Tér és Társadalom 15. évf. 2001/2. 183-200. p.
Tér és Társadalom XV. évf. 2001 s 2: 183-200
A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐ KE SZEREPE A KÖZÉP-
DUNÁNTÚL ÁTALAKULÓ GAZDASÁGÁBAN
(The Role of Foreign Capital in the Transforming
Economy of Central Transdanubia)
BARÁTH GABRIELLA — MOLNÁR BALÁZS —
SZÉPVÖLGYI ÁKOS
Kulcsszavak:
m űködőtőke gazdasági szerkezetváltás Székesfehérvár Tatabánya
A tanulmány a külföldi m űködőtőke befektetések nemzetközi és hazai trendjeinek áttekintésével, az új
trendek regionális dimenzióinak bemutatásával értelmezi az új gazdasági szerepl ők telephely-
választási stratégiáit, a Közép-dunántúli térségbe települt multinacionális vállalatok jövőbeni terveit,
és két városi mintaterület, Székesfehérvár és Tatabánya példáján összegzi a különböz ő adottságú
területek eltérő fejlődési pályáinak sajátosságait.
Napjainkban a hazai szakirodalom egyik sokat vitatott kérdése a gazdasági
szerkezet átalakulásának problematikája, azon tényez ők összessége, amelyek
szerepet játszottak és játszanak ebben a folyamatban.
A nyolcvanas évek végén kibontakozó, majd a kilencvenes évek elején elmélyül ő
gazdasági, politikai, társadalmi válság az egész kelet-közép-európai térség
fejlő désére rányomta bélyegét. A tulajdonviszonyok átalakulását befolyásoló
külföldi tőkebefektetések egyre nagyobb szerepet játszottak a gazdaság
átstrukturálódásában, mind Közép-Európa, mind hazánk viszonylatában.
A tanulmány a külföldi működőtő ke befektetések nemzetközi és hazai trendjeinek
áttekintésével, az új trendek regionális dimenzióinak bemutatásával értelmezi az új
gazdasági szerepl ők telephely-választási stratégiáit, a térségbe települt multi-
nacionális vállalatok jövő beni terveit, és két városi mintaterület, Székesfehérvár és
Tatabánya példáján összegzi a különböz ő adottságú területek eltér ő fejlődési
pályáinak sajátosságait.
A tanulmány elkészítéséhez a vonatkozó szakirodalom feldolgozása, valamint a
térségben végzett kutatások eredményei szolgáltak alapul.
A m űködőtőke kihelyezés nemzetközi jellegzetességei
A gazdaság, elsősorban az ipari termelés nemzetköziesedése már a 19. században
megindult, de ekkor döntően a gyarmati rendszerhez kapcsolódott. Az európai
gyarmatosító államok, els ősorban Anglia, Franciaország és Németország jelent ős
tőkét helyezett ki gyarmati területeire. A befektetések célterületei Afrika és Ázsia
voltak, céljuk els ősorban a növekv ő ipari termelés nyersanyag-szükségleteinek
kielégítése. A gyarmatok megszű nésével az 1970-es évek elején a nemzetközi
működőtőke-kihelyezés folyamata újra feler ősödött. Ez els ősorban az alacsony
Baráth Gabriella – Molnár Balázs – Szépvölgyi Ákos:
A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 183–200. p.
184 Baráth — Molnár — Szépvölgyi TÉT XV. évf. 2001 s2
bérű, fejlődő országokat érintette. A kitelepített vállalatok munkaer ő- és
energiaigényes, környezetszennyez ő termelést folytattak. Ekkor vált általánossá a
nemzetközi bedolgozás, a külföldi összeszerelés, az iparágakon belüli nemzetközi
munkamegosztás. A tőkeerő s nagyvállalatok határokon túli terjeszkedését a
hetvenes évek elején tehát els ő sorban a hazainál olcsóbb munkaer ő és az
alacsonyabb járulékos költségek — távközlés, szállítás, olcsó energia — vezérelték,
ezeknek a feltételeknek akkoriban a fejl ődő országok feleltek meg leginkább.
A folyamat további er ő södésének azonban gátat szabtak a fejl ődő országok
adósságproblémái, az instabil politikai háttér, a t ő kebefektetések szigorítása és a
megemelkedett munkaer ő költségek. Ezzel egyid ő ben viszont enyhültek a
nemzetközi pénzpiaci el ő írások, beindultak a privatizációs programok, ami a
transznacionális cégek újabb, gyors — térben a korábbitól eltér ő — terjeszkedését
tette lehető vé, de már piacszerzési szándékkal.
A növekvő befektetések miatt az 1990-es évek közepére az államok termelését és
fogyasztását legközvetlenebb módon a transznacionális vállalatok kapcsolják össze.
Jellemző rájuk, hogy a nemzetközi t ő keáramlás meghatározó szervezetei,
nemzetközi termelést és értékesítést folytatnak, a technikai fejl ődés mozgatói és a
nemzetközi pénzügyi mozgások f ő lebonyolítói.
A transznacionális vállalatok megjelenésével a kialakuló gazdasági
együttműködések nem korlátozódnak nemzetgazdasági szintre, hanem a nemzetközi
rendszert is befolyásoló, államok közötti együttm űködést is növelik. Az
együttmű ködések hatására kölcsönös függ ő ség alakul ki. A kölcsönös — államok
közötti — függ őség erő södése több szinten valósulhat meg, így vannak példák
elszigetelt kölcsönhatásokra, amelyek az államok viszonyát, termelési és
fogyasztási szokásait alig befolyásolják, intenzív kölcsönhatásokra, amelyek tartós,
sokrétű kapcsolatot feltételeznek, illetve a gazdasági kapcsolatokon túlmutató, sok
esetben politikai interdependenciára is (Simai 2000).
1998-ban a világ összes országába irányuló közvetlen külföldi t őke (FDI —
Foreign Direct Investment) állomány 4088,1 milliárd USD volt (World Investment
Report 1999), míg ez az érték 1980-ban még nem haladta meg a 650 milliárd USD-t.
A közvetlen külföldi t őke állomány mértékének növekedését mutatja az I. ábra.
Az 1998-ban regisztrált értékb ő l 1,8% (83 milliárd USD) érkezett a kelet-közép-
európai országokba, ami az összes volumenhez képest — abszolút értékben — igen
alacsonynak tekinthet ő . Ezzel szemben a fejl ődő országok (els ősorban Latin-
Amerika és DK-Ázsia) részesedése meghaladta a 25%-ot. Lényeges azonban, hogy
míg a világon az összes FDI állomány 1990-98 között mintegy 230%-kal n őtt,
addig ez a mutató Kelet-Közép-Európában 2800%-os volt. A volt szocialista
blokkon belül 1998-ban Magyarország — Lengyelország után — a második
legnagyobb FDI fogadó volt (az összes t ő ke 18,8%-ával), ez a részesedés azonban
csökkenő tendenciát mutat (1995: 27,5%). Az egy f ő re jutó befektetésekben viszont
Magyarország áll az els ő helyen.
Baráth Gabriella – Molnár Balázs – Szépvölgyi Ákos:
A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 183–200. p.
TÉT XV. évf. 2001 s2 A külföldi m űködőtőke szerepe ... 185
1. ÁBRA
A közvetlen külföldi t őkebefektetések volumenének növekedése (1980=100)
(Increase of Foreign Direct Investments)
Forrás: World Investment Report 1999.
A m űködőtőke szerepe Kelet-Közép-Európában
A kelet-közép-európai államok a nyolcvanas évek végén jelent ős politikai és
ennek következtében gazdasági változásokon mentek keresztül. A tervgazdaság
piacgazdasággá történ ő átalakulása, a KGST megsz űnése, a politikai enyhülés, a
fejlett országok felé történ ő nyitás, a korábbi felvev őpiacok megváltozása és a
megújuló törvényi szabályozás eredményeképpen a közvetlen külföldi
tőkebefektetések célterületévé — potenciális telephellyé — váltak. Az elmúlt tíz év
tapasztalatai alapján megállapítható, hogy ez a t őke-beáramlás alapvet ően
meghatározta a fogadó országok gazdasági szerkezetét és fejl ődésük mértékét (Árva
1995).
