia                  0,3     0,3      0,3     0,3     0,2     0,3     0,3     0,2      0,2     0,2     0,2
     Arab Emírségek                0,3     0,3      0,3     0,3     0,3     0,3     0,3     0,2      0,2     0,3     0,3
     Ázsia, Ausztrália, Óceánia   17,1    17,2      17,4   17,5     19,8   20,0    20,0     20,0    20,5    20,3    20,3
     Ausztrália                   4,1      4,1      4,1     4,1     4,0    4,0      4,0     3,9      3,9     3,7     3,6
     Kína                          0,3     0,3      0,3     0,4     0,9     1,0     1,1     1,3      1,6     2,2     2,1
     Hongkong                      2,3     2,3      2,3     2,3     2,7     2,7     2,7     2,6     2,5      2,4     2,3
     India                        0,1      0,1      0,1    0,1      0,2    0,3     0,3      0,4     0,5     0,7      0,7
     Indonézia                    0,7      0,7      0,8    0,7      0,8    0,8     0,8      0,7     0,8     0,7     0,6
     Japán                        3,1      3,2      3,2    3,2      3,4     3,4    3,4      3,3     3,2      3,2     3,2
     Dél-Korea                    0,6     0,6      0,6     0,6     0,8     0,8     0,8      0,8     0,9     0,9     0,9
     Malajzia                     0,7     0,7      0,7     0,7     0,9     0,9     0,9      0,9      1,0    0,9     0,8
     Fülöp-szigetek               0,6     0,6      0,6     0,6     0,6     0,6     0,6      0,6     0,6     0,7     0,7
     Szingapúr                    1,8      1,9      1,9    2,0     2,2     2,2     2,2      2,2     2,2     2,1     2,1
     Tajvan                       0,9     0,9      0,9      1,0     1,1     1,1    1,0      1,0     1,0      1,0     1,0
     Thaiföld                     0,6     0,6      0,6     0,6     0,8     0,8     0,8      0,8     0,8     0,9     0,9
     OECD                         78,8    79,1     78,9    79,2    78,6    78,3    77,9    77,2     75,9    74,9    75,2
     "G7" tagok                   44,0    43,7     43,6    41,9    41,5    40,9    40,4    39,2     39,2    39,1    39,1
   Forrás: Bureau of Economic Analisys (BEA) alapján saját számítás.
  Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                         Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.
TÉT XVIII. évf. 2004        s3                                                Kitekint ő       95

                                            2. TÁBLÁZAT
         A leányvállalatok vagyonának regionális megoszlása 1990 és 2000 között (%-ban)
            (The Geographic Distribution of Assets of Affiliates between 1990 and 2000)

                                  1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
    Világ                          100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
    Kanada                        14,6 13,9 12,5 11,0 9,8 9,1 9,2 8,8 8,0 8,3 8,1
    Európa                        58,0 57,6 58,5 59,0 59,1 60,3 60,7 60,4 60,1 60,0 61,1
    Belgium                        2,8 2,7 2,8 2,3 2,5 2,6 2,3 2,3 2,4 2,1 2,3
    Norvégia                       0,8 0,7 0,7 0,7 0,6 0,5 0,6 0,5 0,5 0,5 0,5
    Franciaország                  5,0 4,8 5,1 4,2 4,4 5,1 4,8 4,5 4,2 3,5 3,5
    Németország                    8,2 8,2 8,2 7,4 7,6 7,8 6,8 6,1 6,5 6,3 5,6
    Írország                       1,1 1,2 1,3 1,4 1,6 1,7 1,7 1,9 2,1 2,3 2,1
    Olaszország                    3,3 3,1 2,7 2,1 2,2 2,2 2,1 1,9 1,9 1,6 1,5
    Hollandia                      5,6 5,9 5,7 5,3 5,4 5,1 5,5 5,9 6,6 7,0 7,4
    Egyesült Királyság            23,5 23,6 24,6 27,9 25,8 25,6 29,5 30,1 28,2 28,1 27,4
    Európai Unió (15)             53,2 53,1 53,9 53,8 52,8 53,6 56,2 55,8 55,4 55,4 56,5
    Kelet-Európa                   0,0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,6 0,8 0,9 0,9
    Lengyelország, Csehország
    és Magyarország                0,0 0,1 0,2 0,2 0,3 0,3 0,3 0,3 0,4 0,4 0,4

    Latin-Amerika                  11,8 11,6 11,7 10,9 10,4 10,3 11,3 12,2 12,9 13,9 14,1
    Dél-Amerika                     3,2 3,0 3,3 3,1 3,3 3,5 4,0 4,6 4,8 4,5 4,4
    Brazília                        1,9 1,7 1,8 1,6 1,6 1,7 2,0 2,3 2,6 2,2 2,2
    Közép-Amerika                  2,0 2,3 2,4 2,4 2,2 1,7 2,2 2,4 2,6 2,6 2,6
    Mexikó                          1,1   1,2   1,4 1,4 1,3        1,1   1,2 1,4 1,6 1,8 1,9
    Karib-szigetek                 6,5 6,3 6,0 5,4 4,8 5,0 5,2 5,2 5,6 6,8 7,1
    Bahama-szigetek                0,4 0,3 0,3 0,2 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2
    Bermuda-szigetek               3,3 3,4 3,3 3,2 2,8 3,1 2,9 3,2 3,2 3,7 3,9
    Afrika                       1,1 1,0 1,0 0,9 0,9 0,8 0,9 1,0 1,0 0,9 0,9
    Egyiptom                    0,2 0,2 0,2 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,1
    Nigéria                     0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,3 0,2 0,2
    Dél-Afrikai Köztársaság     0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2
    Közel-Kelet                 0,7 0,7 0,7 0,6 0,6 0,5 0,6 0,5 0,5 0,5 0,5
    Izrael                      0,2 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2
    Szaúd-Arábia                0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,1 0,1 0,1 0,1
    Arab Emírségek              0,2 0,2 0,2 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,0 0,1 0,1
   Ázsia, Ausztrália, Óceánia  12,8 14,4 14,9 16,7 18,6 18,4 16,6 16,7 17,1 16,2 15,3
   Ausztrália                   3,1 3,0 2,8 2,5 2,8 2,5 2,9 2,4 2,3 2,5 2,2
   Kína                         0,1 0,1 0,1 0,1 0,3 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,6
   Hongkong                     1,2 1,2 1,3 1,7 2,4 2,8 1,7 1,9 1,7 1,7 1,8
   India                        0,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2 0,2
   Indonézia                    0,6 0,7 0,7 0,6 0,7 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5 0,4
   Japán                        4,8 6,0 6,0 7,9 8,2 7,9 6,3 6,8 7,5 6,1 5,6
   Dél-Korea                    0,2 0,2 0,3 0,2 0,3 0,2 0,2 0,2 0,2 0,3 0,3
   Malajzia                     0,4 0,5 0,6 0.6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,5
   Fülöp-szigetek               0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,3 0,3 0,2 0,3 0,2 0,2
   Szingapúr                    1,0 1,0 1,3 1,5 1,6 1,6 1,7 1,8 1,6 1,8 1,8
   Tajvan                       0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,6 0,7 0,8
   Thaiföld                     0,3 0,4 0,4 0,5 0,5 0,5 0,5 0,4 0,4 0,4 0,4
   OECD                       76,9 77,6 77,1 79,3 79,1 78,4 77,4 76,5 76,9 77,1 77,2
   "G7" tagok                 59,5 59,6 59,1 60,6 58,1 57,7 58,8 58,1 56,3 53,9 51,6
   Forrás: Bureau of Economic Analisys (BEA) alapján saját számítás.
Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                       Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.
96     Kitekint ő                                             TÉT XVIII. évf. 2004      s3

