Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 117-129. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 117
GLOBÁLIS VILÁG, NYELVI ÉS KULTURÁLIS
HATÁSOK
(Global World, Linguistic and Cultural Effects)
KONCZOSNÉ SZOMBATHELYI MÁRTA
Kulcsszavak:
nyelvtudás globalizáció interkulturális tapasztalat
Győr a külföldi tőkebefektetések egyik célterülete. Az itt dolgozó menedzserek és alkalmazottak az
interkulturális környezet el őnyeit és nehézségeit napi munkájuk során is átélik. A szerz ő ismerteti az
egyik gy őri, külföldi tulajdonú vállalatnál végzett kutatását, amely négy területet érintett: egyrészt a
nyelvtudás, nyelvhasználat kérdését; másrészt a vizsgált személyek interkulturális tapasztalatait, felké-
szültségét; harmadsorban a motiváltságukat a munkában és a nyelvtanulásban; végül a külföldi tulajdo-
nos által közvetített hatást. A tanulmány végén a szerz ő következtetéseket von le a nyelvoktatásra, a
kultúrák közötti kommunikációra való felkészültségre, a nyelvek presztízsére, a fejlesztend ő területekre
vonatkozóan.
Bevezet ő
A világméretű globalizáció — mint a világgazdaság fejl ődésének egyik kiemelkedő
megatrendje — már sokak által leírt közhely. Mit jelent valójában a szó? Számos érv
hozható fel annak bizonyítására, hogy a világgazdaság egységesedési és integrációs
folyamatainak már hosszú ideje — sokak szerint évezredek óta — tartó, korábban
soha nem látott mérték ű felgyorsulása rejlik a globalizáció kifejezéssel jelölt össze-
tett jelenségcsokor mögött. Más megközelítés szerint azonban napjainkban valami
egészen új, korábban nem tapasztalt min őség kialakulását éljük át a világ kulturális
és gazdasági folyamataiban. Az elmúlt évezredek során mindenekel őtt a nemzetközi
kereskedelem kiterjedésének nyomán került sor a világ kulturális és gazdasági egy-
ségesedésére, a világ egyes részei közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok b ővü-
lésére és elmélyülésére. A legutóbbi száz év során azonban a világgazdaság integrá-
ciójának motorjává egyre inkább a külföldi tulajdonszerzés, a t őkekivitel vált, s
napjaink globalizációs folyamatait is dönt ő mértékben ez mozgatja. Az új típusú
globalizáció tehát a tulajdon világméret ű integrálódásán alapul (így pl. a multinaci-
onális vállalatok terjeszkedésén, a t őke szabad áramlásán, a vállalati koncentráción).
A globalizációnak gazdasági értelemben tehát az az els ődleges jelentése,
hogy a termelési egységek tulajdonosai, és még inkább a meghatározó irányí-
tói világszerte egyre inkább más országok vagy akár más földrészek polgárai
vagy gazdasági társaságai (Árva—Diczházi 1998, 78).
Ez a folyamat azonban inkább egyirányú utcának tekinthet ő, ugyanis a fejlett or-
szágokból kiinduló működőtő ke-kivitel több mint 90%-a az Egyesült Államokból,
Japánból, Nagy-Britanniából és Franciaországból érkezik, A nemzetközi tulajdono-
si integráció koncentráltsága miatt tehát inkább globális dominanciának nevezhet-
Konczosné Szombathelyi Márta :
Globális világ , nyelvi és kulturális hatások.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 117-129. p.
118 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1
jük ezt a folyamatot, és ez az ideológiák és kultúrák terén is alapvet ő minőségi
változást vont maga után. A világ kultúra- és ideológiafogyasztását egyre inkább a
fejlett országokból származó gazdasági társaságok ellen őrzik, ami egyre nagyobb
uniformizálódást eredményez az értékrendszer, a fogyasztás, a kultúra terén. Kultu-
rális hálózatukkal pedig hatékonyan befolyásolják a közvéleményt, s elfogadtatják
azzal a nemzetgazdaságok mind nagyobb hányadának külföldi tulajdonosok által
történ ő ellen ő rzését is. A tényleges gazdasági és kulturális globalizálódás el őmozdí-
tása (vagyis a régiók és országok kapcsolatainak sokoldalú er ősítése) összefér az
egyoldalú globális dominanciával való szembenállással. Azt a kérdést, hogy a glo-
balizálódás az emberiség fényes jöv ője vagy zsákutca, még nem lehet megválaszol-
ni. A nyerő stratégia hazánk számára egy olyan ésszer ű alkalmazkodás lehet, mely-
lyel igyekszik a globalizáció el őnyeit kihasználni, ugyanakkor a lehet ő legtöbbet
megő rizni saját európai és magyar identitásából. A rendszerváltással bekövetkezett
fordulat egyik alapvet ő eleme az ország megnyitása a külföldi m űködő tőke nagy-
arányú beáramlása el őtt a kilencvenes évek elejét ől, melynek hatására az e t őkével
működő cégek száma az évtized közepéig rohamosan n őtt (1996-ig 2000 fölé),
utána a növekedés már mérsékeltebb volt. A külföldi t őke aránya a vállalatok ösz-
szes jegyzett t ő kéjében 1998-ban 37,6%-ot, e vállalatok exportjának aránya az or-
szág exportjában 79%-ot ért el. A külföldi t őke beáramlásának egyik formája a
privatizáció volt, de megkülönböztetett jelent őségük van a zöldmez ős beruházások-
nak is (Schweitzer 2002).
