Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 179-183. p.

Tér és Társadalom                                   XVI. évf. 2002   s   1: 179-183



                 KONFERENCIA BESZÁMOLÓ

 TRANSZ- ÉS MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK
  MAGYARORSZÁGON — „ÁLDÁS VAGY ÁTOK?"
              Fiatal Közgazdászok Országos Találkozója
                  (Salgótarján, 2002. március 8-10.)

                                GROSZ ANDRÁS
  Immáron 21. alkalommal került megrendezésre 2002. március 8-10. között a Fia-
tal Közgazdászok Országos Találkozója. Bár az év elején még úgy t űnt, hogy a
FIKOT országos konferenciájának hazánk az elmúlt évtized egyik legdinamikusabb
fejlődését felmutatni képes városa, Székesfehérvár ad otthont, szervezési problémák
miatt a tavalyihoz hasonlóan idén is Salgótarjánban jöttek össze a fiatal — és a már
tapasztaltabb — közgazdászok. Ezzel tulajdonképpen visszatért a rendezvény a szü-
lővárosába, hiszen a nyolcvanas években hagyományosan Salgótarján volt a ren-
dezvény helyszíne. Így a salgótarjáni szervezetnek és a jelenleg hivatalosan Buda-
pesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli F őiskolai Karának Salgótarjáni
Intézeteként futó főiskolának már nagy tapasztalata van a színvonalas szakmai el ő-
adásokat, valamint a kulturális és kísér őprogramokat évek óta sikeresen ötvöz ő
esemény megrendezésében, amely kiváló alkalmat kínál mind a szakmai ismeretb ő-
vítésre és tapasztalatcserére, mind az ismerkedésre és kapcsolatépítésre.
  A rendezvény külön aktualitását adta, hogy éppen egybeesett Salgótarján várossá
nyilvánításának 80. évfordulójával. Mint a polgármester, Puszta Béla kifejtette, a
konferencia az elmúlt évtizedekhez hasonlóan közvetve vagy közvetlenül nagymér-
tékben hozzájárul Salgótarján és Nógrád megye gazdasági felzárkózásához. A ren-
dezvényt péntek este megel őző fogadást Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt, az
MKT elnöke köszöntötte, aki mindenkit arra ösztökélt, hogy legyen büszke hivatá-
sára, merjen gondolkodni és a radikális gondolatokat bátran képviselni és vállalni.
  A konferencia témája a multinacionális nagyvállalatok szerepe hazánk gazdasági
és társadalmi szerkezetátalakításában. A téma több irányból való megközelítésének
lehetőségét már a találkozó címe is jelezte, mely provokatívan „ Transz- és multina-
cionális vállalatok Magyarországon — Áldás vagy átok?" hívta fel a figyelmet a
multikat övező különböző véleményekre.
  A transz- és multinacionális vállalatok a globalizálódó rendszerben a világgazda-
ság egyre meghatározóbb szerepl ői. Míg a teljes kibocsátás közel negyedét adják,
addig a multikon belüli áruforgalom és a tevékenységükhöz kapcsolódó kereskede-
lem, becslések szerint eléri a világkereskedelem kétharmadát. A multik egyfel ől
számottev ő mennyiségű munkahelyet teremtenek, másfel ől az új termékek beveze-
                          KONFERENCIA BESZÁMOLÓ
                  Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 179-183. p.

