Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 87
REGIONÁLIS SPECIALIZÁCIÓ ÉS A
FELDOLGOZÓIPARI TEVÉKENYSÉG VÁLTOZÁSA
(Regional Specialization and Change
of Manufacturing Activity)
RÉDEI MÁRIA — JAKOBI ÁKOS — JENEY LÁSZLÓ'
Kulcsszavak:
integrálódás feldolgozóipar térbeli változása regionális specializáció ágazati koncentráció
A tanulmány célja bemutatni a hazai ipari tevékenység változását az átmenet id őszakában a foglalkozta-
tás, az értékesítés és az exportértékesítés alapján. A termelés specializálódásának és térbeli változásának
jellemz ői miként követik a nemzetközi fejl ődést és játszanak szerepet a centrum—periféria esetekben.
Igazolni, hogy a magas jövedelm ű régiók tolódnak a magas termelékenységet jelent ő ágazati tevékeny-
ség felé, míg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkez ő régiókban a munka-intenzív termelés felé.
Bevezet ő
A csatlakozásra váró országok többségében a gazdaság térbeli terjedésének új di-
namikája valósult meg. Különösen azokon a helyeken tapasztaltak nagyfokú és
gyors változást, amelyek a stratégiai jelent őségű piacokhoz közel fekszenek. Felme-
rül a kérdés, vajon a változások mennyiben részei az európai integrációnak, és mit
jelentenek az országon belüli felzárkózásban?
A kutatás abból indult ki, hogy
— az 1990-es évekbeli regionális gazdasági változások egyik magyarázó eleme a
hazai feldolgozóipari tevékenység térbeli és összetételi eltolódása.
— tesztelni a gazdaságföldrajz nemzetközi tendenciáit Magyarországon.
A világban a gazdaság térbeli helyzete többféle módon változik:
1) az újfajta ipari tevékenységek új helyeken (green field típusú) telepednek meg,
ami Magyarországra nemzetközi összehasonlításban is jellemz ő eset (Regional
Forum UNIDO 2000);
2) a régi ipari térségek az új kihívásokra tevékenységük módosításával (brown
field típusú) válaszolnak.
A kutatás során választ kerestünk arra is, hogy egy átmeneti térség integrálódása
mennyiben új földrajzi helyek e gazdaságba történ ő bekapcsolódása útján ment vég-
be (shift pattern), mennyiben specializálódás útján (share pattern).
Regionális specializálódás elméleti megalapozása
A gazdasági integrálódás hatását igazoló kutatási eredmények azt er ősítik meg,
hogy a kereskedelmi akadályok megsz űnése, a szabad kereskedelem kibontakozása,
egyes tevékenységek mások rovására történ ő növekedését okozzák. Hatásaként
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
88 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
egyes helyeken a termelési szerkezet átalakításában látnak megoldást, másutt meg-
szüntetik és új földrajzi helyekre helyezik át a termelést. A változás mind a terme-
lés, mind a munkaerő együttes vagy egyenkénti elmozdulásával lehetséges. A gaz-
daság és a regionális szerkezet változásait azért tudjuk jól követni a feldolgozóipar-
ban, mert a termelés helyi forrásoktól független, és képzetlen vagy alacsonyan kép-
zett munkaerő t használ fel, akik könnyen mobilizálhatók.
A gazdaságfejl ődési ciklus szerint a munkaer ő-igényes tevékenységet a minél
több tudást beépít ő hozzáadott értéket termel ő gazdaság váltja fel. Az egyes vállal-
kozásokban is követhet ő a munkaer ő -intenzív tevékenység után a tudás magasabb
szintű felhasználása. 3 A gazdasági integrálódás egyfajta nemzetközi „tükröt" mutat
a hazai gazdaság szerepl ő inek, ami „kiválogatja" azokat az ágazatokat, amelyek az
internacionális gazdaságban is versenyképes feltételekkel rendelkeznek, és maga a
befektető is úgy véli, ezeken a helyeken jobban megtérül a t őke, a tudás. Ezzel
egyes ágazatok és térségek az átalakulás nyerteseivé válnak, mások veszteseivé, és
aktív védekezésként más gazdasági környezetbe helyezik át tevékenységüket (Ne-
mes Nagy 2000).
A neoklasszikus megközelítés szerint a termelés hatékonyságának különböz ő ter-
mészeti és támogatási lehet ő ségei, illetve azok egymáshoz viszonyított termelési
költségei, komparatív el ő nye magyarázzák a specializáció eseteit. A komparatív
el ő nyök alapján a tevékenységeknek olyan térbeli cseréje valósul meg, ami a
specializáció irányába hat. Azok a kevésbé versenyképes vállalkozások, amelyek a
termelés áthelyezése mellet döntenek, a régiók közötti közeledéshez és nem a pola-
rizációhoz járulnak hozzá. Az elmélet, az iparágak közötti (intra-industry) munka-
megosztással magyarázza a folyamatokat (Lengyel 2000). A késő bbi kutatások
során az összehasonlító el őny nem bizonyult elegend ő magyarázó er őnek, új elmé-
letek születtek.
Az „új gazdaság" földrajzi elmélet a tevékenységek agglomerálódásához tér visz-
sza, és a mennyiségb ől a minőségbe történ ő átmenettel magyarázza a specializáló-
dás jelenségét. Ezeknek az elméleteknek az a közös jellemz ője, hogy a fejlett orszá-
gokban a termelés növekv ő hányada iparágon belüli (inter-industry) munkamegosz-
tásban történik, amely kis számú és egymáshoz közeli termelési egységekben szer-
veződik. Ezért az „új gazdaság" az infrastrukturális hálózatoknak és a nemzetközi
üzletmenet m űködésének nagy jelentő séget tulajdonít, mert ebben képes a hozzá-
adott érték termék növel ő hatása valósan kibontakozni. A hálózati szervez ődés a
rugalmas piaci alkalmazkodást, a keresletre és a kínálatra adott gyors válaszokat
nagymértékben el ősegíti.
A harmadik elmélet az új kereskedelmi modell, mind az ágazatközi, mind az ága-
zatokon belüli munkamegosztást lényegesnek tekinti. Az els ő fázisban a központi
helyek kínálják a legtöbb lehet ő séget, ezért kevés helyen, többnyire a centrumban
történik a beruházás, ami a környék munkaer ő vonzásával jár együtt. A termelés
felfutásával a munkaer ő ára gyorsan emelkedik, a költségek csökkentésére két mód
kínálkozik: vagy nettó exporttermel ő részegység lesz, és intermediereket gyárt, ami
specializációhoz vezet, vagy olcsóbb munkaer ő után néz egy másik régióban. Rit-
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 89
kán fordul el ő a közbülső változat, miszerint magát a termelés költségeit csökken-
tik, pl. technológiaváltással, ezzel a szállítási költségek nem jelentenek telepítési
tényezőt.
A hagyományos elméleteket az 1980-as években kezdték helyettesíteni a szállítási
költség modellel, amit Krugman kiegészített az ún. intra-industry elmélettel. A
gazdasági feltételezéseket versenyhelyzetben képzelte el és kett ős feltételezéssel élt:
— A hálózati elemek költségeit megtakarítják (klaszteresedés). Ezért a nagy és
fejlett régiók kapnak kiemelt figyelmet a stratégia építés során, valamint azok,
amelyek jó piaci helyzetben vannak. A cégek arra törekszenek, hogy kevés
földrajzi helyen indítsák el tevékenységüket, ezzel elérhet őséggel rendelkez-
nek, és kapcsolataik alkalmasak egy export alapú gazdaság kiépítésére.
— Azzal, hogy a határok átjárhatókká váltak, megvalósult az áruk szabad áramlá-
sa, a földrajzi hely jelent ősége tovább n őtt. Valamint a szállítási költségek
mérsékl ődése, az azonnali szállítás feltételei, a raktározás költségmegtakarítá-
sai a kisebb földrajzi távolsággal együttesen teljesülnek.
Krugman (1991) azt is igazolta, hogy a földrajzi előnyök a szállítási költségeket
egy fordított U alakú eloszlás szerint határozzák meg, azaz a költségek növekedése
egy ponton túl a földrajzi el őnyök mérsékl ődését jelenti4. A szállítási költségek
többlete egy ponton arra ösztönöz, hogy helyi fogyasztásra termeljenek, vagy a
földrajzi helytől független módon, pl. virtuálisan helyettesíthet ő legyen. Az össze-
függés elkülöníthet ő egy belépő, közvetít ő és szétáramló szakaszra. Abban az eset-
ben, ha számottev ő kereskedelmi korlátok állnak fenn, akkor a piachoz közeli régiók
jutnak el őnyhöz, a fejlesztés a centrumokban valósul meg a környékük rovására
(belépő szakasz). Az integrálódás egy kés őbbi fázisában a logisztikai költségek
mérsékl ődnek ugyan, de a cégek nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy magasabb
béreket fizessenek a központokban dolgozók számára, és megkezd ődik a kiáramlás
(közvetít ő szakasz) 5. A termelést oda kívánják helyezni, ahol már kedvez ő tapaszta-
latokat gy űjtöttek, és a tevékenység át- vagy kihelyezését azokba a fejletlenebb
régiókba készülnek megvalósítani, ahol a termelési költségek alacsonyabbak, de
magas hálózati költség 6 rakódik a termékre (szétáramló szakasz). Ebben a szakasz-
ban alakulnak ki a beszállítói kapcsolatok, indul meg a klaszteresedés.
