Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 s 1: 17-40
A LOKÁLIS DISKURZUSOK ÉS A
GLOBÁLIS HATALOM
EGY HÁLÓZATÉPÍTÉSI MODELLPROGRAMRÓL
(Local Discourse and the Global Power — A Network Building
Model Programme)
OCSKAY GYULA
Kulcsszavak:
hatalomgyakorlás lokális diskurzusok hálózatépítés decentralizáció
Az alábbi tanulmány egy fiatal határon átnyúló együttm űködés, az Esztergom és Párkány központú Ister-
Granum kisrégió hálózatépítési tnodellprogramját kívánja röviden bemutatni. A konkrét (az emberi, a
virtuális és a média szintjén megvalósítandó) projekthez Michel Foucault hatalomelméletében találtuk
meg a teoretikus alapokat. Ennek megfelel ően a tanulmány első részében a lokalitásnak mint a globális
paradigma alternatívájának elvi megalapozására törekszünk.
Bevezetés
Az alábbi tanulmány gerincét egy el őadás adja, mely a Jövő hídja című konferen-
cián hangzott el 2001. október 12-én Esztergomban. A Magyar Tudományos Aka-
démia Kisebbségkutató Intézete, valamint Esztergom és Párkány városok önkor-
mányzata által közösen rendezett tanácskozáson megtartott el őadás aktualitását két
esemény biztosította: mint ismeretes, október 11-én adták át újra a forgalomnak a
felújított Mária Valéria hidat; október 15-én pedig Michel Foucault, a nagyszer ű
francia filozófus-szociológus-pszichológus-m űvelődéstörténész születésének volt a
75. évfordulója.
E két, első pillantásra távolinak t űnő eseményt (véleményünk szerint) a globalitás-
lokalitás dichotómiához fűződő szoros kapcsolatuk köti össze.
A tanulmányban el őször Michel Foucault nézeteit ismertetjük röviden a lokális
diskurzusok szerepére vonatkozóan, majd részletesebben tárgyaljuk az Esztergom
és Párkány (túrovo) központtal kialakított Ister—Granum Határ Menti Kisrégióban
beindított hálózatépítési modellprogramot. Reményeink szerint a dolgozat végére
kevéssé tűnik majd hatásvadásznak a két fent említett jeles nap összepárosítása. De
ha mégis, az sem baj: a dolgok m űködését ugyanis ez egyáltalán nem befolyásolja.
A lokális diskurzusok és a globális hatalom
A modern társadalmak panoptikussága
Michel Foucault nagy erénye volt olyan primer szövegek megszólaltatása, ame-
lyek korábban semmiféle érdekl ődést nem keltettek. Az általa archeológiainak ne-
vezett módszer segítségével nemcsak az egyes történeti rétegek szövegleleteit tudta
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
18 Ocskay Gyula TÉT XVI. évf. 2002 s 1
elkülöníteni, hanem minden szöveget leletként identifikált. Ő bányászta el ő pl.
Jeremy Bentham Panopticonját, és gondos kutatással megvizsgálta e szöveg kortár-
si kontextusát is.
A benthami Panopticon nem viaszbábu-múzeum volt, hanem egy börtön, a mo-
dern börtönnek mint olyannak a prototípusa. E börtön m űködésének lényege a meg-
figyelés és átnevelés.
Mint Foucault felhívja rá a figyelmet, a felvilágosodás idején a világi igazság-
szolgáltatás terén megfigyelhet ő humanizálódási folyamat nem kizárólag a
karteziánus racionalizmus morális vetületének hozadéka. Az igazságszolgáltatás
elrettent ő funkciója, mely a középkori nyilvános kivégzések és kínvallatások formá-
jában a szuverén hatalmát a legláthatóbb módon jelenítette meg, a XVIII. századra
háttérbe szorult. Az igazságszolgáltatás célja ett ől kezdve az elítélt átnevelése, nem
pedig megsemmisítése. Az elzárással a társadalom számára kívánnak újra hasznos
egyéneket teremteni.
A benthami Panopticon egy olyan börtön, ahol (mint görög eredet ű neve is jelzi)
minden látható. Építészetileg egy gy űrű alakú épületet képzeljünk magunk elé,
melynek közepén egy hengerszer ű torony található. A cellák a gy űrűn körben he-
lyezkednek el úgy, hogy a kívülről egy kis ablakon keresztül megvilágított cellában
tartózkodó személy minden mozdulata kit űnően látható a toronyból. Ugyanakkor a
rabok nem láthatnak be a toronyba, nem tudhatják, mikor figyelik őket, egymást
sem láthatják a kör alaprajz okán. Az utilitarista Bentham számára nem utolsó
szempont, hogy elegend ő egy börtönőrt megfizetni (vagy akár egyet sem kell),
hiszen a rabokban egy id ő után interiorizálódik a megfigyeltség tudata, és viselke-
désüket ez fogja irányítani. Az átnevelés elérte célját: a rabok, visszatérve a társada-
lomba magukkal viszik ezt a tudatot, és saját lelkiismeretük parancsának tekintve a
kinti elvárásokat, többet nem követnek el b űnt. Így elkerülhet őek az embertelen
kínzások, és nincs szükség az esend ő személyek likvidálására sem: s őt, a legjobb
munkások éppen bel őlük lesznek a gyárakban.
Amit Foucault ehhez a rendszerhez hozzátesz, az a következ őkben foglalható ösz-
sze. Véleménye szerint a modernitásnak nevezett korszakban a társadalom egésze
vált a megfigyelés és fegyelmezés terepévé. „[Bentham] megtalálta a felügyelet
problémáit megoldani képes hatalmi technológiát" (Foucault 1996, 3). A brit filo-
zófus véleménye az volt, hogy a hatalom gyakorlását általában is nagyban meg-
könnyíti az általa javasolt eljárások alkalmazása.
A benthami modell paradigmatikus voltára Foucault a párizsi École Militaire-t, a
korabeli gyárakat és az éppen ebben az id őben lendületes fejl ődésnek induló orvos-
tudományt hozza fel példaként.
Pályája kezdetén az orvostudomány történetével foglalkozott, s azt kereste, „ho-
gyan intézményesült az orvosi tekintet" a XVIII. sz.-ban. A fentebb idézett interjú-
ban így fogalmazott: „Az Hotel Dieu 1772-es második leégését követ ő építészeti
terveket vizsgálva rájöttem, hogy a testek, az egyének, a dolgok teljes láthatóságá-
nak problémája valamely központi tekintet szempontjából milyen nagy mértékben
vált a legállandóbb vezérl ő elvek egyikévé." (Foucault 1996, 3) A kórházi rendsze-
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 A lokális diskurzusok és a ... 19
rek modernizálása során a szell őztetés volt a másik megoldandó feladat, a fert őzé-
sek elkerülése végett. Ehhez a páciensek gondos elkülönítése társult. A modern
klinikai orvoslás alapelve tehát az elkülönítés és a globális tekintet egyesítése, mi-
közben a megfigyel őt elválasztják a megfigyeltekt ől. A betegség analizálása, tudo-
mányos igény ű feltárása vezethet a gyógyítási módok kiválasztásához. Az analízis
elválaszt, ízekre szed, felboncol. A tekintet globalitása pedig arra utal, hogy min-
dent tudnunk kell a páciensr ől, minden folyamatot gondosan meg kell vizsgálnunk,
hogy a kór eredetét megmagyarázhassuk, s a megfelel ő kúrát alkalmazhassuk.
Mint látható, mindkét példa esetében pozitív célok érdekében folyik a megfigyelés.
Foucault egyik újdonsága az a tézis, miszerint a modern társadalmakat a büntet ő-
technika fokozatos kiterjesztése jellemzi a legártalmatlanabb fegyelmezetlenségek-
re. Az elmúlt évszázadok során a rendetlenség és a törvénytelenség határai elmo-
sódtak. A fegyelmezés vált a hatalom általános mintájává.
A vizsgálati eljárás ugyanakkor lehet ővé tette a modern embertudományok, a
pszichológia, a szociológia, a statisztika vagy az orvostudomány kialakulását. Az
analizáló eljárások pedig kiemelt témává avatták az individualitást, a perszonális
különösséget.
Ahogy a börtönök kialakulásáról szóló munkájában fogalmaz: „ahogyan a hata-
lom egyre névtelenebbé és funkcionálisabbá válik, úgy individualizálódnak egyre
jobban azok, akik alája vannak rendelve; mégpedig felügyelet és nem ceremóniák,
megfigyelés és nem emléket állító elbeszélések révén, olyan összehasonlító mód-
szerek által, amelyek a 'normára' hivatkoznak, nem pedig az ősökre hivatkozó
genealógiák által, s inkább az 'eltérések', mintsem h őstettek következtében".
(Foucault 1990, 262-263)
Mint látható, a diszciplináris társadalom egy újfajta hatalom kialakulásának kö-
vetkezménye. Foucault, akit Rorty nem érdemtelenül sorol a textualisták közé
(Rorty 1991) sose mulasztja el kihasználni a nyelv szemantikai magaslabdáit. Mikor
diszciplináris társadalomról beszél, a diszciplína mindkét jelentésére, a fegyelme-
zésre és a tudományra egyként utal. Mondanivalójának lényege: a (modern) tudás
megszerzése elképzelhetetlen a hatalmi viszonyokon kívül (tehát az orvos és a páci-
ens, az igazságszolgáltatás képvisel ői és az elítéltek, az ápolók és a pszichiátriai
betegek, a tanár és a tanulók stb. közötti hatalmi viszonyokon kívül), bizonyos
területeken pedig épp a hatalmi viszonyok a megismerés motorjai. (Ez azt is jelenti,
hogy az igazi tudás nem mentes a hatalomtól és az érdekekt ől, mint ahogy azt az
értelmiségiek szeretik gondolni.)
