Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.

RECENZIÓK




       PÁLNÉ KOVÁCS ILONA: AZ INTÉZMÉNYESÜLT HELYI HATALOM
                   SAJÁTOSSÁGAI PÉCSVÁRADON

                        (MTA RKK Kutatási Eredményei, Pécs, 1986. 126. p.




    A szerz ő nemcsak egy esettanulmányt ké-         feladatkörét vagy a helyi tanácsrendeletek szü-
szített, hanem a m ű faj adta kereteknél „mé-        letésének körülményeit. S közben kibontako-
lyebb fúrásokat" is végzett, s a helyi hatalom       zik egy sajátságos, kett ős struktúrakép, mely-
vizsgálatának elméleti, módszertani vonatkozá-       nek az elemei néha fedik egymást, de inkább
saira is kitért. A mintaválasztás törvényszer ű -    egymás; mellett léteznek. A hatályos tanács-
ségei, illetve esetlegességei folytán Pécsvárad,     törvény által biztosított jogok, garanciák
ez a Pécst ő l 19 km-re fekv ő nagyközség lett       — mint normatív szabályozás — mellett a m ű-
az empirikus vizsgálódás színhelye. A tanul-         ködő mechanizmus játékszabályai egy kissé
mány „Független változók" alcímet visel ő fe-        más szabályok uralta rendszerbe illenek bele.
jezetei megismertetik az olvasót a nagyközség        Például a tanácsülésekr ő l készült jegyz ő köny-
földrajzi adottságaival, történelmi fejl ődésével,   vek elemzése kimutatta, hogy a tanácsülés nem
és bepillantást nyerünk a község állami-poli-        teremt megfelel ő formát az eltér ő vélemények
tikai irányításában részt vev ő szervek (a ta-       ütköztetésére (34. oldal). Vagy egy másik
nács, a helyi párt és társadalmi szervek, a gaz-     példa: a helyi tanács tanácsrendeleteiben
dálkodó szervek és intézmények) m ű kö-              alig-alig lehet egy kis egyéni ízt felfedezni,
désébe.                                              mert a fels ő bb szint ű , „egységesítést" szol-
   Az elmaradhatatlan elméleti bevezetés után        gáló szabályok ezt csaknem lehetetlenné te-
tér rá a szerz ő a pécsváradi viszonyok taglalásá-   szik. A valóban egyedi kérdések nem jutnak el
ra. Úgy vélem, nagyon szerencsésen oldotta           a szabályozásig — lásd: Pécsváradon a település-
meg Pálné Kovács Ilona ezt a fejeztet azzal,         fejlesztő társadalmi munka elismerésének sza-
hogy (itt) a témához kapcsolódó alapfogalmak,        bályozatlanságát (35. oldal).
illetve kutatási eredmények tömör összefogla-            Úgy t ű nik, a jogi szabályozás nem tud iga-
lását adja. A kés ő bbiekben egy konkrét prob-       zán, vagy nem kíván olyan rendszer lenni,
lémánál akkor bukkan fel ismét egy-egy kül-          amely az egyediségeken keresztül érvényesül,
földi vagy magyar szerz ő neve, illetve a névvel     ehelyett a szervezetek egységesítését, elsz ű r-
fémjelzett megállapítás, amikor valamilyen ku-       kítését, s így diszfunkcionálissá válását segíti
tatási eredményb ő l levont következtetés helyes-    el ő . A testületek egymáshoz való viszonyát,
ségének megerő sítése vagy az elhatárolás igé-       a köztük kialakult er őviszonyokat is megis-
nye ezt szükségessé teszi. Ily módon e fejezet       merhetjük. A tanácstestület és a vb. össze-
sem szakad el a tanulmány egyéb részeit ő l,         hasonlítása meger ő síti a ma már szinte köz-
másrészt a témához kapcsolódó hazai és kül-          helyszer ű megállapítást: kisebb létszámnál,
földi szakirodalom nem válik lezárt egységgé,        nagyobb mozgékonyságánál fogva a vb. az „erő-
hanem mindvégig „él ő anyag" marad.                  sebb" szerv. (A szerz ő a 48. oldalon pontok-
   A tanulmánykötet egyik izgalmas fejezete          ba szedve fejti ki ennek okait.)
az V., melyben a szerz ő a község állami-poli-           Logikus okfejtés után következik a tanács
tikai irányításában részt vev ő szervek m ű ködé-    m ű ködését összegi ő következtetés: jogsítványai
sérő l tájékoztat. A kés ő bbiekben els ő sorban     nagyon vérszegények még a jogszabályok ál-
ezzel foglalkozom. A helyi tanács munkájáról         tal rögzített területeken is. Önálló kezdemé-
kapjuk a legtöbb információt. Megismerhetjük         nyezések híján fels ő bb szervek, központosí-
a tanácstestület, a vb, az állandó bizottságok,      tott elgondolások passzív végrehajtója.
a szakigazgatási apparátus m ű ködését s mind-            A helyi pártszervezet m ű ködésérő l keveset
ezekhez szorosan kapcsolódva a tisztségvisel ő k     tudunk meg. A szerz ő vélekedése szerint
                                      RECENZIÓK
                       Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
132

   .. a pártirányítás vizsgálatára alkalmatlanok     lyi hatalom létezésér ő l? A pécsváradi állami-
a normatív — dokumentumelemz ő módszerek.            politikai intézményrendszer egyes elemeinek
A helyi közösségvizsgálatok számára egyik,           vizsgálata is sugallta a választ, mely kategó-
különösen nehéznek ígérkez ő feladat a pártirá-      rikus nem. Ahogyan Gombár Csaba értelmezi
nyítást jobban megközelít ő metodika kidolgo-        a helyi hatalom lényegét — s a szerz ő ebben az
zása." (52. oldal). Kétségtelen a szerepe a köz-     értelemben használja a fogalmat —, az a fajta
ségi politika formálásában, de ezt nagyon ne-        hatalom semmiképpen sem létezik Pécsvára-
héz az írásos dokumentumok alapján tetten-           don. Az eddig elmondottakon túl egy konkrét
érni. A Hazafias Népfront helyi bizottságáról        döntési szituáció körül kialakult huzavonák
megrajzolt kép alapján egy olyan szervezet m ű -     is a helyi hatalom nemlétét igazolják — a nagy-
ködésér ő l szerzünk benyomásokat, amely nem         község összevont rendezési tervér ő l van szó,
igazán tényez ő a helyi politika alakításában        (70-75. oldal).
— annak ellenére, hogy e szervezet érintkezik           A szerz ő korántsem tekinti témáját lezárt-
a lakosság legszélesebb rétegeivel.                  nak. A felsorolt szempontok alapján a vizsgá-
   A helyi gazdálkodó szervek m ű ködésér ő l        lat, illetve az elemzések folytatása még hosszú
adott rövid összegzés olvastán egyre határo-         évekre való munkát ad. Ami talán „szépség-
zottabban fogalmazódott meg bennem a kér-            hibája" a dolgozatnak: a szerz ő el ő szeretettel
dés: hol van itt a helyi hatalom? Tény az, hogy      használ hosszú, többszörösen b ő vített kör-
a térségben m ű köd ő szinte valamennyi gazdál-      mondatokat, holott a tanulmány tudományos
kodó szerv vezet ő je vagy vezet ő állású dolgozó-   értékét sem rontaná a tömörebb fogalmazás.
ja tagja valamilyen, a községet érint ő döntést-     A továbbgondolásra ösztönz ő tanulmánykö-
hozó szervnek. Azonban igazán egyik gazdál-          tetet gazdag irodalomjegyzék s a vizsgált id ő -
kodó szervnek sincs szerves, mély hatása a           szak Pécsváradának legfontosabb ismérveit tar-
község fejl ő désére, egymás között sem alakult      talmazó nyolc táblázat zárja.
ki tartós együttm ű ködés. Jogosan merül fel
ismét a kérdés: beszélhetünk-e Pécsváradon he-                                           TÓTH ÉVA




