Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 43-56. p.
1988. 2. évf. 3. sz. pp. 43 - 56
BARTA IMRE—ZSUGYEL JÁNOS:
GONDOLATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
GAZDASAGFEJLESZTÉSÉNEK ESÉLYEIR Ő L
I. Diagnózis
Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági-társadalmi fejl ődésével kapcsolatos
feszültségek a 80-as évek közepére országos jelent ő ség ű vé váltak. Bár a kedvez ő tlen fo-
lyamatok átfogó elemzése még nem történt meg, az ismert jelenségek alapján is meg-
állapítható, hogy az 1945 utáni korszak egyik legdinamikusabban fejl ő d ő térsége mára
az ország vezetésének egyik legtöbb fejtörést okozó területévé alakult át. A kibonta-
kozás feltételei kedvez ő tlenek és súlyosak. A világpiac — a megye gazdasági szerkeze-
tét és produktumát az országosnál is jobban leértékelte. A m ű szaki és strukturális
megújulás a követelményekhez képest túlságosan lassú. Igaz, hogy ehhez — részben a
megyei vállalatok jövedelemtermel ő és felhalmozóképességének csökkenése és a kény-
szer ű ségbő l tovább tartó restriktív gazdaságpolitikai kurzus miatt — a feltételek is csak
kis részben adottak. Összességében tekintve er ősböd ő tendenciák hatnak abban az
irányban, hogy a nehézipar fellegvárának tekintett megye depressziós térséggé váljék.
Az 1986. évi gazdálkodás gyengeségei — termelés, nyereség, beruházási export vissza-
esés — voltaképpen e tendencia szükségszer ű tünetei, amellyel szemben a helyi er ő k
jórészt tehetetlenek. Öner ő bő l most már ez a megye m űszakilag és strukturálisan nem
képes megújulni. Erre csak a gazdaság egészének ilyen irányú, s markánsabban érzé-
kelhet ő elmozdulásának keretébe ágyazottan és összehangoltan kínálkozik lehet ő ség.
A megye fejl ő désében meghatározó szerepet játszó ipar fejlesztésében az 50-
es évek er ő ltetett iparosításának idején a megye területén korábban kialakult ipari
struktúra kedvez ő adottságot jelentett az energetikai, kohászati és nehézvegyipari fej-
lesztésekhez. Az így kialakult ágazati aránytalanságokat a 60-as években sem sikerült
lényegesen megváltoztatni, majd a 70-es években a nagy volumen ű acélipari és vegy-
ipari fejlesztésekkel hosszú id ő re konzerválódott a féloldalas ipari struktúra, melyet az
alapanyagipar, energetika els ődlegessége és a feldolgozóipar alulfejlettsége jellemez.
A mezőgazdasági üzemek mintegy kétharmada kedvez ő tlen term ő helyi adott-
ságok között gazdálkodik. A szántóterület átlagos értéke négy aranykoronával alacso-
nyabb az országos átlagnál. A termelési szerkezet sem mindenütt felel meg az adottsá-
goknak. A mez ő gazdaság teljesít ő képességét nagyrészt behatárolta a kedvez őtlen ter-
m ő talajadottságokból adódó alacsony színvonalú jövedelemtermel ő képesség, mely a
felesztési lehet őségek minimumával csak az adott — alacsony — színvonalon való szin-
tentartást tudta célul t ű zni, másrészt a term ő helyi adottságokkal csak részben szá-
BARTA IMRE—ZSUGYEL JÁNOS:
Gondolatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megye gazdaságfejlesztésének esélyeiről
44 Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 45-56. p.
moló, a gazdálkodó szervek érdekeivel nagyrészt nem találkozó, naturális célokat ki-
t ű ző helyi mez ő gazdasági politika.
Az infrastruktúra fejlesztésében az er ő ltetett iparosítás által indukált feszült-
ségek felhalmozódása figyelhet ő meg. A kiemelt ágazatokhoz és településekhez kapcso-
lódó fejlesztések krónikus forráshiánya, illetve azok maradványjelleg ű kezelése a tar-
tós megoldások helyett az átmeneti megoldásoknak kedveztek, melyek újabb gondok
forrásává váltak. Ezzel párhuzamosan a nem kiemelt települések infrastrukturális po-
tenciáljának elhanyagolása és fokozatos felélése a településhálózat eróziójához és a ki-
emelt települések túlterheléséhez vezetett. A megye infrastruktúrájának alakulása f ő -
leg az ipar fejl ő déséhez kapcsolódott, de sem a termel ő i sem a lakossági infrastruktúra
kiépítése nem tartott azzal lépést. Az egyes térségek ellátottsága között jelent ő sek
az eltérések. Számottev ő az elmaradásunk az országos átlagtól a vezetékes vízellátás,
a csatornázás, az úthálózat kiépítettsége terén.
Az emberi tényező, a munkaerőstruktúra min ő ségi átalakulása nagyrészt csak
követte az első dleges gazdaságfejlesztés által kijelölt irányt. A kiemelt ágazatokban és
településeken számszer ű en jelentő sen fejl ődött a korszer ű technológiákat kiszolgáló
szakképzett munkaer ő , (szakmunkás, m űszaki értelmiségi) ugyanakkor az elmaradó
térségekben — nem utolsósorban a színvonalát vesztett oktatási, egészségügyi, kultu-
rális ellátás miatt — konzerválódott a kétlakiságra berendezkedett kisegít ő (segéd- és
betanított) munkásréteg, mely a szabad idejének jelent ős részét ingázással tölti, s így
igényes termelési feladatokra és fogyasztási szokásokra nehezen orientálható.
A megyében jelent ős szellemi potenciállal rendelkezünk. Ennek ellenére a
szellemi t ő ke hasznosulása, a kutatás-fejlesztés eredményessége elmarad a lehetséges
és szükséges színvonaltól. A napi gondok, a rövid távú érdekeltség miatt a vállalati
stratégiák kialakítása bizonytalan, és ezért jelent ő ségénél kisebb figyelmet kap a ku-
tató-fejleszt ő tevékenység.
Fokozódó gondot okoz a megye egyes térségeiben a munkaer ő foglalkozta-
tása. A munkaer ő mozgására alapvető en a spontán folyamatok jellemző ek. Ipari üze-
meinkben egyidej ű leg fellelhet ő munkaer ő felesleg és — f ő leg nehéz fizikai munkát
igényl ő szakmákban — a munkaer ő hiány.
A megye gazdaságának 1981-85 közötti fejlődése mind a korábbi tervid ő-
szakokhoz, mind a népgazdaságihoz képest ellentmondásosabban alakult. Ennek leg-
általánosabb, s a beruházásokkal is összefüggésbe hozható jegyei:
A VI. ötéves tervid ő szakban megyénkben folyó beruházási tevékenység
legfontosabb jellemz ő je, hogy a beruházási teljesítések mérsékl ő dése és szerkezeté-
nek 1979-ben megkezd ődött átrendez ő dése tovább folytatódott. A megye szocialista
szektorában 1981--85 között megvalósult beruházások értéke — folyó árakon számít-
va — 62 582 millió Ft, a népgazdaságinak 6,7%-a. Az el ő ző tervidő szakban a teljesítés
— ugyancsak folyó árakon — 77,3 Mrd Ft volt, a népgazdasági szint űnek 8,5%-a. A
VI. ötéves tervi 6,7%-os részesedés folyó árakon is több, mint 20%-os csökkenést
jelent. Ezzel a II. ötéves tervid őszaktól kezdve el ő ször csökkent megyénkben a beru-
házási tevékenység, a gazdasági potenciál, a népesség és a terület szerinti részesedési
aránya alá. A népgazdasági beruházási teljesítésb ő l való részesedés nagysága a II. és VI.
