Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 155
A ROMÁNIAI KÁSZONI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉ-
SÉNEK EMBERI ER ŐFORRÁS-ADOTTSÁGAI
(The Manpower Conditions of Rural Development in Plaiesii
de Jos Microregion from Romania)
VINCZE MÁRIA — MEZEI ELEMÉR
Kulcsszavak:
Kászon vidékfejlesztés humán er őforrás
Tanulmányunkban különös gondot fordítottunk arra, hogy a szokásos statisztikai mutatók mellett a
kászoni medencében él ő emberek élet- és gondolkodásmódját is megismerjük, mégpedig abból a néz ő-
pontból, hogy mennyire segítheti el ő vagy akadályozhatja ez a mentalitás a vidékfejlesztést. Nem csak a
minta átlagában vizsgáltuk a kászoniaknak a fejlesztéshez való viszonyulását, hanem azt is megpróbáltuk
felmérni, hogy a családtagok átlagéletkora, a családf iskolázottsági szintje, a föld- és géptulajdon
ő
nagysága, a család jövedelemi szintje mennyire tekinthet ő befolyásoló tényez őnek a gazdasági döntésho-
zatalban, és hogy mennyire hatnak megkülönböztet ően ezek a jellemz ők az életmódra és gondolkodás-
módra.
Bevezetés
A vidékfejlesztésben, amely természeténél fogva alulról fölfelé irányuló kezde-
ményezésen és jórészt helyi végrehajtáson alapszik, az emberi er őforrás, valamint a
helyi közösségek milyensége els ődlegesen fontos tényez ők.
A romániai kistérségi felmérésekben nagy hangsúlyt fordítanak a természeti-
földrajzi környezet leírására, a demográfiai, gazdasági, társadalmi-szociális helyzet
jellemzésére, az infrastrukturális ellátottság és a környezet állapotának megismeré-
sére, de kevés utalás található az emberi er őforrás milyenségére, az egyéni és kol-
lektív mentalitás jellegére (Dezvoltarea ruralei ... 1998). A vidéki ember magatartá-
sára, hozzáállására vonatkozóan csak kutatási projektek eredményeib ől értesülhe-
tünk, amelyek ritkán jelennek meg, így az ilyen típusú adatok a szakirodalomban is
ritkábbak.
Tanulmányunkban különös gondot fordítottunk arra, hogy a szokásos statisztikai
mutatók mellett a kászoni medencében él ő emberek élet- és gondolkodásmódját is
megismerjük, mégpedig abból a néz őpontból, hogy mennyire segítheti el ő, vagy
akadályozhatja ez a mentalitás a vidékfejlesztést. Nem csak a minta átlagában vizs-
gáltuk a kászoniaknak a fejlesztéshez való viszonyulását, hanem azt is megpróbál-
tuk felmérni, hogy a családtagok átlagéletkora, a családf ő iskolázottsági szintje, a
föld- és géptulajdon nagysága, a család jövedelemi szintje mennyire tekinthet ő
befolyásoló tényez őnek a gazdasági döntéshozatalban, és mennyire hatnak megkü-
lönböztet ően ezek a jellemz ők az életmódra és gondolkodásmódra.
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
156 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
Módszertan
A kutatás empirikus vizsgálatra épült. Egyrészt egy komplex, 54 kérdéses gazdál-
kodói kérdő íves felmérés adataira, valamint vállalkozói és önkormányzati kérd ő-
ívek feldolgozására alapoztunk. Másrészt fontos forrást jelentettek azok az interjúk,
amelyeket nyitott kérdésvázlat alapján készítettünk a község hangadó egyéniségei-
vel, az önkormányzatban dolgozókkal, helyi vállalkozókkal, a civil szervezetek és a
helyi értelmiség képvisel őivel. Nem egyszer űen pillanatfelvételt készítettünk, ha-
nem a Kászonra vonatkozó statisztikai mutatók alakulását az 1850 és 2000 közötti
időszakra vizsgáltuk.
Kászon öt falujában összesen 200 kérd őívet töltöttünk ki, amib ől 197 volt értékel-
hető . Az átlagos eredmények túlbecsülik a tényleges kászoni helyzetet, mivel a
véletlenszerű mintát az után képeztük, hogy a polgármesteri hivatal titkárn őjével
kiszűrtük a nagyon idő s, már egyáltalán nem gazdálkodó háztartásokat. A mintavé-
tellel az volt a célunk, hogy azokról gy űjtsünk információt, akik a fejlesztések sze-
repl ői, résztvev ő i lehetnek. A mintával ezeknek a háztartásoknak az anyagi lehet ő-
ségeit próbáltuk felmérni, és az ott él ő knek a fejlesztéshez való viszonyulásáról
akartunk ismereteket szerezni.
Az általunk alkalmazott gazdasági kérd őívben első sorban a háztartások er őforrá-
sait (munkaerő , föld, gépek, termelési input-felhasználás stb.) mértük fel, valamint
a termelési és értékesítési struktúrát, de emellett az együttm űködési készséget, a
piacorientáltságot, a kockázatkezelési képességet, a jöv őbeli fejlesztési elképzelé-
seket, a szervezettség fokát, az életvitel és a társadalmi kapcsolatok milyenségét is
vizsgáltuk.
A kászoni helyzet statisztikai mutatókkal való jellemzése, valamint a kérd őíves
felmérés egy jelentő s részének elemzése a teljes minta átlagában már könyv formá-
jában megjelent, ezekre a következ ő kben csak vázlatos hivatkozásként utalunk
(Vincze 2002).
Az egy háztartásban él ők, így a családfő személyi adatainak (kor, iskolázottság,
foglalkozás) ismerete, és a család átlagos havi jövedelmének, valamint a gazdaság
földdel és mez ő gazdasági gépekkel való ellátottságának számbavétele és csoporto-
sítási kritériumként való felhasználása lehet ő vé tette a válaszok behatóbb elemzését.
Mivel a minta viszonylag kicsi (197 háztartás), a felbontást nem végezhettük túl
részletesen. A korcsoportok szerinti bontásban a család átlagéletkorát számoltuk ki,
és két csoportot képeztünk: 50 év alatti és 50 éves, vagy annál magasabb átlagos
életkor szerint. Iskolai végzettség alapján négy csoportot különböztettünk meg: 1)
csak elemi iskolai végzettséggel, 2) általános iskolai, 3) szakiskolai, 4) közép- vagy
felső fokú végzettséggel rendelkez ő k csoportja. A foglalkozás szerint a csoportokat
úgy képeztük, hogy megnéztük, van-e a családban magángazdálkodó, illetve van-e
alkalmazott. A család havi összjövedelme szerint három csoportot különböztettünk
meg: 1,8 millió lejnél kevesebb, 1,8-3 millió lej közötti és 3 millió lejnél több jöve-
delem. A gépellátottság szerint megkülönböztettük a traktorral, kombájnnal vagy
kaszálógéppel rendelkez ő k csoportját, illetve azokat, akik egyikkel sem rendelkez-
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 157
nek. A földtulajdon nagysága szerint négy csoportot képeztünk: 1 ha alatti, 1-5 ha
közötti, 5-10 ha közötti és 10 ha-nál több összterület. Megjegyezzük, hogy az 1 ha-
nál kevesebb földdel rendelkez ők csoportja inhomogén, ugyanis ebben a csoportban
vannak a term őterülettel nem rendelkez ő vállalkozók (főleg a fakitermeléssel és -
feldolgozással foglalkozók, de a tojásfarmmal rendelkez ő, vagy a keresked ő stb. is).
Továbbá ide tartoznak egyesek, akik gépi bérmunkát végeznek, de alig rendelkez-
nek saját területtel, végül azok a mintában lév ő roma családok is, akiknek legfeljebb
0,5 ha területük van.
A kérdő ívek feldolgozásánál használt SPSS-program a kereszttáblázatok megal-
kotását is lehet ővé tette, ezek elemzésére helyezzük a hangsúlyt.
Jelen tanulmányunkban ugyan els ődlegesen azokat az eredményeket emeljük ki,
amelyek a helyi népesség életmódjáról és mentalitásról nyújtanak értékelhet ő ada-
tokat, de szükségesnek tartjuk, hogy az olvasó megismerje a kászoni valóság fonto-
sabb koordinátáit is.
Kászoni helyzetkép a statisztikai adatok és a helyzetfelmérés tükrében
Általános ismertet ő
A Keleti-Kárpátok medencéi közül az egyik legkisebb a Kászoni-medence. Hargi-
ta megye délkeleti részében található, közel Alcsíkhoz, és öt faluból áll. A község
három faluja, Altíz, Feltíz és Impér egybeépült, míg Újfalu öt, Jakabfalva pedig há-
rom kilométerre helyezkedik el a község közigazgatási központjától, Kászonaltízt ől.
A község távol esik a vasúttól, a legközelebbi állomás Kézdiszentléleken van, 23
km-re. Kézdivásárhely (28 km) és Csíkszereda (40 km) felé országút vezet, ezek
modernizációja folyamatban van. A viszonylagos földrajzi elszigeteltség a múltban
is, ma is sok szempontból meghatározza e vidék életét.
A község összterülete 30 252 ha, ebb ől 57 ha a lakott terület. Kászon talaja ter-
méketlenebb, mint a szomszédos Csíké vagy Háromszéké, így a növénytermesztés
viszonylag alacsony jövedelmi szintet biztosít. Jobbak az állattenyésztési adottsá-
gok, a nagy kiterjedés ű legelők a szarvasmarha és a juhtenyésztésnek kedveznek.
A hegyeket feny ő-, bükk-, gyertyán- és tölgyerd ő borítja. 1990 után részben a vi-
harok, részben a fokozott fakitermelés itt is komoly pusztítást okozott. A közbirto-
kosság visszaállítása bizakodásra ad okot.
A táj több fajta ásványvize régóta ismert, ezeket jelenleg csak a helyiek használják.
A község kulturális értékei között megemlítend ő a kászonaltízi Balázsi-kúria, a
templom és a temető . Az 1833-ban épített újbarokk stílusú kiskastélyban helyi nép-
rajzi kiállítás van, jelenleg elhanyagolt állapotban. Itt m űködik a könyvtár is, de ezt
a szolgáltatást kevesen veszik igénybe. Az altízi bástyás k őfallal övezett XV. szá-
zadi alapítású templom, melyet a XIX. század végén neobarokk stílusban átépítet-
tek, idegenforgalmi látványosság. A templom körüli temet őkert csavart faragású
fejfáival, nagyméretű fakeresztjeivel, valamint festett fa fejfáival és azok verses
sírfelirataival kászoni jellegzetességnek számít, de ma már „uniformizált" betonsí-
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
158 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
rok készülnek. A jellegzetes kászoni kapuk és kerítések is a falukép értékes elemei;
vannak régi k őkapuk, újabb nyerstégla nagykapuk, kis és nagy favázas székely kapuk.