Az elméletben felvetett egyik kérdés, miszerint a gazdasági tevékenységek a cent-
rumokból a perifériák felé haladnak, a rendszerváltó országokban relevánsak. Jelen
kutatás arra törekedett, hogy ezt a feltételezett „intermedier" költségközvetít ő hely-
zetet feltérképezze és felhívja a figyelmet a következ ő szakaszra. Várható a szállítá-
si költségek növekedése, a szabad kereskedelmi hatások terjedése és a földrajzi hely
szerepének meger ősödése. Azt is megfogalmazhatjuk, hogy a regionális egyenlőt-
lenségek tradicionális feléledése átmenetileg megkérd őjelezi a regionális politika
hatékonyságát.
Az elméletek azt feltételezték, hogy a természeti er őforrásokhoz köt ődő ágazatok,
mint a bányászat, mez őgazdaság nem képes áthelyezni tevékenységét, csak a fel-
dolgozóipari termelés vagy a felhasznált munkaer ő. Ezért került az elemzés közép-
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
90 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
pontjába a feldolgozóiparban foglalkoztatottak száma, jövedelme, az ipari értékesí-
tés és az exportértékesítés. Azok a területek, amelyek munkaer őt igényelnek, emel-
kedő bérekkel számolhatnak, ami a közvetít ő szakasz egyik jellemzője. Az egymás-
ra rakodó hatások következtében „donor" és „fogadó" területek alakulnak ki, ame-
lyek kapcsolata arra is alkalmas, hogy az egyirányú viszony akár ellenirányúvá is
alakuljon. Ez a megfordulás jelenti a szétáramló szakasz kezdetét. Pl. az el őállított
termékbe a helyi gazdaságból beépített arány n ő. A vállalat alacsonyabb fizetéssel
rendelkező bejáróterületeken vizsgálja a termelés áthelyezésének lehet őségeit, mi-
vel az innen ingázók ott helyben, mint már betanult munkaer ő állhatnak rendelkezé-
sére. Egy idő után a fogadó régióban visszaesik a feldolgozóipar, a donor régióban
koncentrálódik a tevékenység, és rövid virágzás után, a magas költségek ismét arra
késztetik, hogy az alacsony fizetésekkel rendelkez ő, vagy a támogatásban részesül ő
más régióban keressenek helyet. A térbeli áthelyez ődés döntései láncszerűen köve-
tik egymást. Ez a folyamat különösen gyors akkor, ha munka-intenzív és kevés
állóeszköz felhasználásával tevékenyked ő ágazatról (textil-, ruházati iparról) van
szó. A termelés térbeli áthelyez ő dése ezzel követi a kereskedelmi költségeket.
Ugyanis, ha a kereskedelem költségei túlságosan magasak, akkor a régió gazdasága
helyi fogyasztásra termel, vagy közeledik a fogyasztói piachoz, ha alacsony, akkor
távolabbi térségek ellátására is termel, és a termelés fokozása specializációt gerjeszt.
Kutatásunk azzal a hipotézissel élt, hogy a csatlakozásra váró országok esetében,
az áru, tőke és munkaerő szabad áramlásával, a gazdasági integrálódással ezek be
fognak következni, és az ágazatközi (intra-industry) nemzetközi/globális és ha-
zai/lokális előnyök egymásra hatással lesznek.
E tekintetben gyors és folyamatos átrendez ődés nem várható. A kontinensen mind
a termelés, mind a munkaer ő mobilitása elmarad az amerikai szintt ől, ahol az emlí-
tett hipotézisek többségét el ő ször igazolták. A feldolgozóipari tevékenység nem
koncentrált, és az egy f ő re jutó jövedelmek regionális különbsége kisebb. Európá-
ban kisebbek a földrajzi távolságok, jobb az elérhet őség, és a munkaerő mobilitása
elegend ő . Különösen a határ menti területek azok, ahol a vállalkozások az ellátási
típusú kapcsolataikat munkaer ő növelése nélkül képesek b ővíteni. A közlekedési
csomópontok, illetve az e-gazdaság számára kedvez ő adózási pontok önmagukban
növekedési pólusokat generálnak. A csatlakozás gyorsításával egyetértők támogat-
ják a termelés kedvez ő bb, (olcsóbb) gazdasági környezetbe történ ő elmozdulását. A
csatlakozás ellenz ői pedig attól tartanak, hogy olcsó munkaer ő árasztja el a fejlett
országokat, ezért a szabad mozgás fokozatait hangsúlyozzák.
Az elméleti feltételezések több országra történ ő igazolása, hogy a gazdasági integ-
ráció hatására miként alakul a földrajzi koncentrálódás, még korai szakaszban van.
Krugman az USA és négy nagy európai állam összehasonlítása alapján azt bizonyí-
totta, hogy a textil-, ruházati és b ő ripar, a high tech alacsony földrajzi koncentrációt
mutat.
Hanson azt igazolta, hogy az amerikai-mexikói határon kialakult integrálódás ha-
tással van mind a piachoz közelebbi telepedésben (földrajzi elmozdulás), mind a
regionális jövedelmi különbségek alakulásában (Hanson 1996). Az 1980-90-es
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 91
éveket elemz ő munkák arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbb iparágban
mégis földrajzi koncentrálódás megy végbe. Az említett U alakú változások igazo-
lását, miszerint a gazdasági integrálódás korai szakaszában a központok veszítettek
az ipari tevékenységb ő l, és kiáramlás következett be, számos kutatás bizonyította.
Szignifíkáns eredményeket a minél részletesebb ágazati bontás esetén (pl. NACE 4
jegyű felosztás) kaptak. Minél részletesebben tudták áttekinteni az ipari tevékeny-
séget, annál jobban volt igazolható a specializálódás. Vagyis a kiugrásszer ű gyors
térbeli változás csak a sokszor jelentéktelen ágazatokra
Bizonyították, hogy a koncentráció vesztesei a környezetterhel ő iparok voltak,
mint a fa-, papír-, vegy-, gumi- és m ű anyagipar. Ha ez a fajta tevékenység adott
helyen n ő tt, akkor nemcsak a környezetszennyezést megel őző termelési költségek
nő ttek progresszívan, de a lakossági tiltakozás is 9. Tény, hogy a képzetlen embere-
ket alkalmazó, munka-intenzív és lassú fejl ő dést mutató ágazatok a fejletlen ré-
giókba húzódtak.
A csatlakozásra váró országok esetében a munkaer őforrás és a nyersanyag-
igényes ágazatok súlya lassan mérsékl ődik (Inotai 1998). Az export gyors felfutása
az ágazatokon belüli kereskedelemmel összefüggésben figyelhet ő meg. A külföldi
tőke érdekl ő désének külkereskedelem-teremt ő hatását több kutatás igazolta (Jakab-
Kovács—Oszlay 2000). Azt feltételeztük, hogy az ország szerkezetében bekövetke-
zett változások egyensúlyi folyamatnak tekinthet ő k. Kérdés, hogy ezek az ágazatok
között, azaz horizontálisan, vagy az ágazaton belül, vertikálisan mentek-e végbe?
Látni fogjuk, hogy a rendszerváltó országokban, Magyarországon is a horizontális
átmenet jellemz ő.
A földrajzi hely és specializáció
Az Unió országaiban az 1980-as években azt tapasztalták, hogy a politikai és gaz-
dasági változások együtt jártak a földrajzi hely jelent őségének megnövekedésével.
A kétpólusú világ felbomlásával új globális igények keletkeztek a kelet—nyugati
kapcsolatok erősítésére. A rendszerváltó országokban ugyanakkor a keleti kapcso-
latok jelentő sége drámaian visszaesett. Tehát a „továbbítás" gyengült, átmeneti
vákuum keletkezett. A transzfer, kapu és híd szerepekr ől az 1990-es évek második
felében kezdtek említést tenni (Enyedi 1996). Egyes országokban annak voltunk
tanúi, hogy korábbi történelmi kapcsolatok keltek életre, és ezek egybeestek az EU
központi piacaihoz köt ődő viszonnyal, és keletir ő l nyugatira módosultak a kereske-
delmi partnereink. Mindez azt eredményezte, hogy az átmeneti országok keleti
kapcsolatainak gyérülésével re-orientáció jött létre. Magyarország kilencvenes évei
ebbe a változásba sorolhatók.
Kiemelten az EU felé irányuló kereskedelem járult ehhez a helyzethez, valamint a
külföldi tőkeérdekl ő dés is nyugatról érkezett. A határhoz közeli térségek kritikus
szerepe abban is megnyilvánult, hogy az állami szerepl ő k itt valós alkura kénysze-
rültek a nemzetközi szerepl őkkel. Az országhatáron belül és nemzeti szabályok
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
92 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
között történt a nemzetközi gazdaság belépése (Sassen 1996). A távolság, ami kez-
detben az üzleti bizalommal is összefüggött, az infrastruktúra min ősége és a tudás,
képességek átvétele játszotta a dönt ő szerepet. Az adaptációs készség vizsgázott,
amely kétirányú felzárkózással valósult meg. A cél a nemzetközi környezetben való
működés volt. A topológiai helyzetb ől adódó külső körülmény azonban csak átme-
neti el őnyt jelentett, és növelte a regionális különbségeket. A megszerzett tapaszta-
latok gyorsan elavultak, érkeztek az újabb kihívások, a régi módszereket átadták a
kevésbé helyzetben lév őknek. A kereskedelem és a hozzákapcsolódó szolgáltatások
nagymértékben alakítják, specializálják a régiót a feladatok ellátására. A technoló-
giai kapcsolatok mind el őreviv ő, mind visszafogó módon vehetnek részt a területi
fejlődésben. A régi technológia képes blokkolni a jöv őt, míg a modern technológia
felzárkózást vár. A régiók helyzetbe kerüléssel képesek felemelkedni, és képesek
lemaradni (Rédei 2002).
