Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 95
TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK HATÁRON
TÚLI AKVIZÍCIÓINAK ÉS FÚZIÓINAK
KÖRNYEZETI HATÁSAI
(Environmental Effects of Cross Border Merges
and Acquisitions of Transnational Companies)
BALOGH CSABA
Kulcsszavak:
transznacionális vállalat akvizíció fúzió környezet
A 20. század végére a világméret űvé vált globalizáció eredményeképpen létrejött transznacionális válla-
latok határon túli akvizíciók és fúziók segítségével gazdasági és politikai hatalmukat igyekeznek a föld-
kerekség egészére kiterjeszteni. A termékeik és szolgáltatásaik révén uniformizált fogyasztói társadalomnak
azonban nem csak jóléti hatásai vannak. A környezetszennyezés és a katasztrófák napjaink éget ő problémái,
amelyek megoldása nemcsak a transznacionális vállalatok feladata, hanem a miénk, fogyasztóké is.
A multinacionális és transznacionális vállalatok kialakulása
Egy vállalat életciklusa a teljes vállalati szintre átértelmezve lényegében hasonlóan
definiálható, mint a termék életgörbe (bevezetés, növekedés, érettség és hanyatlás
szakaszokra bontható) (Chikán 1994, 155). Kisebb volumen ű gazdaságokkal ren-
delkező országok esetében hamarabb, míg nagyobb volumen ű gazdaságokkal
rendelkező országok esetében kés őbb a hazai vállalatok életciklusukban elérkeznek
ahhoz a ponthoz, amikor a vállalati méretgazdaságosság szempontjának érvényesí-
tése során kénytelenek átlépni a nemzeti határokat. A nemzeti vállalatokból átlépve
az ország határait így lesz multinacionális vállalat (Multi National Company —
MNC), majd a további fejl ődés során pedig transznacionális vállalat (Trans
National Company — TNC).
A nemzeti határokon való átlépésnek több lehet ősége van. A legismertebbeket, az
1. ábra szemlélteti.
A stratégiai szövetségeket, fúziókat, akvizíciókat és a zöldmez ős beruházásokat a
szakirodalom a közvetlen külföldi t őkebefektetések (Foreign Direct Investment —
FDI) kategóriába sorolja. A döntés (választás az egyes eszközök közül) az egyes
lehető ségek között általában a tranzakciós költségek és a vállalt kockázat alapján
történik. A döntéshozók célja itt a tranzakciós költségek minimalizálása és a felvál-
lalt kockázathoz tartozó várható hozam maximalizálása.
Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p.
96 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2
1. ÁBRA
A határokon való átlépés stratégiai lehetőségei
(Strategic Opportunities of Border Crossing)
Beru ház ás koc káza tána k m ér té ke
löldmez ős beruházás
Felv árIÁs
Fttzló
Slrategial szövetség
L.
Kirendeltség
Franehising
Licensz
Exportálás
.Nincs Macmmy Magos
Tulajdonjog és a külföldi müködés ellen őrzése
Forrás: Webster (2000)
A második világháborút követ ően a vállalatok multinacionálódási, transz-
nacionálódási folyamata egyre nagyobb méreteket öltött. Átalakulások, cégegyesü-
lések során egyre nagyobb és nagyobb és komplexebb vállalati struktúrák alakultak
ki az erőforrás-kitermelés, a termelés, az elosztás és a marketing területén. Egyre
több cég terjesztette ki tevékenységét más országokra. A cégek növekedésével
egyre több multinacionális vállalat jött létre, majd a hatalom és a t őke további kon-
centrációjával, a világkereskedelem er ősödésével létrejöttek a globális, nemzetek
feletti vállalatok is (GAIA 1997a, 3861). Ez a folyamat különösen meger ősödött az
1990-es években. A felvázolt folyamatot a 2. ábra szemlélteti empirikus adatokkal.
A következő tényezők tették lehet ővé a nagyvállalatok ilyen mérték ű terjeszke-
dését (Fidrich 2002a, 5):
— az egész világpiachoz való hozzáférés, a szocialista gazdaságok összeomlása,
— a harmadik világ és a volt szocialista országok piacainak megnyitása a
Világbank és a Valutaalap által rájuk kényszerített szerkezetátalakítási prog-
ramokon keresztül,
— a felhalmozott hatalmas államadósságok visszafizetésének érdekében export-
orientált gazdaságra való átállás, s ehhez külföldi m űködő tőke bevonásának
igénye,
— a szabad kereskedelem útjában álló korlátok (vámok, kereskedelmi kvóták
stb.) eltörlése az OECD, GATT és WTO egyezmények keretében,
— az állami tulajdonban lév ő vállalatok (áramellátás, posta, bank, biztosítás,
távközlés) privatizálása,
Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 97
— a szakszervezetek visszaszorítása,
— a tő kepiacok globalizációja és az informatika fejl ődése, amely gombnyomás-
ra lehetővé teszi dollármilliók mozgatását.