A külföldi beruházókat Magyarországon els ősorban a viszonylag képzett, de még-
is relatíve olcsó munkaerő, a korszerű telekommunikációs és pénzügyi infrastruktú-
ra, a viszonylag képzett menedzserek, a korszer ű technológiák gyors elsajátítására
való készség vonzották. A magyarországi privatizáció következtében egy korábban
döntő részt zárt piacon részesedést tudtak szerezni, nyitni tudtak FÁK-beli és egyéb
közép-kelet-európai piacok felé. Ugyanakkor a külföldi beruházók nehezít ő körül-
ményként említik meg a nem kielégít ő jogi garanciákat, a gazdasági szabályozás
bizonytalanságait, a fejletlen közlekedési rendszert, valamint privatizált — egykori
állami — vállalatok esetében a túlfoglalkoztatást, az elavult információs szervezetet,
a rejtett környezeti károkat, a szervezetlenséget, az alacsony hatékonyságot stb.
Külföldi kontroll alatt van az ipar mintegy kétharmada, a távközlés több mint
90%-a, az energiatermelés- és elosztás közel 60%-a, a pénzintézeti szektor
70%-a, a kereskedelem fele (Árva—Diczházi 1998, 243).
Győ r a külföldi befektetések egyik célterülete. A fentebb említett el őnyök mellett
az ide történ ő működőtő ke-beruházásokat motiválhatta, hogy Gy őr korábban is erős
gazdasággal és nyugat-európai kapcsolatokkal rendelkezett, els ők között indult meg
itt a privatizációs folyamat, közel van Nyugat-Európához és három európai f ővá-
roshoz (Bécs, Pozsony, Budapest), viszonylag jó a közlekedési lehet őség. Budapest
és Pest megye után itt a legnagyobb a külföldi tulajdon aránya. A városban és von-
záskörzetében 2002 januárjában 339 vegyes, ill. külföldi cég m űködött. A külföldi
befektető k közül (melyek 41 országból érkeztek) a legnagyobb az osztrákok része-
sedése a jegyzett t őkében (52%), ő ket követik a németek és az angolok (12-12%), a
Konczosné Szombathelyi Márta :
Globális világ , nyelvi és kulturális hatások.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 117-129. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 119
hollandok, a franciák stb. (Páll 2002). A nemzetközi vállalatok más-más kultúra
hatását terjesztik.
A Győrött dolgozó magyar és más nemzetiség ű menedzserek az interkulturális
környezet el őnyeit és nehézségeit napi munkájuk során is átélik.
„A nemzetközivé válás — az idegen nyelv ismerete kérdésén túl — felvet egy,
a menedzserekkel szemben támasztott további elvárást: az arra való felké-
szültség igényét, hogy képesek legyenek egy más nemzeti kultúra közegében,
vagy több kultúrájú, multikulturális vállalati keretek között adekvát módon
irányítani, és a szoft tényez ők szinergiára vezet ő kiaknázását megtalálni."
(Borgulya 2002, 177)
A nyitott gazdaság által megkívánt újszer ű kommunikációra és interkulturális
érintkezésre nem csupán a menedzsmentnek, hanem az ilyen vállalatoknál dolgozó
alkalmazottaknak is szükségük van.
A témaválasztás oka
A fentebb leírt nemzetközi gazdasági integrációs folyamatok következtében a ma-
gyar munkavállalók is egyre gyakrabban kerülnek munkakapcsolatba külföldiekkel,
más kultúrák képvisel őivel. Az eredményes együttműködésnek többek között az is
előfeltétele, hogy az üzleti partnerek sikeresen tudják kezelni a kultúrák eltéréséb ől
adódó különbözőségeket. Ezért a hazai oktatásban is egyre inkább helyet kell kap-
nia az interkulturális feladatokra való felkészítésnek.
A kutatási minta
A vizsgált vállalat az 1993-ban zöldmez ős beruházásként létrejött, német—osztrák
tulajdonú VAW Alumíniumtechnika Kft, amely a vizsgálat id őpontjában — 2002
márciusában — kb. 550 főt foglalkoztatott, közülük 54 menedzser és adminisztratív
munkakörben dolgozó személy megkeresése és megkérdezése történt meg kérd őív
segítségével, s mindannyiuktól értékelhet ő válaszok érkeztek vissza.
A kutatás célja
Az említett id őpontban már tudott volt a vállalat minden dolgozója számára, hogy
egy norvég vállalat, a Norsk Hydro megvásárolta a VAW-t. Ekkor a vállalat vezeté-
sével időszerűnek tartottunk egy felmérést az idegen nyelvek és kultúrák témakör-
ében. Átfogó képet kívántunk kapni a vállalat e területén dolgozók nyelvtudásáról,
a nyelvek presztízsér ől, a fejlesztend ő területekről, a külföldi érdekeltségnek a
munka világára és a civil szférára gyakorolt hatásáról, a külföldiekkel való munka-
kapcsolat tapasztalatairól, az interkulturális kooperációra való felkészültségr ől, a
tulajdonosváltástól várt változásokról.