ötéves tervid ő szak között: 10,2%; 8,3%; 9,2%; 8,5%; 6,7% volt.
BARTA IMRE—ZSUGYEL JÁNOS:
Gondolatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megye gazdaságfejlesztésének esélyeiről
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 45-56. p.
45
Az állóeszközállomány és a kapacitások bels ő szerkezetének korszerűsödé-
séről, vagy fordítva, csak részleges adatok állnak rendelkezésre. Igy pl. a megye 20 leg-
nagyobb vállalatánál az állóeszközök nettó/bruttó érték aránya 1985 végén már sehol
nem érte el a 70%-ot (1984 végén a 20 nagyvállalat közül még 3-nál haladta meg azt).
A nettó/bruttó érték arány 1984-r ő l 1985-re a 20 vállalat közül 14-nél csökkent.
A nullára leírt termel ő eszközök aránya 1985 végén a 20 közül már 13 vállalatnál ha-
ladta meg a 20%-ot. Ezen belül a Borsod-nádasdi Lemezgyárnál a Tiszai Vegyi Kombi-
nátnál és a Borsodmegyei Állami Épít ő ipari Vállalatnál nullára leírt termel ő állóesz-
közök aránya 50% fölé emelkedett.
Az elmúlt öt év alatt a nemzetközileg is felgyorsult modernizációs folyamat-
tal néhány más vállalat kivételével megyénkben lényegében csak a vegyipar tudott
lépést tartani.
A fejlesztési lehet őségek tekintetében a vállalatok felhalmozóképessége, a
korábban megvalósított beruházások jövedelmez ősége nagyobb szerephez jutott. Az
1979-tő l érvényesül ő restrikció és a nagyvállalatok egy részének magas induló adós-
ságállománya, tartósan kedvez ő tlen pénzügyi poziciójuk azonban gyakran már nem-
csak a felhalmozási, de az állót ő ke egyszer ű pótlását, különösen t ő kés importból
lehetséges modernizációjukat is fékezte. A vállalatok — s az igen koncentráltan, dön-
tő en a korábban nagyberuházásokat megvalósítókat érint ő — állami kölcsön és beru-
házási bankhitel tartozása a tervid ő szak elején 36 Mrd Ft volt, ami 1985 végére 28 Mrd
Ft-ra mérsékl ő dött (az állami kölcsön tartozás állománya csökkent, a hiteleké viszont
nő tt ► . A tőkeáramlásban elért eredmények rendkívül szerények. Visszafejlesztésekre
pl. a bányászat és a mez őgazdasági termel ő szövetkezeti melléküzemágak kivételével
csak szórványosan került sor.
A vállalatok mozgástere részben küls ő , részben bels ő okokból — pl. saját
poziciójuk gyengülésébő l — ered ő en jelentő sen besz ű kült. Ennek csupán két össze-
tevő jét említve: a vállalatok pénzügyi poziciója romlott, a fizetési fegyelem laza, a
sorbanállás tartóssá vált; a költségvetési kapcsolatok a népgazdaságihoz képest szintén
kedvező tlenebb poziciót türköznek: 1981-ben az elvonások értéke 15,1; a támogatá-
soké 10,0 milliárd Ft, 1985-ben 20,9 illetve 15,1 milliárd Ft, az egyenleg 5,1 illetve
5,8 milliárd Ft.
A megye gazdasági potenciáljának arányát a pénzmozgások mindegyike je-
lentő sen meghaladja, az országos átlaghoz képest nagyobb redisztribuciót jelez, és a
jövő beni szelektív fejl ődés feltételeinek nagyobb mérv ű korlátozását is jelenti. Az el-
vonás magas aránya ui. a jó gazdálkodó szervek fejl ő dését fékezi, a támogatás — kü-
lönösen mivel az a folyó termelésre-értékesítésre koncentrált — ugyanakkor egalizál
és konzervál.
Az ipari termelés a tervid ő szak elején stagnált, ezt követ ő en három évig mér-
sékelten n ő tt, 1985-ben ismét csökkent. Öt év alatt a népgazdasági szint ű 11-12%-os
növekedéssel szemben megyénk iparának termelése mindössze 2,7%-kal emelkedett.
Legdinamikusabban a vegyipar (26%) és a gépipar (17%) fejl ődött. A bányászat ter-
melése ugyanakkor közel egyötödével, a kohászaté egytizedével csökkent. A fajlagos
anyag- és energiafelhasználás a vállalati takarékossági, szerelési intézkedések és az
anyag- és energiaracionalizálási beruházások hatásaként javult. Az export jövedelmez ő-
sége viszont nem javult megfelel ően. A kedvező tlen külpiaci körülmények pedig még-
BARTA IMRE—ZSUGYEL JÁNOS:
Gondolatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megye gazdaságfejlesztésének esélyeiről
46 Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 45-56. p.
inkább felszínre hozták a versenyképesség, a korszer űség színvonalában való elma-
radást.
A megye ipari szerkezetére tehát továbbra is a rugalmatlanság és a termékek
magas életkora jellemző. Az egyoldalú struktúra legfontosabb jellemzői: az alapanya-
gok, energia-és energiahordozók termelésének nagy aránya, a termékek alacsony fel-
dolgozottsági foka, s ezek és tőkeigényes, energiaigényes termékek exportjának magas
aránya.
A tervid őszakban fejlő dés helyett mérsékl ődött a lakossági szolgáltatóháló-
zat kapacitása! Az egy la kosra jutó szolgáltatás értéke 2070 Ft/év, az országos átlagnak
74%-a.
A megye kivitelez ő építőiparának teljesítménye — összehasonlítható árakon —
kétharmadára csökkent úgy, hogy már az 1980. évi termelés is 8%-kal alatta maradt
az el őz ő évinek. A kivitelez ő épít ő ipari termelésének csökkenése mellett az épít ő iparon
kívüli szervezetek épít ő ipari tevékenysége 1981-84 között 35%-kal b ő vült. A megyei
kivitelező k ezzel párhuzamosan növelték a megyén kívüli termelésüket (melynek ará-
nya az 1978-80 közötti 3%-ról 11 %-ra n ő tt). A termelés csökkenése a létszám 24%-
os, mintegy 11,7 ezer f ő csökkenésével járt együtt. A kapacitás leépülése tehát na-
gyobb volt a feladatok mérsékl ődésénél. Az épít ő ipari kapacitás struktúrájának a ke-
reslethez való igazodása elég nehézkesen haladt el őre, s a tervid ő szak végéig sem feje-
ző dött be. A fenntartási munkák formájában jelentkez ő igényeket pl. végig nem si-
került maradéktalanul kielégíteni. A versenytárgyalási formában leszerz ődött munkák
aránya az els ő 1983. évi 5%-ról 1985-re 15%-ra n őtt.