        SOZIAL- UND VIRTSCHAFTSGEOGRAPHIE 2. STUDIENAUSGABE.
      EINFÜHRUNG IN DIE SOZIALGEOGRAPHIE, VERKEHRSGEOGRAPHIE,
             FREIZEITSTANDORTE UND FREIZEITVERHALTEN,
                RAUMORDNUNG UND LANDESENTWICK LUNG.


       (Társadalom- és gazdaságföldrajz 2. kötet. Bevezetés a szociálgeográfiába,
       a szabadid ő-telephelyek és a szabadid ő eltöltésével kapcsolatos magatartás
      földrajzába, a területrendezésbe és területfejlesztésbe. — HARMS Handbuch
               der Geographie. Paul List Verlag München, 1982. 350 p.).



   Az NSZK-ban több kiadó is foglalkozik               Az első részt a Magyarországon el ő ször
födlrajzi és térgazdasági tárgyú kézikönyv-szé-      LETTRICH E. által röviden bemutatott, majd
riák megjelentetésével. A müncheni kiadónak          az utóbbi években lényegében BERÉNYI I.
a „társadalom- és gazdaságföldrajz" hazánk-          és osztálya által m ű velt, de magyar nyelv ű
ban legmostohábban kezelt részei számára szer-       kézikönyvben még meg nem jelentetett szo-
kesztett 2. kötete lényegében a harmadik és          ciálgeográfiát a müncheni K. RUPPERT-féle
negyedik szektor földrajzát, valamint a terület-     iskolához tartozó J. MAIER írta „Bevezetés a
fejlesztés általános kérdéseit tartalmazza, így      szociálgeográfiába" címen és mindjárt az els ő
joggal válthat ki érdekl ő dést Magyarországon.      alfejezetben meg is magyarázza a „bevezetés"
                                               RECENZIÓK
                                Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
                                                                                                 133

célját, ső t a földrajz mibenlétét. (Hogy erre      foglalkozik. Nagy súlyt helyez a közlekedés
még ilyen speciális témájú m ű ben sem feles-       közvetlen és közvetett területi hatékonyságá-
leges kitérni, azt a hagyományos tudálékos in-      nak kérdésére, a természeti viszonyok által
doklás helyett szarkasztikus módon Sain-            nagymértékben befolyásolt térbeli közlekedési
 Exupéry „Kis herceg"-éb ő l vett, a laikus         folyamatoknak közlekedési területi rendszerré
közfelfogást jól tükröz ő idézettel szemlélteti:    való leképz ő désére. Végigvezeti az olvasót a
„Mi hát a geográfus, Ő egy tudós, aki tudja, hol    közlekedésföldrajz szemléletmódjának történeti
vannak a tengerek, az áramlások, a városok,         vátlozásain, a közlekedésnek a településekkel
a hegyek és a sivatagok. Hiszen ez nagyon ér-       való kapcsolatát el ő térbe helyez ő legrégebbi
dekes, ... végre egy igazi foglalkozás!") E stu-    felfogástól a morfogenetikus és funkcionális
dium feladatának azt tartja, hogy mind alkal-       irányzatokig és a mai közlekedésföldrajz vi-
mazott földrajzi és területtervezési, mind funk-    szonyát a reá nem egyszer egyaránt igényt tar-
cionális, strukturális, tudománytörténeti-meto-     tó többi földrajzi részdiszciplinához, továbbá
dológiaik vagy történelmi-genetikus dimenzió-       a komplex közlekedéstudományhoz, a gazda-
síkból közelítse meg a témát, mivel nemcsak         ságtanhoz és több társadalomtudományhoz.
abból a célból írta opusát, hogy a hallgatók           A közlekedés iránti kereslet jelenségeket
tanuljanak bel ő le, hanem azért is, hogy vita-     tárgyaló második fejezet elemzi a közlekedési
alapot teremtsen a szakmabelieknek, de az ér-       szükségletek tényez ő it, kiváltó okait, így az
deklő dő knek is érdekes, igényes ismereteket       iparosodás és munkamegosztás révén a lakos-
nyújtson.                                           ság mobilizációjának — a rendszeres ingázást
    Nagyjából egyenl ő terjedelmet szentel a        is kiváltó — fokozódását, az anyagszállítási
szerz ő „A szociálgeográfiai kutatás szemlélet-     igények megtöbbszöröz ődését, a hírek, informá-
, módja"-nak és a „Szociálgeográfiai kutatás te-    ciók továbbítása iránti igények mindennaposssá
matikus súlypontja" c. két nagy kérdéscsoport-      és széleskörű vé válását.
nak. Az els ő t a tudományág fejl ő déstörténeté-       A közlekedés kínálati oldalát tárgyaló fe-
vel kezdi, bemutatja az 1960-as évek még ki-        jezet bemutatja a közlekedési pályák, eszkö-
forratlan koncepcióitól a „tevékenységtérségi"      zök, formák és rendszerek szerinti strukturált-
tanulmányok készítéséig megtett utat, az új-        ságát. A különböz ő közlekedési pályáknál nem
kelet ű vitáknak a diszciplina tematikájának ki-    annyira az ágazati munkamegosztásban elfog-
szélesítésére és a szemléletére gyakorolt kedve-    lalt funkciójukra helyezi a hangsúlyt, hanem
ző hatását. Ide tartozik a tevékenységtérségi       inkább történeti fejl ő désükre, sok adattal — és
szemléletnek, valamint az „id ő-földrajz" és az     fő ként németországi példákkal — szemléltetve.
észleléspszichológiai megfontolásoknak a tér-       Amikor azonban a bizonyos absztrakcióval
alakítás munkájában — a döntésorientált becs-       megteremtett fejl ő dési modellekrő l szól, gyak-
lésszempontok alkalmazásával, a politikai-gaz-      rabban nyúl angolszász területekr ő l származó
dasági döntéshozóknak a jóléti gazdasági meg-       paradigmák után. (Pl. a kiköt ő k továbbfejl ő dé-
gondolások figyelembe vételével — történ ő          si fázisait tartalmazó BIRD-féle 6 fokozatú
felhasználása. A második kérdéscsoportban a         „Anyport-modell".) A közlekedési hálózatok
térbeli foylamatok innovációit és diffúzióját,      alaki, formai típusaira és ezeknek gazdasági
valamint a regionális egyenetlenségek beépítése     következményeire egészen röviden, — de a
igényének figyelembevételével kialakított terü-     gráf elméletet sem nélkülözve — tér ki. Az
letrendezés-politikai koncepciót tekinti a leg-     egyes közlekedési eszközök el ő nyeit és hátrá-
fontosabbnak.                                       nyait szembeállító, a recenzensnek is sok újat
    A recenzens érdekl ő désére különösen szá-      hozó értékelés zárja a fejezetet.
mot tartó K. SCHLIEPHAKE által írt közleke-            A közlekedés és természet közötti — régeb-
désföldrajzi rész   háromszor terjedelmesebb a      bi szerz ő knél túlhangsúlyozott — kölcsönhatás
szociálgeográfiainál és szerkezetében alapvet ően   mindkét irányának rövid értékelése után a
különbözik a hazai közlekedésföldrajzi szak-        közlekedés és a gazdasági tér közötti sokrét ű
könyvek tematikus felépítését ő l. Az első fe-      kapcsolatokat a részletes — és kutatók számára
jezet („A közlekedés mint térbeli jelenség")        a korábbi fejezetekhez képest sokkal több szak-
a   közlekedésföldrajznak a geográfián belül        mai értéket hordozó — fejezetben tárgyalja.
elfoglalt helyével, létezési alapfunkcióival, tu-   A közlekedés általi tértagolás néhány hagyo-
dománytörténetével és a mai koncepciójával          mányos — fő ként a vonzáskörzetekkel, zónák-
                                     RECENZIÓK
134                   Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.