Kászon egyik erőssége a viszonylag fejlett intézményi infrastruktúra. A község-
ben 4 óvoda és 5 általános iskola van. Két orvos rendel, mindkett ő a községben
lakik, akárcsak az állatorvos. 1998-tól egy gyógyszertár is m űködik, hetente két
napon tart nyitva. Egy 10 személy fogadására alkalmas miniszálloda az egyházköz-
ség kezelésében van. Bár Kászon oktatási infrastruktúrája az épületeket tekintve
megfelel ő, de hiányosságok mutatkoznak egyes taner ők képzettsége, munkafe-
gyelme és felel ősségteljes hozzáállása terén, amit a diákok gyenge tanulmányi
eredményei tükröznek legszemléletesebben.
Az óvodások nagy száma jelzi, hogy a következ ő években még biztosított az isko-
lai gyermeklétszám. Megemlítjük, hogy a gyermekek növekv ő hányada roma szár-
mazású, akik nevelése, oktatása fokozott nehézségeket ró a pedagógusokra.
Kászon jelent ős sikereket ért el a távközlési infrastruktúra fejlesztése terén. Digi-
tális telefonközpontja lehet őséget biztosított az Internet bevezetésére is, ami a 2001
novemberében megnyitott teleházban hozzáférhet ő a lakosság számára.
Kászonújfaluban több mint harminc éve van folklórcsoport, népi zenekarral, míg
Altízen megalakult a 40 tagú gyermek-néptánccsoport, a Bóbiska. A község három
kultúrházzal rendelkezik, és 1990 után létrehozták az Új Kászonért egyesületet,
amely az iskola jobb felszerelését, valamint a folklóregyütteseket támogatja; célja a
hagyományápolás és a testvértelepülésekkel való kapcsolattartás.
Évente a tavaszi állatkiállítás és az őszi falunapok rendezvényei sokat ígér ő sike-
res próbálkozások az identitástudat er ősítésében, és a helybéliek figyelmének a
község problémái felé való fordításában.
Demográfiai, foglalkoztatási és jövedelmi helyzetkép
Az 1992-es népszámlálási adatok szerint Kászon község lakosainak száma
3147 fő. Ha összevetjük az 1920-as évi 6633 f ő népességszámmal, akkor a csökke-
nés jelentős. A községben él ő k száma 1992 és 1999 között nem változott lényege-
sen; a természetes szaporulat negatív volt ugyan, de ezt ellentételezte a pozitív
migráció. Nem valószín ű, hogy a visszateleped ők száma a jöv őben növekedne,
viszont a természetes szaporulat negatív jellege el őreláthatóan a közeljöv őben is
fennmarad, ami a népesség lassú ütem ű csökkenését eredményezheti. Jellemz ő a
község nagyfokú elöregedése. 1857-ben a vidék lakóinak több mint háromnegyede
40 évesnél fiatalabb, és csak minden 20. ember 60 éven felüli. 1992-ben már min-
den második lakos 40 év fölötti, és ezeknek is több mint fele már a 60 éven is túl
jár. Az iskoláskorúak (5-14 évesek) száma falvanként 50-120 között ingadozik,
községi szinten pedig mindössze 425 fő ; ez csupán egyetlen iskolára elegend ő
gyermeket jelent. Míg a 0-14 év közötti korosztály a népesség 19,5%-át teszi ki,
addig a 60 év felettiek aránya 31,1%-os. Nagyon jól azonosítható az a korcsoport,
amely leginkább hiányzik ma Kászonból: ők a 20-39 évesek. Nemek szerint az
arány közel kiegyensúlyozott, csak a 60 év fölötti korosztályban több a n ő (1. ábra).
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 159
1. ÁBRA
A népesség eloszlása kor szerint, 1900-ban és 1992-ben
(Distribution of the Population by Age in 1990 and 1992)
1992
1900
60+
60+ 0 14
- éves
éves éves 31%
12% 34%
15-59
15-59 éves
éves 49%
54%
Forrás: A magyar korona... 1902, 45; 612; Recensámántul populOei ... 1992.
A családfő a háztartásoknak mindössze 32%-ában fiatalabb 50 évesnél, míg a csa-
lád átlagéletkora a háztartások 47,7%-ában kevesebb, mint 50 év. Az alábbi adatok
(1. táblázat) szignifikáns eltérést jeleznek az id ősebb és fiatalabb korosztályú csalá-
dok között.
1. TÁBLÁZAT
Különböz ő változók átlagértékei gazdaságonként, a család átlagéletkora szerint
(Average Values of Different Variables by Peasant Farms and Average Age
of the Family)
A család átlagéletkora
Megnevezés 50 éves és Összesen
50 év alatt
idősebb
Személyszám a gazdaságban 4,24 2,27 3,21
A családfő életkora 46,01 67,81 57,41
Generációszám a gazdaságban 2,20 1,33 1,75
Forrás: Kérdőívek 2001.
A vizsgált gazdaságok népességi mutatói eltérést jeleznek a családf ő iskolázottsá-
gi szintje szerint is. A családfők 86,2%-a maximálisan szakiskolai végzettség ű,
ebbő l 21,8% legfeljebb az elemi iskolát (elemi iskola: általános iskola 1-4 osztály)
végezte el. A középiskolát végzettek aránya 12,2%, míg 1,5%-uk végzett f őiskolát,
egyetemet. A háztartás demográfiai jellemz ői eltérőek a családfő iskolai végzettsé-
ge szerint is (2. táblázat).
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
160 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
2. TÁBLÁZAT
Különböz ő változók átlagértékei gazdaságonként, a családfő iskolázottsága szerint
(Average Values of Different Variables by Peasant Farms and Educational Level
of the Householder)
A családfő iskolázottsága
Megnevezés Legfeljebb Közép- Összesen
Általános Szak-
elemi vagy
iskola iskola
iskola felsőfokú
Személyszám a
3,37 2,77 3,69 3,52 3,21
gazdaságban
A családfő életkora 67,44 64,65 44,58 40,81 57,41
Generációszám a
1,77 1,55 2,04 1,93 1,75
gazdaságban
Forrás: Kérdőívek 2001.
A családfő foglalkozása szerint a mintabeli megoszlás a következ ő : 17,8% ma-
gángazdálkodó, 17,7% alkalmazott, 5,1% munkanélküli, 55,8% nyugdíjas, 1%
magánvállalkozó. A háztartások 29%-ában van legalább egy magángazdálkodó,
38,6%-ukban legalább egy alkalmazott, és a háztartások közel 18%-ában legalább
egy munkanélküli. Kitűnik, hogy a csak mez őgazdasági termelésb ől él ők aránya
viszonylag alacsony, ugyanakkor a nem mez őgazdasági magánvállalkozók részará-
nya rendkívül alacsony (1%), tehát a vállalkozói szellem csak nyomokban van jelen.
A jövedelmi helyzet csak hozzávet őlegesen értékelhet ő a kérdőíves felmérés alap-
ján. A családok átlagos havi bevallott összjövedelme 2001 második negyedévében
2 444 860 lej (kb. 97,8 euró) volt. A családonkénti átlagos fix jövedelem havonta
2 174 000 lej (87 euró), az egy főre jutó havi jövedelem pedig 861 900 lej,
(kb. 35 euró).
A családi jövedelem értéke jelent ős szóródást mutat a család átlagéletkora, vala-
mint az iskolai végzettség szerint.
3. TÁBLÁZAT
A jövedelem átlagértékei gazdaságonként, a család átlagéletkora szerint
(Average Values of Income by Peasant Farms and Average Age of the Family)
A család átlagéletkora
Megnevezés Összesen
50 év alatt 50 év és több
Átlagjövedelem a családban
881,34 843,44 861,90
(ezer lej/hó/személy)
Összjövedelem (számított,
2594,19 1775,08 2174,03
ezer lej/hó)
Összjövedelem (bemondott,
2954,40 1932,28 2419,99
ezer lej/hó)
1 euró = 25 000 lej (2001 második negyedévében)
Forrás: Kérdőívek 2001.
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 161
4. TÁBLÁZAT
A jövedelem átlagértékei gazdaságonként, a családfő iskolázottsága szerint
(Average Values of Income by Peasant Fartus and Educational Level
of the Householder)
A családfő iskolázottsága
Legfeljebb Közép-
Megnevezés Általános Szak- Összesen
elemi vagy
iskola iskola
iskola felsőfokú
Átlagjövedelem a
családban (ezer 715,18 823,16 922,41 1102,62 861,90
lej/hó/személy)
Összjövedelem
(számított, ezer 1830,02 1920,13 2394,31 3084,89 2174,03
lej/hó)
Összjövedelem
(bemondott, ezer 1914,49 2162,68 2740,76 3471,93 2419,99
lej/hó)
Forrás: Kérdőívek 2001.
A fiatalabb családokban (a család átlagéletkora 50 év alatti) az átlagos havi jöve-
delem 2 954 000 lej, az id ősebbeknél pedig 1 932 000 lej. Hasonlóképpen kimutat-
ható a differenciálódás a havi jövedelem tekintetében az iskolai végzettség szerint:
1 914 000 lej a csak elemi végzettség űek esetében, 2 741 000 lej a szakiskolai dip-
lomások csoportjában és 3 472 000 lej a közép- vagy fels őfokú végzettség űeknél.
Nem annyira az összeg nagysága érdemel figyelmet (ami valószín űleg alábecsült),
hanem a szignifikáns eltérés az egyes csoportok között, valamint a képzettségi szint
és a jövedelmi szint közötti szoros pozitív korreláció.
A szegény családok aránya az önkormányzat értékelése szerint magas, különösen
az idős emberek és a romák körében.
A mez őgazdaság szerkezete
Az aktív korú lakosság több mint háromnegyede a mez őgazdaságban dolgozik,
nagyobbrészt részid ős foglalkoztatásban.
A takarmánynövények mellett mindössze a burgonya és a búza termesztése jelen-
tősebb, tehát a diverzifikáció rendkívül alacsony fokú. Csak a burgonyát értékesítik,
de mivel ezt a környéken mások jobb adottságok között termelik, és jobb piaci
helyzetben vannak, itt a burgonya jövedelmez ősége alacsony fokú.
Fontosabb az állati termékek el őállítása és értékesítése, különösen a tej és a hízott
marha jelent biztos jövedelmi forrást. A múltbeli állományhoz képest jelent ős a
visszaesés: az 1895-ös adatok szerint Kászonban 4699 szarvasmarha, 1515 sertés,
10 532 juh és kecske, valamint 417 ló volt, míg 2000-ben 1436 szarvasmarhát,
965 sertést, 8020 juhot és 418 lovat tartottak. A lecsökkent állatállomány a népes-
ségfogyással és az elöregedéssel is összefügg. Tény, hogy a jelent ős legelő- és ka-
szálókapacitás csak kis mértékben van hasznosítva.