1980 - 85 között a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek 70% a -
gazdálkodott veszteségesen egy vagy több évben. A veszteséges szövetkezetek 68%-
ában a hat év alatt kétszer vagy annál többször fordult el ő veszteséges gazdálkodás,
23%-ukban négyszer, vagy annál többször kellett állami eljárás keretében vagy öner ő-
bő l rendezni a veszteségeket. 41 szövetkezetben állami veszteségrendezési eljárásra is
sor került. A megye iparának er ős koncentrációja és egyoldalú alapanyagtermel ő
jellege a mez ő gazdasági nagyüzemek helyzetét is kedvez őtlenebbé teszi. Az élelmiszer-
ipari kapacitások hiánya a mez őgazdasági nagyüzemek számára nem teszi lehet ő vé
a magas feldolgozottságú termékek termelésébe történ ő bekapcsolódást. Az ipari kon-
centráció körzetein kívül pedig az infrastruktúra elhanyagoltsága is nehezíti a magas
szint ű ipari-mez ő gazdasági kooperáció kibontakozását. A mez őgazdaság állóalapjai-
nak m űszaki színvonalában végül is a visszaesésre utaló tendenciák er ő södése vált jel-
lemzővé, különösen a gépállomány tekintetében. A talaj term ő képességének romlását
(pl. a talaj savanyodását) sem sikerült megállítani. A mez ő gazdasági termékek élelmi-
szeripari feldolgozottsága és az exportpiacok igénye közötti rés is tovább tágult. A fa-
fedolgozás színvonala, aránya sem javult kell ő képpen. A jelentő s arányú támogatások
ellenére a veszteséges gazdaságok száma növekedett. A szántóterület 12 500 hektár-
ral, a mez őgazdasági terület közel 7000 hektárral csökkent. A szántó mellett fogyott
az intenzív kultúrák területe is, mivel a kivágott sz ő lő és gyümölcsösök területe több-
szöröse a telepítéseknek. Emelkedett viszont a gyep, az erd ő és a m űvelés alól kivett
terület nagysága.
A szállítás hírközlés területén a már elért színvonal tartása is gyakran a lehe-
-
tő ségek korlátaiba ütköz ő erőfeszítéseket követelt. A vasúti közlekedés korszer űsítése
BARTA IMRE—ZSUGYEL JÁNOS:
Gondolatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megye gazdaságfejlesztésének esélyeiről
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 45-56. p. 47
a biztosító berendezések kivételével az igényekkel nem tudott lépést tartani. A pá-
lyák és a gördül ő állomány m űszaki színvonala tovább romlott. Emellett a tervid őszak-
ban is épült és korszer űsöd ő tt néhány állomás felvételi épülete. A tömegközlekedés jár-
m ű állománya elavult, korösszetétele kedvez őtlenebbé vált. A távbeszél ő állomások szá-
ma 14 382 darabbal gyarapodott.
1985 végén 2802 bolt és 1391 vendéglátóhely állt a lakosságrendelkezésére,
a megsz ű néseket is figyelembe véve ez 95 bolttal, illetve 46 vendéglátóhellyel több
az 1980. évinél. Az egységek számánál nagyobb mértékben emelkedett azok alap-
területe.
A környezetvédelmi ráfordítások révén a tervid ő szak elejére még jellemz ő
kedvezőtlen levegő- és vízszennyez ő dési értékek tekintetében némi javulás követke-
zett be.
II. Terápia
A terápiára vonatkozó elképzelések taglalása el ő tt célszer ű rögzíteni, hogy
a gazdaság- és területfejlesztési elgondolások nem lehetnek öncélúak, megvalósításuk
nem történhet a megye lakosságának életszínvonala és életkörülményei, illetve a 80-
as évek közepére er ősen behatárolt tehervisel ő képessége terhére.
A népgazdaság központi forrásai hasonlóképp nehezen mobilizálhatók a helyi
gondok enyhítésére, illetve megoldására, így túlnyomórészt a helyben képz ődő for-
rások hatékonyabb felhasználása t űzhető ki reálisan célul, ami a területünkön tevé-
kenyked ő gazdálkodó szervezetek, illetve a telepítéseink általános gazdasági helyzetére
tekintettel nem teszi lehet ő vé nagyszabású gazdaságátalakító programok indítását.
Reálisan csupán egy, a következ ő kben vázolt irányba való elindulásról lehet szó.
Így feltehető leg az a helyi gazdaság- és társadalompolitika hajtható eredményesen
végre, mely a jelenlegi struktúra tartósan életképes összetev ő inek megőrzésére és át-
mentésére, kiegészítésére orientál, a hosszú távon versenyképessé nem tehet ő tevé-
kenységek leépítése árán. A lehet őségek tekintetében a következ ő négy forrásra lehet
és kell építeni:
- a megyén belül mozgósítható forrásokra, mind a gazdasági szerkezet moder-
nizálása, mind a területi szintkülönbségek mérséklése szempontjából (pl.
milyen irányban fejl ő djön az ipari szerkezet, illetve hol lehet, vagy kell új
szervezeteket létrehozni, leányvállalatokat, telep, melléküzemág, szakcsoport
stb. formában);
- központi er ő forrásokra direkt, vagy preferenciák formájában;
- megyén kívüli szervezetek által telepítend ő részlegek számára kedvez ő felté-
telek biztosítása útján;
- tő kés cégekkel létesíthet ő közös vállalkozások szervezésével.
Világosan kell látni, hogy valós eredményre csak e négy lehet őség összekap-
csolása vezethet. Talán ennél is nagyobb nyomatékkal kell hangsúlyozni, hogy belát-
ható időn belül reálisan csak a kis lépések stratégiájára építhetünk. Ez viszont mind
az igénybevehet ő eszközök, mind a célok tekintetében nagyon sokrét ű, sokszint ű
megoldások útján lehetséges, illetve érhet ő el. A hosszú távon követhet ő irányokról
BARTA IMRE—ZSUGYEL JÁNOS:
Gondolatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megye gazdaságfejlesztésének esélyeiről
48 Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 45-56. p.
fő bb területenként, a közelmúltban született, vagy el ő készítés alatt álló kormányzati
döntéseket nem megismételve, (vaskohászatra, szénbányászatra, er ő m űépítésekre,
magasépít ő iparra és a húsiparra vonatkozóan) azok lényege a korszer űtlen és gazdaság-
talan kapacitások fokozatos leépítése (kohászatban, szénbányászatban) a kohászat
új profilokkal történ ő bővítése, s ennek érdekében a munkaer ő átképzése, átcsopor-
tosítása, a szénbányászatban (Bükkábrányban, Dubicsányban) új kapacitások kiépítése.
1. Ipar
A megye iparára az el ő z ő ekben megfogalmazott rendez ő elvek hatványozot-
tan igazak. Igy pl. az iparfejlesztés irányát — megyénkben is a népgazdasági összefüg-
gésekbe és a fejl ő dés általános vonulatába ágyazva — a területi érdekeket azonban a
korábbi id ő szakokhoz képest markánsabban érvényre juttatva — lehet meghatározni.