Konczosné Szombathelyi Márta :
Globális világ , nyelvi és kulturális hatások.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 117-129. p.
120 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1
A kutatás módszere
A kutatás súlypontja empirikus felmérés: információgy űjtés kérd őív segítségével.
Ennek összeállításakor figyelembe vettük a vállalatvezetés célját, a kutatás eredmé-
nyének várható hasznosítását a nyelvoktatás és a fels őoktatás számára. Igénybe
vettük két, hasonló jelleg ű munka kérd ő íveit és tapasztalatait: egyrészt a Pécsi Tu-
dományegyetemen 1996-ban Pécsett és Baranyában, másrészt András István által
1999-ben a Dunaferr Csoportnál végzett kutatás során használt kérd őíveket. Mind-
ezeket figyelembe véve a kérdéseket négy nagyobb téma köré csoportosítottuk:
1) nyelvtudás, nyelvhasználat;
2) interkulturális tapasztalatok, felkészültség;
3) motiváció;
4) a külföldi tulajdonos kultúrája által közvetített hatás.
Nyelvtudás, nyelvhasználat
A kérdőív első része felmérte a megkérdezettek interkulturális együttm űködésre
való nyelvi felkészültségét. 74,5%-uk szerint a külföldi tulajdonosi érdekeltség
szükségessé tette a célnyelv ismeretét, 21,8%-uk szerint csak kis mértékben növelte
ezt az igényt. Napi munkájukhoz 87%-uknak van szüksége idegen nyelv tudására
(nyilvánvaló tehát, hogy még a külföldi tulajdonosi érdekeltség ű cégeknél sem
minden alkalmazottnak kell idegen nyelven beszélnie). Nyelvtudásuk szintjét nem
mindegyikük tartja tárgyalóképesnek: 41,8%-uk egy nyelven, 10,9%-uk két, 3,6%-uk
három nyelven tartja magát tárgyalóképesnek az anyanyelvén kívül. Közülük a
németet használta leginkább munkanyelvként 68%, az angolt 14,5%, mindkét emlí-
tett nyelvet 14,5%.
Az osztrák—német tulajdonú cég felvásárlása a norvég befektet ő által növeli az
angolnak mint munkanyelvnek a jelent ő ségét. A vállalat sok pénzt áldoz a nyelvta-
nulásra (jelenleg fő leg az angolra), a tanfolyamköltségek átvállalásával, munkaid ő-
kedvezménnyel támogatja azt. A külföldi jelenlét tehát megnövekedett nyelvtudási
igényt hoz magával, aminek kielégítése érdekében szervezett vállalati kurzusok
növelik a nyelvtanulás lehet ő ségét. A nyelvtudás a vállalat számára stratégiai kér-
dés. Egyes számítások szerint ugyanis a kommunikációs zavarok nagyobb pénzügyi
kárt okoznak, mint a technológiaiak. A „Mely nyelv ismeretére lenne még/inkább
szüksége?" kérdésre adott válaszok is az angol presztízsének és szükségességének
erő teljes növekedését mutatják: a németet 12,7%, az angolt 65,4%, a kett őt együtt
9%-uk tartja szükségesnek. Tanúi lehetünk az angol nyelv uralkodó helyzet űvé
válásának, mely a vizsgált vállalatnál a munkanyelv váltásának és a globalizációnak
egyaránt következménye. A globalizáció következtében az angol nyelv tudása elen-
gedhetetlenné vált az egész világon.
„Szinte valamennyi szféra, az üzletit ő l a tudományosig, az informatikától a
közlekedésig közös érintkezési nyelvvé tette... Ugyanakkor megfordítva is
Konczosné Szombathelyi Márta :
Globális világ , nyelvi és kulturális hatások.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 117-129. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 121
igaz: a globalizáció egyik f ő eszköze az angol, illetve másként fogalmazva:
az angol egyik el őfeltétele a nemzetközivé válásnak." (Hidasi 2002, 9)
A nyelvek presztízsét mutatja annak a felmérése, hogy a válaszadók mely
nyelv/nyelvek elsajátítását tartják/tartanák fontosnak gyermekeik számára. Megne-
veztünk kilenc nyelvet (angol, francia, japán, kínai, latin, német, olasz, orosz, spa-
nyol), s egyéb kategóriával lehet őséget adunk egyéni igények jelzésére is. Az 1-t ől
9-ig rangsorolás során legfontosabbnak tartott nyelv kapott egyes sorszámot. Így a
nyelv helyezésének összpontszáma, és a nyelvet említ ők hányadosa olyan arány-
számot ad, amely akkor kedvez ő, ha értéke 1-hez közelít (pl. a spanyolt hárman
említik 2. helyen=6, tízen 3. helyen=30, tizennégyen 4. helyen=56, tizenegyen
5. helyen=55, kilencen 6. helyen=54, egy válaszoló pedig 7. helyen=7. Így
208/48=4,3, azaz a spanyolt a megkérdezettek a 4. és 5. hely közé rangsorolták,
inkább negyediknek, mint ötödiknek) (1. ábra).
