Tér és Társadalom 15. évf. 2001/1. 39-64. p.

Tér és Társadalom                                                  XV. évf. 2001     s   1: 39-64



           A NAGYVÁLLALATOK SZERVEZETI —
           TULAJDONI — TÉRBELI VÁLTOZÁSAI
 (Organisational — Proprietary — Spatial Changes of Companies)

                                  BARTA GYÖRGYI
Kulcsszavak:
nagyvállalat, szerkezetváltás, innováció, m űködő tőke

Ez a cikk els ősorban azzal a céllal íródott, hogy felkeltse a területi kutatók figyelmét egy fontos,
ezidáig alig vizsgált témára: a vállalati tulajdonviszonyok változásainak térbeli vonatkozásaira. E
tanulmány a nagyvállalatokkal (mint a m űködő tőke legkoncentráltabb egységeivel) és azok térbeli
elhelyezkedésével foglalkozik.


                                            Bevezet ő
  A rendszerváltás szorosan összekapcsolta a vállalatok szervezeti átalakulását
(átalakítását) a tulajdonlásukban bekövetkezett változásokkal. A két folyamat
közül meghatározó volt a tulajdonviszonyok változása, de nem kizárólagosan
(például, a kötelez ő erej ű vállalati szervezeti átalakulások során a vállalatok nagy
része állami kézben maradt, bár a kötelez ő átalakulás a privatizáció el őfeltétele
volt). Az új magántulajdonosi szerkezet alapvonásai már az 1990-es évek
második felére kialakultak (Voszka 2000a; 2000b). E szerkezet jellemz őiről
azonban mindezideig heves szakmai viták folynak.
  A vállalatok szervezeti átalakulásában kimutatható a folyamatosság és a
szakaszosság. A folyamatosság bizonyítéka, hogy a szervezeti átalakulás jelenlegi
folyamatának els ő lépéseire már a rendszerváltozás el őtt, az 1980-as évek
közepén sor került (például a tröszti keretek felbontásával). Az átalakulási
folyamat szakaszhatárai is azonosíthatók: a spontán privatizáció 1990-ig tartott, a
kötelező átalakulás 1992-93-ig, a privatizáció java 1996-97-ig zajlott le.
  Az átmeneti gazdaságban a vállalati szerepl ők száma megsokszorozódott,
megváltozott a vállalati méretstruktúra (a kis- és középvállalatok az összes vállalat
több mint 90%-át teszik ki). Ezzel együtt a nagyvállalatok jelenleg is meghatározó
szerepet töltenek be a magyar gazdaságban. Ezek egy része külföldi zöldmez ős
beruházásként jött létre, de számottev ő a külföldi és hazai magánkézbe vagy a
magántársaságok tulajdonába került (volt állami) nagyvállalatok száma, és igen
jelentős ma is az állami vállalatok súlya. A jelenleg is működő nagyvállalatok egy
része a szocialista nagyvállalatokból alakult, túlélte a rendszerváltozást, és sikeresen
 megkapaszkodott a stabilizálódott magyar gazdaságban.
  A kutatások azt bizonyítják, hogy a rendszerváltozás átalakította a vállalatok
 belső szervez ődését és a vállalatok közötti kapcsolati rendszereket, de nem
      Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                     Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.
40   Barta Györgyi                                                 TÉT XV. évf. 2001   s   1

feltétlenül olyan módon, hogy a szétes ő, atomizálódó gazdasági egységekb ől
formálódtak volna új kapcsolati rendszerek. A korábbi tulajdoni szerkezetre (és a
termelési kooperációra) épül ő kapcsolati rendszerek, hálózatok részben
fennmaradtak, továbbélnek (természetesen megváltozott mind a kapcsolati
rendszer struktúrája mind a benne szerepl ők jogállása, súlya, szerepe). Az új
zöldmezős nagyvállalatok, illetve a külföldi t őkével privatizált nagyvállalatok új
hálózatokat hoztak létre, amelyek leglényegesebb vonása, hogy a magyar
nagyvállalatokat külföldi központokhoz, nemzetközi szervezetekhez kapcsolja.

                       A szocialista nagyvállalatok sorsa
   E meghatározó gazdasági folyamatok térbeli kihatásairól alig rendelkezünk
ismeretekkel, egyszer űen azért, mert a regionális kutatók figyelme egyel őre
ezidáig elkerülte ezt a fontos kutatási területet. Nem kell magyarázni, hogy az új
tulajdoni és szervezeti rendszer megjelenése mélyreható változásokat eredményez
a térbeli folyamatokban is. A tulajdoni és szervezeti változások térbeli
kihatásainak ismerete nélkül nem tudunk választ adni arra, hogy Magyarország
miképpen integrálódik a nemzetközi gazdaságba (hol vannak valójában a
gazdaságot irányító központok, a „core", és a (fél)periféria mely részét foglalja el
Magyarország). Csak regisztrálni tudjuk, jól-rosszul, az országon belül zajló
térbeli folyamatokat, de nem tudjuk megmagyarázni a gazdaság térbeli
differenciálódásának, polarizálódásának, a centrum—periféria viszonylatok
megerősödésének, a térbeli dualitás kialakulásának okait.
   A több-telephelyes nagyvállalatok felbomlása a statisztikában úgy jelent meg, hogy
a vállalaton belüli részlegek, telephelyek száma drasztikusan csökkent. Kétségtelen,
hogy ugyanakkor az új vállalkozások száma látványosan növekedett, de azt nem
 lehetett az adatokból kikövetkeztetni, hogy valóban új, „zöldmez ős" vállalkozásokról
 volt-e szó, vagy a nagyvállalatokból kivált, jogilag önálló vállalkozásokról (1. ábra).
   A regionális kérdésekkel foglalkozó szakemberek körében általános lett az a
 felfogás, hogy a nagyvállalatok számának és munkaerejének általános és
 nagymértékű csökkenése ( I., 2. táblázat), valamint a nagyvállalatok vidéki
 telephelyeinek eltűnése azt jelenti, hogy a nagyvárosi (föként budapesti) székhely ű
 vállalatok a gazdasági visszaesés, válság idején „kivonultak a vidék iparából".
 Vagyis olyan stratégiát alkalmaztak, amely túlélési esélyt adott a vállalati
 központoknak a vidéki részlegek bezárása, felszámolása, sorsára hagyása árán.
 Ez egyben az iparfejlesztés, főleg az elmaradott térségek iparosításának kudarcát is
jelentette magyarázatukban (Barta 1993; Enyedi 1996; Nemes Nagy 1999).
   Az 1990-es évek során készült részletes vállalati elemzések azonban arra hívják
fel a figyelmet, hogy a szocialista nagyvállalatok jelent ős részének különféle
 túlélési stratégiái sikeresek voltak, és nemcsak a nagyvállalat „magját" tudták
             Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                            Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

TÉT XV. évf. 2001     s   1                            A nagyvállalatok szervezeti...        41

átmenteni, hanem — megváltozott formában ugyan — a korábbi részlegeiket és
kialakult szervezeti kapcsolataikat is.
                                 1. TÁBLÁZAT
           A nagyvállalatok számának változása 1982 és 1990 között (db)
           (The Change in the Number of Companies between 1982-1990)

   Vállalati kategória
                                   1982                   1986                     1990
      (létszám)
    1000 — 5000                     326                  320                    287
   5001 — 10 000                     33                   18                      18
  10 001 —                           14                   13                      4
Forrás: Ipari telephelyi adatok (1982, 1986, 1990), KSH alapján saját számítások.

                                 2. TÁBLÁZAT
             A nagyvállalatokban* dolgozók számának változása**
                    1982 és 1990 között, néhány megyében (f ő)
  (The Change in the Employees of Large Companies between 1982-1990 in some
                              Hungarian Counties)

  Megye                                                       1982                  1990
  Baranya                                                   17 389                  12 808
  Bács-Kiskun                                                6 713                     0
  Borsod-Abaúj-Zemplén                                       17 368                39 729
  Csongrád                                                  12 818                     0
  Fejér                                                      16 282                20 609
  Győr-Moson-Sopron                                         29 109                  16 624
  Hajdú-Bihar                                                16 060                21 083
  Heves                                                       9075                   5705
  Jász-Nagykun-Szolnok                                       18 305                 12 946
  Nógrád                                                      9543                     0
  Komárom-Esztergom                                         24 713                  11 361
  Pest                                                      21 495                  5 072
  Tolna                                                         0                    3838
  Vas                                                         9739                   5066
  Veszprém                                                   17 106                21 870
  Zala                                                        4740                   3503
  Budapest                                                  317 912                107 269
  Összesen                                                  548 367                287 483
*3000 főnél nagyobb vállalatok, **az adott méretkategóriában és nem ugyanabban a vállalatban
bekövetkezett létszámcsökkenés
Forrás: KSH ipari telephelyi adatok (1982, 1990.) alapján saját számítások.
      Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                     Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

