Tér és Társadalom 15. évf. 2001/2. 147-172. p.
Tér és Társadalom XV. évf. 2001 s 2: 147-172
EGY NAGYVÁROS HELYZETE AZ INFORMÁCIÓS
TÁRSADALOMBAN
(The Position of a Municipality
in the Information Society)
BARSI BOGLÁRKA — CSIZMADIA ZOLTÁN
Kulcsszavak:
megyei jogú városok információs társadalom ellátottság
A napjainkban zajló fejlődési folyamatok fő motorja az információs technológia, amely az elkövetkez ő
évtizedekben a legnagyobb ipari szektorrá válhat. Ez a folyamat azonban óriási társadalmi kihatással
jár együtt Magyarországon is, ahol napjainkban éljük át az információs társadalomba vezet ő
átmenetet. A magyar városhálózat gerincét alkotó megyei jogú városok között éles verseny folyik új
befektetők megnyeréséért, új igazgatási és adminisztratív funkciók megszerzéséért. Az információs
társadalom új versenyhelyzet elé állítja Magyarországot, így a városhálózatot is. Ezért is fontos az
egyes nagyvárosok helyzetét a többi megyei jogú városhoz viszonyítva megvizsgálni, hogy pontosabb
képet nyerhessünk az egyes városok információs társadalomban betöltött szerepér ől.
Bevezetés
Az információs társadalomról való társadalomtudományi gondolkodás, kutatás az
1990-es évek közepe óta fokozatosan el őtérbe került, bár az információs
társadalom kifejezés maga is vitatott és új kelet ű (Élő-Pintér 1999). Más, az
információs társadalom fogalomkörébe tartozó jelenségeket vizsgáló terminussal
azonban már korábban is találkozhattunk. Ilyen kifejezések például a poszt-
indusztriális társadalom (Bell 1973), a poszt-kapitalista társadalom (Drucker 1993)
vagy a tudástársadalom (Stehr 1994).
Az információs társadalom kifejezés alatt els ősorban az információs és
kommunikációs technológia ugrásszer ű fejlődését, és az ehhez kapcsolódó gyártó-
és szolgáltató-, valamint médiaipar globalizációját, és az ehhez köt ődő folyamatok
eredményeként kialakuló új életformát, viselkedést értjük (Fodor 2000).
Az információs társadalom közelebb hozza egymáshoz a régiókat, országokat és
városokat. A konvergens információs és kommunikációs technológiák fejlesztése és
bevezetése óriási hatással van a világ minden részén található különböz ő típusú és
méretű szervezeti egységekre. Az információs társadalom sikerének egyik
legkritikusabb ilyen egysége a város, amely, akárcsak a többi entitás olyan új'
kihívásokkal néz szembe, mint a demokrácia új lehet őségei vagy az elektronikus
kereskedelem. Az ICT (információ és kommunikáció technológiai) szektor
megteremti a hatóságok számára jobb és költség-hatékony szolgáltatások
nyújtásának, valamint a demokratikus folyamatok és a regionális gazdasági fejl ődés
megerősítésének lehetőségét (Telecities... 1998). A fejlesztéshez, továbblépéshez
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
148 Barsi Boglárka — Csizmadia Zoltán TÉT XV. évf. 2001 s 2
azonban elengedhetetlen a jelenlegi helyzet, a kiinduló állapot feltárása, megértése.
Magyarországon még kevés olyan kezdeményezés született, mely ezen új
kihívásokkal szembesül ő települések helyzetét kívánja feltárni. Tanulmányunk egy
ilyen úttörő kísérletet kíván bemutatni.
A tanulmány els ő részében a megyei jogú városok helyzetét vizsgáljuk az
információs társadalomban. A távközlési piac, az informatikusképzés, illetve a
közoktatás internetes ellátottságának területein próbáltuk meg feltérképezni a
megyei jogú városok versenyképességét. A második részben pedig megvizsgáljuk
egy konkrét nagyváros felkészültségét az „információs korra", kiemelten vizsgálva
a jelenlegi hiányosságokat is i . Röviden felvázoljuk a helyzetelemzés módszertanát,
másrészt részletesen elemezzük a számítógép- és az Internet-hozzáférés gy őri
sajátosságait, illetve bemutatjuk az általunk kialakított két hozzáfér ői csoport
demográfiai és társadalmi jellemz őiben fellelhet ő eltéréseket. Feltételezésünk
szerint a kulturális (iskolai végzettség) és a gazdasági er őforrások (jövedelem,
tartós fogyasztási cikkek) mentén jelentkeznek a legjelent ősebb eltérések a jelenleg
már személyi számítógépet használók és a kimaradtak csoportja között. Így
átláthatóbbá válnak a számítástechnikában érintett és a jelenleg még „kizárt"
csoportok társadalmi különbségei.
A megyei jogú városok helyzete az információs társadalomban
A magyar városhálózat gerincét alkotó megyei jogú városok között éles verseny
folyik új befektet ő k megnyeréséért, új igazgatási és adminisztratív funkciók
megszerzéséért. Az információs társadalom új versenyhelyzet elé állítja
Magyarországot, így a városhálózatot is. Ezért is fontos az egyes nagyvárosok
helyzetét a többi megyei jogú városhoz viszonyítva megvizsgálni, hogy pontosabb
képet nyerhessünk a városok információs társadalomban betöltött szerepér ől.
Az ICT szektor fejl ődésének dinamizmusa óriási. 2001-ben a távközlési piac
nagyságát 2205 milliárd euróra becsülték. Az Internet-használók száma pedig 10 év
alatt több mint százharmincszorosára emelkedett. A hazai infokommunikációs piac
mérete az elemz ő k szerint 2001-ben eléri a 4 milliárd eurót (Nemzetközi... 2001). E
rendkívül dinamikusan növekv ő ágazat fejl ődését tekintve az elkövetkez ő évtized
fontos kérdése az lesz, hogy az információ mindenki számára elérhet ő lesz-e,
társadalmi és térbeli helyzett ől függetlenül, vagy egy újfajta egyenl őtlenség
kialakulásának leszünk tanúi.
Elemzésünk célja az volt, hogy megpróbáljuk feltárni a megyei jogú városok
jelenlegi helyzetét az információs társadalomban, kiemelten kezelve Gy őr
versenyképességét. Munkánk során számos módszertani és statisztikai problémába
ütköztünk. Az információs társadalommal kapcsolatos statisztikai tevékenység még
az EU országaiban is gyerekcip ő ben jár — kivételt képeznek talán a skandináv
országok —, ezért az adatok korlátozottan álltak rendelkezésre. A statisztikai adatok
általában csak 1-2 éves késéssel mutatják a fejl ődést, amely ilyen dinamikusan
növekvő ágazat esetében hamis képet festhet. Elemzésünk során helyenként mi is
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
TÉT XV. évf. 2001 s 2 Egy nagyváros helyzete ... 149
csak a Hírközlési F őfelügyelet 1999-es adatokat tartalmazó statisztikai évkönyvére
támaszkodhattunk.
A megyei jogú városok és a távközlési piac
A távközlési piac mérete az elmúlt tíz évben mintegy harminckétszeresére
növekedett. Az 1990-es évek elején a növekedés üteme jellemz ően 40-60% között
alakult, de az évtized második felében is folyamatosan 20% felett maradt. Az utóbbi
néhány évben lassult a fejl ődés üteme — elsősorban a vezetékes telefonok piacának
telítődése miatt —, ám a mobiltelefonok piaca és az Internet térhódítása bizonyos
fokig képes volt ezt ellensúlyozni.
A mobiltelefonok elterjedtsége ugrásszer űen megnőtt Magyarországon. 2001-ben
az összes magyar háztartás 43%-a használ mobiltelefont, ez összesen 3,5 millió
használatban lév ő készüléket jelent. A jöv ő szempontjából fontos 15-19 éves
korosztályban minden második fiatalnak van már mobiltelefonja (Pannon GSM...
2001). Egy háztartásra átlagosan kett őnél több készülék jut. A mobiltelefon
rendszer egyel őre nem játszik túl nagy szerepet az adatátvitel és az Internet-
szolgáltatás területén. Ez els ősorban a magas szolgáltatási díjakkal és a m űszaki
korlátokkal magyarázható. A legtöbb felhasználó nagyon lassúnak és körül-
ményesnek találta a WAP használatát, és a külföldi felmérések alapján 70%-uk nem
kívánja használni azt. 2000-ben 9000 körüli mobilos internetez őt tartottak számon
hazánkban. A csekély mértékű mobilon keresztüli internetezés világtendencia,
hiszen a 2000 végén nyilvántartott 700 millió mobil-el őfizető közül csak 8 millióan
használták a WAP szolgáltatást. A dönt ő változás ezen a téren a GPRS és a WAP
után az UMTS rendszerek megjelenését ől várható (melynek révén az adatátvitel
sebessége elérhetné 2 Mbps-t is) (Nielsen—Ramsay 2000).
A vezetékes távközlési piac növekedésének f ő motorját az ISDN (Integrated
Services Digital Network) vonalak bekötési díjai jelentették els ősorban. A
vezetékes telefon piacának mennyiségi növekedése ugyanis telít ődik. A fejl ődési
alternatívát ezért a szolgáltatások min őségi fejlesztése jelentheti. Ezt irányozták el ő
a 2000-ben elindított ISDN kampányok.
A megyei jogú városok közül Sopron mind a telefon f ővonalszám, mind az ISDN
készülékek aránya szempontjából is nagyon kedvez ő helyzetben volt 1999-ben.
Emellett Gy őr esetében is átlag feletti az ISDN vonalak száma. A megyei jogú
városok közül Sopron után itt található legnagyobb arányban ez a szélesebb sávú
kommunikációt lehetővé tev ő megoldás. Kevés az információnk azonban arról,
hogy mennyi vonal van a lakosság tulajdonában. Az ISDN vonalak nagy részét
valószínűleg vállalatok és intézmények használják, bár a lakossági felmérésünk
szerint az otthoni internetez ők 30,8%-a ISDN vonalat használ Gy őrben. A jövő
pedig a gyors elérést, letöltést, adatforgalmat lehet ővé tevő rendszerekben van,
amely természetesen a költségeket is csökkenti. Az Internet világával,
lehetőségeivel megismerked ők a minőségi elérésre törekednek, elengedhetetlen
számukra a nagyobb adatátviteli sebesség.