1. ÁBRA
Gyermekének mely nyelv(ek) elsajátítását tartja a legfontosabbnak?
(Which Language(s) Do You Think the Most Important for Your Children
to Learn?)
Forrás: Kérdőívek 2002.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy az egyéb kategóriában sem történik említés
egyetlen szomszéd ország nyelvér ől sem (kivéve a németet), tehát a megkérdezettek
nem tartják szükségesnek, hogy gyermekeik szlovák, román, horvát stb. nyelveket
beszéljenek. Ugyanakkor az EU nyelvpolitikája szerinti ideális europolgár három
nyelvet beszél az anyanyelvén kívül, s ezek közül az egyik egy szomszédos nyelv.
A szomszédos országok nyelveinek népszer űsítése lehet a magyar nyelvpolitika
egyik feladata.
A vállalat minden területén fókuszba került a nyelvtudás. A válaszolók szerint
leginkább a mű szaki területen szükséges (33%), de a gazdasági (19,2%), a me-
nedzsment (17,4%), a kereskedelmi (16,5%), az adminisztratív (13,7%) munka
Konczosné Szombathelyi Márta :
Globális világ , nyelvi és kulturális hatások.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 117-129. p.
122 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1
eredményes végzése is szükségessé teszi azt. Eszerint tehát a m űszaki szakemberek
szakmai nyelvtudására mutatkozik a legnagyobb igény, de figyelemre méltó az is,
hogy az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottakkal szembeni idegennyelvtu-
dás iránti elvárás alig marad el a kereskedelmi és menedzser feladatokat ellátókétól.
Szintén tanulságos a nyelvtudás szerzésének útjait vizsgálni. A válaszolók több-
sége a nyelvtudáshoz több forrásból jutott hozzá (iskola, tanfolyam, célország, ill.
ezek variációi) (2.ábra).
2. ÁBRA
A nyelvtudás szerzésének útjai
(The Origin of the Language Knowledge)
iskola+tanfolyam+cél-
ország csak iskolában
18,8% egyéb 7,5%
0,3% csak tanfolyamokon
iskola+célország
20,7%
5,6%
csak célországban
tanfolyam+célország 0,0%
9,4%
iskola+tanfolyam
37,7%
Forrás: Kérdőívek 2002.
Ahogy a fenti ábrán látható, legnagyobb arányban az iskola és tanfolyam együtte-
sét említik, magas a „csak tanfolyam" kategória aránya is. A csak iskolában szerzett
nyelvtudás aránya 7,5%, legritkább az iskola és célország együttes említése. Egyéb
módként említésre került a magántanárral, ill. autodidakta úton való tanulás. Meg-
lepő, hogy az összes említések számát nézve a tanfolyamok jelent ősége (45,6%)
jóval meghaladja az iskolákét (36,5%) és a célországét (33,8%) a nyelvtudás szer-
zése szempontjából. Fontos feladat tehát az iskolai nyelvoktatás hatékonyságának
fejlesztése, valamint a külföldi — nyelvtanulással összekapcsolható — utazások szá-
mának növelése.
A kommunikatív nyelvtudás szükségességének újabb bizonyítéka az idegen nyel-
vek használata során leginkább nehézséget okozó tényez ők vizsgálata. Az 54 vá-
laszadó személy a gyakorlás lehet őségének hiányában (27%), a szókincs hiányossá-
gában (17,8%), a nyelvtani szabályokban (16,6%), a dialektusokban (10,7%) és a
beszéd, a szóbeli kommunikáció nehézségében (9,5%) látja a legnagyobb kihívást.
A szakmai nyelvet 9,5%, az írást 7,1%-ban említik nehézségként. A hazai külföldi,
ill. vegyes tulajdonú vállalatok jelent ős szerepet töltenek/tölthetnek be a nyelvtanu-
lás támogatásával (külföldi utazások, támogatott nyelvtanfolyamok).
Konczosné Szombathelyi Márta :
Globális világ , nyelvi és kulturális hatások.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 117-129. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 123
Interkulturális tapasztalatok, felkészültség
A kérdőív második részében annak vizsgálatára vállalkoztunk, hogy felmérjük,
hogyan tudnak felkészülni a vizsgált külföldi vállalat magyar alkalmazottai a kultú-
rák különbözőségéből eredő problémákra; milyen lehet őségeik voltak/vannak
multikulturális jártasság szerzésére. A külföldi tulajdonban lev ő vállalatok ugyanis
gyakran közvetítik a tulajdonos kultúráját, így ezek a kultúrák találkozásának jel-
legzetes helyszínei. A különböz ő kultúrák érintkezési, viselkedési, tárgyalási szoká-
saiban pedig nagy különbségek vannak, így könnyen támadhatnak félreértések,
téves értelmezések. Hogyan lehet eredményesen kommunikálni? Mit lehet tenni,
hogy a zavarokat megel őzzük?
