Tér és Társadalom 15. évf. 2001/3-4. 105-124. p.
Tér és Társadalom XV. évf. 2001 s 3-4: 105-124
AZ OKTATÁS ÉS A KÉPZÉS HELYE
A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN 1
Mintaterület: az Ózd—putnoki kistérség
(The Role of Education and Training in Regional Development
— The Case Study of Ózd—Putnok Small Region)
BOGNÁR MÁRIA — IMRE ANNA — MEZEI ISTVÁN
Kulcsszavak:
humánerőforrás humánerőforrás-fejlesztés oktatás képzés válságtérség
A tanulmány az Ózd—putnoki kistérség, mint válságtérség példáján mutatja be a humáner őforrás-
fejlesztés szükségességét, fontosságát. Az emberi erőforrások átgondolt rendszerbe foglalt fejlesztése egy
hátrányos helyzet ű térség számára igen fontos. A tanulmány rámutat arra, hogy a vizsgált kistérség
rendelkezik azokkal az intézményekkel, szervezeti formákkal, amelyek alkalmassá tennék összehangolt
fejlesztési stratégia megvalósítására, azonban ehhez az oktatás-képzés és a munkaer őpiac szereplői
közötti szorosabb együttm űködésre lenne szükség.
Bevezetés
A humánerőforrás fejlesztés alapkoncepciója
A humánerőforrás (az emberi er őforrás) fogalma az oktatásnak és a képzésnek a
gazdaság szemszögéb ől való értelmezéséb ől fakad. Ez a szemlélet az oktatást a
gazdaságfejlesztés részének tekinti. Az oktatással kapcsolatos kérdések többsége a
humánerőforrás-fejlesztés nagy témakörébe tartozik az Európai Unió dokumentu-
maiban. Az Európai Unió kiemelt jelent őséget tulajdonít az oktatásnak és a képzés-
nek, de ezeket a gazdaságfejlesztés részének tekinti, tehát a foglalkoztatás, ill. a
társadalmi-gazdasági fejl ődéshez való hozzájárulás oldaláról közelíti meg a képzés
és az oktatás helyzetét. Az Európai Unió oktatáspolitikájában nem az oktatás és
képzés mint ágazat fejlesztése a f ő cél, hanem a sikeres gazdaságpolitika, melynek
egyik feltétele az oktatás.
Az Európai Unió s az uniós alapok, köztük az Európai Szociális Alap 2 (ESF) fel-
adatai között központi helyet foglal el az emberi er őforrás fejlesztése: támogatja a
társadalmi és a szakmai beilleszkedést, amelynek f ő eszköze a szakképzés és az
átképzés, a megfelel ő képzési, foglalkoztatási és támogatási rendszerek fejlesztése.
Az ír példa
Egy válságterület fejlesztésekor érdemes sikeres példákat tanulmányozni. Ilyen az
írországi program, mert ebben az országban fordították a legtöbbet — a strukturális
alapok 30%-át — az emberi erőforrások fejlesztésére, aminek egy részét az alapellá-
táshoz közvetlenül köt ődő oktatásfejlesztés kapta. Egy olyan programot valósítottak
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
106 Bognár Mária — Imre Anna — Mezei István TÉT XV. évf. 2001 s 3-4
meg, amely az oktatási rendszer egészének fejlesztését tette lehet ővé, kiterjesztve
azt a közoktatásra is. Jellemz ő eleme az ír megoldásnak, hogy az Európai Unió
prioritásait beemelték az oktatási rendszerbe, a társadalmi-gazdasági föllendülést
összekapcsolták a közoktatással is, ilyenformán egy olyan programot dolgoztak ki
az emberi erő forrás-fejlesztés keretében, amely tulajdonképpen lefedi az oktatási
rendszer egészét (Halász 1998). Írországban az emberi er őforrás fejlesztésekor a
strukturális alapokat öt területre koncentrálták:
1) Alapozó oktatás és képzés.
2) A képzés min őségének javítását szolgáló program.
3) A gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás programja.
4) A munkanélküliek képzése.
5) A társadalmi kirekesztés elleni program.
Az ír program dönt ően két, látszólag ellentmondó célt szolgál: egyfel ől azt, hogy
a munkaerő jobban alkalmazkodjon a gazdasági átalakuláshoz, s a gazdasági növe-
kedés és versenyképesség motorjává váljék, másfel ől azt, hogy növekedjék az ír
társadalom bels ő kohéziója, és meggátolják egy tartósan leszakadó társadalmi réteg
kialakulását.
A hazai területfejlesztésre irányuló politikákban nem jelenik meg az emberi er ő-
forrás-fejlesztés olyan hangsúlyosan, mint az európai törekvésekben és különösen
az ír példában. A hazai területi politika számára ez nagy kihívást jelent. Egy hátrá-
nyos helyzetű térség számára a konkrét példa megismerése is hasznos lehet, amire
az ír megközelítés alkalmas. Az ózdi térségben föllelhet ő helyzet és a már megin-
dult kezdeményezések azért vethet ők össze az ír tapasztalatokkal, mert hasonló
célkitű zéseket fogalmaznak meg: az oktatási rendszer egészét átfogó komplex fej-
lesztési törekvésekr ő l van szó. Hasonlóság van abban is, hogy itt is egyszerre fo-
galmazódik meg a társadalmi kohézió és a gazdasági versenyképesség megtartásá-
nak-visszaszerzésének igénye. A magyar emberi er őforrás-fejlesztésben még nem
tudunk ilyen átgondolt kezdeményezésr ől, sem központi programokról, sem helyi
és intézményi innovációkról. Az ózdi kezdeményezés számos tapasztalattal szol-
gálhat más térségek számára is. Jelen írás a térség bemutatását követ ően az ír embe-
ri erő forrás-fejlesztés szempontjait (annak els ő négy szempontját) követve tárgyalja
a térség helyzetét oktatási és képzési szempontból.
Az Ózd—putnoki kistérség
A térség általános jellemz ői
Az Ózd—putnoki kistérség a nehézipar válságba kerülése miatt számos problémá-
val került szembe, emiatt az Országos Területfejlesztési Koncepció az ipari szerke-
zetváltás által érintett térségek csoportjába sorolta. A szerkezetátalakítást nehezíti a
magas munkanélküliség, a t őkeszegénység. A körzet két városa, Ózd és Putnok
kiesik a fő forgalmú utakból, közvetlenül egy zárt, alig átjárható határ mentén fek-
szenek, környékük aprófalvas jelleg ű, ami a munkalehetőségek hiánya miatt csak
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
TÉT XV. évf. 2001 s 3-4 Az oktatás és a képzés helye a ... 107
növeli a felel ősségüket. Nehezíti a kilábalást a lakosság egyoldalú, els ősorban ne-
hézipari jellegű képzettsége, a magasan képzett munkaer ő elvándorlása, a cigány
lakosság magas aránya stb. Ózd városában a tanulók 52%-a hátrányos helyzet ű
vagy veszélyeztetett, az általános iskolások 35%-a cigány.
A következő kedvezmények vonatkoznak a térségre:
— Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség,
Ipari szerkezetátalakítás térsége,
— Tartós munkanélküliséggel sújtott térség,
— Határ menti térség,
— Védendő felszín alatti és felszíni vízbázissal rendelkez ő térség,
— Rekultiváció, tájrehabilitáció térsége,
— Vállalkozói övezet (2002-ig).
A térség helyzetének sajátosságai els ősorban a gazdasági szerkezet átalakítását
követelik meg: munkahelyteremt ő beruházásokat, a gazdaság m űködő szektoraiban
a külföldi tőke idevonzását stb. Az oktatás számára érkez ő kihívások egy ilyen tér-
ségben mindenekel őtt a munkapiaci szektorra hárulnak, s a munkanélküli népesség
képzését, átképzését jelentik. A feln őttképzés mellett azonban a közoktatás számára
is körvonalazódnak kihívások a hosszabb távú kibontakozás érdekében: a térség
egészét érinti, hogy vissza kell fogni az elvándorlás folyamatát, meg kell tartani a
fiatalokat, erősíteni a térség népességmegtartó erejét. A társadalmi problémák, a
leszakadó rétegek újratermel ődésének fékezése érdekében egyes hátrányos helyzet ű
(köztük cigány) tanulócsoportokat kell segíteni. A kistelepülési iskolák ellátási
színvonalának, működési feltételeinek és szakmai színvonalának javítása szintén a
közoktatásra háruló feladat.
