Tér és Társadalom 16. évf. 2002/4. 63-85. p.
Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 s 4: 63-108
GYORS TÉNYKÉP
A SZLOVÉN—MAGYAR HATÁRON ÁTNYÚLÓ
KAPCSOLATOK LEHET ŐSÉGEI A SZLOVÉN
REGIONALIZMUS TÜKRÉBEN'
(Possibilities of Slovenian—Hungarian Cross-border
Co-operations from Regional Point of View)
HARDI TAMÁS
Kulcsszavak:
határon átnyúló együttm űködés Szlovénia területfejlesztés
A Magyarországgal szomszédos hét ország közül délnyugati szomszédunkkal, Szlovéniával közös határ-
szakaszunk a legrövidebb, ugyanakkor a határátkel őkkel legs űrűbben ellátott. Magyar oldalon is élnek
szlovének, s Szlovéniában is élnek magyar nemzetiség űek. A két rurális térség találkozásánál így ideális
feltételek mutatkoznak a határon átnyúló együttm űködések szervezésére. Tanulmányunk ezeknek a szlo-
véniai területfejlesztési hátterét igyekszik bemutatni, a rendszert, a terveket, amelyekben Magyarország,
a határon átnyúló tevékenység is megjelenik. Ezen túl röviden bemutatjuk a határtérség néhány együtt-
m űködését is.
Szlovénia határ menti területei
Kis területű ország lévén Szlovénia arányaiban lényegesen nagyobb határhossz jut
egy egységnyi területre, mint a nagy európai államokban. Így területének nagy
része határ menti térség. Ennek megfelel ően a szlovén területfejlesztés meglehet ő-
sen hangsúlyosan kezeli a kérdést. Dokumentumaik azonban még meglehet ősen
rövid múltra tekintenek vissza, a törvények, stratégiai tervek, a regionális politika
intézményei az elmúlt három évben születtek, így a határtérségekre irányuló törek-
véseik a gyakorlatban még nem nyilvánulnak meg teljes egészében. Szemléletüket
tekintve azonban a regionális programozás els ő szakaszának lezárultával várható,
hogy élénkülni fog az érdekl ődés a határon átnyúló együttm űködések iránt. Alapve-
tő dokumentumaik, pl. a Nemzeti Fejlesztési Program több esetben is megemlíti a
határon átnyúló üzleti, vállalkozási és infrastrukturális kapcsolatok jelent őségét, s
nagy befolyást tulajdonít a szomszédos országok határ menti térségeinek a szlovén
határ menti térségek fejl ődési lehetőségeire.
Az ország teljes vízi és szárazföldi államhatára 1334 kilométer, ebb ől a horvát ha-
tár a leghosszabb, 50,2%, az osztrák határ 24,7%, az olasz 17,4%, míg Magyaror-
szág csak 6,7%-al részesedik. Szlovénia területének és népességének több mint fele
számít határrégiónak, ill. határrégióban él őnek (1. táblázat).
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
64 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
A rendszerváltás el őtt az olasz és osztrák határ menti területek jellemz ően a két
világrendszer közötti határ menti területek közül a legnyitottabbaknak számítottak.
Intenzív kapcsolatok éltek a személyek és az áruk vonatkozásában, ugyanakkor a
tő ke mozgása lényegesen szerényebb volt, a külföldi beruházásokat a politikai kü-
lönbségek akadályozták. Az eltér ő életszínvonal és a szolgáltatások min őségi
különbsége miatt egy, az átlagtól eltér ő fogyasztói struktúrát alakított ki az osztrák
és az olasz határ mentén. Az osztrák és olasz oldal lakosai vásárolni és szabadid őt
eltölteni jöttek át Szlovéniába (ill. Jugoszláviába), míg a szlovén lakosok dolgozni,
tanulni és pénzügyeiket intézni jártak át külföldre.
1. TÁBLÁZAT
Határ menti régiók, népességük és néps űrűségük Szlovéniában, 2001
(Border Regions, Population and Population Density in Slovenia, 2001)
Részesedés Részesedés
Népesség
Szomszédos Terület Néps űrűség Szlovénia Szlovénia
1991
ország (ezer km2) (fő/km') területéb ől népességé-
(ezer fő)
(%) ből (%)
Horvát-
6,484 462,683 71,4 32,0 23,5
ország
Ausztria 3,885 458,248 118,0 19,2 23,3
Olaszország 2,889 181,356 62,8 14,3 9,2
Magyar-
0,948 89,887 94,8 4,7 4,6
ország
Összesen* 11,914 1 001,032 84,0 58,8 50,9
*Az „összesen" érték kisebb, mint az egyes értékek összege, mivel több régió két országgal is határos.
Forrás: Szlovénia Nemzeti Fejlesztési Programja.
A magyar—szlovén határ politikai okokból többé-kevésbé hermetikusan zártnak
volt tekinthető — szlovén szemszögb ől. A szlovén területfejleszt ők véleménye sze-
rint ez az elzártság vezetett a Prekmurje régió társadalmi és gazdasági hanyatlásá-
hoz, a rurális gazdasági és társadalmi struktúra konzerválódásához.
Történelmi léptékben évszázados határ, de most, az önálló szlovén államiság
megteremtésé4e1 újnak számító szlovén—horvát határ Szlovénia leghosszabb határa.
Ez a határ egy politikai, kulturális elválasztó vonal, de a két ország határ menti
régiói ezer szállal össze vannak kötve gazdasági, társadalmi, családi szempontból.
Az új államhatár következtében Horvátország bizonyos, korábban Szlovéniához
gravitáló határ menti térségei elvesztették kapcsolataikat, míg, a Szlovéniához közel
eső számos periférikus terület (f őleg a települések szintjén) fejl ődésnek indult. A
EU bő vítés után ez a határ lesz a Európai Unió egyik délkeleti határa, s mint ilyen,
szigorú schengeni küls ő határ. Az él ő kapcsolatokban az új szabályok bevezetése
jelentő s problémákat fog okozni. Ezeknek a problémáknak a megoldása miatt Szlo-
vénia jelent ős figyelmet fordít a határon átnyúló együttm űködésekre Horvátország-
gal. Már elkészült a határon átnyúló együttm űködések fejlesztésére vonatkozó kö-
zös stratégiai terv vázlata. Központi keretb ő l hoztak létre és tartanak fenn egy ala-
pot, amely az olyan projekteket finanszírozza, melyeknek határon átnyúló hatása
van, de nem infrastrukturális jelleg ű ek. Mindezeken felül speciális programok tá-
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 65
mogatják a vállalkozásokat a határ menti térségekben. A schengeni határ őrizetre
való felkészülés növeli az infrastrukturális beruházások iránti igényeket, de ezeket a
beruházásokat Szlovénia az el őcsatlakozási periódus feladatai közé sorolja.
A magyar határ menti szlovén területek
Szlovéniában a Pomurje NUTS 3 szint ű régió határos Magyarországgal. Területe
1336 km2, Szlovénia területének 6,6%-a, lakossága 130 000 f ő, a szlovén lakosság
6,5%-a. A terület két NUTS 4 szint ű területi egységre oszlik, a Mura folyó választja
ketté: a folyó bal oldalán Prekmurje, jobb oldalán Prlekija. Prekmurje területén
találhatjuk a Goricko-i és Lendvai dombságot, a feltöltött Ravensko és Dolinsko
síkságot, míg Prlekija oldalán az Apasko és Mura menti síkság és dombság találha-
tó. A régióban 26 helyi önkormányzat (obéina = község) létezik, ezek az önkor-
mányzatok jelentik a NUTS 5 szintet, amely az országos szint alatti egyetlen ön-
kormányzati/közigazgatási szint Szlovéniában. A 26 község 345 települést tömörít.
A NUTS 4 és 5 besorolás között találhatók a körzetek, szám szerint négy: Gornja
Radgona, Ljutomer, Murska Sobota, Lendava.
2. TÁBLÁZAT
Az egy f őre jutó GDP alakulása Szlovénia különböző területi szintjein az EU 15
átlagához viszonyítva, 2001
(GDP/capita in the Different Spatial Leves of Slovenia in Comparison with EU 15
Average, 2001)
1995 1996 1997 1995-97
EU 15 = 100%
Szlovénia
64 66 68 66
(NUTS 0, NUTS 1)
NUTS 2
Slovenia-Ljubljana 85 87 89 87
Slovenia-Province 57 59 60 59
NUTS 3
Central Slovenia 85 87 89 87
Littoral-Karst 65 68 70 68
Gorenjska 59 61 63 61
Gori Mta 63 65 67 65
Savinjska 61 63 63 62
South-East Slovenia 59 61 63 61
Pomurska 50 52 52 51
Notranjsko-kratka 54 56 58 56
Podravska 52 54 56 54
Carinthia 55 57 59 57
Lower Posavska 58 60 58 59
Zasavska 54 56 56 55
EU 15 100 100 100 100
Forrás: Eurostat.
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
66 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
Pomurje régió igazi határ menti régió, hiszen három országgal is határos: Ausztriá-
val, Magyarországgal és Horvátországgal. A 27,6 km hosszú osztrák határon
10 határátkel őhely található, köztük 3 nemzetközi, a 102 km hosszú szlovén—
magyar határszakaszon összesen 6 határátkel ő, 2 nemzetközi és 4 helyi határátkel ő.