2. ÁBRA
Akvizíciós és fúziós hullámok
(Merge and Acquisition Waves)
Merger Waves and Their Economic Crises
1934 1929 1970 1.987 2000
C.-.41464. 0( .0Iack Friday' Collaps4. 0f Colapse C01Iapw•
9.000 1110 marka) ih4 rnark44 104, inarket 1110 markel
-37.05%
1973 Okris4s
8.000
.1 fi,
6.0(.00
• r•• Ir
, 171,
,r•11,i
5.000
4.00(
3.000 N. ',Illik, 51 krt. IPAd
t, in'egat-r,
2.000
1133
1.000
1895 Oc. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 o': 65 70 75 80 85 90 30 :ü ii1
Forrás: Jansen—Müller-Stewens (2000, 2)
A világméretű versengés feler ősödése erő teljes költségcsökkentési megoldásokra
kényszeríti a vállalatokat, melynek legkézenfekv őbb módja a bérkiadások lefaragá-
sa, amit a kormányzatok adópolitikája idéz el ő. A bérek esetében ugyanis magasab-
bak a vállalkozások terhei, mint a természeti er őforrások esetében.
A nagyvállalatok jelenlegi fő irányvonala egyre többet és többet termelni egyre
kevesebb munkaerő vel. Az elmúlt évtizedben az 500 legnagyobb vállalatnál évente
400 ezer állás szűnt meg. A globalizáció el őidézte felgyorsult gazdasági tempó
következménye, hogy a vállalati növekedés leghatékonyabb eszköze nem az új
beruházások létesítése, hanem a piaci részesedés b ővítése a kisebb vetélytársak
felvásárlásával és a vállalatok összeolvadásával.
Ezt a folyamatot látszik alátámasztani adatokkal a 3. ábra, amely a határon túli
akvizíciók és fúziók részarányának alakulását szemlélteti a közvetlen külföldi t őke-
befektetéseken belül az id ő függvényében.
Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p.
98 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2
3. ÁBRA
A közvetlen külföldi t őkebefektetések (FDI) és a határon túli akvizíciók és fúziók
(CBM&A) értékeinek alakulása világviszonylatban 1987-2000 között (Mrd USD)
(The Development of the Values of Foreign Direct Investments [FDI] and Cross
Border Merges and Acquisition [CBM&A] in the World between 1987 and 2000
1-in Billion USD])
I 200
I 110 ( -
S00 -
i.00 -
400 - - 4011
200 -
I I I
000
Forrás: Kleinert Klodt (2002)
-
A határon túli akvizíciók és fúziók (CBM&A) jelent őségének növekedése világ-
viszonylatban jól látható az ábrán. Míg az 1990-es évek közepéig a CBM&A csak
50%-át tette ki az összes külföldi t őkebefektetésnek (FDI), addigra ez az arány
1999-re 84%-ra n őtt, és 2000-re gyakorlatilag elérte a 100%-ot. (CBM&A összérté-
ke 1144 milliárd USD, FDI összértéke 1150 milliárd USD.)
A transznacionális vállalatok és a környezet
Az ezredfordulóra a transznacionális vállalatok a külföldi m űködőtőke-
beruházások, az el őzőekben ismertetett CBM&A és vállalat összevonások követ-
keztében jelentős hatalomra tettek szert. Ez a hatalom egyre nagyobb mértékben,
egyre kevesebb cég kezében összpontosul, ami lehet ővé teszi számukra, hogy gaz-
dasági hatalmuk mellett érdekvédelmi szervezeteiken, fizetett lobbistáikon keresztül
országok kormányainak, s őt nagy nemzetközi intézmények (Világbank, Nemzet-
közi Valutaalap, Kereskedelmi Világszervezet, Európai Unió) politikájának alaku-
lását, valamint a nemzetközi egyezmények sorsának alakulását is befolyásolni tud-
ják (pl. kiotói, hágai klímatárgyalások) (GAZA 1998, 4103).
A transznacionális vállalatok ezen hatalma mellett eltörpül a felel ősségvállalásuk
mértéke. Legtöbb esetben igyekeznek kibújni mindenféle jogi felel ősség alól, tevé-
kenységüket nagyon gyakran kíséri környezetszennyezés.
Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 99
A transznacionális vállalatok a globalizáció nyújtotta lehet őségeket kihasználva
CBM&A segítségével gyakran helyezik ki termelésüket olyan országokba, ahol
alacsonyabb szintű környezetvédelmi szabályozások vannak. A környezeti tényez ők
kihasználása által motivált nemzetközi t őkemozgásokat nevezi a szakirodalom
környezeti célú t őkemenekülésnek. Rövid távon a környezeti célú t őkemenekülés
leginkább a már említett közvetlen külföldi t őkebefektetések (FDI) formájában
realizálódik. Az ilyen típusú t őkemozgást azok a vállalkozások termelési költségei-
ben jelentkező különbségek váltják ki, amelyek a környezeti szabályozás szigorá-
ban jelentkez ő, országok közötti eltérésekb ől fakadnak (Kaderják 1996, 1077). Egy
ország javuló környezetmin őségéből származó jóléti nyereségek mellett számolni
kell azokkal a jóléti veszteségekkel, amelyek a szabályozás által leginkább sújtotta
iparágak leépüléséb ől, az érintett vállalatok telephelyeinek lazább környezeti szabá-
lyozást érvényesítő országba telepítéséb ől, azaz munkahelyek elvesztéséb ől fakad-
nak. Másik oldalról a környezeti követelmények érvényesítése terén kisebb szigort
felmutató országok inkább attól tarthatnak, hogy miközben az olcsó környezeti szol-
gáltatások kiaknázása céljából beáramló külföldi t őke szerepvállalása rövid távon
érzékelhető előnyökkel jár számukra, a szennyezés-intenzív tevékenységekre való
specializálódás végül zsákutcás gazdasági stratégiának bizonyulhat (Kaderják 1996,
1077). Erre a lehet őségre ökológiai gyarmatosításként hivatkoznak a környezetvéd ők.
A közvetlen külföldi befektetések f ő donorországai a ma létez ő legszigorúbb kör-
nyezeti szabályozással jellemezhet ő országok közé tartoznak. Ezzel szemben a
fogadó országokra a laza környezeti szabályozás, s ennek következtében a környe-
zeti szolgáltatások, szennyezés relatíve alacsony ára a jellemz ő.
A természeti erőforrások kiaknázása az egyik terület, ahol a jelenlegi gazdasági
rendszer logikája nem illeszkedik a valósághoz, és ezzel jelent ős környezeti és
társadalmi károkat okoz világszerte. Mára ez a szektor nagymértékben liberalizált,
főleg a világ szegényebb részein. Ennek a folyamatnak a célja az el őzőekben
említett — külföldi befektet őknek az adott országba való „csalogatása" —, minél
kedvezőbb és olcsóbb hozzáférést biztosítva az er őforrásokhoz azt hangoztatva,
hogy a befektetésekt ől gazdagabb lesz az ország, és a jólét növekedni fog. Ez azon-
ban nem biztos, hogy igaz. A CBM&A hatásait az ázsiai újjáépítésre vizsgálva
Mody és Negishi arra a megállapításra jutott, hogy rövid távon az említett tranzak-
ciók nem járulnak hozzá a gazdasági fellendüléshez (Mody—Negishi 2000). A ter-
mészeti erőforrások kiaknázásával valami véglegesen elt űnhet az ország tulajdoná-
ból, és melléktermékként gyakran környezeti rombolás és jelent ős társadalmi prob-
lémák keletkezhetnek.
A környezeti felel ősséggel kapcsolatos jogszabályok szigorítása következtében az
utóbbi évtizedben egyre több ország kerül dilemmába környezetvédelmi jogszabá-
lyainak szigorítása során, ugyanis, ha szigorúbb jelleg ű intézkedéseket kívánnak
hozni, a transznacionális vállalatok gyakran zsarolják a kormányokat azzal, hogy
amennyiben a termelési feltételek számukra kedvez őtlenül alakulnak, kiviszik
gyáraikat az országból.
Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p.
100 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2
2001 februárjában a Nestlé büki állateledelt gyártó üzemének használatbavételi
engedélyét a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal visszavonta, mert az nem
rendelkezett a megfelel ő környezetvédelmi engedélyekkel. A Nestlé svájci központja
azzal fenyeget őzött, hogy kivonulnak Magyarországról (Fidrich 2002a, 18).
Ezzel egybehangzóan a magyarországi privatizációval kapcsolatosan már a priva-
tizáció kezdetén sokan ökogyarmatosításról beszéltek, amit Kerekes szerint egyéb-
ként tényekkel nem sikerült senkinek alátámasztani (Kerekes 2003).