A nehézségek ellenére a kistérség legjelent ősebb települését, Ózdot egyre inkább
az újrakezdés városának tekinthetjük. A város magára találását jelzi a szaporodó
kisebb és nagyobb üzemek talpra állása, a kissé csökken ő munkanélküliség. A saját,
térségi szintű kezdeményezésekre jó példát adhat az oktatás: az ózdi kistérségben
már a rendszerváltást követ ően újjászervezték az oktatási intézmények közötti
szakmai társulást, majd 1998-tól közoktatási ellátási társulást hoztak létre, ami
azóta is jól működik. A társulás nemcsak ebben a kistérségben sikeres, hanem egész
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Társadalmi, demográfiai, foglalkoztatottsági helyzet
Az Ózd—putnoki KSH-körzet 28 településével Borsod-Abaúj-Zemplén megye ur-
banizáltabb területeihez tartozik, mert a körzet lakosságának száma 1998-ban
81 098 fő volt, ebből a két városban összesen 52 122 f ő lakott, azaz 64,52%. A
körzet aprófalvas jellegét mutatja, hogy a 28 településb ől hét 500 fő alatti lakosú
(1. táblázat).
A körzet demográfiai állapotára a fogyás jellemz ő, ami elsősorban az elvándorlás
nagyobb arányából következik. A korösszetétel viszont fiatalos, mert a lakosoknak
majdnem a negyede (24,41%) 17 éves vagy annál fiatalabb. Az aktív korúak ala-
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
108 Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István TÉT XV. évf. 2001 s 3-4
csonyabb aránya (53,28%) azt jelzi, hogy kevesebb feln őttnek több gyermeke van.
Első sorban a falvak az elöregedettebbek, de az egész körzetben magas az id ősek
aránya (22,3%).
1. TÁBLÁZAT
A népesség korcsoportjai, 1998
(The Population by Age-groups)
Városok, 0-17 Aktív Nyugdí- Gyermek
Állandó 0-17 Aktív Nyugdíjas
községek, éves korú jas korú, idős
lakosok éves korú korú
körzet % % % arány
Ózd 44 163 10 289 25 489 8 385 23,30 57,72 18,99 1,23
Putnok 7 959 2 142 4 556 1 261 26,91 57,24 15,84 1,70
26 község 28 976 6 912 15 821 6 243 23,85 54,60 21,55 1,11
Körzet 81 098 19 343 45 866 15 889 23,85 56,56 19,59 1,22
BAZ
770 641 178 303 447 831 144 507 23,14 58,11 18,75 1,23
megye
Forrás: KSH TSTAR adatok alapján saját számítás.
-
A térség etnikai összetételére vonatkozó hiteles adattal nem rendelkezünk, csak
azt tudjuk, hogy a magyar nemzetiség ű lakosokon kívül cigány nemzetiség űek is
élnek itt. Számukra vonatkozóan eltér ő becslésekkel találkozunk, de a becslések
közül még a cigány tanulókra vonatkozóak a legpontosabbak (2. táblázat).
2. TÁBLÁZAT
Cigány lakosok és tanulók néhány településen
(Gypsy Population and Students in some Settlement)
Cigány lakosok Cigány tanulók
Település 1987* 1998** 1991*** 1999****
fő % fő % fő % fő %
Ózd 8 575 17,3 9 000 22 1210 23,8 1502 35,0
Putnok 1 683 16,8 - - - 275 26,7
Arló 1 350 31,2 1 750 44 397 59,9 361 71,5
Hangony 367 20,6 620 35 73 48,7 - -
Borsodszentgyörgy 25 1,5 110 8 20 9,8 - -
Járdánháza 254 12,7 770 40 83 39,7 71 46,1
Borsodnádasd 284 6,0 470 13 120 23,0 - -
Domaháza 272 24,0 320 30 79 42,5 77 57,5
Összesen 11 127 17,4 13 040 23,6 1982 25,8 - -
Forrás: *BAZ megyei Tanács felmérése 1987.
**Polgármesteri hivatalok becslése 1998.
***Oktatási intézmények becslése 1991.
****Ózd és környéke. Területi oktatási kiadvány 1998.
A munkanélküliség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében már a rendszerváltás el őtt
megjelent, de a kohászat válságával párhuzamosan lett egyre súlyosabb jelent őségű.
Semmit sem javít a helyzeten, de a tárgyszer űség miatt meg kell jegyezni, hogy
Ózd és a körzet településeinek súlyos helyzete nem egyedüli, és mértéke sem kirí-
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
TÉT XV. évf. 2001 s 3-4 Az oktatás és a képzés helye a ... 109
vó, mindkét tekintetben inkább a megyei középs ő harmadba sorolható, viszont a
falvak helyzete mindenképpen rosszabb, mint a két városé.
3. TÁBLÁZAT
A munkanélküliség f őbb jellemz ői 1998-ban
(Main Characteristics of Unemployment in 1998)
Munkavállaló Regisztrált Tartós mun-
Lakos %
korú népesség munkanélküli kanélküli
Ózd 44 163 25 845 58,52 3547 13,72 2170 61,18
Putnok 7 959 4 720 59,30 654 13,86 429 65,60
Ózdi 26 község 28 976 16 023 55,30 2475 15,45 1556 62,87
Megye összesen 770 641 455 676 59,13 54 647 11,99 32 403 59,29
Forrás: KSH-adatok alapján saját számítás.
A munkavállalási korú népesség tekintetében a két város a megyei átlaghoz ha-
sonló arányban rendelkezik feln őtt lakossággal, de a falvak elöregedettségét jól
jelzi, hogy a 26 településen csak 55,30%-os ez a réteg (3. táblázat).
A regisztrált munkanélküliek aránya a megyei átlagnál magasabb az egész körzet-
ben, de ebben a tekintetben is a falvak helyzete a rosszabb, mert a kevesebb mun-
kavállalási korúból nagyobb arányban vannak munkanélküliek. Az arányok csak a
nagyságrendeket mutatják, de tudjuk, hogy különféle okokból ennél magasabb a
munkanélküliség, mert nagy a már regisztrációban sem szerepl ők száma. Ugyanak-
kor a regisztráltakon belül igen magas a tartósan munkanélküliek aránya. Három
település kivételével mindenütt 50% fölötti, s őt 19 településen 60% fölötti ez az
arány.
A körzet településein a munkanélküliek iskolai végzettsége összességében igen
alacsony (4. táblázat). Ha a vizsgált körzetet tekintjük, akkor Ózd jobb helyzetben
van, mert Putnokon is és a 26 községben is sokkal több az alacsony iskolai végzett-
ségű , tehát a 8 osztályt, vagy az annyit sem végzett munkanélküli. Ózdon szakmun-
kás végzettséggel, középfokú és fels őfokú végzettséggel is nagyobb arányban ren-
delkeznek.
4. TÁBLÁZAT
A munkanélküliek iskolázottsági adatai 1998-ban
(Unemployed Persons by Highest Qualification in 1998)
Ált. isk. % Szakm. % Középisk. % Felsőf. % Összesen
Ózd 1485 41,87 1361 38,37 653 18,41 48 1,35 3547
Putnok 360 55,05 173 26,45 113 17,28 8 1,22 654
26 község 1303 52,65 848 34,26 303 12,24 21 0,85 2475
Összesen 3148 47,15 2382 35,68 1069 16,01 77 1,15 6676
Megyei 24 103 42,59 21 000 37,10 10 612 18,75 883 1,56 56 598
összesen
Forrás: KSH- adatok alapján saját számítás.
Az átlagokat nézve Ózd a megyei átlaghoz közeli, s őt némely mutatót tekintve
még jobb helyzetben is van, viszont Putnok és a falvak jelent ősen rosszabb ará-
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
110 Bognár Mária — Imre Anna — Mezei István TÉT XV. évf. 2001 s 3-4
nyokkal rendelkeznek. Különösen a bányászfalvakban magas a szakmunkás vég-
zettségűek aránya, ami még n ő tt is ebben az évben a bányabezárások miatt. A kö-
zépfokú végzettség ű munkanélküliek 19 településen vannak 10% fölötti arányban,
ezen belül hat településen 20% fölött. A fels őfokú végzettség űeken belül a főiskolát
végzettek vannak többen. Ebb ő l arra is következtethetünk, hogy a 0-17 év közötti
fiatal korosztály igen veszélyeztetett helyzetben van, mert iskolázatlan vagy ala-
csony iskolai végzettségű aktív korú munkanélküliek nagyobb arányban veszik őket
körül, nagyobb arányban adnak nekik viselkedési mintát. A fiatalok szocializációja
szempontjából ez azt jelenti, hogy inkább arra van esély, hogy ők maguk is az isko-
lázatlanabbak életmintáját követik saját életük során.
