Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.


                                                                              MÚLTUNK




          GRÁFIK IMRE:




A NÉPI ÉPÍTÉSZET SZEMIOTIKAI MEGKÖZELÍTÉSÉNEK
LEHETŐSÉGEIR Ő L




        Jelen tanulmányunk egy nagyobb viszgálatnak a része, melynek az a célja,
hogy egy faluban (Berekböszörmény, Hajdú-Bihar megye) feltárja az összefüggéseket
a hagyományos építészeti falukép és az életmód változása között. 1 A magyarországi
általános területfejlesztési elképzelések rendszerében periférikus helyet elfoglaló határ-
menti település — belátjuk — inkább negatív példa, de felel ősséggel tudomásul kell
vennünk, hogy hasonló státuszú település, falu sok van Magyarországon, s a bennük
élő lakosság létszáma össztársadalmi méreteit tekintve nem elhanyagolható.
          A statisztikai kimutatásokból kit űnik, hogy még az utóbbi évtizedben is alap-
vetően agrárnépesség ű településrő l van szó, ahol a kereső k 63%-a a mez őgazdasági szek-
torban dolgozik, az eltartottak aránya pedig — beleértve az inaktívakat is — 70%. Meg-
döbbentő tény, hogy az 1970-es épületstatisztika adatai szerint az egy lakásra jutó szo-
bák aránya: 1,6. Ez a mutató azonos az éppen száz évvel korábban, 1870-ben felvett
dél alföldi épületstatisztika adatával (egy kismez ővároséval), melyrő l nagyobb össze-
függésekben feltételezhet ő/bizonyítható, hogy nem, vagy alig haladta meg a közép-
kori léptéket. Az el ő bbi adatokat tovább min ősíti, illetve értelmezésüket árnyalja az,
hogy milyen a falu épületállományának építési id őszakok szerinti megoszlása. Bár e
vonatkozásban is lényegében „elöregedett" objektumokból áll a falu, az arányok azon-
ban nem kirívóan rosszak az országos, illetve nagytáji, alföldi átlagokhoz képest:
A) építési periódus: 40%; B) építési periódus: 32%; C) építési periódus: 28%.
         Az építési periódusoknak megfelel ően a falu épületállománya építészeti jelek
alapján (pl. anyag, szerkezet, tér, funkció, forma) ugyancsak hármas tagolódást mutat.
Bizonyos elnagyoltsággal e h4rom f ő típus az alábbi: A) archaikus; B) hagyományos;
C) modern. Az egyes f ő bb alaptípusokon belül több típusváltozat különböztethet ő
meg, mint az a mellékelt képeken is látható, de a generális alaptípusok világosan el-
különülnek.
         A vizsgálat id őszakában a telekszerkezet s az épületállomány jobbára még ha-
gyományos rendje nem bomlott fel olyan mértékben, hogy drasztikusan átalakította
volna a tradicionális faluképet. Összhatásukban még a történetileg kialakult telekelren-
dezés, udvarbeépítés, épületelhelyezés változatai voltak meghatározóak a faluban. Az
itt-ott átrendezett udvarok, illetve a közbeékel ődött, kirívóan új házak csak kisebb
egységekben, rövidebb szakaszokon bontották meg a funkció és elem viszonyában
helyzet-diktálta lépték harmóniáját.
                                  GRÁFIK IMRE:
            A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről
                    Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.
88