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
162 Kitekintő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
A munkamegosztás és a vagyonátadás feltételei megváltoztak, a föld az id ősek
tulajdonában van, kevés a fiatal, és azok közül is kevesen akarnak gazdálkodni, így
a döntéshozatal és annak végrehajtása is az id ősebb nemzedék kezében van.
Kászonban a családi gazdaságok átlagos földellátottsága az országos átlag
3,6-szorosa, és közel kétszerese a megyei átlagnak. Az átlagos családonkénti 8,31 ha
saját földterületnek csupán 16%-a, azaz 1,3 ha a szántó, a terület 52%-a kaszáló és
legel ő, továbbá 77 ár (1 ár=100 m 2) erdő és 12 ár kert. A terület egy része kihaszná-
latlanul, megműveletlenül marad (1,92 ha kaszáló és legel ő, valamint 11 ár szántó
családonként).
A vizsgált mintában 22 családnak (11,2%) nincs szántóföldje, ebb ől 16-nak kertje
sincs (nagyobbrészt roma családokról van szó).
A kászoni falvakban az önellátó, hagyományos gazdálkodási tevékenységek do-
minálnak. A szántóföldi termelés kis parcellákon folyik, egy család átlagosan
22 áron termeszt búzát, 18 áron árpát és rozsot, 4 áron zabot, 7 áron zöldséget, és csak
a burgonya éri el a 77 ár családonkénti term őterületet, többnyire több parcellában.
A családi gazdaságok állatállománya is alacsony: egy családra átlagban 1,34 te-
hén, 0,49 ló, 9 juh és kecske, 1,58 sertés és 9 baromfi jut. A viszonylag nagy legel ő-
és kaszálóterületek és az alacsony állatállomány a termelés extenzív jellegét jelzi:
jóval kevesebb a 100 ha-ra vetített állatszám, mint az országos és a megyei átlag. A
lemaradás különösen a szarvasmarha és a juh tekintetében jelent ős, melyek számára
a legkedvezőbbek a természeti adottságok.
A termőterülettel rendelkez ő gazdaságok közül csak kett ő nem termeszt burgo-
nyát, viszont a megtermelt mennyiségek kicsik: 35,5%-uk 40 q-nál kevesebbet,
44,1%-uk 41-150 q-t ér el, és csak a gazdaságok 11,2%-a jelzett 151 q fölötti
mennyiséget.
A vizsgált mintában csak 116 gazdaság termeszt gabonát (59%), ezek egyharmada
10 q alatti mennyiséget takarít be, és csak 17 gazdaságban (8,6%) haladja meg a
26 q-t a gabonatermés.
A vizsgált gazdaságok közül 118 (60%) tart tehenet, 27,4%-uk 3000 liter tej alatti
mennyiséget termel évente, és csak 10,2%-uk termel évi 6000 liter fölött. A kászoni
háztartások az alapvet ő élelmiszerekb ől nagyrészt önellátóak, a vizsgált családok
szükségleteik több mint felét saját termelésükb ől fedezik: így például húsból a csa-
ládoknak 78,2%-a, tej és tejtermékb ől 65%-a, zöldségb ől 71,1%-a és 43,2%-uk
gyümölcsből is.
A termelésre vonatkozó bevallott adatok nagy valószín űséggel alacsonyabbak,
mint a valóság, ami a falusi lakosság bizalmatlanságát is jelzi, de mindenképpen
mutatják az önellátásra való berendezkedést, a szakosodás hiányát. Tisztáznunk
kell, hogy nem a gazdák rossz döntésér ől van itt szó, hanem arról, hogy a természeti
és gazdasági adottságok nem teszik lehet ővé a szakosítást a növénytermesztésben,
az elöregedett és t őkeszegény munkaer ő pedig nem képes a nagy állattartó farmok
működtetésére.
Fennmaradtak a hagyományos termelési-fogyasztási szokások, az els ődleges
szempont a család szükségleteinek a kielégítése, hiányzik a munka értékének el-
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 163
számolása. Még mindig léteznek a munkacsere hagyományos formái: akinek van
munkaereje, igásállata, traktora, azt adja cserébe. Megjelent a bérmunkások alkal-
mazása is, de ez nem domináns jelleg ű és nem piackonform.
A mez őgazdasági gépellátottság, családi szinten vizsgálva, nem kielégít ő : a meg-
kérdezett családoknak mindössze 3%-a jelezte, hogy minden gépi eszközzel rendel-
kezik, 9,1% a felénél többel, viszont 87,8%-uk a szükséges gépparknak kevesebb,
mint felével. A gépellátottság szempontjából szignifikánsan jobb helyzetben vannak
a fiatalabb gazdák és a magasabb iskolázottságúak.
A gépi szolgáltatások rendszere viszonylag jól szervezett, vannak magánvállalko-
zók, és gépkör is működik, de legtöbben baráttól, ismer őstől, szomszédtól, rokontól
kérnek segítséget, amit részben pénzben, részben viszontszolgáltatással (kézi mun-
ka végzésével) térítenek meg. Gépellátottság szempontjából Kászonban jobb a
helyzet (33,6 ha szántó egy traktorra), mint az országos átlag (55,7 ha szán-
tó/traktor). Itt nem a géppark jelenti a sz űk keresztmetszetet, bár kétségtelen, hogy
vannak olyan gazdaságok, amelyek számára a gépi munkák és a szállítás költségei-
nek kifizetése gondot jelent; ez a helyzet részben magyarázatot ad a m űveletlenül
hagyott földekre is.
Érdekes az egyes traktortulajdonosok mentalitása közötti különbség. Egyesek
pénzért dolgoznak vele, míg más csak saját gazdaságában használja, vagy esetleg
rokonnak, szomszédnak végez vele kölcsönmunkát. Az el őbbiek a gépi munkáért
nem kérhetik a teljes költséggel (értékcsökkenés + munkaid ő) arányos árat, mert azt
a falubeliek nemigen tudnák megfizetni, viszont így nem hogy nyereségük volna,
de még a gép felújításához szükséges pénz sem jön össze. Ezt a fogyasztói magatar-
tást csak azok gyakorolhatják, akik értenek a gép javításához, és legalább arra nem
kell költeniük. A másik típus tartalékoló, arra számít, hogy a traktor kiszolgálja,
amíg él, de ügyel is a gépére (Csanády 2001).
Van némi együttműködési készség a géppark hasznosításában, de a gépbeszerzés
terén még nem tudnak szót érteni a gazdák. Ezt jelzi, hogy míg a traktorok száma
75, a vetőgépeké például csupán hat. A géppark, és különösen a saját traktor még
mindig helyi „státusszimbólum", és az e téren létez ő rivalizálás az interjúk során is
tettenérhető volt.
Átlagos életkörülmények
Az összegyűjtött adatok alapján röviden vázoljuk a kászoni emberek átlagos élet-
körülményeit. Ez az általános leírás érthet őbbé teszi a tanulmány következ ő részei-
ben végzett elemzéseinket, magyarázatul szolgálhat a kapott eredmények értelme-
zéséhez.
Először a lakhatási viszonyokat ismertetjük. A lakások helyzete kielégít őnek te-
kinthető. A házak 47%-a 1950 el őtti, 1990 után 8 ház épült. A lakások alapterülete
átlagosan 82,4 m2 , többnyire 3 szobások, de 8 szobás lakás is szerepel a mintában.
A lakások 42%-ában van fürd őszoba, 31,5%-ában WC is. A vízellátást 71,2%-ban
kút biztosítja, a lakások 26,4%-a rendelkezik saját vízhálózattal. A szennyvízelve-
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
164 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
zetés nincs megoldva, saját hálózat csupán a lakások 28%-ában található. A kony-
hák 64%-ában palackos gázt használnak, egyébként fával f űtenek. A vezetékes gáz
bevezetését a lakosok nem igénylik, a fa — különösen, ha lopott — olcsóbb megol-
dást jelent.
A háztartások jelent ős része rendelkezik az alapvet ő háztartási felszerelésekkel:
hagyományos mosógép a családok 61%-ában van, automata mosógép is található
15%-os arányban. Színes TV-t néz a családok 58,4%-a, parabola antennával ren-
delkezik 56%, 25%-uknak van fagyasztóládája, a családok 28,4%-a rendelkezik
személygépkocsival, 5,6% teherautóval stb. Viszonylag kevés, mindössze 11 video-
magnó, 3 személyi számítógép, 3 CD-lejátszó, 7 mikrohullámú süt ő, 4 mobiltelefon
stb. található a vizsgált háztartásokban. Ezek az átlagos adatok az országos átlagnál
magasabb életszínvonalat jeleznek, de helyi szinten nagy különböz őségeket takar-
nak. A kászoniak között viszonylag sok a tehet ős család, átlagosan is magasabb az
életszínvonal, mint az ország más vidéki térségében, de ugyanakkor n ő a szegények
száma is, fokozódó szociális gondot jelent az egyedülálló id ős emberek, különösen
a roma családok helyzete.
Beszélhetünk-e piacorientáltságról?
A termelt és az értékesített termékek mennyiségére vonatkozó adatokból kit űnik,
hogy a kászoniak jelent ősebb mértékben csak négy mez őgazdasági terméket értéke-
sítenek: a gyapjú 68%-át, a tej 59%-át, a burgonya közel 38%-át és a hús 25%-át.
Elgondolkoztató először is az, hogy milyen kis mennyiségek kerülnek eladásra:
évente átlagosan, családonként 10,5 kg gyapjú, 1786 liter tej, 2787 kg burgonya,
68 kg hús. Nyilvánvaló, hogy ezek az értékek alulbecsültek, de ha kétszerese lenne a
valóság, akkor is túlságosan magas volna ezek értékesítésének tranzakciós költsége.
Fontos információ számunkra az értékesítés mikéntje: dönt ő többségben háznál
vagy cégekkel, szerz ődéses alapon értékesítik termékeiket (els ősorban a tejet).
Nagybani piacra vagy városba alig van, aki eljutna a termékeivel, helyi piac, kira-
kodó vásár pedig nincsen (2. ábra).
2. ÁBRA
Az értékesítés módja (válaszok száma)
(The Method of Sale)
u Állami szerződéssel
188
u Háznál
183
u Városi piacon
u Cégekkel szerz ődéssel
Helyi vásáron
s Nagybani piacon
Forrás: Kérdőívek 2001.
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 165
Gyakori a termékcsere: burgonyát adnak gabonáért, vagy egyéb termékekért (pl.
szőlő) a déli megyékb ől ide jövőknek. Az értékesítés vonatkozásában nincs szerve-
zett együttműködés, nagy a bizalmatlanság az emberek között, és gyakori a felvá-
sárlási ár leszorítása azáltal, hogy a szomszédok alacsonyabb áron is eladnak, csak
szabaduljanak feleslegeikt ől, minél hamarabb pénzhez jussanak.
A legellentmondásosabb válaszokat az erd őgazdálkodással kapcsolatban kaptuk.
