Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 323-330. p.
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 2-3: 323-330
A „VIDÉKI" SZUBURBANIZÁCIÓ
MAGYARORSZÁGON, PÉCS PÉLDÁJÁN
(Suburbanization in Hungary — A Case Study of Pécs)
BAJMÓCY PÉTER
A szuburbanizáció fogalma
A szuburbanizációt — mint folyamatot — egy megközelítés szerint a globális urba-
nizációhoz kapcsolva érdemes vizsgálni (Enyedi 1988). Ebben a vonatkozásban a
szuburbanizáció egyaránt jelent koncentrációs és dekoncentrációs folyamatot is.
Koncentráció az egész ország vonatkozásában, hiszen a rurális térségek rovására a
nagyvárosi térségek tovább növekednek, a vidékr ől, elsősorban a hanyatló falusi
térségekb ől való elvándorlás tovább tart. Dekoncentráció azonban magának a nagy-
városnak, a nagyvárosi zónának a vonatkozásában, hiszen a népességnövekedés
súlypontja a nagyvárosról, mint a zóna magterületér ől a városközeli falvakba, a
gyűrűbe tevődik át. Dekoncentráció azonban abban a vonatkozásban is, hogy tény-
leges mozgások indukálódnak a nagyvárosból az agglomerációba, tényleges kiköl-
tözések történnek a nagyvárosból a környékbeli falvakba (Tímár 1995).
A magyarországi (szub)urbanizáció rövid története
A magyarországi urbanizációt, így a szuburbanizációs szakaszt is a megkésettség
jellemzi a nyugat-európai folyamatokhoz képest (Enyedi 1988). Az semmiképpen
sem vitatható, hogy jelenleg Magyarországon a legkomolyabb szuburbanizációs
folyamatok a főváros környékén zajlanak, s ehhez képest bármelyik nagyváros
körüli népességvándorlási tendencia jelentéktelennek t űnhet.
A nyugati szuburbiák gazdag el ővárosok. Magyarországon azonban a szocialista
időszak alatt vagy hiányoztak a szuburbiák, vagy a vidékr ől a városba migráló, ám
magába a városba beköltözni nem tudó (vagy nem akaró) népesség hozott létre
elővárosokat. Így néhány Budapest környéki Budai-hegység-beli települést ől elte-
kintve szegény szuburbiák jöttek létre. A rurális elemek sokkal er ősebben jelentek
meg az agglomerációkhoz tartozó településeken, mint a hasonló nyugat-európai
nagyvárosok esetében. A házak építési stílusa, jegyei a rurális térségek falusi házai-
hoz hasonlítanak, sokan foglalkoztak a ház körüli kiskertekben növények termesz-
tésével, vagy állattartással. A falvakból a nagyvárosok felé migráló lakosság egy
része saját szándéka szerint is a nagyváros körüli falvakat preferálta, hiszen így a
váltás sokkal kisebb volt, a falusi házat egy másik falusi házra lehetett felcserélni,
nem egy nagyvárosi bérházra.
Bajmócy Péter : A „vidéki" szuburbanizáció Magyarországon, Pécs példáján.
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 323-330. p.
324 Bajmócy Péter TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
A vidéki nagyvárosok esetében a második világháború után, de leginkább a hat-
vanas évektől a gyors urbanizáció volt a jellemz ő. A városi népesség növekedése
szinte kizárólag (egyes idegenforgalmi jelleg ű városoktól eltekintve) az iparhoz volt
köthető . Ahogy erősödött az ipari decentralizáció, úgy gyorsult a vidéki közép- és
nagyvárosok, els ősorban a megyeszékhelyek növekedése. A megyeszékhelyeken
meglévő nagyvárosi lakáshiány és a falusi családi ház vonzóereje miatt egyes
városközeli falvak népessége is növekedésnek indult (vagy folyamatosan tovább
növekedett). A növekedés bázisát azonban itt is a távoli falvakból való beköltözés
jelentette, és a rurális jegyek is hasonlóak, mint Budapest környékén. A különbség a
jelenség mértékében van.
Az 1980-as évek a vidéki közép- és nagyvárosok esetében változást hoztak. A
gazdaság növekedési üteme visszaesett, lecsökkent az állami lakásépítések üteme
is. Az épülő új lakások egyre nagyobb hányada származott magáner ős építkezések-
ből. A lakásépítések összvolumene is visszaesett. Az urbanizáció üteme lassult, az
ingázás állandóvá válása miatt egyre kevesebben költöztek a városokba. A vidéki
nagyvárosok, elsősorban a megyeszékhelyek nagy részének a népességnövekedése
azonban még folyamatos, bár kisebb mérték ű volt, mint az előző dekádban. 1981-
től természetes fogyás váltotta fel az addigi természetes szaporodást.