Az érintett országok korábbi gazdasági teljesít őképességük, gazdasági
bezárkózottságuk mértéke és a rendszerváltás ütemének különbségei alapján eltér ő
intenzitással vonzották a közvetlen külföldi befektetéseket (1. táblázat).
A tőke beáramlása a nemzetközi trendeknek megfelel ően kezdődött meg. Ezeket
figyelembe véve Csehország, Lengyelország és Magyarország t őkevonzási
képessége bizonyult a legnagyobbnak. Ezekben az országokban a megindult
befektetési hullám ma is tart, ennek f ő oka, hogy ezen államokban az átalakulás
folyamata töretlen. Szintén lényeges, hogy az Európai Unióhoz els ő körben
csatlakozó országok még vonzóbbá válhatnak a közvetlen külföldi t őkebefektetések
számára, mivel gazdaságirányításuk és szabályozásuk hasonul a nyugat-európai
országokéhoz. Mindezek ellenére a térség aránya a világ közvetlen külföldi
tőkebefektetés-állományában még mindig alacsony.
Baráth Gabriella – Molnár Balázs – Szépvölgyi Ákos:
A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 183–200. p.
186 Baráth - Molnár - Szépvölgyi TÉT XV. évf. 2001 s2
1. TÁBLÁZAT
A közvetlen külföldi t őkebefektetések megoszlása Kelet-Közép-Európa országaiban (%)
(Distribution of Foreign Direct Investment in Central and Eastern Europe)
1990 1995 1998 1999
Albánia n.a. 0,6 0,5 0,4
Belorúszia n.a. 0,1 0,6 0,7
Bulgária 0,1 0,9 1,8 2,2
Csehország 45,5 20,2 17,1 15,8
Észtország n.a. 2,0 2,2 2,4
Lettország n.a. 1,7 1,9 1,8
Litvánia 3,2 1,0 1,9 2,0
Lengyelország 3,6 21,6 26,7 29,2
Magyarország 19,0 27,5 18,8 18,6
Moldova n.a. 0,3 0,3 0,3
Románia 25,6 3,2 5,2 5,3
Oroszország n.a. 15,0 16,8 16,1
Szlovákia 2,9 3,4 3,0 2,0
Ukrajna n.a. 2,5 3,3 3,2
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0
Forrás: World Investment Report 1999.
A térségbe érkez ő közvetlen külföldi tő kebefektetések a kilencvenes évek elejét ől
az olcsó munkaerő re alapultak, - a nemzetközi trendeknek megfelel ően - azonban
az elmúlt tíz évben az olcsó munkaer ő érezhető en szerepét vesztette, az ezen
alapuló beruházások ma már elkerülik ezeket az országokat. A bérmunkára
alapozott befektetések technikai igénytelenségükkel egyre kevésbé vonzóak a
fogadó országok számára. Annál inkább lényeges, hogy a viszonylag magas
képzettségű munkaerő versenyel őnyt teremtő képessége tegye fontossá a térséget a
közvetlen külföldi tő kebefektetések számára. A trendek alapján az látszik, hogy a
transznacionális vállalatok t ő ke-kihelyezési politikája az elmúlt évtizedben
jelentő sen megváltozott, Kelet-Közép-Európában is kiemelt szerepet kapott a
piacszerzés lehet ősége, az infrastrukturális fejlettség, a finomodó jogi szabályozás,
a hosszú távú versenyképességet biztosító politikai és gazdasági stabilitás és az
újonnan kialakuló támogatási rendszerek.
Változnak a térségben a közvetlen külföldi t őkebefektetések lokalizációs
szempontjai is. A kivitelezésben továbbra is lényegesek - a kilencvenes évek elején
térségünket jellemz ő olcsó munkaerő mellett - a természeti er őforrások, a piaci
növekedés és kilátások, a támogatások nagysága, valamint a munkaer ő-piaci
lehető ségek alakulása. Egyre nyilvánvalóbb azonban az is, hogy a helyi
tényezőkben elő retörnek az úgynevezett teremtett eszközök, olyan tényez ők,
amelyeket a magasan képzett munkaer ő állít elő technikai és technológiai ismeretei
nyomán, csaknem függetlenül a korábbi, hagyományos beruházási tényez őktől.
A fentiekből kiderült, hogy a transznacionális vállaltok gazdasági súlyuknál
fogva komoly befolyást gyakorolnak a térség gazdaságpolitikájára, de társadalmi
változásokat is indukálnak. Az állam, illetve az állami szerepl ők súlya az utóbbi tíz
Baráth Gabriella – Molnár Balázs – Szépvölgyi Ákos:
A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 183–200. p.
TÉT XV. évf. 2001 s2 A külföldi m űködőtőke szerepe ... 187
évben (a helyi társadalmi és gazdasági viszonyok alakításában) jelent ősen
visszaszorult. Ez sok tekintetben pozitív folyamat, de vannak negatívumai is.
Pozitív, mert a rövid távú gazdasági fejl ődést szolgálja. Ugyanakkor bizonyos
alapfeladatok ellátásában nem csökkenhet az állami szerep, mert az hosszú távon
gátolni fogja a fejlődést. Ilyen alapfeladatok az oktatás, mivel a piac az oktatási
feladatokat csak korlátozottan képes ellátni, nem nélkülözhet ő a központi
támogatás. A másik ilyen tényez ő a kultúra, ezen belül is a nemzeti kultúra, amely
szintén hosszú távú gazdasági növekedési tényez ő. Ez a kettő azért nagyon fontos,
mert a nemzetközi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az oktatási és
kulturális beruházások sokkal nagyobbat lendíthetnek egy térség fejl ődésén, mint a
fizikai tőkébe történő beruházások. További három, nem elhanyagolható állami
beavatkozási terület emelhet ő ki, ezek az infrastruktúra fejlesztése, az
állampolgárok biztonsága és a közegészségügy.
A külföldi m űködőtőke megjelenése Magyarországon
A hazánkba érkező beruházások az 1989-ben elfogadott Társasági törvény és az
1988-ban elfogadott Külföldi Befektetésekre vonatkozó törvény (1988/XXIV. tv.)
megszületése után indultak meg.
A kilencvenes évek elejétől Magyarországon az említett szabályozók alapján a
tulajdonosi struktúra megváltozott. Ez három — egyidej ű — folyamat, a privatizáció,
a zöldmezős beruházások és az új vállalkozások alakulásának eredménye (Findrik-
Szilárd 2000). Az utolsó jelent ős része a korábban cs ődbe jutott állami vállalatok
eszközeinek felvásárlásával alapozta meg t őkéjét. A privatizációról elmondható,
hogy az állam összes vagyonának mindössze 20%-át tette ki. A privatizáció mellett
a tulajdonosi struktúra átalakulásában a zöldmez ős beruházások szerepe kiemelt,
ezeken keresztül másfélszer akkora t őke érkezett, mint a privatizáció kapcsán.
Ennek több mint fele hat nagy befektet őhöz köthető (GM, Suzuki, Audi, IBM,
Ford, Guardin Glass). Ágazati bontásban jellemz ő, hogy messze kiugró a gépipar
részaránya (az Összes beruházás mintegy 2/3-a), ebben is a legjelent ősebb a
gépkocsi-gyártás és az elektronikai alkatrészek gyártása. A külföldi t őkével működő
vállalatok a húzó ágazatokat preferálják, ezért a magyarországi gazdaság ágazati
struktúrája megközelítette a modern piacgazdaságokét. A transznacionális
vállalatok — éppen a korábban említett tényez ők miatt — mára komoly szerepet
vállalnak a fogadó ország gazdaságpolitikájának alakításában, ennek megfelel ően
Magyarország termelési kapacitásait is egyre nagyobb mértékben a fejlett országok
társaságai ellen őrzik. Fontos azonban, hogy ez a világméret ű folyamatban nem túl
jelentős, lényegesen elmarad Latin-Amerika vagy Ázsia integrálásához képest
(Diczházi 1999a).
A hazai rendszerváltás, a külkereskedelem liberalizálásának els ő időszakában
Magyarország gazdasági és társadalmi mutatói romlottak. A válság mélypontját
1992-ben érte el, ekkor a KGST összeomlása és a hazai kereslet drasztikus
csökkenése miatt az ország gazdasági teljesítménye, a foglalkoztatási mutatók és a
Baráth Gabriella – Molnár Balázs – Szépvölgyi Ákos:
A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 183–200. p.