42   Barta Györgyi                                                 TÉT XV. évf. 2001   s   1

  Voszka Éva kitűnő könyve (1997) az 1972-ben kiemelt 49 legnagyobb magyar
vállalat sorsát kíséri végig az 1980-as évek közepét ől 1995-96-ig. (Az említett
„49-ek" csak egy jelent ős része volt a magyar vállalatoknak, de egyes
esettanulmányokat leszámítva, nem rendelkezünk más, olyan átfogó
vizsgálatokkal, amelyek a vállalatok egyéni sorsát követték volna a
rendszerváltozás idején). Ezt az elemzést használjuk fel, hogy bemutassuk a
nagyvállalati átalakulás folyamatát, jellegzetességeit, eredményeit és térbeli
következményeit.
  A stratégiai fontosságú „49-ek" az ipari nemzeti termék kb. 50%-át adták az
1970-es évek elején, 28-29%-át a nyolcvanas években, és 21-22%-át 1991-93-
ban — tehát a gazdasági visszaesés, illetve a szervezeti átalakítás és privatizáció
idején is. Súlyuk az állóeszközökben és az export el őállításban is ezekben az
években felére, a foglalkoztatott létszám a kétharmadára csökkent. De még így is,
ezekben a vállalatokban állították el ő 1993-ban az export egyharmadát, és itt
foglalkoztatták az iparban dolgozók 14-15%-át. 1993 után a válságot túlél ő
vállalatok helyzete stabilizálódott.
  A 49 vállalat közül 21 szervezeti-tulajdonosi szempontból felbomlott, de 28
nagyvállalatnak sikerült túljutnia a krízisen. Az említett 49 vállalatnak és
utódszervezeteinek (nem jogi értelemben) részaránya a magyar ipari szervezetek
sorában 1980 és 93 között 14%-ról 4%-ra esett, de az összes ipari létszám 15%-át, a
GDP 21%-át, és az export egyharmadát adták 1993-ban. Ezek mindegyike már nem
tartozik a nagyvállalati kategóriába, 1993-ban e cégek több mint 40%-a 100 f őnél
kisebb lett, és az 1000 fősnél nagyobb vállalatok a 49-b ől csak alig haladták meg a
 10%-ot. A 49-ek utódjai azonban ma is jelent ős szerepet töltenek be a villamos
energia iparban, a gázszolgáltatásban, a vegyiparban, a kohászatban és az
élelmiszeriparban.
  A 49 nagyvállalat az átalakulás során osztódott és így számuk jelent ősen
növekedett. Már az 1980-as években, a trösztök felbomlásával, 199-re növekedett
a számuk. A spontán privatizáció idején 214 utódvállalatot, majd a kilencvenes
évek elején a kötelez ő átalakulás idején 279 vállalatot tartottak számon.
Az „egyben privatizált" vállalatok újabb 80 vállalattal növelték ezt a kört, végül
is 1995-96-ban már 700 körüli volt a számuk. Mindebb ől azt a következtetést
vonhatjuk le, hogy a szocialista nagyvállalatok nem t űntek el nyomtalanul, sok
kivált, önállósodott vállalat túlélte az átalakulás és a gazdasági depresszió
időszakát.
  Három példát — a Cement- és Mészm űvek, az Üvegipari M űvek és a Videoton
eseteit — választjuk ki véletlenszer űen, annak illusztrálására, hogy a vállalati
átszervezések, a nagyvállalatok felbomlása után a korábbi vállalat nagyobb
egységei többnyire megmaradtak, továbbm űködtek. Néhány — nem kevés —
részleg természetesen meg is sz űnt az átalakulás során (2. ábra).
           Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                          Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

TÉT XV. évf. 2001    s   1                           A nagyvállalatok szervezeti...       43

                                     1. ÁBRA
A más megyei székhely ű iparvállalatokhoz tartozó telephelyek arányának változása
                                 Magyarországon
           (a megyék összes ipari telephelyének számához viszonyítva)
                                    1963-1990
(The Change in the Rate of Sites Belongs to Companies in Other Counties between
          1963-1990 — in Proportion to All Industrial Sites in Counties)




          Forrás: Voszka 1997.
      Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                     Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

44   Barta Györgyi                                                 TÉT XV. évf. 2001   s   1


 A szervezeti átalakulás szakaszai és az átalakuló vállalatok típusai
A spontán privatizáció

  A társasági törvény (1988) teremtette meg az alapját a spontán
privatizációnak, amely ezt az elnevezést onnan nyerte, hogy a vállalatok maguk
kezdeményezték a vállalati vagyon és tevékenységi körök átszervezését a saját
maguk által alapított gazdasági társaságokba (részvénytársaságokba és korlátolt
felelősségű társaságokba). Az elnevezés azonban nem pontos, mivel az
átalakulást a fels őbb szintű irányító hatóságok tudtával és egyetértésével
hajtották végre, valamint valójában ez nem is volt privatizáció, mivel általában
az állami kézben maradó vállalati központok birtokolták társaságaik
részvényeinek többségét. Széls őséges esetben az átalakulás folyamán a
vállalatokat társaságok halmazára bontották. A spontán privatizáció célja olyan
vállalati kezdeményezés ű stratégia végig vitele volt, amely révén elkerülhették a
vállalatok a felszámolást, fenntarthatták m űködőképességüket, s őt, az átalakítás
módja esélyt adott a nagyvállalati egység meg őrzésére is.
  E célokat tekintve, a spontán privatizáció kudarc volt, mivel a nagyvállalatok
többsége nem tudta megtartani a tulajdonosi szerepkört (tíz cégb ő l nyolcnak a
spontán privatizáció után öt évvel már nem volt tulajdonrésze az általa
létrehozott társaságokban, három nagyszervezet teljesen megsz űnt, a többinek
néhány gazdasági társasága élte csak túl az átalakulást, és az önállóvá váló
kisvállalatok sem bizonyultak általában versenyképesnek). Viszont
kétségtelenül rövid távú túlélést jelentett, egyes vállalatok (pl. Tungsram,
Chinoin) sikeresen vették ezt az akadályt. A spontán privatizáción átesett
vállalatok között voltak sajátos esetek is. Egyes nagyvállalatok olyan innovatív
megoldásokat találtak saját átalakulásuk megkönnyítéséhez, amelyek
elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy e vállalatok privatizációja végül is
sikerrel végződjön.

Központilag ellen őrzött kötelez ő átalakulás

  Az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) létrehozása lezárta a privatizáció spontán
szakaszát. Az ÁVÜ ellen őrzése alatt átalakuló nagyvállalatok többségének
szervezeti átalakulása sikeresebb volt, és a kilencvenes évek közepén majd
mindegyik nagyvállalat még m űködött. Ez egyrészt azzal volt magyarázható,
hogy e vállalatok induló helyzete is stabilabb volt, mint a spontán privatizációra
kényszerül őké, másrészt az állam is nagyobb segítséget nyújtott a krízis
átvészelésére. A kormány és az ÁVÜ is els ősorban a vállalat egyes részeinek
eladását szorgalmazta (míg a nagyvállalatok mindenáron szerették volna
megőrizni egységüket).
            Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                           Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

TÉT XV. évf. 2001     s   1                           A nagyvállalatok szervezeti...                  45




                                     2. ÁBRA
              Három nagyvállalat térbeli szervezetének átalakulása
         (Transformation of the Spatial Organisation of Three Companies)




            1986




                                                                         központok      telephelyek
                                                                              Üvegipar
                                                                               (Budapest)     u


                                                                               Videoton
                                                                               (Székes-
                                                                               fehérvár)




           1995




                                                                              Üveggyárak


                                                                              Videoton és az
                                                                              önállósult gyárak

                                                                         • Cement- és
                                                                             Mészm ű vek




Forrás: Solt 1984; Voszka 1997 — Gy őri R. kiegészítésével, Ipari telephelyi adatbázis alapján. —
KSH.
       Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                      Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

46    Barta Györgyi                                                 TÉT XV. évf. 2001       s   1

Az új tulajdonos megjelenése

  Hosszú távú megoldást még a sikeresen átalakult cégek esetében is az jelentette,
amikor sikerült magánkézbe adni a vállalatokat, megjelentek a nagybefektet ők,
fő ként a külföldi tulajdonosok. Ez tette lehet ő vé, hogy a nagyvállalatok „egyben"
maradjanak, tehát ne részenként kerüljenek eladásra. Mindez nem jelentette a
változatlan belső szerkezet fennmaradását, a privatizált nagyvállalatok új
tulajdonosai gyakran eladták azokat a vállalatrészeket, amelyek veszteségesek
vagy profil idegenek voltak.
  A 49 nagyvállalat közül 17 cégnek végül is többé-kevésbé sikerült meg őrizni
nagyvállalati integritását az átalakulás után is. (A halmazokra bomlás és az
egyben maradás a vállalat múltjával is összefüggött: szétestek azok a
nagyvállalatok, amelyek többnyire az 1960-as évek centralizációja során jöttek
létre, és valójában sohasem m űködtek egységes nagyvállalatként. Míg az egyben
maradottak nagy része integrált, nagy szervezet volt).
  Voszka Éva a 49 vállalat négy típusát különböztette meg aszerint, hogy a
vállalatvezetés milyen aktivitással vett részt a nagyvállalat szervezeti
átalakításában, privatizációjában (3. táblázat):