kal összefügg ő — területi formái mellett olyan       tésével kapcsolatos — társadalmi, anyagi hely-
területi egységekr ő l is szó esik, amelyek mester-   zetük, hagyományaik, mentalitásuk stb. — mo-
kélt, hipotetikus fogalmaknak látszanak (pl. a        tivációja vizsgálatát is felvállalják m űvel ő i.
„közlekedési megye"). A közlekedést kény-             A részletesebb tartalom ismertetés helyett
szerpontjai természeti, gazdasági és politi-          (terjedelmi korlátok!) csak néhány témát
kai tényez ő k által kikényszerít ő helyeknek         emelünk ki: a szabadid ő funkció történeti
(Zwangspunkte) és a természeti tényez ő k köz-        fejl ő dése, viszgálati néz ő pontjának, metodiká-
lekedéssel szembeni ellenállásának rövid is-          jának fejl ő dése, az idegenforgalmi kereslet és
mertetése közvetlenül átvezet a közlekedés            kínálat struktúrái, a második otthon szerepé-
társadalmi szint ű költségeihez és hasznához,         nek, elterjedettségének, a tulajdonosok kilé-
végigvezetve a közlekedési költségeknek a kü-         tének területi sajátosságai (a szocialista orszá-
lönféle telephelyeleméletekben elfoglalt sze-         gokból csak a magyarországi helyzetet tartal-
repét.                                                mazza), a város mint szabadid ő térség, a sza-
   A közlekedési áramlásokkal foglalkozó fe-          badidő tevékenység prognosztizálásának, a te-
jezet sok minden között megismertet a gravi-          rületi tervezésben való megjelenítésének szük-
tációs modellek, a településhálózati centra-          ségessége és lehet ő sége, többek között az
litás és áramlás összefüggésével. A közlekedés        ökológiai terhelés gondjai miatt.
és területfejlesztés egymásrahatásáról írt fejezet-      A könyv harmadik, a területrendezéssel és
ben a magyar olvasó alig ismert jelenségekr ő l       -fejlesztéssel foglalkozó része (J. HAGEL mun-
(pl. az olajvezetékek és kiköt ő k térbeli viszo-     kája) azért hézagpótló sokunk számára, mert
nyáról) kap részletes információt. Egyik leg-         tömör és arányos összefoglalást ad — számos
jobban kidolgozott és összefoglalt alfejezete         jellemző adattal szemléltetve — a kapitalista
a közlekedés és települések viszonyát fejte-          országok ilyen irányú (számunkra többnyire
gető , ahol a közlekedésföldrajz hagyományos          csak esetlegesen ismert) közös és eltér ő voná-
problémájáról, az elérhet ő ségi vizsgálatokról       sairól, cél- és eszközrendszerér ő l. Meglepően
is szó van, de modernebb metodikai megoldá-           régi történeti id ő ktő l kapunk áttekintést e
sokkal kiegészítve. A szerz ő a városi közleke-       tevékenység fejl ő désér ő l, különválasztva a
dés problémáit is bevonta a közlekedésföld-           várostervezést a regionális és területi tervezés-
rajzba, e gondolattal még meg kell berátkozni,        tő l, sorba véve a különféle eszményképeket,
mivel a téma természete és nagyságrendje              koncepciókat, a tervezés nagyságrendi metsze-
miatt inkább közlekedésüzemi, üzemszervezési          teit és területi egységeit a természeti adott-
feladatnak, semmint geográfus által eredmény-         ságokra, környezetre, társadalmi-gazdasági vi-
nyel kutatható témának érezzük.                       szonyokra, infrastruktúrára is kiterjed ő terü-
   A közlekedésáramlási adatok felvételével és        leti elemzés és prognózis készítés módszereit,
elemzésével foglalkozó közlekedésanalízis, a          a tervmegvalósítások ellen ő rzését, a területfej-
közlekedéstervezés, a közlekedéspolitika, a köz-      lesztés-politika eszközeit.
lekedés és környezetvédelem egymásra hatásá-             Több szerz ő s a könyv, de egyik része sem
nak témája képezi az utolsó el ő tti fejezetet,       jellemző, hogy szerzőjének a koncepciója
míg a zárófejezet a közlekedés várható jöv ő -        dominálna a mondanivalóban. Tiszteletben tart-
jérő l ad elképzeléseket.                             va a tankönyv-kézikönyv m ű fajjal szemben
    Miután hazánk nemzeti jövedelméb ő l mind         az egyetemes ismeretek iránti elvárást, a szer-
nagyobb arányban részesedik az idegenforga-           ző k rendkívül széles kör ű — de mintegy kéthar-
lom, haszonnal forgathatják a könyv harmadik          madában német nyelv ű — pontosan hivatko-
(J. MAIER által írt) részének lapjait a szakma-       zott szakirodalomból írták meg részeiket, így
beliek, amely a jelenségek megközelítésében           saját felfogásuk jobbára a szerkezetadásban
korszerű szociálgeográfiai szemléletével messze       és kevésbé az egy-egy' problémával kapcsolatos
túlhaladja a magyar kutatókét. A „szabadidő"          eltérő vélemények és megközelítések kezelési
eltöltés helyeinek és résztvevői magatartásá-         módjában, interpretálásában jutott kifejezésre,
nak foldrajza" jóval komplexebb téma a hagyo-         — a saját vélemény túlhangsúlyozásától pedig
mányosnál (az idegenforgalom területi megosz-         még az elvi kérdéseknél is óvakodtak.
lásának, szerkezetének ábrázolásánál és magya-           Remekül ötvözi a könyv a makroszint ű
rázatánál ► , mert a kultúrtájjal való kölcsönha-     (országonként, nagyrégiónként tagolt) , és a
tás, továbbá az embereknek a szabadid ő eltöl-        mikroszint ű (kiskörzeti, települési, település.
                                               RECENZIÓK
                                Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
                                                                                                    135