A magas arányú munkanélküliség és a magas arányú inaktív lakosok velejárója a
rossz szociális helyzet. A megyének ezen a területén is kimutatható, hogy különö-
sen a jövedelempótló támogatások jelentenek (jelentettek) nagy terhet az önkor-
mányzati költségvetéseknek. Ózd terhe akkora, hogy a KSH-körzet jövedelempót-
lósainak 59,57%-át kell ellátnia, a falvaknak 34,23%-ot, Putnoknak a maradék
6,20%-ot.
Az önkormányzatok gazdálkodása 3
Az önkormányzatok tevékenységének értékelése rendkívül nehéz, mert törvény
szerinti önállóságuk, tevékenységük sokszín ű sége miatt összehasonlításuk igen
nagy nehézségekbe ütközik. Ezért azt az utat választottuk, hogy az önkormányzatok
pénzügyi politikáján keresztül keresünk kapcsolatot az önkormányzatok tevékeny-
sége és az oktatás világa között.
Három tevékenység egymáshoz való viszonyát tartottuk alkalmasnak arra, hogy
ha egy pillanatkép erejéig is, de a költségvetési politika különbségeire rámutassunk.
Kiemeltük a teljes költségvetésb ő l a fejlesztésre, az oktatásra és a szociálpolitikára
adott összegeket.
5. TÁBLÁZAT
A fejlesztési és felhalmozási kiadások az összes kiadáson belül, 1999
(Rate of Development and Accumulation in Total Expenditure)
Községek Községek Községek Községek Községek Önkor-
% Városok
5000—x 1000-4999 500-999 200-499 x-199 mányzat
0 1 1 15 10 27
0,01-19,99 14 3 107 63 52 16 255
20-39,99 1 10 12 18 12 53
40-59,99 1 2 6 1 2 12
60—x 2 4 2 8
Összesen 15 4 122 82 90 42 355
Átlag 9,55 13,43 10,06 13,14 13,66 15,87
Megjegyzés: Létszámadatok hiánya miatt nem szerepel a megyei önkormányzat, valamint a két frissen
különvált település, Berente és Farkaslyuk.
Forrás: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzatok adatai alapján saját számítás.
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
TÉT XV. évf. 2001 s 3-4 Az oktatás és a képzés helye a ... 111
A fejlesztés annak a jele, hogy az illet ő önkormányzat dinamikus pályán halad.
Az 5. táblázat tanúsága szerint 27 település kivételével a megye többi települése
érintett volt 1999-ben valamilyen fejlesztésben, többségükben 10-15%-os arány-
ban. 53 település 20%-nál magasabb aránya jelzi, hogy nagyarányú beruházások is
zajlanak a megyében. A kiugróan magas (40% fölötti) fejlesztési arányok a közös
fejlesztések gesztor-településeit jelölik. A néhány százalékos fejlesztési kiadások
sok esetben korábbi évek fejlesztései utáni csendesebb id őszakok jelei, de több
esetben a napról napra élés, a verg ődés jelei. Mindenesetre a fejlesztési kiadásokról
elmondhatjuk, hogy különösen a szegény települések esetében lázgörbeszer ű ez a
kiadási tétel. Néha van, többször nincs. Ha van, jelent ős mértékű költségvetési át-
csoportosításokat is maga után von. Emellett az is évtizedes tapasztalat, hogy a
fejlesztések összehangolatlansága miatt fölös beruházások sora valósult már meg,
sokszor csak a presztízs-szempontok miatt. A települések közötti társulási forma
nem bír elég szabályozó er ővel.
A fejlesztési kiadások hektikus természetével szemben sokkal szigorúbb a másik
két vizsgált kiadási tétel. Mindkett őre jellemz ő, hogy folyamatosan létez ő kiadások,
másrészt az önkormányzatok arra törekednek, hogy lehet őleg minél kisebb szintre
szorítsák le ezeket a kiadásokat, ennek érdekében szigorú korlátokat állítanak a
kifizetések elé (6. táblázat).
6. TÁBLÁZAT
Szociálpolitikai kiadások az összes kiadáson belül, 1999
(Rate of Welfare in Total Expenditure)
Községek Községek Községek Községek Községek Önkor-
% Városok
5000—x 1000-4999 500-999 200-499 x-199 mányzat
0 1 1
0,01-19,99 15 3 80 58 44 29 229
20-39,99 1 42 23 42 13 121
40-59,99 1 3 4
60-79,99 0
80-100 0
Összesen 15 4 122 82 90 42 355
Adag 10,08 16,49 17,04 17,94 20,42 15,19
Megjegyzés: Létszámadatok hiánya miatt nem szerepel a megyei önkormányzat, valamint a két frissen
különvált település, Berente és Farkaslyuk.
Forrás: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzatok adatai alapján saját számítás.
A fejlesztési tevékenységet, amely gazdasági, gazdálkodási aktivitással kapcsoló-
dik össze, szembe szoktuk állítani a szociális kiadásokkal, mert a fejlesztés munkát,
tevékenységet jelent, a szociálpolitika pedig (kényszer ű) passzivitást. Ez nem csök-
kenti a szociálpolitikai kiadások fontosságát, mert nagymértékben járul hozzá a
társadalmi békéhez. Segítségével sok társadalmi feszültséget tudnak az önkormány-
zatok oldani. Mégis megfigyelhető , hogy — különösen a fejlesztések id őszakában —
a szociálpolitikai kiadások jelent ősen háttérbe szorulnak. Más önkormányzatoknál
viszont azt tapasztalhatjuk, hogy a fejlesztések helyett inkább a jelen szociális ter-
hein enyhítenek. Kialakult emiatt a segélyb ől élők körében a bevándorlóktól való
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
112 Bognár Mária — Imre Anna — Mezei István TÉT XV. évf. 2001 s 3-4
félelem (több embernek kell ugyanabból a segélyre fordítható pénzmennyiségb ől
megélnie), illetve annak ismerete, hogy hol vannak b őkezűbb, segítőkészebb ön-
kormányzatok. Ez a zilált helyzet a lehetséges munkaer ő mobilitásának gátját jelenti.
Az igazgatási ellentmondások — a felel ősséggel bíró kistérségi (közös?) önkor-
mányzati szint és a demokratikus rendez őelvek alapján működő, döntési jogosult-
sággal bíró középszint hiánya — társadalmi ellentmondásokat vonnak maguk után. A
települési önkormányzatok atomizáltságából fakadó társadalmi ellentmondásokat
egy táblázattal tehetjük szemléletesebbé (7. táblázat).
7. TÁBLÁZAT
A fejlesztési és a szociálpolitikai kiadások társadalmi hatása
(The Social Effect of Development and Welfare Spending)
A fejlesztési kiadás
jelentős mérték ű csekély
sok a) b)
A szociálpolitikai kiadás
kevés c) d)
Az a) megoldást választó önkormányzat (egyaránt jelent ős mértékű szociálpoliti-
kai és fejlesztési kiadás feltételezése esetén) meglehet ősen jó módú lehet, ha min-
den kiadása ilyen bőkezű, ha mind a két nagy feladatra ilyen sokat tud költeni.
A b) megoldás szerint cselekv ő önkormányzat alig fordít figyelmet a fejlesztésre,
mert a település szegény, a lakosok szegények, munkalehet őség nincs. Az a fő cél-
juk, hogy megőrizzék a település békéjét, nyugalmát, biztosítsák a legszegényebb-
nek is a megmaradás lehetőségét.
A c) típusba tartozó önkormányzat szinte csak a fejlesztésre koncentrál, kidolgo-
zott jöv őképe van, az el őremenekülés stratégiáját választotta. Szerencsés esetben
gazdasági, települési föllendülés is bekövetkezhet, vagy már folyamatban is van.
A d) típusba valószín űleg sok önkormányzat, talán a többség tartozik. A kevés
bevételből alig futja fejlesztésre, szociális támogatásra, de mindent megtesznek a
település intézményeinek működtetéséért.
A „végletekbe" tartozó két típusnak (c és b) társadalmi veszélyei is vannak.
A c) típus esetében: Az az önkormányzat, amelyik túlzott mértékben von el min-
den lehetséges bevételt a fejlesztések javára, veszélyezteti a település m űködőké-
pességét. Kockázatos az el őremenekülés stratégiája, mert nincs biztosíték arra, hogy
a társadalmi folyamatok az elképzelt kedvez ő forgatókönyv alapján fognak módo-
sulni. Bekövetkezhet ugyanis kedvez őtlen változás is, pl. az elvándorlás megnöve-
kedésével, a lakosság kicserél ődésével stb. Területi kiegyensúlyozatlanság jöhet
létre a túlfejlesztett és a szegény önkormányzatok között.