                                   3. TÁBLÁZAT
                A szervezeti átalakulások típusai a „49-ek" körében
      (Types of Organisational Transformation within the 49 Large Company)
            Trösztök és nagyvállalatok felbontása az 1980-as évek közepén
                                                                                      Társaságok
A vállalat neve                                                  Megszünte-tés
                                                 Székhelye                              száma
                                                                  időpontja
                                                                                        1995-ben
Magyar Szénbányászati Tröszt                      Budapest            1981                56
Konzervipari Vállalatok Trösztje                  Budapest            1981                34
Csepel Vas- és Fémművek Tröszt                    Budapest            1983                36
Öntödei Vállalat                                  Budapest            1985                12
Villamos Berendezés és Készülék M űvek            Budapest            1986                15
Húsipari Vállalatok Trösztje                      Budapest            1986                33
Ganz Mávag                                        Budapest            1987                39
Tejipari Vállalatok trösztje                      Budapest            1990                39
Összesen 8 cég                                                                           264
             Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                            Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

TÉT XV. évf. 2001      s   1                            A nagyvállalatok szervezeti...           47


                      A spontán privatizációban részt vev ő „49 ek"     -




Név                            Székhely       Év        Társasá- A volt váll. A volt vállalati
                                                       gok száma kp.tulaj-     kp. tulajdona
                                                        1995/96—    dona a     1995/96-ban
                                                           ban   társaságok
                                                                     ban
Medicor                        Budapest      1988              18           Van        Medicor többs.
Budaflax                       Budapest      1988              12           Nincs      Végelszámolás
Szerszámgépipari M.            Budapest     1988/89            8            Nincs      Végelszámolás
Cement- és Mészműv.              Vác        1988/90            13           Nincs      Végelszámolás
LKM-Dimag                      Miskolc       1989              11            Van        ÁPV 100%
Ganz Danubius                  Budapest      1989              10           Nincs      Végelszámolás
MOM                            Budapest      1989              14           Nincs      Végelszámolás
Panyova—Budaprint              Budapest      1989               5           Nincs           ÁPV
Elegant Május 1.               Budapest       1989              9           Nincs      Végelszámolás
Ózdi Kohászati Ü.                Ózd        1989/91            11           Nincs       ÁPV 100%
Üvegipari Művek                Budapest       1988             12                      Végelszámolás
                                                                                         MNB 83%
Videoton                       Szfehérvár   1988/92            33                         +magán-
                                                                                         személyek
Dunaferr                       Dújváros     1989/92            50                        ÁPV 75%
Papíripari Vállalat            Budapest     1989/93            28                      Végelszámolás
                                                                                       Intézm.befekt.
Borsodchem                     Kazincb.     1989/91            18
                                                                                           62,3%
Összesen 15 cég                                             252

                                  Vállalati átalakulás 1990 után
Név                              Székhely    Ev    Társa-       A volt váll.kp.       A volt váll. kp.
                                                   ságok          tulajdona a       tulajdona 1995/96-
                                                   száma        társaságokban               ban
MAT—Hungalu                      Budapest   1991     39               Van                ÁPV>75%
MVM                              Budapest   1992     21               Van               ÁPV 99,8%
Beton- és Vasbetonip. M          Budapest   1993      9              Nincs              MRP—MBO
Taurus                           Budapest   1993    n. a.             Van              Külföldi 88%
Összesen 4 vállalat                                  69
                                 Felszámolás az átalakulás előtt
Név                        Székhely         Év        Társa-         A volt váll-i kp-i tulajdonos
                                                      ságok                  1995/96-ban
                                                      száma
Csepel Autó             Szsztmiklós         1992        4                Magánszemélyek
Digép                    Miskolc            1990        6                Magánszemélyek
Hafe                     Budapest           1991         1                   Megszűnt
Orion                    Budapest           1991        4              Külföldi szakmai 94%
Péti Nitrogénműv.           Pét             1989         1           Mol 50%, külföldi pü-i 32%
Összesen 5 cég                                          16
       Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                      Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

48     Barta Györgyi                                                TÉT XV. évf. 2001    s   1


                                 Egyben átalakult vállalatok
 Név                            Székhely      Év     Társa-         A volt vállalati központ
                                                     ságok        tulajdonosa 1995-1996-ban
                                                     száma
Egyesült Izzó—Tungsram     Budapest          1988       1           Külföldi szakmai 99,6%
Chinoin Gyógyszergyár      Budapest          1990      2             Külföldi szakmai 76%
Kőbányai Richter Gedeon    Budapest          1990      4          ÁPV43%,külföldi pü-i 40%
Rába                          Győr           1991      7        MBFB 51%,ÁPV32%,önk.17%
Ikarus                     Budapest          1991      17       ÁPV64%, külföldi szakmai 31%
Ganz Vill.M.Ganz Ansaldo Budapest            1991       1       Külföldi szakmai 80%,ÁPV2O%
OKGT—Mol                   Budapest          1991      56         ÁPV59%,külföldi pü-i 29%
Egis E. Gyógyszergyár      Budapest          1991       4       külf. Szakmai 51%, magán 49%
Tisza Cipőgyár               Martfű          1991       1                  ÁPV 85%
Telefongyár                Budapest          1992       5           Külföldi szakmai 100%
Tiszai Vegyi Kombinát       Túj város        1992      11         Intézményi befektet ők 71%
Masterfil                  Budapest          1992       4                 ÁPV 75,9 %
M.Gördül őcsapágy Művek Debrecen             1993       5             Külföldi szakmai 86%
BHG                        Budapest          1993       6                   ÁPV 82%
Magyar Kábel M űvek        Budapest          1993       2       Külföldi szakmai 80%,ÁPV 20%
Magyar Viscosa              Nyújfalu         1993       1             Külföldi szakmai 93%
Láng Gépgyár ABB Láng      Budapest          1994       3            Külföldi szakmai 100%
Összesen 17 cég                                        130
Forrás: Voszka 1997, 213-218.

 -     A   sodródó-tehetetlen vállalatokban (Üvegipari Művek, Konzervipari
       Vállalatok Trösztje, Ganz Danubius, Gördül őcsapágy Gyár stb.), a
       menedzsment nem volt képes lényegi változtatásokat bevezetni.
       A létszámot, kapacitást építették le, eladták az ingatlanokat, raktárra
       termeltek. Megpróbálkoztak a bedolgozói munkával, bérmunkával, még
       akkor is, ha tudták, hogy veszteséges lesz tevékenységük.
 -     A konzervatív vezetés az államtól várta a segítséget, ennek érdekében
       lobbiztak állami támogatásért, sokszor sikerrel. (TVK, Kistext, Masterfil,
       Tisza Cip őgyár, Elegant Május 1. Ruhagyár, Csepel M űvek stb.). Ők is
       leépítették id őközben a kapacitásaikat, létszámot csökkentettek, és termelési
       szerkezetváltoztatással is próbálkoztak. A vegyipari konjunktúrának is
       köszönhetően néhány vállalat talpra állt (TVK, BorsodChem, Taurus).
 -     A spontán privatizációt néhány vállalat innovatív ötletekkel volt képes
       kiegészíteni, amely sikerre vezetett. A Medicor szervezeti újítása az volt,
       hogy az állami vállalati központ mellett létrehoztak egy valóságos holdingot.
       A holding megvásárolta a társaságok részvényeit, az állami vállalat pedig
       kifizette a Medicor adósságait. A másik ötlet, a Dunaferr és a Medicor,
       valamint a FÁK országok között létrehozott barter kereskedelem volt: a
               Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                              Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

TÉT XV. évf. 2001       s   1                           A nagyvállalatok szervezeti...        49

    Medicor exportált a FÁK-ba, a Dunaferr nyersanyagot importált
    ugyanonnan, és a két vállalat egymás között számolt el. A Dunaferr
    stratégiája a fokozatosságra, a bels ő kohézió megtartására és az állami
    támogatás igénybevételére alapult. „A konszern m űködésének alapelvei: a
    társaságok szabályozott és ellen őrzött tevékenysége, koordinált fejlesztési és
    piaci politika, szigorú pénzügyi irányítás, informatikai eszközökkel is
    megalapozott integráció. E célok elérésére kialakult egy igazi dunaferres
    szervezet, amit úgy hívunk, hogy koordinációs központ." (Voszka 1997, 129)
    A Videoton innovációja az ipari park létrehozása volt, amely akár egy ipari
    park modellként is értékelhet ő . A Videoton a felszabadult épületeit,
    kapacitásait egy ipari park számára hasznosította, ebbe a parkba olyan
    külföldi vállalkozásokat hívott meg, amelyek egyben a Videotonnak
    partnerei (fő - vagy alvállalkozói, beszállítók, vagy bérmunkát megrendel ők)
    lettek. Így az önmagában is jövedelmez ő ipari park a Videoton számára is
    kibontakozást jelentett.
     Új tulajdonos új vezetési stílus. Az új, többnyire külföldi tulajdonosok a
                        —



     korábbi államitól eltérő vezetési stílust honosítottak meg: szigorúbban és
     rendszeresebben ellen őrizték a vállalat működését. Nem arra törekedtek,
     hogy a vállalati egységek, külön-külön, jövedelmez ően végezzék
     tevékenységüket, hanem a költségmegtakarítást szorgalmazták. Ennek
     érdekében gyárakat zártak be, csökkentették a létszámot, korszer űsítették a
     termékszerkezetet, növelték az exportot, a vállalatok többségében
     megszüntették a K+F tevékenységet stb. (Tungsram, Ganz Ansaldo,
     Telefongyár, Kábel M űvek, gyógyszergyárak stb.).