Megyei viszonylatban arányosságot, vagy harmóniát jelent ő állapotok elérésére tehát
nem lenne helyes törekedni (az amúgy is megvalósíthatatlan lenne). A mai ellentmon-
dásos helyzet, szerkezeti egyoldalúság, aránytalan területi eloszlás lazítása feltétlenül
kívánatos ugyan, világosan kell azonban látni, hogy megyénk iparát kifejezetten feldol-
gozó jelleg ű vé hosszú távon sem lehet, s nem is lenne célszer ű tenni.
Az iparfejlesztés kapcsán figyelembe veend ő, követendő fontosabb rendező
elvek, vagy korlátok:
- Az energetika (alapanyagipar és a feldolgozóipar jelenlegi arányait tartósan
fennmaradó realitásként célszer ű elfogadni. A kohászati, nehézvegyipari
kapacitások versenyképes új termékek termelésére történ ő átállítása csak
jelent ő s új beruházások indításával érhet ő el; hasonlóképpen elviselhetetlen
fejlesztési terheket jelentene a teljes feldolgozóipari vertikum rátelepítése a
meglévő alapanyagtermel ő kapacitásokra. Ezeken a területeken célszer ű a
kiegészítő jelleg ű , kis volumen ű és kiemelked ő jövedelmez ő séget biztosító
beruházásoknak zöld utat engedni, melyeket a vállalatok saját er ő bő l, illetve
általános feltételek mellett is (pl. bankhitel) hajlandók megvalósítani.
- A meglév ő kapacitások, illetve termelés ráfordításoldalról történ ő verseny-
képessé tételéhez „jó" kiindulási helyzetet teremt az elmúlt években felhal-
mozódott elhalasztott pótlási szükséglet. A következ ő években elvégzend ő
rekonstrukcióknál a kapacitások anyag-, energia és él ő munka megtakaritó
technológiákkal történ ő kiváltására kell koncentrálni, míg az ezen az úton
versenyképessé nem tehet ő kapacitások fokozatos elsorvasztását is vállalni
kell. A „fogyókúra" után megmaradó és megújult kapacitások képesek le-
hetnek a hazai ipar alapanyag- és félkésztermék-szükségletének versenyképes
kielégítésére, illetve egy kedvez ő bb konjunkturális helyzetben a termelés
importellentételezéséhez szükséges exportvolumen biztosítására.
- A jelenlegi — örökölt — struktúra versenyképessé tétele mellett törekedni
kell az új húzóágazatok kiépítésére is. Ehhez ki lehet használni az elsorvadó
ipari területeken a másirányú hasznosításra is alkalmas telephelyekben, épü-
letekben és infrastruktúrában megtestesül ő adottságokat. (Jó példa erre a
Kriptongyár—Chinoin akció). A mikroelektronikai összeszerel ő üzemek
BARTA IMRE—ZSUGYEL JÁNOS:
Gondolatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megye gazdaságfejlesztésének esélyeiről
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 45-56. p.
49
létesítése a kedvez őtlen adottságú iparilag fejletlen területeken rövid távon
hozhat eredményeket a munkaer őfelesleg megkötésével, de hosszú távon a
bedolgozásra, illetve futószalag-technológiára alapozott kooperációk az ipa-
ri- és munkaer őstruktúrára inkább konzerváló hatásúak lennének.
- Az elektronikai fejlesztésekben való innovatív részvétel lehet ősége a megye
szellemi potenciáljának bekapcsolásával érhet ő el. Itt jó adottságokkal rendel-
kezünk a Miskolci M űszaki Egyetem és a Kazincbarcikai Automatizálási F ő -
iskola szakembergárdájával. A gépész-kohász-bányász orientáció miatt azon-
ban illúziónak t űnik az elektronikai alapkutatásokba történ ő bekapcsolódás,
helyette inkább a robottechnika, irányítástechnika, komplex automatizált
technológiák terén lehet eredményeket várnunk.
Az igényes feldolgozóipari fejlesztések terén számunkra kínálkozó további
területek: növényvéd őszer, finomvegyszer, m űanyagfeldolgozás, élelmiszer-
feldolgozás, fafeldolgozás, a konténerizáció egyes berendezés típusai, fo-
gyasztási cikkek. A nyers- és alapanyagok magasabb feldolgozása: a m űanyag
és faipar ebb ő l a szempontból különösen nagy lehet ő ségeket kínál, annál is
inkább, mivel annak technikai (gépesítettségi) feltételei részben már ma is
adottak. A m űanyag- feldolgozó kapacitások nagyvállalatokhoz (BVK, TVK)
való telepítése azonban nem szükségszer ű ;
- a háttéripar körébe tartozó tevékenységek fejlesztése;
- a hulladékok és bizonyos termékek másodlagos feldolgozását jelent ő kapaci-
tások létesítése (els ősorban a nehéz-, az élelmiszeripar és az épít ő ipar terü-
letén ► ;
- javító-szolgáltató (szerviz) tevékenység új telephelyekkel való b ővítése.
2. Építőipar
A 90-es években várható mérsékelt fellendülés minden bizonnyal egy szerve-
zetileg er ősen heterogén, az állami-, csoport-, és magánkezdeményezés vállalkozás-
centrikus kombinációján nyugvó épít ő iparra alapozódik majd.
Várhatóan jelent ősen átalakul a kereslet szerkezete is. A beruházási jelleg ű
építés aránya a gazdasági megélénkülés id őszakában is mélyen alatta marad a 60-as
és 70-es évekre jellemz ő értékeknek. A fenntartási építési igény növekedési üte-
me — összefüggésben az építményállományunk meglehet ősen elhasználódott állapo-
tával — meghaladja a beruházási építést.
A fenntartási igények speciális új területe a korszer ű építésmódokkal meg-
valósuló, elsősorban panelos épületek felújítása, mely a 90-es évekt ő l tömeges igény-
ként fog jelentkezni.
Követelménnyé válik, hogy az építmény élettartama alatt, az építmény funk-
ciója és az abban m ű ködő technológia módosítható, kicserélhet ő legyen. Ez mind az
épületen belül, mind az épületek egymás közötti kapcsolatainál flexibilis megoldáso-
kat követel. Növekszik a társadalom igényessége az építmények használati és esztéti-
kai értékével szemben.
BARTA IMRE—ZSUGYEL JÁNOS:
Gondolatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megye gazdaságfejlesztésének esélyeiről
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 45-56. p.
50
3. Mező és erdőgazdaság
-
A megye területén folyó mez őgazdasági tevékenység vonatkozásában kevésbé
kényszerít ő a jelenlegi struktúra rugalmatlansága, az adottságok azonban itt is nehe-
zítik a kibontakozást. Az elmúlt években a term ő táji adottságoktól részben függetle-
nül, népgazdasági érdekekb ő l kiindulva jelentős támogatást kapott a gabonatermelés
eszközháttere, ami egyben a nem konvertálható kapacitások létrejöttét segítette el ő
(betakarító gépek, gabonatárolók és terményszárítók). Ez az adottság, párosulva a
gazdálkodó szervek szerénynek is alig mondható jövedelmez őségével, jelent ő sen be-
határolja a rendelkezésre álló mozgásteret. Kibontakozást itt a termelési rendszerekbe
való fokozott bekapcsolódás jelenthet, mivel a legtöbbször nem megyei rendszergaz-
da eszközökkel, vet ő maggal, tapasztalatokkal nyújt támogatást és ebben az esetben ez
külső (nem megyei) forrás bevonását eredményezheti. A földrajzi adottságokhoz job-
ban illeszkedő takarmánytermelés és az ezen alapuló állattenyésztés kiszélesítése szin-
tén követelményként fogalmazható meg. Itt is célszer ű az iparszer ű módszerek meg-
honosítása, a termelési rendszerekhez való csatlakozás, illetve az alacsony költségigé-
ny ű háztáji termelés támogatása és feltételeinek biztosítása.