Ez 17 km/közúti határátkel ő sűrűséget jelent, ami összehasonlítva a többi magyar
határszakasszal (40,1 km/átkel ő az országos átlag) jelenleg a határátkel őkkel leg-
jobban ellátott határszakaszunknak számít.
A régióra jellemz ő, hogy erősen periférikus elhelyezkedés ű . A centrumtérségek
távoliak, nehezen elérhet őek. Ljubljana 180 km, Zagreb 150 km, Bécs 250 km,
Budapest, 300 km távolságra található. Valódi gravitációs centrum nincs a közel-
ben. Muraszombat viszonylag gyorsan fejl ődő kisváros, de nem valódi centruma az
egész régiónak.
Elzártsága és periférikussága miatt ez a régió Szlovéniában a legkevésbé fejlett
területnek számít (3. táblázat).
A régió gazdasága er ősen agrár jelleg ű, az ágazatok részesedése a nemzeti össz-
termékb ől jelentősen eltér az ország átlagától (2., 3. táblázat). Itt található az összes
szlovén szántóföldi terület és kert 22,3%-a, a gyümölcsösök 12,7%-a és a sz őlőterü-
letek 11,7%-a.
3. TÁBLÁZAT
A főbb ágazatok részesedése az egyes szlovén régiókban el őállított bruttó hozzá-
adott értékből, 1998
(Contribution to the Gross Value Added by main Economic Sectors, 1998)
Mező- Üzleti szol- Közszolgálta-
I par
gazdaság gáltatások tások
részesedése a bruttó hozzáadott értékb ől (%)
Szlovénia 5,8 36,2 38,3 19,7
Pomurska 13,1 39,0 30,1 17,8
Forrás: Szlovén Statisztikai Hivatal.
A szlovén regionális beosztás
Szlovénia kis terület ű ország, meglehet ősen nagy területi különbségekkel. EU-
csatlakozása esetén a GDP jelenlegi mértékén számolva, az ország egy f őre jutó
GDP értéke az EU15 átlag 66%-a (1997), tehát Szlovénia egészében jelenleg az
1. célterület kedvezményezettei közé számítana. Nagyobb számú belép ő esetén
azonban a csökken ő EU átlag miatt az ország átlaga hamar a határ fölé emelkedne.
Ezért tű nik szerencsésnek, hogy az országot két NUTS 2 szintre osztották, így az
EU átlagot jobban megközelít ő főváros környéki régióra, s az ország többi részére,
mely így hosszabb távon számíthat támogatásra, mint 1. célterület. A f ővárosi régió
egy fő re jutó GDP-je az EU átlag 87%-a, míg vidéken ugyanez 59%.
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 67
Szlovéniában 2000-ben történt meg a statisztikai területi egységek lehatárolása
(SCTU — Standard Classification of Territorial Units), err ől a 2000. március 16-ai
kormányhatározat rendelkezik. Ezeket az egységeket statisztikai területi egységként
határozták meg. A kormányhatározat 11 szintet különböztet meg, ezekb ől az első öt
felel meg az EU NUTS szinteknek. Az SCTU 0 és SCTU 1 szinteket az ország
egésze jelenti. Az SCTU (NUTS) 2 szinten Szlovéniát két részre osztották (1. ábra):
a Szlovénia-Ljubljana régió a fővárost és környékét foglalja magában, míg a Szlo-
vénia-Vidék régió az ország többi részét. SCTU (NUTS) 3 szinten 12 régióra osz-
tották fel (2. ábra) az ország területét. Az SCTU 4 szinten 58 adminisztratív területi
egység található, míg az SCTU 5 szinten 192 önkormányzat.
1. ÁBRA
Szlovénia NUTS 2 régiói, 2001
(NUTS 2 Regions of Slovenia, 2001)
Szlovénia-Vidék régió
z1,,,,Itia-Ljob
Forrás: Szlovénia Nemzeti Fejlesztési Terve alapján saját szerkesztés.
A területi szintek közül a SCTU 5 és 4 jelent közigazgatási szintet is egyben. Igazi
önkormányzatiság az SCTU 5 szinten van (helyi önkormányzatok — községek), míg
a 4. szint a központi állami hivatalok telepítési szintje. A SCTU 3 és 2 szintekre
mindezidáig nem került adminisztratív funkció, bár van erre irányuló politikai
nyomás. Az ország alkotmánya meghatározza az önkormányzati régió (pokrajina)
fogalmát, mint az önkormányzatiság második szintjét, de ezt a helyi önkormányza-
toknak kellene létrehozniuk a saját érdekeltségeik mentén, alulról építkezve, így ez
a folyamat, az önkormányzati régióépítés folyamata még nem indult be Szlovéniá-
ban. A középszint ű intézmények hiánya problémát jelent. Ennek részleges pótlását
jelentheti, hogy a regionális fejlesztési ügynökségek adminisztratív testületeiben a
közvetlenül választott helyi önkormányzati képvisel ők vesznek részt.
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
68 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
2. ÁBRA
Szlovénia NUTS 3 régiói, 2001
(NUTS 3 Regions of Slovenia, 2001)
i
I "
/ >,-
\-r,
`
,-.._, .5 Ni..... 54 .14,,,A, ,,,
Forrás: Szlovénia Nemzeti Fejlesztési Terve alapján saját szerkesztés.
Problémát jelent, hogy még nincs a SCTU 2 szintre kialakított intézmény. Ennek
pótlására a regionális fejlesztési ügynökségek tanácsának felállítását tervezik,
amelyben az önkormányzatok közvetlenül választott képvisel ői vennének részt. A
Tanács munkaszervezeteként a Nemzeti Regionális Fejlesztési Ügynökség m űköd-
ne. NUTS 2 szinten vizsgálva a szlovén területeket elmondható, hogy a terület
mintegy kétharmada határos olyan térségekkel, melyek a szomszédos országok
(Ausztria, Magyarország, Horvátország) alacsonyan fejlett területei. A Nemzeti
Fejlesztési Terv kiemeli, hogy egy olyan kis ország számára, amely nem állít akadá-
lyokat a tő ke szabad áramlásának útjába, várható, hogy e szomszédos területek
várhatóan hosszabb távú 1. célcsoport beli státuszát kihasználva a szlovén t őke e
területekre fog kiáramlani. Szlovénia tart attól, hogy ha egyetlen NUTS 2 szintbe
sorolódik be az ország a csatlakozáskor, akkor a f őváros fejlettsége miatt hamar
kikerül az 1. célcsoport kedvezményezettjei közül, s így a szomszédos, alacsonyab-
ban fejlett, de hasonló népesség ű és területű régiók kedvezményezett helyzetüknél
fogva jobb tő kevonzó képességgel fognak rendelkezni. A dokumentum kiemeli,
hogy NUTS 3 szinten vizsgálva az országot, az osztrák és magyar határ menti szlo-
vén NUTS 3 régiók fejlettségükben nem különböznek lényegesen a szomszédos
területektő l, így a változás a kedvezmények tekintetébenben nagyon hátrányosan
fogja érinteni őket.
Megtörtént a kedvezményezett térségek lehatárolása, melynek kritériumait kor-
mányrendelet határozza meg (59/00, 2000. június 30.). A rendelet három f ő „spe-
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 69
ciális problémával küzd ő" térségtípust jelöl meg: 1. A gazdaságilag fejletlen terüle-
tek, ahol az egy fő re jutó GDP a nemzeti átlag 80%-ánál alacsonyabb; 2. Strukturá-
lis problémával küzd ő térségek, ahol az el őző három évben a munkanélküliség
20%-kal meghaladta a nemzeti átlagot, ill. a mez őgazdaságban foglalkoztatottak
aránya a lakónépességb ől az előző három évben meghaladta a nemzeti átlag 20%-át;
3. Korlátozott fejlettség ű határ menti térségek, melyekben az elmaradottsági muta-
tók a községek területének több mint a felében az alulfejlettségi határ alatt vannak.
Továbbá azok a magyar, horvát és osztrák határ menti területek, ahol a községek
területének több mint a fele a határ menti 10 kilométeres sávban található, s a meg-
előző tíz évben népességszámuk csökkent.
Intézményrendszer
Nemzeti szint
A regionális politika intézményeinek felállításáról az 1999. évi 60/99, 29. Tör-
vény a régiók kiegyenlített fejl ődésének el őmozdításáról és ehhez kapcsolódva
további hat miniszteri szint ű határozat rendelkezik.
A Nemzeti Regionális Fejlesztési Ügynökség
A területfejlesztés központi szerve a Nemzeti Regionális Fejlesztési Ügynökség,
amely a Gazdasági Minisztérium része. Hivatalosan 1999 szeptemberében jött létre,
feladatait a Gazdasági miniszter a 52/00 sz. rendeletében határozta meg.
— Első számú feladata a regionális politika feladatainak minisztériumok, a helyi,
regionális, nemzeti és nemzetközi magán és közösségi partnerek közötti koor-
dinációja.
— Az Ügynökség felel ős a fejlesztési programok megvalósításáért, monito-
ringjáért, értékeléséért. Jelenleg húsz alkalmazottal m űködik az intézmény.
— Feladata, hogy el ősegítse az interregionális, határon átnyúló és szektorközi
együttműködéseket.
— Az Ügynökség koordinálja a Nemzeti Fejlesztési Terv készítését.
— Megvalósítja és követi az EU el őcsatlakozási programokat és projekteket.
— Tanácsot ad a Nemzeti Tanácsnak a strukturális politikát illet ő ügyekben.