Bizonyos, hogy a fa feldolgozási szintje igen alacsony. A megkérdezettek 7,1%-a
lábán, 2,5%-a rönkként, 4,1%-a f űrészáruként értékesíti, a tanulmányozott mintában
nincs faipari késztermék-gyártó és -forgalmazó.
Elenyésző en kevesen jelezték, hogy faanyagot adnak el vagy vásárolnak, a kérd ő-
íves felmérés szerint csak 8 személy értékesít f űrészárut, azok is kis mennyiségben,
és mindössze egy személy vásárol. Normális körülmények között, a kászoni termé-
szeti adottságok mellett, a fakitermelés és -feldolgozás olyan tevékenység, amely
kiegészítheti a mez őgazdasági jövedelmeket, és az informális beszélgetések meg-
erősítették ezt a feltételezésünket.
A mezőgazdasági termeléshez szükséges inputok (m űtrágya, vetőmag, növényvé-
dő szerek, tápok stb.) beszerzése is szervezetlen.
Bizonyos termékek vonatkozásában (burgonya, gyapjú) kínálati piac m űködik, az
inputok piaci kereslete pedig alacsony és atomizált.
Az értékesített termékmennyiség nagyságát és a piaci értékesítés módját illet ően a
fiatalabb gazdák, valamint a magasabban iskolázottak inkább piacorientáltak, na-
gyobb arányban értékesítenek városi piacokon és különböz ő cégeknél, de a piaci
mechanizmusok még nem nagyon érvényesülnek.
Csoportosítási ismérvek és az ezek közötti összefüggések
A fentiekben vázoltuk a főbb mutatók mennyiségi jellemzését a minta átlagára
vonatkozóan, de a vidékfejlesztés szemszögéb ől azt is fontos tudni, hogy melyek
azok a csoportok, amelyek a fejlesztések aktív résztvev ői, kezdeményezői lehetnek.
Ebbő l a célból behatóbban vizsgáltuk a minta részelemeit, amelyeket a bevezet őben
jelzett hat ismérv szerint csoportosítottunk: 1) a család átlagéletkora; 2) a családf ő
iskolázottsága; 3) foglalkoztatottság, azaz van-e legalább egy magángazdálkodó a
háztartásban (a), vagy van-e legalább egy mez őgazdaságon kívüli alkalmazott a
háztartásban (b); 4) mez őgazdasági gépekkel való felszereltség; 5) a család havi
összjövedelmi szintje; 6) a tulajdonban lév ő föld mennyisége. Ezek az ismérvek
általában nem függetlenek egymástól, így el őbb a köztük lév ő kapcsolatokat jelle-
mezzük, kiemelve néhány jellemz őt, ami a jövőbeli fejlesztés szempontjából fontos
lehet.
Az a tény, hogy a fiatalabb családokban a szakiskolát, illetve középiskolát vagy
fő iskolát végzettek aránya magas, kétségtelenül pozitív hatású lehet a fejlesztés
szempontjából, de elgondolkodtató, hogy a legfeljebb elemi iskolát végzettek között
a fiatalok aránya közel 40%-os (5. táblázat). Az a magyarázat, hogy az alacsonyabb
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
166 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
iskolázottságú fiatalok dönt ő hányada a roma családokból kerül ki, mit sem változ-
tat azon a tényen, hogy kevés esélyük van a piacgazdaságba való beilleszkedésre.
5. TÁBLÁZAT
A család átlagéletkora a családf iskolázottsága szerint
ő
(Average Age of the Family by Educational Level of the Householder)
A családfő iskolázottsága
Átlagéletkor Legfeljebb Szak- Közép- v. Összesen
Általános
elemi iskola felsőfokú
17 21 34 22 94
50 év alatt
39,5% 25,6% 75,6% 81,5% 47,1%
26 61 11 5 103
50 év vagy több
60,5% 74,4% 24,4% 18,5% 52,3%
43 82 45 27 197
Összesen
100% 100% 100% 100% 100%
Forrás: Kérdőívek 2001.
Azok a családok, ahol magángazdálkodó is van, 63%-ban a fiatalabb korosztályba
tartoznak, ők nagyobb valószínűséggel a fejlesztés résztvev ői lehetnek (6a. táblázat).
Az alkalmazottak 83%-a a fiatalabb családokban található, számukra a mez őgaz-
dasággal való foglalkozás valóban kiegészít ő jövedelemszerzést jelent (6b. táblá-
zat). Nehéz felbecsülni, hogy ez a csoport mennyire lesz aktív résztvev ője a vidék-
fejlesztésnek.
6a. TÁBLÁZAT
A család átlagéletkora aszerint, hogy a gazdaságban van-e magángazdálkodó
(Average Age of the Family by Private Peasants in Peasant Farm)
Magángazdálkodó a gazdaságban
Átlagéletkor Összesen
Nincs Van
58 36 94
50 év alatt
41,4% 63,2% 47,7%
82 21 103
50 év vagy több
58,6% 36,8% 52,3%
Összesen 140 37 197
100,0% 100,0% 100,0%
6b.TÁBLÁZAT
A család átlagéletkora aszerint, hogy a gazdaságban van-e alkalmazott
(Average Age of the Family by Employees in Peasant Farm)
Alkalmazott a gazdaságban
Átlagéletkor Összesen
Nincs Van
31 63 94
50 év alatt
25,6% 82,9% 47,7%
90 13 103
50 év vagy több
74,4% 17,1% 52,3%
Összesen 121 76 197
/00,0% /00,0% /00,0%
Forrás: Kérdőívek 2001.
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 167
A gépekkel jobban felszerelt családok 65%-a a fiatalabbak korosztályhoz tartozik
(7. táblázat).
7. TÁBLÁZAT
A család átlagéletkora aszerint, hogy a gazdaság rendelkezik-e traktorral,
kombájnnal vagy kaszálógéppel
(Average Age of the Family by Traktor, Harvester or Reaper in Peasant Farm)
Traktor, kombájn vagy kaszálógép
Átlagéletkor Összesen
Nincs Van
50 év alatt 50 44 94
38,8% 64,7% 47,7%
79 24 103
50 év vagy több
61,2% 35,3% 52,3%
Összesen 129 68 197
100,0% 100,0% 100,0%
Forrás: Kérdőívek 2001.
A 94 fiatalabb háztartás közül csak 39 tartozik a magasabb jövedelmi csoportba,
igaz viszont, hogy a magasabb jövedelm űek közel 70%-a fiatalabb korosztályú
(8. táblázat).
8. TÁBLÁZAT
A család átlagéletkora aszerint, hogy mennyi a család összjövedelme (lej)
(Average Age of the Family by the Its Total Income)
A család összjövedelme
Átlagéletkor Összesen
<1,8 mill. 1,8-3 mill. >3 mill.
50 év alatt 34 21 39 94
37,4% 44,7% 69,4% 48,2%
57 26 18 101
50 év vagy több
62,6% 55,3% 31,6% 51,8%
Összesen 91 47 57 195
100,0% 100,0% 100,0% /00,0%
Forrás: Kérdőívek 2001.
A föld tulajdona nagyobbrészt az id ősebb korosztályé: az 5 ha fölötti földbirtok
64%-ban az 50 év fölötti családoké és csak 44%-ban a fiatalabbaké (9. táblázat).
9. TÁBLÁZAT
A földtulajdon megoszlása a családok átlagéletkora, s a gazdaság nagysága szerint
(Distribution of the Land Property by the Average Age of the Families and the Size
of the Peasant Farm)
Átlagéletkor Mennyi földdel rendelkezik a gazdaság
<1 ha 1-5 ha Összesen
5-10 ha >10 ha
50 év alatt 24 26 31 13 94
80,0% 44,1% 39,7% 43,3% 47,7%
6 33 47 17 103
50 év vagy több
20,0% 55,9% 60,3% 56,7% 52,3%
Összesen 30 59 78 30 197
100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
Forrás: Kérdőívek 2001.
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
168 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
Azokban a családokban, ahol magángazdálkodó van, a családf ő 58%-ának legfel-
jebb általános iskolai végzettsége van, és csak 17,5%-uk rendelkezik közép- vagy
felsőfokú végzettséggel (10a. táblázat).
Az alkalmazottak közel azonos arányban kerülnek ki az általános, a szakiskolát
végzettek vagy a magasabb képzettség űek közül, de az átlagos képzettségük egyér-
telműen magasabb, mint a magángazdálkodóké ( 10b. táblázat).
10a. TÁBLÁZAT
A családfő iskolázottsága aszerint, hogy a gazdaságban van-e magángazdálkodó
(Educational Level of the Householder by Private Peasants in Peasant Farm)
Magángazdálkodó a gazdaságban
A családfő iskolázottsága Összesen
Nincs Van
Legfeljebb elemi szint 32 11 43
22,9% 19,3% 21,8%
60 22 82
Általános iskola
42,9% 38,6% 41,6%
Szakiskola 31 14 45
22,1% 24,6% 22,8%
17 10 27
Középfokú, fc ls ű lo kú
12,1% 17,5% 13,7%
Összesen 140 57 197
100,0% 100,0% 100,0%
10b. TÁBLÁZAT
A családfő iskolázottsága aszerint, hogy a gazdaságban van-e alkalmazott
(Educational Level of the Householder by Employees in Peasant Farm)
A családfő iskolázottsága Alkalmazott a g
gazdaságban
Összesen
Nincs Van
Legfeljebb elemi szint 30 13 43
24,8% 17,1% 21,8%
61 21 82
Általános iskola
50,4% 27,6% 41,6%
Szakiskola 22 23 45
18,2% 30,3% 22,8%
Középfokú, fels őfokú 8 19 27
6,6% 25,0% 13,7%
Összesen 121 76 197
100,0% 100,0% 100,0%
Forrás: Kérdőívek 2001.
A géptulajdonosok képzettségi szintje magasabb, 90%-uk legalább általános isko-
lai végzettséggel rendelkezik (11. táblázat).
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 169
11.TÁBLÁZAT
A családfő iskolázottsága aszerint, hogy a gazdaság rendelkezik-e traktorral,
kombájnnal vagy kaszálógéppel
(Educational Level of the Householder by Tractor, Harvester or Reaper
in Peasant Farm)
Traktor, kombájn vagy kaszálógép
A családfő iskolázottsága Összesen
Nincs Van
36 7 43
Legfeljebb elemi szint
27,9% 10,3% 21,8%
51 31 82
Általános iskola
39,5% 45,6% 41,6%
30 15 45
Szakiskola
23,3% 22,1% 22,8%
12 15 27
Középfokú, fels ő fokú
9,3% 22,1% 13,7%
129 68 197
Összesen
100,0% 100,0% 100,0%
Forrás: Kérdőívek 2001.