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
150 Barsi Boglárka — Csizmadia Zoltán TÉT XV. évf. 2001 s2
Magyarország az 1999. évhez képest jelent ősen fejlődött ISDN ellátottság
tekintetében. A vonalak száma 1999-ben 160%-kal, 2000-ben majd 280%-kal n őtt.
Az ISDN vonalak aránya 2000 utolsó negyedévében országosan már elérte a
8,5%-ot (ugyanebben az id ő szakban az EU-ban ez a mutató 9% körüli értéken állt).
Az alacsony kezdeti kiinduló érték ellenére tehát hazánk felzárkózott a nemzetközi
értékekhez (Nemzetközi... 2001).
Mivel ma Magyarországon az Internet-felhasználók zöme a bérelt vonal mellett a
kapcsolt vonali és ISDN szolgáltatásokat veszi igénybe, az „információs
szupersztráda" elérhet ő sége minden — az ezt megfizetni képes — telefon el őfizetőtől
karnyújtásnyira van csupán. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a magyar átlagos
Web-felhasználó az Internet-szolgáltatók mellett jelent ősen függ az általa igénybe
vehető telefontársaságok tarifarendszerét ől is. A vásárlóerőhöz viszonyítva pedig az
Internet-hozzáférés az OECD országai közül Magyarországon és Csehországban a
legdrágább.
Az OECD országok körében terjed az ingyenes Internet-szolgáltatók térhódítása
is. Azokban az országokban, ahol percdíjas a helyi hívás, az ingyenes Internet-
szolgáltatók bevételeik egy részét a távközlési szolgáltatók díjai után kapják.
Ugyanakkor azokban az országokban, ahol elérhet ővé vált az átalánydíjas Internet,
a felhasználók az elő fizetési díjat felszámító szolgáltatókhoz tértek vissza. Az is
elmondható továbbá, hogy az Internet-hostok száma és a használati díj között igen
erő s a korreláció, azaz azokban az országokban a legmagasabb az egy f őre jutó
Internet-hostok száma, ahol alacsony az Internet hozzáférési díja (Nemzetközi...
2001).
2001. augusztus 1-jét ő l már nem csak a budapestiek élvezhetik az ADSL
(Asymmetric Digital Subsciber Line) szélessávú Internet-hozzáférés el őnyeit.
Jelenleg a győ ri, zalaegerszegi és székesfehérvári felhasználók is el őfizethetnek a
szolgáltatásra. A feltöltés, azaz a kifelé irányuló adatforgalom sebessége 384 kbit/s
lehet, internetezés közben pedig a telefon és faxvonalak szabadok maradnak, és az
internetezést telefonforgalmi díj sem drágítja. Az ADSL Internet-hozzáférésre
alkalmas városok köre a jöv őben tovább fog b ővülni, amint ezt az egyes
városokban a telefonhálózat lehet ővé teszi.
Míg a távközlési piac egyes óriásai esetleg a fogyasztónak kedvez őbb
megoldásokat is kínálhatnak majd a közeljöv őben élénkülő távközlési versenyben,
arra vélhető en nem lehet majd számítani, hogy egyes városok érdekeinek,
igényeinek megfelel ő egyedi megoldások kialakításában részt vegyenek. A
fejlesztésekbe könnyebben bevonható, kompromisszumkész partnerként
ugyanakkor várhatóan jó eséllyel számíthatnak majd az egyes városok az ugyan
kisebb fajsúlyú, de helyi székhely ű, illetve az adott régióra koncentráló
szolgáltatókra (1. ábra). Elemzésünk során a Budapesti Hírközlési Felügyelet által
közzétett közcélú, nem koncesszióköteles távközlési szolgáltatást nyújtó
vállalkozások jegyzékét használtuk fel. A szolgáltatókat szolgáltatási területük
alapján szétbontottuk, és az egyes megyei jogú városokhoz rendeltük, majd a
vállalkozások számát összesítettük. Noha egyértelm ű rangsor nem állapítható meg,
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
TÉT XV. évf. 2001 s2 Egy nagyváros helyzete ... 151
illetve állítható fel a városok között, de a jelen lév ő helyi szolgáltatók mindegyike
egy-egy potenciális partnerként fogható fel a városi hálózati fejlesztéseknél. Míg az
Internet-hozzáférés és integrált távközlési szolgáltatók esetében közel azonos a
helyi és regionális engedélyek száma az országosokéval, megfigyelhet ő, hogy a
vezetékes műsor-jelelosztásban nincs országos szolgáltató.
1. ÁBRA
Helyi és regionális, közcélú, nem koncesszióköteles távközlési szolgáltatók jelenléte (db)
(Local and regfonal public telecommunication service providers, without
concession obligation)
Békéscsaba Internet-hozzáférés szolgáltató
Debrecen
Dunaújváros Ei = V oice over Internet-szolgáltató
Eger
Gy ő r 0= Egyéb adathálózati szolgáltató
Hódmez ő vásárhely
Kaposvár 0= Integrált távközlési szolgáltató
Kecskemét
Miskolc El . Vezetékes milsorjelelosztó szolgáltató
Nagykanizsa
Nyíregyháza
Pécs
Salgótarján
Sopron
Szeged
Szekszárd
Székesfehérvár
Szolnok
Szombathely
Tatabánya
Veszprém
Zalaegerszeg
Budapest
2 2
Forrás: Budapest Hírközlési Felügyelet (2001) alapján saját szerkesztés t.
Az Internet-szolgáltatók el őfordulását, elérhet őségét megvizsgáltuk más forrásra
támaszkodva is (www.isz.hu ). A szolgáltatókat tartalmazó weboldalon lehet őség
volt azok területi bontására is. A megyei jogú városok nevét megadva, megkaptuk
az adott városban elérhet ő, azaz Internet-szolgáltatást nyújtó vállalkozások listáját,
ezeket összesítettük. A kapott lista részletezésével kiválogattuk az adott városban
bejegyzett szolgáltatókat is. Ez alapján elmondhatjuk, hogy Gy őr mind az Internet-
szolgáltatók székhelye, mind az elérhet ő Internet-szolgáltatók száma szerint
kiemelked ő helyzetben van (2. ábra). A megyei jogú városok közül Gy őrben
található a legtöbb bejegyzett, azaz gy őri székhelyű szolgáltató (6 db), és itt áll
rendelkezésre a legtöbb szolgáltató (10 db). Gy őrt közvetlenül Székesfehérvár
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
152 Barsi Boglárka — Csizmadia Zoltán TÉT XV. évf. 2001 s2
követi a rangsorban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság szabadon választhat a
szolgáltatók közül, azok éles versenyhelyzetben vannak. A szolgáltatók nagy száma
azonban nem annyira a lakossági Internet használattal magyarázható, hanem a
gazdasági tevékenység dinamizmusával lehet inkább összefiggésben. Nem véletlen,
hogy Győr mellett Székesfehérvár van még el őnyös pozícióban. E két város a
városok versenyképességi rangsorában is az els ő két helyet foglalja el. Ha a városok
nagyságát is figyelembe veszzük, akkor kiegyenlítettebb mez őnyt kapunk.
Hasonlóan elmondhatjuk, hogy a szerverek területi eloszlása is a gazdasági
aktivitással mutat kapcsolatot. Erre utal az a tény is, hogy a bejegyzett szervergépek
több mint 75%-a valamilyen üzleti tevékenységhez köt ődik, nagyobb részt a
szolgáltatási és a kereskedelmi szférához. Az Internet-szolgáltatók száma és a
penetráció között persze nehéz párhuzamot vonni. A nemzetközi tapasztalatok
szerint kevés az összefüggés. Észtországban például az Internet-szolgáltatók
alacsony számához kiugróan magas (közel 30%-os) penetráció társul.
2. ÁBRA
Internet-szolgáltatók a megyei jogú városokban
(Internet service providers in mumicipalities)
s Intemetszolgáltatók székhely szerint CI Elérhető szolgáltatók szám
Forrás: www.isz.hu alapján saját szerkesztés.
Az informatikusképzés
Az információs társadalom alapját, fejl ődésének kulcsát az infrastruktúra mellett
az informatikával foglalkozó szakemberek jelentik. Az informatika képzés két
klasszikus bölcsőjét a tudományegyetemek természettudományi karai (computer
science kurzusok) és a m űszaki egyetemek villamosmérnöki fakultásai (computer,
software engineering) jelentik. Bár a világban a hatvanas, hetvenes évekt ől a
mérnöki és hagyományos természettudományi bezártságból való kitörési kísérlet
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
TÉT XV. évf. 2001 s 2 Egy nagyváros helyzete ... 153
jellemezte az informatikusképzést, önálló informatikai egyetemek vagy legalább
karok jelennek meg, amelyeknek egyik főiránya a de-technicizálódás.
Magyarországon mégis kevéssé ismert, hogy a hagyományos informatikusi tudás
egyre kisebb szeletét jelenti az informatikának (ritka pozitív példa a megjelen ő
bankinformatika képzés a Budapesti M űszaki Egyetemen). Hasonlóképp a
könyvtárosi szerep információ-szolgáltatói, Internet-könyvtárossá való átalakulása
is gyerekcip őben jár (Nagy 1999).
Elemzésünkben a www.palya.hu oktatási portálra támaszkodtunk. A
felsőoktatással foglalkozó oldalain lehet őség van az egyetemeket és f őiskolákat az
általuk kínált képzések alapján leválogatni. Az informatikusképzést nyújtó
intézményeket aztán az egyes megyei jogú városokhoz rendeltük és összesítettük.
Az intézmények darabszáma mellett hasonlóan összesítettük az oda els ő helyen
jelentkezett hallgatók számát, az államilag finanszírozott és költségtérítéses helyek
számát is.
Az informatikusképzés i hazai jellemz őit áttekintve Budapest vezet ő szerepe
egyértelm űen szembet űnő. Budapesten található az informatikai képzést nyújtó
intézmények egyharmada, 2001-ben az informatikát tanulni kívánók közel 60%-a
budapesti intézménybe adta be jelentkezési lapját. A f ővároson kívül még 11
megyei jogú városban van informatikaképzés, köztük Gy őrben is. Győrbe
kiemelkedően sokan jelentkeztek, különösen, ha a jelentkezettek számát
lakosságarányosan számoljuk ki. A Nyugat-dunántúli régióban csak Gy őrben és
Szombathelyen van informatikusképzés, gyaníthatóan Budapest vagy Veszprém
szívja fel a hallgatókat. Azonban az itt végzett hallgatóknak valószín űleg csak kis
hányada dolgozik majd a térségben.