  Az amerikai kontinens súlya az évtized folyamán mérsékl ődött, ennek hátterében
a kanadai leányvállalatok számának jóval átlag alatti b ővülése húzódik meg. Kanada a
vagyon szerint is veszített jelent őségéből, a vizsgált id őszak alatt az ország részese-
dése a leányvállalatok vagyonából közel a felére esett vissza. Az északi szomszéd-
nál tapasztalt visszaesés els ősorban a szolgáltatási ágazatokat, dönt ően a pénzügyi
szférát, a kiskereskedelmi egységeket, valamint a villamos energia, gáz-, h ő- és
vízellátás területét érintette.
  Latin-Amerika befektetési szempontból — mind a leányvállalatok számából való
részesedést, mind pedig a vagyonból való részesedést alapul véve — a harmadik
legfontosabb régiónak számít. A vizsgált id őszakban a leányvállalatok 15%-a m ű-
ködött itt, és a régió a vagyonból való részesedését is növelte. A térségben m űködő
leányvállalatok többsége a legnagyobb piacot jelent ő, ezért regionális összefüggés-
ben is kezelt Dél-Amerikában létesült. Közép-Amerika majdnem egyharmad, a
karibi térség egynegyed arányban részesült a leányvállalatok számából. Ugyanak-
kor a vagyonból való részesedést értékelve már a Karib-szigetek államainak domi-
nanciája rajzolódik ki: a latin-amerikai vállalatok vagyonának fele ezen országok-
ban koncentrálódott. Dél-Amerika a latin-amerikai vagyonból már csak egyharmad
arányban, míg Közép-Amerika egyötöd arányban részesedett. Az egyes latin-
amerikai térségek vagyonból és a leányvállalatok számából való részesedésének
alakulása arra enged következtetni, hogy a szigetvilágban a fejlettebb technológiai
háttérrel rendelkez ő és ezáltal nagyobb érték ű leányvállalatok m űködtek — amelyek
részben a turizmusra, részben a "back-office" szolgáltatásokra, az "off-shore"
pénzügyi tevékenységekre szakosodtak —, míg a kontinensen a munkaintenzív fel-
dolgozó-ipari beruházások domináltak.
  Latin-Amerikán belül, országok szintjén elemezve a folyamatokat egyértelm űen
Mexikó szerepének felértékel ődése mutatható ki: a NAFTA hatályba lépését köve-
tő en a közép-amerikai államnak a latin-amerikai térségben létesített leányvállalatok
számából és vagyonából való részesedése is jelent ősen megnövekedett.
  2000-ben Afrika és a Közel-Kelet részesedése a leányvállalatok számát tekintve
együtt sem érte el a 4%-ot, a vagyont alapul véve pedig az 1%-ot, ráadásul mindkét
térség pozíciója tovább gyengült. Emellett mindkét régióban igen magas területi és
ágazati koncentráció volt mérhet ő. Az Afrikában létesített leányvállalatok vagyoná-
nak 60%-a, a közel-keleti egységek vagyonának közel harmada koncentrálódott az
olajágazatban. Területi szempontból közelítve pedig megállapítható, hogy az Afri-
kában működő leányvállalatok közel 60%-a a Dél-Afrikai Köztársaságban, Egyip-
tomban és Nigériában található, s e három ország a vagyonnak is több mint felével
rendelkezett. Ugyancsak magas területi koncentráció volt kimutatható a Közel-
Keleten is, ahol a leányvállalatok közel 80%-a Szaúd-Arábiában, Izraelben és az Arab
Emírségekben létesült, s e vállalatok a vagyonnak is háromnegyedét birtokolták.
   Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                          Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.

TÉT XVIII. évf. 2004    s3                                           Kitekint ő         97


            A leányvállalatok iparágak szerinti térszervez ődése
   A tanulmány ezen része az amerikai vállalatok iparágak szerinti térszervez ődésé-
nek felvázolására tesz kísérletet. Mivel a BEA statisztikájának ágazati szint ű beso-
rolása 1998-tól jelent ősen módosult, az időbeni összehasonlíthatóság érdekében,
valamint terjedelmi kötöttségek miatt az ágazati folyamatok elemzése az 1990 és
 1998 közötti id őszakra terjed ki (3.,4. és 5. táblázat).
   1990 és 1998 között évi átlagban 5%-kal növekedett a leányvállalatok száma, és
20%-kal bővült ezen vállalatok vagyona. Átlag feletti növekedést a f őbb besorolás
szerint a nagykereskedelmi, a pénzügyi, az egyéb szolgáltató szféra, valamint a
járműgyártás és a gépipar egyes területeinél (motorok és turbinák, háztartási audio-
vizuális eszközök) volt kimutatható, míg a primer szektor és a feldolgozóipar leg-
több ága veszített súlyából.
   A BEA adatai szerint az amerikai TNC-k ágazati megoszlását tekintve a kilencve-
nes évek végén a feldolgozóipar 36%-kal, a kitermel őipar 4%-kal, a nagykereskede-
lem 23%-kal, a szolgáltatási és egyéb szféra 37%-kal részesedett a leányvállalatok
számából. A szolgáltatásokat és az egyéb ágazatokat azonban nehéz elkülönítve
kezelni, hiszen az egyéb kategóriába szolgáltatási jelleg ű tevékenységek is besoro-
lásra kerültek, e csoporton belül a tisztán szolgáltató tevékenység aránya meghalad-
ta a 70%-ot. Még inkább kirajzolódik az egyes ágazatok jelent ősége a vagyon sze-
rinti megoszlást alapul véve: a kilencvenes évek végén a feldolgozóipar 23%-kal, a
kitermel őipar 4%-kal, a nagykereskedelem 8%-kal, a szolgáltatási és egyéb szféra
65%-kal részesedett a leányvállalatok összesített vagyonából.
   Az elemzés a továbbiakban a legfontosabb ágazatok térszervez ődésének időbeni
alakulását vázolja fel. A 20. század utolsó évtizedében tovább folytatódott az igen
magas szinten globalizálódott olajágazat jelent őségének mérsékl ődése. A tőkekon-
centrált szektorra nagyfokú területi koncentráció jellemz ő: az ágazaton belül a szek-
tor vagyonának fele öt államban (Kanada, Egyesült Királyság, Norvégia, Ausztrá-
 lia, Indonézia) összpontosult. Bár a kitermel őipar területi megoszlását mindenek-
előtt az erőforrások területi megoszlása határozza meg, de a piaci és a politikai
 viszonyok is jelentős lokalizációs tényez őként jelennek meg. Az elmúlt években az
ágazat térszervez ődésében kimutatható változások következtek be. Mivel a közel-
keleti kormányok nagyobb beleszólási jogot vívtak ki országaik olajforrásának
hasznosítása felett, az amerikai jelenlét a térségben folyamatosan mérsékl ődött. Ez,
 valamint a fejlett államok szénhidrogénforrásainak kimerülése, az ottani kitermelési
költségek növekedése, a súlyosbodó környezeti problémák, valamint az új források
megjelenése együttesen eredményezték azt, hogy a kitermelés növekv ő mértékben
tolódott és tolódik át a kevésbé fejlett, illetve fejl ődő országokba. A statisztika is ezt
támasztja alá, hiszen 1990-ben még a szektor vagyonának több mint 70%-át a fejlett
államokat tömörítő OECD-országok birtokolták, addig 1998-ban már „csak" 60%-os
volt ugyanezen államok részesedése. Ezzel egy id őben az amerikai olajcégek érde-
keltségeiket Latin-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és Kelet-Európában (lényegében
 a szovjet utódállamokban) növelték. Afrika e szektort tekintve igen komoly szerepet
tölt be az amerikai vállalatok érdekszférájában, hiszen az összes olajipari amerikai
Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                       Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.