Nem annyira szoros az összefüggés az iskolai végzettség és a család jövedelmi
szintje között, mint ahogyan azt az átlagértékek mutatják: a magasabb jövedelmi
kategóriába tartozók 29,8%-ának általános iskolai végzettsége van, 28,1%-ának
szakiskolai, 28,1%-ának pedig közép- vagy fels őfokú. A kis jövedelműek közel
kétharmadának legfeljebb általános iskolai végzettsége van (12. táblázat).
12.TÁBLÁZAT
A családfő iskolázottsága aszerint, hogy mennyi a család összjövedelme (lej)
(Educational Level of the Householder by Total Income of the Family)
A családfő A család összjövedelme
Összesen
iskolázottsága <1,8 mill. 1,8-3 mill. >3 mill.
25 9 8 42
Legfeljebb elemi szint
27,5% 19,1% 14,0% 21,5%
42 22 17 81
Általános iskola
46,2% 46,8% 29,8% 41,5%
19 10 16 45
Szakiskola
20,9% 21,3% 28,1% 23,1%
5 6 16 27
Középfokú, felsőfokú
5,5% 12,8% 28,1% 13,8%
91 47 57 195
Összesen
100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
Forrás: Kérdőívek 2001.
A földtulajdonnal rendelkez ők nagyobb részének alacsonyabb a képzettsége (az
5-10 ha-ral rendelkez ők 67%-ának, a 10 ha-nál többet birtoklók 70%-ának legfel-
jebb általános iskolai végzettsége van) (13. táblázat).
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
170 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
13. TÁBLÁZAT
A családfő iskolázottsága aszerint, hogy mennyi földdel rendelkezik a gazdaság
(Educational Level of the Householder by Its Land Property)
A családfő Mennyi földdel rendelkezik a gazdaság
iskolázottsága Összesen
<1 ha 1-5 ha 5-10 ha >10 ha
8 15 16 4 43
Legfeljebb elemi szint
26,7% 25,4% 20,5% 13,3% 21,8%
4 25 36 17 82
Általános iskola
13,3% 42,4% 46,2% 56,7% 41,6%
14 12 14 5 45
Szakiskola
46,7% 20,3% 17,9% 16,7% 22,8%
4 7 12 4 27
Középfokú, fels őfokú
13,3% 11,9% 15,4% 13,3% 13,7%
Összesen 30 59 78 30 197
100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
Forrás: Kérdőívek 2001.
A magángazdálkodóknak kevesebb, mint fele (45,6%-a) rendelkezik valamiféle
mező gazdasági géppel. Nagyobb arányban van gép ott, ahol nincs magángazdálko-
dó (14a. táblázat). A mezőgazdaságon kívüli alkalmazásban lév ők 57,4%-ának van
a tulajdonában gép. Ezek közül kerülnek ki a bérmunkában talajm űvelést végzők is
(14b. táblázat).
14a. TÁBLÁZAT
Magángazdálkodó a gazdaságban aszerint, hogy a gazdaságban van-e traktor,
kombájn vagy kaszálógép
(Educational Level of the Householder by Its Land Property)
Magángazdálkodó a gazda- Traktor, kombájn vagy kaszálógép
Ságban Összesen
Nincs Van
Nincs 103 37 140
79,8% 54,4% 71,1%
Van 26 31 57
20,2% 45,6% 28,9%
Összesen 129 68 197
100,0% 100,0% 100,0%
14b. TÁBLÁZAT
Alkalmazott a családban aszerint, hogy a gazdaságban van-e traktor,
kombájn vagy kaszálógép
(Employee in the Family by Tractor, Harvester or Reaper in Peasant Farm)
Alkalmazott a családban Traktor, kombájn vagy kas zálógpé
Összesen
Nincs Van
Nincs 92 29 121
71,3% 42,6% 61,4%
Van 37 39 76
28,7% 57,4% 38,6%
Összesen 129 68 197
/00,0% /00,0% /00,0%
Forrás: Kérdőívek 2001.
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 171
Azok közül a családok közül, amelyekben magángazdálkodó is van, közel 30% a
legalacsonyabb, míg 31,6% a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozik
(15a. táblázat).
Azok közül a családok közül, amelyekben legalább egy családtag dolgozik vala-
hol, a többség (68,4%) a magasabb jövedelmi kategóriába tartozik, míg kevesebb
mint ötödük az alacsonyabba (15b. táblázat).
15a. TÁBLÁZAT
Magángazdálkodó a családban aszerint, hogy mennyi a család összjövedelme (lej)
(Private Peasant in the Family by the Total Income of the Family)
A család összjövedelme
Magángazdálkodó a
Összesen
családban <1,8 mill. 1,8-3 mill. >3 mill.
64 36 39 139
Nincs
70,3% 76,6% 68,4% 71,3%
27 11 18 56
Van
29, 7% 23,4% 31,6% 28,7%
91 47 57 195
Összesen
100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
15b.TÁBLÁZAT
Alkalmazott a családban aszerint, hogy mennyi a család összjövedelme (lej)
(Employee in the Family by the Total Income of the Family)
A család összjövedelme
Alkalmazott a családban Összesen
<1,8 mill. 1,8-3 mill. >3 mill.
73 28 18 119
Nincs
80,2% 59,6% 31,6% 61,0%
18 19 39 76
Van
19,8% 40,4% 68,4% 39,0%
91 47 57 195
Összesen
100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
Forrás: Kérdőívek 2001.
A magángazdálkodó, mint foglalkozás és a földtulajdonosi min őség között nincs
szoros kapcsolat: p1. az 5-10 ha-os gazdaságoknak csak 26,9%-ában van magán-
gazdálkodó, míg a 10 ha fölöttiek esetében 43,3%-ban ( 16a. táblázat).
Az 1 ha földtulajdon alatti háztartások több mint felében van legalább egy alkal-
mazott a családban, míg a 10 ha fölötti gazdaságok esetében ez az arány 33,3%. Az
igazi gondot az jelenti, hogy az 1 ha-nál kevesebb földdel rendelkez ő háztartások
közel felében, a nagyobb földtulajdonnal rendelkez ők több mint
60%-ában nincs alkalmazott, azaz pótlólagos jövedelemforrás (16b. táblázat).
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
172 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
16a.TÁBLÁZAT
Magángazdálkodó a gazdaságban aszerint, hogy mennyi földdel rendelkezik
a gazdaság
(Private Peasant in the Peasant Farm by lts Land Property)
Magángazdálkodó a Mennyi földdel rendelkezik a gazdaság
gazdaságban <1 ha 1-5 ha Összesen
5-10 ha >10 ha
Nincs 26 40 57 17 140
86,7% 67,8% 73,1% 56,7% 71,1%
4 19 21 13 57
Van
13,3% 32,2% 43 3% 28,9%
,
Összesen 30 59 78 30 197
100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
16b. TÁBLÁZAT
Alkalmazott a gazdaságban aszerint, hogy mennyi földdel rendelkezik a gazdaság
(Employee in the Peasant Farm by Its Land Property)
Alkalmazott a Mennyi földdel rendelkezik a gazdaság
gazdaságban <1 ha 1-5 ha Összesen
5-10 ha >10 ha
Nincs 14 40 47 20 121
46,7% 67,8% 60,3% 66,7% 61,4%
16 19 31 10 76
Van
53,3% 32,2% 39.7% 33.3% 38,6%
Összesen 30 59 78 30 197
100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
Forrás: Kérdőívek 2001.
Azon háztartások harmada, amelyekben gépi felszerelés van, az alacsony jöve-
delműek csoportjába tartozik, és csak 39,7%-uk ér el 3 millió lejnél magasabb havi
jövedelmet, tehát a gépek pótlására nincs fedezet (17. táblázat).
17. TÁBLÁZAT
A család összjövedelme aszerint, hogy a gazdaságban van-e traktor,
kombájn vagy kaszálógép
(Total Income ot the Family by Tractor, Harvester or Reaper in Peasant Farm)
A család összjövedelme Traktor, kombájn vagy kaszálógép
é
Nincs Összesen
Van
1,8 millió lejig 68 23 91
53,5% 33,8% 46,7%
1,8-3 millió lej 29 18 47
22,8% 26,5% 24,1%
Több mint 3 millió lej 30 27 57
23,6% 39 7%r, 29,2%
Összesen 129 68 197
100,0% 100,0% 100,0%
Forrás: Kérdőívek 2001.
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 173
Van ugyan pozitív kapcsolat a földtulajdon nagysága és a gépi ellátottság között,
de még a 10 ha-nál nagyobb birtokosok esetében is csak 56,7%-uk rendelkezik
gépekkel. Egyébként egyik birtokkategóriában sincs kihasználva a géppark
(18. táblázat).
18. TÁBLÁZAT
Rendelkezik-e traktorral, kombájnnal vagy kaszálógéppel aszerint, hogy mennyi
földdel rendelkezik a gazdaság
(Tractor, Harvester or Reaper in Peasant Farm by Its Land Property)
Mezőgazdasági Mennyi földdel rendelkezik a gazdaság
Összesen
gépek <1 ha 1-5 ha 5-10 ha >10 ha
27 43 46 13 129
Nincs
90,0% 72,9% 59,0% 43,3% 65,5%
3 16 32 17 68
Van
10,0% 27,1% 41,0% 56,7% 34,5%
Összesen 30 59 78 30 197
100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
Forrás: Kérdőívek 2001.
Az a tény, hogy még a 10 ha feletti gazdaságok több mint harmada is a legalacso-
nyabb jövedelmű csoportba tartozik, a pénzjövedelem sz űkösségét jelzi, amire több
magyarázat is adható (termékek csak kis részének értékesítése, a kihasználatlan
földtulajdon, a jövedelem eltitkolása stb.). Az 1 ha alatti földtulajdonosok esetében,
akik nem a vállalkozók csoportjába tartoznak, a f ő jövedelmi forrást a különböz ő
társadalmi juttatások jelentik (19. táblázat).
19. TÁBLÁZAT
A család összjövedelme aszerint, hogy mennyi földdel rendelkezik a gazdaság
(Total Income ot the Family by Its Land Property)
A család összjöve- Mennyi földdel rendelkezik a gazdaság
delme Összesen
<1 ha 1-5 ha 5-10 ha >10 ha
14 34 32 11 91
1,8 millió lejig
48,3% 58,6% 41,0% 36,7% 46, 7%
4 12 24 7 47
1,8-3 millió lej
13,8% 20,7% 30,8% 23,3% 24,1%
Több mint 3 millió 11 12 22 12 57
lej 37,9% 20,7% 28,2% 40,0% 29,2%
Összesen 29 58 78 30 195
100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
Forrás: Kérdőívek 2001.