          Különös figyelmet fordítottunk a település küls ő tereinek és az épületek bels ő
terelnek, valamint a felhasznált anyag-elemeknek viszonyára, a kett ő összefüggésrend-
jének változására. Mind a küls ő , mind a belső tér vonatkozásában röviden ki kell tér-
nünk az anyag-elemek (objektumok)kivitelezése során felhasznált épít ő anyagokra. E té-
ren részben — még ha kényszer űen is     —   , de bizonyos hagyományokra alapuló ellátás,
illetve gyakorlat figyelhet ő meg (pl. vályog tégla, vagy égetett tégla falak, cserép tet ő -
fedés). Színvonalas, korszer ű anyagok betörése jelent ő s mértékben nehezen várható
(pl. parketta, sz ő nyegpadló, tapéta, csempe). Sajnálatos viszont az a tény, hogy a két-
ségtelenül növekv ő igények és a rivalizálás, valamint a divat igen sok esetben anyag-ide-
gen megoldásokat hoznak létre (pl. betonkerítés, linóleum padozat, kritikátlan szín-
használat). Ezek az „eredmények" kétségtelen tényleges gazdasági-anyagi értéknöve-
kedést mutatnak, ám egyidej ű leg szinte felbecsülhetetlen és jóvátehetetlen eszté-
tikai értékcsökkenéshez vezetnek. Az évszázadok alatt kialakult harmóniák megbom-
lásával kapcsolatban csak utalunk az országosan elterjedt, új falusi (paraszti?) házak
szervetlen, organikus fejl ő dést nélkülöz ő alaprajzi, homlokzati és tet ősík-megoldásaira,
melyek természetesen — jobb ajánlatok és követend ő példa hiján — Berekböszörmény-
ben is felbukkantak.
         A belső terek esetében, mind a korábbi id őszakból változatlanul fennmaradt,
mind az id ő közben felújított, illetve az újonnan épültek vonatkozásában a legnagyobb
problémát az jelenti, hogy a változó körülmények (életforma, életmód, foglalkozás,
családszerkezet stb.) ellenére és/vagy következtében nem változtak a korábbi tér-nor-
mák, illetve romlott a szerves, organikus fejl ő dés ű belső terek aránya. E megállapítás
egyaránt érvényes a korábbi id őszakokban kialakult és szívósan fennmaradt ún. szim-
bolikus tér (pl. tisztaszoba) esetében és a bels ő terek morfológiai, valamint funkcioná-
lis viszonyaiban.
         Jelen tanulmányunkban azzal a kérdéssel kívánunk röviden foglalkozni, hogy
a berekböszörményi falukép, az építészeti image mennyire, azaz milyen mértékben
informatív; érvényesül-e az építészet szemiotikája, szemiózisa. Ebben a tekintetben
az a fő kérdés, vannak-e a falu építészetében olyan egyetemesen ható építészeti
elemek, normák, megoldások, formák, karakterek, melyek építészeti jelként segíte-
nek az objektum azonosításában (pl. kor, funkció, tulajdonosának illetve lakójának
társadalmi-gazdasági hovatartozása, foglalkozása). Természetesen e kérdések nemcsak
az objektumokra, hanem az építészeti tér típusaira (küls ő , belső ) is vonatkoznak, de
figyelmünket ez alkalommal csak az épületekre, pontosabban a lakóházakra irányítjuk.
          Mindenekel ő tt szükséges különbséget tennünk az archaikus, tradicionális és
újonnan épült házak között. A falu épületállományán belül a két épületréteg egyrészt
egymástól nagyon különböz ő , eltér ő építészeti jel-elemekkel kommunikál, másrészt
az archaikus, tradicionális réteg építészetileg kevésbé homogén. Különösen sok az épü-
let-romlás rovására írható építészeti jelpusztulás. Az építészeti információk vételében
ezek zavaróan hatnak, azaz az építészeti kommunikáció szempontjából zajként defi-
niálhatók. Az épületek állagromlásán túl az építészeti jel vonatkozásában további za-
 varó tény az is, ha megváltozik az objektum és környezetének eredeti viszonya (pl.
 kerítések, szomszéd házak leromlása vagy újak építése).
            Még bonyolultabb kérdés az építészeti jel által hordozott hírt, azaz az építé-
 szeti jel jelentését, szemantikai tartalmát megfeleltetni az épületben él ő ember egyéni-
                                           GRÁFIK IMRE:
                     A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről
                             Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.               89

