Tér és Társadalom 15. évf. 2001/2. 173-182. p.

Tér és Társadalom                                                XV. évf. 2001     s 2: 173-182


 A TÉRSÉGI FEJL ŐDÉS TÁRSADALMI KIHÍVÁSAI
     (EGY ÚJ KUTATÓCSOPORT FELADATAI)
                (Social Challenges of Spatial Development —
                       Missions of a Research Group)

                                 SZIRMAI VIKTÓRIA
Kulcsszavak:
Közép-dunántúli régió globalizáció versenyképesség urbanizáció társadalmi konfliktusok

 Ebben a tanulmányban a térségi fejlődésnek azokat a társadalmi kihívásait, illetve kutatási
problémáit foglaljuk össze, amelyek az els ő év helyzetfeltáró munkája eredményeként fogalmazódtak
 meg, amelyek komplex tudományos igény ű vizsgálata Fejér megye és Székesfehérvár megyei jogú
 város számára is fontosak, és amelyekkel kapcsolatban feltártak konkrét segítséget adhatnak a térségi
fejl ődés akadályainak elhárításában, a kezelés eszközeinek a kidolgozásában, és amelyek esetében a
 konkrét kutatás is megindult.


                                            Bevezetés
  A 2000. szeptember 1-jén megalakult MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli
Kutatócsoport munkáját több hosszú távú stratégiai kutatási cél határozta meg. Ezek
közül a legfontosabbak Székesfehérvár megyei jogú város, illetve Fejér megye, a
Közép-dunántúli régió területi, területfejlesztési, gazdasági, társadalmi, környezeti
folyamatainak, problémáinak, konfliktusainak, a vonatkozó tendenciáknak
tudományos igény ű feltárása, a regionális, a megyei, a városi fejlesztési döntések
településtudományi hátterének a megalapozása, a Közép-dunántúli régió szerve-
ződéseit meghatározó gazdasági, társadalmi folyamatok elemzése, a regionális
szerveződés támogatása, a feltárt ismeretek és eredmények hozzáférhet őségének
biztosítása az eredmények gyakorlati alkalmazásában érdekelt helyi, megyei, illetve
regionális partnerek és a tudományos szerepl ők számára, a város, a megye, a régió
és a nemzetközi, illetve hazai szaktudományos közélet kapcsolatainak gazdagítása,
tudományos fórumok, konferenciák szervezése. Végül, de nem utolsósorban a
kutatócsoport hazai és nemzetközi szakmai tekintélyének megalapozása.
  Az eltelt időszak minden feladat esetén el őrelépést hozott, a csoport min őségi
munkájához nélkülözhetetlen infrastrukturális feltételeket megteremtettük, a hazai
és a nemzetközi szakmai kapcsolataink folyamatosan b ővülnek, számos
konferenciát, tudományos vitaülést rendeztünk, rangos folyóiratokban publikálunk.
  A kutatómunka is megkezdődött, korábbi vizsgálati eredmények újraelemzése, az
állandó sajtófigyelés, a terepbejárás és a saját, új empirikus vizsgálataink
eredményeként egyre több a térségi ismeretünk.
Szirmai Viktória : A térségi fejlődés társadalmi kihívásai (Egy új kutatócsoport feladatai).
                      Tér és Társadalom 15. évf. 2001/2. 173-182. p.