                                Új hálózatok kialakulása
  A szervezeti átalakulásban és annak végeredményében azt a motívumot
keressük, hogy fellelhető k-e a korábbi több-telephelyes nagyvállalati szervezetek
térbeli nyomai az új struktúrákban? Vajon a jogilag független szervezetek között
megmaradtak-e, működnek-e az összetartó er ők: a termelésben kialakult
kooperációk, illetve az ennél is nagyobb erej ű tulajdoni kapcsolatok?

Szervezeti térbeli összetartozás
           -




  Az előzőekből kiviláglott, akármilyen magatartásmintát követtek a
nagyvállalatok, általában arra törekedtek, hogy a nagyvállalati egységet — a
nagyszervezet szétbomlása után is — fenntartsák. A kérdés az volt, miként lehetett
a nagyvállalati együttm űködést, közös érdekeltséget meg őrizni a szervezet
részekre esése után?
     Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                    Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

50   Barta Györgyi                                                             TÉT XV. évf. 2001    s   1

                                    3. ÁBRA
A Rába (Állami Vállalat — Magyar Vagon- és Gépgyár) szervezeti átalakulásának
                              térbeli vetülete, 1986
  (Spatial Projection of Organisational Transformation of Rába — State Owned
                               Company — in 1986)




                                                   0 vállalati kn
                                                    • telephely
                                                  w     több telephely


                                                        meghatározó

                                                        jelentös telephelyek




                          A Rába önállósodott társaságai, 1995




                                                   (I) Rába Magyar Vagon- és Gépgyár
                                                        Rábatrans Szállítási és Kereskedelmi Kft.

                                                   (2) Kühne Mezőgazdasági Gé
                                                       Vogel+Noot Mezősepgyár
                                                       Vogel+Noot Hötechnikai Kft
                                                       Vasköntöde Gyártó és Szolgáltató Kft.
                                                    (3) Rába Sávúr
                                                        Aludd katrész és Gépelem Kft.

                                                    (4) BPW Rába Futóráigyár Kft. (1991)

                                                    (5) CM Opel
                                                        Szentgotthárdi Kaszagyár




              Forrás: Voszka 1997, 331.

A Dunaferrnél készített interjú betekintést engedett a vállalati összetartást
szorgalmazó átalakulási stratégiába: „Az erős központi kézbentartást a kft.-kkel is
             Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                            Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

TÉT XV. évf. 2001    s   1                           A nagyvállalatok szervezeti... 51

sikerült elfogadtatni, bár nem azonnal és nem konfliktusok nélkül ... mikor jött az
első APEH-per ... rohantak ide ... Addig pont ők jöttek azzal, hogy minek nekünk
a konszernközpont ... De megtanulták, mégis csak jobb a biztonság. ... Rájöttek,
hogy ennek a kapcsolatnak óriási haszna van. A Dunaferr-központ számára a
nagy szervezet fenntartása fontos érték." (Voszka 1997, 129)
  Első sorban az „egyben átalakuló" vállalatok eseteiben és azokban a
vállalatokban, ahol sikerült olyan innovatív stratégiákat kidolgozni, amelyek f ő
célja a vállalati tevékenység integrálása volt, sikerült megtartani a korábbi
telephelyekb ől önállósult társaságok közötti termelési kooperációt is. A Rábához
hasonló „térképek" sorozatát rajzolhatjuk fel a volt szocialista nagyvállalatok
nem kis hányadának sorsát követve, ahol a kialakult térbeli szervezeti
összetartozás örökölt szerkezete is továbbélt (3. ábra).

A tulajdonosi hálózatok kialakulása

  A vállalatok jelenlegi tulajdonszerkezetér ől két, elég élesen eltér ő vélemény
formálódott ki.
      David Stark és társai (1994; 2000) azt a nézetet képviselik, hogy a tulajdoni
     átrendez ődés és a kialakult tulajdonosi szerkezet sajátosan kelet-európai: a
     magán és az állami tulajdon kombinációja révén ún. rekombináns tulajdon
     jött létre. Ennek az a lényege, hogy az állami tulajdon ma is fontos része a
     magyar tulajdoni szerkezetnek. A gazdasági kapcsolatokban különböz ő
     szövetségek alakultak ki, amelyekben az állam szerepe eltér ő mértékű .
     A rekombináns tulajdon nemcsak a korábban állami tulajdonú cégekre
     korlátozódik, hanem sokkal szélesebb kategória: az állami és a
     magántulajdon összefonódásával, kereszttulajdonlásával új hálózati
     szervez ődés kialakulását jelenti. A kereszttulajdonlás révén a vállalatok új
     erőforrásokhoz, t őkéhez jutnak. Az új kereszttulajdonosi hálózatok átszövik
      az egész gazdaságot, tehát a kelet-európai gazdaságok egységei nem a
      vállalatok, hanem a vállalatok hálózatai. A tulajdonosi kapcsolathálók
      szerkezetének ismerete szükséges az új tulajdonosi szerkezet
      megismeréséhez.
      Stark és társai a TOP 200 vállalatait és a 25 legnagyobb bankot vonták be
     vizsgálatukba, amelyeknek — a cégbírósági bejegyzések szerint — mintegy
     720 tulajdonosa volt. A 225x720 mátrix összefüggései szolgáltatták
     számukra hipotéziseik igazolását.
     E vizsgálat eredményei:
       — az állam már nem az egyetlen tulajdonos, de jelenleg is a legfontosabb
         a többi között (1996-ban a legnagyobb vállalatok és bankok
         44,5%-ában volt állami rész);
     Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                    Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

52    Barta Györgyi                                                 TÉT XV. évf. 2001   s   1

       — a kis- és középvállalatokban megn őtt a magánszemélyek tulajdona,
         ugyanakkor a         magánszemélyek ritkán        lettek   tulajdonosai
         nagyvállalatoknak, vagy bankoknak;
       - 1994-ben 66,3%, 1996-ban 77,6% azon nagyméret ű cégek aránya,
         amelyeknek legalább egyik tulajdonosa gazdasági társaság (a
         kereszttulajdonlás magas arányú);
       — az iparvállalatok tulajdonosai között egyre gyakrabban fordulnak el ő a
         bankok;
  A vállalatok és a bankok közötti kapcsolatok szorossága alapján a szervezeti
mez ő térképén négy nagy blokk rajzolódott ki: a vállalatok és a bankok két küls ő
blokkjában az állam tulajdonosi szerepe jelentéktelen (ezekbe a blokkokba a
legdinamikusabb nagyvállalatok, els ő sorban a multinacionális vállalatok
leányvállalatai tartoznak). A többi blokkban a vállalatok egy vagy több tulajdoni
szállal kapcsolódnak egymáshoz, és az állami tulajdonlás meghatározó viszony.
   — A másik nézet (Kovách—Csite 1999; Voszka 2000a; 2000b) nem fogadja el
      a rekombináns tulajdont mint jellemz ő en kelet-európai tulajdonlási formát.
      Kovách—Csite elemzéséb ő l kitű nik, hogy 1997-ig a nagyvállalatok kb.
      kétharmada került magánkézbe, a cégek további 16,6%-ában az állami-
      önkormányzati tulajdon vált uralkodóvá, és 16,9%-ban a kereszttulajdonlás-
      leányvállalat jelenti a többségi tulajdont (4. táblázat). A nagyvállalatok
     több mint 50%-a külföldi vállalati vagy magánszemély tulajdonában van.
     A cégeknek kb. 1/5-ét alapították a rendszerváltozás el őtt, a többi
     privatizációval, vagy el ő zmény nélkül jött létre. A nagyvállalatok közel
     40%-a új alapítású. A rekombináns tulajdonlást cáfolja az a tény, hogy a
     külföldi, illetve az állami tulajdonú vállalatok többségében csak elenyész ően
     kis részt képviselnek más tulajdonosok, és a kereszttulajdonlás nem
     jellemző . E körbe tartoznak a legnagyobb vállalatok (ahol az éves árbevétel
     meghaladja a 10 milliárd Ft-ot).
                                   4. TÁBLÁZAT
               Vállalattípusok a domináns tulajdonos alapján (N=549)
                 (Types of Companies by the Dominant Proprietor)
 Megnevezés                                                         Részarány (%)
 Külföldi tulajdon                                                      23,3
 Állami-önkormányzati tulajdon                                           16,6
 Kereszttulajdonlás-leányvállalat                                        16,9
 Kisrészvényesek-szövetkezeti típusú                                     8,2
 tulajdon
 Dolgozói-vezetői tulajdon                                                23,9
 Vállalkozói tulajdon                                                     11,1
Forrás: Kovách—Csite 1999, 124.
             Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                            Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