Nem hajtható végre a gazdaságok önerejére támaszkodva, de a megyei támo-
gatáspolitika f ő elvévé kellene tenni a helyi termelés ű élelmiszerek magas feldolgozott-
sági fokának biztosítását, mivel a magas élvezeti érték ű élelmiszerek piacán nemzet-
közi és részben hazai tapasztalatok alapján tartós keresletre lehet számítani. Itt hús-
és tejfeldolgozó, h ű tő -, szárító-, konzerváló kapacitások kiépítésére kell gondolni.
Amennyiben ezeknél a fejlesztéseknél nem a regionális húskombinátok, konzervgyárak
és h ű tő házak létrejöttét támogatjuk, hanem közvetlenül a term ő helyekre települt kis
kapacitásokat, úgy a fejlesztések kockázata csökkenthet ő , a megvalósításban, az üze-
meltetésben és továbbfejlesztésben az érintett gazdaságok, illetve ezek társulásainak fe-
lelőssége és érdekeltsége közvetlenül biztosítható. A közvetlen érték ő rz ő és érték-
növel ő célon kívül a mez ő gazdasági feldolgozókapacitások er őteljes bővítése lehet ő -
séget nyújt a munkaer őfelesleg ingázás nélküli lekötésében, a településerózió megállí-
tásában és a beruházások piacot teremtenek a megyei épít ő ipar és gépipar számára is.
Az elmondottakra tekintettel a megye agrárágazata továbbfejlesztésének főbb
irányelvei a következ őkben foglalhatók össze:
- A földdel, mint alapvet ő termel ő eszközzel való korszer ű gazdálkodás, mely-
nek elemei a racionális földhasznosítás, a vetetlen területek minimális szintre
való csökkentése, a talajer ő utánpótlás javítása, a savanyodás miatti term ő ké-
pesség romlásának megállapítása, a komplex térségi meliorációs programok
végrehajtása (Bodrogköz, Taktaköz-, Tiszamente).
- A szántóföldi növénytermesztésen belül meghatározó a 80-as évek közepére
elért termelési eredményeinek meg ő rzése, illetve emelése, a szántóföldi ta-
karmánytermesztés és a gyepgazdálkodás szívnonalának dinamikus javítása.
- Az állattenyésztésben a termelés gazdaságosságát biztosító tartástechnológiák
alkalmazása, olcsó és tömegtakarmányra alapozott ágazatok hozamainak nö-
velése.
- Továbbra is szükséges a mez ő gazdasági nagyüzemek valós társadalmi igé-
nyeket kielégít ő alaptevékenységen kívüli tevékenységeinek els ő sorban
BARTA IMRE—ZSUGYEL JÁNOS:
Gondolatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megye gazdaságfejlesztésének esélyeiről
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 45-56. p. 51
helybeni fejlesztése, ami az érintett községek népességmegtartó szerepe miatt
is fontos.
- A mező gazdaságban a hozamok dinamikus és nagyarányú növelésének lehet ő-
sége a vége felé közeledik. Az élelmiszeripari export feltételei megnehezül-
tek (Európa pl. önellátóvá i vált, a hús és gabona min őségével szembeni ki-
fogások s ű r űsödnek). Ez azonban csak a mai alacsony igényszint kielégítésé-
re hangolódott tömegárukra igaz. A magasabb igényszint kielégítésére alkal-
mas, minőségi és magas feldolgozottságú termékek exportja ezzel szemben
perspektivikusan sem gond, s a tengerentúli szállítási költségeket is elviseli.
Ennek további feltételei: fajtanemesítés (búza, szarvasmarha tekintetében)
és piacépítés.
A kitermelt fa ma alacsony (primitív) feldolgozása helyett a fa és hulladék
mindeniárányú hasznosítására, az értékesebb fajok tekintetében pedig a fel-
dolgozottsági fok növelésére kellene törekedni.
- A biomassza hasznosítása.
4. Infrastruktúra
Az infrastruktúra fejlesztése alatt sokáig a társadalom rendelkezésére álló
lehető ségek „improduktív" felhasználását értettük. Az infrastruktúrát ma már nem
lehet csupán ellátottsági szempontból közelíteni, az egyre inkább növekedési tényez ő
is. Az infrastruktúra az ipartelepítés, a községek népességmegtartó szerepe és a környe-
zetvédelem szempontjából is alapfeltétel. Az infrastruktúra fejlesztése — mivel nagy-
részt hazai technológiát igényel — import nélküli termelésfejlesztést eredményezhet.
- A lakásállomány fejlesztésével, a korábban ingázásra kényszerített munkaer ő
megnövekedett szabadidejét részben produktív módon használja fel: túlóra,
fusizás, egyéni vállalkozás, kiskertmozgalom.
- A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével (energiatakarékos szállítási rend-
szerek, vasútvillamosítás, úthálózat min ő ségének javítása, hálózatb ővítés)
energiahordozó import váltható ki.
A '-ulturált utazás feltételeinek megteremtésével, a menetid ő lényeges rövi-
dítésével az ingázó munkaer ő munkaképessége javítható, felszabaduló idejének nagy
része hasznosul a lakóhelyén végzett mez ő gazdasági tevékenységével, a piacok relatív
(idő ben) közeledése javíthatja a mez őgazdasági felhozatalt, ezúttal b ővülő árukíná-
latot, plusz jövedelmet jelenthet.
Az energiaátviteli rendszerek kapacitásának és biztonságának növelése jobb
poziciót jelenthet a helyi ipar telepítésére irányuló törekvéseknek.
A községek népességmegtartó szerepét az infrastruktúra arányosabb fejlesz-
tésével is alá kell támasztani. Világosan kell azonban látni, hogy ez csupán rásegít ő
szerepet tölthet be, a népességmegtartó szerep alapvet ően ugyanis az egzisztenciális
biztonság függvénye. A községek infrastruktúrájának elhanyagolása miatti feszültsé-
gek a VI. ötéves tervid őszakban csökkentek. Koncepcionális váltás kezd ődött a telepü-
lésfejlesztésben: a községekre fordított anyagi eszközök aránya háromszorosára n őtt.
BARTA IMRE—ZSUGYEL JÁNOS:
Gondolatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megye gazdaságfejlesztésének esélyeiről
52 Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 45-56. p.
Az elsorvadó települések megmentéséért, a visszafordíthatatlanná vált folyamatok fé-
kezéséért viszont további áldozatkat nem szabad vállalni.
5. Szolgáltatások
A szolgáltatások fejlesztése szintén alapvet ő jelentőség ű a megye további fej-
lő désének megalapozásában, nem utolsósorban azért, mert az utóbbi években folyama-
tosan elhárultak a magánkezdeményezésekkel és egyéni befektetésekkel szembeni
ideológiai indíttatású berzenkedések. Amennyiben ez az irányzat tartósnak bizonyul,
úgy várhatóan felélénkül az ezen a téren tapasztalható vállalkozási kedv, ami azért sem
közömbös, mivel az államilag szervezett szolgáltatási tevékenységek eredményessége
ezen a területen nem felelt meg az elvárásoknak és a piaci igényeknek.