98      Kitekint ő                                             TÉT XVIII. évf. 2004 s 3

befektetés vagyonának több mint 8%-a létesült a kontinensen, ráadásul az afrikai
leányvállalatok vagyonának 60%-a is ebben az ágazatban m űködött.
  A kilencvenes évek folyamán a feldolgozóipar is veszített súlyából. Bár az ágazat-
ra továbbra is jellemz ő a magas fokú területi koncentráció, a vizsgált id őszak alatt a
fejlett államok vagyonból való részesedése tovább csökkent. A feldolgozóiparon
belül a legnagyobb súlyt a járm űgyártás, a vegyipar, a gépipar és az élelmiszeripar
képviseli, ezért ezekr ől részletesen is szólunk.
  Az amerikai vállalatok a tárolási, tartósítási és szállítási technológiák fejl ődésének
köszönhet ően már a mez őgazdaság és annak termékeit feldolgozó ipar terén is egy-
re magasabb szinten nemzetköziesedettek. Mivel a fejlett ipari államokban a piacok
lassan bővülnek, a társaságok érdekeltségeiket egyre inkább a közepes jövedelm ű
országokban növelik majd, ezt a tendenciát már részben jelzi is Kanada és Európa
csökken ő — bár még mindig jelentős — részesedése, valamint Mexikó és az egész
latin-amerikai régió szerepének felértékel ődése.
  A feldolgozóiparon belül igen komoly súlyt képvisel a vegyipar, ahol az összes
feldolgozó-ipari leányvállalat több mint ötöde m űködött. Igaz ugyan, hogy az ága-
zat jelent ősége összességében csökkent, a feldolgozóiparon belüli pozíciója mégis
erősödött. 1998-ban a vegyiparon belül a vállalatok közel 30%-át az ipari vegysze-
reket el őállító üzemek, negyedét a gyógyszergyárak tették ki, míg további egyötöd
arányban a kozmetikai és a háztartási vegyi árukat el őállító ágazat részesedett.
Amennyiben azonban a vagyon alapján nézzük az egyes ágazatok súlyát, a sorrend
másként alakult: a vegyipari vagyon 40%-át a gyógyszeripari termékeket, további
harmadát az ipari kemikáliákat el őállító egységek vagyona jelentette. A vizsgált
időszakban a vegyiparon belül mind az ipari kemikáliák gyártásával, mind a kozme-
tikai és háztartási vegyi áruk el őállításával foglalkozó cégek pozíciója gyengült,
miközben a gyógyszeripar a feldolgozóiparon és a vegyiparon belül is er ősítette
helyzetét. Az amerikai gyógyszeripari vállalatok versenytársaikkal összevetve is
igen meggyőző nemzetközi fölénnyel rendelkeznek: az UNCTAD által összeállított
top 100 vállalat listájára felkerült kilenc gyógyszeripari cégb ől például háromnak,
míg a tizenöt vezet ő gyógyszeripari társaság közül kilencnek volt a headquartere az
Egyesült Államokban (Simai 2000, 92-93).
  A kilencvenes évek folyamán a vegyiparban hatalmas nemzetközi fúziókkal kísért
racionalizálási folyamat zajlott le, ami tovább növelte az ágazat koncentrációját. Az
átszervezések természetesen hatással voltak az ágazat térszervez ődésére is. A fejlett
ipari országokban az ésszer űsítés érdekében a felesleges kapacitásokat leépítették, a
környezetet súlyosabban terhel ő ágazatokat kitelepítették oda, ahol a környezetvé-
delmi szabályok kevésbé voltak szigorúak, így a vállalatok termeléseik egy részét
Latin-Amerikában, Kínában és más ázsiai államokban terítették szét. Ezzel párhu-
zamosan a fejlett államok részesedése tovább apadt. És bár a vegyipari ágazatok
még ma is els ősorban a fejlettebb államokban koncentrálódnak, ezek az államok
vezető szerepüket döntően a gyógyszeripar, valamint a kozmetikai és a háztartási
vegyipar bővülésének köszönhetik. Az Európai Unió magas részesedéséhez a fent
említett ágazatok növekv ő szerepe mellett az is hozzájárult, hogy a bels ő piac vé-
delmében rendkívül magas vámot vetettek ki az olcsó vegyipari importárura.
   Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                          Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.

TÉT XVIII. évf. 2004        s3                                                   Kitekint ő              99

                                            3. TÁBLÁZAT
                   A leányvállalatok iparági megoszlása 1990 és 1998 között (%-ban)
                    (The Industry Distribution of Affiliates between 1990 and 1998)
                                         1990   1991    1992   1993    1994   1995    1996     1997   1998
                             Részesedés a leányvállalatok számából (összes=100%)
   Olajágazat                               7,3    7,3     7,4     7,0   6,4   6,4     6,5      6,5    6,5
   Feldolgozóipar                          41,0 40,7 40,5 40,6 36,7 37,0              37,1     37,1 36,6
   Élelmiszeripar                           3,6    3,5     3,7    4,0    3,5   3,4     3,3      3,2    3,2
   Vegyipar                                 10,2 10,0 10,0 9,8            8,4  8,6     8,8      8,7    8,5
   Ipari kemikáliák                         2,6    2,6     2,5    2,5    2,3   2,4     2,5      2,5   2,4
   Gyógyszergyártás                         3,0    2,9     2,9     2,8   2,2   2,1     2,2      2,2   2,1
   Kozmetikai és háztartási vegyi áruk      2,1    2,1     2,1    2,2    1,7   1,8     1,8      1,7   1,6
   Fémipar                                  3,7    3,6     3,6     3,6   3,3   3,4     3,3      3,2   3,1
   Gépipar                                  10,6 10,5      10,2 10,1     8,9   9,0     8,9      9,1   9,0
   Számítástechnikai és irodai eszközök     1,0    0,9     0,9    0,8    0,7   0,7     0,7     0,7    0,7
   Eelektronikai berendezések               4,7    4,7     4,6   4,6     4,1   4,1     4,1      4,1   4,1
   Járműgyártás                             2,1     2,1    2,1    2,1    1,9    2,1    2,2      2,3    2,5
  Autóipar                                  1,8    1,8     1,8     1,8   1,6   1,8     1,9      2,0   2,2
   Nagykereskedelem                        24,4 24,2 24,1 24,2 25,5 24,7              24,2     23,7 23,1
   Tartós áruk                             15,9 15,9 15,7 15,5 16,4 15,8              15,4     15,1 14,6
      Professzionális felszerelések         6,1    6,1     6,0    6,0    6,5   6,2     6,0     5,9    6,0
   Pénzügy és biztosítás                   13,0 13,1 13,1 13,3 12,7 13,1              13,5      13,8   14,9
   Egyéb szolgáltatások                     9,1    9,2     9,3    9,4   12,2   12,3    12,2    12,4 12,3
   Üzleti szelgáltatások                    4,3    4,5     4,4    4,5    6,5   6,6     6,5     6,6    6,6
   Reklám                                   2,0    2,1     2,1    2,2    3,5   3,5     3,5     3,5    3,4
  Adatfeldolgozás                           0,7    0,7      0,7    0,7    0,8   0,8      0,8      0,8   0,8
  Menedzsmentszolgáltatások                 1,1      1,1   1,1     I,1   1,3    1,3    1,3      1,3   1,3
  Egyéb                                     5,1    5,5     5,6    5,7    6,5  6,5      6,5      6,5   6,6
                           Részesedés a leányvállalatok vagyonából (összes=100%)
  Olajágazat                               13,3 12,5 12,1 10,4           9,5  8,4       8,4   8,0  7,3
  Feldolgozóipar                           34,6 33,3 32,2 27,7 26,7 26,3              26,9 25,3 24,2
  Élelmiszeripar                            3,5    3,6     3,9   3,8     3,4   3,0       2,9   2,8   2,8
  Vegyipar                                  7,5    7,2     7,3   6,0    6,0   6,3      7,0   6,5   6,1
  Ipari kemikáliák                          3,I   3,1      2,9   2,3     2,5  2,3      2,5   2,3   2,1
  Gyógyszergyártás                         2,3    2,1      2,3    1,8    1,8   2,2     2,7   2,5   2,5
  Kozmetikai és háztartási vegyi áruk       1,1   1,1      1,3   1,1    1,0   1,1       1,1  0,9   0,7
  Fémipar                                   1,7    1,5      1,5   1,3     1,3  1,2      1,4   1,3    1,3
  Gépipar                                  9,2     8,9     8,2   7,1    6,7   6,7       6,5  6,3   5,9
  Számítástechnikai és irodai eszközök     4,3    4,4     3,9    3,3    3,0   2,8      2,3   2,2   1,9
  Elektronikai berendezések                2,8    2,7     2,6    2,4    2,3   2,5      2,6   2,6   2,5
  Járműgyártás                             5,7    5,3     4,8    4,0    3,9   3,8      3,8   3,6   3,4
  Autóipar                                 5,4    5,1     4,6    3,9    3,7   3,6      3,6   3,4   3,2
  Nagykereskedelem                        9,53 9,12 9,19 8,61 7,70 8,07               7,72 7,30 6,70
  Tartós áruk                              6,4    6,1     5,9    5,4    S,2   5,I      4,7   4,3   4,I
      Professzionális felszerelések           3,6 3,31 3,35 3,07 3,00 2,96              2,73 2,49 2,39
  Pénzügy és biztosítás                   34,3 36,0 37,5 45,6 46,7 48,7               47,9 49,3 50,8
  Egyéb szolgáltatások                     3,5    3,9     4,0    3,3    4,1   4,1      4,2   4,7   5,1
  Üzleti szolgáltatások                    1,6    2,2     2,2    1,7    2,2   2,1      2,3   2,8   3,1
  Reklám                                   0,4    0,5     0,4    0,3    0,4   0,4      0,4   0,4   0,5
  Adatfeldolgozás                          0,1    0,2     0,2    0,2    0,2   0,3      0,3   0,3   0,3
  Menedzsmentszolgáltatások                0,5    0,4     0,4    0,3    0,3   0,4     0,4    0,4   0,4
  Egyéb                                    4,7    5,1     5,.1   5,4    6,2   4,5      5,1   5,4   5,9
 Forrás: Bureau of Economic Analisys (BEA) alapján saját számítás.
Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                       Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.