 180    Konferencia beszámoló                                  TÉT XVI. évf. 2002   s   1

 tésével, új technológiák adaptálásával, új piaci folyamatokkal valamint új menedzs-
  ment módszerek alkalmazásával jelent ő s mértékben képesek hozzájárulni egy-egy
 térség gazdasági-társadalmi modernizációjához. Ma már elképzelhetetlen a cégek
 részvétele, tő keereje és tudástranszfere nélkül bekapcsolódni a globalizálódó világ-
 gazdaságba és hosszú távon meg ő rizni egy térség nemzetközi versenyképességét.
   Természetesen a multik megjelenésének számos negatív következménye is ta-
 pasztalható. Meghatározó súlyuk károsan befolyásolhatja a különböz ő országokban
 folytatott gazdaságpolitikát. Sokszor nem képesek beágyazódni megfelel ő mérték-
 ben a helyi/lokális gazdasági vérkeringésbe, így kissé rendszeridegenként, sziget-
 szerűen mű ködve hozzájárulhatnak egy duális, ellentmondásokkal terhelt gazdaság-
 szerkezet kialakulásához. Ugyanakkor a kultúrára is befolyásoló er ővel bírnak,
 megváltoztathatják szokásainkat, életünket, értékrendünket.
   A közgazdász-találkozó ezért azt a célt t űzte ki maga elé, hogy megpróbálja a
 transz- és multinacionális vállalatok Magyarországi szerepének legfontosabb kérdé-
 seit úgy megvizsgálni, hogy a legfontosabb pozitívumok mellett szó essék a velük
 kapcsolatban felmerül ő legfontosabb problémákról is. Hiszen az elmúlt évtizedben
 gazdasági átalakulása során hazánk is megtapasztalta a multik tevékenységének
 minden oldalát. A konferencia a témakört többféle oldalról, több megközelítéssel
 szándékozta körbejárni. Így a multiknak a világgazdaságban és hazánk gazdaságá-
 ban betöltött szerepe mellett, el ő térbe kerültek azok vállalati versenyképességének,
 termelékenységének és m űködésének legfontosabb jellemz ői, valamint a fogyasztói
 szokásokra, magára az emberre, illetve az általa képviselt értékekre, kultúrára gya-
 korolt hatása is.
   A szombati nap els ő előadója Csernenszky László, a gazdasági minisztérium fő-
 osztályvezet ő-helyettese els ő sorban a multinacionális vállalatok nemzetközi gazda-
 ságban betöltött szerepére hívta fel a figyelmet a globális vállalatok legfontosabb
 sajátosságait és jellemz őit ismertetve, majd a hazánkba érkez ő külföldi tőkebefekte-
 tések legfontosabb jellemz őit követő en a kormány ez irányú törekvéseit foglalta
 össze. Az új évezredben megfigyelhet ő tőkebeáramlás lassulásaként több tényez őt
 is meghatározott, úgymint a külföldi t őkevonzásban Kelet-Közép-Európában meg-
figyelhet ő fokozódó versenyt, vagy a felszívó képességben egyre jobban megmutat-
 kozó korlátokat (privatizáció lecsengése, nyugati országrészben a szakképzett mun-
 kaerő hiánya, keleti országrészben pedig a megközelíthet őség hiányosságai). A
 közelgő EU csatlakozással a versenypolitika érvényesítése miatt át kell értékelni az
 állami támogatások jelenlegi rendszerét. A versenyképes telephelyfeltételek megte-
 remtésében a makrogazdasági stabilitás, a gazdasági növekedés, az átlátható jogi
környezet és a hatékony államigazgatás mellett kiemelte az oktatás-képzés színvo-
nalának emelését, a kutatás-fejlesztés és az innováció erősítését, a gazdasági tevé-
kenységet segítő szolgáltatások fejlesztését, valamint természetesen a különböz ő
hálózatokban rejlő szinergiahatások kihasználását.
   Hasonló problémákból kiindulva hasonló eredményekre és következtetésekre ju-
tott Pitti Zoltán tudományos munkatárs is (BKÁE), hangsúlyozva, hogy a sokak
által hangoztatott profitrepatriálás nem tekinthető jelentősnek, köszönhetően az
                                      KONFERENCIA BESZÁMOLÓ
                              Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 179-183. p.

TÉT XVI. évf. 2002    s   1                                  Konferencia beszámoló   181