részenkénti) ismereteket. Nagyban megkönnyí-          sen a soktényez ő s térjelenségek bonyolult
ti az írásos információ strutkúrájának áttekin-       belső összefüggéseinek és küls ő kapcsolatai-
tését, a vezérszavak kiemelését a sokféle bet ű -     nak áttekintését megkönnyít ő , egyértelm ű vé
típus alkalmazása és a f ő bb alkérdések pár sza-     tevő modell és rendszerkszerkezet ábrák, vala-
vas megjelenítése a margón. Erre azért van iga-       mint a színes térképek, metszetek (pl. több
zán szükség, mert hallatlanul széles tematikus        tengeri kiköt ő rő l, az Északi-tenger szénhidro-
spektrumú anyagot ölel fel a kötet, igen fegyel-      gén mez ő inek a partokig épített cs ő vezeték-
mezett tömörséggel, így nem térhet ki a részle-       hálózatáról, Schleswig-Holstein idegenforgalmi
tekre, hanem az altémák leglényegesebb elvi           objektumairól, a Rajna—Majna—Duna csator-
jelentő ségű , a metodika megválasztásában is         náról) figyelemre méltóak, többségük nem-
orientáló összefüggéseinek, illetve a szemléle-       csak szakmai csemege, de igazi látványél-
tünk alakítására is képes struktúrájának közre-       mény is.
adására szorítkozik.                                    A könyvet tankönyv- és kézikönyv íróin-
    Ábrái nemcsak m ű fajukban, de a szemlél-         kon, kiadóink szerkeszt ő in kívül a területi
tetés célját illet ően is hallatlanul sokfélék és a   kérdésekkel foglalkozó valamennyi kollégánk-
táblázatok adataihoz hasonlóan felt ű n ő en friss    nak ajánljuk.
információkat tartalmaznak. Közülük különö-




            GURZÓ IMRE: KÖRKÉP A HAZAI CUKOR-, NÖVÉNYOLAJ-
                        És DOHÁNYVERTIKUMRÓL

                                  Gondolatok három könyv kapcsán




   Jó néhány évvel ezel ő tt széles körben ter-       zetekbő l adódó el ő nyök-hátrányok, adminiszt-
jedt el az a nézet, hogy az agrárgazdaság harmó-      ratív döntésbő l ered ő kényszerek stb. Ezek
nikus fejl ő déséhez mind a tervezésben, mind az      hátráltatják egy-egy vertikum fejl ődését, sok
irányításban, mind pedig a gyakorlati életben         esetben abszolút módon is visszavetik azt,
komplex, termelésifolyamat-orientált szemlélet-       végső soron a társadalmi termelés hatékonysá-
módra és problémakezelésre van szükség. Ez            gát rontják. Az ilyen jelleg ű problémák feltá-
azt jelenti, hogy a széles értelemben vett élel-      rása, a precíz helyzetelemzés, a kezelés mód-
miszergazdaságot különböz ő , sok szállal egy-        jának lehetséges alternatívái stb. mind-mind
máshoz kapcsolódó vertikumok (gabona, hús,            olyan kérdések, amelyek felé joggal fordult
zölség-gyümölcs, cukor, növényolaj stb.) egysé-       a szakemberek figyelme. Örvendetes tény,
ges rendszereként fogjuk fel. E felépítés tudo-       hogy az egyre gyarapodó magyar közgazda-
mányos megalapozása hazánkban lényegében              sági szakirodalomban megszaporodott azon
már megtörtént. Több szerz ő (pl. Benet I.,           könyvek száma, amelyek egy-egy hazai élelmi-
Bethlendi L., Csizmadia E., Fekete F., Márton         szergazdasági vertikum fejl ődését, jelenlegi álla-
J., Németi L., Udovecz G., Vági F. stb.) be-          potát és el ő relépésének lehetséges (kívánatos?)
hatóan foglalkozott a problémával, illetve an-        útját nagy részletességgel rajzolják meg. Ilyen
nak egy-egy részterületével. Ennek ellenére a         m ű a Mez ő gazdasági Kiadó gondozásában Bél-
hazai gyakorlat még mindig adós az élelmiszer-        teky Béla tollából megjelent „A cukorverti-
gazdaság végtermék-szemlélet ű megközelítésé-         kum gazdaságosság" (8p., 1985. p. 149.) a
vel: a termelés különböz ő fázisaiban m ű köd ő       Barta Attiláné által írott „ A növényolajver-
megző gazdasági üzemek, a szállítással, feldol-       tikum gazdaságossága" (Bp., 1986. p. 177.)
gozással, értékesítéssel foglalkozó vállalatok        és a Borsos János szerz ő ségével fémjelzett
sokszor nem közös érdekeltség keretében fej-          „Integráció és termelésfejlesztés a dohány-
tik ki tevékenységüket. Még ma is megfigyel-          gazdaságban" (Bp., 1986. p. 231.) cím ű könyv.
hető k érdekellentétek, monopolisztikus hely-
                                      RECENZIÓK
                       Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
 136