TÉT XV. évf. 2001    s   1                            A nagyvállalatok szervezeti...        53

  Voszka Éva elfogadja, hogy a rekombináns tulajdon a rendszerváltozás utáni
néhány évben jellemző tulajdonosi forma volt, azonban az átmeneti periódus
végére jóformán eltűnt a magyar gazdaságból. A legnagyobb vállalatokkal
kapcsolatos vizsgálatában még nagyobb külföldi részarányt mutatott ki
(5. táblázat). A kereszttulajdonlás szerinte minimális a nagyvállalatok körében (a
TOP 100 vállalata közül ötvennek egy tulajdonosa, további 24-nek is egy
meghatározó tulajdonosa van — vagyis a nagyvállalatok közel háromnegyedét egy
tulajdonos irányítja).
                                     5. TÁBLÁZAT
        Az egyes tulajdonosi csoportok jelenléte a TOP 100-ban, 1997-ben
          (Presence of the Individual Proprietary Groups in the TOP 100)
 Tulajdonosok                                                           (%)
 Állami szervezetek                                                     37,0
 Külföldi befektet ők                                                   75,0
 Hazai vállalatok                                                       27,0
 Pénzügyi befektet ők                                                   12,0
 Magánszemélyek                                                         30,0
 Dolgozók és menedzsment                                                14,0
Forrás: Voszka 2000a, 550.
  A jelenlegi idő szakban tehát a nagyvállalati tulajdonosi struktúrára a koncentrált
tulajdonlás és a külföldi befektet ő k meghatározó szerepe jellemz ő, így a
magyarországi nagyvállalatok jelent ős része nemzetközi hálózatokhoz
kapcsolódik. Ez — a transznacionális munkamegosztásba való bekapcsolódás
révén — egyrészt esélyt jelent a felzárkózásra (Inotai 1990; Mihályi 2000),
másrészt nyitottabbá és sérülékenyebbé teszi a magyar gazdaságot.

        Az új nagyvállalati t őkekoncentráció térbeli megjelenése
   A tulajdonviszonyok térbeli struktúrája magyarázza meg a vállalati döntéshozás
 helyét, lényegében a gazdasági térben zajló differenciálódási folyamat
 intenzitását és irányait, a centrum—periféria viszonyok kialakulását. A tulajdonosi
 központ, mint a tér egy pontja, azonban nehezen ragadható meg. Hol van ez a
 városi központ? Ahol a tő ketulajdonosok laknak? Ahol a döntéshozás történik?
 Vagy ahol a termelés zajlik? Mennyire lokalizálható a jellemz ően legmobilabb
 erőforrás, a tőke?
   A működő tő ke lokalizálásának nehézsége abból fakad, hogy a tulajdonosok, a
 vállalati központok, alközpontok és a termelés telephelyei a térben szétválnak.
 Porter (1993) az üzleti egységek céljait és lehet őségeit elemezve azt állapította
 meg, hogy az üzleti egységek teljes mértékben az anyavállalatok függvényei.
 Helyzetük attól függ, hogy milyenek az anyavállalat eredményei, céljai,
     Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                    Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

54   Barta Györgyi                                                 TÉT XV. évf. 2001   s   1

stratégiája, értékei és eszméi, diverzifikálási tervei, szervezeti felépítése,
ellenőrzési gyakorlata, érzelmi kapcsolata a részlegéhez stb. A tulajdonos és a
tulajdon térbeli szétválása még nagyobb problémát okoz a részben vagy teljes
egészében külföldi tulajdonban lév ő nagyvállalatok eseteiben. A külföldi
tulajdonú, sőt külföldi székhely ű nagyvállalatok kétségtelenül fontos
termel őhelyek Magyarországon, de mennyiben rendelkeznek a döntéshozás
lehetőségeivel is?
  Vizsgálatunkban megkülönböztetjük a m űködő tőkét koncentráló térségeket
azoktól a településközpontoktól, amelyek vállalataik révén irányító funkciókkal is
rendelkeznek. Valamint különbséget teszünk a tőke eredete, elsősorban a külföldi
és a hazai forrásból származó működő tőke szerint.

Tőkevonzó központok — irányító központok

 •    Függetlenül a vállalat tulajdonosának származási országától, a vállalat vagy
      a vállalati egység funkciójától, a döntéshozásban betöltött szerepét ől,
      önmagában az a tény, hogy egy-egy nagyvállalat letelepül egy-egy városban
      —nemzetgazdasági méretekben is — meghatározó jelent őségű m űködő tőke
       lokalizációját jelenti. Az átmenet id őszakában Magyarországon, a
       tőkehiánnyal küszköd ő gazdaságban a régiók, városok versenyképességét
       leginkább az jellemzi, hogy képesek-e t őke vonzására valamilyen küls ő
      forrásból. A manapság sikeres területi stratégia legf őképpen a külföldi
       működő tőke vonzására (Észak-Dunántúl, a budapesti agglomeráció), a
       nemzetközi turizmusra (ez is külföldi t őkeforrást jelent, p1. a Balaton
       környéki települések sikeres fejl ődésében), vagy a hazai állami forrás
       megszerzésére, sikeres kilobbizására (pl. Nyíregyháza dinamikus fejl ődése)
       épül (Nemes Nagy 2001). A nagyvállalatokban megtestesül ő működő tőke
       — azáltal, hogy a termelésbe visszafordítható számottev ő profitot hoz
       létre, nagymértékben növeli a helyi fogyasztói kapacitást, és f ő leg, hogy a
       nagyvállalat beszállítói, alvállalkozói kapcsolatai révén szaporodnak a
       helyi kis- és középvállalkozások — pozitív hatást gyakorol a helyi
       fej lődésre. A nagyvállalatok — a jelent ős beruházást követel ő állóeszközeik
       inerciája révén — biztosabb, hosszabb távú perspektívát jelentenek abban a
       térségben, ahová letelepednek.
  Jól követhető a 6. táblázatban, hogy nemcsak külföldi vállalatok alkotják a
legnagyobb t őkekoncentrációval jellemezhet ő nagyvállalatokat, bár e magyar
tulajdonú vállalatokban is számottev ő a külföldi tőke részesedése (pl. a MOL,
BorsodChem, TVK, Richter, Rába stb.). A privatizáció eltér ő megoldásaival
magyarázható, hogy a magyar nagyvállalatok nem tartoznak még kelet-európai
mércével sem a legnagyobbak közé. (7. táblázat)
                                  •                             •
          Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.        -    • •                                 •
                         Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

TÉT XV. évf. 2001               s    1                                                                   A nagyvállalatok szervezeti...                                                          55




                                                                                                                                                                    Székesfehérvár
                                                                             4 ...." ..—




                                                                                                                                                                                     Kazincbarcika
                                                                           , Ő :0 ,_, cA "0
                                                                                    ,,                                         bA      Ő
                                                                                  >s Ő 0                                   4 0.>       0
                                                                                                                           Ő N
                                                        U
                                                        •    ;-s
                                                                              D 0        ›,                                co z o scv
                                                                                                                           p., ; s IDA >
                                                        0.1 tO               ex) .4" CI)
                                                        Ő                         cn           .. Z                  0     e: Ő c.«
                                                                                                                     ,.,,, -0 oo a)
                                                       "0
                                                        •           0 '6'                     • c'l                  '.
                                                                           _%4     ,>                                0 o                                 ,h
                                                        4                  seD 9::1 4.                               Ő
                                                                                                                     N
                                                                                                                           4       —01 4                .—
                                                                            N N                                                    N




                                                                                      Eindhoven, Holl.




                                                                                                                           1
                                                ..,
             I                      b£1         .5.
            N
            C,       0
                   • (. '
                     7)
                                          ~ '..
                                           4      ',     5 e9) 5 á)                                       5          5     5 55 E                                                         E
            c,s      ez,            C/1   r=.


                                    cO                   oo
                                                        .0z:         ot)                                  oo
                                                                                                          scb        OA                                       bA
                                                                                                                                                             Ncel
                                                                                                                                                                                        bA
                                                                                                                                                                                       ‘cb
                                    0                                                                      N                                                  N                         N
                                                          N          N                  .Ő                           N                                        Cl:
                                    N                                                                                Ő                                 < Cl:
                            , Ő1
                                                             g < 0                                                         <                    .g ő
                                    0                                        40                                            v)          Cl 04            (/)
                                                                      '''
                                                          >, "' )' `) ó ›.., E                                                                  Al >, Q ›..,
                             co)                          oo E            to                                                                       os)      bA
                                                                                                                                                            c,
                                                          • Z                Z

                                                                *    ,,,L,                                    oo                                       ,J
                                                                     sol
                                                                      N                                   .                                            •Ő
                                                                                                                                                        4
                                                                                             Ő                N                                                                            4%4
                                                       ..:. *                                                                                          •4                            ...; :.-0
                                                                                              Ő               L
                                                                                                              O      «     <           ,g
                                                       ,;. ES .,,i..>. e/
                                                                 ° j                      el                         v)    v) v) 0,,                            ,;_, V) ,..;
                                                                                                                                                                  .)
                                                                 E                        ó                   >,                                4 -9, 4)                             7;5 44
                                                       -%d C> s a.)
                                                           c4.                                                 zt
                                                                                                              eb
                                                                                                                                                   i-;                               ...W .0
                                                                                                                                                                                           Ő
                                                                    U Z
                                                                    .0                                                                                 ...