Feladatainak másik köre:
— Segíti a NUTS 3 szinten m űködő regionális fejlesztési ügynökségek m űködé-
sét, segíti a szervezet alapjainak lerakását, tanácsot ad, tréningeket szervez re-
gionális fejlesztési kérdésekben.
— Támogatja a regionális fejlesztési programok elkészítését és felülvizsgálatát.
— Megállapítja a támogatási eszközök hatását.
— Ellenőrzi és biztosítja a regionális, állami és nemzetközi segélyek megfelel ő
eredményes felhasználását.
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
70 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
— Biztosítja az EU és a nemzeti követelmények összehangolását.
— Beszámolókat készít az érintett nemzeti és EU intézmények részére a régiók
fejl ődéséről.
A Strukturális Politikai Tanács
A 2000 júliusa óta működő Tanács a szlovén kormányzat koordinációs szerve a
strukturális politika és a területfejlesztés terén. A Tanács állandó tagja kilenc szak-
miniszter és a Helyi Önkormányzatok Kormányzati Irodájának vezet ője. A Taná-
csot a fejlesztésért felel ős (jelenleg a Gazdasági) miniszter vezeti. A Tanácsnak
fontos szerepe van a NUTS 3 szintre készül ő regionális fejlesztési programok vitái-
ban és koordinálásában. Mindezek felett a költségvetési folyamatban a Tanácsnak
kell biztosítani a programok társfinanszírozását, a minisztériumok hosszú távú köte-
lezettségeivel összhangban.
Alap a Regionális Fejlesztésre és a Szlovén Rurális Területek
Településeinek Védelmére
Az Alap a hosszú távú, a regionális politika területébe tartozó közcélok megvaló-
sítását szolgáló pénzügyi szervezet. Az Alap összegy űjti és allokálja a regionális
strukturális politika alapjait. Az Alap jogi személy. Az 59/00 2000. június 30-i
kormányhatározat részletesen foglalkozik az Alap, ill. más pénzügyi eszközök de-
centralizálásával, a társfinanszírozás részletkérdéseivel.
Regionális Fejlesztési Ügynökségek
Jelenleg a SCTU (NUTS) 3 szinten létezik intézményhálózat, régiónként egy re-
gionális fejlesztési ügynökség. Intézmények és önkormányzatok hozhatják létre, a
közjog vagy a magánjog alapján. Feladataikat a gazdasági miniszter 52/00 számú
rendelete szabályozza. Az egyes régiók szabadon dönthetik el a m űködési formát.
Ezek az ügynökségek lehetnek állami intézmények vagy magán vállalatok, már
létez ő magán vállalatok, melyet az önkormányzatok megbíznak a regionális fejlesz-
tési ügynökség feladatainak az ellátásával. Megalapításuk feltétele, hogy az adott
régió önkormányzatainak többsége elfogadja az intézményt, s ezek az önkormány-
zatok legalább a régió lakosságának 50%-át tömörítsék. F ő tevékenységi körük,
hogy az alulról szervez ődés elvét betartva elkészítsék a regionális fejlesztési prog-
ramot, összehangolják a helyi partnerséget, és elkészítsék a projekteket. Ezek az
ügynökségek azonban nem alkalmasak a EU alapok fogadására. Feltehet ően lesz
szerepük a szerz ődések el őkészítésénél, de nem a transzfereknél.
A regionális fejlesztési ügynökségek feladatai
— Felrajzolják a regionális és a közös fejlesztési programokat.
— Koordinálják a helyi fejlesztési intézmények munkáját a regionális fejlesztési
program kidolgozásánál és végrehajtásánál.
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 71
— A regionális programok végrehajtását követik, ellen őrzik és jelentést készíte-
nek róla.
— Tanácsadói szolgáltatást biztosít.
— A regionális strukturális politika terén szervezi és koordinálja a célokat.
— Közreműködik a nemzeti tervezési dokumentumok készítésénél.
A Pomurje régió területfejlesztési intézménye: az RRA MURA, Regionális Fejlesztési
Ügynökség
Az ügynökség el ődjeként 1996-ban állami segítséggel jött létre a Kisvállalkozás-
fejlesztési Regionális Központ Muraszombaton. Ez az intézmény egyike volt annak
a négy kísérleti regionális fejlesztési ügynökségnek, melyeket az állam ebben az
évben létrehozott. 1998-tól kutatói szervezetként m űködött a Tudományos és Tech-
nológiai Minisztériumon belül, majd az 1999. évi regionális fejlesztési törvény
életbe lépése után, 2000-ben alakult át Regionális Fejlesztési Ügynökséggé, mai
formájára.
Jogi formáját tekintve nonprofit magántársaságként m űködik, a társaságban alapí-
tói Pomurje régió önkormányzatai (26), a Regionális Kereskedelmi Kamara, a Re-
gionális Kézmű ves Kamara, a Pomurje Technológiai Központ, a Lendavai Kutató
Központ, Szlovénia Köztársaság, és pomurjei magánvállalkozások: Pomurje Bank,
Triglav Biztosítótársaság és a Mura-European Fashion Design nev ű cég. A társaság
tulajdonosi megoszlásában 51%-ban vannak jelen a helyi tulajdonosok (önkor-
mányzatok, intézmények, magánvállalkozások) és 49%-ban az országos szint, tehát
az állam (10%) és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (39%). Mindebb ől látszik, hogy
a területfejlesztésbe sok érdekelt szerepl őt vont be az ügynökség megalakulása.
Szervezeti felépítésében az Alapítók Gy űlését, a Felügyel ő Tanácsot, a Programo-
zási-Fejlesztési Tanácsot és a Menedzsmentet találjuk.
Működése során fontos szempont, hogy szorosan együttm űködik a régióban talál-
ható öt helyi fejlesztési központtal, melyek a nagyobb községekben találhatók (pl.
Lendava, ill. Goricko-ban 9 község összefogásával jött létre helyi fejlesztési köz-
pont), így az ő fejlesztési igényeiket figyelembe véve, az alulról felfelé építkezés
elvét betartva a regionális programozás során beépíti a dokumentumokba a helyi
szinten született terveket.
Tevékenységei közé tartozik:
1) A fejlesztések pénzügyi ösztönzése.
1 millió toláros mikrohitelt nyújtanak az új teremtett munkahelyenként egyéni
vállalkozóknak és vállalatoknak egyaránt, alacsony kamatozással (3%).
A másik fontos eszköze a Pomurjei Garancia Alap. Az Alap a kis- és közepes
vállalatok számára (a saját társaság tagjait kivéve) nyújt támogatást a hitelfel-
vételhez, a vállalkozások konszolidációjához, a hitelképesség javításához.
A Garancia Alap a következ őket nyújtja:
— 50% garanciát nyújt a 7 millió SIT terjed ő hitelfelvétel esetén.
— Kezdő vállalkozások számára 80%-os garanciát ajánl.
— A visszafizetési id őszak 3-5 év.
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
72 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
2) A technológiai fejlesztés.
— Támogatja az innovatív tevékenységeket mint a Tudományos és Technológiai
Minisztériumban jegyzett kutató szervezet,
— Segíti a termékek átalakítását és harmonizációját az adott szabályokhoz és
standardokhoz,
— Segíti a technológiailag igényesebb és környezetbarát vállalkozások alapítását
a technológia-transzfer el ősegítésével,
— Elősegíti az energia racionálisabb hasznosítását és a megújuló energiaforrások
hasznosítását,
— Elősegíti a régión belüli kapcsolatok fejl ődését a kis- és nagyvállalkozások, a
termel ő és szolgáltató szféra, a tudomány és az ipar között.
Mindezek megvalósításához létrejött az RRA kutató egysége, az Innovációs
Központ (Szerz ődésben a Tr Minisztériummal).
3) Az oktatás, továbbképzés fontos feladata az Ügynökségnek. Ez egyrészt az új
vállalkozások inkubációját, másrészt a Garancia Alap résztvev őinek, s más
gazdasági szakembereknek az oktatását jelenti. E feladatra hozták létre a
Rakian Képzési Központot, a Pomurje Munkaügyi Alapot és a Tudás a Fej-
lesztésért Alapítványt.
4) Információszolgáltatás és módszertani tanácsadás a nemzeti és EU tenderek
témakörében.
5) A határon átnyúló együttmüködések szervezése számunkra rendkívül fontos
tevékenysége az Ügynökségnek. Az Ügynökség a gazdája a PHARE CBC re-
gionális irodájának (Szlovénia/Magyarország Programiroda), a PHARE
CREDO Titkárságának és Monitoring Irodájának. A szervezet a TRI-D prog-
ram titkársága volt. Így az ügynökség részese volt a háromoldalú határ menti
stratégia kidolgozásának.
A vonatkozó területfejlesztési dokumentumok
Nemzeti Fejlesztési Terv
A Strukturális Politika Tanácsa 2000. július 24-i döntésével, ill. a döntés kor-
mányzati elfogadásával indult el a 2002-2006-os id őszakra szóló Nemzeti Fejlesz-
tési Terv elkészítésének programja. (Az NDP készítését megel őzte egy El őzetes
Nemzeti Fejlesztési Terv készítése 1999-ben a 2000-2002. évi id őszakra.) A doku-
mentum draft változata 2001. október 15-én jelent meg. A Nemzeti Regionális
Fejlesztési Ügynökség feladata volt a dokumentum elkészítése, ill. a munka koordi-
nálása. Időközben elkészült a Nemzeti Fejlesztési Terv ex-ante értékelése is, ame-
lyet a Makroökonómiai Elemzések Intézete végzett el. A Terv két regionális és
négy ágazati operatív programot tartalmaz.