 100     Kitekintő                                                                          TÉT XVIII. évf. 2004            s3
                                                            4. TÁBLÁZAT
              A leányvállalatok vagyonának iparágak szerinti területi megoszlása, 1998 (%-ban)
                    (The Geographic Distribution of Assets of Affiliates by Industry, 1998)


                                                                                                               E




                                                                                                                            Szolgáltatások
                Világ=100%
                                                ,2            .5

                                                                                              2,
                                                                                                              ÷,›
                                          f                                            Gq

                                                               •É'
                                                                      . E.'
                                                                        c:
                                                                               w
                                                                                              Y,
                                         0             -0       -4    >.»
                                                c...          44

        Kanada                         14,7    10,9           9,8     7,4     13,4   5,0      6,0   24,5    6,6      5,7   6,8
        Európa                         39,2    59,6          57,4    64,2     68,3   63,3    46,0   55,0   67,8     63,7   68,3
        Belgium                        0,8      3,1           3,1     7,1      2,7    1,1     1,0    1,2    4,6      1,4   10,6
        Norvégia                       4,5      0,2          0,0      0,1      0,2    0,4     0,0   0,0     0,5     0,1    0,3
        Franciaország                   1,0     7,4           5,6     8,1     18,8   9,5     4,7     3,1    7,6      2,7   6,8
        Németország                     3,3    11,6           6,7     6,8     11,1   14,2     8,9   23,9    5,5      5,3   4,6
        Írország                       0,4      3,3           3,1     4,5      0,7   4,0      5,1   0,1     0,7      2,1    3,6
        Olaszország                    0,0     4,1            2,0     4,4      4,5   5,4      4,8    2,6    4,3     0,5    5,0
        Hollandia                       3,0     5,5           6,7     9,2      2,7   2,9      3,4    1,6    9,8     7,8    5,6
        Egyesült Királyság             20,8    15,8          20,9    16,5     15,9   21,3    10,8   14,1    8,8     37,8   24,7
        Európai Unió (15)              31,4    56,5          54,0    61,8     65,5   61,2    43,5   53,6   48,4     60,0   64,4
        Kelet-Európa                    2,7     1,3            1,9    0,8      1,5   0,7      1,2    1,3    1,1     0,3    0,5
        Latin-Amerika                   9,5    13,0          21,6    12,9      9,6    6,0    12,3   15,5    7,2     13,7    8,2
        Dél-Amerika                     6,4     8,4          11,7     9,5      7,4   2,7      8,8    8,4    3,6     2,0     3,7
        Brazília                        1,4     5,8           6,1     6,1      5,7   2,4      8,6   5,2     1,2      1,0   2,0
        Közép-Amerika                  0,8     4,3            9,7     3,0      0,0    3,3     3,0    7,1     1,9    2,1     1,7
        Mexikó                         0,2     4,0           9,1      2,8      1,4   0,0      0,0    7,1    1,0     0,6     1,0
        Karib-szigetek                 2,3     0,3           0,1      0,4     0,0    0,0     0,5    0,0     1,7      9,6   2,8
        Bahama-szigetek                0,0      0,0          0,0      0,0     0,0    0,0      0,0   0,0    0,0      0,1    0,1
        Bermuda-szigetek               0,3      0,0          0,0     0,0      0,0    0,0     0,0    0,0     1,5     5,9     1,8
       Az Egyesült Királyság
       fennhatósága alatt álló          0,1    0,1           0,0      0,0     0,0    0,0      0,0   0,0    0,1      2,5    0,6
       Karib-szigetek
       Afrika                           8,4     0,6           0,6     1,1      0,9    0,2  0,4       0,2    0,6      0,3   0,6
       Egyiptom                          1,1    0,1           0,0     0,0      0,0    0,1  0,0       0,0    0,1      0,0   0,1
       Nigéria                          2,4     0,0           0,0     0,0      0,0    0,0  0,0       0,0    0,0      0,1   0,0
       Dél-Afrikai Köztársaság          0,0     0,3           0,0     0,8      0,2    0,1  0,4       0,0    0,3      0,1   0,5
       Közel-Kelet                      2,2     0,4           0,3     0,1      0,1    0,1  2,9       0,0    0,2      0,2   0,8
       Izrael                           0,0     0,4           0,0     0,1      0,1     0,1 2,9       0,0    0,0      0,0   0,3
       Szaúd-Arábia                     0,1     0,0           0,0     0,0      0,0   0,0   0,0      0,0    0,0      0,0    0,3
       Arab Emírségek                   0,4     0,0           0,0     0,0      0,0    0,0  0,0       0,0    0,1      0,0   0,1
       Ázsia, Ausztrália és Óceánia    23,1    15,5          10,3    14,3      7,7   25,4 32,4      4,8    17,7     16,4   15,3
       Ausztrália                       5,4     2,2           3,8     3,2      1,5    0,9  0,3       2,7    2,2      1,1   3,1
       Kína                             1,1     1,4           0,8     1,2      1,4    1,8  4,1      0,3     0,5      0,1   0,3
       Hongkong                         0,5     0,7           0,0     0,3      0,0    0,2  3,0      0,1     4,5      1,7    1,3
       India                            0,2     0,3           0,5     0,3      0,0   0,5   0,1      0,2     0,2      0,1   0,1
       Indonézia                        4,4     0,1           0,1     0,2      0,0   0,1   0,1      0,0     0,0      0,0   0,1
       Japán                            0,0     3,1           2,8     4,9      1,0    1,5  6,2       0,3    5,6     11,0   8,6
       Dél-Korea                        0,0     0,5           0,3     0,3      0,2    0,3  0,9      0,2     0,7      0,0   0,3
       Malajzia                         1,7     1,1          0,1      0,4     0,0     1,6  5,9      0,0     0,2      0,2   0,2
       Fülöp-szigetek                   0,0     0,4          0,5      0,3     0,0    0,0   1,9      0,0     0,2     0,2    0,1
       Szingapúr                        2,5     3,8          0,1      1,9     0,2    16,6 6,8        0,4    2,4     0,7    0,6
       Tajvan                           0,0    0,6            0,2     0,9      0,2   0,3   2,3      0,0    0,7       0,8   0,2
       Thaiföld                         2,1    0,5           0,4     0,3      0,3     1,5  0,6      0,0    0,2      0,3    0,0
       OECD                            59,0    85,0          83,0    85,0     85,0   88,0 74,0      80,0   90,0     85,0   90,0
       "G7" tagok                      39,9    53,0 47,9             48,1     64,8   56,9    41,5   68,5   38,3     63,0   56,5
Forrás: Bureau of Economic Analisys (BEA) alapján saját számítás.
   Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                          Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.

TÉT XVIII. évf. 2004            s3                                                                Kitekint ő                       101

                                                    5. TÁBLÁZAT
                A leányvállalatok vagyonának iparágak szerinti területi megoszlása, 1990
                 (The Geographic Distribution of Assets of Affiliates by Industry, 1990)




                                                                                                         Nagykereskedelem
           Világ=100%                        '2     .   F4
                                                                           g
                                                                           ü
                                     4                  E                          g
                                                               >.
                                                                >                  o.
                                             4.
                                              >