188 Baráth — Molnár — Szépvölgyi TÉT XV. évf. 2001 s2
jövedelemmutatók is mélypontra kerültek. Az ezt követ ő két évben megindult
növekedés volumenében jelent ős volt, de a külkereskedelmi és fizetési-mérleg
egyensúly felborulásával járt, amit a külföldi t őke befektetések sem tudtak feloldani
(Hamar 1999). Az 1995-t ől — a gazdasági stabilizáció következtében — meginduló
exportorientált fejlődés azonban már a külföldi befektetések ugrásszer ű növeke-
désével járt, amely az azóta eltelt öt évben egyenletes t őkebeáramlást, a gazdaság
hosszú távú stabilizálását eredményezte (2. ábra).
2. ÁBRA
Külföldi m űködőtőke befektetések Magyarországon (millió USD)
(Foreign Direct Investment in Hungary)
5000
4500
4000 ,.
3500
3000
2500
2000 -,;„..:...._
q!•••••••
aii. ,
1500
1000 -
500 -
y
~
i^I
0
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
Forrás: KSH 2000.
A beruházások országon belül területileg differenciált, de összességében gyors
növekedése több tényez őnek köszönhető en indult meg. Ezek közül lényeges a
befektetésekhez szükséges szabályozási háttér mellett a megfelel ő infrastrukturális
háttér megteremtése, valamint a nagyon lényeges fogadókészség (Meskó 2000).
A magyarországi befektetéseknek két f ő oka a piacszerzés lehetősége (elsősorban
volt szovjet piacok) és az a globális trend, miszerint a közvetlen külföldi
tőkebefektetések gyorsuló b ővülése mögött egyre inkább a határokon átnyúló
összeolvadások és felvásárlások figyelhető k meg. Érdemes kiemelni, hogy a
transznacionális vállalatok fokozódó mértékben vonulnak ki a nem alapvet ően
fontos tevékenységekb ő l, s ezeket kihelyezik más régiókba, országokba. Ezzel
egyidej ű leg stratégiai erejüket a számukra lényeges és fontos tevékenységekre
összpontosítják, hogy itt felvásárlásokkal és összeolvadásokkal megtartsák,
növeljék versenyel ő nyüket. Ennek eredményeképpen Magyarországon is megjelent
a legnagyobb (a tőke 15%-át és a foglalkoztatottak 20%-át adó) 100
transznacionális vállalat nagy része. Ilyenek többek között a GE, a Ford, az IBM, a
Nestlé, a Hoechst, az ABB és az Unilever.
Baráth Gabriella – Molnár Balázs – Szépvölgyi Ákos:
A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 183–200. p.
TÉT XV. évf. 2001 s2 A külföldi m űködőtőke szerepe ... 189
A globalizációt meghatározó tényez ők hatására a közvetlen külföldi
tőkebefektetések módszerei, eszközei is változnak. A technikai modernizáció és az
újítások szerepe egyre fontosabb a versenyképesség megszerzése, illetve megtartása
szempontjából. A liberalizáció és privatizáció továbbra is lényeges motívum, de a
technikai fejlődés szerepe hazánkban is egyre fontosabb a cégek
versenyhelyzetének fokozásában.
A külföldi m űködőtőke szerepe Közép-Dunántúl átalakuló
gazdaságában
Az országban lezajló változásokkal, a politikai, gazdasági átalakulási folyamattal
párhuzamosan az 1990-es évek elején Közép-Dunántúl térségében is kezdtek
kibontakozni a gazdasági és társadalmi válság jelei. Az évtized elején bekövetkez ő
és elmélyülő válságból a régió sikeresen kilábalt az évtized során, és mára hazánk
egyik legdinamikusabban fejl ődő térségévé vált. A gazdasági és társadalmi
mélypontról való elmozdulást segítette a régió kedvez ő adottságainak felismerése
és kihasználása, valamint a régió nemzetközi szerepének növekedése. A tudatos
tervezési és fejlesztési folyamatok eredményeként Közép-Dunántúl területe a
külföldi működőtőke befektetések célpontjává vált. Ebben a folyamatban
kulcsszerepe volt a régió kedvez ő földrajzi fekvésének. A közép-európai térségben
kirajzolódó erővonalak, fejlődési pályák a régióban keresztezik egymást. Az egyik,
az európai magtérséghez kapcsolódó fejl ődési zóna, a dél-bajor innovációs
tengelyre fűződő, Prága, Bécs—Pozsony—Gy őr térség, a másik pedig a mediterrán
övezethez kapcsolódó fejl ődési irány. A kirajzolódni látszó er őcentrumok hosszú
távon befolyásolhatják a régió fejl ődését. A kedvező földrajzi fekvést mutatja a
Helsinki folyosók elhelyezkedése is, melyek közül három (IV., V., VII.) keresztül
halad Közép-Dunántúl területén, kialakítva, er ősítve a régió tranzit szerepét
Nyugat-Európa és Délkelet-Európa között. Közép-Dunántúl országon belüli
elhelyezkedésé is kedvez ő, hiszen a két gazdaságilag legdinamikusabban fejl ődő
térség, Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország szomszédságában található.
A tőkebefektetők letelepedésében meghatározó tényez ő volt továbbá az egyes
térségek „starthelyzete" (Nemes Nagy 2001, 29), vagyis a kilencvenes évek fej ődési
folyamatait vizsgálva az évtized elején meghatározó társadalmi-gazdasági
fejlettség, a helyi tradíciók, egyedi adottságok szerepe, a bels ő és külső fejlesztési
források aránya, a helyi aktivitás differenciáltsága és hatékonysága (Nemes Nagy
2001, 31). A fejlett infrastruktúra, a tömegkommunikációs hálózatok megléte, a
szakképzett és olcsó munkaer ő, a meglévő munkakultúra, a közép- és fels őfokú
oktatási bázis (Baráth—Molnár—Szépvölgyi 2001) mellett nem elhanyagolható
szempont az adott térség önkormányzati vezetésének hozzáállása, a tudatos
városmarketing kialakítása, a válságkezelési technikák kidolgozása, az adaptációs
készség és az innováció fogadásának feltételei. A régió egyes területein a felsorolt
tényezők különböző mértékben és súllyal vannak jelen.
A külföldi érdekeltség ű vállalkozásokat, a külföldi t őke jelenlétét vizsgálva
megállapíthatjuk, hogy 1999-ben az országban összesen mintegy 25 000 külföldi
Baráth Gabriella – Molnár Balázs – Szépvölgyi Ákos:
A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 183–200. p.
190 Baráth — Molnár — Szépvölgyi TÉT XV. évf. 2001 s2
érdekeltség ű vállalat mű ködött, 3000 milliárd forint jegyzett t őkével, melynek 85%-
a volt tisztán külföldi tulajdon. A Közép-dunántúli régióban található külföldi
érdekeltségű vállalkozások száma valamivel több mint 1600, a jegyzett t őke értéke
pedig több mint 200 milliárd forint. A 87%-os külföldi tulajdon Közép-Dunántúl
esetében meghaladja az országos átlagot. A régió megyéit tekintve a külföldi t őke
nem azonos mértékben van jelen. A külföldi érdekeltség ű vállalkozások száma
Veszprém megyében a legmagasabb, itt található a régióban m űködő szervezetek
közel fele, jegyzett t őkéjük azonban mindössze 20%-a a régió egészének. Fejér
megyében realizálódik a régió külföldi m űködőtő ke befektetésének 50%-a, azaz
több mint 100 milliárd forint, aminek közel 90%-a van külföldi tulajdonban. Ennél
magasabb arányú külföldi részesedés jellemzi Komárom-Esztergom megyét közel
100%-os értékkel. A befektetések nagysága jellemezhet ő az egy vállalkozásra jutó
tő keimport értékével, amely a régió esetében megegyezik az országos átlaggal.