 174     Szirmai Viktória                                               TÉT XV. évf. 2001      s2

                          A térség jöv őjének problematikája
  A térséget elemz ő dokumentációból, statisztikai és egyéb vizsgálati
eredményekbő l is nyilvánvaló, hogy a hazai modernizáció, a rendszerváltást követ ő
gazdasági és társadalmi átalakulás Fejér megye és Székesfehérvár fejl ődési,
fejlesztési lehet őségeinek kibő vülését okozta. Fejér megye gazdasági bázisa szerint
a kilencvenes évek közepére megtörtént a gazdaság és a társadalom
átstrukturálódása, kialakultak az új növekedési irányok. Közismert, hogy az
átalakulás — a külföldi t ő kebefektetésekre alapozott gazdasági szerkezetváltás
eredményeként — különösen Székesfehérvár esetében volt sikeres. A székesfehér-
vári modell azóta is számos település számára kínálja a gazdasági és társadalmi
problémák megoldásának útját, követendő példaként jelenik meg.
  A korábbi vizsgálati anyagokból kiderülnek azonban árnyoldalalak is, a területi
különbségek mélyülése, egyes kistérségek gazdasági, társadalmi hátrányai, a régió,
a megye, Székesfehérvár jelent ős belső fejlettségi differenciáltságai.
  A hazai regionális kutatások alapján is ismert, hogy a magyarországi gazdasági
átmenet térségekként és településekként igen eltér ő módon zajlik. Részben az
örökölt gazdasági (és társadalmi) fejlettségbeli sajátosságok, részben a
piacgazdaság kialakulásának eltérései miatt. A szociológiai kutatások pedig az
átalakulás társadalmi következményeit, a gazdasági szerkezetváltás területi és
egyéb előnyeit élvező társadalmi csoportokat, az el őnyökből kimaradó hátrányokkal
sújtott rétegek problematikáját tárták fel. A szóban forgó térség esetében azonban
az utóbbi problémák kevésbé feltártak, amelyek részletes vizsgálatára már csak
azért is szükség van, mert támogató társadalmi er ők nélkül a térségi fejl ődést nem
lehet megvalósítani.
  A csoport munkáját megalapozó tudományos koncepció szerint a közeljöv ő
elemzéseinek mindenekel ő tt arra kell választ adniuk, hogy a már lejátszódott
folyamatok milyen hatással lehetnek a jöv őbeni átalakulásokra, milyen új
folyamatok érzékelhet ő ek, mi jellemzi a változások keretében kibontakozó területi,
társadalmi trendeket, a trendekhez kapcsolódó társadalmi, gazdasági,
környezetvédelmi és egyéb feszültségeket. Az eddigi kutatások még nem tárták fel
teljes körű en, hogy a polgári átmenet, a piaci társadalom kiépülése, a globális
urbanizáció mai tendenciái, a nemzetközi gazdasági és társadalmi hatások, a
gazdasági globalizáció, az európai integráció milyen ellentmondásos folyamatokat
hoztak létre a közép-dunántúli térszerkezetben. Mi jellemz ő a területi társadalmi
egyenlőtlenségek modern struktúráira, a város és a vidék részben újraszervez ődött,
részben enyhült egyenl ő tlenségeire. Az új folyamatok milyen jöv őbeni
forgatókönyveket ígérnek, és mi ebben a társadalmi szerepl ők felel őssége és
lehetősége.
      Szirmai Viktória : A térségi fejlődés társadalmi kihívásai (Egy új kutatócsoport feladatai).
                            Tér és Társadalom 15. évf. 2001/2. 173-182. p.

TÉT XV. évf. 2001      s2                                A térségi fejl ődés ...            175