    A következ ő kben — egy recenzió szokásos          cukorhozam 600-700 kg-mal n ő . Bélteky azt
 terjedelméhez képest részletesen, a könyvek           is kimutatta, hogy a növényvédelem igen gaz-
gondolatgazdagságához mérten vázlatosan — is-         daságos munkafázis (jól végezve a megtérülés
mertetjük a három, minden bizonnyal széles            4-12-szeres; 6000-8000 Ft/ha többletbevételt
szakmai érdekl ődésre számot tartó m ű vet, és        ad) és öntözni csak rosszabb földmin ő ségű ta-
néhány — a munkák olvasása kapcsán a recen-           lajokon érdemes.
zensben óhatatlanul felmerül ő — a földrajz-               Az olajosnövények termesztésében nagy
tudomány témakörébe tartozó kapcsolódási              el ő ny, hogy a vetésszerkezetbe kiválóan beil-
pontról fejtjük ki nézeteinket.                       leszthető k, termesztésük teljesen gépesíthet ő és
    Mindhárom m ű témaválasztása aktuális, a          magas jövedelemtartalmú. (A hibrid naprafor-
szerz ő k elemzésre érdemes témákkal foglal-          gó a legjobb talajokon olyan jövedelmet ad,
koznak, mivel:                                        amely búza, kukorica esetén csak kimagasló
— a cukorvertikum az utolsó két évtizedben            hozammal érhet ő el.) A hozam és a jövedelem
  rendkívül hullámzóan fejl ő dött, miközben a        alakulása szempontjából fontos tényez ő az ága-
  kisüzemi kézi m ű veléstő l és fejletlen feldol-    zati méret, a jó talajel ő készítés és vetés, és (itt
    gozási technikától eljutott a nagyüzemi,          is, csakúgy mint a cukorrépánál) az egyenletes
    gépi. m űvelésig és a világszínvonalhoz ké-       növényállomány valamint a gyommentesség.
    pest közepes színvonalú feldolgozásig;            Számítások szerint az optimális ágazati méret
— a növényolaj-termelés az utóbbi id ő ben            200-300 ha között, illetve 500 ha fölött van.
  gyorsan fejl ő dött, és az egyik legfontosabb       A napraforgó hozama a hektáronkénti 45 ezer
  konvertibilis devizaszerz ő ágazatunkká lett;       tő szám felett a legjobb, a vetés legkedvez őbb
— a dohánytermesztés és -feldolgozás a máso-          id ő pontja pedig április közepe. Az ezekt ő l való
    dik világháború után a permanens jövede-          eltérés érzékeny hozam- és jövedelemcsökke-
    lemelvonás következtében európai színvo-          nést okoz, ami a gyomosság esetleges hatásait
    nalú vertikumból a KGST-országok színvo-          is ideszámítva hektáronként 0,62-1,43 tonnára
    nalától is messze lemaradó, a magyar élel-        illetve 5600-12 330 Ft-ra rúghat.
    miszeripari ágazatoknak is legelmaradot-              A magyar dohánytermesztés a legfejlettebb
    tabbjává vált.                                    dohánytermesztéssel jellemezhet ő országokhoz
     A szerz ő k a könyvek elején áttekint ő hely-    képest lényegesen lemaradt. A termésátlag az
zetképet adnak a világ nyersanyag-termelésé-          optimálisan elérhet ő nek alig 60-70%-a. Jóter-
rő l, a feldolgozásról, a fogyasztásról, az adott     mést csak a terület 20-40%-án takarítanak be.
termék kereskedelmér ő l, továbbá elhelyezik a        A nagyüzemi dohánytermesztés legnagyobb
magyar termelést ebben a rendszerben.                 problémája a speciális állóeszközök pótlásának
   A téma tárgyalása során közös metodikai            kérdése: ezek ugyanis a VI. ötéves tervid ő szak
vonás a „nyersanyag-termelés -betakarítás-            végére nullára leíródtak.
szállítás—tárolás—feldolgozás—szervezeti és in-          A szerz ő k megállapításai szerint nem el-
tegrációs kapcsolatok" láncolat és különböz ő         hanyagolható termelési fázis a betakarítás—szál-
közgazdasági összefüggések elemenkénti, részle-       lítás—tárolás folyamata sem. Ezt bizonyítja az,
tes, matematikai módszerekkel, modellekkel            hogy a cukorvertikumban ma még a megter-
történ ő kutatása. A vizsgálatok véleményünk          melt cukor több mint egyharmad a betakarí-
szerint figyelemre méltó, a jöv ő re vonatkozó        tás—tárolás—rakodás—gyártelepi répakezelés so-
gyakorlati teend ő k megfogalmazásában, kivite-       rán megsemmisül. Az is nagy gond, hogy a répa
lezésében is hasznos következtetéseket ered-          szállítása az ő szi szállítási csúcsra esik. Az olajos
ményeztek. Ezek az alábbiakban foglalhatók            növényeknél a legfontosabb feladat a betakarí-
össze:                                                tási id ő pont helyes megválasztása, a termés
   A nyersanyag-termelési fázísban mindhárom          sérülésmentességének biztosítása, a szárítás,
növénynél hatalmas, kihasználatlan tartalékok         tisztítás és a gondos tárolás (a nedvességt ő l való
vannak. Így például a cukorrépa-termesztés-           megóvás). A helytelen aratási id őpont-meg-
ben a legjobb külföldi fajták 5-14%-kal (200-         választás nagy betakarítási veszteséget okoz
500 kg/ha-ral) nagyobb cukortermést adnak             (elérheti a 22%-ot; a hazai átlag 10%, a külföl-
mint a hazaiak. Fontos, a termést lényegesen          di 4-6%). Ezeknél a növényeknél el ő nyös,
befolyásoló tényez ő a megfelel ő s ű r ű ség ű nö-   hogy a betakarítás—szállítás az ő szi csúcsot
vényeloszlás. A hektáronkénti t ő számot 10           megel ő zi. Problémát fő leg a 40 ezer tonnás
ezerrel emelve a termésátlag 3,5 tonnával, a          tárolótér-hiány és a javításra szoruló tárolási
                                             RECENZIÓK
                              Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
                                                                                                     137