ségével és a család, illetve háztartás társadalmi-gazdasági presztizsével. Az archaikus,
tradicionális épület-réteg esetében ugyanis nagy a valószín űsége annak, hogy az épület
és a benne él ő k eredend ő en feltételezett vagy megvolt harmonikus viszonya megbom-
lott. Ez létrejöhetett pl. elszegényedés, elöregedés, deklasszálódás, betelepítés, átme-
neti, illetve starthelyzet révén, hogy csak néhányat említsünk, a teljesség igénye nélkül.
Ezzel szemben az újabb épület-rétegnél az épület és a benne él ő k viszonya nagyobb bi-
zonyossággal eredeti. Itt inkább azzal a zavaró tényez ővel kell számolni, hogy a lakó-
ház ingatlanok túlzott felértékel ődése, „megszenvedett" magamutogatása inkább töb-
bet sejtet, kommunikál, mint ami a benne él ő k valóságos társadalmi és gazdasági hely-
zetébő l következne.
          Magán az objektumon az építészet szemiotikája olyan építészeti jeleken ke-
resztül manifesztálódik, mint pl. az épület részeinek anyagszer ű sége; a homlokzatok és
azok stílusjegyei; az alaprajzi elrendezés, helyiségek kiosztása; az épület kubatúrája,
méretei, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Természetesen az adott objektum
közvetlen környezete (pl. utcasorba illeszkedése, a telek beépítettségében elfoglalt
helye) is értelmezhet ő , illetve értelmezend ő építészeti jelként.
          Az egyes lehetséges építészeti jelek konkrét jelentéstartalmának kódolása kü-
lön tanulmány tárgyát képezné, s ő t elméletileg is több kérdés tisztázását teszi szüksé-
gessé. Első megközelítésként ezért jelen kísérleti tanulmányunkban más megközelítést
választottunk.
          A lakóházak utcaképi megjelenését, mint összetett építészeti jelet értelmez-
zük, egyfajta komplex „forma architektúra"-ként. Aligha vitatható, hogy: az objek-
tumnak a telken való elhelyezkedése; az épületek kiterjedése, mérete, kubatúrája; a fel-
használt anyagok milyensége és mennyisége; a falazati és tet őszerkezeti megoldások; az
alaprajzi elrendezés, helyiségek kiosztása; az építmény térbeli és funkcionális tagolása;
a homlokzati síkok, oromfalak kialakítása; a falfelületek ornamentális kiképzése;
a tüzel ő és füstelvezet ő rendszerek megválasztása; a nyílászáró szerkezetek beépítése,
elhelyezése; a dekor elemek illetve tárgyak felhasználása, és részletezhetnénk tovább,
mind külön-külön is sajátos információkat hordoznak. Részben az építkezési
gyakorlat, építészeti forma és stílus, részben pedig az építtet ő társadalmi-gazdasági
helyzete, kulturális orientációja vonatkozásában.
          Ebben az értelemben vizsgáltuk meg Berekböszörményben a „forma architek-
túra" és bizonyos történeti, társadalmi, gazdasági, kulturális és szociális vonatkozások
összefüggéseit a f ő bb alaptípusok 3-3 változatánál. Arra kerestünk választ, hogy a
„forma architektúra" a vizsgálat id ő pontjában tükrözi-e, s ha igen, milyen módon és
mértékben, pontosabban: milyen összefüggésrendben ház és tulajdonosa (lakója)
bonyolult egyéni és közösségi, szubjektív és objektív viszonylatait. Azaz alkalmasak-e
az építészeti jelek a történeti, társadalmi, gazdasági, kulturális és szociális vonatko-
zások kódolására, érvényesül-e az építészet szemiózisa.
          Megállapíthatjuk, hogy állandósult optimális körülmények között az építészet
szemiotikája kifejezi a relációkat, változó feltételek között pedig több-kevesebb toleran-
ciával érvényesül (érvényesülhet) csak az építészet szemiózisa.
          Lássunk néhány példát! Adatfelvételeink az alábbi összefüggések vizsgálatát
teszik lehet ő vé:
a „forma architektúra" és az építési korszak,
                                 GRÁFIK IMRE:
           A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről
90                 Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.

a „forma architektúra" és a gazdasági pozíció,
a „forma architektúra" és a társadalmi rang,
a „forma architektúra" és a foglalkozási kör,
a „forma architektúra" és a család, háztartás,
a „forma architektúra" és a kulturális szint.
         Minden esetben a „forma architektúra"-hoz viszonyítva némi elnagyoltság-
gal három szintet különböztethettünk/különböztettünk meg.
Így az építési korszak esetében:  1) az I. világháború el őtt
                                   2) a két világháború között
                                  3) a II. világháború után
gazdasági pozició esetében:        1) szegény
                                   2) közepes
                                  3) jómódú
társadalmi rang esetén:            1) alacsony
                                  2) mérsékelt
                                  3) megbecsült
foglalkozási kör esetében:         1) nyugdíjas
                                  2) fizikai
                                  3) alkalmazott
család, háztartás esetében:        1) hiányos
                                  2) nukleáris
                                  3) kiterjedt
kulturális szint esetében:         1) minimális
                                  2) átlagos
                                  3) átlag feletti
          Az összefüggéseket a könnyebb érthet ő ség és az áttekinthet őség érdekében
a fő bb alaptípusokra kivetítve ábrázoljuk: A) típus: 1. ábra, B) típus: 2. ábra, C) tí-
pus: 3. ábra. Minden típusban három-három változat található.
         A diagramokra tekintve megállapíthatjuk: az A típus alacsony fekvés ű, vi-
szonylag egyenletes, a 8 típus középső fekvés ű , viszonylag mozgékony, a C típus
magas fekvés ű, viszonylag mozgékony.
       Tanulságos az egyes alaptípusok 3-3 változatának átlagát is kivetíteni és egy-
máshoz való viszonyát megfigyelni (4. ábra ► . A mozgalmas kép világosan kirajzol
bizonyos összefüggéseket; közelítéseket (p1. gazdasági pozició, társadalmi rang) és tá-
volodásokat (pl. foglalkozási kör, család, háztartás és kulturális szint ► .
          Ugyancsak megvizsgáltuk a „forma architektúra„ és a házak mérete kö-
zötti viszonyt. Az egyes épületeknél megkülönböztettük az ún. lakótér és a gazdasági
tér méreteit. A gazdasági tér esetében csak a lakótérrel egy építészeti egységben sze-
repl ő teret vettük figyelembe, a különálló gazdasági épületeket nem (5. ábra). az ösz-
szefüggések igen tanulságosak! A jelek feloldása: vonalazott — lakótér; sötét — gaz-
dasági tér; pontozott — lakó- és gazdasági tér együttesének átlaga.
           Az A típusnál kis méret ű lakótérhez nagyobb méret ű gazdasági tér tarto-
zik (A 2. oszlop atipikus változat!); a 8 típusnál a megnövekedett lakótérhez ugyan-
csak megnövekedett gazdasági tér kapcsolódik; a C típusnál a nagyméret ű lakótérhez
képest visszaesett a gazdasági tér méret-aránya. Két megjegyzés: 1) Az összevont
                      GRÁFIK IMRE:
A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről
        Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.                     91