A Közép-dunántúli régióban található az országban m űködő külföldi érdekeltségű
vállalkozások 6,5%-a a jegyzett t őke szintén 6,5%-os értékével. Kedvez őbb a
helyzet a vidék és az ország viszonylatában, ekkor ugyanis a szervezetek 13, a
jegyzett tő ke 15%-a található a régióban, amely értékekkel el őkelő helyen áll a
régiók rangsorában. A Közép-Dunántúlon az utóbbi években csökkent a külföldi
érdekeltségű vállalkozások száma, a jegyzett t ő ke értéke azonban folyamatosan
emelkedik. Ez azt mutatja, hogy a nagyobb t őkeérdekeltségű vállalatok száma
emelkedik. Szintén emelkedett az egy vállalkozásra jutó t őkebefektetések nagysága.
Az egy vállalkozásra jutó jegyzett t őke értéke a régió egészét tekintve 120 000
millió forint, melybő l a külföldi részesedés meghaladja a 80%-ot. A régió megyéit
tekintve Fejér megye vezet az egy vállalkozásra jutó jegyzett t őkét illetően 235
millió forint értékkel, mellyel országos viszonylatban is el őkelő helyen áll. Jelentős
eltérések mutathatók ki a külföldi t őke jelenlétét illet ő en a régió egyes területein. A
vállalkozások számát tekintve a székesfehérvári és tatabányai kistérség együttes
súlya mintegy 25%. A külföldi tő ke jelenléte pedig e két kistérség esetében 42%-a a
régió egészének (2. táblázat).
2. TÁBLÁZAT
A Közép-dunántúli régió legtöbb külföldi érdekeltség ű vállalkozással és legnagyobb
tőkével bíró öt kistérsége, 1998
(The Five Small Regions of Central Transdanubia with the Largest Number of
Foreign Owned Companies and the Highest Foreign Capital)
Kistérség Vállalkozás Vállalkozás Külföldi tőke Külföldi tőke
száma (db) aránya a régióban millió forint aránya a régióban
(%) (%)
Székesfehérvári 253 13,9 56 981 35,7
Tatabányai 199 11,0 26 943 16,9
Tapolcai 197 10,8 16 423 10,3
Veszprémi 181 10,0 13 095 8,2
Balatonfüredi 133 7,3 9 962 6,2
Összesen 963 53,0 123 404 77,3
Forrás: KSH Kistérségek 2000.
Baráth Gabriella – Molnár Balázs – Szépvölgyi Ákos:
A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 183–200. p.
TÉT XV. évf. 2001 III 2 A külföldi m űködőtőke szerepe ... 191
A külföldi érdekeltségű vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlását vizsgálva
megállapítható, hogy a gazdasági szervezetek számát és a t őkebefektetések
nagyságát tekintve is az ipari szektor, azon belül a gépgyártás és az elektronika a
legjelentősebb. Az ipari szektor súlyát az egy lakosra jutó ipari termelés is mutatja,
amely a második legnagyobb az országban, elérve az országos átlag kétszeresét. A
régió megyéit tekintve Fejér és Komárom-Esztergom megyében az évtized során az
ipari termelés jelent ősen emelkedett (Fejér megyében az 1992. évihez képest
négyszeresére n őtt), Veszprém megye ipari termelése az évtized elején jellemz ő
értékek 60%-át állítja el ő.
A m űködőtőke hatása Székesfehérvár és Tatabánya gazdasági
szerkezetváltási folyamataira
A kilencvenes évek elejét ől a Közép-dunántúli régióba áramlott m űködőtőke
jelentős része két városba, elsősorban Székesfehérvárra, valamint Tatabányára
került az ide telepedett transznacionális vállalatok beruházásai révén (ennek értéke
a két városban együttesen meghaladja a 170 milliárd forintot). A két város gyors
gazdasági és ett ől elmaradó infrastrukturális és társadalmi fejl ődésének példája
hűen tükrözi a differenciált települési és területi gazdasági-társadalmi
szerkezetváltás folyamatát a régióban és az ország egészét tekintve is. Mindezt a
gazdasági szférában gyors, de másutt vontatottan haladó változást egyértelm űen a
külföldi tőke beáramlása indukálta. A két város rendszerváltozás körüli kiindulási
gazdasági-társadalmi helyzete nagyobb részben eltért egymástól. Gazdasági sikerük
kulcsa viszont annyiban közös, hogy mindkét település ezekhez az eltérésekhez
később messzemenően hozzáigazította különböz ő fejlesztési elképzeléseit.
Székesfehérvár hagyományos, hosszú történelmi és társadalmi fejl ődést járt be,
ezek után érte el a települést és környékét az 1980-as évek végét ől kiteljesedő
gazdasági-társadalmi és környezeti válság, míg Tatabánya el ődtelepülései extenzív
fejlesztésű iparosítás, egyoldalú fejl ődés révén kapcsolódtak egybe'. A kilencvenes
évek elején még úgy látszott, hogy az új városokban majd lassabban zajlanak le az
átalakulási folyamatok, mint a hagyományos módon fejl ődött városokban. Az
utóbbiak adaptációs készségét ugyanis a köztudat jóval er őteljesebbnek gondolta
szélesebb társadalmi rétegeik és diverzifikáltabb gazdaságuk, nyitottabb termelési
és kereskedelmi tradícióik miatt. Viszont nehezebben orvosolhatónak hittük az egy-
egy iparágtól és a központi redisztribúciótól is jobban függ ő, esetlegesen
egyoldalúan képzett és sz űkebb keresztmetszet ű társadalmi rétegekkel jellemezhet ő
új városok — mint pl. Tatabánya — hirtelen kialakult társadalmi-gazdasági
problémáit.
A piacvesztés következtében, az átalakítások során, illetve a gazdaságtalan
működés következtében cs ődbe jutott, vagy jelentősen visszaesett termelés ű állami
vállalatok lettek a leépülési folyamatok mozgatórugói mindkét településen. Ennek
mértéke azonban jelent ősen eltért az adott vállalatok m űködőképessége,
privatizációja és átalakulási lehet őségeinek függvényében. Ez jobban kedvezett a
Baráth Gabriella – Molnár Balázs – Szépvölgyi Ákos:
A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 183–200. p.
192 Baráth — Molnár — Szépvölgyi TÉT XV. évf. 2001 s2
székesfehérvári cégeknek, a város és környéke népességének, mivel meghatározó
cégei ma is, és folyamatosan fennálltak, esetenként prosperáltak is (pl. Alcoa-
Köfém, Videoton, Ikarus). Ez a helyzet a beszállítói pozícióra áhítozó Fejér megyei
kis- és középvállalkozói szektornak is kedvez ő volt, mivel a korábbi magyar
nagyvállalati struktúrából fennmaradt végső összeszerel ő vállatok részben
megerősödve, részben kisebb-nagyobb nehézségekkel küzdve, de folyamatosan jelen
voltak Székesfehérváron. Ezek általában szerényebb követelményeket támasztanak
saját beszállítóikkal szemben, megteremtve az ugródeszkát a kés őbbi „mélyvízhez",
hiszen maguk is ebbő l a szektorból „n ő tték ki" magukat, és töltenek be ma
integrátori funkciókat, közvetítik a technológiai, min őségi és logisztikai
követelményeket. A Videoton szétesése után elektronikai kisvállalkozások tömege
alakult a városban és a megyében, melyek az akkori bizonytalan körülmények, a
nem megfelel ő technológia és min ő ség, a „láthatatlanság" és legf őképpen a
kooperációhiány miatt lassan az újra meger ősödő , romjaiból felálló nagyipar
áldozatai lettek, mivel bedolgozóként túlzottan elaprózott tömeget képviseltek. A
később érkezett transznacionális vállalatok pedig saját hálózattal rendelkeztek, mely
csak a nagyobbak csatlakozását — mint pl. maga a Videoton — t űrte meg.