                                   > •
                                   • sci)
                                                                                           8                         C     00          88 § § §
                                   •      eli
                                                                                            m
                                                                                                                           Cs11
                                                                                                                           M                                  M 0 t--
                                                                                                                                                             s0                            tsli

                                                                                                                                                              kr)
                  .40              •—• '0                                                   eq             cr, m            CIN
                                                                                                                            .0 .0 ,'",5                           t's
                   4.       Ő       Ő 4.•                 N   oo                                               cr,
                  °.)
                  z >                                     c0      O'N
                                                          m c-.4 c‘i                        0\
                                                                                            m cs1
                                                                                                                     0N
                                                                                                                            N c0
                                                                                                                            rs1
                                                                                                                                                              CN 00 V-1
                                                                                                                                                              <    0 > . <4 Ő
                                                                      "‹ P-3.                 0. Q 0 0 E—,                                      v) E—, < 4 c.?,
     Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                    Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.
                                                                                                         •
56   Barta Györgyi                                                                                                                   TÉT XV. évf. 2001 s 1


                                                                                   c.)                    1...                1...
                                                                                   c..)
                                                            >,     -,-,
                                                                        `1)
                                                                                                                                     ',..'   ''-'
                                                   rA       C       C/1 a                  c .0 sv
                                                                                           n                             so 0.) VI GIJ        CO)
                                                   <1..)
                                                   D).1`Ng,
                                                       ,,$
                                                       ).                                  V
                                                                                                                      0 ‘1-, o.) °-)
                                                                                                                          a.) $...
                                                                                                                                           .  g.
                                                   es ,-,
                                                       —            m              cii es a i 4-.
                                                                                    p      0                          >,
                                                                                                                                 Cw
                                                  't:) —           , z)                "cs m v)
                                                                                           NI                         .D v) .sz ^0 -0 13
                                                   0 N cn           0              0,1 0 z                01.)
                                                                                                          ,,              0 CU 0 0 0
                                                  4 , 01
                                                    i—,            4              -O t:7:1               - )
                                                                                                         st                  so
                                                                                                                             —%4     A 4 4 4
                                                                                   o                      N                   N
                                                                                  XI                     (./)                00




                                                                                                                                                     Paris, Franciaország
                                                   O        O                      at)
                                                                                   N       c,d                                             ccl "0
                                                                                   CA Q)                                                  •"" ,e1)
                                                  se)      c„..)                   0                                                       cd
                                                  Z
                                                                                  ••-s 44
                                                                                   O
                                                                                                   i V)                I              I LI-4 E

                                                  ÚaC                              O0
                                                                                   O. cn




                ••••s
                        ,
                            (:).0
                            c,c1              O
                                    .15            0 0 E 0 38 0 E EE 08
        r/'                                          t:4) op bl) ez 0 0 0 oz bs)
                                    s".
                                          •
                vezető országa




                                                                   Magyarország




                                                                                                                      es1)    br.s esO bI)             t]l)
                                                                                                                  s.cc:
                 Első számú




                                                                                                                        ,CCI sC,1 ••N     cs:1td)    'et
                                                                                                                    N N N             .02             N
                                                                                                                                                       co]
                                                                                                                       )
                                                                                                                      c,      ti•.'1 4
                                                                                                                                ‚      N
                                                                                                                                       co]
                                                                                                                      O       0 0 0 1..,               ó
                                                                                                                                     ki .c.1m,
                                                                                                                                            0
                                                                                                                      bz bi)
                                                                                                                      Cd
                                                                                                                                 e4) 4 >               0.0
                                                                                                                              04 cd cd                 cd




                                                  ,,,,s e,£) . a
                                                    az                                                                        ›..,           5
                                                    N ,CCS
                                                               -                   ar)
                                                                                  sol
                                                                                                 ,c,cs
                                                                                                  ,              •5          — .. N ,,,,,, ••-
                                                                                                                             stu .4 ,,,, e,4
                                                   co] N A            4    s-s
                                                                            "(Zi.:• a)E u 4 4 -7 .s
                                                                                   N cd        N R% .w
                                                  1-, '2 N ,se 0J ti) 0 <        ..' '-i--4 0
                                                  —,..., co ,,-
                                                  0 —
                                                  4) "0 ..0 a)
                                                                  0 ,,,, _ ,4 4- (A ,. . ~ c c% c.2
                                                                                            c,;
                                                                                                  >,                       a) ,, ,, 0 :5 _e o.)
                                                  mu > <4;- -o .o
                                                     mu                                           ed)             r0             ,,,i    -,,-,                        0
                                                                                  [-T-s
                                                                                    ."-'                                      ›, ›, ez; >
                                                                                                                                      ,
                                                  Z c4 :0                                                                     OZ a° [.L.       •
                                                                                                                              EE

                                                   d § 8                                                          81
                                                                                                                  1s

                                                   C   ,r)                                 d             •1-
                                                           Cs1                                           kr)


          ,C)                 `C)                   r's 00 C:7)       t"- ).C)                                    00 N 00       00
           a-, Q)   N         •-•s                \Dm                 crs oo                                         NOON•st f•*)
                                                  —00 00 C) 0 V") N                                                  'd1' (V \D 00 (--si
          Z >                                            O'N          s-4                                                en 00 trl tr)
                                                    s€)  te) kr) tr) kg-) m                                                               M m m

                                                                                                 "
                                                                                                 •;s:'
                                                  , 4                   ,                                                     m se, ...
                                                  , ..... .-:, , ..e, .,:, ,_,
                                                             ..,,
                                                  . .... >< ..,1-                     —                                      .—s— —
                                                                                                                              ,c, ,,
                                                                                                                              C M.) .....,
                                                                                                                                    ,
                                                                            469."1- ‘70t
                                                                                  *
                                                                  ..-,      c..) tr)                                          2 4 o g
                                                                                                                                  •,_.
                                                   . 1:, . ,„              v, ......
                                                          0 -0         `' -sd "0 •    es                                      9
                                                                                                                              .. s6 8 C4
                                                                                                                                      CA
                                                                                                                                    . c.)             co]
                                                  • . ...,                         0       ce .2 o s m                               C?   2.          6-1)
                                                  v) 4 4 Z Z O. .1.• 4
                                                       —                                                                     > Z C...) W             L1)
                Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                               Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

TÉT XV. évf. 2001        s   1                           A nagyvállalatok szervezeti... 57


                               7. TÁBLÁZAT
   TOP 25: Közép- és Kelet-Európa legnagyobb, nem pénzügyi vállalatai, 1998
  (TOP 25: Largest Non-Financial Companies in Central and Eastern Europe in
                                    1998)
Vállalat                             Ország             Ágazat           Állóeszköz állomány
                                                                             (Millió USD)
                                                                        Külföldi      összesen
Latvian Shipping Company    Lettország         szállítás                 493,0           504,0
Hrvatska Elektroprivreda  Horvátország           ipar                    363,0          2924,0
Podravka Group            Horvátország           ipar                    285,9           477,1
Gorenje Group               Szlovénia            ipar                    256,4           645,9
Motokov a.s.                Csehország      kereskedelem                 163,6           262,5
Atlantska Plovidba d.d.    Horvátország        szállítás                 152,0            167,0
Pliva Group                Horvátország          ipar                    142,1           855,1
Skoda group Plzen           Csehország           ipar                    139,1           973,4
Adria Airways d.d            Szlovénia         szállítás                 129,4           143,7
MOL Hungarian Oil&Gas Magyarország               ipar                    128,3          2881,6
Plc.
Krka d.d                     Szlovénia           ipar                      118,4          490,4
VSZ a.s. Kosice              Szlovákia           ipar                      110,0          1445,0
Petrol d.d                   Szlovénia           ipar                      70,6           584,2
Slovnaft a.s                 Szlovákia           ipar                      65,5           1496,0
Matador j.s.c.               Szlovákia           ipar                      51,9           305,0
Zalakerámia Rt.           Magyarország           ipar                      35,0            125,0
KGHM Polska Miedz S.A. Lengyelország             ipar                      34,0           1536,0
Malev Hungarian Airlines  Magyarország         szállítás                   32,9            149,1
Ltd.
TVK Ltd.                  Magyarország            ipar                     31,6            542,9
Graphisoft                Magyarország            ipar                     28,0             50,0
Croatia Airlines d.d       Horvátország        szállítás                   27,6            211,4
Elektrim S.A.             Lengyelország kereskedelem                       21,0            1228,0
Pilsner Urquell a.s.        Csehország            ipar                     20,0            251,0
Moldova Steel Works           Moldova             ipar                     19,9            335,9
Budimex Capital Group     Lengyelország        építőipar                   17,8             153,9
Forrás: UNCTAD survey. Transition report 2000.
- Azok a települések, többnyire nagyvárosok, amelyekbe több közép- és
   nagyvállalat települt, tőkevonzó központoknak tekinthetők (4. ábra).
    Tőkevonzó központok Magyarországon (Beluszky 2000):
           -   Budapest kimagaslóan és egyértelm űen a vezető pozíciót tölti be az
               országban.
           -   Győr kiemelkedett az ellenpólus városok ötöséb ől, és önálló szintet
               alkot (ez megjelenik a közép- és nagyvállalatok számát illet ően is, de
     Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                    Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