A határ menti területek a katonai támadástól való félelem és a határ gazdasági el-
szigetel ő szerepe miatt a fejlesztésben sokáig mell őzött régiók voltak. Nemcsak a
határ túloldala nem jelentett vonzást, de a határ elválasztó szerepe is extra költsége-
ket okozott, és a nyelv, a kultúra, az üzleti szokások további zavaró hatást jelentet-
tek. Kevesebb vállalkozás települt ezekre a részekre. A liberalizációval a bérmunka
jelleg ű termelés lépte át el őször a határt.
A határ elkülönít ő szerepe az 1990-es években világméretekben módosult, amikor
szabad kereskedelmi övezetek jöttek létre: NAFTA, Európai Gazdasági Tér, ma
pedig már küszöbön a b ővítés folyamata. A gazdasági integráció sürget őbbé vált,
mint a politikai. De miként hatott mindez azokra a térségekre, amelyek nem a csat-
lakozó országok határán fekszenek. Érdekes ez abból a szempontból, hogy miként
terjednek a kiegyenlít ő hatások az ország belsejében. Az ország egyik felében lefu-
tott tevékenység az ország másik részében lehet haladó, és ezzel szinte áthúzza a
termelés változást az országon. A jó pozícióban lév ő térségben pedig az egyes tevé-
kenységek átadása el őnnyel jár. Az outsourcing, a könyvjóváírás, mind a termelés
hatékonyságát növel ő tényező . Ha ezek a lehet őségek nem jelentenek megoldást,
akkor következik be a vállalkozás migrációja (Mariotti 2001).
Az 1980-as években kifejlesztett új gazdaságföldrajzi elmélet szerint a határ men-
ti régióba település a kereskedelmi költségeket csökkenti, és kedvez őbbé teszi a
piaci elérhetőséget. Kezdetben ennek topológiai jelent őségét emelték ki, ezt köve-
tően indultak el a gazdasági elemzések. A visszatekint ő értékelések azt bizonyítot-
ták, hogy sokszor azért indult el egy centrum-típusú fejl ődés, mert adott cég odate-
lepült. Majd a koncentrálódással n őtt az egymás közötti tudásátadás, a tapasztalat és
az üzleti kapcsolat növelte a stratégiai hely súlyát (Bernek 2000). A transznacioná-
lis vállalatoknál kiemelt jelent ősége van annak, hogy mások döntését elfogadják és
követik. Azoknál a vállalkozásoknál, akik a termékek kiszállítására alapultak az is
szempont, hogy nem kell elfogadtatni magukat, igazodni a szokásjellemz őkhöz,
hanem a máshol már kialakult kiegészít ő piaci szerepüket növelik az új környezetben.
A korábbi ipari struktúrában olyan ágazatok voltak többségben, amelyek köt ődtek
a természeti er őforrásokhoz. A csatlakozásra váró országok gazdaságának nemcsak
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 93
új földrajzi helyválasztással, de együttm űködési bővüléssel is szembesülnie kell. Ez
egy jelentős egész országra kiterjed ő megújító erőt is jelent, mivel „az új edénybe új
bor" is kerül alapon strukturális, tevékenységi változások valósulnak meg. A már
kiépült fejlett piacok közelsége ezt a módosulást gyorsítja.
A hazai ipar specializációjának és koncentrációjának változása a
rendszerváltozás után
Nyugat-Európában nagy teret nyert az iparágak térbeli koncentrációjának és a tér-
ségek ágazati specializációjának kvantitatív vizsgálata. Ezek alapján többen kimu-
tatták (Hine 1990; Greenway—Hine 1991; Brulhart—Torstensson 1996; Amiti 1997),
hogy az 1980-as és 1990-es években az iparágak számottev ő részénél térbeli kon-
centrálódás zajlott le, ami az országok, térségek ipari tevékenységének
specializációjával járt együtt.
A rendszerváltozás során a magyar iparban is radikális ágazati és területi átrende-
ződések mentek végbe. Mindez felveti annak a vizsgálatnak a szükségszer űségét,
hogy az iparágak térbeli szervez ődésénél megfigyelhető-e a koncentráció, valamint
jellemző-e az egyes megyék ipari specializációja 1°. A vizsgálathoz adatforrásként a
Központi Statisztikai Hivatal megyei statisztikai évkönyveit használtuk, melyekb ől
három megyei szint ű, ágazati bontásban" elérhet ő mutatót választottunk ki: az
iparban foglalkoztatottak számát, valamint a teljes ipari értékesítés és az ipari ex-
port értékesítés adatait. A mutatók a megyei székhely ű ipari szervezetek (vállalko-
zások) adatait tartalmazzák. Az értékesítés és az exportértékesítés adatai miatt a
megyei székhely ű vállalkozásokat kellett vennünk, függetlenül attól, lkogy azok
telepei a megye területén vagy azon kívül vannak. A vizsgált id őintervallum
1992-től 2000-ig terjedt 12 .
A megyék ipari specializációjának és az iparágak térbeli koncentrációjának méré-
sére többféle index használható. Az indexek közül kett őt választottunk ki: az ún.
Herfindahl indexet 13, amely az abszolút specializációt, illetve koncentrációt méri,
valamint az ún. Diszimilaritási 14 indexet, amely a relatív specializációt, illetve kon-
centrációt méri 15
.
Herfindahl index (abszolút specializáció): H s = (S s
Herfindahl index (abszolút koncentráció): H , c = (S ) 2
Diszimilaritási index (relatív specializáció):
DSR = s is — s
Diszimilaritási index (relatív koncentráció)':
DCR = S c— S
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
94 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
A magyar megyék ipari specializációjának változása
Abszolút specializáció
Magyarország megyéinek ipari specializációját a foglalkoztatás, az értékesítés,
illetve az exportértékesítés szempontjából mértük meg. Általánosságban megálla-
pítható, hogy az ipari foglalkoztatás esetében figyelhettük meg a legkisebb megyei
abszolút specializációt, szemben az exportértékesítéssel, ahol a leger őteljesebb
specializálódást tapasztaltuk.
Az 1992 és 2000 közötti vizsgált id őszakban mind az ipari foglalkoztatást, mind
az értékesítést és az exportértékesítést növekv ő abszolút specializáció jellemezte. A
növekedés mértéke a foglalkoztatás tekintetében volt a legalacsonyabb, míg legje-
lentősebben az ipari exportértékesítés esetében növekedett meg a Herfindahl index
(His) értéke.
Az 1990-es évtized elején az élelmiszeripar még az egyik legfontosabb iparágazat
volt. 1992-ben az élelmiszeripar adta az ipari foglalkoztatottak és az exportértékesí-
tés 18-18%-át, így a gépipar mögött a második legjelent ősebb ágazat volt. Az élel-
miszeripar az értékesítés tekintetében pedig már a legnagyobb részesedéssel rendel-
kezett, hiszen az évtized elején ez az ágazat az ipari értékesítésb ől 23%-kal részese-
dett. Az élelmiszeripar különösen a dél-alföldi megyékben volt domináns, ezért a
Herfindahl index értéke Békés megyében és Csongrádban meghaladta a 0,35-öt,
ami nem véletlen, hiszen Békés megye esetében az ipari értékesítés, Csongrád ese-
tében pedig az exportértékesítés közel 60%-át jelentette.
Az ezredfordulóra azonban az élelmiszeripar jelent ősége lecsökkent az iparon be-
,
lül, a foglalkoztatásban a bányászat, az értékesítésben a villamosenergia-ipar, az
exportértékesítésben pedig a vegyipar mögött a legnagyobb aránycsökkenést szen-
vedte el. Ezért, bár több alföldi megyében ma is ez a legfontosabb iparág, egyik
megye esetében sem tapasztalhattunk magas élelmiszeripari abszolút specializációt.
A kilencvenes évek elején az ipari értékesítés egyötödét a villamosenergia-ipar
adta, amely az élelmiszeripar után a második legjelent ősebb ágazat volt. A paksi
atomerőműnek köszönhetően Tolna megye ipari értékesítéséb ől 60%-kal részese-
dett, ami a megyét 1996-ig er ősen specializálttá tette. 2000-re azonban éppen a
villamosenergia-ipar részesedése fogyatkozott meg a hazai ipari értékesítésb ől, a
korábbi 20%-ról 9%-ra. Bár Tolna értékesítésének ma is több mint felét adja, súlya
e megyében is visszaesett, így ma már nem jellemz ő a magas abszolút specializáció.
Bár a kohászat és fémfeldolgozás országosan soha nem volt jelent ős ágazat a
vizsgált idő szakban, az évtized közepéig domináns volt Fejér megye iparán belül,
ami nagymértékben megnövelte a megye abszolút specializációját 1995-ig. Fejér
ma is erősen specializált, azonban ma már a kohászat- és fémfeldolgozás háttérbe
szorult az országosan is meger ősödött gépipar mögött.