Foucault másik újdonsága az a tézis, hogy a diszciplináris társadalomban a hatal-
mi viszonyok az egész közösséget át meg átszövik. A felügyelet hajlamos az
„intézménytelenedésre", a társadalom egészében való elterjedésre, így a társadalom
is panoptikussá válik. A hatalom egyfajta viszony lesz az egyének között. Szexuali-
tás és hatalom címmel Tokióban tartott el őadásán így fogalmazott: „Az emberek
között, egy családon belül, egy egyetemen, egy kaszárnyában, egy kórházban vagy
egy orvosi vizsgálat alkalmával is hatalmi viszonyok alakulnak ki, s ezek kifejtik
hatásukat." (Foucault 2000d, 283) Másutt így ír: „...a társadalom egészét sokszoros
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
20 Ocskay Gyula TÉT XVI. évf. 2002 s 1
hatalmi viszonyok hálózzák be, határozzák meg és építik ki". (Foucault 2000a, 319)
A hálózat gyökere a sokat emlegetett tekintetben (illetve az ehhez kapcsolódó tu-
dásban) van.
„Nincs szükség fegyverekre, fizikai er őszakra, testi kényszerre. Csak egy tekintet-
re. Egy megfigyel ő tekintetre, amelyet mindenki — érezvén, hogy súlya ránehezedik
— tudatosít magában, olyannyira, hogy végül már önmaga figyeli önmagát; végül
tehát mindenki önmaga felett gyakorol felügyeletet." (Foucault 1996, 6)
„Ez a fajta hatalom nem valakinek a kezében összpontosul, aki egyedül, totálisan
gyakorolja másokon; olyan gépezet ez, amelyben mindenkinek megvan a maga
helye, a hatalmat gyakorlóknak éppúgy, mint azoknak, akiken e hatalmat gyakorol-
ják." Nincs tehát a tekintetnek kitüntetett központja: mindenkit figyel valaki, „... e
gépezetet nem birtokolja senki". (Foucault 1996, 6) Éppen ezért Foucault nem a
hatalomról beszél, hanem hatalmakról, hatalmi viszonyokról. A hatalom nem meg-
szerezhető birtok, hanem „különböz ő technológiák működő és állandó változásban
lév ő rendszere." (Angyalosi 1991, 930)
Foucault szerint nincs emberi kapcsolat hatalmi viszonyok nélkül. Vannak viszont
kiemelten fontos helyek, amelyek láthatóvá teszik ezeket a viszonyokat. A hatalom
az igazságszolgáltatás esetében a legleplezetlenebb, itt ugyanakkor mindenki szá-
mára legitim is: a rossz elkerülése érdekében van rá szükség. De felt űnően átlátszó
módon jelenik meg a politikai életben is.
A politikai hatalom transzparenciája
A modern politikaelmélet kialakulását Machiavelli Il Principéjéhez szokás kötni.
A politikai hatalom moráltól független instrumentalizálása itt nyert el őször legitimi-
tást. Foucault arra mutat rá a Gouvernementalité c. tanulmányában, hogy az igazi
váltás a szuverenitáselmélet terén játszódott le, s ez nem Machiavellinél, hanem az
ő kritikusainál érhet ő tetten el őször.
Machiavelli fejedelme a fejedelemséggel az egyediség, küls őség és a transzcen-
dencia viszonyában van, örökség, szerzemény vagy hódítás révén jutott hozzá.
Nincs lényegi összetartozás a szuverén és a fejedelemség között, az állandó fenye-
getettség miatt a fejedelem célja az uralom extenzív jelleg ű megtartása. Machiavelli
ehhez ad tanácsokat.
Az új irodalom szerz ő i, Machiavelli kritikusai (Innocent Gentillet, Paruta,
Guillaume de la Perriére, Nagy Frigyes) a kormányzás m űvészetével foglalkoznak.
A különbséget Foucault így foglalja össze: „míg a szuverenitás önmagában hordoz-
za célját, és az eszközeit magából hívja el ő törvények formájában, a kormányzás
célja azokban a dolgokban rejlik, amelyeket irányít" (Foucault 2000c, 296)'. Tör-
vények helyett taktikák jelennek meg. A kormányzás célja már a népesség (mint
erő forrás, munkáskéz, munkaer ő ) gazdagságának, életkorának növelése. A beavat-
kozás, a fegyelmezés egyre mélyebbé válik az összesség boldogsága érdekében. E
folyamatnak köszönhet ő az adminisztratív, gondoskodó, majd fokozatosan a jóléti
állam kialakulása.
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 A lokális diskurzusok és a ... 21
A kormányzás innentő l kezdve mesterség, melynek sajátos szabályai és technikái
vannak. E technikákat összefoglaló technológiának a polícia nevet adták. A polícia
eredetileg nem a rendfenntartó er őket jelentette: m űködésének célja els ősorban
erkölcsi jellegű volt. A jótékonyság, a dolgosság, a becsületesség el őmozdítására
találták fel, az emberek és így az állam növekv ő jólétének biztosítása végett. A
polícia felségterülete volt az oktatás, a közegészségügy, a szegényügy és mindazon
területek, melyeket ma a jóléti társadalom, illetve a jóléti állam elméleteihez szokás
kötni. A jólét minél szélesebb biztosításához addig soha nem tapasztalt méret ű
bürokratikus gépezetre volt szüksége az államnak. Olyan gépezetre, amely minden
állampolgár problémáit képes észrevenni és lehet őleg meg is oldani. Olyan gépezet-
re, amely el őtt nincsenek titkok, olyan gépezetre, amely intézményesíti a modern
társadalmak panoptikusságát és a figyel ő tekintetet.
Hogy ebből mégsem az elviselhetetlen elnyomás képzete alakul ki az állampol-
gárokban, az részben (mint említettük) a gondoskodás szükségletével, részben a
népszuverenitás eszméjének kialakulásával és széles körben történ ő elterjedésével
magyarázható.
Míg Machiavelli szuverénje transzcendens viszonyban van az uralma alá es ő terü-
lettel és a rajta (véletlenül) él őkkel, addig a természetjogi kontraktualizmus alapelve
értelmében a polgári kormányzat a nép saját akaratából, azzal megegyez ően műkö-
dik. (Az adminisztratív, gondoskodó államnak a demokráciával való fundamentális
összetartozására már Alexis de Tocqueville is felhívta a figyelmet a XIX. század
elején, de erről egy kicsit kés őbb.)
A szuverenitás Grotius, Locke, Pufendorf vagy Paine értelmezése szerint már nem
öncélú entitás, hanem a partikuláris konfliktusok feletti, vagy azokon kívüli néz ő-
pont, amely e konfliktusok versenyz ő érdekeit, céljait egyetlen koherens, egységes
rendszerben oldja fel. A szuverén az említett versenyz ő érdekek feletti igazság
megtestesülése.
A népszuverenitás dogmája szerint a legf őbb hatalom a népet illeti: a hatalom te-
hát a demokratikus társadalmakban ab ovo dekoncentrált, diffúz, nem egy személy-
hez kötődik.
És itt utalnánk vissza a hatalom természetér ől korábban mondottakra: a
modernitás társadalmaiban minden állampolgár rend őri funkciókat lát el, a megfi-
gyel ő tekintet (a szuverenitás) egy szeletét képviseli. A hatalom az összesség között
oszlik meg. Mindenki egyenl ő esélyekkel indul harcba a diszkurzív igazság, ha úgy
tetszik, az egyetlen igazságok piacán a maga tudásával. Ennek a harcnak a színtere
a politika: itt ütköznek meg a különböz ő tudások egymással a leglátványosabban. Itt
a legátlátszóbb a hatalom természete, mert a népszuverenitás dogmájának megfele-
lően ezek a viták a nyilvánosság el őtt kell, hogy folyjanak.
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
22 Ocskay Gyula TÉT XVI. évf. 2002 s 1
A diskurzus monolitikussága
„A hatalom gyakorlása együtt jár az igaz diskurzusok valamiféle ökonómiájával.
Ezek a diskurzusok ebben a hatalomban, bel őle kiindulva és rajta keresztül fejtik ki
hatásukat. Rákényszerülünk arra, hogy az igazságot el őállítsuk, a hatalmat pedig,
különös módon, csakis az igazság el őállításával tudjuk gyakorolni" — állította
Foucault a hatalom mikrofizikájáról szóló el őadásában (Foucault 2000a, 319).
Teóriája szerint a viselkedés, az életélmények megszervez ődésében vannak olyan
gondolati elemek, melyek beépülnek a mindennapi életbe, és autonóm, objektív
erőkként hatnak. A diskurzus a foucault-i fogalomhasználatban e gondolati elemek
horizontjaként tételez ődik. Foucault-t az érdekli, hogyan beszélnek bizonyos kor-
szakokban bizonyos témákról (mint pl. őrültség, halál, szexualitás stb.), hogyan
tartják nyilván és terjesztik a mondottakat stb. Vagyis: miként válnak egyes témák
diszkurzív tényekké, másként fogalmazva: miként válnak szöveggé az egyes témák,
miként kapnak változó igazságértékeket az egyes kijelentések, s miként utal a dis-
kurzusok viselkedése a fennálló hatalmi viszonyokra, illetve miként hoznak létre
hatalmi viszonyokat ezek a diskurzusok. Foucault mint „archeológus" e szövegek, e
szövegek rétegei között kutakodik.
A lehetséges diskurzusok számát minden társadalomban ritkítják: vagyis nem le-
het mindenről, mindenkinek, mindenhol, mindenféleképpen szöveg-elni.
A diskurzus mechanikája tudásformákhoz kötött. E tudásformák az Igazság egy-
fajta felfogását tükrözik. A tudások a társadalomban szétszórtan lév ő ismeretek,
melyek áthatják és formálják a társadalmi intézményeket. Pl. az őrültekről szóló
tudás minden korszakban kialakítja a velük való bánásmód intézményrendszerét.
Az igazságról való tudás behatárolja a megszerezhet ő ismeretek körét is. Pl. a szak-
rálishoz való viszony bizonyos személyeket kizár bizonyos ismeretek köréb ől.
Az igaz diskurzus mindig monolitikus jelleg ű (Hannah Arendt despotikus igény ű-
nek mondaná [Arendt 1995]), hiszen csak egy igazság lehetséges. A hatalmi viszo-
nyok bizonyos diskurzusformák preferálásával az Igazságról alkotott vélekedések, a
versenyz ő érdekek közti hierarchiát képezik le.