feltételek okoznak. A dohányvertikumnál ezek-            A szóbanforgó vertikumok közül a legrosz-
ben a munkafázisokban sajnos még ma is igen           szabb állapotban a dohányvertikum van. Álló-
magas a kézimunka-igény.                              eszközei fokozatosan elöregedtek. (Az elhasz-
  A drága automata tör ő gépeket a termel ő k         nálódottsági fok 1966-ban 39,1%, 1983-ban
nem tudják megvásárolni, kevés a korszer ű            már 50,9% volt.) A fermentálás fejl ődési üte-
betakarítógép és a konténeres szárítóbe-              me lassú, nincs összhangban a feldolgozás kö-
rendezés.                                             vetelményeivel. A dohányvágat-gyártás elavult,
   A könyvekben nagy hangsúlyt kapott a fel-          színvonala a nyugat-európaihoz képest 15-
dolgozás értékelése. A részletes elemzések fel-       20 évvel elmaradt. A csomagolás hatékonyságát
tárták ebbeli gyengeségeinket is. Így például         az élenjáró technikától 70%-os, filtergyártásun-
a cukorgyártásban fotnos teend ő a ma még             két 40-50%-os lemaradás jellemzi. Fentiek
viszonylag hosszú kampány rövidítése. (A gyá-         miatt a cigaretták el őállításához kb. 10%-kal
rak október eleji indításából legalább 16 ezer        több dohányt használunk fel, mint a nyugat-
tonna többletcukorhoz jutnánk, ami több               európai átlag, jóval magasabb a csomagolás
10 millió dolláros bevételi többletet jelen-          kézimunka-igénye, és kétszer annyi gyártási
tene.) Az üzemek tiszta jövedelme széles inter-       és csomagolási selejt képz ő dik. Dohánygyára-
vallumon változott, az eredményt rontotta a           ink 1980-85 között kapacitásukat átlagosan
tő kés piacokra irányuló veszteséges cukorex-         csak 70-80%-ban használták ki.
port. A gazdálkodási színvonalat jelzi, hogy             Az eddig leírtak természetszer ű leg nem vá-
1982-ben csak 4 üzem volt nyereséges, és              laszthatók el attól a közgazdasági környezett ő l,
csak a Pet ő házi Cukorgyár tiszta jövedelme          amelyben az üzemek dolgoznak, s ő t ennek
volt számottev ő . A vertikumproblémák egyik          egyenes következményeként jöttek létre.
sarkköve a melléktermékek (leveles répafej,           Éppen ezért Bélteky B., Barta A-né és Borsos J.
szelet, melasz) nem megfelel ő hasznosítása.          is igen nagy teret szentel munkájában a közgaz-
A képz ő dő mintegy 2 millió tonna leveles            dasági összefüggések (költség-hozam-jövedelem)
répafejb ő l 1,4 millió tonna kárba vész: haszno-     elemzésének, valamint az egész vertikumot
sítása 70 ezer ha tömegtakarmány-termesztés-          átfogó kooperációs kapcsolatoknak, a verti-
re lekötött szántóterületet szabadítana fel. A        kális és horizontális integráció kérdéskörének.
répaszelet ésszer ű bb felhasználásával a siló-          A vizsgálatok azt mutatják, hogy a cukor-
kukorica-terület és a takarmányozási költségek        répa-termesztés nagyon megdrágult. A ráfordí-
is csökkenthető k lennének. A melaszból pedig         tások növekedésének ágazati sorrendjében a cu-
— szeszipari és mez ő gazdasági (takarmányozási)      korrépa-termesztés igen „el ő kel ő - helyen áll:
hasznosítása mellett — értékes, dollárért besze-      a relatív sorrendben a harmadik, az abszolút
rezhet ő termékek (butanol, aceton, citromsav)        rangsorban pedig a második. Bélteky azt is be-
készíthet ő k. Egy ilyen, az importot 80%-ban         bizonyította, hogy az alacsonyabb hozamszin-
csökkent ő citromsavüzem 600 millió Ft-ba ke-         ten az átlagtermés, a magasabban viszont a
rülne, ami a nettó devizahozamból 3, a nyere-         cukortartalom növelésével könnyebb többlet-
ségbő l 4-4,5 év alatt megtérülne.                    bevételt elérni. 4 t/ha cukorhozam alatt vesz-
   A növényolaj-vertikumban az alapanyag-             teséges a termesztés; átlag feletti jövedleem
termelés és a feldolgozás között az új martf ű i      6-6,5 t/ha-os átlagnál realizálható. A hektáron-
gyár megépítése ellenére sincs összhang. A gyá-       kénti növényszám és a m ű trágyázás er ő sen hat
rak (különösen a f ővárosiak) m ű szaki színvo-       a jövedelemtömegre: a t ő szám növekedésével
nalában még sok a kívánnivaló. Az olajkihoza-         a tiszta jövedelem is n ő ; a legmagasabb tiszta
tal az utóbbi id ő ben az elmúlt két évtized át-      jövedelmet a legnagyobb fajlagos m ű trágya-
lagához képest romlott: a daraolaj értéke és a        felhasználással érték el. A tiszta jövedelmet
héj olajtartalma n ő tt. Az olajtermelés látvá-       sok nem számszer ű síthet ő tényez ő (időjárás,
nyos felfutása az alapanyag-mennyiség növeke-         szervezettség, kártev ő k kártétele) is befolyásolja.
désének köszönhet ő . A szójafeldolgozás lénye-           A vertikumban számos érdekellentét van a
ges kérdése a minél magasabb proteintartalom          gyárak és a répatermel ő k között. A gyárak a
elérése. Amíg az import szójadara emészthe-           jobb min ő ség ű , magasabb cukortartalmú répa
tő nyersfehérje-tartalma 48-50%, addig a hazaié       termeltetésében, a gazdaságok viszont a ter-
csak 42%. A feldolgozási fehérjeveszteség 1500        mésátlag-növeléssel sokkal könnyebben elérhet ő
tonna, az ebb ő l ered ő többletkiadás kb. 1 millió   nagyobb bruttó cukortömeg elérésében érde-
dollár.                                                keltek. Ellentét van a répa átadása—átvétele
                                     RECENZIÓK
                      Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
138

id ő pontjának meghatározásában is. A szántó-         ágazat jövedelemviszonyait javítaná a jobb mi-
földi tárolás cukorvesztesége a termel ő t sújtja,    n ő ség ű , nagyobb olajtartalmú alapanyag, a ma-
mivel a mennyiségi-min ő ségi átvétel a répa ki-      gasabb olajkinyerés, az exportárak növekedése
tárolásakor történik. A szubjektív megítélés          és a költségek csökkentése.
miatt a felek ellentétbe kerülnek a répa tiszta-        A horizontális integrációt megvalósító ter-
ságának megállapításánál, és a fejezetlen répa        melési rendszerek m ű ködésének eredménye
arányának meghatározásánál is: egyrészt a feje-       felemás: a rendszerek széleskör ű en elterjedtek
zetlen répa a minta átlagos cukortartalmát            és gyorsan fejl ő dtek a napraforgó termesztésé-
rontja, így csökkenti az árszintet, másrészt a        ben, ugyanakkor er ő sen változó eredményeket
fejezetlen répa arányában végrehajtott tömeg-         produkáltak a repce, az olajlen és a szója ter-
levonás hátrányos helyzetbe hozza a termel ő t,       mesztésében. A kritikai értékeléshez hozzá-
mivel az ipar a fejezetlen répa kétségtelenül ne-     tartozik, hogy a rendszerszer ű olajnövény-ter-
hezebb feldolgozása ellenére is végs ő soron el-      mesztés a kívánt termelési színvonalon még
lenérték fizetése nélküli többletcukorhoz jut.        mennyiségben sem érte el a várt eredményt,
Közös érdek viszont a répatermesztés m ű szaki-       a min ő ségi termelésben pedig csak a kezdeti
technikai színvonalának emelése, a termel ő k jó      lépéseknél (napraforgó), vagy még ott sem tar-
min ő ség ű vet ő maggal, gépekkel, vegyszerrel,      tunk. A min ő ségi termelés érdekeltségi viszo-
m ű trágyával való ellátása. Sok még a teend ő        nyai nem jöttek létre. Üzemi szinten a feladat
a horizontális integrációs kapcsolatok fejleszté-     a különböz ő növényterrnesztési ágazatok ará-
sében is, mivel más, sikeres ágazatokkal össze-       nyos fejlesztése. Ezért több növény különbö-
vetve a cukorrépa-termesztés a vilgászínvonal-        ző technológiáit összehangoltan kell kialakítani.
hoz képest csak közepes színvonalú. Alapvet ő         Ez az olajnövényeknél a gabona-termesztéssel
probléma, hogy a szakmai ismeretek szintjéhez         való közös fejlesztést kell, hogy jelentse.
képest a szervezettség, a kivitelezés min ő sége         Egészen más jelenségek figyelhet ő k meg a
az üzemek egy részénél nem megfelel ő , és ez-        dohányvertikumban: az er ő s jövedelemelvonás
idáig nem figyeltünk eléggé a különböz ő term ő -     miatt az ágazat eljutott oda, hogy lassan a lé-
helyi adottságokhoz igazodó technológiai válto-       téért küzd. Ezt bizonyítja az, hogy a dohány-
zatok kidolgozására sem.                              termesztés 1980 óta a költségek gyors és arány-
   Az olajnövény-termesztésben a termelési té-        talan növekedése miatt veszteséges. A feldol-
nyező k (földmin ő ség, termésátlag, m ű trágyázás,   gozóüzemek befizetési kötelezettségei n ő nek,
termelési költség) változásai különböz ő mérték-      a fejlesztési források csökkennek. Míg az élel-
ben befolyásolják a jövedelem változást. Ez           miszeripar átlagában — a jelenlegi értékarányo-
a napraforgónál közel 70% (termésátlag 62%,           kat tekintve — az állóeszköz-állomány átlagos
földmin ő ség 5%, m ű trágyázás 1,5%), míg a          életkora 11,0% nullára írt gépek és berendezé-
repcénél csak mintegy 42% (termésátlag 30%,           sek mellett 5,84 év, addig a dohányiparban
földmin ő ség 4%, m ű trágyázás 8%). A jövede-        mindez 22,4% és 10,3 év. Ha az iparág terme-
lemráta alapján végzett számítások azt mutat-         lékenysége csak fele a világszínvonalnak. Vizsgá-
ják, hogy a jövedelmez ő ség optimuma mind-           latok szerint a dohány, mint állami jövedék
egyik olajnövény esetén a közepes (repce)             egyedül akkora forrást képez, mint az egész
vagy jó (napraforgó, olajlen) földmin ő ségénél,      élelmiszeripar. Az élelmiszertermelés 1979-83
magas termésátlagnál és 500 ha-nál nagyobb            közötti 100 milliárd Ft-os támogatásából 35
term ő területnél, illetve ezek együttesénél van.     milliárdot a dohányipar fedezett: azaz az élel-
Jelenleg a napraforgó a versenyz ő ágazatokkal        miszerek támogatásának egyharmadát a dohány-
(búza, kukorica, cukorrépa) szemben verseny-          zókra hárítottuk át. A kötlségvetési terhek
képes, mivel a gyengébb min ő ségű talajokon is       ilyen mérv ű átcsoportosítása a lakosság 40-
nagyobb jövedelmet ad, mint más kultúrák a            45%-át kitev ő dohányzókra már a t ű réshatár
sokkal jobb min ő ség ű földeken.                     felé közelít. Eredmény: a stagnáló fogyasztás
   A veszteséges szójafeldolgozást leszámítva az      eltolódik a gyengébb min őségű , ártalmasabb
olajnövény-feldolgozás gazdaságos tevékenység.        cigaretták felé.
Az ipar nyeresége a feldolgozás legnagyobb               A dohánytermesztés jövedelmez ő ségét a ho-
kötlséghányadát adó alapanyag felvásárlási árá-       zamszint, a beváltási ár és a költségszínvonal
tól függ. A költséges lényegesen befolyásolja         befolyásolja. A fajta helyes megválasztásával,
a melléktermék (olajdara ► ára is. A feldolgozás      megfelel ő agrotechnikával 25- 30%-os termés-
gazdaságossága 1977-t ő l 1983-ig javult. Az          növekedést és min ő ségjavulsát lehetne elérni.
                                             RECENZIÓK
                              Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
                                                                                                139