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 95
1. ÁBRA
A megyék abszolút ipari specializációjának változása 1992-2000 között
Magyarországon
(Change of Absolute Industrial Specialization in Hungarian Counties
between 1992-2000)
Has Foglalkoztatás Értékesítés Exportértékesítés
Z66I
17661
9661
000z
S661
L661
8661
6661
Zfi í, I
17661
966 1
6661
000z
Z66I
9661
000Z
£661
£661
S661
L66I
8661
£661
17661
L66I
8661
6661
S66I
Megyék
Budapest
Pest GG
Fejér (; I. 1.. K. GGGGKKKKGGGGG
Komárom -
G GGGGGG
E.
Veszprém
Győr-M-S. GGG GGGGG
Vas GGGGGG GGGGGGGG
Zala
Baranya GGG G
Somogy GG GGGG
Tolna E E E E
Borsod-A-Z. VVVVVVVVV
Heves GGGG
Nógrád G GG
Hajdú-B.
Jász-N-Sz. GGGGGGGGG
Szabolcs-
Sz-B.
Bács-K. (;
LJ
Békés
Csongrád
* Szürke színnel az alacsony abszolút specializáciojú (Herfindahl index < 0 15) megyéket jelöl ük A
magas abszolút specia izációjú (Herfindahl index > 0,35) megyéket a dorn'náns iparág rövidítésével
jeleztük, ahol E=energiaipar, É=élelmiszeripar, G=gépipar, K=kohászat és fémfeldolgozás, V=vegyipar.
Forrás: KSH alapján saját számítások.
Fejérhez hasonlóan mindvégig magas abszolút specializáció jellemezte Borsod-
Abaúj-Zemplén megye exportértékesítését is. Itt azonban a vegyiparnak sikerült
máig megőriznie megyén belüli dominanciáját, így 2000-ben Borsod-Abaúj-
Zemplén megye az egyetlen, amely magas abszolút specializációját nem a gépipar-
nak köszönheti.
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
96 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
A rendszerváltás óta eltelt id őszak legnagyobb nyertese a gépipar, amelynek mind
az ipari foglalkoztatás, értékesítés, illetve mind az exportértékesítés tekintetében a
legjelentősebben növekedett a részesedése. Az ipari foglalkoztatás és exportértéke-
sítés esetében már 1992-ben is a legfontosabb ágazat volt, súlyát azonban még
tovább növelte országosan az ipari foglalkoztatás esetében 21%-ról 28%-ra, az
exportértékesítés esetében 27%-ról közel 70%-ra! Az ipari értékesítésben a rend-
szerváltás elején még csupán a negyedik helyen állt 13%-os részesedéssel, mára
azonban 44%-os arányával az els ő helyre került.
Az ipari foglalkoztatás tekintetében ez az egyetlen iparág, amely a vizsgált id ő-
szakban magas specializációt eredményezett: 2000-ben Fejér megyében. Az ipari
értékesítés esetében már több megyét is magas gépipari specializáció jellemez a
kilencvenes évek közepét ől. A gépipar legjelent ősebben a Dunántúlon erősödött
meg. Az ipari értékesítés szempontjából magas (0,35 feletti Herfindahl index) ab-
szolút gépipari specializációt el őször Vas megyében figyelhettünk meg 1995-ben.
Későbbiekben Fejér (1997), Gy őr-Moson-Sopron (1998), Somogy (1999), valamint
Komárom-Esztergom megye (2000) ipari értékesítését is magas gépipari
specializáció jellemezte.
Az exportértékesítés esetében még több megye specializálódott a gépiparra. Jász-
Nagykun-Szolnok megyének már 1992 óta magas a Herfindahl indexe, id őközben
magas gépipari specializáció jellemz ő az el őbb említett Fejér, Gy őr-Moson-Sopron,
Komárom-Esztergom, Somogy és Vas megye mellett Baranya, Heves, Nógrád és
Pest megyékre is. 2000-ben 11 megyében volt magasabb a Herfindahl index értéke
a 0,35-nél, amib ől 10 esetben ez gépiparra specializálódást jelentett. Ez azt mutatja,
hogy a rendszerváltás óta az ipari szerkezetátalakítás nyertese ágazati szempontból
a gépipar, területileg pedig a Dunántúl lett.
Meg kell említeni azonban néhány megyét, amelyet igen alacsony abszolút fokú
(0,1 alatti Herfindahl index) specializáció jellemez. A foglalkoztatás esetében több
ilyen megye is el ő fordul. Érdekesség, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipari
exportértékesítésének igen er őtejes vegyipari specializációja ellenére az ipari fog-
lalkoztatás terén e megye mindvégig 0,1 alatti Herfindahl indexszel rendelkezett.
Szintén a kilencvenes évek egészére alacsony abszolút specializációt figyelhettünk
meg Veszprém és Zala megyékben. Veszprém több évben az értékesítés szempont-
jából is alacsonyan specializált volt, Zala megye pedig az egyetlen, amelyre az
ezredfordulón az ipari értékesítésben (1998-tól) és exportértékesítésben (1997-t ől)
is alacsony specializáció volt jellemz ő. A rendszerváltás elején még Baranya és
Nógrád megye ipari foglalkoztatása is alacsony abszolút specializációt mutatott, ez
azonban kés őbb növekedett, 1999-t ől azonban ezúttal Csongráddal együtt Baranyá-
ra újra alacsony abszolút specializáció jellemz ő.
A Herfindahl index értékeinek az 1992 és 2000 között eltelt nyolc év alatti válto-
zásairól elmondható, hogy a foglalkoztatás esetében egyik megyének sem változott
meg jelentő s mértékben az abszolút specializációja. A gépipar megyei foglalkozta-
táson belüli er ő södése leginkább Fejér és Somogy megye ipari specializációját
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 97
növelte meg. Az index értéke pedig leginkább Békés megyében csökkent az élelmi-
szeripar korábbi súlyának mérsékl ődése folytán.
Az ipari értékesítés és exportértékesítés szempontjából azonban már több megye
abszolút specializációja er ősen megnövekedett. Az értékesítésen belül az öt legspe-
cializáltabb megyére (Fejér, Gy őr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy
és Vas) egyben a legnagyobb abszolút specializáció-növekedés is jellemz ő. Az ipari
exportértékesítésben az öt dunántúli megye mellett meg kell említeni Baranya,
Heves és Pest megyéket is. Valamennyi esetben a növekedés hátterében a gépipar
térnyerése húzódik meg.
Ugyanakkor az abszolút specializáció csökkenése már kevésbé volt felt űnő. Az
ipari értékesítésen belül komolyabb mérték ű csökkenést egyik megye esetében sem
tapasztalhattunk. Leginkább Bács-Kiskun, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna
és Zala megyék Herfindahl indexe csökkent, Tolna megye (villamosenergia-ipar)
kivételével valamennyi esetben az élelmiszeripar súlya visszaszorulásának köszön-
hetően. Az ipari értékesítésen belül szintén az élelmiszeripar korábbi dominanciájá-
nak mérsékl ődése tette kiegyenlítettebbé Csongrád megye ipari exportértékesítésé-
nek ágazati megoszlását, ami az abszolút specializáció jelent ősebb mérték ű csökke-
nésével járt együtt.
Relatív specializáció
A megyék abszolút specializációja megmutatja, hogy az adott megye mennyire
diverzifikált ágazati szerkezettel rendelkezik, azonban nem ad képet az országon
belüli megyék közötti valódi munkamegosztásról. Egy olyan országban, ahol az
ország egészében domináns egy ágazat, általában több megyében is jelent ős része-
sedést ér el. Igazán az országon belül azon megyék tekinthet ők specializáltnak,
amelyek az országos átlagtól eltér ő ágazati karakter űek. Annál nagyobb egy megye
relatív specializációja, minél inkább eltér ágazati szerkezete az ország egészét ől. A
következőkben az el őzőekhez hasonlóan tekintsük át, hogy az ipari foglalkoztatás,
értékesítés, valamint az exportértékesítés tekintetében hogyan alakult a magyar
megyék relatív specializációja 1992 és 2000 között.
A megyék relatív specializációjának mértéke alapvet ően két tényez őtől függ. Egy-
részt meghatározza magának az adott megyének az ágazati szerkezete, illetve az
ország egészére jellemz ő ágazati megoszlás. Ha országosan egy nem túl jelent ős
iparág valamely megyében dominánssá válik, akkor nagy a relatív specializáció. A
magas relatív specializáció ugyanakkor el őállhat úgy is, ha egy országosan jelent ős
ágazat súlya jelentéktelen az adott megyén belül. A következ őkben látni fogjuk, a
magyar megyék mindkét esetre példát mutattak a kilencvenes években.
A relatív specializáció az abszolút specializációhoz hasonlóan mindvégig jóval
alacsonyabb mérték ű volt az ipari foglalkoztatás esetében, amely a vizsgált id ő-
szakban még tovább csökkent. Jellemz ő az ipari foglalkoztatásban az alacsony
relatív specializációra, hogy egyik évben egyetlen megye esetében sem haladta meg
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
98 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
a Diszimilaritási index (DSRi ) értéke a 0,9-et. A legnagyobb relatív specializációt
az exportértékesítés viszonylatában figyelhettük meg egészen 1998-ig, amikor az
ipari értékesítés relatív specializációja több megyében annyira megn őtt, hogy meg-
haladta az exportértékesítés az évtized közepét ől egyébként általában csökken ő
értékeit.