Az NDP készítésekor alapoztak az egy id őben zajló, a 12 NUTS 3 régióra kiterje-
dő regionális programozási tevékenység dokumentumaira. E dokumentumok nagy
része 2001 végére készül el.
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 73
A dokumentum több esetben foglalkozik a határon átnyúló együttm űködések
szükségességével, igaz, prioritásai és programjai között csak ritkán jelenik meg a
határ menti területek fejlesztése, a határon átnyúló fejlesztések igénye pedig kima-
rad a prioritások és programok rendszeréb ől.
A Terv prioritásai:
— A közösségi szektor és a versenyképesség támogatása
— Tudás, humánerőforrás-fejlesztés és foglalkoztatás
— Gazdasági infrastruktúra és életmin őség
— Az agrárszektor struktúraváltása és vidékfejlesztés
— A kiegyensúlyozott regionális fejlesztés támogatása
A határ menti területek fejlesztése konkrétan a harmadik prioritás (Gazdasági
infrastruktúra és életminőség) hatodik programjának (Közlekedési infrastruktúra)
(b) alprogramjában jelenik meg, amely a nemzeti útfejlesztést szolgálja, s a határ
menti területek jobb bekapcsolását szolgálja az országon belüli gazdasági együtt-
működésekbe. A vasútfejlesztéseknél is el őkerül a Magyarországgal határos térség,
a Murska Sobota—Ormoz vonal felújítása, és a Murska Sobota—Puconci átköt ő vo-
nal építése. Ezeknek a fejlesztéseknek mindenképpen lehet határon átnyúló hatása,
a Magyarország felé megépült közvetlen vasútvonal révén.
Az ötödik prioritás (A kiegyensúlyozott regionális fejlesztés támogatása) SWOT
analízise kiemeli, hogy földrajzi helyzetének köszönhet ően Szlovénia jó összekötte-
tésekkel rendelkezik azokkal a szomszédos országokkal, amelyek fejlettek. Követ-
kezésképpen ez egy jó lehet őség Szlovénia határ menti térségei számára. Igaz,
program szintjén már nem tesz említést a dokumentum arról, hogy hogyan lehetne
ezt a lehetőséget kihasználni. Áttételesen azonban a prioritás 4. programja a magyar
határ menti területet (is) szolgálja. A program a nemzeti kisebbségek és etnikai
csoportok gazdasági fejl ődésének támogatását irányozza el ő, s nevesíti is a magyar
kisebbséget, melynek lakóhelye a Pomurje régió.
Az ex-ante értékelés kritikája utal az említett hiányosságra, tehát hogy a határon
átnyúló kapcsolatok nem jelennek meg a programokban. Az értékel ő dokumentum-
ban szerepel, hogy a szomszédos országok közül Szlovéniának Magyarországgal
folytatott kereskedelme nagyon alacsony volumen ű (ellentétben a szintén szomszé-
dos Ausztriával, Horvátországgal és Olaszországgal (4. táblázat). Éppen ezért,
különösen a határ menti régiók számára lenne fontos, hogy üzleti hálózatokat hoz-
zanak létre a szomszédos régiókkal, hogy b ővítsék a gazdasági együttm űködési
lehetőségeiket, s azért, hogy felkészülhessenek a majdani bels ő nyitott piacra. Az
értékelés szerint a Terv végs ő változatában nagyobb figyelmet kell szentelni a határ
menti régiók lehet őségeinek és veszélyeinek, egyrészt a kés őbb olasz, osztrák és
magyar bels ő határok átjárhatóságából következ ően, másrészt többet kell foglal-
kozni a horvát határ kérdéseivel, ami a csatlakozás után küls ő határ lesz.
A Nemzeti Regionális Fejlesztési Ügynökség feltehet ően ezeket a feladatokat nem
a nemzeti szintű dokumentum kompetenciájába sorolta. Megállapításuk szerint a
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
74 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
NUTS 3 szint lesz az a területi egység, melynek a leger ősebb lesz a szerepe a helyi
partnerség kialakításában és a fejlesztési projektek készítésében. Ilyen értelemben
ez a szint lesz képes arra, hogy független szerepl őként vegyen részt a határon átnyú-
ló együttműködésekben, és a jöv őbeli INTERREG fejlesztések számára képes lesz
programok készítésére. Következésképpen a határon átnyúló együttm űködéseknek a
regionális fejlesztési tervekben kell megjelenniük.
4. TÁBLÁZAT
Szlovénia külkereskedelme a szomszéd országokkal 1995 és 2000 között
(Sovenian International Trade with Neighbouring Countries, 1995-2000)
EXPORT (millió USD, ill. %)
1995 % 1996 % 1997 % 1998 % 1999 % 2000 %
EU 5,575 67,0 5,367 64,6 5,320 63,6 5,928 65,5 5,650 66,1 5,580 63,9
Olaszország 1,212 14,6 1,103 13,3 1,248 14,9 1,255 13,9 1,176 13,8 1,188 13,6
Horvátország 891 10,7 855 10,3 837 10,0 815 9,0 671 7,9 688 7,9
Ausztria 535 6,4 551 6,6 565 6,8 621 6,9 623 7,3 656 7,5
Magyarország 115 1,4 105 1,3 120 1,4 141 1,6 145 1,7 168 1,9
A szomszédos
2,753 3,.1 2,614 31,5 2,770 33,1 2,832 31,3 2,615 30,6 2,700 30,9
országok összesen
Összes
8,316 100,0 8,310 100,0 8,369 100,0 9,051 100,0 8,546 100,0 8,731 100,0
áruexport
IMPORT (millió USD, ill. %)
1995 % 1996 % 1997 % 1998 % 1999 % 2000 %
EU 6,532 68,8 6,360 67,5 6,312 67,4 7,017 69,4 6,945 68,9 6,858 67,8
Olaszország 1,611 17,0 1,593 16,9 1,558 16,6 1,697 16,8 1,686 16,7 1,761 17,4
Horvátország 576 6,1 590 6,3 466 5,0 432 4,3 444 4,4 448 4,4
Ausztria 919 9,7 835 8,9 789 8,4 802 7,9 805 8,0 832 8,2
Magyarország 267 2,8 239 2,5 293 3,1 244 2,4 267 2,6 294 2,9
A szomszédos or-
3,373 35,5 3,257 34,6 3,106 33,2 3,175 31,4 3,202 31,8 3,335 33,0
szágok összesen
Összes
9,492 100,0 9,421 100,0 9,366 100,0 10,111 100,0 10,083 100,0 10,115 100,0
áruimport
Forrás: Szlovénia Nemzeti Fejlesztési Terve.
Pomurje Regionális Fejlesztési Program
Szlovéniában a 12 NUTS 3 szint ű régió számára az 1999. évi regionális fejlesztési
törvény el őírja regionális fejlesztési programok készítését. Ezen alapulva a Gazda-
sági és Fejlesztési Miniszter 52/00 rendelete határozza meg a fejlesztési programok
minimális strukturális és módszertani követelményeit. Ennek szellemében készül-
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 75
nek a programok, jelenleg a programozási munka a vége felé jár, Pomurje régióban
sincs még végleges, elfogadott változat, az egyeztetési változatot tekinthettük át.
A regionális Fejlesztési Program Szlovénia Regionális Fejlesztési Stratégiájára és
Területrendezési tervére épít, valamint figyelembe veszi a régió (szerz ődött önkor-
mányzatok és az öt helyi fejlesztési központ) igényeit is. A program egyik el őzmé-
nyének tekinthet ő a régióra készült kisvállalkozás-fejlesztési stratégia, amely
1997-ben készült. Prioritás és cselekvési-program rendszerében megjelenik a hatá-
ron átnyúló együttmű ködések szervezése, részint az üzleti hálózatok fejlesztése,
részben a marketing terén.
Az elő zetes anyagokból világosan látszik, hogy a nemzeti tervnél lényegesebben
fókuszál a regionális program a határon átnyúló együttm űködésekre. A periférikus
régió fejlesztésének egyik kulcseleme, hogy az elzárt helyzet feloldásaként a három
országgal határos régió mintegy integrátor jelenik meg a határtérségben.
A négy prioritás közül az els ő „A gazdaság, a turizmus és az információs társada-
lom" c. stratégiai cél megvalósításában az els ő program, „A gazdasági versenyképes-
ség" negyedik alprogramja foglalkozik els őként a határon átnyúló együttm űködéssel.
Ennek lényege, hogy er ő síteni kell a határtérségek közötti áruforgalmat, a kereske-
delmi kapcsolatokat, valamint az intézményi együttm ű ködéseket. Össze kell kötni a
határ menti régiók intézményhálózatát, szlovén, horvát, magyar és osztrák viszonylat-
ban. Az els ő prioritás hetedik programja az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztésére
vonatkozik. Ezen belül a negyedik alprogram az idegenforgalmi marketing er ősítésé-
vel kapcsolatban foglalkozik az a szomszédos régiókkal megvalósítandó együttm űkö-
désekkel, az idegenforgalmi információk cseréjével.