A b) típus esetében: A jelent ős szociálpolitikai kiadás gátja lehet a jöv őt építő te-
vékenységnek. Kialakulhat egy torz egymásrautaltság, az összekacsintás az önkor-
mányzat és a lakosság között: Segélyezzetek jobban és mi titeket választunk meg!
Válasszatok meg és t őlünk több segélyt kaptok! Ez a közállapotok romlását jelenti, a
szegény, a gazdasági dinamika nélküli települések provincializmusát. Példának csak
a felsőfokú végzettségű intézményvezető k és a sokszor igen alacsony iskolai vég-
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
TÉT XV. évf. 2001 s 3-4 Az oktatás és a képzés helye a ... 113
zettségű önkormányzati vezetők közötti állandó feszültségforrást említjük, mint a
mindennapi ellentétek egyik jelent ős forrását.
A másik erősen korlátok között tartott kiadás az oktatáshoz kapcsolódik
(8. táblázat).
8. TÁBLÁZAT
Az oktatási kiadások az összes kiadáson belül, 1999
(Rate of Education in Total Expenditure)
Községek Községek Községek Községek Községek Önkor-
% Városok
5000—x 1000-4999 500-999 200-499 x-199 mányzat
0,01-19,99 5 1 27 42 42 3 120
20-39,99 10 2 88 37 9 146
40-59,99 1 7 1 1 10
60-79,99 0
80-100 0
Összesen 15 4 122 80 52 3 276
Átlag 22,01 26,77 25,6 20,93 12,74 33,99
Megjegyzés: Létszámadatok hiánya miatt nem szerepel a megyei önkormányzat, valamint a két frissen
különvált település, Berente és Farkaslyuk.
Forrás: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzatok adatai alapján saját számítás.
Az oktatási kiadások er ősen függenek egyrészt a tanulókorú fiatalok bizonyos
számától, másrészt a településen meglév ő oktatási intézmények létét ől. Az oktatás
tipikusan intézményhez kötött tevékenység. Azokon a településeken, ahol 30%
fölötti az oktatási kiadás, a szociális kiadások és a fejlesztések rovására vállalhatnak
ekkora kiadási terhet. Megoldatlan azoknak az iskolafenntartó településeknek a
gondja, amelyek több környez ő település gyerekeinek iskoláztatását biztosítják. A
többi önkormányzat ugyanis csak a normatívát adja át a tanulók után, de nem járul
hozzá a többletköltségekhez. A bejárók után kapott támogatás viszont nem fedezi a
felmerül ő oktatási költségeket. Sok településen azonban a szociális terhek gátolják
az oktatás és a fejlesztés er őteljesebb támogatását.
9. TÁBLÁZAT
Az Ózd—putnoki kistérség iskolai mutatói
(Educational Indicators of Ózd-Putnok Small Region)
100 100-200 400-500 1000
A tanulólétszám Összesen
alatt között között fölött
A települések száma 8 11 2 2 23
A tanulólétszám átlaga 45,6 148,5 999,5 2800,5 372,14
Az összes tanuló száma 365 1634 1999 5601 8560
Az összes tanuló aránya 4,26 19,08 23,35 65,43 100
Forrás: Ózd és környéke Közoktatási Feladatellátási Társulás.
Szintén megoldatlan az iskolafenntartás gazdaságosságának és politikai-
társadalmi fontosságának mérlegelése. Mivel egy-egy település önmaga dönt ezek-
ben a fontos kérdésekben, ésszer űtlen iskolabezárásokról és iskolanyitásokról is
hallhatunk. Nincs olyan felel ősséggel bíró fórum, amely demokratikus viták, meg-
oldási javaslatok mérlegelése után politikai döntés meghozatalára lenne jogosult
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
114 Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István TÉT XV. évf. 2001 s 3-4
ezekben az érzékeny kérdésekben. Az elemzett kistérségi iskolák méretbeli különb-
ségeinek ellentmondásait érzékelteti a 9. táblázat.
Az ózdi kistérség településeinek részletes költségvetési adatai jól mutatják azt a
jelentősen (végletesen?) szórt kiadási szerkezetet (10. táblázat), amely egyik okozó-
jának a települési szint szétaprózottságát, a felel ősségi rendszer teljes hiányát tartjuk.
Ózd, a kistérség legnagyobb városa, a megye többi városához képest átlagosan
költ fejlesztésekre, az átlagnál azonban többet szociálpolitikára, de jóval az átlag
alatt oktatásra. Középiskoláit - egy kivételével - át is adta a megyei önkormányzat-
nak. Putnok kiadásai kiegyensúlyozottabbnak tűnnek, - de a fejlesztés rovására.
A fejlesztési kiadások átlaga csak a számok matematikája alapján éri el a 12%-os
szintet, de ez csak a három gesztortelepülés miatt van így, ahol 30% fölötti fejlesz-
tési kiadásokat találunk. Nélkülük csak 7,27%-os fejlesztési arányt találnánk
1999-re vonatkozóan. A fejlesztések elaprózottsága olvasható ki az adatokból.
10. TÁBLÁZAT
Az Ózd-putnoki kistérség egyes kiadásai 1999-ben
(Some Expenses in the Ózd-Putnok Small Region)
Fejlesz- Lakosok Szociális
Település Település Tanuló Oktatási Település
tési száma, kiadás %
kiadás % fő kiadás % 1998
Dubicsány 64,83 Zádorfalva 156 38,85 Hét 597 29,44
Kelemér 54,52 Királd 80 37,61 Arló 4256 28,53
Lénárddaróc 36,48 Nekézseny 112 37,52 Domaháza 1056 25,88
Uppony 19,67 Bánréve 176 33,76 Sajónémeti 642 25,40
Nekézseny 19,38 Csokvaomány 88 31,79 Hangony 1842 24,92
Borsodbóta 18,20 Sajóvelezd 119 28,64 Járdánháza 2009 23,85
Sáta 16,14 Járdánháza 192 25,48 Sajópüspöki 579 20,59
Serényfalva 15,04 Arló 528 25,21 B.mogyorósd 229 20,43
Kissikátor 13,53 Hangony 198 24,41 Kissikátor 374 18,04
Sajómercse 13,40 Sáta 148 23,57 Serényfalva 1089 17,72
Csokvaomány 9,31 Sajópüspöki 38 22,77 Sajóvelezd 932 17,34
Ózd 9,14 Csernely 109 22,40 Gömörszőlős 105 17,03
Bo.szt.györgy 7,39 Bo.szt.györgy 154 22,25 Sajómercse 304 16,51
Sajópüspöki 7,16 Borsodnádasd 432 22,06 Borsodnádasd 3849 16,44
Hangony 5,47 Domaháza 140 21,63 Zádorfalva 541 16,41
Putnok 5,31 Borsodbóta 130 20,88 Csernely 1041 15,72
Járdánháza 5,29 Putnok 1088 20,57 Putnok 7959 15,21
Sajóvelezd 4,86 Serényfalva 44 17,47 Kelemér 559 13,56
Arló 3,90 Sajónémeti 30 16,54 Bánréve 1506 13,06
Domaháza 3,85 Ózd 4513 15,26 Sáta 1470 12,44
Sajónémeti 3,45 Hét 30 10,85 Bo.szt.györgy 1422 12,09
Csernely 3,21 Kissikátor 16 10,37 Királd 1007 11,81
Borsodnádasd 1,91 Kelemér 39 7,94 Nekézseny 953 11,53
Királd 1,57 Uppony n.a. 7,32 Dubicsány 325 10,79
Zádorfalva 0,65 Lénárddaróc n.a. 6,66 Ózd 44 163 10,53
Bánréve 0,62 B.mogyorósd Csokvaomány 1031 10,17
Gömörszőlős 0,39 Dubicsány Lénárddaróc 381 9,95
Hét 0,11 Gömörszőlős Borsodbóta 970 8,94
B.mogyorósd 0,00 Sajómercse Uppony 448 8,84
Átlag 12,31 Adag 372 22,07 Atlag 16,1
Forrás: Önkormányzat' beszámolók alapján saját számítás.
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
TÉT XV. évf. 2001 s 3 4 - Az oktatás és a képzés helye a ... 115
Szociális kiadásokkal minden település rendelkezik. A 16%-os átlag jelent ős
arány, 8 település tartozik a szociálpolitikára 20%-nál többet költ ő önkormányzatok
sorába, de a legkevesebbet költ ők aránya is közel van a 10%-hoz. Tehát nem né-
hány jelentős kiadású település aránya emeli az összes arányát, hanem egymáshoz
közeli magas értékek adják a magas átlagot.