                           A globalizáció problematikája
   A nemzetközi és a hazai szakirodalmak szerint a magyarországi gazdasági
átmenet (a helyi sajátosságok mellett) alapvet ően két nagy gazdaságfejlesztési
stratégia alapján bontakozott ki. Az els ő esetben a helyi intézmények, közte az
Önkormányzatok is arra törekszenek, hogy küls ő magántőkét, elsősorban a külföldi
tőkebefektetőket vonjanak be a térségi, települési gazdaságba. A második esetben a
helyi intézmények a legkülönböz őbb, közvetett vagy közvetlen központi
támogatások alapján valósítják meg a gazdasági szerkezetváltást (Keune 2001, 12).
   A kialakult gazdaságfejlesztési stratégiákat több tényez ő is magyarázza,
mindenekelőtt kényszerpályák, továbbá értékpreferenciák, eltér ő problémakezelési
módok, ideológiák, szakma kultúrák, intézményi és társadalmi érdekeltségek. A
kényszerpályákra utal, hogy a települések, térségek történeti adottságaik,
 infrastrukturális jellegzetességeik, a hazai és a térségi t őke megjelenése, a földrajzi
helyzet, a munkaerő-piaci jellegzetességei alapján (voltak) képesek „dönteni" arról,
hogy milyen gazdaságfejlesztési stratégiát kövessenek. A területi kutatások szerint a
jelzettek szempontjából kedvez őbb adottságú települések, térségek inkább az els ő
változat szerint indultak fejl ődésnek, míg a kedvezőtlenebb helyzetben lévőknek
maradt a második változat (sokszor annak is csak a reménye).
   A szakmai érvek talán nagyobb része állítja, hogy a külföldi t őke bevonására építő
gazdaságfejlesztési stratégia a siker, a gyors gazdasági átalakulás, a társadalmi
fejlődés, a globális gazdaságba, illetve az európai városhálózatba történ ő integráció
útja (Keune 2001, 13). Tegyük hozzá, hogy társadalmi érdekek sokasága támogatta
ezt a stratégiát. A rendszerváltás után az alacsonyabb társadalmi státuszú társadalmi
csoportok számára a legfontosabb érték a munkaalkalmak biztosítása volt. A
 globális gazdasági hatások, a multinacionális vállalatok (közte Fejér megyei)
megjelenése a munkanélküliség problémáinak gyors kezelését adták. A
középosztálybeliek támogatását a fogyasztási igények, az ehhez szükséges magas
jövedelem és termék-kínálat hozta. A régi és az új elitcsoportok pedig szakmai
tudásukból, mindennapi kultúrájukból (nyelvismeretükb ől) adódóan, életforma
 elvárásaik alapján is kiemelten a külföldi t őke bevonására építő gazdaságfejlesztési
 stratégiákban, illetve a gyors fejl ődés akkor konkrétan meglévő feltételeiben voltak
 érdekeltek.
   Az állam megváltozott szerepei következtében a területfejlesztés decentralizációja
 során kialakult új helyi intézményeknek, az önkormányzatoknak is többnyire
hasonlóak voltak az érdekei, a helyi t őkehiány, a polgárosodás lassúsága, a sz űkös
 önkormányzati erőforrások viszonyai között a globális, piaci hatások érvényesülése
 adta a viszonylagos mozgás és fliggetlenedés lehet őségét, legalábbis a korábbi
állami függésektől. Mindezek együttesen eredményezték a globalizációra, a külföldi
tőkebefektetésekre épülő gazdaságfejlesztési stratégiák szinte közkonszenzusra
alapozott elfogadottságát.
   Miközben egyre többen vitatják ezt a stratégiát, a szakmai érvek is sokasodnak a
 szakirodalomban, a külföldi t őkebefektetések negatív hatásai és konfliktusai láttán
Szirmai Viktória : A térségi fejlődés társadalmi kihívásai (Egy új kutatócsoport feladatai).
                      Tér és Társadalom 15. évf. 2001/2. 173-182. p.
 176     Szirmai Viktória                                                TÉT XV. évf. 2001     s2
 (Makó—Ellingstad 1999). Az ellenérzések és vita érvek részben gazdasági jelleg űek.
 Az ellenérzéseket azok a vizsgálati eredmények adják, amelyek szerint a külföldi
 nagyvállalatok nem integrálódnak sem a helyi, sem pedig a térségi gazdaságba
 (illetve csak igen kis szegmentjét integrálják annak). Nem igazán dinamizálják a
 térség munkaerőpiacát, csupán az olcsó és a szakképzetlen munkaer őt használják
 fel. S ezt a civil társadalmak, a szakszervezetek gyengesége miatt tudják megtenni
 (Keune 2001; Nemes Nagy 2001).
   Az ellenérvek másik részét a gazdaságfejlesztési stratégia kedvez őtlen társadalmi
 következményei, társadalmi konfliktusai, a globalizációban szervez ődő társadalmi
 egyenlőtlenségek, a gazdaság fejl ő dését is akadályozó társadalmi, környezeti
 feszültségek váltják ki.
   A Közép-dunántúli régió, Fejér megye, Székesfehérvár jöv őbeni fejlődése
 szempontjából is fontos kutatási problematika a globális gazdaság térségi hatás-
mechanizmusainak a feltárása, a globális és a lokális gazdaság viszonya, közte a
multinacionális vállalatok térségben elfoglalt helye és szerepe. A nemzetközi
szakirodalmak vonatkozó eredményei, de a külföldi t őkebefektetésekre alapozott
gazdaság és térségfejlesztési stratégiák hatásait vizsgáló hazai esettanulmányok is a
függés problematikájára, a globális tényez ő k, a nemzetközi piac és gazdaság
igényei szerint alakuló folyamatokra mutatnak rá. A függések az érintett térségek
vezető inek és társadalmainak a beállítottságaiban, a félelmeikben is megmuta-
tkoznak, a „mi lesz, ha elmennek?" — kérdésében.
   Egyre több szakért ő veti fel, hogy a térségek hosszú távú, egyben autonómabb
fejlő dését csak a globális és a lokális gazdaság egyensúlya, a multinacionális
vállalatok, illetve a kis- és középvállalkozók érdekeit is érvényesíteni képes
gazdaságfejlesztési stratégiák képesek megteremteni. Csak ez biztosíthatja a
gazdasági el ő nyök területi kiterjedését, a kedvez ő hatásoknak kitett társadalmi
csoportok számának a növelését, a gazdasági és a társadalmi fejl ődés összhangját,
az érintett társadalmak életmin őségének javulását.
   A globális gazdaság térségi összefüggéseinek a feltárása érdekében a
multinacionális vállalatok gazdasági és társadalmi hatásait a kutatócsoport 2001-
ben kezdte el vizsgálni. A több éves kutatás a multinacionális cégek problematikáját
több metszetben kívánja feltárni. Ezért egyrészt a globális folyamatoknak a
multinacionális cégek jelenlétén keresztül érvényesül ő hatásait, a globális gazdasági
érdekeknek a térség gazdasági, társadalmi és térszerkezeti fejl ődésére gyakorolt
következményeit és konfliktusait vizsgálja. Másrészt a térség globális gazdaságra
gyakorolt hatásainak a feltárására is törekszik, többek között éppen a térségi függés
és az autonómia problematika megközelítése céljából. A térség globális gazdaságra
gyakorolt hatásait a transznacionális cégek és a térség gazdasági, társadalmi
kapcsolatrendszerein, a globális és a lokális folyamatok integrációján keresztül
közelítjük.
  Ez utóbbi kutatási probléma megfogalmazásakor f őként arra vagyunk kíváncsiak,
hogy az érintett helyi társadalmakra milyen hatással van (volt) a multinacionális
cégek jelenléte. Mely térségi és társadalmi csoportok a kedvezményezettjei a
       Szirmai Viktória : A térségi fejlődés társadalmi kihívásai (Egy új kutatócsoport feladatai).
                             Tér és Társadalom 15. évf. 2001/2. 173-182. p.