Ami ezt az egész modellt érdekessé teszi, az a tömegdemokrácia megszületése.
Mint arra el őször Gustave Le Bon hívta fel a figyelmet, a tömeg új személyiség, a
tömeg tagjai elveszítik individualitásukat, olyan értékeket vallanak, melyeket
egyénekként soha nem követnének. A korai liberális-konzervatívok (ha ennek a
szónak egyáltalán van valami értelme), Burke, Tocqueville, majd a liberális John
Stuart Mill figyelmeztettek a többség zsarnokságának demokratikus viszonyokhoz
kötődő veszélyére. Az egyenl ő szavazójog alacsony sorsú választópolgárok töme-
geit bocsátja a választási rendszerekbe, akik a gyámkodó állam, a mikrorend iránti
szenvedélyükt ől hajtva hajlamosak lemondani a szabadság iránti szenvedélyükr ől.
Tocqueville e folyamat várható végpontját így írja le: „Fölöttük pedig ott lebeg
egy végtelen és oltalmazó hatalom, amely egymaga akar gondoskodni kedvteléseik-
ről és őrködni sorsuk felett. Ez a hatalom kizárólagos, részletekbe hatoló, rendsze-
res, el őrelátó és szelíd. Az atyai hatalomhoz hasonlítana, ha célja, mint ez utóbbi-
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 A lokális diskurzusok és a ... 23
nak, szintén a férfikorra való felkészítés volna; ám épp ellenkez őleg, minden vágya
végérvényesen gyermeki szinten tartani a polgárokat; szereti, ha mulatnak az embe-
rek, ám akkor csak a mulatságon járjon az eszük. Készségesen munkálkodik bol-
dogságukért; ám ennek kizárólagos forrása és föltétlen ura ő akar lenni; gondosko-
dik biztonságukról, el őre látja és kielégíti szükségleteiket, megkönnyíti örömeik
megszerzését, elintézi fő bb ügyeiket, irányítja iparukat, szabályozza örökösödésü-
ket, elosztja örökségüket; miért nem akarja mindjárt a gondolkodás z űrzavarától és
az élet gyötrelmeit ől is megszabadítani őket?" (Tocqueville 1993, 973)
A XX. század történetét lehet úgy interpretálni, mint ennek az orwelli (még a
gondolatbű nözésre is utaló) világnak a valóra válását. Hogy visszatérjünk Foucault-
hoz, az igazságok pluralitása helyére a modernitás idején a monolit Igazság lépett, a
diskurzusok kisajátítása totalitárius rendszerekhez vezetett. Mint ahogy pl. a Mi a
felvilágosodás? című írásában kifejti: az egyének képességeinek növelését célul
kitűző nyugati modernitás természetes módon er ősítette meg ezzel párhuzamosan a
normalizáló eljárásokat és számolta fel a szabadságot (Foucault 1991).
Huizinga puerilizmusról, gyermekdedségr ől beszél a modern társadalmak kap-
csán, és nem tesz e téren különbséget az amerikai-liberális, a német-
nemzetiszocialista és a szovjet-orosz-bolsevik rendszerek között, ugyanis mind-
egyik rezsim tömegelv űt (Huizinga 1996). A tömeg pedig az individualitás felszá-
molásával párhuzamosan csak egy igazságot ismer el. Ezt az egy igazságot pedig
egy személy fogja kimondani, a vezér.
A XX. század az ilyen totális diskurzusoknak megfelel ő totális hatalmi viszonyok
kialakulását vitte végbe.
Foucault szerint a mai hatalom globális, mert földrajzi értelemben mindenkit ma-
gába foglal, s mert nincs téma, melyr ől ne alakítaná ki feltétlen diskurzusát. A mai
hatalom továbbá láthatatlan, nem lehet látni, kinél van, csak azt, kinél nincs.
A mai hatalom titkos, nem beszélhetünk róla, hiszen láthatatlan, s különben is a róla
való beszéd a diskurzus kisajátított voltát szüntetné meg. (Hozzátennénk: van-e
olyan ellenuniverzum, amelynek lakói kívül esnek a tömeg által kisajátított diskur-
zuson?) Végül, a mai hatalom érdekmentes, azok is szolgálják, akiknek ez nem
volna érdekük (Foucault 2000b, 246-248).
Foucault életmű ve ennek a globális hatalomnak a lebontására való törekvésben
összegezhető . Ennek érdekében igyekezett a lokális diskurzusokat ‚játékba hozni".
Az 1960-as évekt ő l (tehát nagyjából a posztmodernnek nevezett korszak kezdeté-
től, ha ennek a szónak egyáltalán van valami értelme) komoly támadások érték a
hagyományos diskurzusokat (ha úgy tetszik, metanarratívákat). Ezek a támadások
az átfogó rendszerekkel szembeni lokális kritikák formájában tematizálódtak, loká-
lis tudásokat jelenítettek meg, nem-tudományos, nem átfogó, hanem parciális mó-
don. Olyan tudások játékba hozataláról van szó, melyeket a korábbi sziszte-
matizációk betemettek. Céljuk, mint Foucault-nak is, a mindent átfogó diskurzusok
„önkényuralmának" felszámolása volt.
A mai antiglobalista mozgalmak paradoxális vonása, hogy nem lépnek túl a glo-
bális diskurzus határain (ha úgy tetszik, a globalizáció paradigmájának foglyai
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
24 Ocskay Gyula TÉT XVI. évf. 2002 s 1
maradnak): globális méretekben szervezik tüntetéseiket, az interneten küldik rá a
meghívókat, és globális antiglobalista szervezetek finanszírozzák költségeik jelen-
tős részét.
A foucault-i üzenet ezzel szemben a lokális diskurzusok antiglobalizmusának
diszkontinuus mozgásba hozására szóló felhívás. A lokalitás itt nem pusztán föld-
rajzi értelemben veend ő, inkább sajátos szöveghelyekr ől van szó, egyedi (tehát
megismételhetetlen) igazságértékekkel rendelkez ő kijelentésekre épül ő diskurzu-
sokról, minden olyan „hely"-rő l, amely nem-totális, nem-abszolút, és így kifejezi a
neves francia filozófus és sok kortársának alapvet ő meggyőződését:
„...fel kell adnunk annak a reményét, hogy valaha is birtokába jutunk egy olyan
néző pontnak, ahonnan teljes és határozott tudással rendelkezhetnénk arról, hogy
mik a történelmi határaink". (Foucault 1991, 110)
A diskurzusok lokalitásának eszméje így találkozik a regionalizmus EU-s prog-
ramjával.
A regionális modellprogram
Regionalizmus és hálózatépítés
Európa történelmének utolsó ezer éve a fokozatos egységesedés konfliktusoktól
nem mentes folyamataként is leírható. Ez a folyamat az elmúlt négy évszázadban
egy szélesebb integráció, a globalizációnak nevezett processzus keretein belül zaj-
lott. Az egységes világpiac kialakulásával párhuzamosan ugyanakkor a lokális indi-
vidualitások is felértékel ő dtek. E látszólag paradoxonnak ható kijelentés értelmezé-
séhez a nemzetállamok kialakulásának és eddigi rövid történetének beható vizsgála-
tára volna szükség. Itt most ehelyett csak utalunk a folyamat legf őbb jellegzetessé-
geire.
A globalizálódó világpiac organikus fejl ő dése során a nemzeti államok határai
mesterséges akadályokat képeznek. Ugyanezen okból felértékel ődnek az államok
feletti, illetve a szubnacionális döntési szintek 3. A tő ke szabad áramlása el őtt a
nagyobb területi egységek teremtenek szabad utat. Másrészt a lokális szerepl ők is a
nemzetközi vérkeringésbe kerülnek, a piac tényez ő ivé válnak, s közvetlen kapcso-
latra törekednek a transznacionális szerepl őkkel.
Ennek következtében a nemzetállami szuverenitás gyengül. „A szuverenitás mint
főhatalom funkcionálisan tagolódik: bizonyos döntések integrációs szintre kerülnek,
mások pedig a helyi vagy bels ő régiók szintjére." (Gombár 1998, 17) A folyamat
végére elvileg elt űnnek a nemzeti keretek.
A Montánunió megalakulásának idején még két stratégiai elképzelés élt kontinen-
sünk jövőjét illető en: egy szupranacionális integráció kialakításának, illetve a nem-
zetállamok együttműködésének elmélete. Az Egységes Okmány és a Maastrichti
Szerző dés aláírásának idejére a szubnacionális szint teóriái is felzárkóztak az els ő
kettő mellé. Ettő l kezdve beszélnek arról, hogy a régiók Európája a 200 éves nem-
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 A lokális diskurzusok és a ... 25
zetállami intermezzo után újra helyreáll, a centralizált, bürokratikus modern állam-
berendezkedést a decentralizáció, a helyi demokrácia újjászületése követi.
A színfalak mögött azonban (a regionalizmus kétségtelenül pozitív vonásainak
elismerése mellett) észre kell vennünk a Parkinson-effektus m űködését is.
Az Európai Uniót egy páratlan méret ű és jogkörű bürokratikus gépezet irányítja.
A bürokrácia természetével foglalkozó elméletírók ki szokták emelni e testületek
organikus jellegét, melynek köszönhet ően az egyes szintek újabb és újabb funkciók
létrehozásával újabb és újabb hivatalok létfeltételeit és ezzel együtt sajátjuk b ővíté-
sének alapjait teremtik meg. A harc ilyen megközelítésben mintegy 30 éve a nem-
zetállamok és a brüsszeli központ bürokráciája között folyik. Mára e központ olyan
adminisztratív hálózatot épített ki, amelyre — a hivatkozásokkal ellentétben — Euró-
pa történetében soha nem volt példa. A komittizmus így tehát valójában nem az
Unió demokratikus deficitjét csökkenti, hanem centralizációját er ősíti.