Ózd és Putnok oktatásra fordított aránya nem csak amiatt alacsony, mert nagyobb
volumenű költségvetésükben kisebb arányt jelent az oktatás, hanem megyei vi-
szonylatban is keveset költenek erre az önkormányzati feladatra. Azt állítjuk, hogy
nagy a városokat ér ő szociális terhelés, emellett igyekeznek városias feltételeket
biztosítani a fejlesztések révén lakosaiknak, emiatt a harmadik kiadási tétel, az ok-
tatás háttérbe szorul.
A kistérségre általánosságban is nagy aránytalanság jellemz ő. Ózd kiemelkedik
lakosságszámával, túlsúlya óriási, mert 44 ezres népessége után Putnok következik,
de az is csak alig 8 ezer lakossal. Az aránytalanság tovább folytatódik azzal, hogy
az őket követő Arlón 4256 fő, az ezt követő Borsodnádasdon 3849 fő él. De ebben
a kistérségben található például a 105 f ős Gömörszőlős is, ahol nincs iskoláskorú,
de annál fiatalabb gyermek sem.
A fentiekből látszik, hogy sok településen jelent ősen ütközik az oktatás szakmai
érdeke a települési érdekekkel. A kisebb településeken úgy gondolkodnak, hogy ha
a kevés gyerek másutt tanul, akkor alig van esély arra, hogy visszajön iskolái befe-
jezése után a településre, ez pedig a falu jöv őjét veszélyezteti. Komoly indok az is,
hogy ha az iskolát bezárják, nem lesz értelmiségi a faluban. Az állami feladatellátás
— elsősorban az oktatás — jelent ős mértékben van helyi részérdekeknek kiszolgáltat-
va. De ugyanilyen er ős lehet a szociális terhek hatása is, különösen a falvak eseté-
ben, mert a községek viselik a nagyobb szociális terheket.
A térség oktatási-képzési helyzete
Alapozó oktatás és képzés
Ózdon a gazdasági és demográfiai változások következtében átalakult az intéz-
ményhálózat. Bezártak 200 óvodai fér őhelyet, helyükre szociális intézmények ke-
rültek: hajléktalanok háza, gondozó ház. 1996-ban a város oktatási hálózata megért
még egy racionalizálást, iskolákat vontak össze óvodákkal, m űvelődési házakkal.
Most 26 intézmény van a városban, közülük négy ÁMK (Általános M űvelődési
Központ, azaz iskola és m űvelődési ház együtt). A középfokú oktatás helyzetét
befolyásolja, hogy az intézmények — egy kivételével — megyei fenntartásba kerültek
még a kilencvenes évek elején.
Ózd környékén a településszerkezet adottságaiból következ ően az intézményháló-
zat elaprózottsága okoz els ősorban gondot. Az iskolák kis, mérete probléma a kisis-
koláknak, de a korábbi körzetközpont nagyobb létszámra tervezett iskolájának is: az
egy iskolára jutó tanulók átlagos száma 128 fő (a városi iskolákban 373 fő).
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
116 Bognár Mária — Imre Anna — Mezei István TÉT XV. évf. 2001 s 3-4
Az ózdi térségben a tanulólétszám csökkenése összességében kis mérték ű, ezért
alapfokon a jöv őben sem származik ebb ől gond. Az általános iskolában tanulók
száma öt év alatt 3,3%-os csökkenést mutatott, ugyanezen id ő alatt az országos
átlag 4,3%-os volt. A községekben a csökkenés még ennél is kisebb mérték ű (1%),
a két városban azonban nagyobb (4,5%).
Megváltozott a tanulók összetétele: nagy a hátrányos helyzet ű és a roma tanulók
aránya. Mivel a cigány lakosság körében a születések száma magasabb, ez megold-
ja a létszámgondokat, de növeli a szociális terheket: a tanulók több mint 50%-a
hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet ű. A cigány gyerekek számának emelkedése
mind az óvodákban, mind az iskolákban megfigyelhet ő: az óvodákban négy év alatt
30%-ról 37%-ra, az általános iskolákban 32%-ról 35%-ra n őtt arányuk. Megoldat-
lan az óvodába járásuk.
Középfokon a létszámcsökkenés a szakmunkásképzésben jelent ős volt, mert
csökkent az ide beiratkozó vidéki tanulók száma. A helyiek túlsúlya jellemz ő min-
den iskolatípusban és képzési formában (a szakmunkásképzésben 80%, a m űszaki
szakközépiskolában 50%, a közgazdasági szakközépiskolában 70% az ózdiak ará-
nya). Ez többek között abból a tényb ől is fakadhat, hogy a szakképzésben — területi
koordináció híján — igen elaprózott a képzés: minden nagyobb városban található
közgazdasági profillal működő szakközépiskola.
Az oktatás eredményességét a bukások, lemorzsolódások és a középfokú tovább-
tanulás arányával mérjük. Az évismétlésre bukott tanulók aránya 40%-kal n őtt öt év
alatt, a javítóvizsgára bukottaké viszont csökkent. Az évfolyamismétlésekhez jelen-
tő s mértékben járulnak hozzá a hiányzások. A kimaradás inkább a nagyobb lányok
esetében fordul el ő. A 8. osztályt követ ő középfokú továbbtanulás valamelyest ja-
vult. A községekben a továbbtanulók aránya jellemz ően 4-10%-kal elmarad a váro-
si arányoktól. A községi tanulók 8-12%-a (20-30 f ő) nem tanul tovább egy-egy
tanévben.
Középfokú beiskolázási szerkezet terén térségi sajátosságnak t űnik, hogy az or-
szágos tendenciákkal szemben a szakmunkásképzés továbbra is tartja jelent ős ará-
nyát (42%), s őt idő szakosan növekedni is látszik. Ezen belül képzési áganként je-
lentős átstrukturálódás figyelhet ő meg: a fémipari képzésekr ől az építőipari és szol-
gáltatóipari képzések felé tolódott a hangsúly. A vonzó szakmák nem feltétlenül
kötő dnek szorosan a helyi elhelyezkedési esélyekhez. A szakmunkásképz őben a
kereskedelmi szakmák mellett népszerű építőipari szakmák az elhelyezkedést nem
biztosítják, de a megélhetést már igen, az idénymunkák és a fekete munkák révén.
A végzettek esélyei nem túlságosan kedvez ő ek. A gimnázium (emelt szintű) osz-
tályaiból 50-60%-os a továbbtanulás, a 6 osztályosból a többség tovább tanul. Je-
lentős mértékű az érettségit vagy az els ő szakma megszerzését követ ő továbbtanu-
lás a fels őfokú szakképzésben. Távlatilag feltehet ően javít a helyzeten az a tény is,
hogy a 2001/02-es tanévt ől akkreditált iskolarendszer ű felsőfokú szakképzés indul a
közgazdasági szakközépiskolában (számviteli szakügyintéz ői képzés).
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
TÉT XV. évf. 2001 s 3-4 Az oktatás és a képzés helye a ... 117
A képzés min őségét szolgáló kezdeményezések
A térség a nehézségek ellenére igyekezett rugalmasan alkalmazkodni a változá-
sokhoz. Számos olyan példaérték ű kezdeményezés figyelhet ő meg a közoktatás
területén, amelyek végs ő soron az oktatás min őségének javítását célozzák az okta-
tás feltételeinek javításával. A helyi kezdeményezések rendelkeznek néhány olyan
sajátossággal, amit érdemes külön is kiemelni:
— Az ózdi térségben fellelhet ő törekvések többsége társadalmi-gazdasági kör-
nyezetével összefüggésben gondolkodik az oktatásról, annak lehet őségeiről.
— A helyi szándékok az oktatási rendszer egészét átfogó, komplex fejlesztéseket
céloznak meg, ill. alakítanak ki. Helyi és térségi szinten er őteljesen építenek a
különböző szereplők közötti együttm űködésekre.
— A közoktatáson belül megjelen ő törekvésekben egyaránt megfogalmazódik a
társadalmi kohézió, a leszakadás mérséklése és a gazdasági versenyképesség
megtartásának — visszaszerzésének igénye.