   Kanada                            19,0    15,0    13,2      10,8       24,4      6,9  11,4     21,9   8,8   12,8 12,2
  Európa                             45,6    63,8    64,8      67,7       52,5     70,6 50,9      64,5   65,3 56,7 70,1
  Belgium                             1,3     3,5     2,1       7,8       2,2       1,7  2,0      0,0    5,0    1,6 9,8
  Norvégia                            4,9    0,1      0,0      0,1        0,0      0,1   0,0      0,0     1,0  0,1  0,0
  Franciaország                       2,0     8,3     6,3      12,4       5,8      10,9 7,7        1,9   10,4   1,4 6,3
  Németország                         4,9    14,1     8,8      10,5       16,9     15,2 10,6      26,1   5,8   4,4  8,0
  Írország                            0,2     2,3     3,0       2,7        1,1      3,1  2,6      0,1    0,3   0,8  0,0
  Olaszország                         0,0     6,1     5,8       6,8        2,8     11,3 5,0        3,1   5,9   0,8  2,9
  Hollandia                           3,2     5,0     5,2       8,7       5,2       5,3  4,4      0,2    5,1   7,3  9,5
  Egyesült Királyság                 23,7    17,1    18,7      13,7        14,2     18,2 12,0     22,9   10,8 33,9 24,4
  Európai Unió (15)                  37,2    60,9    56,1      66,7       50,9     68,0 48,1      62,8   48,5 51,3 65,0
  Kelet-Európa                       0,0     0,0     0,0       0,0        0,0      0,0   0,0      0,0    0,0   0,0  0,0
  Latin-Amerika                       5,5     8,9    11,5       8,4       15,7     6,3   7,6      9,5    5,2   19,3 5,4
  Dél-Amerika                         2,8    6,2      7,6       5,9       12,3     5,5   5,1      4,6    2,0   0,6   1,1
  Brazília                            1,0     4,7       4,0     3,6        8,3      5,2    4,7     3,9      0,3             0,2    0,6
  Közép-Amerika                       0,8     2,6       3,8     2,3        0,0     0,0     2,3     4,9         1,4          2,1    1,0
  Mexikó                              0,0     2,4       3,1     1,9        1,4     0,0     2,2     4,9      0,9             0,4    0,5
  Karib-szigetek                      1,8     0,2       0,1     0,2        0,0     0,0     0,1     0,0         1,8          16,6   3,4
  Bahama-szigetek                     0,1     0,0       0,0     0,0        0,0     0,0     0,0     0,0     0,2              0,8    1,8
  Bermuda-szigetek                    0,8     0,0        0,0        0,0        0,0 0,0     0,0     0,0     1,1              8,8    0,5
 Az Egyesült Királyság
 fennhatósága alatt álló              0,1     0,0       0,0     0,0        0,0     0,0     0,1     0,0     0,0              1,1    0,1
  Karib-szigetek
  Afrika                              6,4     0,4    0,7         0,6        1,5    0,3     0,1     0,0    0,5  0,1   0,7
  Egyiptom                             1,5    0,0   0,1          0,1       0,0     0,0     0,0     0,0    0,1  0,0   0,1
  Nigéria                              1,7    0,0   0,1         0,0        0,0     0,0     0,0     0,0    0,0  0,0   0,0
  Dél-Afrikai Köztársaság             0,0     0,2   0,1         0,3        0,5     0,2     0,0     0,0    0,2  0,0   0,1
  Közel-Kelet                         3,0     0,2   0,1          0,1       0,0     0,0      1,6    0,0    0,2  0,5   1,6
  Izrael                              0,0     0,2   0,0         0,1        0,0     0,0      1,6    0,0    0,0  0,2   0,7
 Szaúd-Arábia                         0,1     0,0   0,0         0,0        0,0     0,0     0,0     0,0    0,1  0,0   0,7
 Arab Emírségek                        1,4    0,0   0,0         0,0        0,0     0,0     0,0     0,0    0,1  0,0   0,1
 Ázsia, Ausztrália és Óceánia         16,5    11,7 9,7          12,5       5,9     15,9   28,3     4,1   20,1 10,6 10,0
  Ausztrália                          4,6     3,1   5,2         4,7        2,8      1,6    2,1     2,8    4,9  1,6   4,4
  Kína                                0,3     0,1    0,1        0,1        0,0     0,0     0,2     0,0    0,2  0,0   0,0
 Hongkong                             0,4     0,6   0,0         0,3        0,0     0,7     1,8     0,0    3,2  1,2   1,3
 India                                0,0     0,1   0,0         0,1        0,0     0,0     0,0     0,0    0,0  0,0   0,0
 Indonézia                            3,8     0,1   0,0         0,2        0,0     0,0     0,0     0,0    0,1  0,0   0,0
 Japán                                2,2     4,1   2,3         4,7        1,4     8,1     6,8     0,2    8,2  6,4   2,2
 Dél-Korea                            0,0     0,4   0,4         0,4        0,1     0,1     1,4     0,1    0,6  0,1   0,2
 Malajzia                             1,5     0,5   0,0         0,1        0,1     0,0     4,1     0,0   0,2   0,0   0,0
 Fülöp-szigetek                       0,0     0,3   0,8         0,4        0,0     0,0     0,8     0,0   0,1   0,0  0,4
 Szingapúr                            1,8      1,4 0,1%         0,5        0,3     3,6     5,9     0,0    1,3  0,3  0,9
 Tajvan                               0,0     0,8   0,3         0,6        0,2     0,9    4,1      0,0   0,5   0,4  0,2
 Thaiföld                             0,8     0,3   0,3         0,3        0,0     0,6    0,0      0,0   0,3   0,0  0,0
 OECD                                71,7    91,5 81,4         91,1       82,3    92,4    86,9    91,1   93,8 79,8 90,6
 "G7" tagok                          51,8    64,7 55,1         58,9       65,5    70,4    53,6    76,1   49,8 59,7 56,1
 Forrás: Bureau of Economic Analisys (BEA) alapján saját számítás.
Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                       Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.
102     Kitekint ő                                             TÉT XVIII. évf. 2004     s3

   A fémipar még mindig túltermeléssel, valamint kihasználatlan kapacitással küsz-
ködik. Ennek ellenére az ágazat pozíciója — bár részesedése a feldolgozóiparon
belül a leányvállalatok számát tekintve visszaesett — a vagyont alapul véve tovább
erősödött, melynek fő okai a koncentráció irányába ható fúziók és racionalizálási
 intézkedések voltak. Az amerikai nemzetközi fémipari befektetések alakulása azt
jelzi, hogy az EU-n kívüli fejlettebb államoknak és Latin-Amerikának is csökkent a
 szektor vagyonából való részesedése, miközben a termelés a kevésbé fejlett ázsiai
államokba helyeződött át. Országos szinten egyértelm űen Kína szerepe értékel ődött
fel, amely nemcsak olcsó munkaer őbázisa miatt vonzza ezeket a befektetéseket, de
— mint a leginkább növekv ő és hatalmas piacot jelent ő gazdaság — fémipari nyers-
anyagok és termékek iránt is hatalmas keresletet támaszt. Az ágazat piacát er ősen
 védő EU-ban azonban az amerikai vállalatok helyben termelve igyekeznek piachoz
jutni, éppen ez lehet a magyarázata annak, hogy Európa részesedése 52%-ról 68%-ra
emelkedett a vizsgált id őszak alatt.
   A gépipar (elektronikával együtt) 8 is a magasan nemzetköziesedett ágazatok közé
sorolandó. A szektor leányvállalatainak részesedése a leányvállalatok számából
 10% körül alakult, míg a vagyonból 9%-ról 6%-ra mérsékl ődött. Ennek ellenére a
feldolgozóiparon belül az ágazat jelent ősége erő södött. A gépiparon belül a legna-
gyobb súllyal az elektronika, valamint a számítástechnikai és irodai berendezéseket
el ő állító ágazatok képviseltették magukat, a gépipari leányvállalatok közel felét
ezen termékeket gyártó egységek tették ki, és a vagyonból való kétharmad arányú
részesedésük is ezen ágazatok jelent őségét hangsúlyozta. Ugyancsak ezek az ágaza-
tok voltak a leginkább nemzetköziesedettek is, és a távol-keleti államok is ezeken a
területeken szereztek jelent ős nemzetközi pozíciókat. A számítógépek és a félveze-
tő k gyártása, valamint az elektronika terén a fent említett térség nemcsak az alacsony
munkabérek miatt vált vonzó befektetési területté, de piacként is jelent ős súlyt képvi-
sel. Nem véletlen, hogy már a nyolcvanas évek végén több vállalat is regionális köz-
pontot hozott létre a Távol-Keleten (a National Semiconductor Szingapúrban, a
Motorola, a Sprague és a Zilog Hongkongban) (Dicken 1992, 374).
   A kilencvenes években lezajlott területi átrendez ődés következtében a legfejlettebb
államok részesedése az elektronika nélküli gépipar vagyonából 70%-ról 57%-ra, az
OECD-államok részesedése 92%-ról 88%-ra mérsékl ődött. Az elektronika terén —
ahol a koncentráció már jóval kisebb mérték ű volt — a legfejlettebb államok része-
sedése 87%-ról 74%-ra, az OECD-államoké 54%-ról 42%-ra esett vissza. A átren-
dező dés keretében számos elektronikai termék gyártása (háztartási gépek, audio-
vizuális berendezések) Ázsiában a kevésbé fejlett Kínába és más délkelet-ázsiai
államba (Thaiföld, Indonézia és a Fülöp-szigetek), Európában kezdetben Írország-
ba, majd egyre inkább a volt szocialista államokba (túlnyomórészt Magyarországra)
helyező dött át, de emellett a latin-amerikai régió pozíciója is meger ősödött. Ugyan-
akkor a K+F intenzív ágazatokban a legfejlettebb európai államok, Japán és Szin-
gapúr egyértelműen megőrizték vezet ő pozíciójukat.
   A jármű gyártás a leányvállalatok számát tekintve növelte feldolgozóiparon belüli
részesedését, miközben a vagyonból való részesedése kissé visszaesett. Az ágazaton
  Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                         Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.