Hármashatár térség fejlesztési stratégia
-
A PHARE CBC Tri-D Szlovénia—Ausztria—Magyarország program segítségével
készült el 1999 ő szén a három ország határ menti területeire szóló fejlesztési straté-
gia. A stratégia területe Ausztriában Burgenland három körzete: Güssing,
Jennersdorf és Oberwart, Stájerország három körzete: Feldbach, Fürstenfeld,
Radkersburg; Szlovéniában Pomurje régióra, míg Magyarországon Vas megyében
három kistérség: Körmend, Ő rség és Szentgotthárd kistérsége, valamint Zala me-
gyében az Ő rség—Göcsej—Hetés, a Kerkamenti és az Észak-Zalai kistérségek.
A stratégia a feltáró részben és a stratégiában egyaránt az alábbi területeket írja le,
ill. a stratégiában ezekre a területekre nevez meg fejlesztési célokat:
— Szállítás, infrastruktúra, határátkel ők
— Környezet és természeti er őforrások
— Gazdasági fejlesztés
— Turizmus
— Mezőgazdaság
Ipar
— Humán erőforrás és kulturális örökség
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
76 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
A feltáró rész er ős oldala, hogy az egyes alfejezetek végén megfogalmazza a
nemzeti szinten megoldható problémákat, valamint a bilaterális és trilaterális szin-
ten jelentkez ő problémákat. Ugyanakkor a területi szerepl ők hiányosságként róják
fel a dokumentumnak, hogy a stratégiában szigorúan a háromoldalúan megoldható
problémákra koncentrált, amihez viszont nem állnak rendelkezésre források, hiszen
a háromoldalú PHARE program csak egyszeri lehet őség volt, a bilaterális progra-
mok folytatódtak csak tovább.
A dokumentum társadalmasítása nehezen valósítható meg, mivel csak angol nyel-
ven létezik, szerencsés lenne lefordítani a nemzeti nyelvekre és közzétenni. A stra-
tégia zömmel ágazati célokat tartalmaz. Nem valósult meg a megfogalmazott célok-
ra épülő programozás.
Az anyag felmér ő része alapos. Lehetséges lenne, egy megvalósítható lépték ű bi-
laterális koncepciót, ill. operatív programot ráépíteni erre az alapra, a konkrét fej-
lesztési programok leírásával, a PHARE, ill. kés őbb INTERREG és a nemzeti for-
rások hozzárendelésével.
A határon átnyúló együttm űködések lehet őségei a területfejlesztésben
A szlovén és a magyar határ menti területek általános jellemz ője, hogy mindkét
terület a saját országában a kevésbé fejlett térségek közé tartozik. Ez megmutatko-
zik gazdasági-társadalmi mutatóikban, gazdaságuk ágazati szerkezetében. Mindkét
oldalon kiemelendő a mezőgazdaság magas aránya. A térség alapvet ően vidéki,
rurális terület. Jelent ős városi központ nem található a területen, egyik oldalon sem.
A térség városai, Muraszombat (Murska Sobota), Lendva (Lendava), Lenti és Szent-
gotthárd csak egy-egy kisebb részterület gravitációs központjai, a terület különböz ő
részei különböző, távoli centrumtérségek felé köt ődnek (Martbor, Zágráb, míg Ma-
gyarországon kisebb központok felé: Nagykanizsa, Szombathely, Zalaegerszeg).
A regionális politika, a területfejlesztés eltérései és hasonlóságai
A szlovén oldal területfejlesztési és regionális politikája nagy változáson ment át
az utóbbi években. Ennek a folyamatnak az els ő lényeges állomása volt 1999-ben a
Kiegyenlített Regionális Fejl ődés Támogatása c. törvény, amely meghatározta az
alapvető kereteket a regionális politika átalakításához, s e törvény nyomán megszü-
lettek a végrehajtását részletez ő miniszteri szint ű rendeletek is. Kiépült, ill. kiépü-
lőben van egy EU-kompatibilis intézményrendszer, amelyen belül már megtalálha-
tók azok az intézményi kapcsolódási pontok, amelyeken keresztül megvalósítható a
közös, aktív területfejlesztési gyakorlat. Ezeknek az intézményeknek a múltja még
nagyon rövid, hiszen másfél-két év áll mögöttük. Ennek az intézményrendszernek
az alapköve a NUTS 3 szint, ahol már létrejöttek a regionális fejlesztési ügynöksé-
gek, szám szerint 12 az ország területén. Ezek az ügynökségek változatos szervezeti
formát ölthetnek, lehetnek közintézmények is, de akár magánvállalkozások is. Az
intézmények létrehozásának és a programozás végrehajtásának kötelezettségén túl a
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 77
szlovén törvénykezés nagy mozgásteret enged a NUTS 3 szintnek. A gyakorlatban
messzemen ően érvényesítik az alulról építkezés elvét. Példánkban a magyar—
szlovén határ melletti régióban, a Pomurje régióban dolgozó ügynökséget, a Mura
Regionális Fejlesztési Ügynökséget mutattuk be. Ebben az esetben a nonprofit gaz-
dasági társaság formában létez ő ügynökségben a részt vev ő állam 49%-ban tulajdo-
nos, míg a magánszférából és a közszférából származó helyi szerepl ők 51%-os há-
nyaddal rendelkeznek. Így megoldódott az állam részvétele a területfejlesztésben,
ugyanakkor a helyi szerepl ők bevonása, érdekeltté tétele is. Ezek a szervezetek
politikailag is legitimnek mondhatók, mivel létrejöttük és m űködésük egyik bázisa
az önkormányzatok részvétele és egyetértése, s a gyakorlati munka során a helyi
szinten már létez ő helyi fejlesztési központok bevonása is. A NUTS 3 szint Szlové-
niában nem önkormányzati szint, csak az önkéntes együttm űködés tere. E szint
tehát el őtérbe került a területfejlesztésben, s mint ilyen, kulcsszerepl ő a fejlesztési
programok kialakításában és menedzselésében. Szervezeti összetételéb ől követke-
zően rendelkezik saját forrásokkal és állami decentralizált eszközökkel egyaránt. Itt
koncentrálódik az el őcsatlakozási alapok közül a PHARE CBC és CREDO prog-
ramjainak végrehajtása is. Összehasonlítva a magyar rendszerrel megállapíthatjuk,
hogy sok szempontból megfelel a működésük a magyar megyei területfejlesztési
tanácsoknak, ill. munkaszervezetüknek, de néhány szempontból el is tér attól. Ezek
a szempontok a magánszféra bevonása, a jelent ős saját finanszírozó képesség, va-
lamint a PHARE CBC lehet őségeinek egyesítése a NUTS 3 szinttel. A magyar
megyékkel ellentétben viszont nem áll egy egységes önkormányzat a szervezet
mögött, el őfordulhat, hogy a szlovén régió bizonyos községei nem csatlakoznak az
ügynökséghez (bár az 1999. évi törvény elfogadása óta ez inkább csak elméleti
lehetőség). Politikai bázisa inkább a magyar kistérségeknek felel meg, mivel közsé-
gi önkormányzatok önkéntes részvételén alapul.
A szlovén regionális politika definiálja még a NUTS 2 szinteket is. Jelenleg, a
szlovén akarat szerint az országot két NUTS 2 szint ű régióra osztják, azonban
Brüsszel ezt a felosztást nem fogadta szívesen, inkább a teljes ország egyetlen
NUTS 2 szintű régióba foglalását javasolja. Szlovénia számára lényeges e szint
megerősítése, mivel az ország egészét számítva az 1. célcsoport által támogatott
területek közé kerül. A két régiós felosztás esetében a Ljubljanát és környékét tö-
mörítő , meglehetősen kis méretű régió kikerülne ebb ől a célcsoportból, mert az egy
főre jutó GDP-je az EU15 jelenlegi átlagának 86%-a, s a csatlakozó szegényebb
országok hatására csökken ő átlagok esetében ez az arány még jobb képet fog mu-
tatni. E felosztás esetén viszont Ljubljana nélkül a Vidéki Szlovénia régió átlagos
fejlettségi szintje alacsonyabb, s így hosszabb távon maradhat a célcsoport támoga-
tottja. E szint kiépülése jelenleg tehát ellentmondásos. Intézményeinek felállítása
folyik, s munkaszervezetként egy intézmény, a Nemzeti Regionális Fejlesztési
Ügynökség fog közrem űködni a munkában.
A területfejlesztésben aktív szintként a NUTS 5 szintet, az önkormányzatokat ve-
hetjük számba. Ezek az önkormányzatok községek, tehát több településb ő l állnak. E
szinten léteznek helyi fejlesztési központok, nagyobb városi községekben, melyek
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
78 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
területi lefedettsége a NUTS 4 és a NUTS 5 szintek között helyezkedik el. A
Pomurje régióban öt ilyen központ m űködik, ill. négy, valamint ötödikként az RRA
Mura, amely egyúttal Muraszombat község helyi fejlesztési központja is.