A kezdeményezések legjellemz őbben az alábbi három területre összpontosítanak:
a) Az oktatás és a társadalmi-gazdasági környezet kapcsolatának er ősítése
A térségi népességmegtartó er ő növelése alapvető fontosságú egy problémás tér-
ségben, mivel a hosszú távú kibontakozáshoz elengedhetetlen, hogy azon társa-
dalmi csoportok — els ősorban a fiatalok —, akik aktív részesei lehetnek egy meg-
újulási folyamatnak, ne hagyják el a térséget a jobb lehet őségek reményében. A
térségi megtartó er ő növelését célozza a fels őfokú oktatásba bejutott, alacsony jö-
vedelemmel rendelkező családokból származó valamennyi ózdi tanuló Bursa ösz-
töndíjjal való támogatása, valamint — egy munkaügyi központos képzésre támasz-
kodva — pályakezd ő diplomások bekapcsolása a térségfejlesztésbe.
Jelentős lehet mind az iskola életének, mind a helyi társadalom életének a szem-
pontjából az iskola kapcsolata a civil szférával. A társadalmi és érdekszervezetek-
kel való kapcsolatot els ősorban cigány- és ifjúsági szervezetek jelentik. A Regio-
nális Roma Közösségi Központ a cigányság identitásának és hagyományainak
megőrzése mellett társadalmi integrációjukat és érdekérvényesítésüket segíti,
emellett tanoda típusú intézményt m űködtet. Az oktatás és a munka világának kö-
zelítését segíti, hogy létrejött a kistérségben a pályaválasztási tanácsadók munka-
közössége. A Munkaügyi Központ Ózdi Kirendeltsége kiterjesztette pályairányító
tevékenységét az általános iskolai tanulókra is.
b) Kapcsolatok, együttm űködés kialakítása a közoktatási feladatellátásban
A térség oktatási intézményeinek együttm űködése nem új keletű, ez a társulás a
jelenlegi formájában azonban elég új: 1998. január elsejével alakult meg, éspedig
a társulások egy különleges formájában: a közoktatási ellátási társulás formában.
A társulást részben a megyei önkormányzat kezdeményezte. A keretek kialakítá-
sában jelentős szerepe volt a megyei közalapítványnak, m űködtetésében a helyi
partnerek fontos szerepet játszanak. A társulás általános célja a közoktatási fel-
adatellátás színvonalának javítása az együttm űködés révén, egyes szolgáltatások
közelebb vitele az igényekhez, a gazdaságosság, a hatékonyság. Fejlesztési céljuk
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
118 Bognár Mária — Imre Anna — Mezei István TÉT XV. évf. 2001 s 3-4
a térség munkaer őigényének feltérképezése, a szakképzés és a munkaer ő-
szükséglet közelítése.
A társulás több területen szervez ődik: irányítás, szakszolgálat, iskolázás, szakmai
szolgáltatások. Összességében átfogja a közoktatás f ő területeit, legfontosabb sze-
replőit (intézményvezető k, pedagógusok, önkormányzatok, szakmai szolgáltatás
képvisel ő i). A megyei fenntartású középfokú intézmények alkalomszer űen vesz-
nek részt a társulás munkájában.
c) Hátránykompenzálás — elitoktatás
A térségben — bár rengeteg a gond, s az er őforrások túlnyomó részét is leköti a
hátrányok kezelése — az oktatásügy vezet ői nagyon fontosnak tartják a tehetség-
gondozást, mivel ez segíti el ő, hogy olyan helyi értelmiségi réteg termel ődhessen
ki vagy termel ő dhessen újjá, amely hosszabb távon képes lesz a kibontakozási fo-
lyamat alakításában való aktív részvételre. Az iskolák pedagógiai programjaiban a
felzárkóztatás és tehetséggondozás egyaránt el őfordul, de az el őbbi hangsúlyo-
sabb. A hátránykompenzálás fontos eszköze a szakszolgálat, ami a közoktatási
társulás keretében eljut a kisebb településekre is.
A gazdasági változásokhoz történ ő alkalmazkodás
A területfejlesztési szakemberek szerint a modernizáció jelenlegi fokán az innova-
tív személyiségnek a t őkénél jelentősebb szerepe van a gazdaság fejl ődésében.
Ózdon a KSH 1998-ban 1686 m űködő vállalkozást tartott nyilván. A legszámo-
sabbak az egyéni vállalkozások (1173), amelyek inkább kényszervállalkozások.
Gazdasági értelemben inkább a jogi személyiség ű gazdasági társaságok érdemelnek
figyelmet (188). A foglalkoztatottak számát illet ően kitűnik, hogy a vállalkozások
többsége kisméretű, 10 főt vagy annál kevesebbet foglalkoztat (11. táblázat). Ága-
zatok szerint az ipar adja továbbra is a vezet ő szerepet. Ezen belül jelent ős a nehéz-
ipar szerepe, de már megjelentek új ipari szerepl ők is. A szolgáltatás ehhez képest
szerényebb, helyi jelent ő sége elmarad az országos átlagtól, mivel az ózdi és a térsé-
gi lakosság nem tud széles szolgáltató szektort eltartani.
11. TÁBLÁZAT
Vállalkozások a foglalkoztatottak száma szerint, 1998
(Number of Enterprises by Staff Categories)
X-10 főt 11-20 főt 21-50 főt 51-300 főt 300—x főt Összesen
foglalkoztató foglalkoztató foglalkoztató foglalkoztató foglalkoztató
A KSH szerint 166 14 15 13 5 213
A mintában 7 11 9 10 1 40
Forrás: KSH TSTAR.
A kérdőívekkel fölkeresett vezet ők (40 fő ) az 1993-as kohászati válság után,
többségükben 4-5 éve kerültek vezet ői pozícióba. A n ői vezetők többsége a köny-
nyűiparban dolgozik, ő k régebben töltik be a munkaadói szerepet. A kérdezett veze-
tő k között több volt a férfi: a 40 megkérdezettb ől 27 (67,5%) és 13 n ő (32,5%).
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
TÉT XV. évf. 2001 s 3-4 Az oktatás és a képzés helye a ... 119
Ami a vezetők felkészültségét illeti (saját megítélésük szerint), leginkább kapcsolat-
teremtő készséggel, gyors döntési képességgel, üzleti ismeretekkel bírnak, de csak
ezt követően rendelkeznek vállalkozói készségekkel. A vezet ők közül a legtöbben
pénzügyi és vállalkozói ismeretekre tettek szert, de piackutatási, piackeresési tech-
nikákkal kevésbé találkoztak tanulmányaik alkalmával. Ezeket inkább mindennapi
vezetői gyakorlatuk során sajátították el. Kevésbé mondják jónak konfliktuskezel ő
képességüket. Két területen mutatkozik még hiány: a számítástechnikai ismeretek
és főleg a nyelvtudás terén. A vezet ők külföldi kapcsolatai azt mutatják, hogy Óz-
don a kapcsolatok többsége nyugati irányultságú. Sajnálatos, hogy a külföldi tanu-
lás, tanulmányutak, a külföldi munkavállalás, munkatapasztalat csekély mérték ű.
A munkavállalók felkészültségét a vezet ők véleménye szerint szilárd alapismere-
tek, alapos szakmai felkészültség jellemzi (ezt jelzi az alacsony különbség a jelen-
legi és az elvárható szint között), ugyancsak jelen van az együttm űködési képesség
és hajlandóság is. Kevésbé jellemz ő az önálló munkavégzés, a problémamegoldó
képesség, s legkevésbé a nyitottság és a számítógép-használat. Az elvárt felkészült-
séghez képest a legnagyobb eltérést a kommunikációs képességek és a döntési ké-
pesség, valamint a problémamegoldó képesség terén jelezték (itt a legnagyobbak a
különbségek a jelenlegi és a szükséges, az elvárható szint között).
Ha összevetjük az ipari termel őágazatokban dolgozó és a szolgáltató ágazatban
dolgozó munkavállalók felkészültségét, kit űnik, hogy jelentős különbség van a
kettő közt (12. táblázat). A szolgáltatásban az ipari munkahelyekhez viszonyítva
jóval fontosabbak az olyan készségek, mint a kommunikációs képesség, az önálló-
ság, valamint a számítógép-használat. A szolgáltatás szektorának várható b ővülése
a térségben is megnöveli a felkészült, önálló, jó kommunikációs és problémameg-
oldó képességekkel rendelkez ő munkavállalók iránti igényt - ami az oktatás és
képzés számára már ma is komoly kihívást jelent.
12. TÁBLÁZAT
Mennyire jellemzik az alábbiak alkalmazottai többségének felkészültségét,
ill. mennyire tartják fontosnak ezeket?