2. ÁBRA
A megyék relatív ipari specializációjának változása 1992-2000 között
Magyarországon
(Change of Relative Industrial Specialization in Hungarian Counties
between 1992-2000)
DSRi Foglalkoztatás Értékesítés Exportértékesítés
I V66 1
I S 66I
I 9 66 1
I L 66I
I000z
17
I L 661
Z66II
b661
£ 661
S66 1
96 61
L 66I
00 0z
8661I
6661
Z66I
£661
8661
6661
Z661
b66 1
9661
£661
S66 1
6661
866 1
)007
megyék
Budapest
Pest
Fejér K K K K G KKKK
Komárom-
E.
Veszprém
Győr-M-S.
Vas (i G G G
Zala V GGGGG
Baranya l
G
Somogy
Tolna EEE EEEE TTG
Borsod-A-Z. GGV V VVVVVVV
Heves
Nógrád \
1.4
Hajdú-B. G GG G G
1
Jász-N-Sz.
Szabolcs-
Sz-B. G GGG
Bács-K.
1sL4
•11-1
Békés f G G GG G
1
1 4I
s f-4
Csongrád G GGGG GI
41
I
*Szürke színne az alacsony relatív specializációjú (Disz . milaritási index < 0,4) megyéket jelöl ük A
magas relatív specializációjú (Diszimilaritási index > 0,9) megyéket a dom'náns iparág rövidí ésével
jeleztük, ahol E=energiaipar, É=élelmiszeripar, G=gépipar, K=kohászat és fémfeldolgozás, N=nemfémes
ásványi termékek gyártása, T=textilipar, V=vegyipar. Az aláhúzott bet űk esetén a magas relatív
specializációt az adott iparág országoshoz képest viszonylag jelentéktelen megyén belüli aránya okozza.
Forrás: KSH alapján saját számítás.
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 99
Az 1990-es évek els ő felére jellemz ő magas relatív specializációt az okozta, hogy
egy-egy országosan nem túl jelent ős iparág egy-egy megyében dominánssá vált.
Ilyen volt például Fejér megye, amely a kohászat és fémfeldolgozás nagy súlya
miatt az értékesítésben és az exportértékesítésben magas relatív specializációt ért el.
Fejér az évtized második felében továbbra is magasan specializált megye maradt,
1997-től azonban már a gépipar „túlzott" részaránya miatt, ami kiszorította a koráb-
ban jelentős iparágat.
Fejérhez hasonlóan Vas megyében is az id őközben meger ősödött gépipar okozta a
magas relatív specializációt az ipari értékesítés és exportértékesítés tekintetében
egyaránt a kilencvenes évek közepén. Az évtized végére azonban mind Fejérben,
mind pedig Vasban lecsökkent a relatív specializáció, mivel a gépipar országosan is
magas jelentőségre tett szert az iparon belül, így e két említett megye már nem tért
el jelentős mértékben az országos ágazati szerkezett ől.
1993-tól 2000-ig magas relatív specializációt figyelhettünk meg Tolna megye ipa-
ri értékesítésében is, amit a villamosenergia-ipar magas részaránya okozott. Érdekes
módon az exportértékesítés esetében a textilipar magas részesedése játszott kulcs-
szerepet e megye magas Diszimilaritási indexében 1997-ben és 1998-ban. Borsod-
Abaúj-Zemplén megye ipari exportértékesítését pedig a teljes vizsgált id őszakban a
vegyipar magas részesedése miatt jellemezte magas relatív specializáció.
Az évtized elején több alföldi megye esetében az élelmiszeripar magas részesedé-
se növelte meg a relatív specializációt. Az ipari exportértékesítés tekintetében Bé-
kés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében haladta meg a 0,9-es értéket a
Diszimilaritási index, s őt Békésben az értékesítés esetében is.
A felsoroltakon kívül még megemlíthet ő, hogy 1992-ben a nemfémes anyagok
gyártása miatt magas relatív specializáció jellemezte Nógrád megye ipari értékesí-
tését, az exportértékesítés szempontjából pedig a vegyipari dominanciájú Zaláét,
illetve az országos szintet meghaladó textilipari részesedése miatt Baranya megyéét
is. Ezekben az esetekben azonban már 1993-ra 0,9 alá csökkent a Diszimilaritási
index értéke.
A magas relatív specializációt nem csak az idézheti el ő, hogy egy-egy ágazat „fe-
lülreprezentált" egy megye iparában az országos súlyához képest, hanem akkor is
előfordulhat magas relatív specializáció, ha az ország egészében egy igen domináns
ágazat jelentéktelen arányban szerepel egy adott megyében. A kilencvenes évek
első felében még nem volt olyan iparág, ami ekkor országosan túlsúlyba került
volna. Az évtized végére azonban ipari értékesítéséb ől és exportértékesítéséb ől a
gépipar már országosan is olyan nagy arányban részesedik, hogy több megye magas
specializációját már nem valamely más iparág nagy aránya, hanem a gépipar ala-
csony megyén belüli részesedése okozza. Ezért gyakran el őfordult, hogy egy-egy
megyében, amelyet az évtized elejét ől folyamatosan magas relatív specializáció
jellemzett, az évtized végére a Diszimilaritási indexe magas értékét már a gépipar
súlyának elmaradása, és nem egy-egy ágazat országos szinthez képest magas része-
sedése idézte el ő.
Ez a jelenség figyelhet ő meg az ipari értékesítés esetében 1999-t ől Békés és Bor-
sod-Abaúj-Zemplén, 2000-ben pedig Csongrád és Hajdú-Bihar megyékben. Mivel
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
100 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
az exportértékesítésben a gépipar részesedése még gyorsabban növekedett, mint az
értékesítésben, így itt már az évtized közepét ől előfordul egy-egy megye esetében
magas relatív specializáció a gépipar országosnál jóval kisebb részesedése miatt.
1996-tól Csongrád és Zala, 1997-t ől Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg,
1998-tól Békés, 1999-ben pedig Tolna megye tartozik ide.
Már korábban említettük, hogy a foglalkoztatás tekintetében a megyék kevésbé
térnek el az országos szintt ő l, ezért itt nem találtunk 0,9 feletti Diszimilaritási in-
dexet a vizsgált id ő szakban egyik megyében sem. Ugyanakkor annál több megye
esetében nem érte el a 0,4-es szintet az index értéke. Már a kezdetekt ő l alacsony
relatív specializáció jellemezte Gy ő r-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-
Szolnok és Pest megyéket. A foglalkoztatás tekintetében a megyék relatív
specializációjának jelent ős csökkenését mutatja, hogy id őközben csupán Hajdú-
Bihar megyének n ő tt meg a Diszimilaritási indexe, 2000-ben pedig a maradék há-
rom megye mellett már meg lehet említeni Bács-Kiskun, Baranya, Heves és Komá-
rom-Esztergom megyéket valamint Budapestet, ami azt jelenti, hogy az ezredfordu-
lóra megduplázódott az alacsony relatív specializációjú megyék száma a foglalkoz-
tatás területén.
Az értékesítés szempontjából Pest megye az egyetlen, amelyet mindvégig ala-
csony Diszimilaritási index értékek jellemeztek. Pest megyén kívül csupán Gy őr-
Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megye, valamint Budapest ipari
értékesítését jellemezte átmenetileg az országoshoz igen hasonló ágazati megoszlás.
Az exportértékesítés esetében (hasonlóan a foglalkoztatáshoz) az alacsony relatív
specializációjú megyék számának növekedése látható. 1992-ben ezúttal is Pest
megye említhető meg, 2000-ben ide sorolható Baranya, Gy őr-Moson-Sopron, He-
ves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy és Vas megye is. A felsorolt megyék
első sorban az országos átlaghoz hasonlóan magas gépiparuknak köszönhetik ala-
csony indexértéküket. Visszautalván a korábban elmondottakra, a megyék másik
csoportjánál a gépipar részesedése viszont egyre inkább elmarad az ország egészére
jellemző extrém magas aránytól (2000-ben már közel 70%), ami épp megnöveli
Diszimilaritási indexüket. Ez azt jelenti, hogy 2000-re a megyék többségét az ipari
exportértékesítésben vagy nagyon magas, vagy igen alacsony relatív specializáció
jellemzi.
A relatív specializáció változásában tehát nemcsak a megye ágazati szerkezetének
átalakulása játszhat szerepet, hanem az ország átlagos ága z ati megoszlása is alakít-
hatja a Diszimilaritási index értékét. A relatív specializáció növekedését a legtöbb
megye esetében éppen az idézi el ő, hogy a gépipar súlya úgy megn őtt országosan,
hogy attól egyre inkább elmarad az ágazat adott megyén belüli részaránya. Ez álla-
pítható meg Zala megye ipari foglalkoztatása, Borsod-Abaúj-Zemplén megye érté-
kesítése esetében, valamint Hajdú-Bihar megyében mind a foglalkoztatás, értékesí-
tés és exportértékesítés tekintetében. A relatív specializáció jelent ősebb növekedé-
sében csupán Szabolcs-Szatmár-Bereg az egyetlen, ahol nem a gépipari részesedés
elmaradása, hanem egy másik ágazat, a textilipar megyén belüli súlyának nagymér-
tékű növekedése okozta a Diszimilaritási index növekedését.
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 101
A relatív specializáció nagy mérték ű csökkenésében a legtöbb megye esetében ko-
rábban jelentős iparág megyén belüli visszaszorulása játszik f őszerepet. A foglalkoz-
tatás tekintetében például a bányászat korábbi súlyának mérsékl ődése idézte el ő Ba-
ranya, Heves és Komárom-Esztergom megyék Diszimilaritási indexének csökkenését,
Bács-Kiskun és Békés megyék esetében pedig az élelmiszeripar visszaszorulása.