58   Barta Györgyi                                                 TÉT XV. évf. 2001   s   1

        még karakterisztikusabb a vállalati t őkeállomány és a termelésb ől
        származó bevétel alapján).
      — A következő városkategóriát a megyeszékhely nagyvárosok alkotják,
        közéjük csupán Budaörs és Dunaújváros ékel ődik be.
        A megyeszékhelyek közül valamelyest hátrébb szorult a rangsorban
        Tatabánya, Kaposvár, Szekszárd és Békéscsaba.
      — Előkelő helyezést ért el néhány város a budapesti agglomerációban:
        Budaörs, Gödöllő, Érd és Vác.
                                  4. ÁBRA
           Közép- és nagyvállalatok száma és t őkeállománya 1999
 (The Number of Large and Medium Sized Companies and Their Capita in 1999)




     Forrás: Hoppenstedt Bonnier 1999.
          Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                         Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

TÉT XV. évf. 2001   s   1                           A nagyvállalatok szervezeti...       59

      — Ugyancsak kirajzolódik Budapest 60-80 km-es sugarú gy űrűjében
        (amely az agglomeráció tágabb térsége): Dunaújváros, Cegléd,
        Esztergom, Gyöngyös, Jászberény, Tata, Tatabánya.
      — Megjelennek a városok élmez őnyében a régi és az új iparvárosok:
        Dunaújváros, Salgótarján, Tiszaújváros, Ajka, Kazincbarcika,
        Orosháza, Tatabánya, Várpalota,           valamint Esztergom és
        Mosonmagyaróvár.
      — Bekerült e körbe néhány, viszonylag jobb helyzet ű középváros a
        kevésbé dinamikus régiókban, fő ként Dél-Dunántúlon és az Alföldön:
        Baja, Gyula, Kiskunhalas, Nagykanizsa, Kalocsa, Kiskunfélegyháza,
        Mohács, Mór, Szarvas, Szentes, Szigetvár.
-    A nagyvállalati székhelyek teljes körű vagy részleges területi irányító
    funkciókkal is rendelkeznek. Az irányító funkció más-más térbeli tartalmat
     kap attól fiiggő en, hogy egy vagy több-telephelyes vállalatról, valamint,
     hogy külföldi vállalat magyarországi székhelyér ől van-e szó.
      A vállalati központok egy-egy településen való koncentrálódása irányító
    központokat hoz létre.
      A TOP 100 legnagyobb vállalatai bejegyzett m űködési központjainak
    települése alapján (86 vállalat adatait publikálták 1999-ben) 41 esetben a
    székhely Budapesten, 9 esetben a budapesti agglomerációs gy űrűben volt.
    3-5 nagyvállalattal rendelkezett Gy őr, Székesfehérvár, Szeged és
    Debrecen. A többi nagyvállalat székhelye egy-egy városban m űködött. A főváros
    kiemelked ő központi szerepkörére utal az a tény, hogy a nagyvállalatok,
    főleg a külföldi nagyvállalatok bejegyzett székhelyeinek közel 50%-a a
    budapesti agglomerációban koncentrálódik.
       Ettől lényegesen eltér ő térbeli struktúra rajzolódik ki az ipari
    nagyvállalatok körében. Budapest és agglomerációja             a valamennyi
                                                                          —



    nagyvállalat esetében kimutatott közel 50% os részaránnyal szemben az
                                                         -                               —



     ipari nagyvállalatok székhelyeinek „mindössze" 36%-át tömöríti.
     Ugyanilyen arányú koncentrálódás jött létre az Észak-Dunántúlon, tehát e
     két térségben található a legnagyobb iparvállalati székhelyek közel
     háromnegyed része! Az Alföld 20%-os részaránya mellett teljesen eltörpül
     a nemrégiben még legfejlettebb iparú észak-magyarországi régió (5%) és a
     dél-dunántúli régió (3%).
       A legtöbb ipari nagyvállalat székhelye Budapesten van (25), a f ővárost
     követi Győ r (5), Székesfehérvár (5), Szombathely (4). Szembet űnő, hogy az
     ipari nagyvállalati székhelyeket nem vonzzák olyan mértékben a
     nagyvárosok, mint a tercier ágazathoz tartozó nagyvállalatokat. Az ipari
       Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                      Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

60    Barta Györgyi                                                TÉT XV. évf. 2001                s   1

     nagyvállalatok elhelyezkedése — a tercier ágazathoz tartozó nagyvállalatokhoz
     képest — a térben sokkal koncentráltabb és egyoldalúbb (5. ábra).
     A transznacionális nagyvállalatok Magyarországon
        A külföldi tulajdonú vállalatok minőségileg megkülönböztetett csoportját
      alkotják a transznacionális vállalatok, nemcsak hatalmas méretük,
      forgalmuk, a világgazdaságban betöltött stratégiai fontosságuk
      következtében, hanem leányvállalataik, érdekeltségeik több világrész sok
      országára kiterjed ő tevékenységük miatt is 1 . Mivel a világkereskedelem
      egyre nagyobb része a konszerneken, nagyvállalatokon belüli forgalom, és
      nem végtermékek adásvétele, ezért a nemzetközi értékesítési láncokon
      kívül nem lehet sikeres exporttevékenységet folytatni. Magyarország
      felzárkózásának egyetlen lehet ősége a multinacionális munkamegosztásban
      való részvétel (Mihályi 2000).
                                       5. ÁBRA
                      Iparirányító és gazdaságirányító központok
                      (Leading Centres of Industry and Economy)




                                                                                Ipar inyító központok

                                                                                 401    kiemelked ő


                                                                                        jelentő s


                                                                                   O     kisebb




                                                                                  s
                                                                           Gezdesepinyitó központok

                                                                                         kiemelkedő

                                                                                  El jelentő s

                                                                                  u      kisebb

     Forrás: TOP 100., TOP 200. — 1999
         A transznacionális vállalatok térbeli elhelyezkedésére két jellegzetesség
       nyomja rá a bélyegét, a vállalaton belüli munkamegosztás formája,
       valamint a nemzetközi hálózatba szervez ődés. A transznacionális vállalatok
       leányvállalatai nem önálló, profitmaximalizáló piaci egységek, hanem az
       erősen hierarchikus vállalati struktúra részei. Tevékenységükben els ősorban
       a költségcsökkentés játszik meghatározó szerepet. Így, a Magyarországra
       kerülő transznacionális nagyvállalatok sem vesznek részt érdemlegesen a
       döntéshozásban. A nemzetközi hálózathoz való kapcsolódás meghatározza
           Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                          Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

TÉT XV. évf. 2001   s   1                            A nagyvállalatok szervezeti...       61

     térbeli elhelyezkedésüket, amelyben fontos szerepet játszik a földrajzi
     helyzet (közel az ország nyugati határához), az elérhet őség (lehető leg közel
     az autópályákhoz), a magas szint ű infrastruktúra (pl. a pénzügyi
     szolgáltatások vagy a telekommunikáció területén), valamint a viszonylag
     képzett, olcsó és b őséges munkaer ő kínálat. Ez a követelményrendszer
     nagyjából választ is ad arra, hogy miért települt a transznacionális
     vállalatok többsége az ország északnyugati felébe, valamint Budapestre és
     környékére.
        A transznacionális nagyvállalatok igen nagyérték ű (6. táblázat), mégis
     relatíve mobil beruházások. Ez kapcsolatos a rugalmasan változó
      szervezetükkel és azzal a képességükkel, hogy er őforrásaikat és
     termelésüket a vállalaton belül világméretekben képesek átrendezni (Bernek
      1999; Dicken 1992). Már Magyarországon is több transznacionális, illetve
      külföldi nagyvállalat zárta be kapuját, hogy olcsóbb termel őhelyekre
      költözzön. (Példa erre a Mannesmann Kínába költözése, vagy a Danone
      egyelőre sikertelen kísérlete a Gy őri Keksz és Ostyagyár bezárására).
        A kereskedelmi tevékenységet végz ő transznacionális nagyvállalatok egy-
      egy ország fogyasztópiacára települve, általában kiépítik a maguk országon
      belüli hálózatait, így e hálózatnak az országon belül is van valamilyen
      alközpontja, korlátozott döntéshozási jogkörökkel. Az ipari tevékenységet
      végző transznacionális vállalatok leányvállalatai nem alakítanak ki
      szervezetükön belül hálózatot, egyes esetekben a nemzetközi hálózaton
      belül elosztóbázis funkciót építenek ki (GE Tungsram, Chinoin vagy a
      BorsodChem példái). Az ipari transznacionális vállalatok letelepülésében
      egyre nagyobb szerepe van viszont az agglomerálódásnak, a kiegészít ő
      vagy szolgáltató tevékenységet végz ő vállalatokkal való kooperáció
      érdekében. A térben is nyomon követhet ő az agglomerálódás, a
      térkapcsolati rendszerek, a klaszterekbe szervez ődő tevékenységek
      kialakulása. Ennek egyre nyilvánvalóbb jelei mutatkoznak az Északnyugat-
      Dunántúl és a budapesti agglomeráció összefügg ő térségében (Barta 1994;
       1997; Buzás 2000; Grosz 2000).