A termesztés fejl ő döse alapvet ő en az igénye-    a széles horizontú, makrofolyamatokra kon-
sebb Virginia-fajták elterjedését ő l, a pontos     centráló, országos lépték ű vizsgálódás óhatat-
technológiától, és a term ő helyi adottságokhoz     lanul azt eredményezi, hogy területi különbsé-
való igazodástól függ. A vertikum szervez ődésé-    geket, kistérségi hatásokat, mikrofolyamatokat
nek súlypontja a mez ő gazdasági termelés és az     nem vizsgálnak. Ez nem lévén céljuk nyilván-
első dleges feldolgozás. Itt van az eszközállo-     valóan nem is kérhet ő számon rajtuk. Ám a
mány és a munkaerő 70%-a, alapvet ően ez ha-        jelen gazdasági helyzetben — amikor az alul-
tározza meg a vertikális integráció eszközhaté-     ról történ ő rugalmas szervez ődést az élet min-
konyságát és jövedelmez ő ségét. Legfontosabb       den területen egyre inkább kikényszeríti —
szervezési feladat a dohánygyárak alapanyag-        nem mondhatunk le az „alulról", a kistérsé-
szükségletének folyamatos biztosítása. Ez leg-      gek, sz ű kebb közösségek szempontjából törté-
alább 2 évi mennyiség készletezését igényelné.      nő , döntő en a területi különbségekre koncem-
A költségek bőven megtérülnének a tárolt            rál ő regionális tudományos vizsgálatokról. l'gy
dohány jobb min ő sége által elérhet ő többlet-     tárhatók fel egy régió, egy kisebb térség, vagy
bevételbő l. A modellszámítások azt tanúsít-        egy-egy gazdasági egység szintjén már ma is
ják, hogy az ágazat a mostani termelési-gazda-      meglévő ki nem használt latens lehet ő ségek,
sági-hatékonysági-jövedelmez ő ségi helyzetben      magyarázhatók meg társadalmi jelenségek, fo-
önerő bő l nem képes az indokolt mérték ű bő -      lyamatok okai, hatásai és eredményei. E sorok
vített újratermelésre. Változtatni kellene az ár,   írója például az alföldi cukorvertikum területi
adó, támogatás, eszközellátás, verseny, integ-      fejlő désének vizsgálata során kimutatta, hogy az
ráció rendszerén. A jelenlegi színvonal megtar-     alapanyag-termelésben az alföldi gyári körze-
tását is csak a vertikális láncolaton belüli igen   tek között jelent ő s különbségek vannak. A
szoros kutatási-fejlesztési-termelési kooperáció    legjobb helyzetben a mez ő hegyesi és a kabai
biztosíthatja. A növekedés egyetlen árható út-      üzem, a legrosszabban a mátravidéki és a sze-
jának az exportnövelés, a m ű szaki-technológiai    rencsi gyárak vannak. Még nem jött létre a répa-
elmaradás felszámolásának pedig a tő kekon-         termesztés területi optimuma: igen sok, gyá-
centráció és küls ő erő források igénybevétele      rakhoz közeli jó adottságú gazdaság nem foglal-
látszik.                                            kozik répatermesztéssel, ugyanakkor több távo-
    Az élelmiszergazdasági vertikumok kutatásá-     li gyenge adottságú üzemben gazdaságtalan ré-
nak — mint ahogy az eddigi ismertetésb ő l is       patermesztés folyik. Jelent ő s a terméseredmé-
látható volt — egyik igen fontos szemléleti         nyek indokolatlan területi szóródása. Ez gondo-
pontja a közgazdaságtudományi megközelítés.         sabb agrotechnikával, pontosabb szervezéssel,
Ám úgy érezzük, hogy a téma az ilyen jelleg ű       a répatermesztésnek a legjobb adottságú lösz-
vizsgálatokkal korántsem lezárt, annak egye-        hátakra koncentrálásával lényegesen csökkent-
bek mellett számos földrajzi aspektusa is van.      hető lenne; a termesztés színvonalát ugrássze-
   A hazai mez ő gazdaság és élelmiszeripar kü-     rű en lehetne emelni. A termesztés jobb területi
lönböző elemeinek, vagy egészének földrajzi         elhelyezése csökkentené a szállítási távolságo-
(mint sajátos id ő- és tértudományi) szempon-       kat és a fuvarozás költségeit. Szinte anakro-
tú vizsgálata hagyományosan fontos kérdés           nizmusként hat, hogy a racionálisan elfogad-
volt, és ma is az e tudomány m ű velő i számára.    ható 50 km helyett az átlagos szállítási távol-
Ezt bizonyítják Abonyiné Palotás J., Asztalos       ság a mátravidéki gyáraknál (Hatvan, Selyp)
 I., Bernát T., Eke P., Enyedi Gy., Hanusz Á.,      113 km. Az üzemek között a feldolgozás kü-
Mészáros R., Molnár F., Mosolygó L., Papp A.,       lönböző paramétereiben is nagy különbségek
Sárfalvi B., Vuics T. ilyen jelleg ű m ű vei.       vannak. Közös vonás viszont a magas cukor-
    Ezzel együtt óhatatlanul felmerülnek az aláb-   veszteség — alacsony cukorkihozatal, az ala-
bi kérdések: mi az élelmiszergazdaság megvál-       csony fehércukor-hozam, a hosszú kampány-
tozott, végtermék-(vertikum-) szemlélet ű kuta-      id őszak. Ezek eredményeként a magyar cukor-
tásában a földrajztudomány feladata? Mi az,          gazdaság a megtermelt cukortömegnek csak
 amivel a három könyv a vertikumvizsgálatok          72,4%-át képes végtermékként megjeleníteni.
során nem foglalkozott, nem foglalkozhatott?         Ezt a nemzetközileg közepes értéket az alföldi
 A szerz ő k metodikájában közös vonás, hogy         üzemek Sarkad és Mez őhegyes kivételével nem
 „felülrő l", az adott ágazat egésze szempontjá-     érik el.
 ból közgazdasági megközelítésben tesznek fel            Az ilyen, és ehhez hasonló regionális prob-
 kérdéseket, és kísérlik meg a válaszadást. Ez       lémák vizsgálata hasznos, a képet teljessé tev ő
                                        RECENZIÓK
                         Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
  140