TÉT XV. évf. 2001     s2                                A térségi fejl ődés ...             177

globális gazdaság megjelenésének, kik jártak jól, kik jártak rosszul. Melyek azok a
térségek, ahol a globalizáció következtében megindult a fejl ődés, és mit jelent ez a
fejlődés. Milyen módon változott meg a politikai, a gazdasági, a civil elit hatalmi és
gazdasági súlya, melyek az egzisztenciális következmények. Az integráció
szempontjából az is fontos kérdés, hogy az érintett társadalmi alctoroknak melyek
voltak a globális gazdasággal kapcsolatos reményeik, elvárásaik, és ezekb ől melyek
teljesültek és melyek nem.
  Feltevésünk szerint a globális gazdaság meggyengítette a gazdasági, a politikai
elit, de a középosztály egyes szakmai csoportjait is. A multinacionális vállalatok
jelenléte új típusú bér és hatalmi egyenl őtlenségeket, a korábbi döntéshozók
kiszorultságát hozta. Nagyon sokan kényszerültek szakmaváltására, a multi-
nacionális cégek magyar menedzsmentje szaktudásához képest alacsonyabb
beosztásban, kisebb szakismereteket igényl ő munkakörben dolgozik. A külföldi
alkalmazottakhoz képest rosszabbak a lakás- és a lakóhelyi körülményeik,
jövedelmük alacsonyabb. A tatabányai kutatásunk eredményei erre mutatnak
(Szirmai A. Gergely Baráth Molnár Szépvölgyi 2001). A politikai elit lehetősé-
        —              —         —         —



geire is ellentmondásosak a hatások. A térségi politikusok befolyását ugyan növelte,
hogy a multinacionális vállalatok menedzsmentje (általában) nem vesz részt a
térségi politikában, miközben az egyik legfontosabb szociális feszültséget, a
munkanélküliség veszélyeit jelent ős mértékben enyhítette. A tényleges befolyásukat
azonban csökkenti, hogy a térségek jöv ője egyelőre a transznacionális cégcsoportok
mai és jövőbeni stratégiájától filgg.
  A kutatás során azt is vizsgáljuk majd, hogy milyen (társadalmi, gazdasági,
politikai) kapcsolatban vannak a multinacionális vállalatok a társadalmi-gazdasági
térrel, a különböző társadalmi szerepl őkkel, így az önkormányzatokkal, a politikai
pártokkal, az elit csoportokkal, a térségi gazdaság képvisel őivel, a kis- és
középvállalkozókkal, a helyi társadalmi közélettel. Milyen küls ő és belső tényezők
határozzák meg ezt a kapcsolatrendszert: a globalizáció, a vállalatok nemzetközi
érdekeltségei, a versenyképesség gazdasági, társadalmi faktorai, a menedzsment
érdekeltségei vagy a térségi helyi folyamatok is, a térség, a város vonzó társadalmi,
kulturális arculata, különböz ő szolgáltatások (éttermek, üzletek) vagy éppen a
főváros közelsége? A kutatás arra is kiterjed, hogy a transznacionális vállalatok
térségi képvisel ői, a külföldi és a magyar menedzsment számára a térség csak
munkahelyet (piacot), vagy életteret, lakóhelyet is jelent-e?
  A kutatás eddigi eredménye 2001-ben, a multinacionális vállalatok telephely-
 választási stratégiáját meghatározó tényez ők, illetve a jövőbeni elképzeléseket és
stratégiákat meghatározó szempontok vizsgálata. Az els ő évben a nemzetközi
eredmények összegzésére összpontosítottunk, miközben a transznacionális cégek
térségi gazdasági és társadalmi kapcsolatainak a feltárása is megkezd ődött (részben
kérdőíves, részben mélyinterjús módszerekkel). A kutatás részletes eredményeit
Baráth, Molnár, Szépvölgyi cikke mutatja be.
Szirmai Viktória : A térségi fejlődés társadalmi kihívásai (Egy új kutatócsoport feladatai).
                      Tér és Társadalom 15. évf. 2001/2. 173-182. p.