                                                                   "va




                                                                   co 1E4




                                                                    Q




                                       30—




                                                               O
                               GRÁFIK IMRE:
         A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről
    92
                 Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.




                                                                                      ro




                                                                                    1:3




O
                                                                             e 13



                                                                        C)
                          GRÁFIK IMRE:
    A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről
            Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.               93




1


                                                                   O
                                     GRÁFIK IMRE:
               A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről
94                     Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.

4.ébro




                                                                              1       \\

                                                                          /
                                                                      1
                                                                  /
         ~m.
                                                                                           • ••




                            ..........   x       Xe•




                        a                ó       c           d                    e
                               GRÁFIK IMRE:
         A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről
                 Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.           95

5 ábra
                           GRÁFIK IMRE:
     A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről
96           Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.




                             A építési periódus
                                   Archaikus alaptípus




                              All változat
                                    (kódszám: 1)
                      GRÁFIK IMRE:
A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről
        Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.           97




               A/II változat
                     (kódszám: 4)




               A/III változat
                      (Kódszám: 3)
                           GRÁFIK IMRE:
     A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről
98           Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.




                       8 építési periódus
                              Hagoymányos a laptípus




                              8/1 változat
                                    (kódszám: 9)
                      GRÁFIK IMRE:
A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről
        Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.
                                                               99




              B/// változat
                    (Kódszám: 16)




               8/111 változat
                      (kódszám: 16)
                            GRÁFIK IMRE:
      A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről
              Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.
100




                            C építési periódus
                                  Modern alaptípus




                              C// változat
                                     (kódszám: 17)
                      GRÁFIK IMRE:
A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről
        Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.           101




              C/// változat
                     (kódszám: 17)




               C//// változat
                      (kódszám: 7)
                                   GRÁFIK IMRE:
             A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről
                     Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.
102

6 ábra




         A                              B                           C
                                             GRÁFIK IMRE:
                       A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről
                               Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.
                                                                                                103

átlag elgondolkodtatóan a 8 tipusnál a legnagyobb. 2) A képet módosítja a különálló
gazdasági épületek méreteinek beszámítása, de a tendencia azonos, lényeges eltérés
csak a C típus harmadik változatánál van. (6. ábra) Megjegyzés: A fekete szín jelzi a
különálló gazdasági épületek arányát.
         A berekböszörményi példával azt kívántuk dokumentálni, hogy a mai magyar
faluképben milyen bonyolult feltételek között és mennyire nem adekvátan realizáló-
dik az építészet szemiotikája.
         Egyetlen településre alapozott, sajátos aspektusok szerint felvett, szelektált
adatokra épített vizsgálatunk eredményei — ennek tudatában vagyunk — meglehet ősen
korlátozott érvényesség űek. Meggyőző désünk azonban, hogy bizonyos jelenségekre,
tedenciákra az egyesen, a konkréton keresztül is sikerült rámutatnunk. A tanulságok
megfogalmazásában megkíséreltük az építészeti és az ethnográfiai szempontok össze-
hangolását, s ha a reméltnél kevesebb eredményt értünk el, mentségünkre az szoglál-
jon, hogy e törekvésünkben igen szerény mértékben támaszkodhattunk tudományel-
méletileg kidolgozott és tudománytörténetileg igazolt módszerekre. 2