Az informatikával és távközléssel foglalkozó cégek dönt ő többsége ugyanis
Budapest székhellyel m űködik. A jelentősebb hazai informatikai vállalkozásokat
tömörítő Informatikai Vállalkozások Szövetségének tagjai közül csak kett ő győri
székhelyű, összesen 100 foglalkoztatottal. A többi megyei jogú város közül
kiemelkedik Debrecen, Miskolc, Székesfehérvár, Szeged és Pécs, de még ezek a
városok is csak 4-5 informatikai vállalkozásnak adnak otthont. Az informatikai
vállalkozások egyértelm űen Budapestre koncentrálódnak (218). Ha ezeket az összes
társas vállalkozás számához viszonyítjuk Budapest kiugró helyzete
akkor is megmarad, hiszen a vállalkozások 0,15%-al—mérsketb n ár,de—
foglalkozik informatikával. Gy őrben ez az arány csak 0,03%. A megyei jogú
városok közül a legjobb pozícióban Székesfehérvár van, ahol a vállalkozások
0,098%-a működik e szektorban. Székesfehérvár el őnyös helyzete korábbi
hagyományaival, valamint a Videoton romjain építkez ő új cégek és az Albacomp
Rt. jelenlétével — amely az egyik legnagyobb számítástechnikai vállalkozás
Magyarországon — magyarázható.
A számítástechnika, telekommunikáció a jöv ő iparágai, ezért fontosságuk piaci
részesedésüket is jelent ősen meghaladja, ugyanakkor gazdasági jelent őségük is
növekvő tendenciát mutat. Éppen ezért t űnik meglepőnek, hogy a Győr-Moson-
Sopron Megyei Munkaügyi Központ kutatásunk idején nem ajánlott
informatikusnak állást, de a hazai nagyobb internetes álláskeres ő oldalakat
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
154 Barsi Boglárka — Csizmadia Zoltán TÉT XV. évf. 2001 s2
végignézve, sem találtunk egyetlen Gy őrbe informatikust keres ő hirdetést sem; két
ajánlatot találtunk Északnyugat-Magyarország területére. Eközben a 231 fellelt
hirdetés közel 60%-a Budapestre keresett szakembert, további 23%-a pedig
külföldre. (Az álláskeresés során a következ ő szolgáltatókat látogattuk meg:
www.job4smarts.com, www.cvonline.hu, www.jobpilot.hu, www.allascentrum.hu ,
www.multijob.hu , www.jobline.hu , www.allasok.hu.)
Internet- hozzáférés a közoktatásban
A magyarországi „Középiskolai Internet Program" (Sulinet) 1996 szeptemberében
indult a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával. A fizikai hálózat
kiépítése azonban csak 1997-ben kezd ődött el több koncessziós telefontársaság
bevonásával. 1998. végétől Sulinet/Irisz néven működött tovább, ahol az hisz név a
megnövekedett jelentőségű tartalomszolgáltatásra utalt.
A kialakított hálózat két szintre tagozódik. Az els ő szint, a gerinchálózat biztosítja
a regionális csomóponti és külföldi csatlakozást, a második szint, a felhordóhálózat
az iskolák és a gerinchálózat között teremt kapcsolatot. A nagyobb (500 f ő feletti)
iskolák általában 64 Kbit/s sebesség ű ISDN, míg az ennél kisebb intézmények
ugyanilyen sebességű, modemes kapcsolatot alakíthatnak ki.
Elemzésünk során a Központi Fizikai Kutatóintézet honlapján
(http://www.kfki.hu/education/iskola_koz.html) található, az Internet-kapcsolattal
rendelkez ő magyar középiskolákat és általános iskolákat tartalmazó listát
használtuk fel. A listán szerepl ő iskolák közül a 22 megyei jogú városban és
Budapesten található intézményeket kiválogattuk és összesítettük. Ahhoz, hogy az
abszolút számokon túlmutató információt is nyerjünk, az Oktatási Minisztérium
által készített, az összes magyar közoktatási intézményt tartalmazó jegyzéket
használtuk fel (www.om.hu). A jegyzék alapján összesítettük az egyes megyei jogú
városokban és Budapesten található középiskolákat és általános iskolákat. Így a két
adatsor segítségével azt is meg tudtuk vizsgálni, hogy az iskolák hány százaléka
van „behálózva", azaz rendelkezik Internet-hozzáféréssel.
A magyar középiskolák Internet hozzáférése még korántsem teljes kör ű (3. ábra).
Az általunk vizsgált városok közül csak Salgótarján és Nagykanizsa középiskolái
csatlakoztak teljes kör űen a világhálóra. Győrben a középiskolák 56%-a rendelkezik
Internet-hozzáféréssel, így a város — e mutató alapján — csak a 18. helyet foglalja el
a megyei jogú városok listáján. A jöv ő nemzedékének versenyképessége
szempontjából pedig elengedhetetlen lenne az iskolai hozzáférések növelése, hiszen
ma még a háztartások nagyon kis hányada rendelkezik otthoni Internet kapcsolattal.
Bár azt is elmondhatjuk, hogy az Internethez való iskolai hozzáférések aránya és a
városok gazdasági fejlettsége között nem mutatható ki kapcsolat, nyilvánvalóan
mert nem üzleti, hanem állami akarat döntötte el az iskolák bekapcsolását. Az
általános iskolák bekapcsolása később kezd ődött (hiszen a program els ődlegesen a
középiskolák „behálózását" t űzte ki célul), és még meglehetősen korlátozott az
Internet-hozzáférésük (4. ábra). A legjobb helyzetben Dunaújváros van, ahol az
általános iskolák közel 54%-a rendelkezik Internet-kapcsolattal. Gy őr 17. a listán,
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
TÉT XV. évf. 2001 s2 Egy nagyváros helyzete ... 155
tehát az általános iskolák tekintetében sem túl kedvez ő a városi tanulók helyzete,
ráadásul az országos átlagnak csak a felét éri el a bekapcsoltság mértéke.
3. ÁBRA
Internet-hozzáférés a magyar középiskolákban
(Internet access in Hungarian secondary schools)
FI Internet hozzáférés típusa sulinet NI Internet hozzáférés típusa egyéb
Forrás: http://www.kfki.hu/education/iskola_koz.html és www.om.hu alapján saját szerkesztés.
4. ÁBRA
Internet-hozzáférés a magyar általános iskolákban
(Internet access in Hungarian primary schools)
s Internet hozzáférés típusa sulinet u Internet hozzáférés típusa egyéb
60,00%
50,00%
40,00%
30,00%
20,00%
10,00%
0,00%
Forrás: http://www.kfki.hu/education/iskola_koz.html és www.om.hu alapján saját szerkesztés.
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
156 Barsi Boglárka — Csizmadia Zoltán TÉT XV. évf. 2001 s2
Az Országos Közoktatási Intézet (OKI) és az Informatika-Számítástechnika
Tanárok Egyesülete (ISZE) által 2000 nyarán elkészített középiskolai honlap-
elemzés során kialakított rangsor els ő 12 helyezettje között egy gy őri középiskola
található, mégpedig a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola a 11.
helyen. Az első három helyet budapesti középiskolák foglalják el (Alternatív
Közgazdasági Gimnázium, Puskás Tivadar Távközlési Technikum, Városmajori
Gimnázium), az els ő vidéki iskola a negyedik a sorban (Teleki Blanka Gimnázium,
Székesfehérvár). A fenti adatok figyelmeztet őek Győr szempontjából, hiszen a
tanulás hatásfoka nem lesz kielégít ő , ha a tanárok nem kapcsolják össze az iskolai
tanulást az iskolán kívüli tapasztalatszerzéssel, és ha nem használják ki az interaktív
média által rendelkezésre álló széles kör ű lehetőségeket (Kőrösné Mikis 2001).
Megyei jogú városok megjelenése az Interneten az egyes népszer űbb
WWW keres őrendszerek indexelése alapján
Az alábbiakban bemutatott adatok az egyes keres őoldalak adatbázisainak 2001.
június végi és augusztus végi állapotát tükrözik. Minden keresés az egyes városok
nevére történt, tehát az eredményül kapott oldalszámok nem az adott városban
létesített weboldalakat mutatják, hanem azoknak a lapoknak a számát, amelyekben
az adott város neve megjelenik. Megítélésünk szerint a kapott számértékek
arányukban jól felhasználhatók a városok internetes megjelenésének becslésére.
A lekérdezés a magyar keres őprogramok esetében a városok nevének nagy
kezdőbetű nélküli, de ékezetes, míg a külföldi keres őprogramok esetén a név ékezet
nélküli alakjával történt.
Megállapíthatjuk, hogy Budapest az abszolút oldalszámok tekintetében messze
listavezet ő mind a hazai, mind a külföldi keres őrendszerek gy űjtése alapján
(ábránkba Budapest nem került be, hogy az kevésbé legyen torzított). Ez a túlsúly a
lehetséges felhasználók számával elosztva már nem érvényesül, tehát elsősorban a
város méreteib ől és nem a megyei jogú városok általános fejlettségét meghaladó
pozícióból ered. Így a nagyobb városok infokommunikációs fejleszt őinek reális
esélyük van ennek a különbségnek a csökkentésére. Amellett, hogy ezeknek a
fejlesztéseknek jelent ő s részét a helyi és regionális információs rendszerek
kialakítása, meger ő sítése fogja adni, érdemes figyelembe venni, hogy a vidéki
felhasználókat gyakran olyan földrajzi elhelyezkedést ől független szolgáltatások
csalogatják városuké helyett a budapesti oldalakra, amelyek kell ő tőke és vállalkozó
szellem esetén bárhol megvalósíthatóak lennének az országban. Ha másra nem is,
gondoljunk csak a Mailbox levelez őrendszerre, melynek üzemeltet ője a Mail
Hungary sátoraljaújhelyi székhely ű . Az ilyen típusú szolgáltatások magukban
rejthetnék a lehet őségét fő városi felhasználók „kicsalogatásának", és esetleg annak
is, hogy a vidéki felhasználók más városok, régiók oldalaira is rendszeresen
ellátogassanak. Mindezek mellett azonban a városok „bels ő" életének min őségi
megváltoztatása els ő sorban a helyi szolgáltatások hálóra kerülésével, az ügyintézés
és a helyi információszerzés gyorsításával várható. Ezáltal nem csak az eddig a
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
TÉT XV. évf. 2001 s2 Egy nagyváros helyzete ... 157
felcsatlakozás idejét követ ően a város környékét is elhagyó Internet-felhasználókat
lehetne maradásra bírni, de megjelenhet egy új „WWW-olvasó" réteg is, amelyet
bár nem vonzanak az Internet „korlátlan lehet őségei", a mindennapjaiban számos
problémát tud majd megoldani a helyi oldalak segítségével.
