Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 128-130. p.
128
ségképpen összehasonlító volt. A szekció munkája a lehetségesnél, az igényeltnél és a téma által
megkívántnál kevésbé volt intenzív, amiben szerepet játszhatott az is, hogy a kevés számú részt-
vevő közül többen ismerték egymás munkáját, s ő t közös kutatásokat is végeztek, tehát nem ez volt
az első dleges terep a reflekciókra, továbbá az is, hogy a munkacsoportok szimultán m ű ködtek, és
az is, hogy a vitacsoport moderatora K. Zapotoczky professzor, a linzi egyetemr ő l mintha fonto-
sabbnak tartotta volna az id ő kereteket e keretek gazdagabb kitöltésénél.
A centralizált településpolitika, s az egy sémára igazított igazgatási rendszer azonosságai
révén természetesen adódott, hogy saját kutatási tapaztalataimmal a lengyel kolléga beszámolójá-
hoz kapcsolódjak. Mondanivalómmal egyben cáfolni is szándékoztam a bevezet ő elméleti el ő adás
naív, idealista következtetéseit, miszerint az ipari társadalmak környezetromboló expanzivitásával
szemben a lokális közösségek saját tradícióikból fakadó értéket helyezhetik szembe. Az ipari tár-
sadalom fogalmának általánossága mögött a konkrét összefüggésben is er őteljesebb érvényesség ű
a politikai-igazgatási rendszer, amelynek keretei között az iparosodás zajlik. Az egyes települések
ugyanis természet- és hagyomány ő rző küldetésüket csak annyiban tudják ellátni, amennyiben az
ehhez szükséges minimális autonómiával rendelkeznek. A centralizált politikai-igazgatási rendszer
azonban egyidej ű leg sorvasztotta el a természeti környzetet és a helyi autonómiát.
HAJDÚ ZOLTÁN:
BESZÁMOLÓ A NEMZETKÖZI FÖLDRAJZI UNIO „FÖLDRAJZ
ÉS KÖZIGAZGATÁS - MUNKABIZOTTSÁGÁNAK PÉCSI ÜLÉSÉR Ő L
A munkabizottság 1987. augusztus 31.—szeptember 4. között az MTA Regionális Kuta-
tások Központjával közösen rendezte meg nemzetközi konferenciáját „Közigazgatási reformok
Európában — földrajzi néz ő pontból" címmel.
Az 1960-as évekt ő l kezdve a földrajztudományon belül ismét elő térbe került a közigaz-
gatási területszervezés földrajzi összetev ő inek kutatása. Ennek oka egyrészt az, hogy jónéhány
európai ország radikális közigazgatási területi reformot hajtott végre, s ennek térbeli hatásai nagyon
rövid id ő n belül a felszínre kerültek, másrészt pedig a földrajztudomány elméleti fejl ő dése, a köz-
igazgatásföldrajz formálódása.
A NFU Földrajz és Közigazgatás munkabizottságát az 1984-es párizsi kongresszus hívta
életre, s azóta rendszeresen áttekinti a közigazgatás és a közigazgatási területszervezés földrajzi
problematikáját.
A szimpózium keretében kísérletet tettek a közigazgatási reformok politikai és gazdasági
hátterének, összetev ő inek feltárására, a helyi — területi igazgatás reformjainak tudományelméleti
megközelítésére, az új területi struktúra összetev ő inek és hatásainak elemzésére, a közgigazgatás
és a területfejlesztés kölcsönhatásának értékelésére, a nemzeti és a nemzetközi folyamatok viszo-
nyának bemutatására.
Megnyitójában ENYEDI GYÖRGY akadémikus, a Nemzetközi Földrajzi Unio alelnöke,
az MTA Regionális Kutatások Központjának f ő igazgatója kiemelte a vitatott témakör jelent ő ségét
és felhívta a figyelmet a szerteágazó kapcsolódási pontokra. Kifejezve meggy ő z ő dését, hogy a föld-
rajztudomány érdemi segítséget tud nyújtani a közigazgatási térszervezésben, s hangsúlyozta a szim-
pózium kapcsán az összehasonlítás jelent ő ségét.
BENNETT, R. J. professzor, a munkabizottság elnöke felhívta a figyelmet a kérdéskör
id őszer ű ségére és kiemelked ő fontosságára. Az egyes országok közigazgatása a végrehajtott közigaz-
gatási reformok megismerésének jelent ő ségén túl hasznos lehet a szimpózium a tekintetben is,
HAJDÚ ZOLTÁN:
Beszámoló a Nemzetközi Földrajzi Unio „Földrajz és Közigazgatás - munkabizottságának pécsi üléséről
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 128-130. p.