A kiteljesed ő szuburbanizáció
A nyolcvanas évek második felét ől megindult a szuburbanizáció Magyarország
nagyobb vidéki városai körül, méghozzá mindkét értelemben. Egyrészt a központi
városok helyett a népességnövekedés súlypontja a gy űrűbe, a városokat övez ő fal-
vakba tev ődött át. Kivételt jelent néhány er ő sen ipari jelleg ű nagyvárosunk (Mis-
kolc, Tatabánya), ahonnan a népesség elvándorlása már a nyolcvanas években
megindult, és az elvándorlás részben a közeli falvakba, részben viszont az ország
távoli vidékei felé irányult. Így a csökken ő népességű nagyváros melletti növekv ő
falvak dekoncentrációt jelentenek, melynek okai egyes iparágak strukturális válsá-
gában keresendők. Másrészt tényleges kiköltözési folyamtok indultak meg a nagy-
városokból a környező falvakba. A szuburbanizáció azonban több szempontból is
speciális időszakban indult meg Magyarország területén. Egyrészt a szub-
urbanizáció megindulása a természetes fogyás id őszakára esik, és ez azért lényeges,
mert elvileg így az is elképzelhet ő, hogy bár egy település népessége csökken, mé-
gis mint népességkoncentráló gócpont kerül számításba, ha a népességcsökkenése
az országos átlagnál kisebb. Másrészt a szuburbanizáció egy olyan id őszakban
indult meg, amikor a gazdaságban jelent ős visszaesés volt megfigyelhet ő, a népes-
ség széles rétegeinek megélhetési viszonyai romlottak, a lakásépítés dinamizmusa is
alacsony szintre csökkent. Harmadrészt a szuburbanizáció sokkal jelent ősebb falusi
szektor mellett (mindössze 55-65% a városi népesség aránya) indult meg, mint az
urbanizáció hasonló szakaszában nyugaton. Ráadásul a városi népesség egy része
olyan településeken él, amelyek csak jogilag városok, tényleges városi funkciókkal
Bajmócy Péter : A „vidéki" szuburbanizáció Magyarországon, Pécs példáján.
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 323-330. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A „vidéki" szuburbanizáció... 325
nem vagy csak alig rendelkeznek. Így a „potenciális kiköltöz ők" köre szűkebb, mint
a nyugati országokban, valószínű leg csökkentve ezzel a szuburbanizáció mértékét.
Mindezekkel együtt a kilencvenes években Magyarországon mintegy harminc-
harmincöt olyan város volt, ahol megfigyelhet ő a szuburbanizáció jelensége,
amelyek körül dinamizálódott, népességüket növel ő falvak találhatóak.
A szuburbanizáció Pécs környékén
Az 1990-es évek éles törést jelentettek Baranya megye településeinek demográfiai
folyamataiban. Pusztán a népességszámok változását vizsgálva, a növekv ő népessé-
gű települések száma a negyvenes évek óta folyamatosan csökkent (1. táblázat). Az
1980-as évekre már a megye településeinek kevesebb, mint 10%-a mutatott népes-
ségnövekedést, úgy, hogy a növekv ő lakosságú városok száma is jelentő sen lecsök-
kent. Ehhez képest állt be jelent ő s fordulat a kilencvenes évek közepére, igaz to-
vábbra is többségben vannak a csökken ő lélekszámú falvak, viszont egyrészt a
növekvő lakosságú városok száma kett őre csökkent (Bóly, Szentl őrinc), és ami még
fontosabb, a falvak 38%-ának (109-nek) újra növekszik a népessége. Természetesen
ez a tény önmagában nem igazolja a szuburbanizáció létét Baranya megyében,
illetve Pécs körül, de mindenképpen jelzi a változásokat. Külön kiemeltük a vizs-
gálatunk során azokat a Baranya megyei településeket, amelyek közúton Pécst ől
nincsenek messzebb 25 km-nél. Összesen 72 ilyen hely volt, közöttük három város
(Komló, Pécsvárad, Szentl ő rinc), a többi község. A vizsgált területhez hozzávettünk
magát Pécs városát is, valamint a területi folytonosság meg őrzése végett a közleke-
dési helyzete miatt az eddig enklávéként jelentkez ő Aranyosgadányt, s így végül 74
település képezte a vizsgálat ezen részének tárgyát.