A határon átnyúló kapcsolatok a területfejlesztési dokumentumokban
A szlovén regionális politika területfejlesztési dokumentumaiban jelen van a hatá-
ron átnyúló együttm űködések szervezésének igénye, valamint a határ menti régiók
fejlesztésének szorgalmazása is. A határ menti területek definiálása bekerült a ked-
vezményezett térségek lehatárolása közé, az err ől rendelkez ő miniszteri rendelet-
ben. Nem általánosságban, hanem konkrétan, meghatározva azon községek körét,
amelyek hanyatló határ menti térségnek számítanak (csökken ő népesség, jelent ős
agrárfoglalkoztatottság, valamint a határ 10 km-es sávján belüli elhelyezkedés). A
dokumentumokban kétféle irányultságot fedezhetünk fel. A határ menti területek
fejlesztése, valamint a határon átnyúló együttm űködések szorgalmazása. A két
irányultság között hangsúlyeltolódás figyelhet ő meg az országos és az alsóbb szint ű
stratégiák között. Fels őbb szinten első sorban a határ mentit területek fejlesztése és
bekapcsolása a nemzeti hálózatokba a lényeges momentum, míg NUTS 3 szinten a
határon átnyúló hálózatok szervezése kap er őteljes hangsúlyt.
A nemzeti fejlesztési terv feltáró részében fontos téma a határ menti területek kér-
dése. A határon átnyúló kapcsolatok a horvát határ esetében jelennek meg hangsú-
lyosan. Ez a határ korábban egy szövetségi állam bel ő határa volt, s a térkapcsola-
tok, valamint a lakossági, családi kapcsolatok kialakulását nem akadályozta. Az
államhatárrá formálódó bels ő határ ebben az értelemben lényegi problémát jelent az
újonnan létrejöv ő határ menti területek számára, s a problémát tovább er ősíti, hogy
Szlovénia EU csatlakozásával a határ schengeni küls ő határrá válik, s él ő kapcsola-
tok tartását nehezíti majd meg. Ebben az értelemben beszél a Terv a kapcsolatok
fenntartását szolgáló fejlesztésekr ől.
A központi politika inkább az EU tagság utáni versenyhelyzet szempontjából ér-
tékeli a többi határ menti területet. Ezek a területek Magyarország, Ausztria eseté-
ben olyan NUTS 2 szintű régiók, melyek még hosszan számíthatnak az 1. célcso-
porthoz kapcsolódó támogatásokra, szemben Szlovéniával, amely (f őleg ha egy
NUTS 2 szintként kerül számításba) ezen szomszédoknál hamarabb kiesik ebb ől a
körbő l. Így a támogatások, s ezekkel együtt a befektetések is ezekbe a térségekbe
áramlanak majd, s nem preferálják Szlovénia hasonlóképpen elmaradott határ menti
területeit. Mindazonáltal a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai célokat és programo-
kat megfogalmazó része nem foglalkozik a határon átnyúló együttm űködésekkel. A
határtérségekre való utalás ugyan el ő fordul benne, de csak nemzeti szempontból.
Ezt a hiányosságát ki is emelte a Terv ex-ante értékelése, s ez az értékelés hangsú-
lyozza a határon átnyúló hálózatok fejlesztésének szükségességét.
A NUTS 2 szintre készült regionális fejlesztési program (ROP) szemléletét nem
ismerjük, mivel a Nemzeti Fejlesztési Terv 2001 októberében megjelent draft válto-
zata nem tartalmazza. A korábbi változatok rendelkeztek a két régióra készített
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 79
regionális programokkal, de ezek id őközben kikerültek. Feltehet ően a két NUTS 2
vagy egy NUTS 2 lehatárolás problematikája áll a változás mögött. Az is elképzel-
hető, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv végs ő változatában a NUTS 3 régiók jelenleg
elkészülő programjait beépítve készülnek el a NUTS 2 szint ű programok. Ez eset-
ben erre a szintre is biztosan be fognak kerülni a határon átnyúló együttm űködések.
A NUTS 3 szint regionális fejlesztési programjai 2001 végére, 2002 elejére ké-
szültek el. A Pomurje régió vitaanyagába szerezhettünk betekintést. Itt már látható,
hogy a régió számára fontos a határon átnyúló együttm űködések támogatása, els ő-
sorban a gazdaság területén. A program vitaanyagában külön prioritásként szerepel
a határon átnyúló együttm űködések fejlesztése. Ezen belül is kiemelt szerepe van a
gazdasági, vállalkozói szféra hálózatai összekapcsolásának. E cél már szerepelt az
RRA Mura jogel ődje által 1997-ben készített kisvállalkozás-fejlesztési stratégiában
is. Hasonlóképpen megalapozza a jelenleg készül ő stratégiát az RRA Mura jogel őd-
jének közrem űködésével készült PHARE Tri-D programban készült Hármashatár-
régió fejlesztési stratégia is. E stratégia elemei felhasználhatók arra, hogy ezekbe az
új programokba beépüljenek.
A létez ő, határon átnyúló kapcsolatok, intézmények, jelent ősebb projektek
1) 1996 óta létezik a Magyar—Szlovén Határmenti Regionális Tanács, ami nem
titkoltan az Osztrák—Magyar Határmenti Regionális Tanács mintájára jött lét-
re. A Tanács évente kétszer ülésezik, els ősorban a határátkel ők fejlesztését, a
közös szennyvíztisztítás megoldását szorgalmazza, s keretet kíván adni más,
kisebb együttm űködések támogatásának.
2) Lenti, Szentgotthárd, a Kerka menti Településszövetség és több község alakí-
tott ki els ősorban kulturális, nemzetiségi, protokolláris jelleg ű kapcsolatokat.
3) A gazdasági kapcsolatok b ővítését els ősorban a magyar fél kezdeményezte. A
Zala megyei Kereskedelmi és Iparkamarán belül 1998-ban létrejött a magyar—
szlovén kamarai tagozat, s szlovén oldalról 2000 tavaszán Muraszombaton is
létrejött az ottani kamara együttm űködő tagozata. Ez a szekció mintegy 30-35
szlovén vállalatot érint, melyek érdekeltek a magyarországi befektetésekben,
szállításokban, ill. a beszállítóként érdekl ődnek magyarországi üzemek iránt.
A két kamara további célja, hogy közös szlovén—magyar kamarát hozzon létre.
A konkrét kapcsolatok els ő formája a Lenti Nemzetközi Vásár, melyet 2000-ben
már hatodik alkalommal rendeztek meg. A szervez ők rendszeresen meghívják
a szomszédos területek kamaráit, vállalkozóit is. A vásár-szervez ők tapasztala-
tai alapján a szomszédos kamarák (szlovén és horvát) nem mutatnak kifejezett
érdekl ődést a magyar oldalon tartandó vásár iránt. Látogatások, megbeszélé-
sek történtek, de érdemi el őrelépés hosszú ideje még nem.
4) A gazdasági kapcsolatok nehézségeire választ a Lenti Központú Vállalkozási
Övezet kíván adni. A vállalkozási övezet 1999-ben jött létre a következ ő tele-
pülések területén:
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
80 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s 4
Lenti, Letenye, Bázakerettye, Becsehely, Csesztreg, Gutorfölde, Lovászi, No-
va, Páka, Rédics, Tótszerdahely, Zalalöv ő , Zalabaksa, Tornyiszentmiklós,
Csömödér, Szécsisziget, Nemesnép.
Az övezet területén két ipari park is található, Letenyén és Rédicsen. A felso-
rolt települések jelent ő s része határ menti, vagy határhoz közeli település, s a
két ipari park két határátkel ő hely (Rédics Magyarország—Szlovénia, Letenye
Magyarország—Horvátország) közelében helyezkedik el. A Rédicsi Ipari Park
1998 óta létezik, de a határon átnyúló kapcsolatainak szervezését, ill. közös
projekt elkészítését nem vállalta fel. Ebben segített a Vállalkozási Övezet
2000 tavaszán megalakuló munkaszervezete, melyet a kapcsolatteremtés és a
közös pályázati projekt (magyar—szlovén PHARE CBC) menedzselésével bíz-
tak meg. Természetszer ű leg adódott a Vállalkozási Övezet Kht. számára, hogy
a kedvező fekvést kihasználva kapcsolatokat építsenek ki a szomszédos terüle-
tekkel. A kapcsolatfelvételen túlmen ően konkrét gyakorlati el őrelépés a szlo-
vén oldallal született. A Rédicsi Ipari Park „tükörképe" a Lendava-i Ipari Zó-
na. A két területet mintegy hat kilométer választja el egymástól. A közösen ki-
alakítandó terület hosszú távú el ő nye, hogy Madrid—Milánó—Trieszt/Koper-
Ljubljana—Budapest—Lvov—Kijev európai korridor közvetlen közelében fekszik.
Az együttműködés els ő lépése egy közös, ún. „tükörprojekt" kidolgozása,
melynek célja PHARE CBC támogatás megszerzése. Ennek érdekében
együttmű ködési megállapodás született 2000 szeptemberében a Lenti Közpon-
tú Vállalkozási Övezet Kht., Lenti; Pylon Kft., Budapest; Lendava község
Önkormányzata és a lendavai Vállalkozásfejlesztési Alapítvány között. Szlo-
véniában az együttm űködés miniszteriális szintű támogatása biztosított (a
szlovén gazdasági miniszter az együttm ű ködés végleges változatának aláírói
között lesz). A PHARE CBC program felé jelent ős el őny, hogy a projekt és a
fejlesztési részprojektek céljai teljes mértékben összehangoltak a Nyugat-
dunántúli régió stratégiájával.
A „tükörprojekt" els ő célja, hogy a Rédicsi Ipari Park területén egy 10 ha-os
logisztikai bázist hozzon létre. Az infrastruktúra kiépítése folyamatban van.