   178     Szirmai Viktória                                               TÉT XV. évf. 2001    s2

                            A versenyképesség problematikája

     A térség központi problematikája, hogy milyen gazdasági, társadalmi, politikai,
   hatalmi (érdekérvényesítési) tényez ő k biztosítják a megye, a város, a régió hosszú
   távú és versenyképes fejl ő dését, illetve, hogy milyen módon lehet Fejér megye és
   Székesfehérvár versenyképességén keresztül az európai integrációt, Székesfehérvár
   esetében az európai városok hálózatába történ ő integrációt is támogatni?
     A kutatók számára az adott problematika többféle kérdést is felvet, részben azt,
   hogy milyen folyamatok okozták egyes térségek versenyképességét (sikerét,
   fejlődését), és milyen tényez ő k váltották ki más térségek esetében a
   versenyképesség esélyeinek romlását, a gazdasági, társadalmi leromlást, az
   integráció nehézségeit. A legfontosabb kérdés azonban, hogy mi a versenyképesség,
   a siker fogalma, melyek a fő bb dimenziók, és mi a versenyképesség társadalmi
   tartalma. Milyen viszony van a versenyképesség, a versenypozíció és az érintett
   társadalmi csoportok között; milyen hatással van (inkább lehet) a hosszú távú
   versenyképesség fenntartására a társadalmi részvétel, az érintett társadalmi és
  térségi szerepl ők kooperációja, a társadalmi érdekellentétek kezelése.
     Véleményünk szerint a versenyképesség értelmezéséhez komplex megközelítésre
   van szükség, amely a gazdasági és a földrajzi, területi típusú megközelítések
  kiegészítését, a társadalmi és politikai, hatalmi összefüggések kimunkálását, az ún.
  humán erő forrás problematika kiszélesítését, szociológiai felfogását is feltételezi.
   Ezért a konkrét kutatások során fel kell tárni a versenyképesség, a siker területi
  szintű problematikáját, meg kell tudni, hogy az érintett szerepl ők számára mit
  jelentenek ezek a fogalmak, mit értenek sikeren, versenyképességen. A tatabányai
  kistérség esetében készült vizsgálati eredmények például egyértelm űen arra utalnak,
  hogy az átalakulás különböz ő szakaszai, a kilencvenes évek válságkezelése, majd a
  kilencvenes évek végét ől kibontakozó fellendülés idő szakai más és más
  értelmezését adják a folyamatoknak, társadalmi szerepl őkként is eltérő a térségi
  siker felfogás (Szirmai—A. Gergely—Baráth—Molnár—Szépvölgyi 2001).
     Az MTA RKK Közép-dunántúli Kutatócsoportja és a Friedrich Naumann
  Alapítvány által Székesfehérváron megrendezett „Fejl ődő városi térségek" c.
  konferencián elhangzott el őadások egyértelm ű en arra mutatnak, hogy a regionális
  tudományok új siker- (illetve új versenyképesség-) felfogása születésének vagyunk
  ma tanúi. Az el ő adók kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a siker és a
  versenyképesség fogalma történetileg, térségenként és társadalmi csoportonként
  változó, továbbá, hogy a gazdasági siker helyett egyre fontosabb a társadalmi
  értelemben is sikeres fejl ődés felfogás.
     A siker, illetve a versenyképesség komplex értelmezését alkalmaztuk egy
  nemzetközi kutatásban, a Programme Internationale de Cooperation Scientifique, az
  ún. PICS kutatás keretében, amely az MTA Szociológiai Kutatóintézet és a CNRS-
  Universités de Paris VIII („Dynamiques sociales et recomposition des espaces")
  együttműködése keretében jött létre. (A téma magyar felel őse Szirmai Viktória, a
  munkába a csoport fiatal kutatói is bekapcsolódtak.) A kutatás f ő irányát a címe is
      Szirmai Viktória : A térségi fejlődés társadalmi kihívásai (Egy új kutatócsoport feladatai).
                            Tér és Társadalom 15. évf. 2001/2. 173-182. p.