A ma már általánosnak tekinthet ő kereskedelmi és vendéglátó tevékenységek
mellett jelent ős kielégítetlen fizet ő képes kereslet mutatkozik a sportolási, szabadid ő
eltöltési területen, de távlatilag valószín ű leg a hagyományosan állami intézmények ál-
tal biztosított egészségügyi, oktatási szolgáltatások területén is teret nyernek a magán-
kezdeményezések. Életképességük biztosítéka a házi gondozás, nyelv- és zeneoktatás
stb. területén tapasztalható fokozatos térnyerésük. Mozgásterük b ővítése adózásukon
keresztül a helyi forrásokat b ő vítené, a lakossági megtakarításokat pedig a presztizs-
fogyasztástól a népgazdaság számára hasznosuló befektetések irányába mozdítaná el.
Idegenforgalmi adottságaink jobb hasznosítása is elemi érdek, e területen
azonban — az emocionálisan túlf űtött lokálpatriotizmus sugallta szárnyalások — he-
lyett a józan realitások diktálta szerényebb törekvéseket érdemes és lehet csak támo-
gatni (pl. a zempléni térséget illet ő en).
III. A terápia eszközrendszere
A terápia rendelkezésére álló eszközök közül els ő sorban a helyi, megyei
vezetés számára biztosítottakat célszer ű e gondolatok keretében megemlíteni, termé-
szetesen annak tudatában, hogy a központilag biztosított források helyi kezelésének,
illetve az eszközök központi meghatározottságának alapvet ő szerepe van.
- A helyi tervezés szerepét és fontosságát az átalakulási folyamatok szabályo-
zásában hangsúlyozó tiszteletreméltó törekvések mellett is célszer ű belátni,
hogy a népgazdasági és külgazdasági feltételekhez oly sok szállal köt ő dő
gazdasági folyamatok zárt tervben való megragadása, esetleg a reálfolyamatok
terv irányába történ ő erő ltetése illúzió. A komplex tervezési törekvések he-
lyett a területi reálfolyamatok megismerésének információs hátterét kellene
kibő víteni, hatékonyabbá, lényegesen gyorsabbá és operatívabbá tenni, hogy
a területfejlesztést befolyásoló döntések ne id ő ben elavult információs bá-
zisra alapuljanak.
- A támogatáspolitika jelenlegi, keretek szétosztására orientált formája helyett
el őtérbe kellene helyezni a támogatási lehet őségek alapszer ű kezelését, me-
lyek hatékony kihelyezése és visszaáramlásának gyorsítása esetén a kihelyez-
hető források permanens növekedése biztosítható. A támogatáspolitika
BARTA IMRE—ZSUGYEL JÁNOS:
Gondolatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megye gazdaságfejlesztésének esélyeiről
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 45-56. p.
53
jelenlegi csapdája, hogy fennáll a kevésbé hatékony tevékenységek mozgáste-
rének bővítési lehetősége, s ezáltal a jelenlegi alacsony jövedelmez őség ű
struktúra újratermelésének veszélye. Ebb ő l a csapdaszituációból kiutat
jelenthetne a támogatások utólagos értékelését követ ő biztosítása, vagyis az
eredményektő l függő odaítélése, míg az akciók megvalósítása során csak az
általános feltételek szerinti hitelkondiciókat kellene érvényesíteni.
A feltételrendszer gazdasági oldala mellett figyelmet érdemel a távlati fejlesz-
tés érdekében mobilizálható társadalmi energiák felszabadítása. Ilyen tarta-
lék a tervutasításos gazdaságirányítási rendszerben kitermel ődött végrehajtásra
orientált munkaer ő ben a vállalkozói készség felélesztése és ébren tartása a
munkapadoktól a vezet ő i íróasztalokig. Meghatározó jelent őség ű a hier-
archikus döntési rendszerünkben mindennapossá vált paradoxon megszün-
tetése, melynek gyakorlatában a reálfolyamatoktól legtávolabbi döntési szint
kapott fontos döntési jogosultságot, míg a döntések eredményességével szem-
beni felel ő sség megoszlott a döntési hierarchia szintjei között, a következ-
mények egzisztenciális oldalát viszont a reálfolyamatban részt vev ő dolgozó
és irányító kollektíva „élvezte". Tág teret kellene engedni a gazdasági-társa-
dalmi önszervezésnek, s az önállósult tevékenységeket felügyel ő szervezetek-
nek a mozgástér és a magatartási szabályok kialakításában és hatékony ellen-
ő rzésében fokozott szerepet kellene vállalniuk. A megye társadalmi-gazdasági
fejlődése, az innováció részbeli terjedése el ősegítésével a tudományos ered-
mények alkalmazására a szükségesnél szerényebb mértékben támaszkodha-
tunk. Kevéssé ismert sajnálatos tény, hogy a B.A.Z. megyében dolgozó tu-
dományos kutatók aránya és a fels őfokú képzésben való beiskolázás szem-
pontjából a hátrányos helyzet ű megyék közé tartozunk. Ehhez tár'sul még az
a kedvez őtlen tendencia, hogy az utóbbi években a megyét érint ő vándorlási
veszteséget kvalifikációs cserearányromlás is kíséri, vagyis a megyét elhagyók
közül a képzettebb, fiatal munkaer ő aránya is magasabb. Gyökeres fordula-
tot kell elérni tehát a meglév ő szellemi, tudományos er őforrások kezelésében,
felhasználásában, megbecsülésében. A Nehézipari M űszaki Egyetem, a Mis-
kolci Akadémiai Bizottság és a tudományos egyesületek szakembereit szer-
vezettebben kellene bevonni a megye társadalmi, gazdasági gondjainak megol-
dásába. A gazdasági szerkezet korszer űsítésével, a megújulás konkrét irányai-
nak, az egyes ágazatok fejlesztésénél a „kitörési pontok" kijelölésében nélkü-
lözhetetlen szakértelmük, tapasztalataik hasznosítása. Meg kell keresni azo-
kat a nemzeti forrásokat, megoldásokat, amelyek a döntések el ő készítésébe
fokozott bevonásukat, ugyanakkor munkájuk fokozott anyagi és erkölcsi
elismerését lehet ővé teszi. A jelen anomáliái, melyek a m űszaki pályák sú-
lyos presztizsveszteségében, a fiatal szakemberek elfordulásában, elvándorlá-
sában jelentkeznek, közismertek. Ezek megszüntetése, vagy legalábbis nagy-
fokú mérséklése nélkül komoly változások elérése a gazdaság megújulásában
illuziónak t űnik.
BARTA IMRE—ZSUGYEL JÁNOS:
Gondolatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megye gazdaságfejlesztésének esélyeiről
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 45-56. p.
54
FELHASZNÁLT IRODALOM
BARTA I. 1984: Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejl ődésének perspektívái az ezredfordulóig. Bor-
sodi Szemle, 4. szám.
BOGÁR L. 1981: A területfejlesztés és -tervezés gondjai. Borsodi Szemle, 4. szám.