Előny Fejér megyében az is, hogy a kevésbé éles versenyhelyzetben lév ő,
lassabban fejlődő, de minő ségi követelményekben nem csekélyebb termelési
ágazatokban — például környezetvédelmi gépipar, élelmiszeripar — a termelés
kevésbé szegmentált, a beszállítói hierarchiák kevésbé kiépültek, a beszállítói
csoportoknál nagyobb hozzáadott érték realizálódhat, az árcsökkentés is elviselhet ő
nyomású és a szakértelem iránti igény is magasabb. A két városban lév ő és a
megyei kis- és középvállalkozások (KKV-k) zöme alkalmatlan arra, hogy
transznacionális cégek beszállítója legyen, holott a nemzetközi nagyvállalatok
elvileg, az alacsony költségek miatt alkalmaznák ő ket beszállítóként. A betelepül ő
cégek közül azonban kevés hajlandó a szigorú min őségi és hatékonysági
elvárásainak nem megfelel ő KKV-kat preferálni, hiszen beszerzéseik globálisan
dő lnek el, a döntések alapja pedig a min ő ség, a megbízhatóság és a határid ők
pontos betartása. A transznacionális vállalatok zöme a városi központú, vagy a
megyékben lévő hasonló feltételeket nyújtani tudó KKV-k mellett is általában
korábban már jól bevált — fő ként külföldi telephelyű — beszállítóit preferálja, esetleg
a saját részlegeiben el ő állított termékeket építi be, ezzel is növelve profitáramlását,
illetve annak kézbentartását. Saját részlegek fenntartása, illetve saját leányvállalattal
történő beszállítás azért is érdemes egy transznacionális vállalatnak, mert azokon
keresztül, a transzferárak segítségével pénzügyileg is könnyebben man őverezhet.
A visszaesés mindkét település esetében egyfel ő l a termelés drasztikus
csökkenésében, a vállalatok által fenntartott szolgáltatások és támogatások
visszaesésében — önkormányzatokat, klubokat, lakásfenntartó és egyéb intéz-
ményeket segítő, működtet ő támogatások —, másfel ő l a munkanélküliség kialaku-
lásában és növekedésében követhet ő nyomon. Az ország legtöbb területével
szinkron folyamatokban azonban el ő bb Székesfehérváron és környékén, majd az
1990-es évek második harmadától Tatabányán és környékén is változás következett
Baráth Gabriella – Molnár Balázs – Szépvölgyi Ákos:
A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 183–200. p.
TÉT XV. évf. 2001 s2 A külföldi m űködőtőke szerepe ... 193
be. A válság nem terjedt tovább, hanem a folyamat megfordult és er őteljes
gazdasági növekedés indult be mindkét településen, ami töretlenül tart a mai napig
is. A pozitív fordulat pedig mindkét esetben a helyi társadalmi-gazdasági szerepl ők
helyzetfelismerésének volt köszönhet ő. Ennek során a városok korábban kialakult
helyzeti előnyeikre, meglév ő erösségeikre (ipari kultúra, olcsó és fiatal munkaer ő,
oktatási háttér, kit űnő közlekedési és infrastrukturális bázis, nemzetközi
kapcsolatok, piacközelség) olyan befektetési és városfejlesztési politikát dolgoztak
ki, mellyel vonzóvá tették magukat a nemzetközi, t őkeerős transznacionális cégek
számára. Ennek elemei: adókedvezmények, infrastruktúra-fejlesztés, gyors hatósági
ügyintézés, 'multi-barát' várospolitika, városmarketing, ipari területek kijelölése,
átképzések, megbízhatóság és kiszámíthatóság, referencia.
Székesfehérvár esete
Székesfehérvár korábbi hagyományos fejl ődése ellenére a hetvenes—nyolcvanas
évekre az akkori magyarországi viszonyok között szocialista jelleg ű iparvárossá
vált. A város lakossága ekkorra elérte a 110 ezer f őt, ami 40 ezer fóvel volt több,
mint a háború előtti népességszám. Az emelkedés els ősorban a fiatal munkaerő
beköltözésének volt köszönhet ő, akik elhagyva a falvakat a város újonnan épül ő
lakótelepein telepedtek le. Az ipari foglalkoztatottak száma 1989-ben már közel
30 ezer fő volt, akik főleg a Videotonban, a Könnyűfémműben és az Ikarusnál
dolgoztak. A kilencvenes évek elején bekövetkez ő változások — az országos
folyamatokhoz hasonlóan — a helybéli nagyvállalatokat is érintették, aminek
következtében Székesfehérvár 1989-1993 között válságövezetnek számított, bár az
első beruházók már 1991-92-ben jelezték letelepedési szándékaikat (Philips, IBM,
Stollwerck). A megyében a regisztrált munkanélküliek száma 1993-ban érte el a
maximumot, mintegy 30%-os értékkel (Leveleki 1996).
Rövid távon hathatós gazdaságfejlesztési eszközt az ország rendszerváltozás-kori
helyzetében szinte csak a külföldi cégek munkahelyteremtései, m űködő tőkéjük és
beruházásaik jelenthettek. Székesfehérvár részér ől a legfontosabb kedvezmény az
volt feléjük, hogy az ipar űzési adót csak 1995-ben vezették be a városban. El őtte
minden új beruházás öt évre mentességet kapott, további öt évre pedig 50%-os
kedvezményt. Ezzel gyakorlatilag infrastruktúra-fejlesztési és egyéb város-
fejlesztésre fordítható forrásokat engedtek el átmenetileg a kés őbbi — feltehetőleg
nagyobb — haszon és hasznosság érdekében. Ez az id őleges forráshiány azonban
érezhető a város elmaradó, elhúzódó fejlesztéseiben 2. Az infrastruktúra nem tudott
lépést tartani az ipari fejl ődéssel, elmaradtak egyes városrészek csatornázási
feladatai, elhúzódtak a rekonstrukciós munkálatok (pl. panel épületek, könyvtár,
színház stb.), hiteleket kellett felvenni, a fels őoktatási és kutatási bázis stagnált, a
vállalatok vezető inek lakhatási gondjai alakultak ki az ingatlanpiac hiányosságai
miatt és az idegenforgalom, vendéglátás sem jutott elegend ő forráshoz fér őhely-
kapacitásának fejlesztése, átalakítása kapcsán. Ezek a mindig felszínen lév ő
problémák csak ideiglenesen tolódtak, ma már megoldásuk zömében folyamatban
Baráth Gabriella – Molnár Balázs – Szépvölgyi Ákos:
A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 183–200. p.
194 Baráth — Molnár — Szépvölgyi TÉT XV. évf. 2001 s2
van, jelenleg a források el őteremtése nagy többségben biztosított, vagy a
közeljövőben biztosítható.
A betelepült transznacionális nagyvállalatok 3 Székesfehérvár gazdaságára
gyakorolt legfontosabb pozitív hatása — amely Tatabányán egyel őre részleges —,
hogy leányvállalataikon keresztül a várost is bekapcsolták a világgazdasági
hálózatokba, valamint nagymérték ű szerkezeti és technológiai változást hoztak
létre. Emellett munkahelyeket teremtettek, így minimalizálva a munkanélküliséget
(mára már munkaer ő hiány is fellépett: a 22-23%-os 1992-93-as munkanélküliségi
ráta 6% körüli értékre csökkent), és diverzifikálták a gazdasági szerkezetet. Jelent ős
hatást gyakoroltak a helyi gazdasági folyamatokra — 3,5 milliárd forint folyik be a
városba iparűzési adóból összességében kedvez ően befolyásolták a térségi
gazdasági környezetet a piaci és ellátási viszonyok átalakításán keresztül is. Ma már
a város és agglomerációjának helyzete és jöv ője nagymértékben a transznacionális
vállalatok jelenlétét ő l és termelési-gazdálkodási viszonyaiktól, azok változásaitól
függ. Egyelőre a fejlő dés töretlen, hiszen új ipari csarnokok épülnek, b ővül a
termelés és a foglalkoztatás, virágzik a kereskedelem. 1992 óta több mint 100 Mrd
forint külföldi működőtő ke érkezett a városba.
Negatívumaik azonban mindkét település esetén hasonlóak és többrét űek: háttérbe
szorítják a környékbeli termel őket — speciális termékek esetén esetleg a hazai
gyártók egészét is —, visszaszoríthatják a hazai kutatásokat, fejlesztéseket, termé-
keiket külföldön értékesítik, profitjukat zömében nem forgatják vissza, hanem
kivonják a város — és az ország — gazdaságából, kizsákmányolják a munkaer őt és
intenzíven használják fel az egyéb termelési eszközöket is. Ezek a vállalatok
zömében a környékbeli, olcsó, szakképzetlen, betanított munkaer őt foglalkoztatják
— a munkaerő hiányt a lakáshiány is fenntartja —, adókedvezményeket élveznek, és
kibocsátásaikkal Székesfehérvár környezetét szennyezik. Vezet ői pozícióikat
külföldiek töltik be, beszállítóik is zömében azok, legdinamikusabb részlegeik
(K+F) pedig általában nincsenek itt. Érdekeik globális érdekeket képviselnek, nem
helyit, nem Székesfehérvár és környéke érdekeit, kapcsolatuk egysíkú a társadalmi-
gazdasági szerepl őkkel és a város vezetésével.