TÉT XV. évf. 2001 III 2                                  A térségi fejl ődés ...            179

mutatja: „L'évolution des rapports sociaux entre espaces urbains et espaces ruraux.
Mécanismes locaux et évaluation des effets de l'entrée dans l'Union Européennne
de la Hongrie et de la Pologne" (A városi és a falusi terek közötti társadalmi
kapcsolatok fejl ődése. Az EU-ba lépes helyi társadalmi mechanizmusokra
gyakorolt hatásai).
  A vizsgálat kiindulópontja az volt, hogy a térségi versenyképesség a város és
környéke kooperációjától, a térségi, a regionális, a város és környéke gazdasági,
politikai és társadalmi együttm űködésétől, a korábbi évtizedekben jellemz ő
hierarchikus viszonyok átalakulásától, a verseny és az együttm űködés új
gyakorlatától is függ.
  A kutatás eddigi eredményei szerint az európai integráció, a városok versenyében
azok a térségek illetve városok vannak hosszú távon el őnyös helyzetben, amelyek:
  1. a rendszerváltozást követ ő — területileg igen differenciáltan jelentkez ő —
     gazdasági, társadalmi és politikai válságot alapvet ően megoldották, amelyek
     fokozatosan végrehajtották a gazdasági szerkezet átalakítását, diverzifikálását
     a piaci követelményeknek megfelel ően, amelyek megnövelték a térségi és a
     városi funkcióikat,
  2. a környezetükkel, a szélesebb térségükkel szoros gazdasági, társadalmi és
     környezetvédelmi kapcsolatokat, egyenrangú partneri viszonyon nyugvó
     kooperációkat alakítanak ki, és ennek következtében a térségük (régiójuk)
     sokoldalú gazdasági és társadalmi centrumaivá válnak, a versenyben elért
     helyzetük pozitív hatásait kiterjesztik, „igazságosan elosztják", már csak azért
     is, mert a térségi, regionális eredményekr ől van szó. Az európai integrációban
     különös jelentőségre számíthatnak a térségi, regionális szervez ődések, a
     legkülönbözőbb pályázatok feltétele a területi együttm űködés,
  3. az érintett társadalmi csoportok integrálására törekszenek, amelyek a
     szegényebb társadalmi csoportok problémáit kezelik, amelyek választ adnak
     az „underclass" problematikára, és amelyek a középosztály érdekeit és (az
     innovációs folyamatokban kitüntetett szerepet játszó) elit csoportok
     szempontjait is figyelembe veszik,
  4. és a társadalmi, gazdasági, ökológiai és a területi, térségi, regionális
     konfliktusok feltárására, megel őzésére és kezelésére is képesek (Szirmai A.            —


     Gergely—Baráth—Molnár—Szépvölgyi 2001).

                 A területi, társadalmi folyamatok alakulása,
                        az urbanizáció problematikája
  Az MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli Kutatócsoport egyik legfontosabb
kutatási problematikája a területi, társadalmi folyamatok, az urbanizáció alakulása.
A nemzetközi trendek alapján ismert, hogy a 20. század globális urbanizációs
folyamatai a korábbi időszakokhoz képest sokkal kedvez őtlenebb társadalmi
következményekkel jártak, területi egyenl őtlenségekkel, térbeli társadalmi
elkülönüléssel, szegregációval, a nagyvárosi (városi) szegénység, a deviancia, a
Szirmai Viktória : A térségi fejlődés társadalmi kihívásai (Egy új kutatócsoport feladatai).
                      Tér és Társadalom 15. évf. 2001/2. 173-182. p.