ENYEDI Gy. 1981: A területfejlesztési politika néhány új elemér ő l. Területi Statisztika, XXXI.
2. szám. pp. 139-147.
IMRE BARTA—JÁNOS ZSUGYEL
SOME THOUGHTS ABOUT THE CHANCES OF ECONOMIC
DEVELOPMENT OF BORSOD-ABAÚJZEMPLEN COUNTY
(Summary)
1n the present study the authors present ideas about the economic development of the
county having significant structural tensions. The earlier dynamically developing area showed
simptoms of stagnation by the early 80s, what became an inconvenient source of tension both for
the leaders of the county and those ot the country.
The development came to a standstill primarily as a result of extensivedevelopment through-
out the decades since, owing to the given natural resources, metallurgy, chemical industry, raw
material industry and mining industry were developed while the development in the processing
industry was neglected, thanks to the world market changes of the 70s. Agriculture of the county
is characterized by poor soil and climatic properties, and the consequently low accumulating abil-
ity prevents investments into food industry, which would serve as a basis for further development,
and thus hinders efficient employment of the area having a small village type structure of nettle-
ment. The results of infrastructural development are contradictory: the developments connecting
to big investments enabled production infrastructure to be constructed and very often at the cost
of communal infrastructure. As regards human resources it is a great problem that professions
comply with the one sided production structure.
Having critically reviewed the economic development potential of the county the authors
put forward their proposals for a better development. The lack of central resources is a basic hin-
dering factor, which also means that local resources should be maximally mobilized. External
resources are to be included in the development, structural change of the county only to the ex-
tent of the mobilizability of the resources of the territorial or economic units. In this case there
is opportunity to join central programs for economic development, to include resources from other
counties and countries.
The resources should be used for easing territorial disproportions, structural one sidedness
not forgetting, of course, that the county's industry cannot be turned not even into one having
processing character and not even in the long term. Cutting down market of unable production
should go along with efforts to better utilize possibilities lying in establishments, buildings and
infrastructure getting freed and efforts to locate branches that help to boom others. Significant
aid may come from the mentai potential of the Miskolc Technical University for Heavy Industry
and the introduction of innovation-oriented attitude in the higher education of specialists.
Fodder-plant growing that—under the given climatic and cropland circumstances—is more
suitable than cereals, animal husbandry based on it and food processing are to be promoted. Ef-
ficient production of low cost is to be introduced primarily by way of joining to various produc-
tion systems. As regards infrastructural development, the main task here is to build out saving sys-
tems of transportation, energy network conditions for local industrial development, to strengthen
BARTA IMRE—ZSUGYEL JÁNOS:
Gondolatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megye gazdaságfejlesztésének esélyeiről
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 45-56. p. 55
the population retaining ability of the villages by decreasing housíng problems and introducing high
level transport means. Individual initiation and venture should be given a wide scope in tertiary
sector. Guaranteeing long-term safety for individual investments may transfer individual savings
—instead of prestige consumptions—into the production sphere, thus becoming a new source of the
county's development.
During the description of the means of the undelayable therapy the authors underline the
role of local planning where making complex terrítorial plans should be subordinated to obtaining
deeper knowledge of real territorial processes and to making informatorily better-established de-
cisions on territorial development. In addition to economic conditions, great emphasis is laid on
the release of mobilizable social energy. It is essential to replace execution-oriented attitude by
an attitude oriented to individual venture and individual responsibility-taking both at the work-
bench and the writing-desk. To promote spatial diffusion of innovation processes it is decisive
whether we can stop the migration of qualified labour and the worsening of the qualificatory
exchange ratio, since without the inclusion of the human factor it is impossible to put an end to
the gradual decline of Borsod-Abauj-Zemplén county's economy and it will get to the periphery.
BAPTA, 14MPE—>KYAbER, RHOW:
PA3M131WHEHH11 O WAHCAX 3KOHOMWIECKOM PA3BWTHFI MEXWE 50PW0A-ABAYIN-
3EMHIlEH
(Pewome)
B Hacroxwel7i craTbe awropm HanarknoT csoki mbicnki no nosoAy p83eHTHo 3KOHOM14104 meAbe
5opwoA-A6ay8-3emnneH, 6oplowerocm co 3H84NTenbHumw crpyloypHumw Hanpx*eHHRFAH.
PersoH, AnA KOT0130f0 paHbwe óbmM X8PEIK7EIPHb1 flOK838Tef114 AmHams4Horo P83BHTHR,
K H84811Y 803 1980-x 1-040111CTEM Teppwropmeik OOK83648810 s1881A cHmnrombi crarHaLAHH, HeyAo6-
HbIX K8K AMI npaeneHHR meAbe, TEIK N Anx rocyAapereeHHoro PYKOBOACTB8.
flpHocraHaenHeaHme pa3eNTHA B nepepo ovepeAb nenmeTcx HcxoAom AecnnineTHO 3xcreH-
CIABH01-0 P83BHTHR, E313/4b B AEIHHONI perHoHe — Ha OCHOBe MeCTHWX 3anacoe Cblpbfl N 3Heprkm
— yAapeHHe CT8E1HOOCb Ha pa3m4THe meTannyprHH, xwmHveckoA npombiwneHHccTH N /406b1414
Cb1PbfIll Tonn Hee, a pa3eHTHe *e H8 3ToCI 683e nepep86aTmea10weR npombiwneHmocTH — H3-3a
mameHeHmii" B mkipoeoi71 3KOHOMHKe — 60f1bWeA 48CTb10 He COCTOBOOCb. CallbCK08 X03/1171CT60
meAbe xapaicrepH3yeTc3 cna6b1mH 1104BEIHHbININ 14 KIIHM8T1440CKHIVIII ycnoeHnmH, TBKHM o6pa-
393m, oTmeHa Kanwranoeno»ceHHA e nHuteeylo npombiwneHHocrb ecneAcreme Hil3K01-0 ypoeHR
BO3MO*HOCT14 HaKO011eHlifl npenaTcreyer 3043exTmeHomy 3aHATHIO HaceneHma perHoHa, wme-
lowero cHeremy paccenermx xapaxrepHo C manamm AepeeHamki.
Pe3yObTEITb1 pa3Bwriom HHct)pacTpyKrypbi OPOTHBOPE4d113618. ripm ocywecreneknom 6onbwMx
xankfranoenoxceHHi4 e nepeylo ow3peAb crano BO3MONO1b1M CO3A8Hkie npcniaBoAcreeHHoR HHCP-
pacrpvcrypbi — 48CTO 1.83H0171 OTMeHbl P8311114THR KOMAIYHEMbH0A HH4)pacTpyirrypbi.
B o6nacTH pecypcoe pa6o4e8 cHnbi rpeeoxofr ee npockeccHoHanbHaa crpyirrypa, KoTopan
npmcnoco6nseTcx K OPH060K0171 Op0H3804CTBOHHOA crpyKrype.
110CI113 KplATH4eCK0f0 aHarni3a noTeHmana 3KOHOMH4eCK0r0 p83BHTHII MeAbO, 8131"013b1c43op-
mynHpyloT CBOH npep,no»ceHum, KOTOPb18 MOrYT 6b1Tb npHHRTbi BO BHHM8Hfle B korrepecax
p83883101.