  kiegészítő i lehetnek a közgazdászok egy-egy          anyagtermelés és -feldolgozás területi össz-
  vertikumról végzett áttekint ő elemzéseinek. A        hangjának kérdései); közlekedési-szállítási-infor-
  problémakezelésben természetesen más szem-            matikai kapcsolatok területi modelljének és az
  pontú megközelítések is szükségesek; a kutatá-        ezzel kapcsolatos optimum kérdések vizsgálata
  soknak természeti földrajzi, illetve táradalom-       (pl. a szállítás ütemézési, szervezési, szerkezeti
  tudományi vonatkozásai is vannak. Ezek rend-          és költségviszonyainak feltárása, a szállítás op-
  kívül széles skálán mozoghatnak aszerint,             timalizálása stb.).
  hogy a vertikumokhoz való kapcsolódás hatá-               A vertikumok kistérségi hatásainak vizsgá-
  rait hol húzzuk meg.                                  lata (p1. lehet-e — és ha igen, milyen módon —
     E rövid problémafelvetés keretében néhány          egy vertikum egy-egy üzeme településfejleszt ő
  — általunk kutatásra érdemesnek tartott — ter-        erő ? stb.); A mez őgazdasági nagyüzemek osz-
  mészeti, illetve gazdasági földrajzi kérdéskört       tályozása, tipológiája, az innovációs központok
  említünk. Ilyen például:                              területi-termelési hatásainak, az innováció tér-
     A természeti földrajzi tér (mint a gazdál-         beli terjedésének vizsgálata (pl. termelési rend-
  kodás immanens része, és mint a társadalmi-           szerek, rendszerközpontok hatásainak bemuta-
  gazdasági folyamatok színtere) er ő forrásainak       tása, értékelése); Különböz ő vertikum-fejleszté-
  (talaj, domborzat, éghajlat, vízrajz stb.) általá-    si programok által indukált társadalmi-gazdasá-
  nos számbavétele, komplex értékelése (pl.             gi jelenségek térségi vizsgálata (pl. az Intenzív
  agroökológiai-potenciál felmérése, talajértékelés     Gabonatermelési Program regionális aspektusai-
  stb.); A mez ő gazdasági termelés (pl. egy-egy        nak kutatása ► , a változó gazdasági szabályozó-
  növény termesztése, halászat, egy adott állat-        rendszer területi hatásainak vizsgálata (pl.
  tenyésztési ágazat, erd ő gazdálkodás stb.) szem-     mező gazdasági és élelmiszeripari nagyüzemek
  pontjából különböző lépték ű térségek (pl.            differenciálódása, a kisgazdasági termelés reagá-
  kistérség, megye, régió, ország) értékelése (pl.      lásai stb. ► .
  optimális term ő tájak, állattenyésztési körzetek         Vertikumok társadalomföldrajzi hatásainak
  meghatározása); Az emberi tevékenység környe-         vizsgálata (p1. a foglalkoztatásra, az ingázás
  zeti hatásainak vizsgálata (pl. már ma is éget ő      alakulására, a településekre stb. ► ; A vertiku-
  környezetvédelmi problémák és potenciális ve-         mok történeti földrajzi bemutatása, hazánk
  szélyek feltárása stb.), a megoldás különböz ő        gazdasági fejl ő désében játszott szerepük érté-
  módozatainak keresése.                                kelése (pl. hogyan alakult ki és fejl ő dött egy-
     A gazdasági földrajzi kapcsolódások is sok-        egy vertikum napjainkig? stb.).
  rét ű ek lehetnek. Ezek nemcsak agrárföldrajzi            Természetesen tisztában vagyunk azzal,
  területeket ölelnek fel, hanem kiterjednek a          hogy a vertikumokkal kapcsolatos itt felsorol-
  régiókutatás más — a vertikumokhoz lazábban           tak még más nem kevésbé fontos és kutatásra
  kapcsolódó — ágaira is, úgymint:                      érdemes földrajzi és egyéb társadalomtudo-
     Az élelmiszergazdasági vertikumok egyes            mányi szempontú témákkal égeszíthet ő k ki.
  elemei között termelési, iparirányítási, telephe-     Azt is tudjuk, hogy a leírt elképzelések lénye-
  lyi kapcsolatok térbeli rendjének meghatáro-          ges vagy kevésbé lényeges volta, attól függ ően
  zása (pl. a mez ő gazdasági termel ő k, a felvásár-   ki mit tart fontosnak, vitathatók. Az azonban,
  lók és a feldolgozók közötti kapcsolatok föld-        hogy a mai magyar valóságot és ezen belül az
  rajzi összetev ő inek vizsgálata); A vertikumok       élelmiszergazdaságot sokrét űen (köztük földraj-
  mint komplex rendszerek térbeli megjelenésé-          zi aspektusból is) kell elemezni, úgy véljük,
  nek, szervez ő désének kutatása (pl. a nyers-         nem vitatható.




Tájékoztatjuk a kedves olvasót, hogy technikai okok miatt a 88/4. sz. 1989 februárjában,
a 89/1 szám pedig április els ő felében jelenik meg. A késésért a nyomda nevében is elnézést
kérünk.
                                                      a szerkeszt őség