  180     Szirmai Viktória                                               TÉT XV. évf. 2001     s2
 bűnözés növekedésével, a természeti környezet rohamos romlásával, és az ebb ől is
 adódó egészségkárosodással, a különböz ő társadalmi csoportok közötti éles
 társadalmi konfliktusokkal.
   A nagyvárosok (nagyvárosi régiók), de a városok különböz ő típusai sem képesek
 a társadalmi feszültségek miatt a központi szerepeiket betölteni, a különböz ő
 területi szintek között közvetíteni, képtelenek a globális világ, a nemzet, a régió, a
 térség stb. gazdasági, társadalmi, politikai központjai, az innováció motorjai lenni
 (nem képesek közvetíteni a különböz ő szintek között, így például a globális és a
 helyi gazdaság vagy társadalom között). A területi társadalmi egyenl őtlenségek és a
 belső társadalmi feszültségek akadályozzák a városok fejl ődését, a gazdaság, a
 városi funkciók működését, megterhelik a város társadalmi életét, komoly
 többletköltségekkel is járnak.
   2001-ben a kutatócsoport fő feladata a következő év urbanizációs vizsgálatának
 elméleti megalapozása, a nemzetközi trendek áttekintése, az európai, illetve az
 amerikai urbanizációs, közte a szuburbanizációs folyamatok elemzése, a
 nemzetközi, a hazai és a vizsgált térségre jellemz ő folyamatok összevetése volt.
   2002-ben az elméleti munka alapján megvizsgáljuk, hogy milyen globális
 urbanizációs szakaszok érzékelhet ők Székesfehérvár esetében, megkezd ődött-e és
 milyen jellegzetességekkel a szuburbanizáció folyamata, mi jellemz ő a gazdasági és
 társadalmi szuburbanizációra, milyen térségi társadalmi konfliktusokban
 nyilvánulnak meg az adott mechanizmusok.
   A kutatás az urbanizációt, és annak egyik f őbb folyamatát, a szuburbanizációt
 több szempontból közelíti, részben a gazdaság decentralizációját, részben a
 társadalmi rétegek fő bb költözési irányait, a gazdasági folyamatokon túl társadalmi,
 politikai és területi meghatározottságokat, életmód igényeket is vizsgál. Miközben
 feltárja a szuburbanizáció társadalmi hatásait, közte konfliktusait, a környezeti
 ártalmak szociális vonzatait is, a térségi társadalmi szerkezet változásait, a
 szegregációs folyamatokat, a különböz ő típusú települések, kistérségek ennek révén
 is megvalósuló együttműködését vagy éppen konfliktusait. A települések
 versenyképességére, gazdaságára gyakorolt komplex hatásokat is elemzi.
   Erre azért is szükség van, mert a városi társadalmak (f őként vezetők) többnyire
 igen negatívan élik meg a szuburbanizáció folyamatát, amely a tehet ősebb városi
 polgárok kiköltözésében, szegényebb társadalmi csoportok városközponti
 beáramlásában is jelentkezik. A negatív hatások mellett azonban látni kell, hogy a
 szuburbanizáció nemzetközi trendje hazai megnyilvánulásáról van szó, amelyet a
 gazdaság és az infrastruktúra, a társadalom dekoncentrálódása alapoz meg. Az
 európai nagyvárosok szuburbanizációs folyamata az amerikai sajátosságoktól
 lényegesen eltér ő módon, kisebb konfliktusokkal játszódik le. Az el őrelátás, a
 tudatos területi és várospolitikai beavatkozások esetében a szuburbanizációs
 problematika kezelhet ő, a kedvez őtlen hatások csökkenthet ők. Többek között a
 belváros rehabilitációja segítségével is. Ezzel el őbbre hozható a szuburbanizációt
 követő reurbanizáció szakasza, amely a városrehabilitáció hatására bekövetkezett
 dzsentrifikációt, a tehet ő s, polgári rétegek visszaköltözését (esetleg a kisebb
      Szirmai Viktória : A térségi fejlődés társadalmi kihívásai (Egy új kutatócsoport feladatai).
                            Tér és Társadalom 15. évf. 2001/2. 173-182. p.

TÉT XV. évf. 2001     s2                                A térségi fejl ődés ...             181

mértékű szuburbanizációt is) jelenti. Számos európai nagyvárosban (közte például
Budapesten is) a két folyamat egyid őben zajlik le, a megfelel ő területi,
várospolitikai koncepció alapján id őben elkezdett városrehabilitáció következtében
a tehetős társadalmi csoportok nem költöznek ki a városból.

                  A társadalmi konfliktusok problematikája

  A nemzetközi szakirodalom szerint a területi folyamatok alakulása, a területi
problémák megoldása, egy térség jöv ője, a versenyképesség és a siker dönt ő
mértékben függ a gazdasági, a területi, az infrastrukturális adottságok, az innovációt
generáló fejlesztési koncepciók, stratégiai jöv őképek mellett a társadalmi
tényezőktől, az érintett társadalmi csoportok érdekeit ől, a társadalmi csoportok és
szereplők formális, intézményesített vagy informálisan m űködő érdekérvényesítő
képességeitől, a társadalmi részvételt ől, valamint attól, hogy a területi politika, a
várospolitika törekszik-e a társadalmi érdekkonfliktusok feltárására, kezelésére.
  A kutatócsoport hosszú távú feladatai között ezért is kiemelten lényeges a
társadalmi konfliktusok kutatása, a konfliktusszemlélet alkalmazása. Ezért a
konkrét kutatások szintjén mindig törekszünk a különböz ő területi szintek
társadalmainak, a különböz ő társadalmi csoportoknak és szerepl őknek a
makrofolyamatokkal, a konkrét fejlesztési stratégiákkal és koncepciókkal
kapcsolatos érdekeinek a feltárására, az el őnyös és a hátrányos társadalmi pozíciójú
népesség körének a kiderítésére.
  A társadalmilag hátrányos helyzet ű csoportok problematikája külön is centrális
vizsgálati kérdés, a nagyobb városok, így Székesfehérvár, Veszprém, de
Dunaújváros, Tatabánya jöv ője, hosszú távú versenyképessége is függ a
szegénység-problematika feltárásától és kezelését ől is.
  Kiemelt kutatási cél a különböz ő szintű térségek középrétegei helyzetének,
érdekviszonyainak a vizsgálta, a lehetséges érdekkonfliktusok felderítése részben
konkrét ügyek, fejlesztési elképzelések kapcsán, részben a regionális, a megyei, a
várospolitikai kapcsolatrendszerekben. A különböz ő szintű térségek legmarkánsabb
társadalmi csoportjait adják, így t őlük alapvetőn függ a vizsgált területi szintek
fejlődése, jelene és jöv ője is.
  A térség jövője, a siker, a felzárkózás esélyei szempontjából mérvadó, hogy a
döntéshozók mennyire látják át a társadalmi, gazdasági, területi folyamatok
kedvező és kedvezőtlen következményeit, mit tesznek a negatív hatások
kivédéséért, és hogyan támogatják a pozitív folyamatok érvényesülését. Kutatói
felfogásunk szerint ezért nélkülözhetetlen a különböz ő területi szinteken él ő
gazdasági, politikai és civil társadalmi elitcsoportok, a döntéseket befolyásolni
képes társadalmi szerepl ők viszonyainak, érdekeltségeinek, jöv őképének a
vizsgálata is.
Szirmai Viktória : A térségi fejlődés társadalmi kihívásai (Egy új kutatócsoport feladatai).
                      Tér és Társadalom 15. évf. 2001/2. 173-182. p.