5. ÁBRA
A megyei jogú városok nevét tartalmazó indexelt oldalak egyes népszer űbb magyar
keresőmotorokon (db oldaltalálat), 2001. augusztus
(Indexed pages containing the names of the municipalities in some popular
Hungarian searching engines, August, 2001)
s Vizsla (origo) Góliát O Heuréka laGoogle.hu
1 200 000
1 000 000
800 000
600 000
400 000
200 000
c...44)<• .,64. ,5›
2› 4.,q, „q> ...4ge.
Stich
49° •br ` c9
q' 4°' `'
c.0 el P ‚
SL
Forrás: Saját adatgyűjtés.
A vizsgált városok rangsorában Székesfehérvártól jelent ős szakadék húzódik
(5. ábra). Noha ez a törés legélesebben a Vizsla keres őrendszer adataiban látható, a
sorrend a többi keres őn történt lekérdezéseknél is hasonlóképp jelentkezik, és
éppígy megfigyelhető a két hónappal korábbi (június végi) mintában. A
rendszeresen a listák végére szoruló városokban feltétlenül el kellene gondolkodni
valamely olyan hálózati „katalizátor" projekt életre hívásáról, amely segítené a
felzárkózást. A kedvez őbb pozícióban lévő városok közé egyaránt bekerültek a
nagyobb lakosságszámú, illetve több lehetséges felhasználót tömörít ő települések és
a kisebb városok is. S őt, úgy látszik, ez utóbbi csoport er ősebb pozíciót harcolt ki
magának. Mindez megerősíteni látszik a feltételezést, hogy — legalábbis bizonyos
településméret felett — már ma sem els ősorban a lakosságszámtól függ a gazdag
internetes megjelenés lehet ősége.
Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, milyen esélyekkel indul, illetve vesz részt egy-egy
város ebben a versenyben, a következ ő dolgokat érdemes megfigyelni:
— Mekkora adattömeg található meg már most a várossal kapcsolatban a
világhálón?
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
158 Barsi Boglárka — Csizmadia Zoltán TÉT XV. évf. 2001 s2
— Milyen információs infrastruktúra áll rendelkezésre a városban akár a
városvezetés, akár egyes szolgáltatók felügyelete alatt?
— Milyen esélyei vannak a helyi polgároknak a hálózati hozzáférésre, kik és
milyen módon tudnák ezt kedvező módon befolyásolni?
— Milyen lehetséges információ-szolgáltatók és -kezel ők érhetők el a városban,
és milyen ezeknek a hozzáállása?
Mindezek a kérdések jól jelzik számunkra, hogy a városok egymás közötti
versenyében (noha ez esetben a verseny kifejezés csak közvetve érvényes, hiszen a
városok helyi információs rendszereik kialakítása során nem egymással
versenyeznek, hanem egy optimális állapotot szeretnének miel őbb megközelíteni)
mely város jutott öner őből a legelőbbre, illetve melyeknek van behozni való
lemaradásuk.
A nemzetközi keres ő motorok e pillanatban látszólag nem tesznek jelent ős
különbséget a magyar és idegen nyelv ű oldalak között, számítani kell azonban arra,
hogy hiába jut el egy hivatkozás alapján külföldi felhasználó ezekre az oldalakra,
megfelel ő fordítások nélkül tartalmuk kizárólag a hazai közönség számára lesz
értékes.
A felhasználó szempontjából természetesen csak egy része az adott város sikeres
hálózati magatartásának az, hogy kellő információ álljon rendelkezésre az egyes
oldalakon. Ennek a tartalomnak egyszerre kell jól strukturáltnak és könnyen
hozzáférhető nek lennie. Míg egy városon belüli „oldalhálózat" kialakításakor az
egyes lapok optimális esetben kell ő számú hivatkozást tartalmaznak egymásra (és a
megfelelő helyeken), vélhet ően sokan fogják a jövőben is az egyes
keresőrendszerek útveszt őiben kezdeni az ismerkedést a városokkal.
Attól függő en, hogy milyen eljárással indexelnek az egyes keres őprogramok,
más-más megoldások születtek a látogatók eligazítására. Sajnálatos tény azonban,
hogy igazán városi jelentőségűnek mondható oldal csak csekély számban lelhet ő fel
a listákban. Fontos feladat volna, hogy az ilyen, kulcsszerepet betölt ő — vagy ennek
várományosaként született — oldalak üzemben tartói lehet őségeikhez mérten ápolják
pozícióikat a keres ő rendszerek listáin. (Több próbálkozás is ismert a bot-programok
ítéletének kedvező befolyásolására, ezek — mértékkel és megfontolással — történ ő
alkalmazása elő segíthetné a látogatószámok növekedését. Arról nem is beszélve,
hogy az oldalak rendszeres frissítése, a megfelel ően összeválogatott kulcsszavak, a
kellő számú hivatkozás egy adott oldalra mutatóan stb. a napi használatban is
minőségi javulást eredményezne.)
A Góliát keres ő rendszer rögzíti azt is, hogy milyen hasonló szókapcsolatokat
keresnek az internetez ők a rendszeren. Gy őr esetében a következ ő gyakran keresett
elemek jelennek meg: plaza, Győr térkép, Rádió Győr, Győr-Moson-Sopron megye
települései, kereskedelmi kamara, munkaügyi központ, Gy őr város, Győr
történelme, polgármesteri hivatal és végül Gy őr ingatlan. A város életének tehát
szinte minden területére kíváncsiak lennének a polgárok. Érdekes megjegyeznünk,
hogy a polgái mesteri hivatalt beírva a keres őrendszerbe hét találatot kapunk, de a
városi önkormányzat honlapja nincs ezek között. Ugyanígy nem jutunk el a
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
TÉT XV. évf. 2001 s2 Egy nagyváros helyzete ... 159
www.gyor-ph.hu oldalig akkor sem, ha a „Gy őr városi önkormányzat"
szókapcsolattal próbálkozunk. Márpedig így az érdekl ődő internetező nem jut el a
város egyik hivatalos oldalára, ezért nem is várható el t őle, hogy az abban rejl ő
lehetőségeket ismerje vagy használja.
Egy nagyváros helyzete az információs korban
A lakossági felmérés módszertana
Kérdőíves módszerrel próbáltuk meg feltárni az információs és kommunikációs
technológiák elterjedtségét, az Internet-használattal kapcsolatos jellemz őket, az
információs társadalommal szembeni lakossági várakozásokat Gy őrben. A kutatás
elsődlegesen tényfeltáró, leíró jelleg ű, mivel ilyen részletességgel korábban nem
álltak rendelkezésre megfelel ő adatok a vizsgált településen él ők informatikai
jellemzőiről, az információs szolgáltatások igénybevételér ől és a megkérdezettek
szubjektív elvárásairól, céljairól. A helyzetelemz ő leíráson túl lehetőséget biztosít a
felmérés arra is, hogy ok-okozatí összefüggéseket, magyarázatokat keressünk a
kapott eredményekre, különösen akkor, ha a meglév ő hiányosságok tekintetében
szeretnénk érdemleges válaszokat találni.
Maga a felmérés két nagyobb vizsgálati területre bontható. Az els ő rész Győr
város informatikai helyzetét vizsgálja, a második a városi információs
szolgáltatásokkal, lehet őségekkel, és nem utolsó sorban a lakosok információs
igényeivel, „információ-fogyasztási szokásaival" foglalkozik. Mindkét területen
kiemelt célként fogalmazódott meg, hogy az elemzésb ől kirajzolódjon a győri
polgárok személyes véleménye a jelenlegi hiányosságok okairól és a preferált
fejlesztési irányokról.
A helyzetelemzés alapját egy 500 f őre kiterjedő elemzési minta alkotja, amelybe
véletlenszerűen kerülhettek be a 21 gy őri önkormányzati képvisel ői választókerület
lakosai, bizonyos reprezentativitási kritériumoknak megfelel ően. A 21 önkormány-
zati választókerület összlakossága 103 514 fő (a teljes városi populáció nagyobb
létszámú, de a mintavételi kritériumok miatt csak a 18-59 éves lakosságot tekintjük
a teljes sokaságnak). Közülük választottunk ki 500 olyan személyt, akiket a
lekérdezést végz ő Marketing Centrum — Országos Piackutató Kft. munkatársai
kérdőívünkkel megkerestek.
A megkérdezett 500 személy nem a teljes sokaságot reprezentálja, hanem csak a
18-59 éves kor közötti gy őrieket. Ez azt jelenti, hogy az általunk bemutatott
jellemzők és az adatokból levonható következtetések csak abban az értelemben
hitelesek, ha nem vesszük figyelembe a vizsgált településen él ő 18 év alatti
fiatalkorúakat és az 59 évesnél id ősebb, főként nyugdíjas korosztályt. Azért
döntöttünk a redukció mellett, mivel a nyugdíjas korcsoport nagysága még jobban
lecsökkentette volna a felmérés megbízhatóságát az informatikai rész kapcsán. A
helyzetelemzés alapját képez ő empirikus felmérés adatai reprezentatívak a nem, az
életkor és a városon belüli területi elhelyezkedés tekintetében, tehát pontosan
leképezik a 18-59 év közötti gy őri lakosságot.
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
160 Barsi Boglárka — Csizmadia Zoltán TÉT XV. évf. 2001 s2
Az általunk összeállított kérd ő ív három tartalmi blokkra bontható. Az els ő részben
szerepelnek az informatikai jellemz ők feltérképezéséhez fontosnak tartott kérdések,
amelyek a következ ő témák köré csoportosulnak:
— Kik férnek hozzá és milyen keretek között a különböz ő számítástechnikai
eszközökhöz, lehet őségekhez?