A tanulás, a tudatosítás, a felkészülés és a tapasztalás kialakít egyfajta gondolko-
dásmódot, nyitottságot, rugalmasságot, empátiát, fejleszti az ítél őképességet. A
vizsgált vállalat megkérdezett alkalmazottainak 67,2%-a (ezen belül 10%-uk rend-
szeresen, 54% többször, 5% háromszor, 13,5% kétszer, 13,5% egyszer) vett rész
külföldi továbbképzésen (3. ábra).
3. ÁBRA
Hány alkalommal vett részt külföldi továbbképzésen?
(How Many Times Have You Participated in Foreign Training?)
egyszer kétszer háromszor többször rendszeresen egyéb
Forrás: Kérdőívek 2002.
4. ÁBRA
Milyen hosszú ideig vett részt külföldi továbbképzésen?
(How Long Have You Been in Foreign Training?)
80%
60%
40%
20%
0%
2 hétnél 2 hét- 1 hónap- 3 3 hónapnál
rövidebb 1 hónap hónap hosszabb
ideig
Forrás: Kérdőívek 2002.
Konczosné Szombathelyi Márta :
Globális világ , nyelvi és kulturális hatások.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 117-129. p.
124 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1
A külföldön tartózkodás azonban többnyire két hétnél rövidebb id ő volt (67,5%),
csupán 5,2%-uknál volt három hónapnál hosszabb (4. ábra).
Az el őző adatokból levonható az a tapasztalat, hogy csak az interkulturális isme-
retekkel való felvértezettség nyújthat reményt a „miscommunicatio" (gy űjtőfoga-
lom: félreértés, félremagyarázás, meg nem értés, meg nem értettség) elkerülésére. A
megkérdezettek 33%-a átélt már ugyanis a közös munka során olyan konflik-
tust/félreértést/mulatságos helyzetet, amely kifejezetten a kultúrák különböz őségére
volt visszavezethet ő . Persze már abban a tekintetben is óriási különbségek vannak a
kultúrák között, hogy mit tekintenek konfliktusnak (e témában legismertebb Geert
Hofstede, holland kutató által leírt négy kulturális dimenzió, illetve Edward T. Hall,
amerikai antropológus kontextussal kapcsolatos dimenziója). A konfliktusok forrása
lehet kognitív alapú általánosítás (sztereotípia, mely pozitív és negatív egyaránt
lehet) és affektív-érzelmi alapú el őítélet is, mely mindig negatív. Mindkett ő oka
kereshet ő az egyénben és a társadalomban is. Az egyén gondolkodását el őfeltevé-
sek, elvárások egész sora uralja, melyek éppúgy beépülnek az egyénbe, mint a kö-
zösség által közvetített minden más tudás. Olyan sematizáló, nem objektív, kognitív
folyamat eredményeként jönnek létre, amely során parciális tapasztalatokat általá-
nosítunk, csoport kategóriákat, illetve akkulturációs folyamatokat veszünk át direkt
vagy indirekt módon (Bergler—Six 1972). A pozitív sztereotípia (p1. az angolok
udvariasak, az olaszok jól énekelnek, a németek pontosak) megkönnyítheti az al-
kalmazkodást, meggyorsíthatja a döntést. A negatív sztereotípia, ill. az el őítélet
azonban gátolhatja az eredményes kommunikációt. Az interkulturális sztereotípia
vizsgálata Európában 2002-ben különös aktualitással bír. A feler ősödött integrációs
törekvések és politikai változások katalizátorként hatottak a nemzeti identitástudat
erő södésére. Így az európai integráció nehezebb része nem a pénzügyi vagy jogi
rendszerek különböz őségében vagy az államapparátus országonként eltér ő szerve-
ződésében keresend ő, hanem a kulturális sokszín űségben, értékrendbeli eltérésben
és az ezekb ől adódó kommunikációs nehézségekben.
A vizsgált gy őri vállalatnál a megkérdezettek 16,2%-a dolgozott is külföldön há-
rom hónapnál hosszabb ideig: német, osztrák, holland kollégákkal. A szerzett ta-
pasztalatok vegyesek: 33% nyilatkozott úgy, hogy szeret velük dolgozni; szintén
33% úgy, hogy mindegy, milyen kultúrabelivel dolgozik; 22% szeret velük dolgoz-
ni, de megítélésük szerint vannak zavaró momentumok. Csupán egy válaszadó írta,
hogy nem szeret külföldiekkel dolgozni, s egy sem jelölte meg azt a választ, hogy
jobban szeret saját kultúrájához tartozókkal dolgozni. Tehát megállapítható, hogy
minél nagyobb valakinek az interkulturális tapasztalata, annál türelmesebb az eset-
leges kommunikációs nehézségek iránt, annál zavartalanabb a kommunikáció. Ez
pedig záloga az üzleti sikernek és a politikai békességnek egyaránt.
Motiváció
A kérdőívben szerepl ő kérdések harmadik csoportja a motivációval kapcsolatos.