 182     Szirmai Viktória                                                 TÉT XV. évf. 2001        s2

                                             Irodalom
 Enyedi Gy. (2000) Globalizáció és a magyar területi fejl ődés. — Tér és Társadalom. 1. 1-10. o.
 Innovative Policies for Sustainable Urban Development. The Écological City. (1996) Paris, Organisation
  for Economic Co-operation and Development.
Keune M. (2001) Helyi fejl ő dés, intézmények és konfliktusok a poszt-szocialista Magyarországon:
  áttekintés. — Keune M.—Nemes Nagy J. (szerk.) Helyi fejl ődés, intézmények és konfliktusok a
  magyarországi átmenetben. Budapest, ELTE Regionális Földrajzi Tanszék. 7-23. o.
Major trends characterizing human settlements development in the ECE region. (1998) New York and
  Geneva, Economic Commission for Europe United Nations.
Makó Cs.—Ellingstad M.(1999) Globalizáció, közvetlen külföldi t őkebefektetések és a vezet ői gyakorlat
  modernizációja. — Szociológiai Szemle. 4.40-58. o.
Nemes Nagy J. (2001) Az ezredvég regionális folyamatai Magyarországon: átfogó átalakulás-egyedi
  fejlő dési pályák. — Keune M.—Nemes Nagy J. (szerk.) Helyi fejl ődés, intézmények és konfliktusok a
  magyarországi átmenetben. Budapest, ELTE Regionális Földrajzi Tanszék. 23-35. o.
Sassen, S. (2000) New Frontiers Facing Urban Sociology at the Millennium. — The British Journal of
  Sociology. January—March, 143-161. o.
Szirmai V.—A.Gergely A.—Baráth G.—Molnár B.—Szépvölgyi Á. (2001) Tatabánya és térsége (Tata és
  Oroszlány) társadalmi gazdasági kapcsolatrendszerei. Budapest, MTA Szociológiai Kutatóintézet.
  Kutatási zárótanulmány.
Territorial Development Urban Policy in Germany, Towards Sustainable Urban Development. (1999)
  Paris, OECD.
Wilheim, J. (1996) Introduction, les problémes de la ville dans une periode de transition.—Revue
  internationale des sciesnes sociales. Mars, 147. o.


   SOCIAL CHALLENGES OF SPATIAL DEVELOPMENT —
           MISSIONS OF A RESEARCH GROUP
                                   VIKTÓRIA SZIRMAI

  The mission of Central Transdanubian Research Group (of HAS CRS WHRI) established
on September, 2000 was determined by several long-term strategic research aim. The
most important ones of these are the research of spatial, regional development, economic,
social and environmental processes, problems, conflicts and future trends of Székesfehérvár
county ranked city, Fejér county and the Central Transdanubian region; the establishment of
the science background for development decisions in regional, county and city level; the
analysis of socio-economic processes determining the organisations of Central Transdanubia;
the support of these organisations; ensuring the availability of the main research results to
the local, county level, regional partners to put it into practice and to scientific actors; the
enrichment of relationships between the city, the county, the region and the international and
the Hungarian academic public life; the organisation of academic forums and conferences.
And Tast but not least the establishment of the Hungarian and international professional
prestige of the research group.