TÉT XVIII. évf. 2004    s3                                          Kitekint ő        103

belül a leginkább globalizálódott és a legnagyobb súllyal is bíró iparág az autóipar.
Az autóipari vállalatok közül a két nagy amerikai cég (a GM és a Ford Motor) már
a kilencvenes évek közepén a piac egyötödét uralta, és termelésüknek fele már
akkor is külföldről származott (Dicken 1992, 335). Bár a termelés nagyobb hányada
még mindig a fejlett világban folyik, az elmúlt évtizedben a fejl ődő világ államai-
ban dinamikusan n ő ttek az ágazat befektetései. Regionális szinten az egész ameri-
kai kontinens — Kanadával együtt — felértékel ődése figyelhető meg, de míg az
Egyesült Államok NAFTA-beli partnerei jelent ős beszállítói tevékenységet végez-
tek (tehát az el őállított termékeket intra-firm kereskedelem formájában visszajuttat-
ták az Egyesült Államokba), addig az önálló regionális piacként kezelt Dél-
Amerikában a vállalatok lényegében helyi igényeket igyekeztek kielégíteni.
   A nagykereskedelmi leányvállalatok részesedése a leányvállalatok számából 24%
körül mozgott, míg a vagyonból 10%-ról 7%-ra mérsékl ődött. A nagykereskedelem
közel kétharmadát a tartós áruk nagykereskedelme tette ki, ezen belül kiemelkedett
a professzionális felszerelések és eszközök értékesítése, mely tevékenységgel a
nagykereskedelmi cégek negyede foglalkozott. A fejlett államok a legnagyobb
arányban a nagykereskedelmi leányvállalatok vagyonából részesültek. Bár 1990 és
 1998 között a leger ősebb gazdaságok részesedése 50%-ról 38%-ra mérsékl ődött, az
OECD-országok együttes részesedése ugyanezen id őszak alatt csupán 4%-kal csök-
kent, ami arra utal, hogy e tevékenység térszervez ődésénél a piac szerepe a megha-
tározó. Regionális szempontból a vizsgált id őszakban nagyobb mértékben Ázsia
jelentő sége emelkedett, ám ez a növekedés lényegében a NIC-országok gazdasági
pozíciójának er ő södésével hozható összefüggésbe. A kevésbé fejlett államok közül
— igaz csak kis mértékben — a latin-amerikai és a kelet-európai országok voltak
képesek növelni részesedésüket. A latin-amerikai b ővülés hátterében a karibi térség
 vállalatainak b ővülése húzódik meg: a térségben (lényegében a Bermuda-
 szigeteken) a kilencvenes évek végén már a teljes latin-amerikai vagyon közel fele
 koncentrálódott.
   Már a nyolcvanas évek eleje óta gyorsan n őttek a külföldi befektetések a szolgál-
 tatások terén is. A szolgáltatások nemzetközi áramlása és a szektorban folyó külföldi
 tőkeberuházás a világgazdaság legdinamikusabban b ővülő területe, a transz-
 nacionális vállalatok terjeszkedése is ezen a téren a leger ősebb (Surányi 2000). Az
 UNCTAD adatai — melyek szerint a nyolcvanas évek közepe óta a folyó nemzetközi
 tő keáramlásnak már több mint fele ebbe a szférába irányult — is ezt a megállapítást
 támasztják alá. A szolgáltatások növekv ő térnyerésében óriási szerepe volt egyrészt
 a szektort érintő liberalizációs és deregulációs intézkedéseknek, másrészt az infor-
 mációs forradalomnak, ami lehető vé tette az információs rendszerek kiépülését és a
 kommunikációs költségek csökkenését. Az ágazaton belül a nemzetköziesedés
 leginkább a vállalatok működését támogató területeken fokozódott, így a külföldi
 pénzügyi, a technikai, az információs, az adatfeldolgozó és a tanácsadási szolgálta-
 tások szerepe lett nemzetközi szinten is egyre jelent ősebb, és a jöv őben is ezeken a
 területeken várható további er ősödés. Bár a nemzetköziesedés lényegében a legfej-
 lettebb államok szerepét er ősítette meg, de a szektor számára felértékel ődtek az
Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                       Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.
104    Kitekint ő                                             TÉT XVIII. évf. 2004      s3
úgynevezett "off-shore" területek — amelyek túlnyomórészt "back-office" tevékeny-
 ségeket végeztek — és a regionális f ő hadiszállásoknak helyet adó versenyképes
fejlődő világbeli nagyvárosok is.
   A szolgáltatásokon belül már igen jent ő s nemzetközi súllyal rendelkeznek a pénz-
 ügyi és biztosítási tevékenységek: e szolgáltatások együttes részesedése a leányvál-
 lalatok számából 13%-ról 15%-ra, a vagyonból 35%-ról 51%-ra n őtt 1990 és 1998
között. A legmagasabb területi koncentráció is a pénzügyi szférát jellemezte, és ez
az évtized folyamán csak tovább fokozódott. A leányvállalatok pénzügyi vagyoná-
 ból a kilencvenes évek végére a fejlett államok magasabb arányban részesedtek,
 mint 1990-ben: az OECD-országok részesedése 80%-ró] 85%-ra, a legfejlettebb
gazdaságok közé sorolt hat államé 60%-ról 65%-ra b ővült. De még ezen
országcsoportokon belül is igen magas a koncentráció, az OECD-s vagyon három-
negyede lokalizálódott Európában, melynek közel kétharmadát a brit vállalatok
vagyona tette ki. Emellett Japán, Hollandia, Kanada és Németország szerepe volt
kimagasló. Az OECD-államain kívül jelent ő s pozíciót szerezni csak a karibi térség
(lényegében a Bahama-szigetek és az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló Ka-
ribi-szigetek) volt képes, ahol a leányvállalatok dönt ően "off-shore" pénzügyi tevé-
kenységekre szakosodtak. Az ágazat további területi alakulását vizsgálva megállapít-
ható az amerikai kontinens „leértékel ődése" (mind Kanada, mind a karibi térség ré-
szesedése jelent ő sen visszaesett), Európa és Ázsia súlyának további er ősödése.
   A nem pénzügyi szolgáltató leányvállalatok részesedése a leányvállalatok számá-
ból 9%-ról 12%-ra, a vagyonból 3,5%-ról 5%-ra emelkedett. E leányvállalatok felét
az üzleti szolgáltatásokat nyújtó egységek tették ki, melyek 50%-át a számítógépes
adatfeldolgozással foglalkozó egységek, 13%-át a reklámtevékenységet végz ő le-
ányvállalatok jelentették. Emellett a menedzsmentszolgáltatások bírtak még szá-
mottev ő jelentő séggel. A szolgáltatások terén a fejlett államok pozíciója — akárcsak
a nagykereskedelem esetében — kiemelked ően erő s volt: az OECD tagállamai
90%-kal részesedtek ezen vállalatok vagyonából, a leger ősebb államok közé sorolt
országok is a vagyon közel 60%-ával rendelkeztek. Ha csak Európát vesszük ala-
pul, megállapítható, hogy a kontinens 1998-ban mind a nagykereskedelmi leányvál-
lalatok, mind pedig a szolgáltató egységek összesített vagyonából közel 70%-kal
részesedett. Igaz ugyan, hogy ezen a területen már nem volt mérhet ő olyan erős
koncentráció, mint ami a pénzügyi szolgáltatások esetén volt kimutatható, de ez a
tevékenység is els ő dlegesen a legfejlettebb államokra koncentrálódott (csak az
Egyesült Királyság és Belgium az európai szolgáltató vállalatok vagyonának felét
birtokolta). Az amerikai kontinens id ő közben a nem pénzügyi szolgáltatások téren
is veszített pozíciójából, igaz ugyan, hogy ez a visszaesés lényegében csak Kanadát
érintette, Latin-Amerika egészének jelent ősége további 3%-kal er ősödött. Az északi
szomszédnál tapasztalt visszaesés els ő sorban a kiskereskedelemben, valamint a
villamosenergia, gáz-, h ő - és vízellátás területén volt kimutatható. Miközben az
amerikai kontinens pozíciója meggyengült, addig jelent ősen fokozódott — lényegé-
ben a Japánban működő leányvállalatok révén — Ázsia súlya.
  Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                         Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.