A sikerek után ma újabb problémák elé néz Székesfehérvár, ugyanis a korábbi
befektetés-ösztönz ő politika betelepülő cégeknek nyújtotta kedvezményei lejártak,
elavultak. A transznacionális vállalatok viszont továbbra is igényelnék azokat, hisz
befektetésük legkedvez őbb megtérülési lehet őségét keresik, szeretnék a korábbi
állapotokat fenntartani. Ahhoz, hogy a transznacionális vállalatok maradjanak és a
város érdekei is érvényesüljenek, a korábbi stratégiák átalakítására van szükség.
Ehhez az egyik lehetséges út, hogy a problémákat Székesfehérvár vezetése és
társadalma a transznacionális cégekkel együttesen orvosolja. A megoldás hosszabb
időt igénylő folyamat, azt már korábban, a rövid távú érdekek és hasznok idején,
azokkal párhuzamosan kellett volna végrehajtani, elindítani: ebben az esetben már
most lennének eredményei.
Legfontosabb cél, hogy a város és a transznacionális cégek egyeztessék hosszú
távú stratégiáikat a megfelel ő — már meglévő , illetve létrehozandó — fórumokon.
Baráth Gabriella – Molnár Balázs – Szépvölgyi Ákos:
A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 183–200. p.
TÉT XV. évf. 2001 s2 A külföldi m űködőtőke szerepe ... 195
Azokhoz pedig már hozzá tudják rendelni mindkét oldalról a másiktól várt
fejlesztési igényeket, elvárásokat, és a maguk nyújtotta lehet őségeket,
kedvezményeket, beruházásokat. Majd minden területen körvonalazhatók lennének
a kapcsolódó konkrét feladatok. A transznacionális cégek számára fontos, hogy
hosszú távon biztosítva lássák a bels ő és külső körülményeik stabilitását, további
növekedési, terjeszkedési lehet őségeiket, és hogy megfelel ő minőségű
alapanyagokat, munkaerőt, szolgáltatásokat és piacokat tudjanak elérni.
Tatabánya esete
A fokozatosan szétterjed ő, az egyes időszakokban változó ütem ű, de mindvégig
dinamikusnak mondható gazdasági és társadalmi fejl ődés egészen az 1970-es évek
végéig töretlenül kitartott Tatabányán és környékén. Tatabánya és térsége fejl ődése
nem természetes, belülr ől fakadó, koherens társadalmi-gazdasági érési folyamat
része, hanem centralizált eszközökkel vezérelt, mesterséges folyamat volt. A térség
ásványvagyonának köszönhet ően a nehézipar egyoldalú fejlesztése mellett a
növekvő munkaerő-igény miatt a város igen gyorsan, de gyökerek nélkül fejl ődött
az 1950-es évekt ől. Már a hetvenes években érezhet ő volt azonban, hogy a
gazdaságtalan termelés korábbi volumene nem tartható fenn. Az eocén-program
kifulladását követ ő átmeneti stagnálást a gazdasági-társadalmi átalakulással járó
transzformációs válság következtében kiterebélyesed ő recesszió követte, ami
mintegy egy évtizeden át az 1990-es évtized közepéig húzódott.
A korábbi iparszerkezet rendkívül gyorsan szétesett a bányászat, a kohászat és az
egyéb energiaigényes ágazatok (pl. cementgyártás, épít őanyag-ipar) látványos
leépülésével, és a térségben csaknem 20 ezer munkahely sz űnt meg. Folyamatosan
leépült a bányászat, bezárt az alumíniumkohó (elavult berendezései és nagy
energiaigénye miatt már az 1980-as években gazdaságtalanul m űködött) és a
cementgyár, jelent ősen csökkentette, illetve átalakította termelését és létszámát a
BHG, az élelmiszeripar, a gyapjúfonó, és leállt több, f őleg nőket foglalkoztató
fővárosi központú üzem is (szolgáltató szövetkezetek, vegyes-javító vállalatok,
alkatrész-gyárak stb.). Ezek alapján tehát Tatabánya és térsége igen kedvez őtlen
helyzetben érkezett el a rendszerváltást követ ő gazdasági átalakulás id őszakához. A
válságot mélyítették a roncsolt, szennyezett környezet, a lepusztult ipartelepek, az
egyoldalúan képzett munkaer ő, a felsőoktatási intézmények teljes hiánya, a
szocialista jóléti intézmények m űködtetésének terhei is (Marelyn—Kabai—Dénes
2001).
A kilencvenes évek elején a nagybefektet ők még elkerülték Tatabányát és
térséget, de a kisebb cégek — 30-150 f őt foglalkoztatva — már megvetették lábukat.
Az alumíniumkohó üzemépületeiben például 1996-ban már tíz kft. m űködött, és
közülük mindössze három kötődött az alumíniumiparhoz.
A leépülési folyamatok lehet őség szerinti késleltetése és hatásainak mérséklése
mellett is magasra szökött a munkanélküliség, tet őpontját 1993 végén érte el, ekkor
a térségben több mint 12 ezer ember vált munkanélkülivé, ez az érték Tatabányán
Baráth Gabriella – Molnár Balázs – Szépvölgyi Ákos:
A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 183–200. p.
196 Baráth— Molnár — Szépvölgyi TÉT XV. évf. 2001 s 2
elérte a 6 ezer főt (9,7%). A munkanélküliség csökkenése 1994-t ől azonban csak
átmeneti maradt a városban, jelezvén, hogy további szerkezeti és egyéb
feszültségek maradtak a gazdaságban és legf őképp az intézményrendszerben. Egyre
inkább jellemzővé vált az is, hogy a bezárt üzemek több ezres magasan kvalifikált
munkaereje a távolabbi ipari központokba — Budapest, Gy őr, Székesfehérvár —
kezdett ingázni, és talált magának új megélhetési forrást. Ez a folyamat máig nem
fordult vissza, és valószín űleg csak néhány újabb biztonságban és gyarapodásban
eltelt év után rendez ődik a város számára is érezhet ő módon.
A kiterjedő recesszió fékezésére, megállítására különböz ő, hol sikeres, hol
kevésbé sikeres önkormányzati akciók, szakmai és ágazati összefogások, egységes
tervezések, fejlesztések és fellépések indultak, de ezek 1996-ig kevéssé éreztették
hatásaikat. Az önkormányzatok mindössze a helyi gazdaságfejlesztés körül-
ményeinek alakítását segíthetik el ő, valójában a gazdasági szerepl ők döntik majd
azt el, hogy az így kialakított keretfeltételek menyire felelnek meg számukra. A
megfelelő eszközöket és forrásokat azonban zömében önmaguknak kellett
előteremteni, illetve a beruházásokhoz szükséges infrastrukturális feltételeket
megfelelő színvonalon biztosítani mindamellett, hogy a törvényben el őírt
településüzemeltetési közfeladataikat is kielégít ő színvonalon teljesítsék. Ezt
megfelel ően és sikeresen alkalmazták, hiszen a gazdaság átalakításához a küls ő
akarat és forrásbevonás általában csak megfelel ő színvonalú szolgáltatás és
önrészesedés hozzáadásával, jelent ős feladat átvállalással történhet, amivel a térség
meghatározó központjában éltek is. Megalapozott központi el őkészítő és tervezett
fejlesztő munka indult be az önkormányzat közrem űködésével, az eredmények
azonban különböz ő — részben kormányzati, részben helyi — okok miatt csak
megkésve váltak valóra. Az id őbeli eltolódás legfőbbképpen a központi elvonások
hirtelen megnövekedése miatt bekövetkez ő átmeneti önkormányzati likviditási
problémákra vezethető vissza4. Ez a többrétű folyamat a várost kiszolgáltatott
helyzetben találta, aminek következtében elindult önállósodása: növelte saját
bevételi forrásait, javította vagyongazdálkodását, karcsúsította az alkalmazotti
létszámot a közszférában (ez Tatabányán csaknem 450 f őt érintett), racionalizálta
az ingatlanhasznosítást és a beszerzéseket, módosította részesedéseit a különböz ő —
általában szolgáltató — cégekben, és átgondolta befektetéseit, beruházási terveit,
megbízásait. Az okok más része a rendszer rugalmatlanságából, az el őre tervezés
hiányából adódik: az átalakításokat semmi nem kényszeríttette ki korábban, csak
akkor, amikor ténylegesen szükségessé váltak. Amíg lehetett, a város elhalasztotta a
stabilizációt, és az intézkedési csomagot 1995 elején foganatosította 5 (Szirmai et al.