Mint azt az el őzőekben olvashattuk, a környezet károsításában a transznacionális
vállalatok koránt sem tekinthet ők „ártatlan bárányoknak". Ha nevesíteni szeretnénk
az általuk okozott legjelent ősebb környezeti károkat, akkor a teljesség igénye nélkül
a következő főbb megállapításokat tehetjük (GAIA 1997b, 3861-3862;
www.kornyezetvedelemlap.hu ):
— ők bocsátják ki az ipari eredet ű üvegházgázok több mint felét (BPAmoco,
ExxonMobil, Shell, Chevron Texaco);
— teljesen az ő kezükben van az ózonkárosító freonok el őállítása és hasznosítása
(ICI, DuPont);
— a bányászatban is a nemzetek feletti cégek a f ő kulcsszerepl ők (6 vállalat el-
lenőrzi a világ alumínium-kitermelésének 63%-át). A bányászati tevékeny-
ségek rengeteg problémával járnak: helyi lakosok kitelepítése, él őhelyek el-
pusztítása, folyószennyezés (Rio Tinto Zink, Newmont, Esmeralda);
— a mezőgazdaságban ők ellenőrzik a kivitelre szánt termények term őterületének
80%-át; 20 vállalat ellen őrzi a növényvéd őszer-eladások 90%-át;
— ők felelősek elsősorban a környezetkárosító technológiák és termékek átadá-
sáért: pl. az 1980-as évek végén az USA növényvéd őszer-kivitelének 25%-át
otthon már betiltott termékek alkották;
— reklámjaikkal pazarló és fenntarthatatlan életmódra serkentenek.
A következőkben nézzünk meg néhány példát a legismertebb transznacionális vál-
lalatok által okozott környezeti katasztrófákat illet ően, amelyek során a természet-
ben óriási károk keletkeztek. Az egyes esetek leírása a napi sajtó hírei, illetve a
környezetvéd ők honlapjain található információk alapján került összeállításra.
A századvég egyik legnagyobb környezetvédelmi katasztrófája az Union Carbide
bhopali vegyipari gyárában történt 1984 decemberében, amikor a gyárból kiszaba-
dult a mérgez ő metilizocianát. Az első héten hatezer ember halt meg. Azóta
16 ezerre emelkedett a halálos áldozatok száma, és több százezerre tehet ő azok
száma, akik valamiféle egészségkárosodást szenvedtek. A mérgezettek között följe-
gyeztek vese, lép és májkárosodást. Csökkent a mérgezettek immunitása, könnyeb-
ben betegszenek meg például tbc-ben. Mutációk jelentkeztek a mérgezettek gyer-
mekeinél. A környezetvédők szerint a biztonsági rendszer nem volt megfelel ő, s ezt
tudták a gyár vezet ői is (GAIA 1994, 3332).
Az ExxonMobil vállalat a két olajipari óriás, az Exxon és a Mobil egyesülésével
jött létre 1999-ben. F őleg az Exxonnak van rossz híre a zöld szervezetek között, de
Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 101
szerintük az is köztudomású, hogy a kiotói éghajlatváltozási keretegyezmény leg-
főbb ellenzője az Exxon és a Mobil volt.
1989. március 24-én Alaszka partjainál zátonyra futott az Exxon Valdez tankhajó,
s a kiömlött 11 millió hordó nyersolaj ökológiai katasztrófát okozott. Az olajszeny-
nyezéstől tömegével elhullott állatok képe bejárta a világsajtót. Becslések szerint
mintegy 100-300 ezer madár válhatott a katasztrófa áldozatává. Több mint ezer
fokozottan védett rozmár is elpusztult a baleset következtében. A partvidék több
mint 1400 km hosszan szennyez ődött (Exxon Valdez ... 1989).
1998-ban az Egyesült Államok igazságügy-minisztériuma a Tiszta Leveg ő tör-
vény 200 alkalommal történ ő megsértésével vádolta meg az Exxont. A Citizens for
a Better Environment szervezet több tízezer ivóvízforrás elszennyezése miatt okolta
az Exxont.
1998 januárjában több mint 40 ezer hordó olaj ömlött ki a Mobil olajvezetékéb ől
Nigéria partjainál (Move Military... 1999).
Az ExxonMobil vezette konzorcium kezdte el építeni a Csád-Kamerun K őolaj-
vezetéket. A beruházás jelent ős tiltakozást váltott ki a társadalmi szervezetek köré-
ben. A tervek szerint egy 650 km hosszú k őolajvezeték épül Csádból a Guineai-
öbölig. Kameruni parti esőerdőkön, fontos folyórendszereken vezetne keresztül. A
környezetvéd ő szervezetek az erd őirtás, folyószennyezés miatt aggódnak. A Világ-
bank is elismeri, hogy a beruházás a térségben az olajipari fejlesztések er ősödésé-
hez, valamint az üvegház gázok hosszú távú felhalmozódásához vezet, az egész
bolygó környezeti állapotát veszélyeztetve.