— Milyen motiváló elemek állnak a számítástechnikában érintettek mögött, és
milyen korlátokba, gátakba ütköznek azok, akik eddig kimaradtak az
informatikai lehet őségek előnyeiből?
— Milyen célra és milyen gyakorisággal használják a megkérdezettek a
számítástechnikai eszközöket, lehet őségeket?
— Honnan származnak a számítástechnikához kapcsolódó ismereteik, és milyen
formában tudnák továbbfejleszteni azokat?
— Milyen területeken szorgalmaznák a lakosok a városi informatikai
technológiák és szolgáltatások fejlesztését?
— Milyen a számítástechnikában érintett gy őri lakosok beruházási hajlandósága
a számítástechnikai termékek, és az internetes szolgáltatások piacán?
A második, tartalmilag teljesen elkülönül ő vizsgálati területet a városi
információs szolgáltatások ismeretével és használatával kapcsolatos kérdések
jelentik:
— Melyek a legismertebb városi információs fórumok a sajtótermékek, televíziós
csatornák, rádióadók és az internetes honlapok közül?
— Milyen gyakorisággal veszik igénybe a gy őriek a különböző fórumokat,
információszerzési lehet őségeket?
— Mennyire érdeklik a gy őrieket a városukban történ ő dolgok, a várossal
kapcsolatos információk (az aktuális napi hírekt ől a bevásárlási
lehetőségekig)?
— A különböző témájú információs szükségletek kielégítéséhez melyek a
legfontosabbnak ítélt nyilvánossági fórumok?
A harmadik rész, amely a kérd ő ív végén szerepelt, a megkérdezettek statisztikai-
demográfiai jellemző it tartalmazza. Feltételezésünk szerint a számítástechnikai
jellemző k és a nyilvánossági fórumokon keresztül biztosított információk
„lakossági fogyasztási mintáit" nagymértékben befolyásolják az öröklött humán
jellegű és a megszerzett kulturális és gazdasági er őforrások. Az adatokban a
legjelentő sebb eltérésekre az iskolai végzettség, a munkaer ő-piaci helyzet, a
foglalkozás típusa és a gazdasági er ő forrásokkal való ellátottság (egy f őre es ő havi
családi nettó jövedelem, a tartós fogyasztási cikkek száma a háztartásokban)
mentén bukkanhatunk.
Az általános statisztikai-demográfiai mutatók
Célszerű bemutatni a vizsgált minta általános jellemz őit a legfontosabb
demográfiai és társadalmi mutatók alapján, hogy átlátható képet kapjunk arról,
milyen társadalmi csoportokból áll össze az elemzés alapját képez ő adatbázis
(1. táblázat). Az általános demográfiai mutatók vizsgálatunkban a következ ők: a
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
TÉT XV. évf. 2001 s2 Egy nagyváros helyzete ... 161
megkérdezett személyek neme, életkora, családi állapota, a közös háztartásban él ők
száma, a közös háztartásban él ő aktív kereső személyek száma, a háztartásban él ő
kiskorúak száma.4
1. TÁBLÁZAT
A különböz ő társadalmi jellemzők megoszlási alapadatai a teljes minta és a
számítástechnikai érintettség alapján kialakított hozzáférési csoportokban
(Distribution of Social Characteristics in the Whole Sample
and the two PC-access Groups)
A teljes minta alapvető Számítástechnikai érintettség
demográfiai és társadalmi (hozzáfér személyi számítógéphez?)
Változók jellemzői
Gyakoriság Megoszlás Igen Nem
(N) (N) (N)
Nem
Férfi 244 48,8 120 48,4 124 49,2
Nő 256 51,2 128 51,6 128 50,8
összes 500 100 248 49,6 252 50,4
Korcsoportok
18-24 73 14,6 46 18,5 27 10,7
25-29 85 17,0 43 17,3 42 16,7
30-39 118 23,6 56 22,6 62 24,6
40-49 112 22,2 68 27,4 43 17,1
50-59 113 22,6 35 14,1 78 31,0
Családi állapot
Házas 290 58,0 151 60,9 139 55,2
Nőtlen, hajadon 123 24,6 67 27,0 56 22,2
Elvált 44 8,8 17 6,9 27 10,7
Özvegy 13 2,6 2 0,8 11 4,4
Élettárssal él 30 6,0 11 4,4 19 7,5
Legmagasabb iskolai végzettség
8 általános vagy kevesebb 56 11,2 10 4,0 46 18,3
Szakmunkásképző 133 26,7 29 11,7 104 41,3
Szakközépiskola 126 25,3 71 28,7 55 21,8
Gimnázium 70 14,0 47 19,0 23 9,1
Főiskola 68 13,6 52 21,1 16 6,3
Egyetem 46 9,2 38 15,4 8 3,2
Munkaviszony
Dolgozik 353 70,6 181 73,0 172 68,3
Tanuló 45 9,0 38 15,3 7 2,8
Nyugdíjas 43 8,6 5 2,0 38 15,1
Foglalkozás típusa
Szakmunkás 90 24,9 18 9,7 72 40,9
Segéd- és betanított munkás 40 11,0 2 1,1 38 21,6
Vállalkozó 46 12,7 27 14,5 19 10,8
Ügyviteli 29 8,0 18 9,7 11 6,3
Szakalkalmazott 118 32,6 92 49,5 26 14,8
(felső és középfokú)
Vezető (alsó, közép, fels ő) 34 9,4 27 14,5 7 4,0
Egy főre jutó havi családi nettó
jövedelem
Kevesebb, mint 20 000 Ft 42 10,6 15 8,3 27 12,5
20 001-40 000 Ft 171 43,2 59 32,6 112 52,1
40 001-60 000 Ft 114 28,8 56 30,9 58 27,0
Több mint 60 000 Ft 61 13,4 45 24,9 16 7,5
Tartós fogyasztási cikkek száma
Középértékek (maximális d1:16) 9 10 7
Forrás: Kérdőívek 2001.
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
162 Barsi Boglárka Csizmadia Zoltán TÉT XV. évf. 2001 s2
Az eltérő strukturális pozícióba és egyenl őtlenségekre a kulturális er őforrásokat
reprezentáló legmagasabb iskolai végzettség változója utal; a társadalmi
munkamegosztásban elfoglalt munkaer ő-piaci helyzetre a munkaviszony jellege és
a jelenlegi foglalkozási típus változói alapján következtethetünk. A gazdasági
erőforrásokkal való ellátottság mértékét pedig három változó összevont elemzése
alapján lehet pontosabban és megbízhatóbban meghatározni. A megkérdezett
személyek anyagi helyzetére utal az, hogy (1) mekkora az átlagos egy f őre jutó havi
nettó jövedelem a válaszadók háztartásában, (2) hogy hol helyeznék el magukat egy
olyan 10 fokozatú skálán, ahol az egyes jelenti a legszegényebb embereket, az ötös
az átlagos jövedelm űeket, a tízes pedig a leggazdagabbakat mutatja, (3) illetve
milyen tartós fogyasztási cikkekkel rendelkeznek.
Az elemzési mintába került személyek legfontosabb társadalmi jellemz ői a
következők: (1) 18-59 év közöttiek, (2) a megkérdezettek átlag életkora 38 év, (3)
az átlagos háztartás 3 főből áll, (4) az összes háztartás 60%-ában nem él 18 év alatti
eltartott személy, (5) majdnem 60% házas, (6) több mint 20% diplomás, bár
túlnyomóan főiskolai végzettség űek, (7) 70%-uk jelenleg munkaviszonyban áll, (8)
a két legnagyobb foglalkozási csoport a kék-galléros fizikai (35,9%), és a fehér-
galléros túlnyomóan hivatali, szakalkalmazotti (40,6%) munkakörben dolgozókból
áll, (9) az átlagos egy főre jutó havi jövedelem 30-40 000 Ft között mozog.
Számítástechnikai jellemz ők
Ahogy említettük, a lekérdezés el őtt nem ismertük pontosan azokat a szemé-
lyeket, akik használnak számítástechnikai eszközöket, és igénybe veszik az ilyen
tárgyú szolgáltatási lehet őségeket.
Először ismertetjük a személyi számítógéphez és az Internethez való hozzáférés
adatait a vizsgált minta esetén, majd bemutatjuk, hogy kik azok a személyek,
társadalmi csoportok, akik hozzáférnek a számítástechnikai eszközökhöz és
szolgáltatásokhoz, végül megvizsgáljuk a két elkülönül ő csoport (a számítás-
technikában érintett lakosok — az eddig kimaradt, nem felhasználói jelleg ű csopor-
tok) társadalmi jellemz őit, különös tekintettel a kulturális és gazdasági er ő-
forrásokra.
Hozzáférés a számítástechnikai eszközökhöz, szolgáltatásokhoz
Ahhoz, hogy pontosan lokalizálni tudjuk azt a felhasználói csoportot a gy őri
mintánkban, amelynek a tagjai hozzáférnek számítástechnikai eszközökhöz és az
internetes szolgáltatásokhoz, megkérdeztük a lakosokat arról, hogy a saját
háztartásukban, a munkahelyükön vagy más helyen használnak-e számítógépet és
Internetet. Így nemcsak arra nyílt lehet őségünk, hogy feltérképezzük a felhasználási
lehetőségek belső szerkezetét, hanem a válaszok összevonásával ki tudtuk alakítani
az informatikában felhasználói szinten érintett gy őri személyek csoportját.
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
TÉT XV. évf. 2001 s2 Egy nagyváros helyzete ... 163
A megkérdezett személyek fele (otthon, munkahelyen, iskolában, barátnál vagy
ismerősnél) hozzáfér személyi számítógéphez (6. ábra). Az internetes lehet ő-
ségekhez pedig majdnem minden harmadik gy őri személy hozzáfér. Ha a
felhasználói csoportra vetítve vizsgáljuk az arányokat, akkor azt mondhatjuk, hogy
a számítógép-használók 60%-a az Internethez is hozzáfér.
6. ÁBRA
Számítógép- és Internet-hozzáférési adatok a vizsgált településen
(PC and Internet access in the City)
Az igen válaszok aránya a teljes minta esetén (N=500) Az igen válaszok aránya a pr-használók körében (N=248)
PC hozzátárás 49,6%
PC otthon 76,2%
PC otthon 37,8%
PC munkahelyen•, PC munkahelyen 66,5%
33,0%
internetes hozzá 29,8%
Internet otthon 27,0%
Internet otthon g 13,4%
Internet munkahelyen 42,3%
Internet munkallelyerr' 21,0%
1
10,0% 20.0% 30.0% 40,0% 50,056 0,0% 25.0% 50,0% 75,0%
Forrás: Kérdőívek 2001.
Saját háztartásukban a megkérdezettek 38%-ának van számítógépe. 5 Valamivel
kisebb létszámú azoknak a csoportja, akík a munkahelyükön vagy valamilyen
oktatási intézményben férnek hozzá számítógéphez (33%). Azok a személyek
pedig, akik más alternatív megoldást választanak a PC-használat során, legnagyobb
valószínű séggel (62%-uk) valamelyik barátjuknál, a szomszédban vagy ismer ősnél
férnek hozzá a számítógéphez. Feltételezésünk szerint az otthoni és a munkahelyi
felhasználók jelent ő s része ugyanaz a személy. A két változó korrelációja 0,4, ami
nem olyan erő s, de mindenképpen jelzi a pozitív összefüggést. A teljes minta 21%-a
a saját otthonában és a munkahelyén vagy az iskolájában is használ személyi
számítógépet. Ő k alkotják azt a felhasználói keménymagot, akik a legintenzívebben
élnek a számítástechnikai szolgáltatások és technológiák lehet őségeivel. Azon
személyek 65%-a, akik hozzáférnek személyi számítógéphez a munkahelyen vagy
iskolában, saját otthonukban is rendelkeznek PC-vel. Vagy egy másik
megközelítésben azt mondhatjuk, hogy akiknek otthon nincsen gépük, azok 81%-a
a munkahelyén sem használ számítástechnikai eszközöket.
Felhasználói aspektusuk alapján a megkérdezetteket négy alcsoportra lehet
bontani. 256 olyan személy került a megkérdezettek közé (51,2%), akik nem férnek
hozzá személyi számítógéphez sem otthon, sem a munkahelyen vagy valamilyen
oktatási intézményben. 57 f ő (11,4%) csak a munkahelyén, 82 fő (16,4%) csak a
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
164 Barsi Boglárka — Csizmadia Zoltán TÉT XV. évf. 2001 s2
saját háztartásában és 105 fő (21,0%) mindkét területen használ személyi
számítógépet 6.
Az Internet-használók köre értelemszer űen szűkebb, bár így is a teljes minta
30%-a, tehát 149 fő valamilyen formában hozzáfér az internetes lehet őségekhez. A
megkérdezettek egyötöde a munkahelyén tud internetezni, 13%-uk pedig otthonról
is eléri a világhálót. Ebben az esetben is a barátok, az ismer ősök és a szomszédok a
leggyakoribb internetezésre lehet őséget biztosító személyek abban az esetben, ha
valaki nem fér hozzá a hálózathoz sem a saját háztartásában, sem a munkahelyén,
sem az iskolában (minden második személy közülük ezt a megoldást választja).
Azok a személyek, akik a munkahelyükön rendelkeznek Internetettel (105 f ő) nagy
valószínűséggel nem fogják bevezettetni saját háztartásukba (72%-uk csak a
munkahelyén fér hozzá), céljaiknak megfelel a munkahelyi használat is.
Értelemszerűen magasabbak az arányok akkor, ha nem az összes megkérdezettre
vetítve vizsgáljuk az adatokat, hanem csak a PC-hozzáféréssel rendelkez ők
körében. Közülük minden negyedik megkérdezettnek van otthon Internet
csatlakozása, 42,3%-uk pedig a munkahelyén is rá tud csatlakozni a világhálóra.
A 149 hozzáféréssel rendelkez ő személy 22,8%-a egyetlen területen sem
használja az Internetet, így a tényleges felhasználók csoportja lecsökken 115 f őre,
ami a teljes minta esetén 23%-os arányt jelent. Mindez tehát azt jelenti, hogy a
megkérdezettek 6,8%-a hozzáfér az Internethez, de nem használja azt. A
számítástechnikában érintett személyek csoportjára (248 f ő) vetítve úgy
módosulnak az adatok, hogy a PC-használók 46,4%-a ténylegesen internetezik, míg
13,7%-uk csak hozzáfér az internetes lehet őségekhez és szolgáltatásokhoz, de
valójában nem használja azokat.
A saját háztartásban Internet-összeköttetéssel rendelkez ők 52,3%-a faxmodemen
keresztül éri el a világhálót, 30,8%-uk pedig ISDN vonalon. A munkahelyi Internet-
hozzáférés adataiban a megkérdezettek egynegyede nem tudott nyilatkozni. Ők nem
ismerik pontosan, hogy a munkahelyükön milyen formában érik el a hálót. A
faxmodemek nem olyan elterjedtek, mint a háztartási felhasználás esetén (13,3%),
inkább az ISDN (36,2%) és a bérelt vonal (18,1%) a gyakori. Bár a válaszok hiánya
csökkenti az adatok megbízhatóságát, ennek ellenére az eltérések így is
érzékeltethet őek, melyben feltehet ően a legfontosabb differenciáló elem a
csatlakozási lehet őségek eltérő árszínvonala. A domináns, mondhatni
monopolhelyzetben lév ő Internet-szolgáltató a Matáv—Axelero: az otthoni Internet-
előfizető k 61%-a nála rendelte meg a szolgáltatást (az eredmény csak orientáló
jellegű az alacsony elemszám miatt).
Hozzáférési/felhasználási csoportspecifikumok
A vizsgálatba bevont 500 győri lakost két csoportra lehet bontani. A ‚jelenleg már
hozzáfér ők" csoportjához tartoznak azok a megkérdezettek, akik vagy a saját
otthonukban, a munkahelyükön, iskolájukban, vagy más intézményesített formában
hozzáférnek személyi számítógéphez, illetve rokoni, baráti, szomszédi vagy
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
TÉT XV. évf. 2001 s2 Egy nagyváros helyzete ... 165
ismerősi kapcsolataikon keresztül érhetik el a személyi számítógépet, ha használni
szeretnék. A „jelenleg még nem hozzáfér ők" csoportjába azok a válaszadók
kerültek, akik semmilyen formában sem férnek hozzá személyi számítógéphez, és
ebből következ ően a számítástechnikai blokkra vonatkozó kérdésekre nem tudtak
érdemi választ adni. Felmerül a kérdés: milyen csoport specifikus jegyekkel
-
rendelkezik a két elkülönül ő csoporthoz tartozó lakosság az általános demográfiai
és társadalmi mutatók tükrében?
A két csoport társadalmi jellemz őinek különbségeit az 1. táblázat tartalmazza a
nem, az életkor, a családi állapot, az iskolázottság, a munkaviszony és a jelenlegi
foglalkozás, illetve az anyagi helyzet tekintetében.
Önmagában a megkérdezettek neme nem min ősült differenciáló elemnek. A
férfiak és a n ők aránya egyenletes eloszlást mutat, és mindkét csoport esetén szinte
megegyezik a teljes mintára vetített arányokkal. A családi állapot szerint a
házasságban él ők és a nőtlenek, hajadonok felülreprezentáltak a hozzáfér ők
csoportjában, bár ebben az esetben a háttérben a kor és más strukturális jellemz ők
állnak, nem pedig a háztartás családi formája. A demográfiai mutatók tekintetében
tehát nem bukkanhatunk szignifikáns eltérésekre. Egyedüli kivétel a minta kor
szerinti megoszlása lehet, hiszen a számítástechnikai eszközök és szolgáltatások
igénybevétele összefüggésben áll — legalább is jelenleg — az emberek életkorával. A
várakozásoknak megfelel ően nagyobb arányban szerepelnek a 18-29 éves
korcsoport tagjai a hozzáfér ők között, és az 50-59-éves korosztály a nem-
hozzáfér ők közel egyharmadát jelenti, ami arra utal, hogy az id ősebb korosztály
körében jóval többen idegenkednek a számítástechnikától. A legmagasabb
hozzáférési arány a 18-24 évesek körében figyelhet ő meg (63,0%), illetve a 40-49
évesek korcsoportjában 7 (61,3%), ezzel szemben a legid ősebb korosztály (50-59)
közel kétharmada nem tudott válaszolni a számítástechnikai témában feltett
kérdéseinkre.
Jelentős szerkezeti eltolódások figyelhet őek meg a két alcsoport összetételében a
legmagasabb iskolai végzettség alapján (a teljes minta jellemz őihez viszonyítva),
ami a kulturális erőforrások differenciáló erejére utal az informatikai technikák és
szolgáltatások felhasználása/igénybevétele esetén. A hozzáfér ők csoportjában
kevesebb mint 15%-os azoknak az aránya, akik legfeljebb szakmunkás
végzettséggel rendelkeznek (kevesebb mint 8 általános, 8 általános vagy
szakmunkásképz ő), ezzel szemben a nem hozzáfér őket tömörítő csoport majdnem
kétharmada nem rendelkezik még középfokú végzettséggel sem (a nem-hozzáfér ők
több mint 40%-a szakmunkás végzettséggel bír). Markánsan elkülönül a két csoport
a végzettségi hierarchia fels ő szegletében is. A fels őfokú végzettséggel rendelkez ők
aránya nem éri el a 10%-ot a nem-hozzáfér ők között, míg a számítástechnikai
kérdésekre válaszolók 21,1%-a főiskolai, 15,4%-a pedig egyetemi diplomával
rendelkezik. A végzettségi mutatók szerkezeti eltolódását összefoglaló jelleggel a
7. ábra mutatja be.
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
166 Barsi Boglárka — Csizmadia Zoltán TÉT XV. évf. 2001 s2
7. ÁBRA
A két csoport iskolai végzettség szerinti összetétele
(The distribution of the highest year of school divided by PC access)
20%— Számítógépes hozzáférés
Ejnem
igen
—15%
10°10 —'
0% —
8 ált vagy kevesebb szakközépiskola főiskola
szakmunkásképző gimnázium egyetem
Legmagasabb iskolai végzettség
Forrás: Kérdőívek 2001.
Ha a különböző végzettségi kategóriákon belül vizsgáljuk meg a hozzáférési
arányokat, akkor még szembetűnő bbek az eltérések. A vizsgált településen
megkérdezett, legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez ő válaszadók
82%-a nem tudott válaszolni a számítástechnikai kérdésekre, tehát nem tekinthet ő
PC-használónak, de még hozzáfér ő nek sem. Az iskolai végzettség növekedésével,
folyamatosan csökken a ‚jelenleg még nem hozzáfér ő" személyek aránya 8. Az
egyetemi végzettséggel rendelkez ő személyek több mint 80%-a hozzáfér
valamilyen keretek között személyi számítógéphez. Jelenleg a számítástechnikai
lehetőségekb ől és szolgáltatásokból kimaradó gy őriek mindenképpen az
alacsonyabb iskolai végzettség ű lakópolgárok körében találhatók meg a
legnagyobb arányban. Az adatok önmagukért beszélnek: a „jelenleg még nem
hozzáférők" között a válaszolóknak csupán 18,5%-a rendelkezik legalább
gimnáziumi (vagy f iskolai-egyetemi) végzettséggel egy olyan felmérésben, amely
ő
nem tartalmazza a nyugdíjas korosztályt, illetve a 18 év alatti lakosokat, és egy —
magyarországi léptékkel mérve — fejl ődő nagyvárosi populációból történt a
mintavétel.
Az iskolai végzettség alapján ismertetett eltérések szinte pontosan
megismétlő dnek, ha a foglakozási szerkezetre vonatkozóan vizsgáljuk a hozzáférési
lehetőségeket. A nem-hozzáfér ő i kör kétharmada szakmunkásként, illetve segéd
vagy betanított munkásként dolgozik (a szakmunkás foglalkozásúak aránya 41%),
tehát alapvet ő en olyan fizikai, kék-galléros munkakörben, ahol az esetek
legnagyobb részében nem jelent munkaer ő -piaci alapkövetelményt vagy el őnyt a
számítástechnikai ismeret. Ezzel szemben a hozzáfér ői alcsoportban, a fizikai
munkakörökben dolgozók aránya nem több 10%-nál. Minden második személy
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
TÉT XV. évf. 2001 s2 Egy nagyváros helyzete ... 167
szakalkalmazottként dolgozik, és a vezet ő beosztásúak aránya is nagyon magas
(15%). A foglalkozási szerkezet eltolódásait a 8. ábra tartalmazza.
8. ÁBRA
A két csoport foglalkozási szerkezetének eltérései
(Differences in occupational structure in the two PC-access groups)
vállalkozó/szelle Számítógépes hozzáférés
ügyvite
M Dem
"'igen
szakalkalmazott középfokú képest
szakalkalmazott fels őfokú képes'
alsóbb szintű
felsőszintő vezet
eo
vállalkozó/fi
segédmunk
betanított munk
szakmunk
5% 10% 15% 20% 25%
Forrás: Kérdőívek 2001.
Az adatok egyértelművé teszik, hogy a számítástechnikai érintettség kérdésében
alapvető szerepe van a munkaviszonynak és a foglalkozási szerkezetben elfoglalt
pozíciónak9. A 90 fős szakmunkáscsoport 80%-a, a 40 fős segéd- és betanított
munkás blokk 95%-a nem tudott válaszolni a számítástechnikai témájú kérdésekre,
ebből következően nem használnak személyi számítógépet sem. Ezzel szemben a
felső fokú képesítéssel rendelkez ő szakalkalmazott réteg majdnem kilenctizede, a
középfokú képesítés ű szakalkalmazottak kétharmada, az ügyviteli munkakörben
dolgozók 60%-a hozzáfér személyi számítógéphez valamilyen formában (a
munkahelyükön nagy valószín űséggel).
A legfontosabb eredménye a foglalkozási típusok szerinti vizsgálatnak az, hogy az
olyan foglakozási területen dolgozó személyek, amelyek jelenleg még nem igénylik
a számítástechnikai eszközök ismeretét és használatát, alapvet ően idegenek a
számítástechnika világában, nem használnak ilyen eszközöket a munkahelyen, a
saját háztartásban, és még a barátoknál, rokonoknál, ismer ősöknél, esetleg a
szomszédoknál sem érik el a számítógép nyújtotta lehet őségeket. Az összes
foglalkoztatott megkérdezett (N=353) közül 130 személy használ a munkájához
személyi számítógépet (36,8%). A munkahelyen biztosan használó személyek közül
mindössze heten sorolták magukat be a fizikai jelleg ű munkakörbe (mindannyian
szakmunkások), ez azt jelenti, hogy a munkahelyi felhasználók 95%-a vezet ői,
szakalkalmazotti, ügyviteli munkakörben dolgozik, vagy nem fizikai jelleg ű
tevékenységet űző vállalkozó. Egyértelmű, hogy a foglalkozás típusa alapvet ően
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
168 Barsi Boglárka — Csizmadia Zoltán TÉT XV. évf. 2001 s2
behatárolja a PC-használat körét, és ebben az értelemben nem meglep őek az
eredmények. A komoly problémát az jelenti, hogy az otthon biztosan hozzáfér ők
körében (N=133 a foglalkoztatottakra vetítve) is nagyon alacsony a fizikai
munkakörben dolgozó személyek aránya. Az összes megkérdezett 26,6%-a (133 f ő)
olyan személy, aki a lekérdezés id őpontjában rendelkezett állással és a saját
háztartásában hozzáfért személyi számítógéphez. Közülük csupán 23 személy
dolgozik fizikai jellegű munkakörben, ez a jelenleg dolgozó és otthon személyi
számítógéphez hozzáfér ő k csoportjának mindössze 17%-a. A következtetésünk az,
hogy a számítástechnikai eszközökt ől mentes munkahelyi környezetben dolgozók
jelentő sen kisebb arányban jelennek meg a PC-használók között a munkahelyi
használaton kívül is.
A kulturális erő források mentén megfigyelt társadalmi egyenl őtlenségek, és a
foglakozási szerkezet struktúrája el őre vetíti, hogy a rendelkezésre álló anyagi
erőforrások mennyiségében és min őségében is komoly társadalmi különbségekre
bukkanhatunk, ha a két csoport társadalmi háttérjellemz őinek anyagi oldalát
vizsgáljuk meg. A PC-használók körében felülreprezentáltak a magas végzettség ű
és a kedvezőbb jövedelmi lehető ségeket nyújtó foglalkozások tagjai, ezért
egyértelmű , hogy a jövedelmi skálán is komolyabb er őforrásokhoz férnek hozzá e
csoport tagjai, ami az informatikai technológiák- és szolgáltatások használatakor
jelentős, ha nem a legjelent ő sebb befolyásoló elem az egyének humán jelleg ű
erő forrásain, személyes mentalitásán, attit űdjein túlmenő en. A hozzáféréssel nem
rendelkezők csoportjában a háztartások majdnem kétharmada nem tudott 40 000 Ft-
ot maghaladó egy fő re jutó havi családi nettó jövedelemr ől beszámolni a felmérés
idő pontjában, bár az érintett háztartások négyötödében legalább a 20 000 Ft-ot
elérte a havi jövedelem egy főre bontott összege. Ezzel szemben a hozzáfér ők
csoportjában legalább minden második háztartás 40 000 Ft feletti jövedelemr ől
számolt be, és minden negyedik olyan személy, aki hozzáfér számítástechnikai
eszközökhöz több mint 60 000 Ft-os egy f őre eső havi nettó családi jövedelemmel
rendelkezik l°.
A gazdasági erő források kitüntetett szerepét a tartós fogyasztási cikkek mutatói is
megerő sítik, és a jövedelmi adatoknál megbízhatóbban képezik le a megkérdezett
lakosság jelenlegi és múltbeli tulajdoni, vagyoni alapú er őforrásait". Szigorúan
mennyiségi értelemben, mindenképpen többtípusú tartós fogyasztási cikkel
rendelkeznek azok a háztartások, ahol a megkérdezett személy érintett volt a
számítástechnikai eszközök és szolgáltatások világában (átlagosan tíz eltér ő tartós
fogyasztási cikk van a birtokukban, szemben a kimaradók hetes átlagával).
A számítógép használat és a gazdasági er őforrások nagysága közti
összefüggéseket (0,497-es korreláció 0,01-es szignifikancia szinten) a 9. ábra
lépcső zetes szerkezete jól érzékelteti. A tartós fogyasztási cikkek számának
növekedésével egyre nagyobb arányban jelennek meg a hozzáfér ők, azaz minél
kedvezőbb egy háztartás anyagi helyzete a tartós fogyasztási cikkek tekintetében,
annál nagyobb valószín ű séggel férnek hozzá számítástechnikai eszközökhöz és
szolgáltatásokhoz a háztartás tagjai.
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
TÉT XV. évf. 2001 s2 Egy nagyváros helyzete ... 169
9. ÁBRA
A két csoport gazdasági er ő forrásainak egyenlőtlenségei
a tartós fogyasztási cikkek száma alapján
(Differences in consumer goods in the two PC-access groups)
Számítógépes hozzáférés
8% - nem
• igen
6% —
—4%
—2%
15
A különböz ő típusú tartós fogyasztási cikkek száma
Forrás: Kérdőívek 2001.
A különböző jellegű tartós fogyasztási cikkek esetén megfigyelhet ő tulajdonlási
arányokból arra következtethetünk, hogy a hazai viszonyok között egy városi
populációban alapvetőnek min ősülő eszközökben (televízió, mosógép, rádió,
fényképezőgép, vezetékes telefon) nem figyelhet ők meg szignifikáns különbségek a
két csoport esetén. Az igazi választóvonalat azok a fogyasztási cikkek jelentik,
amelyek nem tekinthet ők „létszükségletnek", de még nem min ősülnek elit
fogyasztási cikkeknek sem (videomagnó, mikrohullámú sütő , mobiltelefon, hi-fi
torony, számítógép). Ezeknél a cikkeknél a felsorolás arányában fokozatosan n ő a
két csoport közötti eltérés, mégpedig abban az értelemben, hogy a hozzáfér ők
csoportjában 70-80%-os a megjelenési arányuk, ezzel szemben a jelenleg még
„kirekesztettek" körében a 80%-os arány lépcs őzetesen lecsökken 40% körüli
értékre 12.
Megítélésünk szerint az általános társadalmi-demográfiai jellemz ők tekintetében
elvégzett csoportspecifikus elemzéssel nemcsak azt tudtuk bemutatni, hogy milyen
a társadalmi helyzete annak a válaszadói körnek felmérésünkben, amely érintett,
illetve jelenleg még (ön)kirekesztett a számítástechnikai lehet őségek
alkalmazásában, hanem azokat a determináns jellemz őket is kiemeltük, amelyek a
legjelentősebb strukturális eltérések hátterében húzódnak a hozzáfér ők és a
kimaradók között. Így lokalizálhatjuk azokat a társadalmi csoportokat, akiket —
jelenleg még — nem érintettek meg az információs korszak lehet őségei a személyi
számítógépek felhasználásában. A bemutatott adatok arra engednek következtetni,
hogy a kulturális és a gazdasági er forrásokkal való ellátottság, illetve a
ő
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
170 Barsi Boglárka — Csizmadia Zoltán TÉT XV. évf. 2001 s2
foglalkozási szerkezetben elfoglalt jelenlegi pozíció jellemz ői alapvetően eltérő
lehetőségeket biztosítanak a számítástechnikai eszközök és szolgáltatások
társadalmi felhasználása, igénybevétele esetén.
Megfigyeléseink szerint a 18-59 éves gy őri lakosság esetén a számítástechnikai
eszközök és szolgáltatások elérhet őségében és használatában jelentősen jobb
helyzetben vannak a magasabb iskolai végzettséggel rendelkez ő személyek (főleg a
diplomások), illetve a vezet ői, szakalkalmazotti, illetve a hivatali, ügyviteli
munkakörben dolgozók, akiknél a munka jellegéb ől fakadóan nagyobb
valószínű séggel jelenik meg a számítógép használat. A kedvez őbb kulturális és
foglalkozásszerkezeti adottságok implikációiként az átlagosnál jobb anyagi
helyzetű társadalmi csoportok jelenléte a fajsúlyosabb a hozzáfér ők csoportjában.
Minél jobb az anyagi helyzete az adott háztartásnak, annál nagyobb a
valószín űsége az otthoni és a munkahelyi hozzáférésnek. Ezzel szemben a ‚jelenleg
még nem hozzáfér ők" csoportjára az jellemz ő, hogy legfeljebb átlagos vagy az
átlag alatti végzettségűek, jelent ős részük a foglakozási szerkezet kék szektorában
dolgozik, fizikai munkakörben, az egy f őre jutó családi havi nettó jövedelem
legtöbbjüknél átlag alatti, és csak az alapvető tartós fogyasztási cikkek piacán
tudják felvenni a versenyt a magasabb társadalmi státuszú csoportok tagjaival.
Komoly dilemmát jelent, hogy azoknál a foglalkoztatottaknál, akiknél hiányzik a
„munkahelyi számítógép használat ösztönző ereje", ahol nem jelent a munkaer ő-
piaci versenyben hátrányos pozíciót az ilyen irányú képzettség hiánya, őket miként
lehet beintegrálni a folyamatosan b ővülő , generációs váltásókkal telít ődő
felhasználói körbe?
Összegzés
A számítástechnika, távközlés és a média konvergenciájának eredményeként ma a
következő évtizedekre jellemző új társadalmi rend kibontakozásának vagyunk
tanúi: az információs társadalomnak. E folyamat ma minden országban, régióban és
településen kiemelked ő kérdéssé vált, cselekvési stratégiákra ösztönözve a
társadalom szerepl őit. A gyors fejlő dés, az állandóan változó körülmények azonban
állandó monitorozásra késztetnek.
A piac vagy az üzleti szféra egyedül nem képes hatékonyan megbirkózni olyan
problémákkal, mint az „információ gazdagok" és az „információ szegények" között
kialakuló új társadalmi különbségek, az alacsony technológiai m űveltség, a
hozzáférés problémája vagy a képzett emberek hiányának kihívásai. Felmérésünk is
világosan mutatja a társadalmi és térbeli szakadék kialakulásának lehet őségeit és
veszélyeit. Nyilvánvaló, hogy ha az ország egyes területei vagy települései nem
tudnak alkalmazkodni a társadalmi-gazdasági fejl ődéshez, vagy nem tudnak
megfelelni az információs társadalom kihívásainak, az egy új centrum-periféria
kapcsolat kialakulásához vezethet. A szakadékok, töréspontok feltárása lehet a
kiinduló pont az ilyen folyamatok elkerüléséhez.
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
TÉT XV. évf. 2001 s2 Egy nagyváros helyzete ... 171
Jegyzetek
Győr Megyei Jogú Város megbízásából az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
helyzetelemzést készített „Az Intelligens Gy őr Város stratégiai és operatív programja" cím ű
tanulmányhoz.
2
A csoportosítás a szolgáltatások engedély, illetve bejelentés szerinti területi kiterjedését mutatja.
3
Magyarországon jelenleg nem egyértelmű , hogy kit nevezünk informatikusnak. Ezért vizsgálatunkban
a következő képzéseket vettük figyelembe: m űszaki informatika, informatika, programozó
matematikus, számítástechnika.
4
A megkérdezett személyek általános társadalmi jellemz őit jelen tanulmány keretei között nem
elemezzük részletesen, de a 1. táblázat első blokkja tartalmazza az elemzés során alkalmazott
független változókat és a teljes minta alapvet ő demográfiai-társadalmi mutatóinak megoszlását (a
gyakoriság és a százalékos megoszlás alapján).
Az eredményt megerő síti a tartós fogyasztási cikkek kapcsán feltett kontrollkérdés is. Pontosan
megegyezik a két adat, tehát a saját háztartásban számítógéppel rendelkez ők száma a két kérdés során
nem különbözött egymástól.
6
Természetesen a hozzáfér ői kör valamivel bővebb, mivel ide olyan személyeket is besorolhatunk, akik
ugyan otthon és a munkahelyükön nem érhetik el a számítástechnikai eszközöket, de különböz ő
intézményi keretek között, illetve a rokonok, barátok, szomszédok révén, ha szükséges, hozzáférnek
számítógéphez.
A negyvenes éveikben járó személyek magas részvétele a hozzáfér ők csoportjában előre vetíti a
munkaviszonyhoz és a foglalkozás jellegéhez kapcsolódó feltételezést, miszerint a munkaviszony
jellege és a foglalkozás típusa alapvet ően meghatározza a hozzáférési arányokat.
8 Szakmunkásképző:
78,2%; szakközépiskola: 43,7%; gimnázium: 32,9%; f őiskola: 23,5%; egyetem:
17,4%.
9
A két változó korrelációja 0,49 a maximális 1-b ől, ami olyan pozitív összefüggésre utal, amely
alaposabb elemzést igényel.
10
Az önbevalláson alapuló jövedelmi adatok megoszlása annak ellenére, hogy megbízhatatlanabb
mutató a gazdasági er őforrások esetén, érzékelteti a mobilizálható anyagi javak fontosságát az
információs- és kommunikációs technológiák és szolgáltatások elérésében.
I
A hiányzó válaszok aránya ebben az esetben szinte minimális (1 személy nem válaszolt az 500
megkérdezettb ő l), és a kapott eredmények jobban kifejezik a háztartás hosszabb távon formálódó
gazdasági erejét, fogyasztóképességét.
12
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a különböz ő tulajdonjavak birtoklási aránya így is jóval
magasabb az országos felmérésekben megszokott értékeknél, mivel teljes egészében hiányzik a vidéki
populáció és a hatvan év feletti korosztály a felmérésből.
Irodalom
Az információs és kommunikációs technológiai szektor Magyarországon. (2001) Budapest, Központi
Statisztikai Hivatal.
Bell, D. (1973) The Coming of Post-lndustrial Society. A Venture in Social Forecasting. London,
Heineman.
Drucker, P. F. (1993) Post-Capitalist Society. New York, Harper Business.
Élő G.—Pintér R. (1999) Finnország, út az információs társadalomba. Budapest, Kossuth Kiadó.
Fodor I. (2000) Merre megy a világ gazdasága, merre mehetünk mi. — Glatz F. (szerk.) Az információs
társadalom. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia. 95-113. o.
Hírközlési Statisztikai évkönyv 1999. (2000) Budapest, Hírközlési Főfelügyelet Piaci Monitoring
Igazgatóság.
1VSZ Évklinyv. (2001) Budapest, Informatikai Vállalkozások Szövetsége.
Barsi Boglárka – Csizmadia Zoltán: Egy nagyváros helyzete az információs társadalomban.
Tér és Társadalom, 15. 2001. 2. 147–172. p.
172 Barsi Boglárka — Csizmadia Zoltán TÉT XV. évf. 2001 s2
Kő rösné Mikis M. (2001) Az IKT innovatív iskolai gyakorlatának vizsgálata nemzetközi kitekintésben.
július—augusztus. 87-97. o. —ÚjPedagóiaSzeml.
Közcélú, nem koncesszióköteles, távközlési szolgáltatást nyújtók jegyzéke. (2001) Budapest, Budapesti
Hírközlési Felügyelet.
Nagy Á. (1999) Informatikus leszel...s katona. Budapest, Országos Közoktatási Intézet.
(http://www.oki.hu/cildc.asp?Kod=egyeb-nagy.html)
Nemzetközi távközlési régiók. (2001) Budapest, Hírközlési F ő felügyelet Piaci Monitoring Igazgatóság.
Nielsen, J.—Ramsay, M. (2000) WAP Usability Report. Fremont, Nielsen Group.
Pannon GSM Sajtóközlemények. (2001) Internet: http://www.pgsm.huiceginfo/sajto/Oljun6_hu.html .
Stehr, N. (1994) Knowledge Societies. London, Sage.
Telecities Declaration of Manchester. (1998) Manchester, Telecities.
THE POSITION OF A MUNICIPALITY
IN THE INFORMATION SOCIETY
BOGLÁRKA BARSI — ZOLTÁN CSIZMADIA
Nowadays the key engines of the development processes are the information and
communication technologies, which may become the, biggest industrial sectors in the
forthcoming decades. This process however effects the society enormously in Hungary as
well, where we are in the transition period towards the information society. There is a sharp
competition among the cities with county rank constituting the backbone of the Hungarian
city network to gain new investors, new managerial and administrative functions. The
information society means a new competition situation for Hungary and so for the city
network. As a consequence of it, it is very important to examine the situation of Gy őr in
comparison with the other cities with county rank, to get a more accurate picture of its
position in the information society.