2001).
A hitelfelvétel és kötvénykibocsátás nagy részben az elindult infrastruktúra-
fejlesztések befejezését szolgálta az évtized els ő harmadában, más részüket azonban
már működési célokra kellett felvenni, ami szintén a fejlesztések komoly késleltet ő
tényezőjévé vált (a helyi adóbevételek 1993-ról 1994-re emelkedtek meg
jelentősebben, mintegy 50 millió forinttal) (Bencsik 1996). A gazdaság átalakítása
Baráth Gabriella – Molnár Balázs – Szépvölgyi Ákos:
A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 183–200. p.
TÉT XV. évf. 2001 s2 A külföldi m űködőtőke szerepe ... 197
előkészítésének legfontosabb momentumai a következ ők voltak ebben az
időszakban:
— vállalati intézmények megmentése (sport- és kulturális létesítmények) és
felújításuk;
- infrastruktúrafejlesztés — 1) telefonhálózat-fejlesztés (Tatabányán 1990-1995
között háromszorosára n őtt a bekötött fővonalak száma); 2) csatornahálózat-
fejlesztés (főleg a külső városrészeken); 3) villamos energia- és gázhálózat-
fejlesztés (a távfűtés miatt kevésbé jelentős magában a városban); 4) úthálózati
javítások, burkolások; 5) közterület- és park-hasznosítás, valamint a
zöldfelület-gazdálkodás javítása;
— oktatás- és képzésfejlesztés — egyértelm űen Tatabánya vált a megye oktatási
központjává: a megyei gimnáziumi hallgatók pl. 45%-át fogadja a város, a
felsőoktatás is ekkor épült ki (Modern Üzleti Tudományok F őiskolája, 1992),
egyházi és alapítványi intézmények jelentek meg, és Nemzetközi Kreatív
Zenepedagógiai Intézet alakult (1993);
— kulturális fejlesztések (színház és levéltár, közösségi ház);
— rekultiváció;
— Önkormányzati intézmény racionalizáció és vagyongazdálkodás javítás; helyi
gazdaságfejlesztés — gazdaságfejleszt ő szervezet létrehozása 6, fejlesztendő
iparterület kijelölése, ipari parkká fejlesztése és a beruházók számára vonzóvá
alakítása; és
— vállalkozásbarát adópolitika bevezetése'.
A fő szempont szerint olyan üzemeket kellett Tatabányára csábítani, amelyek
megváltoztatják a város nehézipari jellegét: azonban nem az ipari befektet ők voltak
az elsők, akik Tatabányán telket igényeltek beruházásaikhoz, hanem a
kereskedelmiek. A rendszerváltás után szinte azonnal megjelentek a nagy
nemzetközi kereskedelmi áruházláncok (Profi, Spar, Penny Market, Obi, Kaiser's,
Drogerie Markt, Tesco stb.) és az olaj- és benzinforgalmazók (pl. Total, Aral, Bp,
Schell, Jet stb.), melyekb ől egyértelműen óriási hiány volt korábban. Az 1996-tól
kialakított zöldmez ős területen pedig — 1997-től ipari park — üzemek sora m űködött
már korábban is (kenyérgyár, Parmalat Rt., Mikrolin Ipari Szövetkezet, ALPLA
Csomagolóanyag Gyártó Kft. stb.). Tatabánya iránt a látszólagos érdektelenség
1995-ben tört meg: ekkor jelent meg az els ő nagyberuházó — Suoftec — a városban.
Az eleinte betelepül ő cégeknek még fontos volt az erőm ű megléte, mert ekkor
nagy energiaigényű vállalatok érkeztek ide. A kés őbbiekben vált egyre
meghatározóbbá, hogy az ország nyugati határán minimálisra zsugorodott a szabad
munkaerő, e térségben pedig gyakorlatilag még korlátlanul rendelkezésre állt.
Szerencsére az els őként betelepedett cégek elégedettek voltak Tatabánya
szolgáltatásaival és a város által nyújtott egyéb lehet őségekkel, aminek hatására
javult Tatabánya és környéke nemzetközi imázsa is. Az ennek kapcsán felgyorsuló
vállalati megtelepülések s egyetlen gátló tényez őjévé az ipari víz hiánya vált. Ezt
azzal küszöbölték ki, hogy a cégek nagy vízigény ű egységeit a nyergesújfalui ipari
parkba telepítették. Kés őbb az eleinte kialakított ipari terület vált kicsivé, amit
Baráth Gabriella – Molnár Balázs – Szépvölgyi Ákos:
A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 183–200. p.
198 Baráth — Molnár — Szépvölgyi TÉT XV. évf. 2001 s2
Környe irányába b ővítettek ki (a betelepül ő k általában jóval nagyobb területet
vásárolnak fel, hogy hosszú távú fejlesztéseiknek is helyet tudjanak biztosítani a
késő bbiekben, ha a vállalkozás sikeresen beindul és m űködik). Mára a befektetett
külföldi működőtő ke nagysága meghaladta a 70 milliárd forintot a városban, mely
során mintegy ötezer új munkahely létesült 1990 óta (Bencsik 2000).
Tatabánya er ő sségévé vált az összehangolt, teljes kör ű ügyintézést elvégz ő
gazdaságfejleszt ő társaság megléte. Kétirányú munkát végeznek, egyrészt a
transznacionális vállalatok igényeit próbálják maximálisan kielégíteni, másrészt
különböző segítségeikkel, akcióikkal a helyi vállalkozásokat, a potenciális
beszállítókat is serkentik. Kutatásainkból kiderült, hogy véleményük szerint a
megtelepedés további fontos tényez ő i, hogy a terület adottságai olyan iparágak
letelepedését teszik lehet ővé, amelyek megtérülése viszonylag gyors és jól előre
jelezhető . Ehhez nagyban hozzájárul az ágazati együttm űködés lehetősége is,
különösen az autóipari és elektronikai klaszter esetében (az FCI pl. a Suzukinak és
az Audinak szállít kábeleket). A kooperáció lehetősége tehát jelent ős választási
szempont, mivel az ide érkez ő cégek főleg nem helyi együttm űködéseket próbálnak
kiépíteni, hanem a gy őri és a székesfehérvári munkaer őhiány miatt települnek az
érintett városok között fekv ő Tatabányára. Lassan a város sz űk környezetében is
kialakuló munkaerőhiány miatt azonban egyre inkább Oroszlányba és Tatára,
valamint környékükre is megindul a betelepedés (Szirmai et al. 2001).
További versenyel őnyt jelent a térség földrajzi elhelyezkedése is, amely kitűnő,
illetve a gazdasági fejl ő dést nagyban segítik a környez ő városokban (Gy őr,
Székesfehérvár, Dorog, Esztergom) már m űködő ipari parkok. Ezek mellett fontos
szempont a térségben nagy mennyiségben rendelkezésre álló munkaer ő, mely zöme
— mintegy 2000-2500 fő — a megélhetés miatt az állandó ingázást is vállalja. A
munkaerő szakmai fejlesztése, átképzése mindenhol megoldott, az önkormányzatok
a vállalatokkal összefogva is folyamatosan indítanak közös képzéseket.
Összegzés
A Közép-dunántúli régió, azon belül Székesfehérvár és Tatabánya gazdaságának
átalakulásában kiemelked ő szerepe volt a külföldi m űködőtő ke megjelenésének. Az
ország más területeihez hasonlóan nem volt más út a válságból való kilábalásra. Az
azonos gazdaságfejlesztési stratégia követése a két város esetében azonban, mint
láttuk, jelentő s eltéréseket is mutat. A helyi társadalom különböz ő aktorai más-más
véleményeket fogalmaztak meg az elért eredmények, a települések fejl ődése, sikere,
jövője vonatkozásában.