129
hogy hozzájárul a munkabizottság összehasonlító tevékenységének elmélyítéséhez. BENNETT
professzor külön kiemelte, hogy a munkabizottság nagy érdekl ő déssel figyeli a Magyarországon le-
játszódó reformfolyamatokat és ennek a közigazgatásra gyakorolt hatását.
Az első ülésen az Egyesült Államokból érkezett KU LKARN I, G. S. professzor elnökölt.
Ezen az ülésen a közigazgatás és a közigazgatásföldrajz általános problematikája került napirendre.
BOURS, A. professzor Amszterdamból személyes élményeinek ismertetésével kezdte el ő -
adását. Geográfusként dolgozik az egyetem közigazgatási intézetében és naponként szembetalálja
magát azzal, hogy jogászok, közgazdászok, geográfusok mennyire eltér ő módon közelítik meg a
közigazgatást mint ellenséget, ezért nagy jelent ő séget tulajdonít a közigazgatás interdiszcipli-
náris kutatásának.
El ő adásában áttekintette a közigazgatási területszervezés földrajzelméleti kérdéseit,
vizsgálta a közigazgatásföldrajz alapkategóriái kialakításának lehet ő ségeit, részletesen foglalkozott
a „közigazgatásföldrajzi távolság" fogalmi, tartalmi, módszertani kérdéseivel. Kiemelte: ahhoz,
hogy a közigazgatás hatékonyan, gazdaságosan és demokratikusan m ű ködhessék, megfelel ő ,
racionális térbeli keretekre van szükség. E munkában elengedhetetlen a geográfia ismeretanyagá-
nak és a geográfusok tapasztalatainak hasznosítása.
(Az el ő adás és a vita mélységére jellemz ő , hogy az etimológiai értelmezések is el ő térbe
kerültek. A szimpoziumon meghatározták a spatial és a territoriai kifejezések használatának kérdé-
seit a közigazgatásföldrajzon belül, !s elfogadták, hogy az els ő az általánosabb térszemlélethez, az
utóbbi a konkrét, eseti földrajzi szemlélethez kapcsolódóan használható.)
BENNETT professzor Londonból el ő adásában a központi és a helyi igazgatás adózási és
felel ő sségi kérdéseit tekintette át. Mint az adózás, a pénzügyi er ő források területi elosztását vizs-
gáló szakember kifejtette, hogy a területi keretek vizsgálata mellett a geográfiának érdemben ku-
tatnia kell a közigazgatás bels ő döntési, m ű ködési mechanizmusát, er ő forráselosztó és újraelosztó
tevékenységét, föl kell tárni e tekintetben is a jellemz ő és típusos folyamatokat. El ő adásában pél-
dát mutatott az összehasonlító kutatásokra.
A második ülésen Nyugat-Európa országainak közigazgatási problémái, illetve reformjai
kerültek napirendre. SEVRIN, R. professzor a belga közigazgatás történeti sajátosságaival, reform-
jaival és jelenlegi problémáival foglalkozott el ő adásában. Részletesen elemezte a regionalizált Bel-
giummal kapcsolatos vitákat. Politikai, gazdasági, társadalmi stb. er ő k állnak mind az egységes,
mind pedig a föderatív alapon való berendezkedés igénye mögött. El ő adásában külön foglalkozott
az 1977-es községegyesítési folyamattal, s ennek hatásaival.
BLAAS, H.—DOSTÁL, P.—THOMAS, R. közös el ő adásukban a Hollandiában hiányzó
regionális láncszem kérdését elemezték. Úgy ítélték meg, hogy a községközi kapcsolatok alakulása,
a községek közötti kooperáció, ennek intézményesülése sok nehézséggel terhelt, s ezek csoporto-
sítása is nehéz. Nagyon sok regionalizációs törekvést dolgoztak fel, mindegyiknek van racionális
földrajzi alapja is, de nehezen sikerül a gyakorlati megválósítás.
Az el ő adók megállapításait több tekintetben vitatta BOURS professzor. A hollandok
„házi vitájában" a többi résztvev ő nem tudott érdemben állást foglalni, de a vita jelezte, hogy azo-
nos szakmai alapról (ez esetben földrajzi) indulva is egymásnak homlokegyenest ellentmondó
következtetésre, értékelésre lehet jutni.
NURMINEN, E. Tamperébő l a finn közigazgatás decentralizációs tendenciáit mutatta
be az 1960-as évekt ő l kezdve. Megállapította, hogy a finn közigazgatás sajátossága, hogy er ő s a
központi igazgatás, gyenge és önkormányzatiság nélküli a középszint, és er ő s a helyi igazgatás.