Az EU szerkezeti átalakításáról (az Unió esetleges föderalizációjáról) kiújult viták
jelzik, hogy az ügy korántsem lefutott, az utóbbi években továbbá észrevehet ően
megerősödtek az Unión belül a jobboldali pártok, ami a nemzeti vonal el őretörését
jelenti. A következ ő években (ahogy az osztrák vagy az olasz példa is mutatja) a
nacionalista ideológiák várhatóan meghatározó befolyással lesznek az EU m űködé-
sére. A feszültségek növekedése azonban éppen a regionalizmuspárti eurokratákat
igazolja. Az Unió működésének zavartalanságához hosszú távon valóban a nemzeti
ideológiák gyengítésére, a lokális kompetenciák er ősítésére lesz szükség.
A globalizáció során a világ és Európa térszerkezete is átalakul: hátrányos helyze-
tű térségek egy nagytérség kapuivá válhatnak, a határok összeköt ő szerepet kapnak,
a kommunikációs és közlekedési forradalomba való bekapcsolódással a perifériák is
elkerülhetik a marginalizálódás veszélyét. A „helyi tehertételek európai ügyekké
válnak". (Gergely 1998, 130-132) Az EU céljai között egyszerre találjuk meg a
kohézió erősítésének és a regionalizációnak a programját: a leszakadó régiók fel-
zárkóztatása, az egységes európai tér megteremtése tehát nem zárja ki a kulturális
sokszínűséget.
Az EU sokat emlegetett „demokratikus deficitjének" csökkentéséhez szerencsésen
járul hozzá a kistérségek világkereskedelmi szerepének felértékel ődése.
A szubszidiaritás elvének megfelel ően a regionalizáció a helyi kompetenciák er ő-
sítésével támogatja a szubnacionális szinteket. Az egyes lokális döntéshozók, ver-
senyképességük fokozására ugyanakkor szívesen és szükségszer űen lépnek koope-
rációra a multinacionális szerepl őkkel. A regionalizációt tehát — a regionalizmus
alulról jövő folyamatán keresztül — valójában a globalizáció er ősíti.
Így már feloldhatónak tetszik a korábban jelzett paradoxon. Érthet ővé válik az is,
hogy az EU vezető szervei miért rokonszenveznek kimondottan a határon átnyúló
kezdeményezésekkel, f őként, ha a határ két oldalán lév ő nemzetállamok között
korábban rendszeresen ellentétek alakultak ki.
Az igazi kihívást persze e téren is a b ővítési folyamat fogja jelenteni az EU szá-
mára, hiszen a következ ő években nemcsak a 75%-os GDP-átlagot el nem ér ő (te-
hát kohéziós, strukturális támogatásra szoruló) államokkal fog gyarapodni az Unió
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
26 Ocskay Gyula TÉT XVI. évf. 2002 s 1
területe, hanem a régiók szerepe is meg fog változni. Az EU-lakosság 25%-a él
határ menti területen (a határ menti területek aránya: 15%). Kelet-Európában a
terület 60-65%-a határ menti, ahol régóta élnek egymás mellett eltér ő etnikumok.
Ilyen térségekben lakik a csatlakozni kívánó országok lakosságának 62%-a. Érthe-
tő , hogy a szakért ők a regionális politika felértékel ődését várják a csatlakozási fo-
lyamattól, kiemelve a transznacionális kooperációk szerepét:
„... a csatlakozó országok közötti határon átível ő együttműködés az európai terü-
letfejlesztési politika egyik nagy kihívása." (European Spatial... 1999, 47)
A határok spiritualizálása (bár err ől ritkán beszélünk) nekünk, magyaroknak to-
vábbi (különleges) jelentőséggel bír: a kulturálisan egységes nemzetnek a világhá-
borúkat lezáró békék által elszakított részei ezen az úton kapcsolhatók legközvetle-
nebbül és a legbékésebb úton az anyaország vérkeringésébe. Maga a spiritualizáció
a schengeni rendszer révén alapozható meg legegyszer űbben. A bővítési ütemezés
10-es modellje eszerint megszüntetné a magyar—szlovák (bels ő) határt. A határ
mentális felszámolásának miel őbbi igénye, valamint a bővítési folyamat kronoló-
giai bizonytalanságai hívták életre azt a hálózatépítési modellprogramot, melyet az
Ister—Granum Határ Menti Kisrégióban elindítottunk.
A hálózat feladata, hogy a határ két oldalán él őket minél több szálon kösse egy-
máshoz, tegye mindennapossá a közös aktivitások elindítását, ehhez a határátlépést,
és ezáltal olyan hidakat építsen ki a kétparti szerepl ők között, amelyek a határ bana-
litásának érzetét kelthetik.
Hálózat és decentralizáció
Az Ister—Granum Határ Menti Kisrégió els ősorban földrajzi fogalom. Két olyan
határ menti térség összekapcsolódásából alakult ki (valójában formálódott újjá),
amelyek az elmúlt évtizedekben — állandó átkel őalkalmatosság híján — a Duna két
partján zsákutcaként helyezkedtek el. A kapcsolatok nem szakadtak meg, de az él ő
együttműködés lehetetlenné vált.
Mikor 1999. szeptember 16-án Mikulás Dzurinda és Orbán Viktor aláírta az Esz-
tergomot Párkánnyal összeköt ő Mária Valéria híd újjáépítésér ől szóló megállapo-
dást, a két város között is megkezd ődtek a tárgyalások a regionális együttm űködés-
ről és a híd kínálta lehet őségek közös kiaknázásáról. 2000 májusában els őként a két
önkormányzat, majd októberben a két határ menti kistérség, az Esztergom és
Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás és a Déli Régió (Juhy Región)
képviseletében írt alá együttm űködési megállapodást a két határváros polgármeste-
re. Az együttm űködés konzultatív jelleg ű, állandó intézmények, költségvetési szer-
vek, bejegyzett adminisztratív központ nélkül. M űködési szabályzatát a két kistér-
ség önkormányzatai fogadták el. Ennek megfelel ően működik a negyedévente ösz-
szeülő konzultatív tanács, 9 fővel. Itt születnek a döntések a közös projektekr ől,
kiadványokról, az együttműködés stratégiai kérdéseir ől. A tanács 2001. májusi
ülése óta nevezzük az együttm űködést Ister—Granumnak, egyszerre utalva a kisré-
gió geográfiai képét meghatározó két folyóra és a térség központjának számító
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 A lokális diskurzusok és a ... 27
Esztergomra. Az együttm űködés pénzügyi hátterét biztosítandó magyar oldalon egy
alapítvány került bejegyzésre, a szlovák oldalon pedig egy helyi alapítvány felt őké-
sítésével ez év közepére teremthet ő meg a finanszírozás intézményi háttere. Eszter-
gomban már kialakításra került a projektiroda is, melynek m űködési költségeit
jelenleg teljes egészében a város állja. Ugyanilyen projektiroda létrehozása van
folyamatban a Déli Régióban is (Muzslán).
A kisrégióhoz eddig 42 település csatlakozott, területe megközelíti az 1000 km 2-t,
lakosságának száma a 120 000-et. Etnikai szempontból sajátos térségr ől van szó:
szlovák többségű települések csak a magyar oldalon találhatók, így az újjáépült híd
mindkét oldal felé köldökzsinórként szolgál a nemzeti kisebbségek számára.
A kisrégió kvázi-szervezetei közül az egyes települések küldöttei a szakmai bi-
zottságokban, valamint a regionális civil parlament munkájában vehetnek részt. A
lehetséges kooperációk száma és tematikája azonban nincs limitálva. A kisrégióban
elindított Lánc-híd elnevezés ű hálózatépítési modellprogram lényege ugyanis éppen
a decentralizáció, a kezdeményezések proliferációjának támogatása, hiszen ezek az
aktivitások biztosítják a régióban az életet, és ezek fogják a hétköznapi közlekedés-
ben mentális értelemben felszámolni a két állam közötti határt 4.
1. ÁBRA
Az egyes rétegek kölcsönhatása (x-tengely)
(Interaction between the Individual Layers [Axis X] )
HUMÁN BÁZIS
INFORMATIKAI MÉDIABÁZIS
BÁZIS
Forrás: Saját szerkesztés.
A projekt egy háromdimenziós hálózatot kíván kiépíteni az országhatár felett. A
hálózat horizontális kapcsolatait egy humán-, egy informatikai és egy médiabázis
biztosítja a jöv őben (1. ábra). Ez azt jelenti, hogy a két part közötti együttm űködés
közvetítő i egyrészt azok a szakmai, önkormányzati és egyesületi kapcsolatok lesz-
nek, amelyekhez a kereteket a kisrégió szervezete megteremti, de ezen kapcsolatok
felett felügyeletet nem gyakorol. Az együttm űködés második pillére az az informa-
tikai hálózat, amelyen keresztül az egyes szerepl ők a leggyorsabban kommunikál-
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
28 Ocskay Gyula TÉT XVI. évf. 2002 s 1
hatnak egymással. A harmadik pillér pedig egy szintén több lábon álló médiabázis,
amely a regionalizmus társadalmasításában (és így újabb aktorok bevonásában)
éppoly fontos szerepet játszik, mint az információk közvetítésében és az egyes
csoportok közlésigényének kielégítésében.
A három réteg kölcsönhatásban áll egymással, egymást kiegészítik, er ősítik, egy-
más nélkül tulajdonképpen nem is működőképesek. (Erről lásd később!)
Az egyes pillérek karakterizálása
A) Humán bázis
Az együttműködés emberierőforrás-hátterét biztosító humán bázis le kívánja fedni
a kisrégió lakosságának minél nagyobb részét. A cél a regionalizmus és az önszer-
veződés gondolatának minél teljesebb társadalmasítása. A közös gondolkozásra
serkentéssel megteremthet ő az az emberi háttér, amely az egyes problémák pragma-
tikus kezelésével az egész kisrégió fejl ődését elősegítheti.
Az egyes együttm űködési keretformák kialakításánál ezért egyaránt számítottunk
a civil- és a szakmai szférára, valamint az önkormányzatokra (2. ábra). Ezzel elér-
hető az egyes kezdeményezések szakmaisága, közigazgatási támogatottsága és
társadalmasítása. Ez egyben az Európai Unió pályáztatási modelljének is elvárása.