A DuPont vezet ő szerepet játszott az ózonréteg pusztításában, az Egyesült Álla-
mok egyik legnagyobb veszélyeshulladék-termel ője és az ólomtartalmú benzinada-
lékok egyik utolsó el őállítója volt. A DuPont találta ki a freonokat, és állította el ő
ezek világtermelésének 25%-át. A cég növényvéd ő szereket is gyárt, és Floridában
eddig már több mint 500 millió dollár kártérítést kellett fizetnie a Benlate nev ű szer
által a talajban és a termésben okozott károk miatt. A DuPont 1991-ben 120 ezer
tonna veszélyes hulladékot termelt az USA-ban — az EPA szerint többet, mint bár-
mely más vállalat. 1991 márciusában a DuPont Quimica Flour nev ű mexikói gyára
körül annyira elszennyez ődött a környezet, hogy a kormány 30 ezer család kitelepí-
tését rendelte el (EPA 1999).
A Mitsubishi vállalatcsoportot komoly felel ősség terheli a világ es őerdeinek eltű-
nése kapcsán. Mára a társaság a világ legnagyobb fakitermel őjévé n őtte ki magát.
Kivágják a fákat a Fülöp-szigeteken, Malaysiában, Indonéziában, Pápua Új Guineá-
ban és valószín ű az érdekeltségük a burmai, thaiföldi, vietnami, kambodzsai, laoszi
fakitermelésekben. Tevékenyek Dél-Amerikában, Brazíliában, Bolíviában és Chilé-
ben, valamint Szibériában. Kanadában mindenütt jelen vannak. Ott a sarkvidéki
őserdőket irtják. A környezetvéd ők szerint a Mitsubishi cég vádolható törvénytelen
fakitermelés, a szennyezési határértékek megsértése, adócsalás stb. miatt
(International... 1996). A társaság radioaktív anyagokkal szennyezte Malajziát
(ritkaföldfémek termelése során keletkezett hulladék helytelen tárolása révén),
14 atomerőművet épített Japánban és továbbiakat Kínában és Indonéziában.
Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p.
102 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2
A térségünket is érint ő romániai Nagybányán tevékenyked ő Aurul bányavállalat
ügye valószín űleg mindenki el őtt ismert. 2000. január 30-án több mint 100 ezer
köbméter cianid-tartalmú szennyvíz ömlött a Zazar folyón keresztül a Szamosba,
majd a Tiszába, és végül elszennyezte a Dunát is. A szennyezés következtében
óriási mértékben károsodott a Szamos és a Tisza él ővilága, több mint ezer tonna hal
pusztult el, köztük védett fajok is. A medd őből ciános technológiával aranyat ki-
termel ő ausztrál—román Aurul vegyesvállalat olyan körülmények között végezte a
tevékenységét, amelynek szinte törvényszer ű következménye volt a baleset. Az
ausztrál tulajdonos Esmeralda Ltd. valószín űleg a gyenge környezetvédelmi szabá-
lyozások miatt építette fel a vállalatát Nagybányán. A minél nagyobb mérték ű ha-
szonszerzést el őtérbe helyezték a környezetvédelmi érdekekhez képest. A magyar
állam 29,3 milliárd Ft-os kárigényt nyújtott be a céggel szemben. Az ügyben az
Aurul SA ill. az ausztrál tulajdonos Esmeralda Ltd. mellett a Dresdner Bank is
érintett, ugyanis 8,5 millió dollár kölcsönnel támogatták a beruházást. A per során a
cég megpróbálja húzni az id őt. Az els ő tárgyaláson az Aurul helyett a korábban
ismeretlen, Transgold nev ű cég jogi képvisel ője jelent meg, arra kényszerítve a
bíróságot, hogy a jogállás tisztázásáig elnapolja az ügyet (Ciándosszié 2000).
A környezeti felel ősséggel kapcsolatos jogszabályok szigorítása következtében az
utóbbi évtizedben egyre több ország jogi szabályozása teszi a szennyezett terület
tulajdonosa számára kötelez ővé a szennyezés felszámolását. Ez természetesen igen
komoly befolyást gyakorolt az ingatlanpiacra, és a vásárlások el őtti környezeti
átvilágítás végzésére késztette a vásárlót.
A környezeti terhek vizsgálatára akkor kerül sor, ha egy adott terület tulajdonost
cserél, vagy jelzálog kerül rá, s a potenciális új tulajdonos tudni szeretné, hogy az
adott területhez nem kapcsolódik-e olyan mérték ű környezetszennyezésb ől adódó
költség, amely jelent ősen befolyásolja az adott ingatlan vagy vállalat értékét. A
környezeti átvilágítás ezen formáját gyakran nevezik „szennyezés felmérés"-nek.