A multinacionális vállalatok megjelenése megoldotta a foglalkoztatási
problémákat, melynek eredményeként az évtized végére a munkanélküliség
országos átlag alatti értéket mutat, sikerült a kis- és középvállalkozói szektor egy
részét bevonni a termelési folyamatba, a társadalmi elégedettség mértéke is
fokozatosan emelkedett az elmúlt évtized során. Ezek azonban mind-mind
mennyiségi mutatók, nincs mögöttük a gazdasági fejl ődéssel szinkron társadalmi
Baráth Gabriella – Molnár Balázs – Szépvölgyi Ákos:
A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 183–200. p.
TÉT XV. évf. 2001 s2 A külföldi m űködőtőke szerepe ... 199
fejlődés, a problémák látszólag oldódtak meg, hiszen a multinacionális cégek a
beszállítók lévén óriási gazdasági függ őségben vannak, maguk is kiszolgáltatott
helyzetet teremtenek, melynek oka lehet az is, hogy nem integrálódtak a helyi
gazdaság szövetébe. A városok hosszú távú stratégiájában a gazdaság fejlesztése
mellett biztosítani kell annak fenntarthatóságát és a társadalmi fejl ődés lehetőségét.
Jegyzetek
Az első nagyüzemek a múlt század végén indultak Tatabánya környékén (szénbányászat 1896, er őmű
1898, majd beindult a brikett- és karbid-gyártás, fejl ődött a gépipar). A környék jellegzetes iparágai a
20. század elejére—közepére formálódtak ki igazán és határozták meg egyre er őteljesebben a térség
iparszerkezetét. Ezek Tatabánya esetében a következ ők voltak: szénbányászati tevékenység,
energiatermelés, cementgyártás, épít őanyag-ipar, gépipar, alumíniumkohászat és elektronika.
2
A városban nettó 5 millió Ft árbevétel alatt továbbra sem kell ipar űzési adót fizetni, 100 milliós
forgalom felett pedig 5% kedvezmény jár (az ipar űzési adó mértéke 2%). 1 Mrd Ft-os forgalmon túl
pedig 3 évre jár 50%-os kedvezmény. Ez az adópolitika tehát egyszerre segíti a kisebb vállalkozásokat
és az igazán nagyokat is.
3
Pl. Alcoa, Denso, Emerson, Pannalat, Visteon, Ibm Storage, Loranger, Philips, Punch, Stollwerck,
Jsch, Shell, Lignum, Brunswick, Tesco, General Plastics, Ttl, United Biscuits stb.
4
Az SZJA-, illeték- és reálértéken számított normatív bevételek csökkenése miatt kialakuló városi
forráskiesés számítások szerint meghaladta az 1,5 Mrd Ft-ot 1995-ig.
5
Lásd pl. a Bokros-csomagot az ország egészére vonatkozóan. Tatabányán ezt valamivel korábban
megtették, 1995 legelején.
6
Tatabányán egy, a kanadai külügyminisztérium és a város között 1995-ben létrejött szakért ői
megállapodás keretében a P.A. Conseil tanácsadó cég kanadai szakemberei az ipari fejlesztések
lehetőségeit, a város pénzügyi és a térség emberi er őforrás feltételeit vizsgálták, hogy ezzel is
elősegítsék a város gazdasági szerkezetváltását és külföldi befektet őket vonzzanak a térségbe.
Ajánlásukra és támogatásukkal alakult meg a gazdaságfejleszt ő szervezet is 1996 májusában.
7
Tatabányán a helyi adómentesség id őtartama a beruházás értékét ől függ és az újonnan induló, valamint
termel ő beruházások számára elérhet ő, viszont különböző kedvezményt kapnak — az adó mértékének
százalékos csökkentése, elengedése — az adómentességi határt el nem ér ő beruházók is.
Pl. Suoftec, SCI, FCI, Grundfos, Artesyn, Buckbee-Mears, ECI, EWCS, Benckiser, Alpla, Dinox,
Donprint, Spanset, Zenon, Impreglon, Roka-Werke, Inox, Euro-Exedy, Selina stb.
Irodalom
Árva L. (1995) Külföldi t őkeberuházások Közép-Kelet Európában. Budapest, Közgazdasági és Jogi
Kiadó.
Árva L. (1998) Globaliz.áció és küljöldi tőkeberuházások Magyarországon. Budapest, Kairon Kiadó.
Baráth G.—Molnár B.—Szépvölgyi A. (2001) Területi egyenl őtlenségek a Közép-Dunántúlon. — Tér és
Társadalom. 1. 111-129. o.
Bencsik J. (1996) Önkormányzati gazdálkodás és helyi gazdaságfejlesztés Tatabánya városban. Kézirat.
Tatabánya.
Bencsik J. (2000) Megmenekültünk! (?) — A gazdasági szerkezetváltás tíz éve Tatabányán 1990-2000.
Tájékoztató. Tatabánya.
Diczházi B. (1997) Külföldi t őkebefektetések hatása a regionális gazdaságra. — Tér és Társadalom. 2.
67-91. o.
Diczházi B. (1999a) A külföldi t őke szerepe a privatizációban. Budapest, GJW-Consultatio.
Diczházi B. (1999b) A magyar gazdaság növekedési szektorairól. Budapest, GJW-Consultatio.
Findrik M.—Szilárd I. (2000) Nemzetközi versenyképesség — Képességek versenye. Budapest, Kossuth
Kiadó.
Baráth Gabriella – Molnár Balázs – Szépvölgyi Ákos:
A külföldi működőtőke szerepe a Közép-Dunántúl átalakuló gazdaságában.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 183–200. p.
200 Baráth — Molnár — Szépvölgyi TÉT XV. évf. 2001 s2
Hamar J. (1999) A külföldi m űködőtő ke és az egyensúlyi problémák. — Info—Társadalomtudomány. 9.
35-46. o.
Leveleki M. (1996) Székesfehérvár a társadalmi-gazdasági változások korában. — Mozgó Világ. 10.
73-82. o.
Marelyn K.J—Kabai I.—Dénes A. (2001) Hatékony közigazgatás és kommunikatív önkormányzatok II. —
Comitatus. 5.
Meskó A. (szerk.) (2000) A külföldi m űködő tőke Magyarországon 1997-1998. Budapest, KSH.
Nemes Nagy J. (2001) Az ezredvég regionális folyamatai Magyarországon: átfogó átalakulás-egyedi
fejlő dési pályák. — Maarten K.—Nemes Nagy J. (szerk.), Helyi fejl ődés, intézmények és konfliktusok a
magyarországi átmenetben. Budapest, ELTE Regionális Földrajzi Tanszék. 23-35. o.
Simai M. (2000) Új trendek és stratégiák a világgazdaságban. Budapest, Akadémiai Kiadó. 267-272. o.
Szirmai V.—A. Gergely A.—Baráth G.—Molnár B.—Szépvölgyi Á. (2001) Tatabánya és térsége (Tata és
Oroszlány) társadalmi gazdasági kapcsolatrendszerei. — A versenyképesség növelésének tényez ői.
Kézirat. Budapest.
World Investment Report 1998. (1998) UNCTAD.
World Investment Report 1999. (1999) UNCTAD.
THE ROLE OF FOREIGN CAPITAL IN THE
TRANSFORMING ECONOMY OF CENTRAL
TRANSDANUBIA
GABRIELLA BARÁTH — BALÁZS MOLNÁR—
ÁKOS SZÉPVÖLGYI
The emergence of foreign capital has played an outstanding role in the economic
transformation of Central Transdanubia, especially in Székesfehérvár and in Tatabánya. As
in other parts of the country there were no alternative ways from recovering from the crisis.
However, as we can see there are significant differences between the similar economy
development strategy of the two cities. Different actors of the local society had different
opinions on the development, the success and the future of the settlements.
The emergence of multinational companies has solved the problems of employment and as
a result of it unemployment rate is under the national average by the end of the decade. Some
of the small and medium sized enterprises were involved into the production process and
social satisfaction increased in the last decade. However all of these are quantitative factors
and they don't show the social development connected to the economic development.
Problems were solved only in the surface, as multinational companies are not integrated into
the local economy and strongly depend on their foreign partners. In the long-term strategy of
the cities beside economy development, it is necessary to ensure sustainability and the
possibility of social development.