Arra kerestük a választ, hogy mi ösztönzi a vállalat megkérdezett dolgozóit a mun-
kában és a nyelvtanulásban. A kérdéscsoport els ő felében arra kértük őket, rangso-
Konczosné Szombathelyi Márta :
Globális világ , nyelvi és kulturális hatások.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 117-129. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 125
rolják az alábbi öt motiváló tényez őt ötjegyű skálán (a legjelent ősebb kapjon ötöt, a
legkevésbé jelentő s egyet): pénz, magasabb fizetés, jutalom; nyilvános elismerés;
előléptetés, státus; a feladatban rejl ő kihívás, bizonyítani akarás; az önmegvalósítás
lehetősége (5. ábra).
5. ÁBRA
Mi motiválja Ön szerint leginkább az ön kultúrájához tartozókat a munkában?
(What Do You Think the Most Important Insentive of People of Your Own Culture
in Working?)
pénz, jutalom EEll1111111111
nyilvános elismerés haa:P E5
E4
előléptetés, státus 1111111111111111111111111 3
2
1111111
kihívás 112112EIBEILN
®1
önmegvalósítás l
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Forrás: Kérdőívek 2002.
A kérdés tehát nem csupán a megkérdezettre irányult, hanem általánosítva a saját
kultúrájához tartozókra. A kialakult rangsorban a legfontosabbnak tartott motiváló
tényező a pénz (3,7), amely az emberek többsége számára stratégiai jelent őségű :
munkájuk értékét és mások általi értékelését tükrözi. Hiánya elégedetlenséget na-
gyobb erővel tud kiváltani, mint megléte elégedettséget. Ha elég sok van bel őle,
elveszíti motiváló erejét. Mivel a megkérdezettek fele a legfontosabb motivátornak
tartja a pénzt, így ezt az elégedetlenség egyfajta jelének tekinthetjük a közvélemény
szerint jól fizet ő cég alkalmazottai körében. A megbecsülési szükségletek fontossá-
gát jelzi az el őléptetés, státus második helyre kerülése (2,9). A harmadik fontosnak
tartott motiváló tényez ő , a bizonyítani akarás (2,8), illetve az önmegvalósítás lehe-
tősége (2,7) az a munkamotivációs üt őér, amely a 21. században rendkívüli fontos-
ságúvá vált. A nyilvános elismerést közel ilyen fontosnak tartják, hiszen kevés
dolog motivál jobban, mint a dicséret. Az elismerés utáni vágy univerzális jelenség.
A kérdéscsoport második fele a nyelvtanulás motivációira fókuszál. Egyesek azért
tanulnak nyelveket, hogy nemzetközibbé váljanak, mások — épp ellenkez őleg —
azért, hogy nemzeti azonosságukat meg őrizzék. A nyelvtanulási motivációk tehát
különfélék lehetnek:
— Ideológiai — a domináns hatalom nyelvének ráer őltetése a kiszolgáltatott
helyzetben lev ő népcsoportra;
Konczosné Szombathelyi Márta :
Globális világ , nyelvi és kulturális hatások.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 117-129. p.
126 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1
- Önazonosság, identitástudat er ősítése — különösen a kisebbségek esetében
jellemző (pl. a wales-i nyelv reneszánsza Nagy-Britanniában);
- A nyelvi és kulturális jogok meg őrzésének szándéka — pl. a québec-i franci-
ák érdekében rendelet írja el ő, hogy a francia nyelv ű feliratoknak kétszer ak-
koráknak kell lenniük, mint az angol nyelv űeknek;
- A sokszínűség meg őrzésének és biztosításának a szándéka (pl. az EU nyelv-
politikai irányzata);
- Formai követelményeknek, szakmai elvárásoknak való megfelelés kényszere
(pl. bizonyos címek, diplomák, pozíciók, kvalifikációk elnyerése);
- Nemzetközi érintkezés iránti igény — idegen kultúrák elsajátításának és sajá-
tunk megmutatásának igénye (Hidasi 2002, 10).
Mi ösztönzi a vizsgált vállalatnál megkérdezetteket arra, hogy idegen nyelveket
sajátítsanak el? A válaszokból az derül ki, hogy a felsorolt öt motiváló tényez ő
közül a nyelvtanulás motiváltságában a munkahelyi lehet őséget tartja a többség a
legfontosabbnak (35,7%). A kihívás (21,4%), a környezet motiváló ereje, illetve a
munkahelyi kényszer (15,4 — 15,4%) mellett jelent ős azok aránya is (11,9%), akiket
a kultúra iránti érdekl ődés mozgat. A szakmai elvárásoknak való megfelelés és a
nemzetközi érintkezés iránti igény tehát a legf őbb hajtóerők a nyelvtanulásban.
Érdekes tapasztalat egyrészt, hogy amíg a munkában a pénz motivál a legjobban, a
nyelvtanulásban ez szempontként nem jelent meg; másrészt szerencsésen kapcsoló-
dik össze a vállalati és az egyéni érdek: a munkahely által felkínált lehet őség (a
támogatott nyelvtanulás), illetve a vállalat nyelvtudás iránti igénye.