A környezetszennyezés bizonyos típusaira az a jellemz ő, hogy hosszú ideig képe-
sek rejtve maradni, s őt halmozódni bármilyen probléma okozása nélkül. Ez az id ő
akár több évtized is lehet, p1. az elásott veszélyes hulladékok esetében. A környe-
zetszennyezés ezen formái mintegy id őzített bombaként ketyegnek, hisz bármikor
komoly problémák okozóivá válhatnak (pl. a hulladékokból egészségre káros anya-
gok mosódhatnak ki és kerülhetnek a talajvízbe, majd a kutakba). Felszámolásuk
ezért el őbb vagy utóbb szükségessé válik. A környezeti terhekb ől adódó költségeket
a szakirodalom a következ őképpen csoportosítja:
— a terület megtisztításának költségei,
— a jogszabályok betartásához szükséges többletköltségek,
— a potenciális környezeti kockázatok csökkentésének költségei,
— környezetvédelmi felel ősségből adódó költségek (Kerekes—Kindler 1998, 16).
Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 103
Az esetleges környezetszennyezés felszámolásának költségeit érthet ő módon nem
kívánja viselni az új tulajdonos. A környezetszennyezés értékcsökkent ő hatása
érvényesül még akkor is:
— ha az adott országban pillanatnyilag nincs olyan jogszabály érvényben,
amely annak felszámolására kötelezné a tulajdonost,
— ha a régi tulajdonos vétlen a környezet szennyezésében (tehát nem számít,
hogy esetleg egy még korábbi terület-felhasználó helyezte el az adott terüle-
ten a veszélyes hulladékait a jelenlegi tulajdonos tudta nélkül),
— ha a környezet szennyezését a szennyezés idején érvényes jogszabályokat
nem sértve okozták (Kerekes—Kindler 1998, 16).
A környezeti kockázat megosztása az eladó és a vev ő között
Jogosan merül fel a kérdés, hogy tulajdonképpen kinek is kell fedeznie a környe-
zeti károk költségeit. Ezen költségek nyilván csökkentik az eladásra felkínált válla-
lat értékét, azonban a költségek viselésének konkrét módjára vonatkozóan a vev ő és
az eladó többféleképpen is megállapodhat.
Ha a vev ő és az eladó a szerz ődésben nem köt külön megállapodást a környezeti
terhek viselésére vonatkozóan, akkor a vev ő mint jogutód fogja a környezeti terhe-
ket viselni. A szerz ődésben azonban ett ől eltérő módon is megállapodhatnak.
A vevő és az eladó megállapodhat abban, hogy a szerz ődés megkötése után napvi-
lágra került környezeti károkért a korábbi eladó viseli a felel ősséget. Ha tehát ilyen
károk felmerülnek, az új tulajdonos a korábbi eladó költségére végeztetheti el a
helyreállítási munkálatokat. Ez esetben nincs szükség környezeti átvilágításra. Az
eladó említett felel ősségét a szerz ődésben korlátozhatják id őben és értékben is, így
elkerülhető vé válhatnak bizonyos kétes esetek, mint pl. ha a környezeti károk költ-
sége meghaladja a vételi árat, akkor az eladó korlátlan felel őssége esetén többet
kellene fizetnie a vev őnek, mint a kapott teljes vételi ár. A felel ősség időben való
korlátozása is logikus, mivel az id ő múltával egyre nehezebben állapítható meg,
hogy a környezeti károk mely része tudható be a korábbi eladó, és mely része a
jelenlegi tulajdonos tevékenységének (Kerekes—Kindler 1998, 28).
A környezeti károk rendezésének ezen módja azonban igen komoly kockázatot
rejt magában, els ősorban az eladóra vonatkozóan. Az adás-vételnél ugyanis az új
tulajdonosnak érdeke fűződik a környezeti károk feltárásához és ahhoz, hogy azokat
az eladó költségére felszámolja. Mivel azonban nem az új tulajdonos viseli a költ-
ségeket, nem érdekelt költséghatékony megoldás megtalálásában: valószín űbb,
hogy a legbiztosabb és legdrágább megoldásokat választja még akkor is, ha ez nem
indokolt. Éppen ezért a felel ősség ilyen módon való rendezése nem ajánlható, bár
bizonyos esetekben — p1. az eladó pillanatnyi pénzügyi nehézségei — elkerülhetet-
lenné teszik alkalmazását.
A környezeti károk kezelésének ezen módjára a legismertebb példa a LEHEL
privatizációja. A Lehelt 5 milliárd Ft-ért értékesítette az ÁVÜ az Elektroluxnak. A
Tulajdonrész Vételi Szerz ődést 1991. április elsején írta alá az ÁVÜ és az
Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p.
104 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2
Elektrolux, s a szerz ődésben az ÁVÜ felel ősséget vállalt az ismeretlen mérték ű
környezeti károk felszámolására. Ez a felel ősség nem volt sem id őben, sem anyagi
értelemben korlátozva. Az adás-vétel megtörténte után az Elektrolux átvilágítást
végeztetett a területen, és a károk helyrehozatalának költségeiért a számlát benyújtot-
ta az ÁVÜ-nek. A vételárat majdnem teljes részben kénytelen visszafizetni az ÁVÜ a
környezetszennyezés felszámolásának költségére (Pethő 1999; Jegyzőkönyv 2000a).