TÉT XVIII. évf. 2004    s3                                          Kitekint ő         105

                       Kelet-Európa és Magyarország
                   az amerikai vállalatok érdekszférájában

  Az amerikai befektet ők Kelet-Európában már az 1980-as évek második felében
megjelentek. A hidegháborús helyzet megsz űnését követően, a Szovjetunió szétesé-
sével és a volt szocialista országokban lezajlott rendszerváltással pedig újabb beru-
házási lehetőségek és piacok kínálkoztak, melynek következtében fokozódott a
térségbe irányuló amerikai t őkekivitel is. Az amerikai TNC-k kezdetben nyugat-
európai tevékenységüket terjesztették ki Kelet-Európára, de az Egyesült Államok-
ból közvetlenül is érkeztek befektet ők.
  A legtöbb amerikai tőke a régióban Lengyelországba, Csehországba és Magyar-
országra érkezett (6. táblázat). A koncentráció foka a térségben igen magas, az itt
létesített leányvállalatok 60%-a még 2000-ben is e három államban lokalizálódott, s
ezen államok a kelet-európai leányvállalatok vagyonának a felével rendelkeztek.
                                  6. TÁBLÁZAT
      A kelet-európai leányvállalatok területi megoszlása 1990 és 2000 között
            (The Geographic Distribution of Affiliates in Eastern Europe
                             between 1990 and 2000)
                     Részesedés a leányvállalatok számából (%)
                 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
 Kelet-Európa 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
 Csehország 0 0 18 16 21 21 20 20 19 19 20
 Magyarország 50 64 42   34 28 26 24 21        20  17  17
 Lengyelország 0          7     18     27 22 22 23                22 21          25   24
 Oroszország   50        29     13     11 16  17 18               19  20         19   19
                     Részesedés a leányvállalatok vagyonából (%)
 Kelet-Európa      100 100 100         100 100 100 100 100 100 100 100
 Csehország         0   0   37          13  16  16  15  12  11  11  11
 Magyarország       0  92 44            38 31   27 20   17  17  14  13
 Lengyelország      0   0   12          18  18  20  20  21  18  23  23
 Oroszország        0   0    5          7   11  13  15  17  14  13  12
Forrás: Bureau of Economic Analisys (BEA) alapján saját számítás.
  A kilencvenes évek elején még egyértelm űen Magyarország számított a régió el-
ső számú befektetési területének (a piacgazdaság kiépülése és a privatizáció terén
élen járt az ország), az évtized végére azonban részesedésünk jelent ősen mérsékl ő-
dött — addigra ugyanis megsz űntek azok az el őnyök, amelyek korábbi versenyké-
pességünket biztosítani tudták. Ezzel párhuzamosan el őször Lengyelország, majd
Csehország szerepe értékel ődött fel számottev ően. 1997-ben már Lengyelországban
mű ködött a legtöbb amerikai vállalat, és 1999-ben és 2000-ben már a cseh részese-
dés is meghaladta a magyarországit. A vagyonból való részesedést tekintve részben
Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                       Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.
106      Kitekint ő                                                    TÉT XVIII. évf. 2004                                                                            s3

hasonló tendencia rajzolódik ki. 1991 és 2000 között Magyarország részesedése
91%-ról 13%-ra csökkent, miközben Lengyelország részesedése lett egyre jelent ő-
sebb. 1997-ben már e mutató szerint is Lengyelország vette át a vezet ő szerepet. De
a leányvállalatok számából való részesedéssel ellentétben a vagyonból való részese-
dést tekintve Magyarország mindvégig meg őrizte Csehországgal szembeni el őnyét.
  Kelet-Európának az amerikai vállalati vagyonból való részesedése ágazatonként
igen eltérő en alakult, és ennek a vagyonnak a területi megoszlása is változatosságot
mutat (7. táblázat).
                                           7. TÁBLÁZAT
                         Amerikai vállalatok Kelet-Európában, 2000
                        (U.S. Corporations in Eastern Europe, 2000)




                                                                       Elektromos eszközök




                                                                                                                       Informác iós ágazatok

                                                                                                                                               Pénzügy és biztosítás
                                                                                                    Nagykereskedelem
                      ro
                      N                      l7;1'    cCI
                      • 01
                                                      a
                             2               W
                                                     L.1.4
                                                                                              CJJ


                      r:0                                                                    •Pel




              Kelet-Európa részesedése a leányvállalatok vagyonából (%)
Világ          100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
Kelet-
               0,9 4,2 1,0 1,4 2,7 0,6 2,8 0,4 0,6 5,4 1,8 0,7 3,1 0,1 1,0
Európa
          A kelet-európai leányvállalatok vagyonának területi megoszlása (%)
Kelet-
Európa
               100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
Csehország 11         0      0    15   4     29      4       25   19   2                     24     17                 9                       22                      16
Magyaro.   13         0      na   26   7     17      23      8 80* 74 24 24                                            14                      6                       11
Lengyelo.      23     0      1    32 50 29           9       10   2    5                     46 25                     65                      41                      16
Oroszo.        12     12     0    11   21    20  2   01      0
                                                           2 21 8 25                                                                                                    8
       A magyarországi leányvállalatok vagyonának ágazati megoszlása (%)
Magyar-
            100 0 na 68, 2 4 7 0,4 13* 19 12 11 9                        3                                                                                              2
ország
*1999-ben !
Forrás: Bureau of Economic Analisys (BEA) alapján saját számítás.

  Térségünk még nem került be az amerikai nagykereskedelmi és pénzügyi vállala-
tok érdekszférájába. Az információs ágazatok nagyobb súlyt képviseltek, bár e
befektetések túlnyomó része is csak Lengyelországra koncentrálódott. A térség az
összes amerikai bányászati vagyonból már nemzetközi szinten is magas arányban
részesedett, de ezek a befektetések lényegében csak a szovjet utódállamokban
  Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                         Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.

TÉT XVIII. évf. 2004    s3                                          Kitekint ő         107

eszközölt befektetéseket jelentették. 2000-ben Kelet-Európa a külföldön lév ő ame-
rikai feldolgozóipari vagyon 1,4%-át tudhatta magáénak. Az ágazaton belül az
elektronika szerepe volt világszinten is kiemelked ő, e területen a befektetések
háromnegyede Magyarországon realizálódott. A fémipar, a járm űgyártás és az
élelmiszeripar is a nagyobb súlyt képvisel ő ágazatok között tarthatók számon. A
fémiparban a szovjet utódállamokban és a Magyarországon eszközölt befektetések
domináltak, az élelmiszeripar terén Lengyelország vezet ő szerepe volt vitathatatlan,
míg a járműgyártó leányvállalatok vagyonának közel fele m űködött Lengyelország-
ban, további 24-24%-kal Csehország és Magyarország részesedett a vizsgált évben.

          Az amerikai vállalatok magyarországi befektetéseinek
                                 ágazati megoszlása

  A hazánkban befektetett amerikai t őke megoszlása nagyfokú ágazati koncentráci-
ót mutat (7. táblázat). A primer szektor és a közm űhálózat iránt az érdekl ődés
mindvégig minimális volt. 2000-ben az amerikai érdekeltség ű leányvállalatok va-
gyonának több mint kétharmada koncentrálódott a feldolgozóiparban, ezen belül az
amerikai vállalatok a legnagyobb súllyal az elektronikában voltak képviselve. Saj-
nos az ágazat problémái már a magyar gazdaságot is elérték, melynek jeleként lát-
ványos kivonulásokról és leépítésekr ől szóltak a médiahírek. A válság nem kerülte
el a hazánkban termel ő amerikai vállalatokat sem, így érintette az IBM-et és a
Flextronics-ot is. A hazai feldolgozó-ipari vagyon további 18%-át a járm űipar va-
gyona tette ki. Bár nemzetközi szinten ez az iparág is küszködik nehézségekkel, a
magyarországi gépjárműgyártás változatlanul húzóágazatnak számít. A hazai autó-
gyártó cégeket els ősorban az Opel-GM és a Ford (Visteon Hungary Kft.) képviseli,
mindkét cég már 1990-ben megkezdte magyarországi tevékenységét. Mellettük a
járműgyártás piacán említésre érdemes még a budapesti székhely ű NABI North
American Bus Industries Rt., e vállalat autóbuszgyártással foglalkozik. Az amerika-
iaknak jelentős érdekeltségeik vannak a magyarországi fémiparban is, ez lényegé-
ben annak a székesfehérvári Alcoa befektetésének köszönhet ő, amely alumínium
félkész termékeket állít el ő. Az amerikai leányvállalatok hazánkban befektetett
vagyonának további ágazati megoszlása a következ őképpen alakult: a nagykereske-
delem 10,5%-os, az információs ágazatok 9%-os, a pénzügy 3%-os, a szolgáltatá-
 sok 2%-os részesedéssel bírtak.