(To what Extent Characterise the Following Features Your Staff's Preparation,
and what do They Think about thier Importance)
Ipari ágazat Szolgáltatás
jelen- elvárt jelen- elvárt
legi legi
Szilárd alapismeretek, magabiztos írni-olvasni tudás 4,57 4,74 4,75 4,88
Együttműködési képesség és hajlandóság 4,13 4,87 4,06 4.75
Alapos szakmai felkészültség 3,91 4,61 4,25 4,94
A munkavégzéshez szükséges számítások önálló 3,57 4,00 4,19 4,81
végzése
Problémamegoldó képesség 3,52 4,61 3,75 4,88
Kommunikációs készség 3,17 4,35 3,94 5,00
Talpraesettség, gyors döntési képesség 3,30 4,52 3,69 4,56
A tanulás és a teljesítmény fokozásának képessége 3,48 4,48 3,44 4,56
Érdeklődés az új dolgok, technikai megoldások iránt 3,22 4,13 3,63 4,44
Számítógép használatának ismerete 2,96 3,96 3,38 4,63
Forrás: 40 vállalatvezet ővel készített kérd őív adatai.
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
120 Bognár Mária — Imre Anna — Mezei István TÉT XV. évf. 2001 s 3-4
A munkahelyi továbbképzések, képzések szükségességét firtató kérdésre a 40
megkérdezettb ő l 23 cég jelezte (57,5%), hogy náluk volt az elmúlt egy-két évben
valamilyen képzés, ez a 23 cég összesen 55 képzést jelölt meg. 20 cég jelezte, hogy
legalább egy képzés volt náluk, ebb ől 17-nél kettő , 11-nél három, 5-nél négy és
3-nál öt képzés volt az elmúlt egy-két évben.
13. TÁBLÁZAT
Szükség van-e az Önök vállalatánál képzésre, továbbképzésre?
(Does your Company Need Training)
Említések
száma
Ez nem a mi dolgunk 4
Az iskolából hozott tudásuk elegend ő 7
Ez a dolgozók magánügye 7
A dolgozókat arra ösztönözzük, hogy vegyenek részt önként képzési
3
programokban
Helyi képzési program útján, saját szervezésben gondoskodunk róla 15
Helyi képzési program útján, külső oktató szervezet bevonásával 11
Anyagilag is támogatjuk a vezet ők továbbképzését 15
A dolgozók külső képzési programba történ ő beiskolázásával 12
Anyagilag is támogatjuk a dolgozók továbbképzését 23
Forrás: 40 vállalatvezet ővel készített kérd őív adatai.
A munkanélküliek képzése
A nappali rendszerű , a fiatalokat érint ő oktatás, képzés mellett a rendszerváltás
óta megerősödött a feln ő ttek képzése is. Ez azonban egy rendkívüli helyzetben
formálódott, amit a korábbi szocialista nagyüzemi gazdaság összeomlása és a foko-
zatosan kialakuló új, kapitalista piacgazdaság kifejl ődése jellemez. Ennek a kett ős
jelenségnek a következménye a megnövekedett munkanélküliség, aminek hatására
első sorban a munkanélküliek képzésére, átképzésére összpontosított a feln őttkép-
zés. A munkanélküliek képzését dönt ő en állami feladatként a munkaügyi központok
és kirendeltségeik bonyolítják le.
A rendszerváltást követ ően minden politikai erő nagy hangsúlyt fektetett a mun-
kanélküliek képzésére, hogy javítsák munkába állásuk esélyeit. Ennek érdekében
építették ki a regionális átképz ő központok rendszerét is. Úgy véljük, a rendszer
újragondolására lenne szükség, mivel az átképz ő központok első sorban a munka
világához kell, hogy csatlakozzanak, a munka világában felmerült képzések, átkép-
zések feladatait kell, hogy teljesítsék els ő sorban, és csak a fennmaradó kapacitásuk
arányában kell foglalkozniuk a munkanélküliek képzésével. Ez a helyzet már egy
kialakult, kifejlett polgári társadalmat tételez, ahol a munkaer ő folyamatosan képezi
magát, ahol a munkaadók folyamatosan áldoznak dolgozóik képzésére, mivel a
munka világában folyamatosan olyan mérték ű újítások jelennek meg, amelyek a
munkavállalók állandó tanulását teszik szükségessé, és a viszonylag kis számú
munkanélküli képzését részben a civil szervezetek, részben a piaci szervezetek,
részben a közoktatás látja el.
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
TÉT XV. évf. 2001 s 3-4 Az oktatás és a képzés helye a ... 121
A vizsgált 4 évben (1996-1999 között) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében össze-
sen 1420 munkaerő-piaci képzési tanfolyam indult, és ezeken összességében 18 601
fő vett részt 213-féle szakmában, munkakörben. A legtöbb tanfolyam — szám sze-
rint 99 — a számítógép-kezel ői szakmában indult. Gyakori volt még a keresked ő
(74 db), a gépkocsivezet ő (C és D kategóriában 73 ill. 72 db), a számítógépes szoft-
verüzemeltető (62 db), valamint a min ősített hegesztő (59 db) tanfolyam is (Udvar-
noki 2000).
A Munkaügyi Központ által ajánlott (felkínált) képzések 53,6%-ot, az érintett lét-
szám tekintetében pedig 66,4%-ot tettek ki. Szerepe azonban csökken ő tendenciájú,
mert a kilencvenes évek eleji 80-90%-kal szemben 1999-ben csupán 67%-ot tett ki
az e képzési formában résztvev ők aránya. Ezzel szemben az elfogadott (a munka-
nélküliek által szabadon választott) képzések szerepe fokozatosan er ősödött. A
vizsgált 4 éves id őszakban a résztvev ők aránya kereken 10%-kal emelkedett, és
1999-ben már 29%-ot tett ki az ilyen típusú tanfolyamokon tanulók részaránya.
1999-ben már 79%-os részarányt képviseltek azok, akik valamilyen szakképesí-
tést adó tanfolyamra jártak. Szakképzettség megszerzése esetén bizonyíthatóan
könnyebb az elhelyezkedés. A munkaviszonyban állók körében folyó képzések
szerepe egyre inkább háttérbe szorult: 1999-ben már csak 3,8%-ot tettek ki az ilyen
képzési formában résztvev ők. A szakképesítést nem adó tanfolyamok hallgatóinak
részaránya stabilan 20% körül alakult. Ebbe a körbe különböz ő gépjárművezetői
tanfolyamok, konkrét munkahelyre irányuló betanító jelleg ű tanfolyamok, valamint
az alacsony iskolai végzettség űek tanfolyamai tartoztak.
A végzettek elhelyezkedési arányát tekintve az elhelyezkedettek aránya a megyé-
ben hullámzó, az ózdi térségben kicsit kedvez őbb, a javulási tendencia egyértel-
műbb. 1999-ben a végzettek 48,7%-a tudott elhelyezkedni, míg két évvel korábban
csak 35,6%-uk.
14. TÁBLÁZAT
A tanfolyamok száma a lebonyolító szervezetek szerint
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
(Numer of Courses by the Type of Their Organiser
in Borsod-Abaúj-Zemplén County)
1996 1997 1998 1999 Összes
Átképző intézet 91 112 130 88 421
Termel ő cég 26 21 5 8 60
Okt. intézmény 47 45 31 45 168
Egyéb képző szerv 151 167 191 262 771
Összesen 315 345 357 403 1420
Forrás: MüK adatbázis 2000.
A vizsgált négy év során az 1420 tanfolyamot 198 különböz ő képző szervezet bo-
nyolította le. A 198 cég közül 111 csupán egy esetben vállalt közrem űködést, 87
volt olyan, amely több (2 és 170 közötti számú) tanfolyam lebonyolítását végezte,
egy képző szerv (az ÉRÁK) viszont egymaga 421 tanfolyam lebonyolítója volt. Az
ózdi ÉRÁK-ban a képzés hatékonyságát némileg hátráltatja, hogy nincs pedagógus
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
122 Bognár Mária — Imre Anna — Mezei István TÉT XV. évf. 2001 s 3-4
a képzők között. A különböz ő oktatásra specializálódott társaságok az indított tan-
folyamok 54,3%-át szervezték. F ő leg olyan képzési irányokban kaptak lehet őséget,
amelyek hiányoztak más képz ő szervek kínálatából (pl. különböz ő gépjárművezetői
tanfolyamok). Az oktatási intézmények részesedése — az évenkénti értékek elég
nagy ingadozása mellett — 12%-ot tett ki, a termel ő vállalatoké pedig nem egészen
4%-ot.