RO—LA terminál, kamionmosó, szerviz, szálloda, gyorsétkezde és egyéb lo-
gisztikai szolgáltatások kapnak itt helyet. A szlovén oldalon egy ipari park va-
lósul meg a Lendvai Ipari Zóna területén, ahova vegyipar, olajipar és gyógyszer-
ipar települt. A közös tevékenység kiterjed közös marketing, közös adatbázis al-
kalmazására, ill. a két fél összehangolja fejlesztési tevékenységeit. Rédicsen to-
vábbi húsz hektáron biztosítanak helyet a betelepül ő vállalkozások számára.
A közös fejlesztések középpontjában jelenleg a vasúti összeköttetés újbóli
megteremtése, vasúti határátkel ő hely kiépítése áll. Mindkét fél óhajtja a
Lendva—Rédics vasútvonal visszaállítását, ami Magyarországon jogilag soha-
sem szű nt meg. Magyar oldalról a vasútvonal jelent ősége, hogy le lehet jutni
vasúton a koperi kikötő ig, míg szlovén oldalról a Nafta Lendava nev ű cég kő-
olajipari alapanyagainak szállítása Százhalombattára nem a drága horvát vas-
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 81
úton valósulna meg, hanem közvetlenül. Amennyiben a kincstári tulajdonú
egykori vasúti pálya újbóli üzembe helyezése nehézségekbe ütközne, úgy a két
terület között önkormányzati területeken szándékoznak iparvágányként vasúti
összeköttetést teremteni a szerepl ők.
5) A területfejlesztés szélesebb érdekeinek képvisel őjeként léphet fel egy
eurorégió. Már szlovén határunkon is létrejött ilyen szervezet. A települési
önkormányzati kapcsolatok továbblépésének tekinthet ő az alakulóban lév ő
Dráva—Mura Eurorégió. Súlyának megfelel ően külön foglalkozunk ezzel az
intézménnyel.
A Dráva Mura Eurorégió
—
Letenyén, 1999-ben, egy nemzetközi konferencia keretében merült fel egy
eurorégió létrehozásának ötlete a horvát—magyar—szlovén hármashatár térségben
Gönc Árpád javaslatára. Ezen a konferencián részt vettek a hármashatár térségben
érintett horvátországi megyék és városok, Szlovéniából a Lendvai járás polgármes-
tere. Párhuzamos ötletek születtek. Csurgón kistérségi alapon képzelték el a szerve-
ződést. Nagykanizsán tartottak a magyar oldal résztvev ői egy találkozót, s a város
korán bekapcsolódott a szervezésbe. Zala megye részér ől is volt képvisel ő. Nagy-
kanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 78/2000.(II.29) számú határozatával az
Eurorégió létrehozását segít ő ad hoc bizottság felállításáról is döntött.
Különböző típusú elképzelések ütköztek:
— Kistérségi alapú elképzelés, kistérségek által alakított eurorégió. Problémát
jelentett, hogy Szlovéniában és Horvátországban nem létezik a magyarországi
értelemben vett kistérség.
— Zala megye képvisel ői javasoltak egy megyei jelleg ű együttműködést. Ezzel a
javaslattal szemben probléma, hogy Szlovéniában nincsen megyei szint, a
horvát megyék pedig rendkívül centralizáltak, nem tudnak rugalmasan részt
venni egy együttműködésben.
— Városi elképzelés: a határ menti városok együttm űködése látszott a legreáli-
sabb lehetőségnek. Így lehet őség nyílt arra, hogy a városok kistérségei is be-
kapcsolódjanak. Magyarországról így a résztvev ők köre az alábbiak szerint
alakult: Nagykanizsa, Lenti, Nagyatád, Marcali, Letenye és kistérsége, Csurgó
és kistérsége, Zalakaros és kistérsége.
2000. szeptember 9-én az érintett városok közös szándéknyilatkozatot írták alá,
melynek értelmében a Dráva—Mura Eurorégió létrehozásában alapítóként részt
vesznek.
A magyar résztvev ők mellett Horvátországból Csáktornya és Varasd városok pol-
gármesterei, Szlovéniából Lendva község polgármestere jött el. Felmerült a gondo-
lata, hogy Szlovéniából a Pomurje régió, illetve a Regionális Fejlesztési Ügynökség
lépjen be. Főleg az Eurorégió Kht. megalakulása szempontjából lett volna szeren-
csés az Ügynökség bevonása. Az ügynökség vezet ője viszont úgy vélte, hogy egy
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
82 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
ilyen szervezetben az Ügynökség tagságát alkotó önkormányzatoknak maguknak
kell belépni, az nem helyettesíthet ő az Ügynökség részvételével.
Nagykanizsa MJV 2001. évi költségvetésében 2 000 000 forint összeget különített
el az Eurorégió munkaszervezetének felállításában is kezdeti lépést jelent ő szakér-
tő k (tolmács, területfejlesztési szakember) költségeire. A szakért ők feladata a mun-
kaszervezet felállítása, valamint a Dráva—Mura Eurorégióval kapcsolatos keretszer-
ződés véglegesítése volt.
A keretszerz ő dés elkészítése és aláírása 2001 folyamán valósult meg. A magyar
és szlovén fél szempontjából nem volt különösebb probléma a keretszerz ődés alá-
írásával, a horvát felek részér ől merült fel több akadály is. Egyrészt meg kellett
várni a horvátországi helyhatósági választásokat (2001 nyarán), valamint döntése-
ikhez az érintett minisztériumok jóváhagyására volt szükség, ráadásul a szerz ődés-
ben felmerül ő , területfejlesztéssel kapcsolatos fogalmak értelmezése is problémát
jelentett, így Varasd város részér ő l a szerz ődésben megfogalmazott alapelvekkel
szemben merültek fel kritikai észrevételek.
A Dráva—Mura Eurorégiós Keretszerz ődést 2001. szeptember 14-én írták alá a
magyar résztvev ők, valamint Lendva község képvisel ője. A horvátországi partnerek
elő re jelezték, hogy egy aláírási szándéknyilatkozatot készek csak aláírni. Az alá-
írást kísérő rendezvényen nagy számban megjelent több horvátországi határ menti
megye és város, valamint gazdasági kamara képvisel ője, így sor kerülhetett a határ
menti gazdasági kamarák képvisel ő inek megbeszélésére is. Az Eurorégió arra töre-
kedett kezdetekt ő l fogva, hogy a közigazgatási szférán kívül is alakítson kapcsola-
tokat a gazdaság, a kultúra területén m űködő kontaktszemélyekkel, így a Lendván,
a várban működő kulturális intézménnyel, a lendvai székhely ű Vállalkozásfejleszté-
si Alapítvánnyal, a horvátországi megyei gazdasági kamarákkal.
A horvát oldali részvétel érdekében Varasd és Muraköz megye felé Zala, valamint
Somogy megye Dráva—Mura Eurorégióban való részvételi szándékát jelezte az
előkészítő munkacsoport.
2001. december 17-én Lendva Község Tanácsa elfogadta a Dráva—Mura
Eurorégió Keretszerz ő dését, így megvalósult az Eurorégió bilaterális együttm űkö-
désének elképzelése, miközben Varasdon a korábbi vitás kérdések kerültek tárgya-
lásra, de megoldás nem született.
2001-ben felmerült egy közös, közhasznú társaság formájában m űködő szervezet
kialakításának igénye. 2002. február 18-án került sor a Dráva—Mura Eurorégió
Térségfejlesztési Közhasznú Társaság alapító okiratának az aláírására, a szlovéniai
partner nevében Lendva község polgármestere február 22-én írta alá a társasági
szerz ő dést. Formai problémák miatt a társaság cégbírósági bejegyzése csak 2002.
június 21-én történt meg. Igy megvalósult egy jogi személyiséggel rendelkez ő hatá-
ron átnyúló együttműködés.
A Társaság alapítói:
— Csurgó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás
— Lendva Község Önkormányzata
— Lenti Város Önkormányzata
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 4 Gyors ténykép 83
— Dél-Zala Murahid Kistérségi Fejlesztési Társulás
— Marcali Város Önkormányzata
— Nagyatád Város Önkormányzata
— Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata
— Zalakaros Környéki Települések Területfejlesztési Társaság
A szlovén—horvát—magyar hármashatár térségben m űködő Dráva—Mura
Eurorégió, mint láttuk 2001-ben alakult, s 2002-ben eljutott arra a szintre, hogy
közös, jogi személyiséggel bíró szervezetet hozzon létre. Megalakulása kapcsán
számos nehézség adódott, amelyek közül a horvát részvétel problémáját e tanul-
mány készítéséig nem is lehetett legy őzni. Így a szándékosan hármashatár térségre
tervezett Eurorégió egyel őre bilaterális formában m űködik, s szlovén—magyar
együttműködésként funkcionál. A megyék belépésével talán kib ővül az érintett
terület. Úgy tű nik, Közép-Európában a politikai szféra érintettsége ilyen mélységig
képes befolyásolni az együttm űködési folyamatokat. Az újonnan alakult Kht. nagy
lendülettel vágott bele a tevékenységbe, s számos pályázat benyújtásával kívánja
már az els ő idő szakban a valós tevékenységet finanszírozni. Látszik, hogy az
Eurorégió még a helyét keresi, azokat a „közös nevez őket", amelyek mentén a há-
rom különböző ország szerepl őit együttm űködésre tudja sarkallni. A valós fejleszt ő
tevékenység szándéka látszik abban is, hogy az Eurorégió kezdetekt ől törekszik a
nem közigazgatási szerepl őkkel való kapcsolattartásra (pl. kamarák), ezzel áthidal-
va a különböző közigazgatási rendszerekb ől származó nehézségeket. A közhasznú
társaság alakítása akár modell érték ű is lehet, viszont figyelembe kell azt venni,
hogy nem minden környez ő országban lehetséges, hogy egy önkormányzat saját
döntése alapján egy másik ország területén m űködő gazdasági társaság tagja lehessen.