Ha a szerz ő dés nem tartalmaz kikötést a környezeti károkra vonatkozóan, akkor a
vevő mint jogutód örökli a kockázatokat. Ebben az esetben azonban érdekében áll
az eladási árból árengedményt kérni, amely fedezi a környezeti károk rendezésével,
illetve a kockázatokkal kapcsolatosan jöv őben felmerül ő költségeit. Az adás-vétel
el ő tt környezeti átvilágítással tisztázzák a károk mértékét. Ez azt a célt szolgálja,
hogy még az adás-vétel el ő tt pontosan tisztázzák a károk és költségek mértékét, és
megvédjék mind az eladót, mind pedig a vev őt attól, hogy a jöv őben ismeretlen
mértékű környezeti kockázatokkal kelljen szembenézniük.
A megoldás elő nyös az eladó számára, hiszen nem kell felel őséget vállalnia ismeret-
len kockázatokért, és azt sem kockáztatja, hogy a jöv őben az új tulajdonos eltúlzott
mértékű környezetvédelmi költségek fedezésére nyújt be számlát. A finanszírozási
gondokkal küszköd ő eladó mégis rákényszerülhet arra, hogy ne ezt a technikát válasz-
sza, hiszen így azonnali költségei merülnek fel mind az átvilágításból, mind pedig az
árengedmény adásának kötelezettségéb ő l adódóan, szemben más megoldásokkal,
amikor a környezeti kockázatokból fakadó költségei csak a jöv őben jelentkeznek.
Néha alkalmazzák azt a megoldást is, amikor az eladó továbbra is felel ősséget
vállal a környezeti kockázatok azon részére, amit az átvilágítás esetleg nem tárt fel.
Magyarországon a Kiskunsági Állami Gazdaság privatizációja szolgál példával.
1982-től kezd ődően a vállalat vezet ő i festék- és oldószermaradványokat tartalmazó
hordókat vettek át és ásattak el a gazdaság területén. A veszélyes hulladék tömege
1730 tonnára rúgott, és körülbelül 9 ezer hektár területet kellett helyreállítani. A
vevő , a Danube Farm Ltd. árengedményt kapott azért cserébe, hogy viselje a terület
megtisztításáért a felel ősséget. A szerz ődés aláírásának idő pontjában már rendelke-
zésre állt egy átvilágítás jelentése a károkra vonatkozó részletes adatokkal, valamint
az is ismeretes volt, hogy egy környezetvédelmi vállalkozás 120 millió Ft-ért vállal-
ja a helyreállítási munkálatokat.
A szennyezést nem szükséges minden áron eladni a vállalattal együtt. A vállalat
bizonyos esetekben részekre osztható, és egyes részek tehermentesen értékesíthet ő-
ek, miközben a környezeti károkkal terhelt rész nem kerül értékesítésre. Ezzel gya-
korlatilag a jöv őbe toljuk a problémákat. A vev ő számára a megoldás nem foglal
magában környezeti kockázatokat.
Jó példa erre a TVM privatizációja. A TVM-et három részre bontva sikerült priva-
tizálni. A mosóport el ő állító egységet megvette a Henkel, a festéküzemet a Holland
Colonis, míg a vegyi üzem az 550 millió m 3 veszélyes hulladék felszámolásának
kötelezettségével együtt állami kézben maradt. Mint azt a példa is jól szemlélteti, a
„Fekete Péter" ebben az esetben az állam kezében maradt. A hulladékok eltávolítására
Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 105
nincsenek meg az anyagi források, így azok egyel őre továbbra is a lerakóban
maradnak (Tokár 2000).
Lehetséges megoldás, hogy az eladó miel őtt értékesítené az ingatlant, a környezeti
károkat saját költségén felszámolja. Ez azonban gyakran nem célravezet ő megol-
dás. Az eladó ugyanis nem ismerheti pontosan, milyen célra kívánja az új tulajdo-
nos a területet használni, így nagyon könnyen olyan költségekbe verheti magát,
amelyet az alkufolyamatban nem tud érvényesíteni.
Összefoglalás
Mint azt olvashattuk, a transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és
fúzióinak nemcsak a tulajdonosok számára érzékelhet ő hasznai vannak, hanem igen
komoly negatív következményei is lehetnek az érintettek egyes csoportjaira nézve.
Esetenként a tulajdonosi érték-növekedés forrása kifejezetten valamely más érin-
tettnek (pl. lakosság, alkalmazottak, környezet stb.) okozott kárként ölt testet. Ezen
nulla összegű játékban azonban az említett transznacionális vállalatok legtöbb eset-
ben erőfölényben vannak, köszönhet ően túlzott gazdasági és politikai hatalmuknak.