1. TÁBLÁZAT
A növekv ő népességű települések százalékos aránya Baranya megyében.
(The Share of Settlements with Increasing Population in Baranya County)
1941-1949 1949-1960 1960-1970 1970-1980 1980-1990 1995-1998
Baranya 19,2 14,5 9,8 36,8
53,8 29,3
megye
Város 90,0 90,0 100,0 100,0 40,0 20,0
Község 52,6 27,2 16,4 11,5 8,7 37,3
Megjegyzés: A városok adatai mindig a jelenlegi tíz városra értend őek.
1990-ig az 1990-es, 1995-1998 között az 1998-as településállomány figyelembe vételével,
Dunafalvával.
Forrás: KSH alapján saját számítás.
Ugyancsak a népességszám változását vizsgálva a növekv ő lakosságszámú tele-
pülések mennyisége e sz űkített területen is folyamatosan csökkent az 1940-es évek
óta, úgy, hogy minden évtizedben szám szerint is többen voltak a csökken ő lélek-
számú települések. Az 1980-as évekre már csak 12 település növelte a népességét a
74-ből, köztük két város (Pécs, Szentl őrinc), majd a kilencvenes évek közepére
hirtelen 42 növekv ő lakosságszámú települést találunk, s köztük a vizsgált térség
Bajmócy Péter : A „vidéki" szuburbanizáció Magyarországon, Pécs példáján.
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 323-330. p.
326 Bajmócy Péter TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
négy városa közül csak egyet (Szentl őrinc), s ez azt jelenti, hogy a Pécshez legkö-
zelebb lévő 73 település 58%-ának n ő a népessége a kilencvenes évek közepén. A
kilencvenes évekhez hasonló vagy ennél magasabb növekedési arányt csak két
évtizedben, az 1880-asban és az 1920-asban jegyeztek fel eddig, azaz a jelenlegi
évtized folyamatai mindenképpen markánsnak tekinthet ők Pécs környékén (is),
különösen, ha hozzátesszük, hogy jelenleg a természetes fogyás korábban békeid ő-
ben soha sem tapasztalt mértéket ölt nemcsak országosan, hanem speciálisan Bara-
nyában is (1997-ben a természetes fogyás a megyében 4,1 ezrelék volt).
A szuburbanizáció mérésére legalkalmasabb adatoknak a népességváltozás mérté-
ke (és/vagy a vándorlási különbözet) valamint a lakásépítés dinamizmusa t űnnek. A
Pécs környéki települések lakónépességének változása azonban korántsem mutat
olyan szabályos képet, mint amit a prekoncepciónk alapján várni lehetne, a klasszi-
kus centrum—periféria növekedés már a múlté. A megye perifériális térségeiben
legalább annyi növekvő népességű település található, mint a megyeszékhely köze-
lében. S őt a legnagyobb arányú népességnövekedést nem is „szuburbán jelleg ű"
települések, hanem különböz ő aprófalvak (Adorjás, Babarcsz őlős) érik el, és csak
utánuk következnek a pécsi agglomeráció legdinamikusabban növeked ő, relatíve
kis népességű községei (Cserkút, Gyód, Pogány, Keszü). Azonban míg Pécs kör-
nyékén az előzőekben lehatárolt 74 település közül 43 (58%) mutatott népességnö-
vekedést, és csak 11 (15%) került a legkedvez őtlenebb kategóriába, addig a teljes
megye esetében 37% növekszik és 31% népessége fogy gyorsan. A kép tehát, ha
nem is tűnik kristálytisztának, azért mindenképpen jelent ős a Pécs környéki telepü-
lések előnye. Még inkább megmutatkozik ez, ha nem arányaiban, hanem abszolút
értékben vizsgáljuk a népességnövekedést. Ekkor az öt legjobban növ ő település
már mind Pécs környéki (1995-97 között, három év alatt Kozármisleny népessége
200, Pogány 105, Szentl őrinc 103, Nagykozár 88, Szederkény 80 fővel növekedett,
s a 15 leggyorsabban növeked ő település közül is 13 Pécs környéki. (Kivétel az
igen magas természetes szaporodással rendelkez ő cigányság által lakott
Alsószentmáron, valamint a megyei szinten nagy népesség ű Mágocs.) A kilencve-
nes évek közepén Baranyában Pécs szenvedi el messze a legnagyobb fogyást (évi
1200-1300 fő).