igen alacsony társasági adónak, a nyereség 60-70%-a visszaforgatásra kerül. An-
nak ellenére, hogy megfigyelhető a befektetők bizonyos mértékű fluktuációja — ami
azt jelenti, hogy az alacsonyabb technológiát igényl ő, inkább bérmunkaként jelle-
mezhető termelés egy része már fokozatosan elhagyja az országot, és helyére maga-
sabb technológiát alkalmazó, magasabb hozzáadott érték ű tevékenység érkezik —
nem minden szempontból pozitívak a folyamatok. Sajnálatosnak tekinthet ő, hogy a
tapasztalt hozzáadott érték növekedésért els ősorban a tőkenövekmény és a termelé-
kenység növekedése felel ős, míg a hozzáadott értékben fokozatosan csökken a szemé-
lyi jellegű (bér) költségek aránya. A termelékenység javulásban sem éri el az él őmun-
ka intenzitás a 10%-ot.
   A nemzetközi vállalatok kialakulásának feltételeit és lehet őségeit, esélyeit taglalta
Török Ádám akadémikus Kelet-Közép-Európa vonatkozásában a szerves és a szer-
vetlen vállalati növekedés rövid elméleti áttekintését követ ően, felhívva a figyel-
met, hogy Európában hasonlóan periférikus helyzet ű gazdaságból mindössze Finn-
országnak sikerült kitermelni globális vállalatot. Mivel hazákban és a szomszédos
rendszerváltó államokban igen kevés az esély a szerves fejl ődésre, ezért Török
 szerint e térségben sokkal enyhébb a fúziók versenypolitikai megítélése, ami azon-
ban nem vállalat támogatás, hanem a vállalatfejl ődés elősegítése. Mindazonáltal a
 nagyvállalat ma már egyáltalán nem egyenlő a nemzetközi szinten versenyképes
 vállalat fogalmával, ezért az állami pénzen való felhizlalás semmiképpen nem jár-
 ható út. Ezért csak egy-egy esetben látható a regionális nagyvállalatok kiépülésének
 versenypolitikai támogatása. Végül a következetes versenyszabályozás és a felzár-
 kózás egyáltalán nem tekinthet ő ellentmondásnak, hiszen mindkett ő integrációs
 követelmény.
   Mr. Okabe a salgótarjáni ipari parkban leteleped ő japán Mitsuba multinacionális
 cég vezérigazgatója belülről próbálta bemutatni egy multicég m űködését és a leg-
 fontosabb telephelyválasztásra hatással lév ő tényezőket. Az el őadás céljával ellen-
 tétben sajnos ez utóbbi kevésbé sikerült, így csak az azt követ ő kérdésekre adott
 válaszok nyomán tudtuk meg, hogy a Nógrád megyei székhely mellett globálisan
 az európai vevőkhöz való közelség, mirkoszinten pedig a támogatások és az olcsó
 munkaerő szóltak. Érdekes stratégiát tükröz a vállalat, mely kifejezetten pozitívan
 értékelte, hogy Salgótarjánban nincsen más multi, és ezért nincs aki felverje a bére-
 ket, hiszen az agglomerációs el őnyök hasznosulása és a pozitív szinergiahatások
 általában ellensúlyozni képesek a magasabb, de ugyanakkor tapasztaltabb és kép-
 zettebb munkaerőt terhelő költségeket.
   Ugyancsak a vállalatokon belülr ől, azoknak is az irányítása fel ől, a corporate
 govarnance irányából közelítette meg a multinacionális vállalatok magyarországi
 szerepét Angyal Ádám egyetemi tanár (BKÁE). A corporate govarnance a
 globalizáció hatásaként és a gazdasági társaságok m űködési elvének, irányításának
 globalizálódásával terjed egyre jobban a világban és jelenik meg hazánkban is.
 Előadásában rendkívül érdekes és hasznos, konkrét gyakorlati tapasztalatokkal,
 esetekkel igazolta azt, hogy a külföldi t őke hazánkba érkezésével, a külföldi me-
  nedzsment megszokott módszereinek automatikus alkalmazása és a helyi gazdasá-
                          KONFERENCIA BESZÁMOLÓ
                  Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 179-183. p.

 182    Konferencia beszámoló                                  TÉT XVI. évf. 2002    s   1

  gi-társadalmi kultúra ismeretének hiánya és a szocializációban megmutatkozó kü-
  lönbségek milyen problémákhoz vezettek, illetve vezethetnek, jelent ős mértékben
  korlátozva azok kitűzött sikereinek megvalósulását. Angyal továbbá felhívta a
  figyelmet, hogy a mindenki által ismert t ő kebefektetések, új technológiák, termelési
  eljárások és termékek mellett mennyire fontos a külföldi tőke letelepedése által a
  magyar gazdaságba hozott menedzsmenttudás, tapasztalat, különösen a corporate
  govarnace területén.
    A multik mélyebb bugyraiba és legbens ő bb titkaiba vezette a közönséget ezt kö-
  vetően Pál Gábor, a Westel Rt. pénzügyi igazgatója, aki el őadáscíméhez h űen kí-
  vülről-belülrő l bemutatta, egymással összehasonlította a magyar mobilpiac három
  résztvev őjének tevékenységét úgy, hogy közben kitért a multik legfontosabb jelleg-
  zetességeire, sajátosságaira is (pl. jöv őkép, tervezési folyamat, min őségi stratégia,
  benchmarking, arculat, ügyfélkapcsolat, felel ősségtudat, kommunikáció stb.).
    Az Ernst & Young Kft. vezérigazgatója, Terták Ádám a globalizációnak a szolgál-
  tató szektor egyik legfontosabb alágazatára, a pénzügyi szférára gyakorolt hatását
  és a hazai pénzügyi szektor fejl ő dését volt hivatott bemutatni. A nyolcvanas évek
  végének monopolizált pénzügyi rendszere privatizációjának és a külföldi
  működőtő ke beáramlásának ismertetését követ ően az el őadás legfontosabb monda-
  nivalója a pénzügy területén tevékenyked ő multinacionális cégek hazánkra gyako-
  rolt hatásainak összefoglalása volt, melyek közül a legfontosabb egyfel ől a lakossá-
 gi szolgáltatások minőségi/mennyiségi javulása és az üzleti szféra szolgáltatásainak
 javulása, másfel ől pedig egy túlbankosított, multinacionális bankszektor létrejötte,
  melyre erőteljes hatással vannak a globális fúziók.
    A szombati el őadássorozatot Dobák Miklós egyetemi tanár (BKÁE) fantasztiku-
 san pörg ő el ő adásával zárta, melynek témája a Boundaryless Management, azaz a
 korlátok nélküli menedzsment volt. Ez tulajdonképpen a különböz ő szervezetekre
 jellemző korlátok közül (vertikális, horizontális, küls ő és földrajzi) a földrajzi, vagy
 globális korlátok áttörésének kihívásaira helyezte a hangsúlyt. Ehhez többek között
 a m űködőképes globális struktúrák létrehozása, a globális szupermenedzserek al-
 kalmazása vagy a komplexitás leküzdése mellett olyan egymásnak ellentmondó
 dolgokat kell elfogadnunk, mint pl. a kulturális sokszín ű ség szeretetének elsajátítá-
 sa és a lokálpatriotizmustól való megszabadulás.
    Veress József egyetemi tanár (BMGE) tiszte volt elkezdeni a vasárnapi napot, és
 sikerült el ő adásában több igencsak elgondolkodtató kérdést feltenni. Veress szerint
 az egész közgazdaságtudomány legnagyobb problémája, hogy sorra bomlanak fel a
 modern közgazdaságtudomány axiómái, különösen felgyorsult e folyamat a 2001.
 szeptember 11-ei eseményeket követ ően. Ezt bizonyítják a lehetetlenségi tételek.
 Nem valósítható meg egyszerre például rögzített árfolyam, t őkeáramlás és szuverén
 monetáris politika, de elképzelhetetlen egymás mellett a globalizáció, a
 regionalizáció és a nemzetállami fejl ő dés is. Magyarországra vonatkozó legfonto-
 sabb kérdése pedig az, hogy hogyan lesz képes tartani hazánk versenyképességét a
jelenlegi jövedelmi szintek mellett.
                                 KONFERENCIA BESZÁMOLÓ
                         Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 179-183. p.