A feladat az egyes egyének számára, mint ezen transznacionális vállalatok termé-
keinek és szolgáltatásainak fogyasztói számára, nem más, mint (felismerve a válto-
zatlan fogyasztói magatartás jöv őbeli negatív következményeit) fogyasztói szokása-
ik módosításával elérni, hogy ezen transznacionális vállalatok változtassanak jelen-
legi hozzáállásukon (kivéve azon transznacionális vállalatokat, amelyek a tanul-
mányban említett problémákkal nem jellemezhet ők), mert ezt a fogyasztók saját
hosszú távú érdekei kívánják meg. Az egyén önmagában erre nem képes, de ha
kell ően sokan képesek felismerni, és hajlandóak el őtérbe helyezni hosszú távú
érdekeiket a rövid távú el őnyökkel szemben, akkor a cél elérése nem reménytelen.
Irodalom
Chikán A. (1994) Vállalatgazdaságtan. KJK — Aula Kiadó, Budapest.
Ciándosszié (2000) Újra működik az Aurul. 2000. június. 14. http://index.hu/politika/belfold/ciandosszie
EPA (1999) EPA Complaint Against DuPont for not Alerting EPA of possible adverse effects of a
pesticide. Headquarters Press Release Washington D.C. 1999.10.14.
Exxon Valdez 1989 to now. (1989) www.newsaic.com/caseindex.html
Exxon Valdez Case study. www.american.edu/TED/EXXON.htm
Fidrich R. (2002a) Globalizáció és környezet. Globalizáció füzetek. Magyar Természetvéd ők Szövetsége,
Budapest.
Fidrich R. (2002b) Nemzetek feletti vállalatok a globalizáció korában. Miért nem szeretik a „zöldek" a
nemzetek feletti vállalatokat? Globalizáció füzetek 2. Magyar Természetvéd ők Szövetsége, Budapest.
GAIA (1994) 10 éve Bhopal után. — GAIA Sajtószemle. 12. évf. 272. 3332. o.
GAIA (1997a) A nemzetek feletti gulag. — GAIA Sajtószemle. 15. évf. 316. 3861. o.
GAIA (1997b) A nemzetek feletti vállalatok és a globalizáció: Az ökológiai válság súlyosbodásának
alapvető okai. — GAIA Sajtószemle. 15. évf. 316. 3861-3862. o.
GAIA (1998) A kormányok nyomás alatt állnak... — GAIA Sajtószemle. 16. évf. 336. 4103. o.
International Protests Against Mitsubishi's Forest Conduct. (1996) — Worldwide Forest/Biodiversity
Campaign News. 1996. 10. 22. http:forests.org/recent/1996mitspro.htm
Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p.
106 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2
Jansen, S.A.—Müller-Stewens, G. (2000) Endet die fünfte Welle auf dem Markt für
Unternehmensübernahmen in einer neuen Rezession? Geschichte, Trends und Erfolgsfaktoren von
Zusammenschlüssen. — Frankfurter Allgemeine Zeitung. 4. 10. 49. o.
Jegyzőkönyv (2000a) Lehel privatizációs ügye. http://emil.alarmix.org/ecology/bizottsag/
szoszerint/jegyzokonyv2000mayl6IV.htm
Jegyzőkönyv (2000b) TVM privatizációs ügye. http://emil.alarmix.org/ecology/bizottsag/szoszerint/
jegyzokonyv2000mayl6lV.htm
Kaderják P. (1996) A hazai közvetlen külföldi befektetéseket meghatározó tényez őkről — egy kvantitatív
elemzés. — Közgazdasági Szemle. 12. 1072-1087. o.
Kerekes S. (2003) Környezetgazdaságtan és menedzsment II. PhD kurzus el őadás. BKÁE, Budapest.
Kerekes S.—Kindler J. (1998) Vállalati környezet-menedzsment. BKE, Budapest.
Kleinert, J.—Klodt, H. (2002) Causes and Consequences of Merger Waves. Working Paper No. 1092.
Kiel Institute of World Economics, Kiel.
Mody, A.—Negishi, S. (2000) The role of CBM&A in Asian. Restructuring World Bank.
Move Military Crackdowns for Oil in Nigeria. (1999) — Washington Peace Letter. 1.
Peth ő L. (1999) Egy mikrorégió az ezredfordulón. MTA politikai Tudományok Intézete és a Jászberényi
Tanítóképző Főiskola Közművelődési és Feln őttnevelési Tanszéke, Budapest.
Tokár I. (2000) TVM privatizáció. Parlamenti felszólalás. http://www.mkogy.hu/naplo/052/0520025.htm
Webster, G.H. (2000) Strategic alliances. Power point presentation file.