OCHOBH1a1M orpaHH4mTenbHbim 4)axTopom RBOfieTCA Aeckmw4T umuTpanbHbix cpeAcTe, 9T0
oAHoepemeHHO 03H848eT N Heo6xoAHMOCTb Ma ecepaanbaok" MO6HM138L41414 MeCTHbIX pecypcoe.
BHewHHe pecypcbi Ao TaxoR crenefol moryr 6brrb eoeneveHbi B pa3emTwe meAbe, e crpyieryp-
Hylo peopraHm3awmo ero 3KOHOMIlKft, B KFIKOA CT13116HVI cnoco6Hbi TeppwropHanbHbie
BARTA IMRE—ZSUGYEL JÁNOS:
Gondolatok Borsod-Abaúj-Zemplén Megye gazdaságfejlesztésének esélyeiről
56 Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 45-56. p.
M X031:1Ncrewouwe eAHHHIAbl MO6MIIM30BaTb CBOM pecypcbs. B YA84HOM CAy4ae CTaHeT BO3M0-
*HbIM npvicoeAwHeHme K 4eHTparlbH1WM nporpammam p83BLITHR 3KOHOMAKM, 8 TEMOKe f1pNBn@-
4eHlie pecypcoe npeAnpkiRTNA, xo3HAcTeytowmx B Apyrmx meAbe, H 3apy6e*Horo npom3BoAcr-
eeHHoro Kanwrana.
VICTO4HYIKM B nepeyto 04epe4b QOFHCHbl 6blTb 101C11011630BeHbl AMI ycrpaHeHmi cTpyKTypHoiii
0,01.1060KOCTH H TeppHTOpHarlbHbIX AucnponopumA, He yf1yCKa N3 BMAy, 4T0 Ami meAbe
e AaneKom nepcneicrmee He cmo*eT 6b1TbxapalcrepHbim npekimywecTeo nepepa6aTweaioutei7i
npombiume4HHocTo. Ilapannenbuo c coKpatAeHoem HeKoHKypeHTocnoco6Horo npomutoAcrea,
yckinmfi AOIDICHbl6bITb npmno*eHbi K MC00/1630BaH10110 oceo6o)KAaembIX Te KH M o6pa3om 3aBOAC-
KMX y4aCTKOB, nocrpoeK H kffickpacTpyKrypbi, K CO3A8HlI70 6YKCHpy101101X orpacneA. B 3TOM
3Ha4MTeilbHWO flOMOLUb MO*eT OKe3aTb yMCTBeHHbIH n0reH4man MHAycTpmanbHo-noniiTexH14-
4ecKoro yHmeepcilTera B ropoAe MmwKonbLA, a TaroKe wmpoKoe pacnpocrpaHeHme e3rmiAoe,
OpHeHTMPOBEIHHbIX He 14HHOBa4M10, 8 BbICWeM cneumanbHom o6pa3OeaHmi.
B cenbcKom xoaRAcTee AorDKHo 6 blTb noAAep*aHO np0H3BOACTBO KOPMOB, a Ta 'OK@ 6a3Hpylo-
u4Neca Ha 3TOM *M BOTHOBOACTBO M nilleeBefl npomblWfleHHOCTb, TaK Ka K 3TM orpacnw B 600 bWeA
Mepe COOTBOTCTBYIOT 1104BeHHbIM N KMIMEITY140C101M ycnoekffim, 4eM 3epHOBOACTBO. N B 3TOH
orpacnkt 4enecoo6pa3Ho eeecTu 344eKTmeHble BHAbl npom3BoAcTea C HM3KIAMM pacxoAamm,
nepevo 04epeAb nyrem npmcoeAmHeHHR K pa3r1114HbIM 11P0H3BOACT8eHHb1M cmcremam.
KaCaTellbH0 p83BMTHA kmckpacTpyKTyphi„ OCHOBHOH 3aAa4eA FIBTIReTCM CO3A8HHe 3KOHOMN4-
HON TpaHcnopTHok CHCTeMbi M yc.noemii 3HeprocHa6)KeHHR APA P83BMTHA MeCTHal npommwneH-
-
HOCTH, a Tal0Ke noAAep*Ka POCeTIKOB yAep*arb HeCefIeHlie, nyrem yny4weHmi KBapTMPHbIX
M TPaHCflOpTHbIX ycnoemA. B 060aCTI4 06CTly*MBaHM11 0144Hble MHMLI,MaTHBbl M npe,cinpkiHoma-
TeflbCTBO AOMKHb4 nony4wrb wmpoKNA npocTop. rapaHron 683011aCHOCTH B nepcneKTmee eno*-
8HINfl 0144HbIX AeHer Aana 6bi BO3MO)KHOCTb 0144HbIM c6epe*eHwam — BMeCTO npecTwaHoro
noTpe6newiR — nepenNTbcp B npoAyKrkteHyto cct)epy, Tem camblm crarb Ao6aeo4Hum pecyp-
com APA pa3MITMA MeAbe.
no xoAy paccmorpeHkm cpeAcT Ami 6e3OTTlaraTeflbHOH TepanMM, asTopbi 1-10A4epKHB81OT
POrlb mecTHoro nnaHmpoeaHmm, B npawnixe KoToporo OHM C4MTaiOT Ba)KHbIM 6onee rny6oKoe
ono3Haeamme AeACTBMTeflbHbIX TeppwropmanbHbOC npoLteccoe, a TaI0Ke yckmeHme MHcOopma4w-
OHHOH 060CHOBaHHOCTM peweHm 'á no p63ewrm10 reppwropmA —BMeCTO pa3pa6orKu KOM nnekc-
HbIX TeppLITOpHaflbHbIX nnaHoe.
flOMMMO paccmorpeHuR 3KOHOMM4eCKHX ycnoemA AanbHei;iwero pa3aLiTiol, B CTaTbe oco6oe
3HEI4eHile nony4aer Ba)KHOCTb OCB060*AeHHFI moökinii3yemoiA o6tmecTeeHHoA 3Heprwm. Heo6-
X0AHMO CMeHilTb maHepy, ocHoeaHHylo Ha MCPOPHOHM14, Ha B033PeHMe, opmeHrmpoeaHHoe Ha
51M4H00 npeAnpliHmmaTenbcreo M H8 0M4H0e npeAnpkiHnTile OTBeTCTBeHHOCTII, H84Y1H8fl CO
CTaHKOB M 6nnoTb Ao KaHLWARpCKMX CTOTIO8 Ha4arlbCTBa.
B HHTepecax npocrpaHcreeHHoro pacnpocrpaHeHma npo4eccoe mHHoeatmoi pewmotAee 3Ha-
4eHme umeer npeAorepaLAeHwe OTTOKa KeankictmiimpoeaHHat pa6o4eA CNPW, TO4Hee, yxyAwe-
HHFI cpeAHeA KBEITIHItIMK81.41111 nocne 06MeHa pa6o4e174 CNPW, TaK K8K 683 Y40TEI 4000Be4OCKOM
cOaKTOpa He MOMMT 6131Tb npeAoTepatAeHo nocTeneHHoe OTMHP8HMe, BbIbTeCHeHMe Ha nepkicke-
pkoo, 3KOHOMMKI4 meAbe 6opwoA-A6ayi4-3emnneH.
nOpellan : TIDA8111 BayKO