Ebből a nagyon vázlatos ismertet őből is világosan kitűnik, hogy nem ugyanaz a
csoport birtokolja a földet, a t őkét (gépi felszerelést), a munkaer őt és a szakmai
hozzáértést, nem is beszélve a vállalkozói mentalitásról. Ilyen körülmények között a
tranzakciós költségek olyan nagyok, hogy hatékony mez őgazdasági termelésről
egyel őre nem lehet beszélni. Ez természetesen nem zárja ki, hogy néhány gazda-
ságban adott a termelési eszközök összhangja, de általában nem ez a jellemz ő. Kitö-
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
174 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
rési lehető sége annak a néhány gazdaságnak van, ahol együtt található a nagyobb
földtulajdon, a tőkeerő , a szakismeret, a kapcsolati háló; ezek lehetnek a fejlesztés
mozgatórugói.
Egyéni és közösségi életmód, innovációs magatartás
a kászoni kistérségben
A tanulmány második részében a hangsúlyt a kászoni emberek életmódjának
megismerésére helyeztük, és ezt behatóbban vizsgáltuk, azaz nem csak a minta
átlagában, hanem a jelzett csoportosítási ismérvek szerinti bontásban is. A követke-
ző kben az életmód néhány elemét vizsgáljuk részletesebben, azokat, amelyek a
fejlesztés szempontjából fontosabbak. Azokat a kérdéseket, illetve válaszokat ele-
mezzük, amelyek a helyi emberi er őforrásnak a fejlesztéshez való viszonyulását
jelzik.
1) Vannak-e lakossági megtakarítások, és mire szánják ezeket, illetve valósítot-
tak-e meg beruházásokat a háztartások az utóbbi 10 évben, és milyeneket?
2) Szükségesnek tartják-e a szakmai támogatást az eredményesebb gazdálko-
dáshoz, és milyen típusú segítséget igényelnek? Mennyire tartják szükséges-
nek az új ismeretek szerzését, és mi módon szerzik meg ezeket?
3) Részt vesznek-e a község társadalmi életében (istentiszteleteken, lakodalmakon,
temetéseken, mulatságokon, falugy űléseken), és milyen a viszonyuk a községi
elöljárókkal (polgármester, pap, orvos), illetve a falubeliekkel szemben?
4) Milyen az együttműködés a háztartások között, és milyen fokú a szakmai
érdekvédelmi szervezetekben való részvétel?
Az ezekre a kérdésekre adott válaszok tükrében próbáltunk meg néhány általános
következtetést levonni a kászoni emberek élet- és gondolkodásmódjára vonatkozóan.
Megtakarítások, beruházások
A gazdasági mentalitás fontos eleme a megtakarítási hajlandóság. A megkérdezet-
tek fele jelezte, hogy megtakarításokat tudnak elérni. Azok közül, akik most takaré-
koskodnak, első sorban váratlan kiadásokra tesznek félre pénzt (betegség, haláleset
stb.), a második helyen szerepel a családi ház felújítása, karbantartása, és csak a
megtakarítók egyharmada gy űjt pénzt arra, hogy a jöv őben a gazdaságát fejlessze.
A gyermekek taníttatása a megtakarítást végz ők egyötödénél szerepel megjelölt
célként. Kevesebben gyűjtenek arra, hogy a gyermekeik útnak indítását (házasság,
lakás) támogassák, vagy tartós fogyasztási cikkeket vásároljanak (3. ábra).
A megkérdezettek közül viszonylag nagy (43,7%) azoknak a részaránya, akik az
elmúlt három évben hosszabb ideig anyagi gondokkal küzdöttek. A f ő ok a váratlan
kiadás volt (betegség, haláleset [21,8%]), illetve a gazdaságban támadtak gondjaik,
pl. a kifizetések megkésése miatt. Kilábalást a nehézségb ől a háztartási kiadásokkal
való takarékoskodás, vagy/és bizonyos javak eladása biztosított. Jellemz ő, hogy
egyetlen család sem próbált bankkölcsönt felvenni.
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 175
3. ÁBRA
A takarékoskodás célja (válaszok száma)
(The Aim of Saving )
Váratlan kiadások 65
Lakásfelújítás 44
Gazdaságfejlesztés 35
Gyermek taníttatása 22
Gyermek útnak indítása 1111= 13
Tartós fogyasztási cikk vásárlása I-I 9
Utazás u5
Egyéb 03
Autó vásárlás 02
Forrás: Kérdőívek 2001.
Az elmúlt 10 év fejlesztéseire, valamint a következ ő 5 év terveire is rákérdeztünk.
A mintában szerepl ő háztartások közel fele hajtott végre valamilyen fejlesztést a
gazdaságában az elmúlt tíz évben. Legtöbben (62 család) épületet újítottak fel,
41 személy vásárolt gépet, 37-en az állatállományukat növelték. Egyetlenegy eset-
ben történt meg, hogy valaki a saját forrás mellett állami támogatást és banki hitelt
is igénybe vett.
A következő öt évben a megkérdezettek 36%-a tervez beruházást, ezek is ugyan-
azokat a fő irányokat követik: épület-felújítás (49 személy), gépvásárlás (28), állat-
állomány növelése (28). Néhányan technológiai fejlesztést (fej őgépvásárlást) ter-
veznek (5), valamint istálló építését (6). Banki hitelt senki sem szándékozik felven-
ni, 5 személy számít állami támogatásra. Az elmúlt évek során 2 személy nyújtott
be fejlesztési pályázatot egyikük nyert is támogatást épület-felújításra.
Azoktól, akik a következ ő években nem terveznek semmiféle beruházást, az okok
felől is érdekl ődtünk: legtöbbjük (76 válaszadó) a jövedelemhiányt jelölte meg,
mások (11 válaszadó) bizonytalannak látják a gazdaság jöv őjét. Vannak, akik nem
akarnak hitelt felvenni (9), és mindössze hatan jelezték, hogy a piaci bizonytalanság
miatt nem mernek belevágni a beruházásba.
Ez után az átlagos kép után vizsgáljuk meg, milyen eltérések mutatkoznak az
egyes csoportok között.
A fiatalabb háztartásokban nagyobb arányban takarékoskodnak (57,4%), és na-
gyobb a gazdaság fejlesztésére való törekvés (53,7%). Ez a cél az id ősebbek eseté-
ben csak 12,2%-ot tesz ki. A fiatalabb családoknál jelent ős a lakás felújítására
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
176 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
(55,6%), a gyermekek taníttatására (37%), tartós fogyasztási cikkek vásárlására
(14,8%) való takarékoskodás, de már a fiatalabbaknál is viszonylag magas (48,1%-os)
arányú a váratlan kiadásokra való felkészülés. A fiatalok közül is kevesen jelezték,
hogy autóvásárlásra (3,7%), vagy utazásra (7,4%) gy űjtenek.
A családfő iskolázottsága szerint is eltér a takarékoskodási magatartás (4. ábra).
4. ÁBRA
A takarékoskodási magatartás a családf iskolai végzettsége szerint (válaszok száma)
ő
(Saving Behaviour by the Educational Level of Householder)
D Tud takarékoskodni D Nem tud takarékoskodni
véPzettsén; IR
Szakiskola; 26 19
Forrás: Kérdőívek 2001.
Mindenekelőtt jóval nagyobb arányban takarékoskodnak a magasabban iskolázot-
tak (66,7%, szemben az alacsonyabb végzettség űek 46,5%-ával). Ami még fonto-
sabb, hogy a közép- vagy fels őfokú végzettség űek kétharmada els ődlegesen a gaz-
daság fejlesztésére eszközöl megtakarításokat. A váratlan kiadásokra való felkészü-
lés, takarékoskodás 54%-72% között változik, tehát minden csoport számára fon-
tos. A magasabb iskolázottsági csoportba tartozók céljai között a tartós fogyasztási
cikkek megszerzése, gyermekeik taníttatása és az utazás fontosabb, mint a kevésbé
iskolázottak csoportjaiban.
A foglalkozás szerinti csoportosításnál a magángazdálkodós háztartások kb. 50%-a
rendelkezik megtakarítással, míg azok közül, amelyekben alkalmazott is van,
60,5%-nak van megtakarítása. A megtakarítás céljai is eltér őek: a magángazdálko-
dók esetében a fontossági sorrend: a gyermekek iskoláztatása, illetve útnak indítása
(51,7%), a komfort növelése (48,3%), a gazdaság fejlesztése (44,8%) és egyebek
(34,5%). Ezzel szemben azokban a háztartásokban, ahol alkalmazott is van, els ő
helyen a komfort növelése szerepel (65,2%), másodikon pedig a gazdaság fejleszté-
se (52,2%).
Az összjövedelem szerint is szignifikáns eltérések vannak: a nagyobb jövedelmi
kategóriákba tartozók közel kéthermada tud félretenni, de a szegényebbek 44%-a is
takarékoskodik. A jobb módúak megtakarításai 63%-ban a komfort növelését cé-
lozzák, 54,3%-uk a gazdaság fejlesztésére is gy űjt, és viszonylag fontos cél a gye-
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekintő 177
rekek iskoláztatására, útnak indítására való tartalékolás. Minél szegényebb valaki,
annál nagyobb fontosságot tulajdonít a váratlan kiadásokra való felkészülésnek.
Egyébként ez a tétel minden csoportnál fontos cél.
A gépi felszereltség függvényében vizsgálva a takarékossági magatartást, azt jel-
zik az adatok, hogy akiknek már van, azok inkább tudnak (és akarnak) takarékos-
kodni. A gépi felszereltség szempontjából tehet ősebb csoport legnagyobb arányban
a komfort növelés célját jelölte meg, majd a gyermekekbe való beruházás követke-
zik, azonos arányban az „egyebekre", ami els ősorban a váratlan kiadásokat jelenti.
A gazdaság fejlesztése, mint további cél az utolsó helyen áll, de így is 43,6% jelezte
ebbéli szándékát. A gépi felszereléssel nem rendelkez ők 28,1%-a jelezte takarékos-
sága céljaként gazdasága fejlesztését.
A földtulajdon nagysága szerinti csoportokban arányosan n ő a megtakarítást vég-
ző k aránya, így a 10 ha fölötti csoportban 60% jelezte, hogy megtakarít. A nagyobb
földtulajdonosok is első sorban a komfort növelésére fordítják megtakarításaikat, és
kevesebb, mint 40% jelezte célként a gazdaság fejlesztését.
Mivel a megtakarítások nagyságrendjét nem ismerjük, feltételezhet ő, hogy a ke-
vésbé tehető s családoknál azért is jelezték kevesebben a fejlesztést, mint célt, mert
erre a megtakarítások összege nem elégséges.