A különböző oktatási intézmények, iskolák értelemszer űen képzési profiljukba
tartozó, vagy ahhoz közel álló képzési irányokba tartozó tanfolyamok lebonyolítását
vállalták. A profilhoz való ragaszkodás a szakmunkásképz ő iskoláknál és a szakis-
koláknál er ősebb volt, a közép- és fels őfokú intézmények inkább vállalkoztak
egyéb tanfolyamok lebonyolítására is. Évente 45-50 tanfolyamot oktatási intézmé-
nyek szerveztek, és a beiskolázott létszámnak stabilan 15-16%-a ilyen tanfolyam-
okon tanult. Az iskolákban folyó tanfolyamokat viszonylag magas óraszám és ma-
gas tanfolyami átlaglétszám jellemezte. Részben ezzel, részben az oktatott profilok
gyakran magasabb fajlagos költségigényével magyarázható, hogy ebben a körben
több volt a viszonylag drága tanfolyam, mint más képz ő szerveknél.
A kilencvenes évek elején a növekv ő munkanélküliség támasztotta igényekre ala-
pozva jelent ő s számban jöttek létre olyan vállalkozások (kft.-k, bt.-k) amelyek okta-
tásszervezésre specializálódtak. Térnyerésük oka az volt, hogy az indítandó tanfo-
lyami profilok tekintetében az oktatási intézményekkel, termel ő vállalatokkal
szemben lényegesen nagyobb rugalmasságot mutattak — azaz a megszokott OSZJ
tanfolyamok helyett új, eddig nem oktatott szakirányokban is bátran vállalkoztak
tanfolyamok lebonyolítására. Mivel zömében alacsony költségigény ű tanfolyamo-
kat szerveztek, a tanfolyami díjak tekintetében is versenyképesnek mutatkoztak.
Ezért részarányuk mindvégig magas volt: az indított tanfolyamok 54%-a, a beisko-
lázott létszámnak pedig 49%-a tartozott ebbe a körbe.
Az átképző központ (Észak-magyarországi Regionális Munkaer őfejleszt ő- és Át-
képző Központ — ÉRÁK) kezdetekt ő l (1991) fogva azt törekedett bebizonyítani,
hogy az általa lebonyolított tanfolyamok színvonala — köszönhet ően a korszerű,
rugalmas képzési tematikának, a kiemelked ő technikai felszereltségnek és a jól
felkészült személyi állománynak — jobb, mint a legtöbb más képz ő szervezeté. Tan-
folyami kínálatát a képzési irányok és szintek változatos skálája jellemezte. Az
ÉRÁK mind a tanfolyamszám, mind az érintett létszám tekintetében 30% körüli
részarányt képvisel.
A tanfolyamok hossza négy év átlagában 5 és fél hónaposnak mondható. Egy-egy
ilyen tanfolyam napi tanítási óraszükséglete átlagosan 3 és fél óra volt. A tanfo-
lyamok fajlagos költsége nagyon szórt, mert vannak végzettséget, szakmát nem adó
és vannak szakmát adó, tehát drágább tanfolyamok is. Három teljes évr ől van pon-
tos adatunk, ami tehát a széls őségesen különböző tanfolyami költségek átlagát mu-
tatja (15. táblázat). (Mivel itt piaci képzésrő l van szó, emiatt intézményeik fenntar-
tását más bevételek is segítik, például az átképz ő központ /ÉRÁK/ esetében a köz-
vetlen felettes szerv ad még hozzájárulást, vagy oktatási intézmények esetében a
fenntartó. Emiatt az egy tanulóra jutó oktatási kiadásokat és az egy tanfolyamra,
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
TÉT XV. évf. 2001 s 3-4 Az oktatás és a képzés helye a ... 123
illetve egy résztvev őre jutó kiadásokat közvetlenül nehéz összehasonlítani.) Az
összehasonlítás nehézségei ellenére, ha tekintetbe vesszük, hogy a közoktatásban 12
hónapos költségekr ől van szó, és átlagosan napi 6 óráról, nem járunk messze az
igazságtól, ha hipotetikusan feltételezzük, hogy a közoktatás olcsóbb oktatási for-
ma. Emiatt állíthatjuk, hogy minden olyan képzést, ami az alapoktatásba és a szak-
képzésbe beletartozik, a közoktatási rendszer bázisán is meg lehetne szervezni, de
ezek az intézmények nem rendelkeznek megfelel ő piaci tapasztalatokkal, emiatt a
képzések piaci versenyében rendre alul maradnak.
15. TÁBLÁZAT
Egy tanfolyam átlagos költsége (Ft/db)
(The Average Cost of an Course)
A MüK által szervezett képzések esetén Közoktatás kiadása
Egy tanfolyam átlagos Egy résztvev őre jutó tanfo- Egy tanulóra jutó ki-
költsége (Ft/db) lyami költség (Ft/fő) adás (Ft/fő)
Ózd Ózdi körzet
1996 2 013 069 140 696
1997 1 616 724 119 744
1998 1 919 284 152 974
1999 104 278 136 645
Átlag 1 849 692 137 804
Forrás: MüK adatbázis (2000) és az önkormányzati beszámolók alapján saját számítás.
Összegzés
Egy hátrányos helyzetű térség számára igen fontos az emberi er őforrások átgon-
dolt, rendszerbe foglalt fejlesztése. Ezt a tevékenységet ki kell terjeszteni az alapo-
zó oktatásra, mert hosszabb távon ez tesz lehet ővé megalapozott, átfogó fejlesztése-
ket, s hatással lehet a társadalmi környezet, a társadalmi kohézió alakítására is. Ez
azonban nemcsak az átgondolt, m űködőképes koncepción múlik, megvalósítása
fokozott együttműködést igényel az oktatási-képzési szféra szerepl őitől s az oktatási
és területfejlesztési terület szakembereit ől.
A humánerőforrás-fejlesztés szempontjából tekintve az ózdi kistérség rendelkezik
azokkal az (oktatási, munkaadói, szolgáltatói, önkormányzati stb.) intézményekkel
és szervezeti formákkal (közoktatási feladatellátási társulás, Ózd és Térsége Mun-
kaadók Szakmai Szolgáltató és Érdekvédelmi Egyesülése, munkaügyi központ,
kistérségi fejleszt ő iroda, civil szervezetek), amelyek alkalmassá tennék összehan-
golt fejlesztési stratégia megvalósítására, akár az Európai Szociális Alap (ESF)
céljait segítő programok végrehajtására. Ehhez azonban a meglév ő szervezetek,
ágazatok összefogására lenne szükség. Az ír példa alapján vizsgált területek mind-
egyikében további el őrehaladás valósítható meg, ha az oktatás és a munkapiac sze-
replői között szorosabb együttm űködés alakul ki, s ha a munkaer őpiac szerepl ői
egymással is szorosabb együttműködést alakítanának ki. A munkaadók bevonása a
képzési programokba segíthetné a képzés min őségének javítását, azaz a gazdasági
változásokhoz való alkalmazkodást is.
Bognár Mária - Imre Anna - Mezei István: Az oktatás és a képzés helye a területfejlesztésben.
Mintaterület: az Ózd-putnoki kistérség.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 3–4. 105–124. p.
124 Bognár Mária — Imre Anna — Mezei István TÉT XV. évf. 2001 s 3 4 -
Jegyzetek
A kutatást támogatta az Oktatási Minisztérium. Témavezetö: Bognár Mária, Országos Közoktatási
Intézet, Budapest.
2
Az Európai Szociális Alap elnevezés a magyar fordítás hibájából megtéveszt ő, mert ide a legkevésbé
tartoznak a mi szóhasználatunkban szociális témájú támogatások, hanem kifejezetten társadalmi fel-
adatokat kell értenünk alatta.
3
Az Önkormányzatok pénzügyeiben Sándor Katalin (Miskolc — TÁH) segített eligazodni.
Irodalom
Halász G. (1998) A strukturális alapok felhasználása az oktatás fejlesztésére. Írországi tapasztalatok.
OKI, Budapest. Kézirat.
Udvarnoki M. (2000) A munkaer őpiaci képzések 1996 1999 közötti tapasztalatai Borsod Abaúj Zemplén
- - -
megyében. Miskolc. Kézirat.
THE ROLE OF EDUCATION AND TRAINING IN REGIONAL
DEVELOPMENT — THE CASE STUDY OF ÓZD—PUTNOK
SMALL REGION
MÁRIA BOGNÁR — ANNA IMRE — ISTVÁN MEZEI
The study presents the necessity and importance of human resource development in the
case study of Ózd—Putnok small region, as a crisis region. The carefully thought-out and
systematised development of human resources is very important for a ]agging behind region.
The study emphasises that the examined small region has the institutions and organisational
forms, which could make the region suitable for the implementation of a synthesised
development strategy. However, to realise this development a closer co-operation between
the actors of education-training and labour market is needed.