TÉT XVI. évf. 2002   s   1                              Konferencia beszámoló     183

   Trautmann László egyetemi docens (BKÁE) „Multinacionális vállalatok és új ge-
 neráció" címmel egy már inkább szociológiai aspektusból való megközelítéssel
 kísérletezett bemutatni a multinacionális cégek hazánk társadalmára gyakorolt
 hatását. A globalizálódó világban Trautmann egyre nagyobb szerepet tulajdonít az
 egymástól jól megkülönböztethet ő közös kultúrán feln őtt, szocializálódott generáci-
 óknak. Alapvetően három jól megfigyelhet ő generációt különböztetett meg: a '89-es
 közös rendszerváltást megélt ún. Fidesz-generációt, a mai 20-30 évesek bevásárló-
 központokon feln őtt generációját, valamint az őket követő új generációt, melyben
 meghatározó már az automatizáció. Végs ő megállapítása: az elmaradott rétegek
felemelése a hatékonyság növelésének eszköze, nem csak szociálpolitikai kérdés.
   A multik társadalomra gyakorolt hatását elemezte tovább Szalai Erzsébet tudomá-
 nyos főmunkatárs, aki els ősorban a gazdasági tőke politikai és kulturális t őkévé
 transzformálódásának folyamatában és az eredeti t őkeátcsoportosításban érte tetten
 a hazánkban a rendszerváltást követ ően jelentkez ő globalizációt.
   Végül a tavalyi találkozóhoz hasonlóan, idén is Kopátsy Sándor professzor pro-
 vokatív, ahogy ő nevezte már többször több helyen elmondott prédikációja zárta a
 konferenciát, aki láthatóan meghatódott, amikor a résztvev ők 80. születésnapja
 alkalmából felköszöntötték. Ismételten felhívta a figyelmet a közgazdaságtan olyan
 alapaxiómáinak megkérd őjelezésére, mint hogy a fejl ődéshez alacsony inflációra,
 alacsony költségvetésre lenne szükség. Sokkal inkább a weberi puritán protestáns
 etika adja a modern ipari társadalmak és gazdaságok alapját, míg a siker elsősorban
 a tehetség, a tudás és a pozitív erkölcs hármasában keresend ő.
   Tudván, hogy a lapot nem csak közgazdászok olvassák, illetve, hogy a konferen-
 cia nem kifejezetten a regionális problémákkal foglalkozott, mégis úgy gondoljuk,
 hogy a felvetett téma, a multinacionális vállalatok hatása a magyar gazdaságra és
 társadalomra mindenképpen hasznos tapasztalatokkal szolgálhat valamennyiünk
 számára, hiszen a globalizáció hatását nem lehet megkerülni egyetlen tudományte-
 rületnek sem.