Ez a néhány felsorolt adat is jól jelzi a nagyfokú kockázatkerül ő magatartást, va-
lamint azt, hogy a közeljöv őben is inkább presztízs-beruházásokat céloznak meg. A
beruházók érdekl ődésének homlokterében nem els ősorban a termelés szakosítása, a
termék feldolgozása vagy a piacra jutás lehet őségeinek javítása, szervezése áll. Ez a
tény azzal magyarázható, hogy a megkérdezettek nagy részének nincs a fejlesztés-
hez szükséges saját anyagi forrása, azaz reális lehet ősége a megfelel ő beruházások
megvalósításához. Vannak olyanok, akiknél nem az anyagi háttér képezi a sz űk
keresztmetszetet, hanem a piacgazdaságba való bekapcsolódáshoz szükséges tudás,
információ, kockázatvállaló magatartás stb. A felmérésb ől egyértelműen kitűnik,
hogy az átlagos kászoni a jövőben jobban akar élni, és a váratlan kiadásokra is
felkészül, ezért takarékoskodik, de nem fejleszt. Ha vesz is traktort, akkor vagy
használtat, vagy ha újat is vesz, de hazai gyártásút, ami olcsóbb vagy éppen támo-
gatott, viszont ez falja a gáz- és ken őolajat, javítási igénye nagy, m űködése bizony-
talan, tehát eleve drágábban termel. A fejlesztésben azért is óvatosak, mert a na-
gyobb beruházások csak növekv ő jövedelemből valósíthatók meg, aminek bevallása
nagyobb adófizetési kötelezettséget jelentene, márpedig ezt nem akarják vállalni. A
valóságos innovatív fejlesztésnek nyomát sem találtuk, ha csak a nemrég beindult
teleházat nem tekintjük annak. Ez viszont nem a háztartások megtakarításaiból,
azok fejlesztési szándékából származik, hanem a fiatal kistérségi menedzser pályá-
zataí alapján szerzett magyarországi közpénzekb ől. Egyébként jellemző, hogy most
arról folyik a helyiek vitája, amelyben a pap a hangadó, hogy az a terem, ahol a
teleház működik, arra szükséges, hogy lakodalmak idején a süteményeket tárolják,
és a teleházat fel kell számolni.
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
178 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
A szakmai tudás és támogatás megítélése
Elgondolkoztató tény, hogy az új gazdálkodási ismeretek szerzésével és a tovább-
képzéssel kapcsolatos kérdésünkre 122 személy, azaz a megkérdezettek 62%-a azt
válaszolta, hogy nem tartja szükségesnek új ismeretek szerzését. Az a 38,1%-nyi
válaszadó, aki nem zárkózik el tudása b ővítésétől, főleg más gazdálkodókkal, id ő-
sebb parasztemberekkel való beszélgetés útján próbál új ismeretekhez jutni. A gaz-
dasági tevékenységekben ma azok az 55 és 75 év közötti gazdák diktálnak modelle-
ket, akik a hagyományos kisparaszti gazdálkodás idején szocializálódtak. Követke-
zésképpen 1990 után a termelési folyamatban az a tudáskészlet mobilizálódott,
amelyet a hagyományos családi gazdálkodás keretében sajátítottak el fél évszázad-
dal ezel őtt.
Fele annyian jelezték, hogy részt vesznek gazdaköri el őadásokon, vagy hogy
rendszeresen olvasnak szaklapokat. Mindössze 14 személy állította, hogy szakirá-
nyú képzettséget kíván szerezni, és csak 11-en tekintették ismeretforrásnak a piaci
partnerekt ől kapható információkat (5. ábra).
5. ÁBRA
Hogyan szerzi be szakismereteit
(The Sources of Professional Knowledge)
Más gazdákkal való
beszélgetések során 57
Idősebb parasztemberekkel való
beszélgetések során 50
Gazdaköri/falugazdász által
szervezett el őadásokon I I 25
Rendszeresen olvas szaklapokat I I 20
Van szakképzettsége 14
Egyéb helyről 14
Piaci partnerekt ől
Forrás: Kérdőívek 2001.
Arra a kérdésre, hogy milyen szakmai támogatásra lenne szüksége az eredménye-
sebb gazdálkodáshoz, 147-en, azaz a minta 75%-a válaszolta, hogy nincs szüksége
szakmai támogatásra. Az az 50 személy, aki mégis elfogadna támogatást, a követ-
kezőt igényelné: 32-en arra vonatkozóan szeretnének információkat kapni, hogy mit
érdemes termelni, 16-an piaci információkat kérnének, tizen pályázatírásban várnak
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 179
segítséget, és mindössze öt ember jelezte, hogy érdekelné, mi várható az uniós
csatlakozás után. Ma Romániában kialakított szaktanácsadási hálózat m űködik.
Azok, akikre legjobban ráférne, semmiféle szaktanácsot nem igényelnek, még in-
gyen sem, hát ha még fizetni is kellene érte! Valójában nem is nagyon tudna mit
kezdeni a szaktanáccsal, hisz a gazdálkodás korszer űsítése pótlólagos ráfordításo-
kat, tehát a termelésbe való beruházást igényel. Még az is ódzkodik ett ől, akinek
volna erre anyagi fedezete, mert a növekv ő termelés értékesítési gondokat és nagyobb
adófizetési, járulékfizetési kötelezettségeket jelentene, amit igyekeznek elkerülni.
Ha arra is odafigyelünk, hogy a megkérdezettek 43%-a sohase olvas könyvet és
29%-a újságot sem, akkor kikerekedik a kép a humán t őke általános szellemi,
szakmai színvonaláról, arról, hogy mennyire érték ezen a tájon a tudás, a szakérte-
lem. Ezek a válaszok úgy is értékelhet ők, hogy itt önbizalomból nincs hiány, ami
részben pozitívum, de ha a fejlesztési lehet őségek szempontjából közelítünk a kér-
déshez, akkor már egyértelm ű, hogy a fejlesztés folyamatát a humán t őkével kell
kezdeni. Természetesen találkoztunk m űvelt, olvasott emberekkel is, de nem ez az
általános kép alakult ki a felmérés eredményeként.
Az új ismeretek szerzésének szükségességével kapcsolatos kérdésre igennel vála-
szolt a fiatalabb családoknak kb. 43%-a, míg az id ősebbeknek csak 34%-a. Érdekes,
hogy a legfeljebb elemi iskolát végzettek 44%-a mondott igent, míg a közép- vagy
felsőfokú képzettségűeknek csupán harmada. A foglalkozás szerint nincs jelent ős
különbség, a magángazdálkodók és az alkalmazottak is 36%-40% közötti arányban
mondtak igent. A gépparkkal rendelkez ők 47%-ban igényeltek új ismereteket,
szemben a géppel nem rendelkez ők csoportjával, ahol az az arány 33%-os volt. A
jövedelmi szinttel, illetve a birtoknagysággal n őtt az új ismeretek megszerzésének
igénye is, 46%-ig a 3 milliós havi jövedelemnél több, illetve 50%-ig a 10 ha-nál
nagyobb földtulajdonnal rendelkezők esetében. Jellemz ő, hogy minden csoportnál
az új ismereteket más gazdákkal, id ős parasztemberekkel való beszélgetések során
vélik elsajátíthatónak, ami jól mutatja a múlt, és nem a jöv ő felé fordulást. Ilyen
körülmények között innovatív hozzáállásról nem beszélhetünk, és a versenyképes-
ség fogalma is ismeretlen a legtöbb kászoni ember számára.
Együttm űködési készség, szervezettség
A fejlesztési programok kidolgozásának és végrehajtásának egyik lényeges felté-
tele, hogy szervezetten együttm űködjenek a résztvev ők. Az összeállított kérd őív
több kérdése is választ keresett arra, hogy milyen az emberek közötti együttm űkö-
dési készség. El őbb a minta egészére vonatkozóan fogalmaztuk meg a következte-
téseinket, majd a jelzett csoportosítási ismérvek szerinti elemzést végeztük el.
A gépi szolgáltatások, kölcsöngépek használata terén viszonylag jó az együttm ű-
ködés: Gyakori a kölcsönös kisegítés a rokonok, szomszédok között, és a gépi és
kézi munka ellentételezése. A túlnyomó többség gépi bérmunkával m űveli a földjét,
de számlát itt senki nem készít, tehát a piacosodás még nem jellemz ő. Egyébként a
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
180 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
régi géppark működtetése annyira alacsony jövedelmez őségű, hogy abból adóra,
járulékfizetésre nem is jutna.
A kalákarendszer is m űködik: azok, akik idegen munkaerőt alkalmaznak, 71%-ban
kaláka formában szervezik a munkát. A megkérdezettek 83%-a jelezte, hogy alkal-
milag, sőt rendszeresen besegít rokonnak, szomszédnak. Piaci értelemben vett bér-
munka, társadalmi járulékok fizetése nem jellemz ő, ez el őre vetíti a jöv őbeli szociá-
lis gondokat. Érdekes jelenség, hogy ezen a vidéken is nehéz napszámost találni a
nehezebb mez őgazdasági munkákhoz. A gazdák, még ha csak részid ős elfoglaltsá-
guk is van, nem vállalnak napszámot, még akkor sem, ha jól megfizetnék, mert ez
nem egyeztethető össze az önálló gazda státusával. A roma lakosság nagy részét
nem tekintik megbízhatónak, és fizikai er őnlétük sem olyan, hogy naphosszat ka-
szálni tudnának. Különösen keresett a fa feldolgozásában járatos ember, de „jó
szakember, aki reggel 10-kor még nem részeg, nem található", mondta az egyik,
faipari vállalkozó interjúalanyunk.
A megkérdezettek 56%-a együttm űködik más gazdálkodókkal, igaz, hogy ez jó-
részt a munkával való kisegítésre korlátozódik. Elenyész ően kevés azok száma,
akik más területen is együtt tudnának m űködni, például a termékek közös értékesí-
tése, feldolgozása, a termeléshez szükséges dolgok beszerzése terén, ami a fejlett
országokban a szövetkezés f ő területeit jelenti. A gyenge együttm űködési készségre
álljon itt két példa: a malom és a kenyérsütöde tulajdonosai képtelenek szót érteni,
bár a két épület közvetlen szomszédságban van; két vállalkozó is tervezi tejfeldol-
gozó létesítését, anélkül, hogy err ől külön-külön tudnának stb.
A termel ők összefogását többen ellenzik (105), mint ahányan támogatják (92). A
fiatalabb gazdák és az iskolázottabbak már felismerték az összefogás, együttm űkö-
dés szükségességét. Azokban a háztartásokban, amelyekben magángazdálkodó is
van, a megkérdezettek 53%-a szükségesnek tartja a termel ők szövetkezését, bár
egyel őre csak 49%-uk m űködik együtt más gazdákkal. Az alkalmazottak, akik csak
részidőben gazdálkodnak, 55%-ban válaszoltak igennel a termel ők szövetkezésére
vonatkozó kérdésünkre, és 62%-uk együttm űködik más gazdákkal. A magasabb
jövedelmi csoportba tartozók nagyobb hányada (54%-a) tartja szükségesnek a szö-
vetkezést, mint a kisebb jövedelm űek (42%), viszont a jelenlegi együttm űködésben
fordított a helyzet. A gépellátottság szerint kisebb arányban hívei a szövetkezésnek
azok, akiknek vannak gépei (38%), mint azok, akiknek nincsenek (51%). Az
együttműködő k aránya mindkét csoportban közel azonos, 56% körüli. A több föld-
del rendelkez ők 37%-a, míg az 1 ha alatti területtel rendelkez ők 75%-a tartja szük-
ségesnek a szövetkezést. Az 5-10 ha-os gazdák nagyobb arányban m űködnek
együtt (63%), míg a 10 ha fölöttiek csoportjában csak 40% jelezte, hogy együttm ű-
ködik más gazdákkal.