Tapasztalatok, lehetőségek
A pozitív irányú változások mellett továbbra is problémát jelent az a tény, hogy
nincs jelentős érdekl ődés az aktív együttm űködések iránt a szlovén önkormányza-
tok részéről, ill. a magyar résztvev ők elmondása szerint az érdekl ődés formális. Ez
hasonlóképpen igaz a gazdaság szerepl őire is. Gyakran fordul el ő, hogy a magyar
kezdeményezések nem találnak visszhangra, pl. a meghívott szlovén cégek nem
látogatják a Lenti Nemzetközi Vásárt. Mindenképpen számolnunk kell azzal, hogy
a szlovén oldal gazdasági szerepl őinek érdeklődése els ősorban Horvátország és
Ausztria felé irányul. Elemzések, sajtóban megjelent publikációk áttekintése bizo-
nyítja, hogy Magyarország, a magyarság képe a szegénységgel párosul a szlovén
lakosság asszociációiban. Ebben mindenképpen közrejátszik, hogy a szlovéniai
magyarság lakóhelye, a Pomurje régió az ország legfejletlenebb területe, s a ma-
gyarországi oldal is Magyarország egyik kevésbé fejlett területe. A magyar határ-
szakasz ugyanakkor elenyész ő hosszúságú Szlovénia többi határszakaszával össze-
hasonlítva, melyek közül a horvát határ a leghosszabb, s a már említett problémák
miatt jelentős figyelmet kap, míg az osztrák és olasz határ együttm űködései ígérete-
sebb fejl ődési lehetőségekkel kecsegtetnek Szlovénia számára. Így nem csoda, ha a
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
84 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s4
magyar határ mente inkább fejletlensége okán lesz célja a szlovén területfejlesztés
központi törekvéseinek, ugyanakkor a regionális szint er ős aktivitása várható az
együttműködések terén. E régió három országgal is határos, s az elzártságból való
kitörés egyik lehetséges iránya a határon átnyúló együttm űködés. Ezen a szinten
tapasztalható, hogy reálisabb kép alakul ki egymásról, a közös fejlesztési lehet ősé-
gekről, ugyanakkor bizonyos szimpátia is érezhet ő Magyarország iránt p1. a „min-
dent irányítani akaró osztrákokkal" szemben.
Az egymás felé fordulás els ő fecskéi az els ő megvalósuló projektek. Ezek közül a
legjelentősebb a magyar—szlovén vasúti összeköttetés megteremtése, de regionális
szinten kiemelkedő hatása van a háromoldalú Natúrpark megszervezésének, mely-
nek területfejlesztési céljai már el őrevetítik a fejlesztések összehangolását. A gaz-
daságfejlesztés szempontjából fontos a Rédicsi Ipari Park „tükörképe" a Lendava-i
Ipari Zóna együttm űködése, logisztikai központ kialakítása. Tervben van a kisfal-
vas, határ menti területeken több helyütt megvalósítandó közös szennyvízkezelés.
A területfejlesztési kapcsolatokban nagyobb figyelmet érdemes szentelni a NUTS 3
szint fejlesztési ügynökségének. Ezen a szinten akkumulálódnak az eszközök és a
lehetőségek, s ez az a szint, amelyik érdemben kíván foglalkozni a határon átnyúló
együttműködésekkel. A szlovén NUTS 3 szint magyar együttm űködő partnerei
lehetnek a megyék, ill. a megyei területfejlesztési ügynökségek, a PHARE, ill. ké-
sőbb az INTERREG programok kezelésében pedig a magyar NUTS 2 szintek. Ez a
partnerség hasonló er őket és eszközöket tud mozgósítani a határ két oldalán, hason-
ló kompetenciák találkozhatnak egymással. Az együttm űködés szervezeti keretei-
nek megteremtése részben megvalósítható a Dráva—Mura Eurorégióval. Ebben
azonban jelenleg városok működnek együtt. Szerencsés lenne az együttm űködésbe
bevonni a szlovén régiót és a magyar megyéket is. Így az Eurorégió számára megfe-
lelő eszköz és intézmény állna rendelkezésre a célok megvalósítására.
A PHARE Tri-D által finanszírozott Hármashatár-régió Fejlesztési Stratégia fel-
rajzolta a közös problémákat. Megoldási irányaiban a háromoldalú problémákra
koncentrál. A kapcsolatok fejl ődését szolgálná, ha erre a dokumentumra építve
megvalósulna egy kétoldalú, közös fejlesztési program, szlovén oldalról a régió
és helyi fejlesztési központok, az önkormányzatok, míg magyar oldalról a me-
gyék, az önkormányzati együttm űködések, valamint a Magyar—Szlovén Határ-
menti Regionális Tanács bevonásával.
A kapcsolatok szintjei tovább b ővíthetők a magyar önkormányzati területfejlesz-
tési társulások és a szlovén helyi fejlesztési központok, ill. a szlovén községek kö-
zött. Itt els ősorban a települések és községek hatáskörébe tartozó infrastrukturális
problémák megoldása valósulhat meg. Ezek a kapcsolatok már részben m űködnek.
Hasonlóképpen működő, de tovább erősítendő a gazdasági szervez ődések kapcso-
latai. Itt a Lenti központú Vállalkozási Övezet, a Natúrpark Kht., s a szlovén vállal-
kozásfejlesztési intézmények, fejlesztési központok (Lendva, Muraszombat) közötti
kapcsolatok lehetnek gyümölcsöz őek.
Mindezekhez azonban szükséges a magyar oldalon az együttm űködés forrásainak
megteremtése. M űködik már a magyar—szlovén PHARE CBC program, amely
Hardi Tamás:
A szlovén–magyar határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a szlovén regionalizmus tükrében.
Tér és Társadalom, 16. 2002. 4. 63–85. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s4 Gyors ténykép 85
biztosít forrásokat. A magyar oldalon részt vev ő önkormányzatok társfinanszírozási
képessége azonban lényegesen gyengébb, mint a szlovén oldalé, ahol a régió rész-
vétele jelentős forrásokat biztosít.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a szomszédos országok közül Szlovéniában
haladott a legel őbbre a regionális politika átalakulása. Igaz, hogy középszint ű ön-
kormányzatiság még nem alakult ki, de a területfejlesztés területén már sok össze-
kapcsolható elem létezik. Várható, hogy a NUTS 3 szint el őbb-utóbb valamilyen
önkormányzati funkcióval is rendelkezni fog. Bár a határ két oldalán elterül ő térsé-
gek periférikusak, de pont a kialakuló hasonló regionális politikai viszonyok, s a
közelgő EU-csatlakozás kapcsán jelent ősebb forrásokra támaszkodhatnak. A két
határ menti terület együttesen is meglehet ősen kis terület, ezen források felhaszná-
lása sokkal hatékonyabb lehet, ha közös koordinációval történik. Ehhez er ősíteni
kell a felvázolt szinteken a területi szerepl ők közötti együttműködéseket. Mivel a
közös problémák, a az együttm űködési szándék, a kormányzati akarat és hosszabb
távon a finanszírozási lehet őségek is rendelkezésre állnak, ez a térség minta lehet
arra, hogy alulfejlett, de fejl ődés-orientált térségek hogyan tudnak együttesen ered-
ményeket elérni, s a lehetőségek közös, hatékonyabb kihasználásával egy fejl ődő
határrégiót kialakítani.
Jegyzet
A tanulmány alapjául szolgáló kutatás a Földm ű velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásá-
ból 76/2001 számú Komplex határ menti kapcsolatrendszer vizsgálata, valamint a 35299/2002 számú
Az eurorégiók tervezési, programozási és monitoring rendszere c. kutatási programok keretei között
zajlott.
Irodalom
2000 Regular Report from the Commission on Slovenia's Progress towards Accession. (2000)
Commission of the European Communities, Brusselles.
2001 Regular Report on Slovenia's Progress towards Accession. (2001) Commission of the European
Communities, Brusselles.
Alapító Keretszerz ődés Szlovénia, Horvátország, Magyarország Határmenti Városainak Dráva—Mura
Eurorégió elnevezés ű Együttm űködéséről. (2001) Nagykanizsa.
Boot, L.—Vet de, J.—Feekes, F. (2001) Abrsorption capacity for Structural Funds in the regions of
Slovenia. NEI, Rotterdam.
Development and Business Centre Murska Sobota (1997) Strategy of smoll business development in
Prekmurje and Prlekija. DBC, Murska Sobota.
Ex-ante evaulation of the National Development Plan 2001-2006. (2001) Institute for Economic
Research, Ljubljana.
lntergovernmental Conference on the Accession of the Republic of Slovenia to the European Union.
(2000) Republic of Slovenia, Ljubljana.
Regionalni razvojni program, Pomurje 2000+. (2001) RRA MURA, Murska Sobota.
Republic of Slovenia. National Development Plan 2001-2006. Draft Version. (2001) National Agency
for Regional Development, Ljubljana.
Slovenija: predhodni drfavni razvojni program za obdobje 2000-2002. (1999) Ljubljana.