2. ÁBRA
A humán bázis szerepl ői (y-tengely)
(The Participant of the Human Base [Axis 17)
Önkormányzatok
IVIL SZFÉRA
Egyesületek
Forrás: Saját szerkesztés.
Az együttműködés a konkrét mindennapi gyakorlatban több formában valósul
meg (z-tengely).
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 A lokális diskurzusok és a ... 29
SZAKMAI BIZOTTSÁGOK — A határon átível ő együttműködés motorjaként
szolgálnak majd azok a szakmai bizottságok, amelyek 2001. június 27-én tartották
első együttes ülésüket az esztergomi egykori vármegyeháza dísztermében.
Mint fentebb jeleztük, az Ister—Granum Határ Menti Kisrégió els ősorban mint
földrajzi fogalom értelmezhet ő: a határ két oldalán elhelyezked ő települések
együttműködését egy konzultatív tanács koordinálja. A tanács munkáját szakmai
oldalról nyolc bizottság (egészségügy, ipar, közlekedés, környezetvédelem, közbiz-
tonság, mezőgazdaság, oktatás, turizmus) segíti.
A bizottságok létszáma változó (helyet biztosítottunk a további esetleges csatla-
kozók számára is, illetve változó volt az egyes települések érdekl ődése és kapacitá-
sa is az egyes bizottsági témák tekintetében), általában 12 és 17 f ő között mozog.
Feladatuk a szakmai és projektjavaslatok elkészítésén túl az is, hogy az együttm ű-
ködésbe bevont személyek és szervezetek körét folyamatosan b ővítsék. Ezáltal a
bizottságok fontos szerepet töltenek be a határ menti kisrégió kezdeményezéseinek
társadalmasítása terén.
Az egyes szakmai területek képvisel ői közös csomagokban készíthetik el cselek-
vési, fejlesztési stratégiájukat. Fontos kiemelni, hogy a bizottsági munkába bevon-
tuk a gazdasági élet szerepl őit is, ami nemcsak a programok szakmaiságát biztosít-
ja, de ezek megvalósításának is megteremti a személyi hátterét.
A hálózat másik fontos eleme az egyes részterületek közötti átjárás biztosítása.
Ennek köszönhet ően az adott térség valamennyi kérdésével komplex módon lehet
foglalkozni. Az iparfejlesztés kérdései elválaszthatatlanok a környezetvédelem és a
turizmus kérdéseitől. Ezek összefüggnek a mez őgazdaság és az egészségügy prob-
lémáival, kezdeményezéseivel. A szociális gondok és az iparfejlesztés, a gazdaság-
építés és az infrastruktúra összefüggései is közismertek. Ennek megfelel ően várha-
tó, hogy az egyes tematikus bizottságok keresni fogják egymással a kapcsolatot, és
egyes résztémákra újabbak alakulnak.
Ennek megfelel ően a szakmai bizottságok számára az alábbi munkarendet java-
soltuk:
i) az egyes bizottságok együttes ülései (negyedévente)
ii) az egyes bizottságok által szervezett kerekasztal-tanácskozások, konferen-
ciák, lakossági fórumok
iii) az egyes bizottságok által szervezett akciók, pályázatok
iv) a bizottságok közös összejövetelei, eszmecseréi, kölcsönös tájékoztatói
v) ad hoc jellegű, bizottságok közötti egyeztetések 5.
REGIONÁLIS CIVIL PARLAMENT — Az együttműködés társadalmasításában
és újabb humán és anyagi források bevonásában, mozgósításában komoly szerepet
kaphat a regionális civil parlament, ahova a 42 település összes (200-nál több) civil
szervezete meghívást kap.
A parlament egyrészt tehát olyan csoportokat is megmozgathat, amelyek az
együttműködésben másképp nem vennének részt. A bázis szélesítése a
regionalizmus eszméjének gyorsabb elterjesztését segíti, ami további szerepl őket
vonhat be a közös munkába. A civil egyesületeket amúgy is a nagyfokú mozgé-
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
30 Ocskay Gyula TÉT XVI. évf. 2002 s 1
konyság, aktivitás és ötletgazdagság jellemzi. Mindezt pazarlás volna nem felhasz-
nálni a régióépítésben.
Másrészt a civil egyesületek olyan pályázati forrásokhoz is hozzáférnek, ame-
lyekhez az önkormányzati és a vállalkozói szféra nem.
A parlament azt a fórumot hivatott biztosítani, ahol egyrészt az azonos érdekl ődé-
sű térségi egyesületek képvisel ői egymásra találhatnak, közös kezdeményezéseket
indíthatnak el, közös pályázatok elkészítéséhez találhatnak partnereket. Ugyanakkor
mindennapos tapasztalatukká válik a határon átnyúló együttm űködés gyakorlata.
A civil egyesületek számára 2002 februárjától indítunk nonprofit tanfolyamot a
két ország szakembereinek bevonásával.
IFJÚSÁGI HÁLÓZAT — A létrehozott kisrégió hosszú távon akkor életképes, ha
a felnövekv ő generációk is magukévá teszik a kezdeményezést: ők fognak ebben a
régióban élni, ők fejleszthetik, ők tölthetik meg élettel. A Déli Régió területén vi-
szonylag szű k létszámú csoport mozgósítható az el őző generációkból, hiszen az
autonóm kezdeményezéseket felszámoló kommunista rendszer ezt a területet több-
szörösen sújtotta: Csehszlovákia legelmaradottabb térségei közé tartozott, lakossá-
gának 80%-a magyar ajkú.
Az újabb generációk már egy szabadabb környezetben n őnek fel, ahol közvetle-
nebbül tapasztalhatják meg az önálló kezdeményezések sikereit. Ennek megfelel ően
kezdtük el megszervezni a szlovákiai területeken egy ifjúsági klubhálózat kialakítá-
sát. A 2001 decemberében megkezd ődött tréningsorozatra 12 településr ől jelentkez-
tek fiatalok, akik számára szervezetépítési, gazdálkodási, pályázatírási stb. ismere-
teket adunk át, és támogatjuk saját kezdeményezéseiket. Az egyes településeken
belül az els ő tréning után megkezd ő dött további fiatalok beszervezése. Újságalapí-
tástól a játszótérépítésig, drogprevenciós program indításától a regionális bál szer-
vezéséig máris tucatnyi kezdeményezés indult ki ett ől a 25 fős csoporttól.
A kezdet azzal a reménnyel tölthet el minket, hogy az együttm űködés humán bá-
zisának hosszú távon van muníciója.
B) Informatikai bázis
Az Ister—Granum kisrégió konzultatív tanácsa 2001. június 26-i ülésén egy doku-
mentációs központ, egy adatbank és egy internetes honlap létrehozásáról határozott
(3. ábra).
DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT — A dokumentációs központba kerülnek be a
kisrégiót és az egyes településeket érint ő kiadványok, kisebb írások, cikkek két-két
példányban. A falvakról megjelent kisebb-nagyobb monográfiák, idegenforgalmi
füzetek, a különböző folyóiratokban megjelent tanulmányok különlenyomatai, a
helyi lapok kötött példányai, az egyéb lapokban megjelent cikkek másolatai az
Európai Információs Alpontnak az esztergomi projektiroda közvetlen szomszédsá-
gában kialakítandó dokumentumtárában kerülnek elhelyezésre.
Itt őrizzük majd természetesen az id ő közben a kisrégióról saját kivitelezésben
megjelentetett füzeteket és a tervezett id őszakos lapot is.
A központ nyilvános, itt bárki hozzáférhet majd az EU kiadványaihoz is.
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 A lokális diskurzusok és a ... 31
3. ÁBRA
Az informatikai bázis felépítése (y-tengely)
(The Structure of the Base of Informatics [Axis Y1)
Forrás: Saját szerkesztés.
ADATBANK — A nyomtatott anyagokból álló dokumentumtár mellett egy számí-
tógépes adatbank létrehozásáról is döntött a tanács. Az ehhez szükséges adatok els ő
körét az adott települések biztosítják az alábbi tematika szerint:
1. TÁBLÁZAT
Adatbank
(Databank)
TÉMA ALTÉMA RÉSZLETEZÉS
I. A település rövid története
2. A település lakossága — Népmozgalmi adatok Lakosságszám, születés, halá-
2000/2001 lozás, házasságkötés, beköltö-
zés, elvándorlás, a lakosság
életkorok szerinti megoszlása
—Etnikai adatok
3. A település gazdasága — Adottságok A település határa (km 2-ben),
művelési ágak, jellegzetes
termények, termékek
—A településen működő Mezőgazdasági, ipari, szolgál-
vállalkozások m űködési tató
terület szerint
—A településen m űködő vál- 0-10,10-50,50-100,100-200,
lalkozások nagyság szerint 200 fő felett foglalkoztat
— Munkanélküliség
4. A település kulturális — Kulturális és oktatási
élete intézmények
— Kulturális rendezvények Rendezvénynaptár
— Civil egyesületek Elérhetőség, vezető neve,
működési terület
5. Turizmus — Vendéglátóhelyek
— Szálláskapacitás
— Vendégéjszakák száma
— település nevezetességei
A Épített, természeti és kulturá-
(Vonzerőleltár) lis-néprajzi nevezetességek
6. Befektetés — Befektetőt keresünk Olyan épületek, projektek stb.,
amelyekhez befektet őre lenne
szükség
Forrás: Saját szerkesztés.
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
32 Ocskay Gyula TÉT XVI. évf. 2002 s 1
Az adatbank hozzáférhet ő lesz a dokumentációs központban elhelyezésre kerül ő
számítógépen, ezt az adatbankot fogjuk használni az egyes pályázatok, koncepciók
elkészítéséhez, és ezek fogják alapját képezni a honlapnak is.
PORTÁL — Az esztergomi kistérség pályázatot nyújtott be a Széchenyi-terv térsé-
gi informatikai kapu kialakítására vonatkozó kiírására. A térségi portál elkészítése-
kor már eleve számolunk a rendszer Szlovákia irányába történ ő bővítésével.