                                       Össz e gzés

  A 20. század utolsó évtizedében tovább folytatódott az amerikai cégek
nemzetköziesedése. Ám, hogy e vállalatok befektetéseiket hol valósították meg, azt
az egyes országok versenyképessége nagyban meghatározta. Mivel az államok
mérete, fejlettségük színvonala és er őforrással való ellátottságuk igen eltér ő, így
másként profitálnak a fokozódó globalizációból is. Maguk a vállalatok is másként
ítélik meg a képzett munkaer ővel, fejlett és teljes kör ű infrastrukturális háttérrel,
Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                       Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.
108    Kitekint ő                                             TÉT XVIII. évf. 2004     s3
fizető képes kereslettel bíró államok körét, megint más kategóriába sorolják azokat
az újonnan iparosodó és átalakuló gazdaságokat, amelyek alacsonyabb munkabér ű,
de még mindig eléggé képzett munkaer ővel rendelkeznek, és megint más megítélés
alá esnek azok a fejl ődő államok, amelyek infrastrukturális helyzetük, munkaerejük
szakképzettsége, népességük vásárlóereje tekintetében egyre inkább eltávolodnak
az el őző két csoport tagjaitól.
  Bár az amerikai vállalatok térszervez ődésének egyik jellemz ője volt a dekoncent-
ráció, a külföldi leányvállalatok földrajzi megoszlását még mindig magas fokú
területi koncentráció jellemzi. 2000-ben a többségi amerikai tulajdonban lév ő
leányvállalatoknak 60%-a m ű ködött a világ fejlett államaiban, a legfejlettebb álla-
mokban lokalizálódott a leányvállalatok 40%-a. S, ha a leányvállalatok vagyon
szerinti földrajzi megoszlását vesszük alapul, még inkább a fejlett államok domi-
nanciája rajzolódik ki. Ezzel együtt az amerikai vállalatok térszervez ődésében még-
is kimutatható volt egyfajta dekoncentrációs folyamat. A 20. század végének ese-
ményei (a kínai reform, a volt szocialista országok rendszerváltása, deregulációs és
liberalizációs intézkedések, technológiai fejl ődés stb.) természetesen a vállalatok
térbeli szervez ő désére is hatással voltak. A hidegháborús helyzet megsz űnésével
Kelet-Európa mint új beruházási lehet ő ség és piac jelent meg a nemzetközi gazda-
sági térben. Bizonyos területeken Latin-Amerika pozíciója is er ősödött, és tovább
fokozódott az ázsiai feltörekv ő piacok jelent ősége is. Az utóbbi térségben Japán és
az újonnan iparosodott délkelet-ázsiai államok mellett az alacsonyabb jövedelm ű
délkelet-ázsiai országok, valamint Kína és India is egyre intenzívebben kapcsoló-
dott be a nemzetközi termelési folyamatba. Ugyanakkor a fejl ődő világ nem értéke-
lődött fel egységesen, ennek megfelel ően az oda irányuló t őkekivitelt is magas fokú
koncentráció jellemzi. A közepesen fejlett államok viszonylag megfelel ő infrastruk-
turális rendszerekkel, gazdasági és politikai stabilitással, valamint olcsó munkaer ő-
forrással rendelkezve a fejlett világban már elavultnak számító technológiával még
mindig versenyképesen tudnak termelni, de a fejl ődő világ nagyobb fele a t őke
hiánya révén a globalizáció folyamatába nem volt képes hatékonyan bekapcsolódni.
  Bár a közel-keleti térség szerepe sem jelent ős, ám ez sokkal inkább kulturális és
politikai, mint sem gazdasági okokkal hozható összefüggésbe, és az iszlám világ
esetében a kulturális eltérés és a növekv ő amerikaellenesség miatt a jöv őben sem
várható jelentősebb változás.
  Ágazati szempontból a kitermel ő- és a feldolgozó-ipari ágazatok pozícióvesztésé-
nek és a szolgáltatási szféra felértékel ődésének lehettünk a tanúi. Ennek eredmé-
nyeképpen a kilencvenes évek végén a feldolgozóipar 35%-kal, a kitermel őipar
4%-kal, a nagykereskedelem 23%-kal, a szolgáltatási és egyéb szféra 37%-kal ré-
szesedett a leányvállalatok számából. Még inkább kirajzolódik az egyes ágazatok
szerepe a vagyon szerinti megoszlást alapul véve. A külföldi leányvállalatok va-
gyonának ágazati megoszlását tekintve a kilencvenes évek végén a feldolgozóipar
23%-kal, a kitermel ő ipar 4%-kal, a nagykereskedelem 8%-kal, a szolgáltatási és
egyéb szféra pedig már 65%-kal részesedett a leányvállalatok vagyonából.
    Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                           Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.

TÉT XVIII. évf. 2004         s3                                                  Kitekint ő           109

  Az olajipari vállalatok külföldi beruházásokból való részesedése számottev ően
csökkent. A területi átrendez ődés keretében pedig a fejlett államok szerepének továb-
bi mérséklődése volt kimutatható, amivel párhuzamosan az olajcégek érdekeltségeiket
Latin-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és a szovjet utódállamokban növelték.
  A fejlett világban a szolgáltatások szerepének felértékel ődésével együtt járt a fel-
dolgozóipar részesedéscsökkenése is. A fejlett államok vállalatai azonban e tevé-
kenységeiket nem szüntették meg, csak egyes fázisait áttelepítették a fejl ődő világba.
Így — miközben a világ fejlett államai a magasabb technológiai szint ű ágazatokban
továbbra is megőrizték vezet ő pozícióikat — a feldolgozóipar egyéb terén az alacsony
és közepes jövedelm ű latin-amerikai és ázsiai államok jelent ősége értékel ődött fel.
  Bár a nyolcvanas évek eleje óta gyorsan n ő a külföldi tőke a nagykereskedelmi, a
pénzügyi és az egyéb szolgáltatások terén, a növekv ő nemzetköziesedés ellenére
ezen tevékenységek els ődleges célterületei továbbra is a fejlett államok maradtak,
ugyanakkor a szektor számára már felértékel ődtek az úgynevezett "off-shore" terü-
letek és a vállalatok regionális bázisainak helyet adó fejl ődő világbeli nagyvárosok
is. Igaz ugyan, hogy a szolgáltatási szférán belül eddig els ősorban a vállalatok műkö-
dését támogató szolgáltatások területe volt jelent ős, a jövőben ezen területek további
erősödése mellett a lakossági szolgáltatások növekv ő globalizációja is várható.
  E tanulmány az amerikai vállalatok térszervez ődésének felvázolására tett kísérle-
tet, de nem tért ki részletesen arra, hogy az egyes államok adottságai és képességei
miként befolyásolják a nagyvállalatok lokalizációs döntéseit. Az egyes államok
más-más erőforrásokkal rendelkeznek, eltérő termelékenységgel és hatékonysággal
termelnek, különböző munkabérekkel dolgoznak stb., a vállalatok pedig ezeket a
tényezőket mérlegelve döntenek befektetéseikr ől. Ezért a továbbiakban érdemes
megvizsgálni, hogy iparágak és vállalati funkciók szerint melyek a legfontosabb
lokalizációs tényez ők, mely államok képesek ezeknek leginkább megfelelni, esetleg
egyedi feltételeket kínálva akár kitüntetett helyzetbe is kerülni, ezáltal regionális
központtá is válni.

                                              Jegyzetek

  www.bea.doc.gov
2
  A vagyon szerinti legnagyobb vállalatok listája.
3
  TNI= ([külföldi vagyon / teljes vagyon + külföldi értékesítés / teljes értékesítés + külföldi foglalkozta-
  tottak száma / teljes foglalkoztatottak száma] / 3)* 100
4
   A BEA besorolása szerint Kelet-Európa államai a következ ők: Albánia, Azerbajdzsán, Bulgária,
  Csehország, Észtország, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia,
  Magyarország, Moldávia, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Tádzsikisztán, Türkme-
  nisztán, Ukrajna, Üzbegisztán.
s
  Az Egyesült Államok „partnerei" a legfejlettebb államok — a vizsgált id őszakban még G7-ek — csoport-
  jában (Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország).
6
  A BEA regionális besorolása szerint Ausztrália és Óceánia Ázsiához tartozik.
  Az első hullámba sorolt „NIC-országok": Dél-Korea, Hongkong, Szingapúr, Tajvan.
s
  A BEA statisztikája 1998-ig az elektromos és elektronikai termékek gyártását a gépipar egyéb területeit ől
  elkülönítve tartotta nyilván.
Csiki Anita : Az amerikai transznacionális vállalatok térszerveződése az 1990-es években.
                       Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 91-110. p.
110 Kitekint ő                                                        TÉT XVIII. évf. 2004         s3

                                             Irodalom

Dicken, P. (1992) Global shift. The internationalization of Economic Activity. Paul Chapman Publishing
  Ltd., London.
Global 500,2000. (2001) — Fortune. July 23.
Simai M. (2000) A m űködőtőke kivitele és a technikai fejl ődés a 21. század küszöbén. Oktatási Miniszté-
  rium, Budapest.
Surányi S. (2000) A szolgáltatások internacionalizálódása a globális gazdaságban. — Blahó A. (szerk.)
  Nemzetgazdaság — Regionalitás — Világgazdaság. Tanulmányok Simai Mihály Akadémikus 70. szüle-
  tésnapja tiszteletére. Aula, Budapest. 151-162. o.
World Investment Report (1996-2000) (2002) UN.UNCTAD. New York — Geneva.