A külföldi tulajdonos kultúrája által közvetített hatás
A kérdések negyedik csoportja arra vonatkozott, milyen új elvárásoknak kell meg-
felelniük az alkalmazottaknak a külföldi tulajdonú cégeknél; a külföldi tulajdonos
által képviselt kultúra milyen értékeket közvetít, mit eredményez (a viszonyítás
alapja egyrészt az el őző cégeknél szerzett tapasztalat lehet, hiszen a VAW zöldme-
ző s beruházásként jött létre, illetve az itt szerzett multikulturális tapasztalat). A
vizsgált cégnél bekövetkez ő tulajdonosváltástól várnak-e változást a megkérdezet-
tek, s ha igen, milyen jelleg űt?
Az első kérdésre — „A külföldi tulajdonos az Ön cégénél milyen interkulturális
hatást közvetített?" — huszonhárom válaszlehet őséget soroltunk fel (András 1999,
65), amelyek közül a megkérdezettek tetszés szerinti mennyiségben választhatták ki
a szerintük legjellemz őbbeket a munka világából és a civil szférából (6. ábra).
A civil szférában bekövetkez ő legjelentősebb hatásként a felsorolt válaszlehet ősé-
gek közül (szokások átvétele; kapitalista szemléletmód; kulturális látókör b ővülése;
az ítél ő képesség alakítása; igényesség; a gondolkodásmód változása) a gondolko-
dásmód változását jelölték meg a válaszadók. A munka világában bekövetkez ő
operatív hatások közül (kötetlen munkaid ő; szokások átvétele; a tulajdonos szoká-
sainak megfelel ő viselkedés; normák átvétele; fegyelmezett, feszített munkatempó;
technikák, módszerek megismerése, átvétele, alkalmazása) legtöbben a technikák,
Konczosné Szombathelyi Márta :
Globális világ , nyelvi és kulturális hatások.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 117-129. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 127
módszerek átvételét, illetve a fegyelmezett, feszített munkatempót érzékelték válto-
zásként. A munka világában bekövetkez ő stratégiai hatások közül (központba kerül
a PR-tevékenység; nemzetközi összehasonlítás; a cég iránti elkötelezettség elvárása;
szakmai látókör bő vülése; fokozott környezetvédelem; igényesség; fokozott egész-
ség- és munkavédelem; a cég igényes küls ő/belső megjelenése; fokozott elvárások
teljesítése; profitszemlélet feler ősödése) a profitszemlélet feler ősödése mellett a
fokozott elvárások teljesítése változott meg markánsan a megkérdezettek vélemé-
nye szerint. Megfigyelhetjük tehát, hogy a vállalat vezetésének nem csupán a tech-
nikák átvételét, hanem a sokkal nehezebben, id őigényesebben formálható gondol-
kodásmód, fegyelmezettség, igényesség változását is sikerült elérnie az emberi
erőforrás-menedzselés új módszereivel.
6. ÁBRA
A külföldi tulajdon az Ön cégénél milyen interkulturális hatást közvetített?
(What Kind of Intercultural Effects Were Transmitted by Foreign Capital?)
kid
.1k:ív* átséde
a tul. Nzoká.urek r4. vIdkrcEN
rtnrük ffin:tele
few:Inwat rtunatalp5
tednkak rreg.26e
kirbu kerül 11FR-4~,
nermtk. mzehrolitá, •
a u:sg in'uti elklYelewit,ég
szakrnulawag lakkr
fl.att Li -1>ml~ •
it~ég
fiiaatteíyK mIlkawelJem
cég islyv, kiMitelv5~lere
tik«
Frefilverrteld fel&kibe 11111•1~•
0% 5% 10% 15% 20Io 25%
Forrás: Kérdőívek 2002.
A kérdéscsoport második fele a vizsgált cégnél bekövetkez ő jelentős, tervezett
változással (tulajdonosváltás: német—osztrákról norvégra, hivatalos munkanyelv
váltása németr ő l angolra) kapcsolatos elvárásokra kérdez rá. Minden változás meg-
tervezése és bevezetése konfliktusokat hordoz magában. A változást célzó er őfeszí-
tések gyakran ellenállásba ütköznek, melynek oka lehet egyéni és szervezeti féle-
lem az újtól, az ismeretlent ő l; ragaszkodás a szokásokhoz; félreértés és bizalomhi-
ány, illetve a hatalmi pozíció féltése. A változással szembeni ellenállást — felmérve
és megfelel ő módszereket, stratégiát alkalmazva — le lehet gy őzni. A változások
Konczosné Szombathelyi Márta :
Globális világ , nyelvi és kulturális hatások.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 117-129. p.
128 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1
mibenlétére tizenhárom válaszlehet őséget soroltunk fel, melyeket 1, 2 vagy 3
számmal lehetett értékelni: 1, ha várhatóan rosszabb lesz a helyzet; 2, ha nem vár-
ható érzékelhető változás; 3, ha egyértelm ű javulás várható (7. ábra).
7. ÁBRA
Az Ön cégénél bekövetkez ő tulajdonosváltástól Ön milyen változásokat vár?
(What Kind of Changes Do You Expect from the Ownership Change
of Your Company?)
munkatempó • sUb...~ ige„
UM
belső légkör '41
munkakörülmények Mav~Ifflw".