A tervezett portál a régiós honlapon túl a térség nagyobb vállalatait, szolgáltatóit
(p1. egészségügyi intézmények, oktatási intézmények, munkaügyi kirendeltségek
stb.) is bekapcsolná a rendszerbe. Ez a közvetlen kapcsolatrendszer egyrészt a hu-
mán bázis további meger ő sítését szolgálná, hiszen azonnali elérést biztosít az egyes
személyekhez és információkhoz, másrészt a humán bázis is módosítaná az infor-
matikai hálózatot, mind az információk eljuttatása (dinamikus honlap, e-mail
group), mind újabb tematikus egységek kezdeményezése révén.
A gyakorlatban tehát a kisrégió informatikai hálózatépítési bázisa két pilléren
nyugszik: az internetes és az intranetes bázison (z-tengely).
INTERNET — Az Ister—Granum Határ Menti Kisrégió a külvilág felé egy interne-
tes honlap formájában fog megjelenni. A honlap anyagát a hozzáfér ők folyamato-
san bő víthetik. Így kerülhetnek rá az egyes települések és a kisrégió által szervezett
rendezvények, fontosabb események.
A honlapépítés a fent jelzett adatbank és a bels ő levelezési rendszerbe bevont sze-
repl ők hozzájárulásával folyik.
Ugyancsak az internetes szolgáltatás révén kapcsolódnak a kisrégió települései a
világhálóhoz és a további adatbankokhoz, portálokhoz.
Ma a szlovákiai kistelepüléseknek csak némelyike érhet ő el elektromos levél for-
májában, s több magyarországi település is csak egy másik település honlapján
szerepel egy-egy linkként. Az új honlap nemcsak a kisrégió, de ezen települések
megjelentetésében is segítséget nyújtana. Egyben elérhet ővé tenné őket az elektro-
mos levelezés számára is.
Végül a hálózat fogja biztosítani a Vág—Duna—Ipoly Eurorégió térségi informati-
kai rendszeréhez történ ő csatlakozásunkat.
INTRANET — A hálózatépítésben a legfontosabb tényez ő az az intranetes rend-
szer, amelynek segítségével az egyes szerepl ők közötti interakciók folyamatossá
tehetők. Első körben e hálózatba az egyes települési önkormányzatok, ezek intéz-
ményei (fő ként az oktatási intézmények), a nagyobb munkaadó vállalatok, a mun-
kaügyi központok, összesen mintegy 120-130 végpont lenne bekapcsolva. A ké-
ső bbiek során az egyes szakmai bizottságok tagjai közötti kapcsolattartásnak is ez a
hálózat lesz a biztosítója. A zárt levelezési csoport folyamatos b ővítése az informá-
ciók egyre szélesebb körű hozzáférését is lehet ővé teszi.
Az egyes szakmai, regionális kezdeményezésekhez egy virtuális faliújságrendsze-
ren keresztül gyorsan megtalálhatók a partnerek, az összejövetelekr ől időveszteség
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 A lokális diskurzusok és a ... 33
és postaköltség nélkül azonnal tájékoztathatók az érintettek. A hozzáférést korláto-
zó rendszer segítségével ugyanakkor biztosítható az adatok védettsége is.
A modellprogram humán bázisa hosszú távon fenntarthatatlan e hálózat nélkül,
mely a spontaneitást, a rugalmasságot és a két part közötti interakciók folyamatos-
ságát garantálja.
A program technikai hátterének kialakításához szükség lesz egy internetes és egy
intranetes szerverre, melyek a fenti két célt szolgálják. A két szervert egy t űzfal
választja el, így a bels ő levelezési rendszer zártsága is megoldható. A szerverek a
kisrégió elektronikus kapujaként szolgálnak majd. Innen a régió összes településé-
hez ki kell építeni a hálózatot, els ő körben a jelzett intézményekhez, vállalatokhoz.
A legtöbb helyen a végpontként szolgáló számítógép is hiányzik. Problémát jelent-
het a (főként a szlovákiai településeket jellemz ő) forráshiány is. Meg kell teremteni
a szolgáltatás biztosításához szükséges pénzügyi fedezetet is. Ehhez nyújtana nagy
segítséget többek között a mentális kohézió kialakítását is támogató médiabázis.
C) Médiabázis
Az évszázadok során szervesen összetartozó kétparti társadalom a XX. század so-
rán mentálisan kissé eltávolodott egymástól. Az állandó híd (szárazföldi átkel ő)
hiánya, a két ország eltér ő hatalmi struktúrája és kulturális köt ődései egyaránt hoz-
zájárultak ehhez az eltávolodáshoz.
Az Ister—Granum kisrégió mindaddig földrajzi fogalom marad, amíg a két part
egybetartozásának tudata az itt él őkben nem rögzül.
A Mária Valéria híd építésének egyes szakaszait gyakran ezrek figyelték a Duna
mellől, és a harmadik elem elhelyezésével a kételked ők előtt is biztossá vált, hogy
Párkány és Esztergom újra össze lesz kötve. Az azonban csak kevesek el őtt ismert,
hogy a két város közös vonzáskörzete is helyreáll a híd megépülésével.
Minden bizonnyal számítani lehet a kisrégió taglétszámának a további b ővülésé-
vel is, ahogy az együttműködés eredményei köztudomásúak lesznek. Ehhez megfe-
lelő marketingstratégia kidolgozása és megvalósítása szükségeltetik, de az együtt-
működés eszmeiségét leginkább egy saját médiabázis biztosíthatja.
A kisrégió internetes honlapja csak az egyik módja az önközlésnek, az identitás-
alakításnak. A sokkal többek által használt rádió, televízió és egy regionális kihatá-
sú újság jelenleg még sokkal intenzívebben képes hatni 6.
A modellprogram harmadik pillére egy, az esztergomi fels őoktatási tervekhez
kapcsolódó multimédiás centrumra támaszkodik. A centrum bázisa az itteni tanító-
képző főiskolán 2001 szeptemberét ől egyetemi képzéssel is bővült kommunikáció
szakos oktatás. A multimédiás centrumban e szakra felvételt nyert fiatalok számára
biztosítanánk a legkorszerűbb technikával a szakmai felkészülést. A további fels ő-
és középfokú oktatási fejlesztések révén a Várhegy jelenleg üresen álló 20 ha-nyi
összterületű épületegyüttesében indulna meg a diákélet. Erre a háttérre alapozhatók
az említett centrum fejlesztési elképzelései.
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
34 Ocskay Gyula TÉT XVI. évf. 2002 s 1
REGIONÁLIS TELEVÍZIÓ/multimédiás központ — A 2000-ben hivatalba lépett
új esztergomi polgármesternek kezdett ől fogva szándéka volt egy regionális televí-
zió kialakítása, és ehhez a feltételek megteremtése a városban. Elkészült egy rövid
el ő zetes tanulmány is egy regionális televízió és médiaközpont megvalósításához.
Ez a tanulmányterv egy, az Ister—Granumnál jóval szélesebb földrajzi területtel
számol: Visegrádtól Komáromig, a Pilisi-medencét ől egészen a Nyitra-
Besztercebánya—Losonc vonalig terjesztené ki a televízió hatósugarát. A regionális
televízió fenntartására ugyanis csak a mintegy 500 000 lakosú térségek képesek.
A tanulmányterv egy gazdasági-kulturális-oktatási centrum kialakítására tesz ja-
vaslatot, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképz ő Főiskola kommunikáció tan-
székéhez kapcsolódóan. Itt kerülne kialakításra egy 250 m 2 alapterületű, digitális
technikával felszerelt modern stúdió. A stúdió m űsorait nemcsak saját sugárzásra,
hanem más társaságok számára is készítené.
A tanulmányterv készít ője racionálisnak tartaná, ha az adások els őként a Matáv
KábelTV Kft. által lefektetett optikai kábeleken keresztül jutnának el a fokozatosan
szélesed ő körű közönséghez. „Második lépésben földi sugárzású frekvencia-
engedélyt kellene szereznie a központnak, ezzel az általa készített m űsorok eljut-
hatnának a fentebb vázolt területekre, s ő t, akár Budapesten is fogható lenne az
adás."
A kábelek szlovákiai kiépítéséhez azonban államközi egyezmény szükséges. A
két ország között jelenleg nincs érvényes informatikai megállapodás. Ami esetleg
alkalmazható az adott helyzetre, az az 1999. évi XXIV. törvény, a beruházások
ösztönzéséről és kölcsönös védelmérő l. Ez a törvény a beinduló kivitelezési munká-
latok védelmét biztosíthatja, de nem elegend ő a kivitelezés tartalmi engedélyezteté-
séhez. A kábelek összekapcsolásához (ahogy a kábeltévés szolgáltatás beindításá-
hoz is) állami szintű egyeztetések szükségesek.
A regionális kábeltévé a korábban jelzett tudatformáláson túl tevékenyen részt
vehetne a két város és a térség kulturális életének szervezésében, rendezvények
lebonyolításában, és — nem utolsósorban — a kisrégió kifelé történ ő reklámozásában.
Ugyancsak a centrum keretében indulna meg egy új (kétnyelv ű) rádióadó sugár-
zása is. Erre vonatkozóan azonban még el őzetes tanulmányterv sem született.
HÍDFŐ — Esztergom város millenniumi eseményeir ől 2000-ben a Hídfő c. újság
tudósított. A Koditek Pál millenniumi tanácsnok és Végvári Vazul kabinetvezet ő
által kezdeményezett lap filozófiájában az a gondolat volt a meghatározó, hogy
Esztergom a millennium alkalmával, a híd újjáépítése révén új helyzetbe kerül.
Korábbi periferikus szerepe helyett alcentrummá lesz, s a múlt és a jöv ő szimboli-
kus hídfőjeként, de fő ként a két ország népei közötti közeledés hídf őjeként funkcio-
nálhat majd.
A svéd—finn és a francia—német határvidéken található két eurorégióval közösen
kivitelezni kívánt interetnikus projektünk éppen a nemzetiségek közötti együttélés
egy újfajta modellje kíván lenni. E modell a kétnyelv ű régió elvére épül, amire a
fent említett országokban már m űködő minta is rendelkezésre áll.
A Hídfő c. újság újraindításával ezt a modellprogramot is támogatnánk.