A relatív specializáció csökkenésében gyakran a megyén belüli folyamatok he-
lyett az ország egészének változása játszik fontos szerepet. A gépipar országon
belüli súlyának gyors növekedése miatt a korábban is magas gépipari részesedéssel
rendelkező megyék ágazati megoszlása egyre jobban hasonlít az ország egészéhez.
Erre találhatunk példát az ipari foglalkoztatás tekintetében Budapest, az értékesítés-
nél Jász-Nagykun-Szolnok, az exportértékesítésnél pedig ugyancsak Jász-Nagykun-
Szolnok, valamint Nógrád megyék esetében.
Az iparágak földrajzi koncentrációjának alakulása
Abszolút koncentráció
Az iparágak földrajzi koncentrációját szintén a foglalkoztatás, az értékesítés és az
exportértékesítés területén vizsgáltuk meg. Nagyvonalakban megállapítható, hogy a
specializációhoz hasonlóan az abszolút koncentráció esetében is a foglalkoztatásnál
találjuk a Herfindahl index (H c)legalacsonyabb, az exportértékesítés esetében
pedig a legmagasabb értékeit. Azonban miközben a megyék többsége a vizsgált
időszakban egyre specializáltabb lett (f őleg a gépiparra), az iparágak térbeli kon-
centrációja csupán az exportértékesítés esetében növekszik 1997-t ől, az ipari fog-
lalkoztatás és értékesítés esetében csökkent az ágazati koncentráció.
Az ágazatok abszolút földrajzi koncentrációja csökkenésének hátterében a koráb-
ban „túlsúlyos" Budapest iparon belüli szerepének csökkenése játssza a legfonto-
sabb szerepet. 1992-ben az ipari foglalkoztatottak 29, az értékesítés 36, az exportér-
tékesítésnek pedig 38%-a a fővárosra koncentrálódott. A rendszerváltás óta eltelt
idők egyik látványos folyamata Budapest tercializálódása, ami együtt jár az iparon
belül a vidék súlyának növekedésével. Id őközben az ipari foglalkoztatásból 8, az
értékesítésb ől 12, az exportértékesítésb ől pedig 22 százalékponttal csökkent a fővá-
ros részesedése, s őt az exportértékesítés tekintetében már Fejér (25%) és Gy őr-
Moson-Sopron megye (18%) mögött a harmadik helyre került.
Annak ellenére, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye az egyetlen, amely jelent ős
mértékben specializálódik a vegyiparra, az ágazat mégsem e megyére, hanem a
többi iparághoz hasonlóan Budapestre koncentrálódik. A vegyipari foglalkoztatás
az egyetlen az iparágak közül, amely jelent ős mértékű koncentrációt mutatott, igaz
ez is csupán 1996-ig tartott. Az ipari értékesítésben és exportértékesítésben azonban
mindvégig erősen koncentrálódott a fővárosra, aminek köszönhet ően a Herfindahl
index értéke a vegyipar esetében a teljes vizsgált id őszakban 0,25 feletti volt.
A fa- és papíripar, valamint a gépipar esetében az 1990-es évek kezdetén még je-
lentő s budapesti koncentrációt figyelhettünk meg az ipari értékesítés, és a gépipar
esetében az exportértékesítés terén is. A vidék ágazaton belüli szerepének er ősödé-
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
102 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
sével azonban már az évtized közepét ő l eltűnt az erős abszolút koncentráció e két
ágazat esetében, s őt a gépipari foglalkoztatásra 1999 óta kifejezetten alacsony ab-
szolút földrajzi koncentráció jellemz ő .
3. ÁBRA
Az iparágak abszolút koncentrációjának változása 1992-2000 között
Magyarországon
(Change of Absolute Concentration of Indusrial Branches between 1992-2000)
Hic Foglalkoztatás Értékesítés Exportértékesítés
I000z
I Z661
I L66 1
Z661 I
1766I
9661
000Z
£661
S66I
L661
8661
6661
Z661
17661
9661
£661
S66I
L 661
8661
6661
176 6 1
9661
000Z
£661
S661
8661
6661
Iparágak
IN
IN
IN
Bányászat Já Já Já
Élelmiszer-
ipar
Textilipar
Fa- és
Bp Bp
papíripar
Vegyipar Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp B.
Nemfémes
ásv. termé-
kek
Kohászat és
fémfeldol- 1 l' I L. ICI,'
gozás
Gépipar Bp HÍ,
Egyéb
feldolgozó-
ipar
Villamos-
-
energia ipar
Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp
* Szürke színnel az alacsony abszolút koncen rációju (Herfindahl index < 0,1) iparágakat jelöltük A
magas abszolút koncentrációju (Herfindahl index > 0,25) iparagakat a domináns megye rövidí ésével
jeleztük, ahol Bp=Budapest, Fe=Fejér, Gy=Gy őr-Moson-Sopron, Já=Jász-Nagykun-Szolnok, Za=Zala
megye.
Forrás: KSH alapján saját szerkesztés.
Időközben több évben is magas földrajzi koncentráció jellemezte a bányászat, va-
lamint a kohászat és fémfeldolgozás exportértékesítését. E két ágazat azonban az
el őzőektől ellentétben nem a fővárosra koncentrálódott. A kohászat és fémfeldolgo-
záson belül Fejér megye, a bányászaton belül pedig kezdetben Jász-Nagykun-
Szolnok, 1997-tő l pedig Zala megye játszik kulcsszerepet.
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 103
Külön ki kell emelni a villamosenergia-ipart, amelynél az exportértékesítésben a
többi ágazattól ellentétesen inkább növekv ő koncentrációt tapasztalhattunk. Már
1992-ben a villamosenergia-ipari értékesítés koncentrálódott a leger őteljesebben,
ekkor még Gy őr-Moson-Sopron megyére. 1993 óta azonban már ez az ágazat is a
fővárosra koncentrálódik, miközben fokozatosan növekszik a koncentráció mértéke
is. 2000-ben szinte teljes egészében (99%) a f őváros jelentette a hazai villamos-
energia-ipari exportértékesítést.
Az ipari foglalkoztatás, értékesítés, illetve exportértékesítés közötti eltér ő mértékű
ágazati koncentrációt érzékelteti az alacsony (0,1 alatti) érték ű Herfindahl indexszel
rendelkező iparágak száma. Az élelmiszeripar, textilipar, valamint az egyéb feldol-
gozóipari termékek el őállítása mind a három vizsgált területen kis mértékben kon-
centrálódik. A nemfémes anyagok gyártása már csak a foglalkoztatás és az értékesí-
tés esetében mutat alacsony abszolút földrajzi koncentrációt. A foglalkoztatás tekin-
tetében a felsorolt ágazatok mellett mindvégig alacsony koncentráció jellemezte a
villamosenergia-ipart (az exportértékesítésben tapasztalt igen magas értéke ellené-
re), 1996 óta a kohászat és fémfeldolgozást, legújabban pedig a gépipart is.
Összességében a vizsgált id őszakban a legnagyobb mértékben a gépiparnak (fog-
lalkoztatás, exportértékesítés) és a vegyiparnak (foglalkoztatás, értékesítés) csök-
kent az abszolút földrajzi koncentrációja minden esetben a f őváros korábbi túlsú-
lyának mérsékl ődése következtében. Igazán jelent ős koncentrációnövekedés csak az
energiaipari exportértékesítésben figyelhet ő meg, amely szinte teljes egészében
Budapestről származik. A foglalkoztatás és az értékesítés tekintetében csupán az
élelmiszeripar esetében említhet ő meg az ágazat földrajzi koncentrációjának kis
mértékű növekedése.
Relatív koncentráció
Az iparágak relatív földrajzi koncentrációja azt mutatja meg, hogy az adott ágazat
földrajzi elterjedése mennyiben hasonló az ipar egészének földrajzi megoszlásához.
Az abszolút koncentrációhoz hasonlóan az iparágak relatív földrajzi koncentrációja
is a foglalkoztatás esetében a legalacsonyabb, míg az exportértékesítésnél találhat-
juk a Diszimilaritási index (DCR i) legmagasabb értékeit.
A kilencvenes évek egészében magas relatív koncentráció jellemezte a bányásza-
tot mind a foglalkoztatás, az értékesítés, illetve az exportértékesítés tekintetében.
1993-ig a Diszimilaritási index értékét mindhárom szempontból az okozta, hogy az
ekkor leginkább vízfej szerepet betölt ő főváros részesedése ezen ágazaton belül
viszonylag alacsony volt. Az értékesítés esetében a kés őbbiekben is ez növelte meg
az index értékét. A foglalkoztatás és az exportértékesítés tekintetében Budapest
országos iparon belüli súlya annyira lecsökkent, hogy a magas Diszimilaritási index
elsősorban olyan megyék miatt n őtt meg, amelyekre a bányászat koncentrálódik. A
foglalkoztatás esetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye, az exportértékesítés terüle-
tén pedig eleinte Jász-Nagykun-Szolnok megye, 1997-t ől pedig Zala megye orszá-
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
104 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
gos ipari súlyánál nagyobb ágazati részesedése játszott kulcsszerepet az ágazat
magas relatív koncentrációjában.