                                     Összefoglalás
  Ez a cikk els ő sorban azzal a céllal íródott, hogy felkeltse a területi kutatók
figyelmét egy fontos, ezidáig alig vizsgált témára: a vállalati tulajdonviszonyok
változásainak térbeli vonatkozásaira. E tanulmány a nagyvállalatokkal (mint a
működő tő ke legkoncentráltabb egységeivel) és azok térbeli elhelyezkedésével
foglalkozik. Jelenleg a nagyvállalatok (250 f őnél nagyobb vállalkozások) az
összes vállalat 0,4%-át teszik ki, és a társas vállalkozások saját vagyonának 57%-
át koncentrálják.
        Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                       Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

62    Barta Györgyi                                                      TÉT XV. évf. 2001          s   1

  A nagyvállalatok egy része a szocialista nagyvállalatokból fejl ődött ki.
A vállalati elemzések azt mutatják, hogy a szocialista nagyvállalatok egy
részének különféle túlélési stratégiái sikeresek voltak, és nemcsak a nagyvállalat
„magját", hanem — megváltozott formában — a korábbi részlegeiket és kialakult
szervezeti kapcsolataikat, következésképpen a térbeli összetartozást is képesek
voltak átmenteni.
  A tulajdonlás és a tulajdoni szerkezet révén a nagyvállalatok túlnyomó része
nemzetközi hálózatokhoz kapcsolódik. Ez a tény arra hívja fel a figyelmet, hogy a
területi kutatóknak a jöv őben vizsgálniuk kell a magyar gazdaság nemzetközi
integrációjának folyamatát (hol vannak valójában a gazdaságot irányító
központok, és a (fél)periféria mely részét foglalja el Magyarország).
  A működő tőke lokalizálása azonban igen problematikus, nehézsége abból
fakad, hogy a tulajdonosok (sokszor bonyolult kapcsolatai), a vállalati központok,
alközpontok, és a termelés telephelyei a térben szétválnak. E dilemma tudatában,
kísérletképpen vázoltuk fel Magyarország térképén a jelenlegi t őkevonzó és
irányító központokat. Az új információk meger ősítik a magyar gazdaság er ős
területi differenciálódásáról kialakult képünket.

                                                Jegyzet

   Vita alakult ki a transznacionális és a multinacionális vállalatok meghatározásával kapcsolatban.
Általában az az elfogdott vélemény, hogy a két vállalat típus közötti eltérést a méretbeli különbségek
jelentik (a transznacionális vállalatok javára), valamint az a tény, hogy mekkora területre, hány országra
terjed ki a tevékenységük. A multinacionális vállalatok legalább két országban nüködnek, míg a
transznacionálisok leányvállalatai behálózzák több világrész sok országának gazdaságát (Mihályi 2000;
Simai 2000).

                                               Irodalom
Barta Gy. (1993) A nagyvállalati szervezet átalakulásának hatása az ország ipari térszerkezetére.
  Társadalmi-területi egyenlőtlenségek Magyarországon. — Enyedi Gy. (szerk), Közgazdasági és Jogi
 Könyvkiadó, Budapest. 103-127.o.
Barta, G. (1994) Foreign investment in the Hungarian economy: the role of transnational companies.
 Transnational corporations and European regional restructuring. Netherlands Geographical
 Studies 181. — Dicken, P.—Quévit, M. (eds), Utrecht. 131-151.o.
Barta, Gy. (1997) Foreign direct investment and the modernization of the Hungarian economy.
 Tendency of Eutope Towards East and the Participation of FDI in Eastern Europe. — Bojar, E.—
 Wever, E. (eds), Lublin, Utrecht, 21-45.o.
Beluszky P. (szerk) (2000) A magyarországi városok versenyképessége. Készült az FVM
 megrendelésére. MTA RKK, Budapest.
Bernek Á. (1999) A változó világgazdaság és a globalizáció. Térbeli elrendezés és a vállalat. —
 Asworth, G.—Bora, Gy. (szerk), BKE Gazdaságföldrajzi Tanszék, Budapest. 78-141.o.
Buzás N. (2000) Klaszterek, kialakulásuk, szervez ődésük és lehetséges megjelenésük a Dél-Alföldön.
 — Tér és Társadalom. 4. 109-125.o.
Dicken, P. (1992) Global Shifr. The Internationalization of Economic Activity. Paul Chapman
 Publishing Ltd., London.
                 Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                                Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

TÉT XV. évf. 2001           s   1                                  A nagyvállalatok szervezeti...               63

Enyedi Gy. (1996) Regionális folyamatok Magyarországon. Hilscher Rezs ő Szociálpolitikai
  Egyesület, Budapest.
Grosz, A. (2000) A gépjárm űipari klaszterek külföldi tapasztalatai és a Pannon Autóklaszter
  lehetőségei. — Tér és Társadalom. 4. 125-147.o.
Inotai A. (1990) Működőtőke-áramlás a világgazdaságban. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
Kovách I.—Csite A. (1999): A posztszocializmus vége. A magyarországi nagyvállalatok tulajdonosi
  szerkezete és hatékonysága 1997-ben. — Közgazdasági Szemle. február. 121-144.o.
Mihályi P. (2000) Privatizáció és globalizáció — avagy az Anti-equilibriuni újrafelfedezése.
                         november. 859-877.o.                                                      —KözgadságiSzeml.
Nemes Nagy J. (1999) Elágazó növekedési pályák az ezredvégi Magyarországon. Helyek, Terek,
  Régiók. — Nemes Nagy J. (szerk), ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest. 65-87.o.
Nemes Nagy J. (2001) Helyi fejl ődés, intézmények és konfliktusok a magyarországi átmenetben.
  ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest.
Porter, M. E. (1993) Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Simai M. (2000) Külföldi tőkebefektetések és a nemzetközi innovációs termelési rendszerek.
  A m űködő tőke kivitele és a technikai fejl ődés a 21. század küszöbén. — Simai M. (témavezet ő)
  Oktatási Minisztérium, Budapest.
Stark, D. (1994) Új módon összekapcsolódott régi épít őelemek: rekombináns tulajdon a kelet-európai
  kapitalizmusban — II. — Közgazdasági Szemle. 12. 1053-1070.o.
Stark, D.—Kemény Sz.—Breiger, R.L. (2000) Posztszocialista portfóliók. Hálózati stratégiák az állam
  árnyékában — I. rész. — Közgazdasági Szemle. május. 393-405.o.
UNCTAD survey. Transition report. (2000) EBRD, London.
Voszka É. (1997) A dinoszauruszok esélyei. Pénzügykutató Rt.—Perfekt Rt. Budapest.
Voszka É. (2000a) Tulajdonosi szerkezet és vállalatirányítás a magyar nagyiparban. — Közgazdasági
  Szemle. július—augusztus. 549-564.o.
Voszka É. (2000b) A társaságok halmazától a leányvállalatokig: a magyar nagyvállalati hálózatok
  átstruktúrálódása. Felzárkózás és EU-csatlakozás. A VII. Ipar- és Vállalatgazdasági Konferencia
  el őadásai. — Román Z. (szerk), Budapest. 132-139.o.


      ORGANISATIONAL - PROPRIETARY - SPATIAL
             CHANGES OF COMPANIES

                                         GYÖRGYI BARTA

  The aim of the study was to attract the attention of regional researchers to an important
but up to now rarely examined subject: spatial relations of ownership changes. The study
deals with companies (the most concentrated unit of functioning capital) and the spatial
localisation of them. Now companies (enterprises with more than 250 employees)
represent 0,4% of enterprises and concentrate the 57% of the equity capital of joint
businesses.
  Some companies developed from former socialist large companies. Company analyses
show that surviving strategies of some socialist large companies were successful and were
able to preserve for posterity not only the core companies but the former departments, the
developed organisational relationships and in this way spatial connection.
  The majority of large companies joined to international networks by their proprietary
structure. That's why it is important for spatial researchers to analyse the process of
      Barta Györgyi: A nagyvállalatok szervezeti – tulajdoni – térbeli változásai.
                     Tér és Társadalom, 15. 2001. 1. 39–64. p.

64    Barta Györgyi                                                 TÉT XV. évf. 2001   s   1

international integration of the Hungarian economy. Where are the leader centres of the
economy and in which part of the (semi)periphery is Hungary situated?
  However, localisation of the functioning capital is very problematical due to the spatially
separated owners (and their often complicated relations), company centres, subcentres and
production. According to this dilemma we sketch the present capital attractive and leader
centres in Hungary as an experiment. The new information reinforces our existing image
of strong spatial differentiation of the Hungarian economy.