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 A lokális diskurzusok és a ... 35
A tervezett félévente, majd fokozatosan havonta jelentkez ő kétnyelvű, magazin-
szerü lap a kisrégió életének minden szeletével foglalkozna, de a f ő hangsúly a
gazdaságon és a kultúrán lesz. Minden számban bemutatkozik a kisrégió egy-egy
települése, a gazdasági-társadalmi folyamatokat figyelemmel kísér ő adatbankunk
segítségével szakmailag korrekt tanulmányok, elemzések, valamint a kisrégió ese-
ményei jelenhetnek meg.
A magyar és szlovák nyelven kiadandó újság végén angol nyelv ű rezüméket is
közlünk, ezzel a nemzetközi figyelmet is szeretnénk tartósan a híd régiójához kötni.
A lap megjelenésének s űrűségét az anyagi kondíciók fogják szabályozni.
Az említett médiumok szerepét a közös (határ nélküli) identitástudat kialakításá-
ban talán nem szükséges külön hangsúlyozni. A hálózatépítésben is kulcsszerepük
lenne, hiszen az egyes akciókról, kezdeményezésekr ől jóval szélesebb körben érte-
sülhetnének az itt él ők. Az információátadás szélesítése újabb szerepl őket vonzhat a
régióépítés munkáját végz ők körébe.
Az egyes bázisok egymásra hatása
Már fentebb utaltunk az egyes területek közötti kölcsönhatásokra. Ezek nagy ré-
sze evidencia.
A humán bázis kiépítése korszer ű informatikai kapcsolatok nélkül elképzelhetet-
len. Ugyanakkor magát az informatikai hálózatot sem lehet kiépíteni, ha nincsenek
meg hozzá a végpontokat biztosító szervezetek, személyek. A honlap és az adat-
bank folyamatos frissítéséhez is szükség van egy szakért ői csoportra mint háttérre.
A médiabázis szintén jelent ősen hozzájárul a humán hálózat megvalósulásához,
amennyiben megteremti az információ-áramoltatás közegét, és segít az egyes térsé-
gi szereplők és kezdeményezések egymásra találásában. A médiabázis m űködteté-
séhez ugyanakkor a megfelel ő szakembergárdára éppúgy szükség van, mint arra a
hálózatra, amelynek képvisel ői tartalommal tölthetik meg a m űsorokat.
Az informatikai pillér a médiafejlesztésekhez biztosíthatja a megfelel ő infrastruk-
túrát. A kés őbbiekben a kiépítend ő hálózat az interaktív televíziózás bázisaként is
szolgálhat. A regionális médiacentrum pedig az adatbank és a honlap folyamatos
frissítéséhez szolgáltathat újabb és újabb anyagokat, segíthet továbbá a portál sok-
irányú továbbfejlesztésében is.
A kölcsönhatásoknak természetesen bizonyosan rengeteg egyéb (nem ismertetett)
formája lehetséges és adódhat a kés őbbiek során. Új tényez ők is megjelenhetnek a
most hárompilléresre tervezett rendszerben. A rendszer rugalmasságát, az újítások
befogadására való képességét épp hálózatjellege biztosítja: a központi vezérlés
hiánya, az állandó interakciók és az innovációnak a rendszerbe plántált potenciája a
továbbfejlesztés el őtt is egyengeti az utat.
A hárompilléres hálózat háttérelemei
A humán hálózat kiépítése megkezd ődött. A szakmai bizottságok közül háromban
ősszel megindult a munka. Az egyes szakmai csoportoknak más-más település a
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
36 Ocskay Gyula TÉT XVI. évf. 2002 s 1
gesztora, ezzel nemcsak a regionális munkamegosztásnak (és ezáltal a
regionalizmus társadalmasításának) teremtjük meg a feltételét, hanem (a terhek
megosztásával) a hosszabb távú együttm űködésnek is biztosítjuk az alapját. A de-
centralizált rendszer továbbá a hálózat továbbépülését is szolgálja.
A kistérségi SAPARD program egyik alprojektje (amely kit űnő minősítést kapott
a bírálóktól), valamint a térségi mintaprogram középpontjában szintén a humán
hálózat fejlesztése áll.
A regionális civil parlament alakuló ülésére 2002. február 9-én került sor. Az ülé-
sen megjelent szervezetek megválasztották az öttagú ügyviv ő testületet, ennek
feladata a közös munka kereteinek kialakítása.
Az informatikai hálózat kiépítése is megkezd ődött. 2001 végéig 14 település küld-
te be a fent ismertetett adatsorokat, a többiek felé megismételtük kérésünket. Mind-
azonáltal a térségi portálpályázat elkészítésével párhuzamosan megkezd ődtek a
honlaptervezési munkálatok is.
A regionális televízió létrehozása egyel őre csak kezdeti, tájékozódó szakaszban
van. A tanítóképző főiskola vezetése és a kommunikáció szakos képzést vezet ő
tanárok támogatásukról biztosították a kezdeményezést, de konkrét stúdióalapítási
lépések még nem történtek. A f őiskola éppen a múlt tanévben kötött együttm űködé-
si megállapodást a Pécsi Egyetem Kommunikáció szakával az egyetemi szint ű
kihelyezett képzésről. Így már Esztergomban is szerezhet ő egyetemi szintű kom-
munikáció szakos diploma. Ez képezheti az alapját a kés őbbi fejlesztéseknek. A
főiskola biztosíthatná az újabb szakemberek képzését, így ez az intézmény lenne a
tv-t működtető gazdasági szervezet f ő tulajdonosa.
A Matáv KábeITV Kft. folyamatosan építi ki optikai kábel-hálózatát a városban.
Ma már biztosított a Mária Valéria hídig történ ő elvezetése ennek a rendszernek. A
társaság nem titkolt célja a kábeltévé-szolgáltatás átvezetése a szlovákiai oldalra is.
A többféle szándék egyeztetése, ezekb ől egységes koncepció készítése és a meg-
valósításhoz szükséges stratégia, a háttéranyagok kimunkálása a közeljöv ő feladata.
A modellprogram céljai
A Mária Valéria híd újjászületése új esélyeket ad a két határ menti kistérségnek.
A híd 1944-es felrobbantása után mind Esztergom, mind Párkány környéke perife-
rikus helyzetbe került. Párkány az etnikailag amúgy is hátrányos megkülönböztetést
szenvedő délnyugat-szlovákiai országrész keleti csücskében helyezkedik el. A
Szlovákia második legnagyobb vasúti átrakodóhelyével rendelkez ő településre csak
másod- és harmadrangú közutakon lehet eljutni. A papírgyár megépítése óta a jelen-
tősebb állami fejlesztések „elkerülték" a várost. Geopolitikai helyzeténél fogva
(ahova csak vezettek az utak, de nem vezettek tovább) jelentéktelen vidéki kisvá-
rossá lett.
Ugyanez történt Esztergommal, amely érseki központként az el őző politikai rend-
szerben még további hátrányos megkülönböztetéseknek is áldozatául esett. A duna-
kanyari idegenforgalom 2 órás megállójaként különlegesen értékes látnivalóit sem
tudta kamatoztatni. Ahogy Párkány és vidéke a Nyitrai kerületnek, úgy Esztergom
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 A lokális diskurzusok és a ... 37
és környéke Komárom majd Komárom-Esztergom megyének, újabban a Közép-
dunántúli régiónak a centrumtól legtávolabbi szeglete, ennek megfelel ően részesül a
regionális fejlesztési stratégiákban kiosztott szerepekb ől és az ezekkel járó pénz-
eszközökb ől.
A híd átadása gyökeresen új helyzetet teremt: a Budapesthez legközelebbi száraz-
földi határátkel ő megléte új geopolitikai viszonyok közé helyezi a két határvárost.
A lehetséges gazdasági, logisztikai fejlesztések, a turizmus és az etnikumok közötti
viszonyrendszer újszerű, modellérték ű kezelése, az oktatási és egészségügyi szol-
gáltatások integratív szemlélet ű fejlesztése stb. olyan távlatokat nyitnak a frissen
megalakult Ister—Granum kisrégió lakossága el őtt, amely teljesen megváltoztathatja
eddigi életvitelüket.
A hálózatépítési modellprogram célja éppen ez. Ugyanis a híd sok mindenkinek
fog ötleteket szolgáltatni, ihletet adni. Sokan fognak hasznot húzni bel őle, de a
legfontosabb, hogy az itt él ők járjanak jól újjáépültével.
Ehhez els őként egy olyan szakembergárdára van szükség, amely megfelel ő prog-
ramokat tud kezdeményezni e cél eléréséhez. Ennek a szakembergárdának biztosí-
tani kell az információkat és a pénzügyi alapokat a munkához. Szükség van továbbá
a végrehajtásra vonatkozó akaratra és döntési kompetenciára. Végül az egész rend-
szer nem működhet a kezdeményezések kell ő szintű társadalmi elismertetése és így
a támogatás megszerzése nélkül.
A modellprogram célja tehát egy m űködtethető és működő kisrégió alapjainak a
megteremtése, azon pillérek lerakása, amelyeken a további építkezés (akár nagyobb
erők bevonásával) megkezd ődhet.
Hatalomtalanítás és szabadság
Az építkezés közben állandóan a hatalom különféle szint ű akadályaiba botlunk.
Nem véletlen tehát, hogy a projektek elvi hozadékát átgondolva a lokális diskurzu-
sok elméleténél kötöttünk ki. Az Ister—Granum Határ Menti Kisrégió hálózatépítési
modellprogramjával tulajdonképpen egy lokális diskurzust szeretnénk m űködésbe
hozni, a szabadság el őtti korlátokkal szemben, egy központi megfigyel ő tekintet
instituálása nélkül.
A legkeményebb korlát az országhatár, ahol a hatalom a legláthatóbb módon jele-
nik meg. A kompetencia/tekintély-kisajátítás azonban a két ország különböz ő szintű
intézményeiben és szabályozásaiban is akadályokat emel a szabadság diskurzusai-
nak kibontakozása elé.