4. ÁBRA
Az iparágak relatív koncentrációjának változása 1992-2000 között
Magyarországon
(Change of Relative Concentration of Indusrial Branches between 1992-2000)
DC12; Foglalkoztatás Értékesítés Exportértékesítés
I 8661
16661
I S661
I000z
I £661
17(TőZ"
I 17661
I S66I
[L66 I
17661 ]
Z661 I
£66 1I
9661 1
000Z
S66I
L661 1
17661
9661 1
Z66I
£661
L66 I
8661
6661
Z66 I
966 1
8661
6661
Iparágak
Bányászat 13p LIR Bo Bo Bo Bo Bo Bo Bp Bp 13p 13_p ILIp 13p 13,,p LIp ILIp Bp Bp Bp Já Já Já Za Za Za Za
Élelmiszer-
B1,
ipar
Textilipar
Fa- és
papíripar Fe Fe
Vegyipar Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp
Nemfémes
ásv. termé - I ip Ik Ve Ve Ve Ve Ve Ve Fe Fe Fe
kek
Kohászat és
fémfeldol- Ie re I ,.
gozás
Gépipar
Egyéb
feldolgozó- lip Bp /.. s
ipar
Villamos-
Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp Bp
energia-ipar
Szürke színnel az alacsony relatív koncentrációju (Diszimilari ási index < 0,45) iparágakat jelö tük. A
magas relatív koncentraciójú (Diszimilaritási index > 0,85) . parágakat a domináns megye rövid( ésevel
jeleztük, ahol Bo=Borsod-Abaúj-Zemplén, Bp=Budapest, Fe=Fejér, Gy=Gy őr-Moson-Sopron, Ja..lasz-
Nagykun-Szolnok, Ve=Veszprém, Za=Zala. Az aláhúzott bet űk esetén a magas relatív koncentrációt az
adott megye országos össziparhoz képest viszonylag jelentéktelen iparágon belüli aránya okozza.
Forrás: KSH alapján saját számítások.
Az ipari értékesítésnél a vegyipar, az exportértékesítés esetében a vegyipar mellett
a villamosenergia-ipar szintén magas relatív koncentrációval jellemezhet ő . Ezeknél
az ágazatoknál a Diszimilaritási index magas értékét az idézte el ő, hogy a főváros
ágazaton belüli aránya jóval felülmúlta Budapestnek az ország iparán belüli súlyát.
Az évtized közepén az értékesítés és az exportértékesítés esetében a kohászatra és
fémfeldolgozásra ugyancsak magas relatív koncentráció volt jellemz ő . Itt a magas
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 105
indexértéket Fejér megyének az átlagosnál magasabb ágazaton belüli részesedése
okozta.
A nemfémes ásványi anyagok, és a fa- és papíripari termékek exportértékesítése
esetében azonban éppen az okozta a magas relatív koncentrációt, hogy az említett
ágazatokon belül Fejér megye részaránya nagyon elmarad a megye össziparon belü-
li jelentős súlyától.
A tíz ágazatból azonban hat esetében a foglalkoztatásnál a Diszimilaritási index
értéke 0,45 alatt maradt: élelmiszeripar, textilipar, fa- és papíripar, kohászat és
fémfeldolgozás, gépipar és egyéb feldolgozóipar. Az értékesítés esetében már in-
kább csak az élelmiszer-, a gép- és textilipar esetében tapasztaltunk az évtized ele-
jén alacsony relatív koncentrációt, az évtized végére azonban egyre inkább növe-
kedtek e tekintetben a Diszmilaritási index értékei. Az exportértékesítés esetében
pedig a gépipar relatív koncentrációja alacsony, amely az ország össziparán belül
egyre meghatározóbbá válik, így területi elterjedése is hasonlatos az ipar egészéhez.
A nyolc év alatt eltelt változásokat összegezve megállapíthatjuk, hogy a foglakoz-
tatás és az értékesítés tekintetében a legnagyobb mértékben a bányászat relatív
koncentrációja csökkent, amely már kevésbé koncentrálódik Komárom-Esztergom
megyére. A Diszimilaritási index értékeinek legjelent ősebb növekedése pedig an-
nak tulajdonítható, hogy az országosan egyre fontosabbá váló Fejér megye az adott
ágazaton belül nem képvisel jelent ős arányt. Ez utóbbi figyelhető meg a nemfémes
anyagok és a vegyipar értékesítésében, valamint a vegyipari és a fa- és papíripari
exportértékesítésben. Ugyanakkor a kohászat és fémfeldolgozás exportértékesítése
éppen amiatt veszített relatív koncentrációjából, hogy az ágazaton belül jelent ős
Fejér megyének id ő közben megnövekedett az egész iparon belüli aránya.
Összegzés
A nyugat-európai tendenciákkal összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a térsé-
gek abszolút specializációja hazánkban is n őtt, ellenben az ágazatok abszolút kon-
centrációja viszont csökkent. Mind a specializációnál, mind pedig a koncentráció
esetében a legkisebb változásokat az ipari foglalkoztatás esetében tapasztaltuk, míg
a legradikálisabb átrendez ődést az exportértékesítés esetében figyelhettük meg.
Általánosságban elmondható, hogy míg az abszolút specializáció jelent ős mérték-
ben megugrott, az abszolút koncentráció kisebb mértékben csökkent. Az el őbbi
folyamat hátterében az áll, hogy különösen a dunántúli megyékben megjelent, illet-
ve megerősödött a gépipar, amely a korábbi, gyengébb er ősségű, több megyében
tetten érhető élelmiszeripari dominanciát váltotta fel. Az abszolút koncentráció-
csökkenés fő mozgatórugója pedig az a jól ismert folyamat volt, hogy a
tercializálódó fő város a hazai iparban 1992-ig még markáns súlyát fokozatosan
átadta a vidék megyéinek, ezzel csökkentve az iparágak abszolút koncentrációját.
A Diszimilaritási index segítségével mért relatív specializáció, illetve koncentrá-
ció értékei az abszolút viszonylattól eltér ően viselkedtek. A relatív specializáció
átlagosan csökken ő, míg a koncentráció növeked ő tendenciát írt le. A relatív
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
106 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
specializáció csökkenését az okozta, hogy több megyén belül, s így országosan is a
gépipar súlya egyre fontosabbá vált, a megyék iparszerkezete közeledett egymás-
hoz. A relatív koncentráció esetében megfigyelhet ő növekedési folyamat f ő mozga-
tórugója, hogy a gépipar dominálta új ipari szerkezetben a legtöbb iparág földrajzi
megoszlása egyre kisebb hatással van a teljes ipar földrajzi megoszlására, így egyre
inkább el is tér attól.
A specializáció (vagy koncentráció) növekedését el őidézheti egy-egy ágazat
(vagy megye) növekedése, de okozója lehet a korábban nem túl jelent ős ágazatok
(vagy megyék) leépülése is. Ugyanígy a specializáció (vagy koncentráció) csökke-
nése el őállhat a korábban domináns ágazat (vagy megye) iparának csökkenéséb ől,
avagy egy azel őtt jelentéktelen ágazat (vagy megye) gyors növekedéséb ől. Ehhez a
Herfindahl és Diszimilaritási indexek és a tényleges ipari mennyiségi (foglalkozta-
tási, értékesítési, exportértékesítési) változásokat érdemes összevetni.
Az ipari foglalkoztatás, értékesítés, exportértékesítés azokban a megyékben n őtt
leginkább, amelyek abszolút specializációja gyorsabb ütemben növekedett. A
Herfindahl indexek változása és az ipari növekedés közötti korrelációs együtthatók
mindhárom esetében 0,7 körüliek voltak. Ez azt jelenti, hogy a megyékben nem
egy-egy korábban jelentéktelen ágazat leépülése, hanem a húzóágazatok (gépipar)
megerősödése eredményezte az abszolút specializáció növekedését.
A relatív specializáció változása, illetve az ipari növekedés között már nem volt
ilyen erős összefüggés. Mi több, az értékesítés és az exportértékesítés esetében a
közepes erősségű korrelációs együttható negatív el őjelű. Ez azt mutatja, hogy azok
a megyék növekedtek leginkább, amelyek képesek voltak lépést tartani az országos
tendenciákkal, ami döntően a gépiparuk gyors növekedésének tudható be. Az alter-
natív ágazatokra szakosodó megyék pedig általában kisebb ipari növekedést köny-
velhettek el.
Az ágazati koncentráció esetében az ágazat mennyiségi növekedése, illetve kon-
centrációjának változása között ritkán találtunk szorosabb összefüggést. Itt az ab-
szolút koncentráció változása és az adott ágazat mennyiségi növekedése között
inkább fordított összefüggés állapítható meg a foglalkoztatás és az értékesítés ese-
tében. Ennek hátterében ugyancsak a gépipar áll, amely miközben a leggyorsabban
növekedett, országosan egyre inkább szétterjedt, azaz csökkent a koncentrációja. Ez
alól az exportértékesítés kivétel, ugyanis itt az egyre inkább f ővároscentrikus
villamosenergia-ipari export igen gyors növekedést ért el, ezért itt pozitív el őjel ű a
korrelációs együttható.
A relatív specializáció változása pedig szinte semmilyen összefüggést nem mutat
az ágazatok mennyiségi növekedésével, a korrelációs együtthatók ez esetben 0
körüliek.