Ha csak ezeket az arányokat nézzük, akár bizakodóak is lehetnénk. A beszélgeté-
sekből viszont kitű nt, hogy nem csak a kölcsönös bizalmatlanság gátolja a szövet-
kezetesítést, de az embereknek fogalmuk sincs, hogyan m űködnek ma a világban az
értékesítési szövetkezetek. A szövetkezetekre vonatkozó ismeretek hiányát pótolni
lehetne, de addig, amíg az agrárszakember és maga a „szövetkezet" szó sokak sze-
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 181
mében vörös posztó, és a „komcsizás" máig is, még a szószékr ől is folyik, addig
ésszerű szerveződésrő l nem lehet beszélni. Az is tény, hogy jó szövetkezetet csak
erő s gazdaságok képesek létrehozni, akik képesek befektetni szövetkezeti üzlet-
részbe, ilyen pedig kevés van Kászonban, és még kevesebben vannak, akik akarják
is az összefogást. Az is akadályt jelent, hogy a termel ők nem akarnak a fekete,
illetve a szürke gazdaságból kilépni, nem akarnak vételi számlára értékesíteni, ha-
nem mindenféle papír nélkül. Márpedig az Európai Unióban egyre szigorúbb sza-
bály, hogy az élelmiszertermékek útját pontosan nyomon lehessen követni, egészen
a fogyasztóig, tehát a jöv őben a „rejtő zködés" nem tartható fent. Abban sem hajlan-
dóak egymással szót érteni, hogy egy bizonyos ár alatt nem vesztegetik el a termést,
így teljesen ki vannak szolgáltatva a felvásárlóknak.
A kászoniak egyik jelentő s gyengesége a szervezettség hiánya: a megkérdezettek
6,1%-a tagja a gazdakörnek, 2,5%-a a termék szerinti csoportosulásoknak, tehát a
mintabeli lakosságnak összesen 8,6%-a vesz részt valamilyen szakmai érdekképvi-
seleti szervezetben. Az id ő sebbek, a kevésbé iskolázottak, a kisebb jövedelemmel
rendelkezők, a gépekkel jobban felszereltek, valamint a 10 ha-t meghaladó földtu-
lajdonosok aránya az átlagnál valamivel nagyobb az érdekvédelmi szervezetekben,
ahol egyébként a mintánkban összesen 17 tagot jegyezhettünk fel a 197-b ől.
Ami az emberek közötti kapcsolatokat illeti, azok a válaszok alapján jónak ítélhe-
tő k. A megkérdezettek 95,4%-a jónak vagy nagyon jónak tartja a t őszomszédjával
való kapcsolatát, 92% általában jó kapcsolatot tart a falubeliekkel, 81% elégedett az
orvossal, 79%-uk a pappal, és a válaszadók 59,4%-a jó viszonyban van a polgár-
mesterrel is. A csoportok szintjén sincs lényeges eltérés.
Pozitívum, hogy van a községben egy kis számú, de jól képzett és tenni akaró
hangadó csoport, amelyikre számítani lehet a fejlesztési programok kidolgozásánál
és végrehajtásánál. Sajnos közöttük is sok az ellentét, ami csökkenti a hatékonysá-
gukat. A jöv ő ben szükség lenne az önkormányzat, a vállalkozók, a civil szerveze-
tek, a hangadó egyéniségek szorosabb együttm űködésére, jobb szervezettségére, de
egyel ő re ez nehézségekbe ütközik, mert vannak, akik egy személyes „messiás"
szerepében tetszelegnek.
A helyi társadalmi kapcsolatok jellemzése
A kászoni emberek társadalmi kapcsolatai sz űk körűek, a legmindennapibb társa-
sági kapcsolatforma a szomszédolás. A rokonlátogatás, a családi ünnepek, esemé-
nyek teszik színesebbé az életüket. A megkérdezettek 33%-a napi újságolvasó,
10%-uk naponta könyvet is olvas. Közel 43% vallotta, hogy sohasem olvas köny-
vet, 30% újságot, folyóiratot sem. A válaszadók közel fele (47%) még belföldön
sem utazott, döntő többségük (81%) sohasem járt külföldön. A legtöbb itt lakó
életébő l gyakorlatilag hiányzik a kulturális és sporteseményeken való részvétel:
színház, mozi, hangverseny, múzeum, sportmérk őzés stb.
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
182 Kitekint ő TÉT XVII. évf. 2003 s 1
Temetésre rendszeresen eljárnak (97,5%), lakodalmakon és istentiszteleteken kb.
84%-uk vesz részt, a falugy űlésekre 63% megy el, míg a mulatságokon való részvé-
teli arány 44%-os.
A közeli városokba, Kézdivásárhelyre és Csíkszeredába a kászoni megkérdezettek
2%-a jár naponta, 12%-uk hetente egyszer vagy többször, 36% havonta, a többiek
ritkán és 7,6%-uk sohasem volt a közeli városokban sem.
A fiatalabb családok nagyobb arányban vesznek részt a mulatságokon, lakodal-
makon, sőt a falugyűléseken is. Ők mozgékonyabbak, sokkal gyakrabban utaznak a
közeli városokba, és jók a kapcsolataik a községi személyiségekkel, a falubeliekkel.
Az iskolai végzettség szerint képzett csoportokban a magasabb végzettség űek a
legaktívabbak, náluk 74%-os a részvétel a mulatságokon is, meg a falugy űléseken
is. A megyeközpontba egyharmaduk legalább hetente jár, több mint fele legalább
havonta. Mindenkivel jó a viszonyuk.
A többi ismérv szerint képzett csoportok esetében sincsenek jelent ős eltérések a
helyi társadalmi eseményeken való részvétel szerint, és a másokkal való viszonyt
illetően.
Általános következtetések
A kistérség szintjén felmerül ő problémák megoldásában a helyi humán er őforrás
képzettsége, szervezettsége, együttm űködése mindenképpen döntően fontos ténye-
ző . E tanulmány célja az, hogy a különböz ő ismérvek szerint alkotott csoportokra
lebontva is felismerjük a tennivalókat a humán er őforrás fejlesztése terén, másrészt
meg az, hogy a helyi fejlesztési kezdeményezések támogatóit megismerjük.
A vizsgálat során megfogalmaztuk a beható elemzés részletes következtetéseit;
végezetül csak néhány általános elvet fogalmazunk meg a kászoni humán er őforrás
problematikájával kapcsolatban:
— A község gazdasági marginalizálódása egyrészt oka a humán t őke viszonyla-
gos elértéktelenedésének, de másrészt okozata is;
— A humán er őforrás szakmai képzettsége megfelelt az országos építkezéseken
való részvételre, a közeli városok üzemeinek kevésbé igényes munkahelyein, a
helyi termelési és fogyasztói szövetkezetekben, de a versenyképességen alapu-
ló piacgazdaságban a helyi aktív lakosságnak csak egy része képes helytállni;
— A mezőgazdaságban való foglalkoztatás csak azoknak a gazdaságoknak je-
lenthet hosszú távú megoldást, ahol biztosított az alapvet ő termel ő eszközök
összhangja, azaz a nagyobb földtulajdon mellett megfelel ő gépparkkal is ren-
delkeznek, van piacon értékesíthet ő termékük, ami a pénzügyi likviditásukat
fenntartja, és főleg van szakmailag képzett, viszonylag fiatal munkaer ő a ház-
tartásban, aki tudatosan vállalja a mez őgazdasági termelés kockázatát. A me-
zőgazdaság a legtöbb lakosnak csak kiegészít ő jövedelmet biztosíthat, tehát új
munkahelyek teremtésére van szükség;
- A vállalkozók számára csak úgy jelenthet vonzáskörzetet Kászon, ha nemcsak
olcsó raktárépületeket találnak itt, hanem megfelel ő számú és szakmát tudó
Vincze Mária - Mezei Elemér :
A romániai kászoni kistérség fejlesztésének emberi erőforrás-adottságai.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 155-183. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Kitekint ő 183
munkavállalót is, akiknek a munkafegyelme is megfelel ő. A humán tőke mi-
lyensége akadálya vagy mozgatója lehet a munkahely-teremtésnek;
— Reális gond, hogy az alkalmazkodásra képtelen lakosság részaránya növek-
szik, ezt a tendenciát kell megállítani és megfordítani. Ehhez a fiatalok megfe-
lel ő képzése, illetve a szociális háló és a helyi kohézió er ősítése szükséges;.
— Reális veszély az alacsony képzettségi fok újratermel ődése a fiatalok körében,
ami akadályozza a munkaer őpiacra való bejutásukat. Fontos az itt él ő fiatalok
tudás- és műveltségi szintjének növelése, hogy egyrészt át tudják venni a mo-
dern, innovatív tudást, képesek legyenek befogadni az újdonságokat, másrészt
hatékonyan tudjanak közrem űködni a hagyományok megőrzésében. Az infor-
mációhoz való hozzáférés biztosítása els ődleges feltétele a fejl ődésnek. Nem-
csak hiba, de egyenesen b űn volna a teleházi foglalkozások beszüntetése.
— A civil szerveződések gyengék, a közösségi kohézió alacsony szint ű, ennek fo-
kozása nélkül kevés esély van a fejlesztési programokba való bekapcsolódásra.
Kászon számára stratégiai cél a térség gazdasági és társadalmi hanyatlásának
megállítása, és ennek útja a humán er őforrás fejlesztésén át vezet.
Irodalom
A magyar korona országainak 1900 évi népszámlálása. (1902) Első rész. A népesség leírása községen-
ként. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 1.kötet. M.Kir. Központi Statisztikai Hivatal, Bu-
dapest.
Csanády A. (szerk.) (2001) A Homoród-vidéki falvak gazdasági viszonyairól. Munkafüzetek, 81. MTA
Politikai Tudományok Intézete. Etnoregionális Kutatóközpont, Budapest.
Dezvoltarea ruralá in Románia. Carta verde. (1998) Ministerul Agriculturii Alimentatiei. PHARE RO
9505-04-03, 1998, Bucuresti.
Kun I. (2002) A láthatatlan magyarok. — Mozgó Világ. 8. 87-104. o.
Recensámántul populatiei si locuin(elor din 7 ianuarie, 1992. (1992) Comisia Nationalá de Statisticá,
Bucuresti.
Vincze M. (2002) Vidéki helyzetelemzés. Kászoni esettanulmány. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda.