Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 203-205. p.

Tér és Társadalom                                      XV. évf. 2001   s   1: 203-205



          A HATÁRMENTISÉG KÉRDŐJELEI AZ
               ÉSZAKKELET-ALFÖLDÖN
                               Szerk.: Baranyi Béla
       (MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2001368.o.)

                                 HARDI TAMÁS

  Egy igazi monografikus kötetet vesz kézbe az olvasó, amikor az MTA RKK
Alföldi Tudományos Intézetének kötetét forgatja. Monografikus abban az
értelemben, hogy Magyarország egy rendkívül izgalmas térségét, az északkeleti és
keleti határaink mentén elhelyezked ő térséget mutatja be, tudományos
igényességgel, több aspektusból is.
  E kötet megjelenésének nem titkolt szándéka, hogy folytassa azt a megkezdett
sort, amely az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetében
született „Elválaszt és összeköt — a határ" c. művel kezdődött. E kötet az osztrák—
magyar határ mentét mutatta be, s mint a tervezett sorozat els ő darabja általános, a
határ menti együttműködésekre vonatkozó tanulmányokat is tartalmazott.
Magyarország e „szerencsésebb", s együttm űködéseit tekintve példaérték ű határ
menti területe után szinte ellenpontként hat az Alföldi Tudományos Intézet
Debreceni Kutatócsoportjának munkája, melyben a másik véglettel, az Északkelet-
Alföld legkevésbé fejlett térségeinek, els ősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-
Bihar megye határ menti sávjának problémáival ismerkedhetünk meg. E térség
általános jellemzésére több szerz ő is használja a „periféria perifériája" jelzőt, s
nem véletlenül. Mint azt a kötetb ől is megtudhatjuk, ezek a területek szociális,
foglalkoztatási, gazdasági szempontból mind az országos, mind a megyei átlagoktól
néhány kivétellel jelentősen elmaradnak.
  A tanulmányok vizsgálati területe a legtöbb esetben egységes, témától függ ően
néha kibővül olyan határ menti területekkel is, melyek alapvet ően nem tartoznak a
kötet tárgyához. Látható, hogy összehangolt kutatások eredményeként született a
legtöbb írás. E kutatások törzsét az Alföldi Tudományos Intézet Debreceni
Kutatócsoportjának munkái adják. Ez kitűnik az egységes szemléletb ől, a vizsgálati
terület egyöntet űségéből, az igényes térinformatikai munkát tükröz ő
ábrázolásokból. A kötet azonban nem csupán egy kw.sói m ű.belyt reprezentál.
                                                               g
A vizsgált területtel más intézmények, a Debreceni E yétes..; ,,az Alföldi
Tudományos Intézet más kutatóhelyeinek munkatársai is foglalkoznak,
eredményeik nem hagyhatók ki egy ilyen összefoglaló jellegű kötetből. Valamennyi
szerzőről, még a fiatalokról is elmondhatjuk, hogy a téma régi kutatói, számos
 Hardi Tamás: A határmentiség kérdőjelei az Északkelet-Alföldön. Szerk.: Baranyi B.
          Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 203–205. p. Könyvismertetés

204   Könyvjelz ő                                                TÉT XV. évf. 2001    s   1

publikációjukat ismerjük, s ezeket a publikációkat a témával foglalkozó más
kutatók, oktatók és dolgozataikat készít ő hallgatók rendszeresen forgatják és idézik
— méltán. Ez a kötet ezeknek a munkáknak az összefoglalásaként tekinthet ő,
mindamellett, hogy új eredményeket, értékeket is tartalmaz.
   A kötet szerkezetére jellemz ő, hogy az általánostól halad a speciális problémák
irányába. Dancs László tanulmánya a térség kialakulásába, s főbb földrajzi
jellemzőibe nyújt betekintést, mintegy bemutatva a könyv vizsgálati területét.
A második tanulmány, Süli takar István munkája. A szerz ő nagy ívű áttekintést ad
                             -



a határmentiség magyarországi specifikumairól, bemutatja a határmentiség és a
határon átnyúló kapcsolatok jelent őségét az Alföldön. A határon átnyúló
 intézményesített kapcsolatok európai elterjedésén, és az euroregionális
 együttműködések definiálásán túl bemutatja az els ő magyar részvétellel m űködő
eurorégiót, a Kárpátok Eurorégiót.
   Baranyi Béla írása már a tárgyalt területre vonatkozó konkrét kutatási
 eredményeket tartalmaz. Kérd őíves vizsgálata feltárja a térség demográfiai,
 településföldrajzi és gazdasági sajátosságait. Különösen érdekesek a külföldi
 letelepülőkre vonatkozó megállapításai. Hasonlóan nyugati határainkhoz, itt is nagy
 számú külföldi ingatlanvásárlóval találkozunk, azonban itt a motivációk egészen
 mások. A bihari térségnél még rosszabb helyzetű romániai, ukrajnai területekr ől
 érkező betelepülők a jobb megélhetés vagy a kés őbbi továbbköltözés reményében
 választják ezeket a szegény falvakat új otthonuknak. Grasselli Gábor
 összehasonlító elemzésen keresztül ismerteti Hajdú-Bihar megye határ menti
 településeinek általános fejlettségét. Összehasonlítása alapjául egyrészt a határ
 menti térségben található települések egymáshoz, valamint a megyei átlagokhoz
 viszonyított helyzete szolgál. Megállapítja, hogy a határ menti területeken belül is
 találhatunk kimondottan jó helyzetű településeket, melyek bizonyos jellemz őkben a
 megyei átlagokat is meghaladják. Ezek a jobb helyzet ű térségek a fő forgalmi
 irányokba esnek. A térbeli összehasonlítást követ ően Csordás László a határtérség
 fejlettségi mutatóinak id őbeli változását vizsgálja matematikai módszerekkel.
 A főbb változókat 1994 és 1997 évre összegy űjtve rangsorolással és
 faktoranalízissel elemzi. Eredményeit b ő ábraanyaggal, térképekkel teszi
 szemléletessé.
   Az általános fejlettség kérdéseinek megismerése után kerül sor a speciális
 problémák tárgyalására. Nagy Imre tanulmánya bemutatja északkeleti területeink
 egyik legégetőbb problémáját, a környezet állapotát, a környezetszennyezés és a
 vízgazdálkodás határon átnyúló nehézségeit. Munkájából világosan látható, hogy a
 határon átnyúló együttm űködéseknek, közös programoknak speciális feladataik
 vannak a térségben, s határ menti területeink milyen függ ő helyzetben vannak a
 határ másik oldalának problémáitól. A rendkívül hátrányos helyzet ű terület
 munkaerőpiacának elemzésére vállalkozott Balcsók István. Írása több év adatainak
        Hardi Tamás: A határmentiség kérdőjelei az Északkelet-Alföldön. Szerk.: Baranyi B.
                 Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 203–205. p. Könyvismertetés

TÉT XV. évf. 2001    s   1                                              Könyvjelz ő    205

alapos és értő elemzését fogja át, a területen belül típusokat állít fel a térségek (itt
munkaügyi kirendeltségek területei) munkaer ő-piaci sajátosságai szerint, s
részletesen bemutatja a területi különbségeket is. Itt világlik ki igazán az a tény,
hogy még a periférikus helyzetű területeknek is megvannak a maguk fejl ődő régiói,
hiszen pl. Záhonynak, a keleti kapunak köszönhet ően térségében a munkaerő-piaci
helyzet lényegesen jobb a többi határ menti térségénél. A vizsgált halmozottan
hátrányos helyzetű térség sok problémával küszköd ő csoportja a cigányság. E
népcsoport gondjait bemutató kutatás eredményeit foglalja össze Kovács Csaba. A
határ menti települések közül számosban a cigány etnikumú lakosság aránya
lényegesen magasabb az országos és a megyei átlagoknál, hiszen az országos átlag
3,5-4-szeresére becsülik a cigány lakosság arányát a határtérségben. A
katasztrofális munkaügyi és szociális helyzet tovább súlyosbítja a határ menti
önkormányzatok gondjait. Bár a könyvben más helyen található, de témáját illet ően
ide tartozónak érezzük Szarvák Tibor írását. A tanulmány éppen az el őbb említett
rossz szociális helyzetb ől való kitörés lehetőségeit vizsgálja, els ősorban a szociális
földprogramok hatásainak elemzésével. A produktív szociálpolitikán keresztül lát
esélyt arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzet ű térségek tartósan munka nélkül
lévő lakóit visszavezessék a munka világába.
   A gazdasági ágazatok közül kett ő bemutatása kap helyet a kötetben. Mez ő Barna
a mező gazdaság helyzetével foglalkozik, szisztematikusan, térségr ől térségre írja le
 az agrárium, az agrár vállalkozások helyzetét. Csordás László az Északkelet-Alföld
turizmusáról ad részletes helyzetelemzést, mely kérd őíves felmérésen alapul, s
 munkájában további fejlesztési irányokat is megfogalmaz ajánlásként.
   Egymás mellé illik még két tanulmány. Dancs László a vizsgált térség határ által
 szétszakított térszerkezetéb ő l kiindulva hangsúlyozza a határon átnyúló
 együttműködések fontosságát, s tanulmányában a jelenlegi együttm űködések pontos
 felmérését adja a kulturális kapcsolatoktól a Kárpátok Eurorégióig. Baranyi Béla a
 helyzetfelmérésen túl a kapcsolatok jöv őjével is foglalkozik. Tanulmánya
 összegzés, jöv ő be tekintés a kötet végén, melynek gyakorlati használhatóságát az
 összefoglaló értékelésen túl egy SWOT analízis adja.
   A záró tanulmány értékel ő , ajánló hangvétele is érvényre juttatja a határ menti
 térségek kutatása el őtt álló feladatokat: E kötet és el őzménye nyomán a határ menti
 térségek sajátosságainak felmérése, speciális fejlesztési igényeinek kidolgozása, ill.
 a már megszületett tanulmányok értékel ő egybevetése még várat magára, vagy
 legalábbis nem teljes körű hazánk minden határtérségére vonatkozóan. Érdemes
 lenne a felmérést követ ően kidolgozni e térségek számára a speciális igényeiket
 figyelembe vev ő fejlesztő tevékenység metodikáját. Ebben a munkában komoly
 mérföldkövet jelent ez a kötet, melyet várhatóan továbbiak követnek, így egészítve
 ki egy speciális térség szakirodalmát.