Végezetül érdemes azt is megnézni, hogy a gyorsabban specializálódó megyék
nagyobb gazdasági fejl ődést értek-e el. Ehhez a megyék abszolút és relatív
specializációját az egy f őre jutó GDP-jük 1994 és 2000 közötti változásával vetet-
tük össze. A korrelációs vizsgálatokból kiderült, hogy a megyék abszolút
specializációjának növekedése pozitív viszonyban áll a gazdasági fejl ődésükkel, a
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 107
kapcsolat er ő ssége azonban közepes, csak az ipari értékesítés esetében figyelhetünk
meg viszonylag szorosabb összefüggést (r=0,6). A relatív specializáció változása és
a gazdasági fejl ő dés esetében pedig szinte semmilyen összefüggés nem állapítható
meg. Véleményünk szerint azonban a vizsgált hat év még túl rövid id ő ahhoz, hogy
egyértelm ű választ kapjunk a területi specializálódás hatékonyságának megítélésé-
hez. Úgy tű nik a honi ipar rendszerváltás óta bekövetkezett ágazati és területi szer-
kezeti átrendez ődése még nem zárult le, s ő t a küszöbön álló európai uniós csatlako-
zás még újabb helyzetet teremthet a megyék és iparágak jöv őbeni fejl ődésében.
Jegyzetek
A kutatás a PHARE ACE P98-1117-R projekt, „Európai integrálódás, regionális specializáció és ipari
tevékenységek térbeli rendje a csatlakozásra váró országokban" cím ű öt országra (Bulgária, Észtor-
szág, Magyarország, Románia és Szlovénia) kiterjed ő összehasonlító elemzés keretében készült. A
hazai kutatás vezet ője Rédei Mária egy. docens, ELTE TTK Regionális Földrajz tanszék
(www.geogr.elte.hu/ref).
Az új földrajzi helyváltoztatás csak telephely szint ű vizsgálattal lenne bizonyítható.
A szakirodalomban ismert a nemzetközi t őke érdekl ődése el ő ször az olcsó munkaer ő t, mint telepítési
tényező t keresi, majd halad más országba, mert ebb ő l kínálat van. Egy stratégiailag más fázist jelent
az, ha a telephelyválasztás a képzett munkaer őre épül. Az el őbbi eset új földrajzi helyet jelent, a máso-
dik a helyi tapasztalatra épül és sajátos tevékenység fejlesztésére fektet be. Ritkábban történik meg,
hogy új helyen speciális tevékenység kerül fejlesztésre. Ilyenek a Szilícium völgyek, a tudásgyárak és
a fejlesztési helyek. Az utóbbiakat az anyaország stratégiai célból magánál tartja.
4
Ezzel a megállapítással úgy lehet egyetérteni, hogy a földrajzi el őnybe bejön egy új változó: a kapcso-
lati lehető ség. Képzeljük el, hogy kevésbé jó földrajzi fekvés többfelé történ ő elágazási lehet őséggel
rendelkezik. Ez a helyzet a kereslet-kínálat térbeli terjedését kedvez ően befolyásolja.
A városi fejl ő désben, ebben a szakaszban tapasztaljuk a termelési egységek kitelepülését és a döntési,
információs és szolgáltatási munkák központban maradását. Ezt a szétválást az ingatlan árak is gyorsít-
ják, mert a területigényes munkák a perifériára kerülnek, kisebb kék galléros ingázással lehet számol-
ni, ami a cégek utazási költségtérítési kiadásait is csökkenti.
6
A beszállítói rendszer kialakulása során az anyacégek arra törekednek, hogy a részegységtermel ők árait
leszorítsák, a hálózati munkát virtuálissá tegyék és a technológia átadásához és a nemzetközi szabvá-
nyok megtartásához szükséges gépi fejlesztéseket, környezetvédelmi kiadásokat a kisvállalkozások
számlájára valósítsák meg. Ez az anyavállalattal kialakult korábbi függ őséget növeli, és rákényszeríti a
nemzetközi szint ű felzárkózásra.
Az e-business jogi és adózási szabályozásának legtöbb vitája arról szól, hogy a nemzeti szabályozások
határai mennyire felelnek meg, p1. a kiszállított termék közigazgatási határának. A telephely, a meg-
rendelés, a kiszállítás célterületei akár eltér ő kontinenseken is lehetnek.
Hazai vizsgálataink során, pl. nem találtunk magyarázatot arra, hogy a bizsu- és drágak ő-feldolgozás
miért futott fel, majd szinte t űnt el egyes években és egyes térségekben.
Nem volt eredményes az öko-manegementben ismert fokozatok alkalmazása „Mondd meg, bízzál
bennem, és mutasd meg."
A vizsgálat Jeney—Szabó (2001) A magyar ipar a specializációs és koncentrációs indexek tükrében az
1990-es években cím ű munkáját dolgozta tovább, amelyben részletesebb betekintést nyerhetünk a honi
ipar rendszerváltás óta bekövetkezett általános mennyiségi és min őségi átalakulásába. Ezúttal azonban
első sorban a specializációs és koncentrációs számítások eredményeinek összefüggéseire helyezzük a
hangsúlyt.
Ágazatok: Bányászat; Élelmiszeripar, ital és dohánytermék; Textília, ruházat és b őrtermék; Fa-, papír
és nyomdatermék; Vegyipar; Nemfémes ásványi termék; Kohászat és fémfeldolgozás; Gépipar; Egyéb
feldolgozóipari termék; Villamosenergia-, gáz-, h ő- és vízellátás (továbbiakban energiaipar).
12 Az idő intervallum megválasztásának oka, hogy ebben a periódusban egyeznek minden szempontból
(ágazati rendszer [NACEJ a mutatók, így összehasonlításra alkalmasak.
Rédei Mária - Jakobi Ákos - Jeney László :
Regionális specializáció és a feldolgozóipari tevékenység változása.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 87-108. p.
108 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
13
i ndex értéke 0 és 1 között lehet. Minél nagyobb az érték, annál nagyobb az abszolút specializáció
ndex
vagy koncentráció mértéke.
14
Az index értéke 0 és 2 között lehet. Minél nagyobb az érték, annál nagyobb a relatív specializáció
vagy koncentráció mértéke.
15
A Herfindahl index nagyon hasonlít a Gini-Hirschman-féle koncentrációs arány képletére (I., pl.
Nemes Nagy 1977). Ez utóbbi módszer által kapott eredmény négyzete egyenl ő a Herfindahl index
révén kiszámított eredménnyel. A Diszimilaritási index szintén hasonlít egy gyakorta használt formu-
lára, a Hoover-féle területi egyenl őtlenségi mutatóra (1. uo.). Ez utóbbi képlet alapján számított érték
kétszerese egyenl ő a Diszimilaritási index által produkált értékkel.
I= iparág, j = megye
Ss = j megye i iparágának részesedése j megye teljes ipari foglalkoztatottaiból (illetve értékesítéséb ő l,
exportértékesítéséböl)
S, = i iparág részesedése az országban az ország teljes ipari foglalkoztatottaiból (illetve értékesítéséb ő l,
exportértékesítéséböl)
S uc = j megye i iparágának részesedése i iparág teljes (országos) foglalkoztatottaiból (illetve értékesí-
tésébő l, exportértékesítéséb ől)
= j megye részesedése az országban az ország teljes ipari foglalkoztatottaiból (illetve értékesítésé-
ből, exportértékesítéséb ő l)
Irodalom
Amiti, M. (1997) Specialisation Patterns in Europe. — Centre for Economic Performance, Discussion
Paper. London School of Economics. No. 363.
Bernek Á.(2000) A globális világ új gazdaságföldrajza. — Tér és Társadalom. 4.87-107. o.
Brulhart—Torstensson (1996) Regional Integration, Scale economies and Industry Location in the
European Union. — Centre far Economic Policy Research paper. No. 1435.
Enyedi Gy. (1996) Regionális folyamatok és térszerkezet Magyarországon. (SZÓ-KÉP)
Greenway, D.—Hine, R.C. (1991) Intra-Industry Specialisation, Trade Expansion and Adjustment in the
European Economic Space. — Journal of Common Market Studies. 6.603-22. o.
Hanson, G.H. (1996) 'Economic integration, intra-industry trade, and frontier regions'. — European
Economic Review. Vol. 40.941-949. o.
Hine, R.C. (1990) Economic Integration and Inter-industry Specialisation. — CREDIT Research Paper.
University of Nottingham. 89/6.
Inotai (1998) Technológiai versenyképesség. OMFB—MTA VKI, Budapest.
Jakab—Kovács—Oszlay (2000) Hová tart a külkereskedelmi integráció? MNB Füzetek/1.
Jeney L.—Szabó P. (2001) A magyar ipar a specializációs és koncentrációs indexek tükrében az 1990-es
években. — A Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. CD-ROM. szTh TTK, Szeged.
Krugman, P. (1991) Geography and Trade. MIT Press, Cambridge.
Lengyel I. (2000) Porter-rombusz: a regionális gazdaságfejlesztési stratégiák alapmodellje. — Tér és
Társadalom. 4.39-86. o.
Mariotti (2001) Firni migration patterns in the Netherland and in the United Kingdom. ERSA
conference, Zagreb.
Nemes Nagy J. (szerk.) (1977) Regionális gazdaságföldrajzi gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest.
Nemes Nagy J. (2000) The new regfonal structure in Hungary. — Petrakos, G.—Maier, G.—Gorzelak, G.
(eds.) Integration and Transition in Europe. Routledge, London.
Rédei M. (2002) Információs és tudás társadalom. — Bernek Á. (szerk.) A globális világ politikai földraj-
za. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 330-355. o.
UNIDO (2000) Regional Forum UNIDO on Industrial Cooperation and Partnership in Central and
easter'? Europe and NIS CD.
Sassen, S. (1996) Transnational economy — transnational mobility. IMES, Brussels.