JEGYZETEK


1. A hivatkozott alapkutatás 1978-ban és 1980-ban zajlott le, a szerz ő által kidolgozott kérd ő-
      ívvel, néprajz és építész-szakos egyetemi hallgatók közrem ű ködésével. A terepmunkálatok
      lezárása után az utógy űjtések és a dokumentációkészítés 1981-82-ben fejez ő dött be.
      1983-ban munkahelyi m ű helyvitán (meghívott vendégekkel) került sor a gy űjtés bemutatá-
      sára, illetve bizonyos témák kifejtésére. Az anyagból 1984-ben Finnországban (Turku)
       az els ő finn—magyar anyagi kultúra konferencián hangzott el el ő adás és korreferátum.
2. A kutatás eredményeit a szerz ő az alábbi dolgozatokban fogalmazta meg:
      -    Zusammenhange      zwischen dem traditionellen architektonischen Dorfbild und der
          Verinderung der Lehbensweise (Berekböszörmény, Komitat Hajdu-Bihar).
      In: Ildiko Lehtinen fedi: CULTURAL CHANGES
           The first Finnish—Hungarian symposium on ethnology, August 13-18. 1984.
           ETHNOS-toimite 6.
           Helsinki 1985. 67-88.
      — Összefüggések a hagyományos építészeti falukép és az életmód változása között. (Berek-
        böszörmény, Hajdú-Bihar m.)
      In: VÁROSÉPÍTÉS XXI. 1985/5. 11-16.
      1. sz. kérdőlap (A TÉR)
      1, Telek helyszínrajz (a jelenlegit megel őző állapot is! ►
      2. Lakóház alaprajz (m ű leírás a beépített anyagról; falazat, tet ő fedés)
      3. Lakóház berendezési vázlat (helyiségenként a beépített elemek is)
      4. Az egyes helyiségek funkciója, használati foka (f ő zés, evés, pihenés, szórakozás, vendég-
          látás.., gyakoriság)
      5.   Átépítés és átalakítás (mikor, miért? — mi volt és mi a terv?)
      2. sz. kérdőlap (A HÁZTARTÁS)
      1. Családszerkezet (létszám összetétel: nem, kor, státusz...)
      2.   Társadalmi-gazdasági pozíció (foglalkozás, munkahely, beosztás, személyi jövedelem...)
      3.   Ingatlan tulajdon (hétvégi telek, nyaraló    személyenkénti bontás)
      4.   Kiemelt ingó tulajdon (autó, munkagép, bútor együttes)
      5.   Állatállomány (saját és szerz ő déses)
      6.   Pénzalap (takarékbetét, autónyereménybetékönyv, készpénz)
                                      GRÁFIK IMRE:
                A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről
                        Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 87-104. p.
104

7, Tartós használati eszközök (Tv, rádió, mosógép, h ű t ő -szekrény...)
9, A kultúra és m ű vészet tárgyai (könyv, festmény, hanglemez, újság ...
9, Egyéb ingóságok (ruhanem ű , háztartási eszközök, munkaeszközök, termény tárolás, illet-
    ve tartalék felhalmozás)
10. Örökség — ajándék — vásárlás (a háztartás tárgyi, anyagi javainak f ő bb arányai)
3. sz. kérdő/ap (AZ EGYÉN)
1. Személyi adatok (ma és 1945 el ő tt)
2. Szül ő k személyi adatai (ma és 1945 el ő tt)
3.    Életrajz (Iskolák, párválasztás, társadalmi szervezet, vallás ...)
4.    Kapcsolatrendszer (rokonság, barátság, szervezet, sport ... — fontossági sorrend és gyako-
      riság!)
5.    Egyéni terv — életcél (vágyak és elképzelések)
6.    Családi terv (különös tekintettel a gyerekre!)
7.    Egy hétköznap lefolyása (id ő mérleg)
8.    Egy ünnep, illetve vasárnap rendje
9.  „Távol a falutól" (katonaság, munka, utazás . . .1
10. Egyéni kezdeményezés (pénzszerz ő , illetve szórakozás — totó vagy lottó, egyéb szerencse
    játék; kertészet, gyümölcs, sz ő l ő , állat, háziipar, sport, hobby . ..)