A fenti tanulmányban vázlatosan ismertetett hálózatépítési modellprogram nem
pusztán e kereteket feszegeti. Már kialakításának folyamatában is fontos szervez ő
elve a központi tekintet ideiglenes m űködése. A létrehozott kvázi-intézmény-
rendszer elemeinek a lehet ő legnagyobb önállóságot szeretnénk biztosítani, a be-
avatkozást kizárólag a m űködési zavarok elhárítására korlátozva. Ennek megfelel ő-
en nagyon sok múlik az egyes szerepl ők kreativitásán, kezdeményez őkészségén,
együttműködési képességén.
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
38 Ocskay Gyula TÉT XVI. évf. 2002 s 1
A bizottsági munka során reményeink szerint kialakulnak a bizottságokon belüli
további specializáció iránt érdekl ő kisebb csoportok. Ez a bizottsági szisztéma
proliferációját, végs ő soron a hálózat teljes bels ő rugalmasságát biztosíthatja: újabb
és újabb albizottságok alakulhatnak egy-egy témában, az egyes grémiumok között
eseti kooperációkra nyílhat lehet őség stb. Ez pedig az információáramlás egy telje-
sen új módozatához, a közvetlen demokrácia kísérleti formájához és a hatalmi
struktúrák lebontásához vezethet hosszú távon s.
'Az együttmű ködés egyes témák résztémáiban való elburjánzása a rendszer totális
társadalmasítását eredményezi, másrészt feleslegessé teszi a hatalmi mechanizmu-
sok közbeavatkozását. A kooperációk egy folyamatos, nem körülhatárolt, diffúz
hálózatot eredményeznek.
Ennek a folyamatnak alapvető feltétele egy informatikai bázis kiépítése.
A térségi együttm űködés szerepl ői egy elektronikus bels ő levelezési rendszer se-
gítségével a hálózat bármely résztvev őjét elérhetik. A bizottságok tagjai és az egyes
bizottságok között úgy lehet biztosítani a folyamatos információáramlást, hogy az
nem követeli meg egy koordináló központ irányítását. Az elszórt tudások külön-
külön kaphatnak legitimációt, vagy közvetlen elutasítást.
A kisrégió dinamikus honlapjára az egyes települések, intézmények, az egyes bi-
zottságok programjai szintén közvetlenül kerülhetnének fel, ugyanakkor a kisrégió
adatbázisát egy tűzfallal védenénk a küls ő behatolás ellen. Egy ilyen rendszerben
senki nincs monopol helyzetben az információk terén, a rendszer decentralizálása
révén a résztvev ők egyenlő ek. A lokális (értsd regionális) energiák megmozgatása
egyben identitásképz ő erő is, ez pedig a lokális társadalom bels ő kohézióját er ősíti.
A cél az, hogy ebbe a diskurzusba minél többen kapcsolódjanak be a régió lakosai
közül is. Az így összegz ődő tudás olyan fontos információkkal láthatja el a kvázi-
döntéshozatali testületet, amelyek a beindítandó projektek orientálásában segít-
hetnek.
Az állandósuló interakciók továbbá olyan kezdeményezéseket indíthatnak el
régiószerte, amelyeknek már végképp nincs szükségük koordináló intézményre. A
teljes decentralizáció pedig a politikai hatalom és a szuverenitás transz-
parenciájának legközvetlenebb megnyilvánulását, az országhatárt fogja spirituali-
zálni — úgy, ahogy azt az Európai Unióban elképzelték, amikor a Mária Valéria híd
újjáépítésének támogatásáról döntöttek.
Jegyzetek
1
A tanulmány eredeti címének nyelvi játékosságát (gouverne-mentalité) igyekszik visszaadni a fordító a
fenti címmel. Az általa használt 'kormányzatiság' fogalmat szerencsésebb fordításnak tartjuk
Romhányi Török Gábor 'kormányozhatóság'-ánál (vö. Foucault, M. A „kormányozhatóság" cím ű írá-
sával, amelyet Romhányi Török Gábor fordított).
2
Ez természetesen nem jelenti ezen rezsimek morális ekvivalenciáját!
3
Az alábbiakban a „nemzet" fogalmának nyugat-európai típusú 'állam' jelentés ű értelmét használjuk,
egyelő re tudatosan figyelmen kívül hagyva az egyéb (kulturális, forradalmi vagy faji-biológiai) nem-
zetfogalmakat.
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s 1 A lokális diskurzusok és a ... 39
4
A projekt elnevezésében a lánc szó az összekapcsolódásokat, a híd szó pedig ezen kapcsolatok határon
átível ő jellegét fejezi ki. Az összetétel természetesen utal az els ő állandó magyar k őhíd újdonságára és
megtermékenyít ő hatására.
5
NB! A bizottságok nem követik a javasolt munkarendet. 2001-ben három bizottság kezdte meg a
munkát, ezek közül az egészségügyi jutott a legmesszebbre: a sürg ősségi betegellátásról már keret-
egyezmény aláírására is sor került. Ami a legfontosabb: a kisrégió tanácsának és szerveinek mindenfé-
le koordinációja nélkül ültek le több alkalommal a bizottság tagjai, és hozták tet ő alá a szerz ődést,
amelynek megvalósításához a két ország társadalombiztosítási szerveinek támogatása is szükséges. A
bizottság képvisel ői most ez ügyben folytatnak kiterjedt lobbitevékenységet. Ez a legél őbb példa a
„rendszer" bels ő spontaneitására, rugalmasságára.
6
Itt kell megjegyeznünk, hogy a három pillér közül a multi médiás központhoz kapcsolódó elképzelések,
tervek a legképlékenyebbek, legkevésbé kidolgozottak. Ennek megfelel ően a megvalósítás mikéntje is
itt a leghomályosabb, s dolgozatunk épp ezért e témában a legsérülékenyebb.
A térségi közélet szervezésében a két alapítvány is fontos szerepet játszhat. Közös rendezvényeik a két
part társadalmának találkozási, konzultációs alkalmait jelenthetik majd.
s Ezen folyamatok el őrejelzésénél természetesen számítunk a két ország európai uniós integrációjára, a
közös jogrend elfogadására és a bels ő határok felszámolására.
9
Ez nem jelent monopóliumot, a levelezési rendszer faliújságjain minden szerepl ő hozzájuthat ezekhez
az információkhoz.
Irodalom
Angyalosi G. (1991) A roppant karaván. (Michel Foucault: Felügyelet és büntetés) — Holmi. 7.927-933. o.
Arendt, H. (1995) Múlt és jöv ő között. Nyolc gyakorlat a politikai gondolkodás terén. Osiris — Readers
International, Budapest.
European Spatial Development Perspective. (1999) Office for Official Publications of the European
Communities, Luxembourg.
Foucault, M. (1990) Felügyelet és büntetés. A börtön története. Gondolat, Budapest.
Foucault, M. (1991) Mi a felvilágosodás? (Was ist Aufklarung?) — Szakolczai Á. (szerk) A modernség
politikai-filozófiai dilemmái a felvilágosodáson innen és túl. Michel Foucault írásaiból. MTA Szocio-
lógiai Kutató Intézete, Budapest. 87-114. o.
Foucault, M. (1996) A hatalom szeme. Beszélgetés J.-P. Barrou-val és Michelle Perrot-val. — 2000. 10.3-9. o.
(A beszélgetés Bentham Le Panoptique c. munkájának 1977-es kiadása el őszavaként jelent meg.)
Foucault, M. (1998) A „kormányozhatóság". A fantasztikus könyvtár, Válogatott tanulmányok, el őadá-
sok és interjúk. Pallas Stúdió — Attraktor Kft., Budapest. 106-123. o.
Foucault, M. (2000a) A hatalom mikrofizikája. Nyelv a végtelenhez. Latin Betűk, Debrecen. 287-305. o.
Foucault, M. (2000b) Az értelmiség és a hatalom. Nyelv a végtelenhez. Latin Betűk, Debrecen. 241-249. o.
Foucault, M. (2000c) „Kormány-fővel" gondolkodni. Nyelv a végtelenhez. Latin Betűk, Debrecen.
307-330. o.
Foucault, M. (2000d) Szexualitás és hatalom. Nyelv a végtelenhez. Latin Betűk, Debrecen. 271-285. o.
Gergely A. (1998) A regionális fejlesztési politikák globalizációja. — Beszteri B.—Hervainé Szabó Gy.
(szerk.) Európai Unió — Regionalizmus — Szuverenitás. IV. Országos Politológus Vándorgy űlés. MTA
VEAB—Kodolányi János F őiskola, Székesfehérvár. 128-134. o.
Gombár Cs. (1998) A szuverenitás korunkban. — Beszteri B.—Hervainé Szabó Gy. (szerk.) Európai Unió
— Regionalizmus — Szuverenitás. IV. Országos Politológus Vándorgy űlés. MTA VEAB—Kodolányi
János Főiskola, Székesfehérvár. 14-18. o.
Huizinga, J. (1996) A holnap árnyékában. Korunk kulturális bajainak diagnózisa. Windsor, Budapest.
Rorty, R. (1991) Tizenkilencedik századi idealizmus, huszadik századi textualizmus. — Holmi. 11.
1440-1455. o.
Tocqueville, A. de (1993) Az amerikai demokrácia. Európa Kiadó, Budapest.
Ocskay Gyula : A lokális diskurzusok és a globális hatalom.
Egy hálózatépítési modellprogramról.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/1. 17-40. p.
40 Ocskay Gyula TÉT XVI. évf. 2002 s 1
LOCAL DISCOURSE AND THE GLOBAL POWER -
A NETWORK BUILDING MODEL PROGRAMME
GYULA OCSKAY
In my discussion I applicate a theory on power of the French philosopher, Michel Foucault.
After the reconstruction of the old bridge between túrovo (Slovakia) and Esztergom
(Hungary) a numeroul forms of the cooperation have been initiated among different partici-
pants on both sides of the Danube. By launching a networkbuilding modelprogram our
purpose is to multiply these connections, to make the border symbolic and so to fund a new
communication system between two nations. In the realisation process our aims we use
different levels of power just as cathalisators. After establishing new forms of cooperation
we terminate the activity of the "observing look" i.e. the power. In multiplying the forms of
"local discourses" we aim at establishing the region of freedom.