A helyi igazgatás meghatározó jelent ő ség ű , a községek nagy területi kiterjedés ű ek (a 461 község
közül 94 városi, 367 falusi jelleg ű ). A községek állami támogatása 10 kategória szerint történik,
a községek kategóriába sorolás a fejl ő désüktő l függ ően évente változik.
A Kelet-Európával foglalkozó el ő adások sorát MAUREL, M. C. Montpellier-i professzor-
n ő el ő adása nyitotta meg, aki helyszíni kutatásai alapján elemezte a közigazgatási reformok és a
helyi társadalmak igazgatása közötti összefüggéseket Kelet-Európában. Értékelte a közös és a
az egyedi vonásokat a közigazgatásban. Részletesen foglalkozott Bulgária, Magyarország és Lengyel-
ország problémáival.
CIECHOCINSKA, M. professzorn ő Varsóból a lengyel közigazgatási reform földrajzi
kédéseit érintette és elemezte az 1975-85 közötti folyamatokat. Az 1975-ös reformot több
HAJDÚ ZOLTÁN:
Beszámoló a Nemzetközi Földrajzi Unio „Földrajz és Közigazgatás - munkabizottságának pécsi üléséről
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 128-130. p.
130
tekintetben elhibázottnak nyilvánította. Az elmúlt 10 év folyamatai úgy is megfogalmazhatók,
mint az 1975-ös területi reform káros hatásainak korrekciói.
VIDLÁKOVÁ, 0.—ZÁRECK<', P. Prágából a csehszlovák helyi közigazgatás 1980-as
évekbeli reformfolyamatait viszgálták. A községek összevonását, integrációját objektív folyamat-
ként fogalmazták meg, amely egybekapcsolódott bizonyos decentralizációs törekvésekkel is. Az
1983-as közigazgatási reform összekapcsolódott a gadzasági mechanizmus átformálásával is.
IVAN K. professzor Poszonyból a közigazgatási területszervezés fejl ő désének alap-
elveit a synergetika fényében vizsgálta. A közigazgatási területszervezés különböz ő faktorai, elemei
együtt és egyid ő ben jelentkeznek, a legszerencsésebb, ha hatásaik nem gyengítik, hanem er ő sítik
egymást. Az el ő adó nagy jelentő séget tulajdonított az önmozgásnak és az önszabályozásnak.
A magyar közigazgatás földrajzi, igazgatási kérdéseivel 6 el ő adás foglalkozott.
PERGER ÉVA, az MTA FKI tudományos munkatársa a magyarországi közigazgatási
és a gazdasági reformok összefüggéseit elemezte területi szempontból.
MATHEIKA MÁRCIUS, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense az
integrált városok és városrendszerek közigazgatási területszervezési lehet ő ségeit vizsgálta.
HAJDU-MOHAROS JÓZSEF, az ELTE adjunktusa a magyar városhálózat hosszú távú
fel ő dési folyamatainak közigazgatási összefüggéseit elemezte.
KOVÁCS ZOLTÁN, az MTA FKI tudományos munkatársa a trianoni határváltozás ha-
tásait értékelte, különös tekintettel a magyar társadalom struktúrájára.
HAJDÚ ZOLTÁN, az MTA RKK tudományos fő munkatársa a magyar közigazgatási
területszervezés 1949-1984 közötti változásait és azok hatásait szemléltette.
IV ÁNCSICS IMRE,a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem docense a városkörnyéki
igazgatás kialakulását és fejl ő dését mutatta be.
A külföldi résztvev ő k nagy érdekl ő déssel fordultak a magyar el ő adókhoz. A magyar
gazdaság és társadalom reformfolyamatai, a magyar közigazgatás helyének, szerepének változása
az érdekl ő dés középpontjába került.
Ugyanakkor gondot okozott, hogy az el ő adásokban pl. a városkörnyék megjelölésére
3-4 féle angol kifejezést használtak az el ő adók. (Ez nemcsak az el ő adók problémája, ill. hibája,
hiszen a Magyarországon megjelent ismertetésekben valóságos káosz van a közigazgatási egységek,
funkciók, megnevezések fordításában. Kigy űjtöttem az Állam és Igazgatás, a Jogtudományi Köz-
löny címfordításaiban szerepl ő angol kifejezéseket és megállapítottam, hogy teljes a z ű rzavar: pl. •
az elöljáróság megnevezésére az Állam és Igazgatás 4 különböz ő angol kifejezést használt stb.)
A szimpózium jól szolgálta a Földrajz és Közigazgatás Munkabizottság tevékenységét és
hozzájárult a magyar valóság megismertetéséhez, megértetéséhez. Reméljük, hogy a szimpózium
el ő segíti a közigazgatásföldrajzi kutatások magyarországi elmélyítését is.