....V.AmokwiEMI11111~dm
keresetek IMMI11Paffir."" "
szakmai tudás
továbbképzési lehet őségek 9111111104rli NeatzffliMEEN 11§1
a munkahely biztonsága rffiffi n=ENA,:ffl,,LIS
, E31
02
foglalkoztatottság EZE
költségtudatosság
piaci lehetőségek
termékmin őség 11•11!!'1!: MM, 1 1 1
a vállalat eredményessége 110INIONWPLMEFm Iffiffigi=fla
a vállalat struktúrája
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Forrás: Kérdőívek 2002.
Az ábra alapján látható, hogy a válaszadók egy része rosszabb helyzetre számít a
munkahely biztonsága, a foglalkoztatottság és a bels ő légkör terén. Egyértelm ű
javulást várnak a vállalat eredményessége, a termékmin őség, a piaci lehet őségek, a
költségtudatosság, a továbbképzési lehet őségek és a szakmai tudás szempontjából.
Konczosné Szombathelyi Márta :
Globális világ , nyelvi és kulturális hatások.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 117-129. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 129
Összegzés, következtetések
1) A külföldi tulajdonú vállalatok a magyarországi tulajdonszerzéssel anyagilag is
érdekeltté válnak az ország küls ő és bels ő biztonságában. A külföldi vállalatok
jelenléte stabilizációs szerepet tölt be, így a nemzetbiztonsági stratégiának is
egyik elemét jelentik.
2) Bár több felmérés is azt igazolja, hogy a külföldi m űködőtőke-beruházások,
illetve a magyar privatizáció sajátos, mindenekel őtt külföldi tőkebevonásra épí-
tő útja egyre kisebb támogatást élvez a közvéleményben, ugyanakkor a dunán-
túli városokban — így pl. a Gy őrött — él ő k sokkal pozitívabban viszonyulnak a
nyugati befektető khöz, megtapasztalva a külföldi beruházások foglalkoztatási
és jövedelemszerzési el őnyeit.
3) A magyar menedzsereket és alkalmazottakat a multikulturális gyakorlat, ta-
pasztalat, illetve nyelvtudás versenyképes munkaer ővé teszi az EU-
országokban, illetve a világpiacon. 2004-re az EU tíz újabb államnak ajánlotta
fel a csatlakozást, mely lehet ő ség és kihívás is egyben. A külföldi tulajdonú
hazai vállalatok az interkulturális együttm űködés „felkészít ő műhelyei". Fo-
lyamatos vizsgálatuk motiválhatja az újabb kutatásokat és a fels őoktatás gya-
korlat-központúbb átalakítását.
4) A vizsgált külföldi tulajdonú cégnél a megkérdezettek úgy ítélték meg, hogy
átalakult, b ő vült kulturális látószögük, megnövekedett a szakmai utazások le-
hető sége. A külföldi jelenlét — amely megnövekedett nyelvtudásigényt hoz
magával — motiválja a nyelvtanulást, és az igény kielégítése érdekében
szervezett vállalati kurzusok növelik a nyelvtanulás lehet őségét.
5) Szükséges az iskolai nyelvoktatás hatékonyságának növelése, valamint a szom-
szédos országok nyelveinek népszer űsítése.
6) Az el őítéletek tanulással csökkenthet ők. Az oktatásnak jó esélyei vannak az
interkulturális kommunikáció el őítéletekbő l fakadó zavarainak leküzdésére.
Irodalom
András I. (1999) Termelés, kultúra, nyelv. Dunatáj Kiadó Kft., Dunaújváros.
Árva L.—Diczházi B. (1998) Globalizáció és külföldi tőkeberuházások Magyarországon. Kairosz Kiadó,
Budapest.
Bergler, R.—Six, B. (1972) Stereotype und Vorurteile. — Irle, M. (Hrsg.) Handbuch der Psychologie in
zwölf Banden. Bd. 7/2. Socialpsychologie. Hogrefe, Göttingen. 1371-1433. o.
Borgulya Istvánné (szerk.) (1999) A magyar menedzserek és az interkulturális feladatok '98. JPTE
Közgazdaságtudományi Kar, Pécs.
Borgulya Istvánné (2002) A szoft tényez ő k az átalakuló magyar gazdaságban. —Farkas F. (szerk.) A
magyar tudomány napja. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. 172-178.o.
Hall, E.T. (1994) Kontext and Meaning.—Samovar, L.A.—Porter, R.E. (eds.) Intercultural Cotnmunication.
Wadsworth Publishing, Belmont. 60-70. o.
Hidasi J. (2002) Metszéspontok: nyelvek és kultúrák. — Modern Nyelvoktatás. 2-3.9-13. o.
Hofstede,G. (1991) Cultures and Organizations: Software of the Mind. Mc Graw—Hill, London.
Pál] Gy. (2002) Tulajdonviszonyok változása a gazdasági társaságokban 1993-2000 között Gy őr-
Moson-Sopron megyében. — Adóvilág. 3.45-49. o.
Schweitzer I. (2002) A hazai beruházások alakulásának f őbb tendenciái az elmúlt évtizedekben és né-
hány tanulság. — Külgazdaság. 7-8.4-32. o.