A népességváltozást azonban nemcsak a vándorlások, hanem a természetes fogyás
is befolyásolja, s mivel e mutató tekintetében is igen nagyok a különbségek a me-
gyén belül, érdemes most külön csak a vándorlásokat megfigyelni. Ha a legnagyobb
vándorlási nyereséggel rendelkez ő településeket vesszük szemügyre az arányokat
tekintve ismét vegyes a kép, az abszolút értékeknél pedig szintén hasonló a helyzet
a népességnövekedéshez, mindössze hiányoznak a magas természetes szaporodással
rendelkező falvak, illetve megjelennek — szintén nem szuburbán típusként — azok a
községek, amelyekben egy nagyobb szociális otthon torzítja a vándorlási adatokat
(Somberek, Görcsöny, Vásárosdombó és részben Szederkény is).
Bajmócy Péter : A „vidéki" szuburbanizáció Magyarországon, Pécs példáján.
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 323-330. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A „ vidéki" szuburbanizáció... 327
Területi különbségek a szuburbanizáció mértékében
Pécs környékén tehát megindult a szuburbanizációs folyamat, azonban ez koránt-
sem egyenletes mértékben érinti az egyes Pécs környéki településeket. Az, hogy
pontosan hány dinamizált település található a megyeszékhely körül, a vizsgálat
jelenlegi állapotában pontosan nem határozható meg, azonban ténylegesen is nehéz
lehet eldönteni, hogy mikortól nevezhet ő egy folyamat szuburbanizációnak, mi-
kortól nevezhetünk egy községet a népességszám-változás szempontjából dinami-
kusnak.
Pécs környékén a dinamizált települések egy kb. 20-25 km-es zónában veszik kö-
rül a várost. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezen a körön belül minden település
„szuburbán" jelleg ű , hanem inkább azt, hogy ezen a körön kívül nem érdemes je-
lenleg keresgélni. Pécs esetében is igaz az, hogy a város közigazgatási területén ma
már nem állnak b őven rendelkezésre szabad, jó fekvés ű területek. A szabad földte-
rület egy részét a Mecsek foglalja el, ugyan ez a terület magas presztízs ű, de a je-
lenleg beépíthető terület korlátozott, illetve vannak szabad területek a város déli, a
Pécsi-víz menti területein, részben alacsony presztízzsel. Így aki új kertes, családi
házra vágyik, annak sokkal inkább a város közelében lév ő falvakban nyílik lehető-
sége ennek realizálására.
A Pécs körüli dinamikus zónában lév ő falvak fejl ődése azonban igen jelent ős kü-
lönbségeket mutat. A differenciák legf őbb magyarázó tényez őjének a várostól való
távolság bizonyult. A leggyorsabb növekedést a Pécshez legközelebbi falvak mu-
tatnak, és a távolság növekedésével csökken a dinamikus falvak aránya. A távolság
jelen esetben nem konkrét légvonalbeli távolságot jelent, hanem sokkal inkább
elérhető séget. Mivel azonban a Pécs körüli, els ősorban a Pécstől délre eső területek
úthálózatában felfedezhet ők a sugarasság jegyei, így az elérhet őséget jól közelíti a
közúton mért távolság. El őnyösebb helyzetben vannak azonban a f őútvonalak
mentén elhelyezked ő falvak, itt a szuburbán zóna csápszer ű en megnyúlik, mint pl. a
Pécs—Mohács út mentén Szederkényig, vagy a Pécs—Szigetvár úton Szentl őrincen
túlig. Ahol azonban a közúti összeköttetés nem megfelel ő, oda a várhatónál sokkal
lassabban indul meg a kiköltözés. Ilyen, p1. a csak jelent ős kerülővel elérhető
Aranyosgadány vagy a Mecsek túlsó, északi oldalán fekv ő települések. A kiköltö-
zéseket befolyásolja a falvak mérete is. Minél nagyobb egy falu népessége, annál
többen költöznek ki. Ez önmagában is figyelembe veend ő tény, amely egyáltalán
nem lenne triviális. Magyarázatul az szolgálhat, hogy egyrészt a nagyobb falvak
infrastrukturális és szolgáltatási ellátottsága jobb, mint a kisebbeké, így az ilyen
jellegű hátrányok nem jelentenek gátló tényez őt a kiköltözési döntések meghozata-
lában. Másrészt a jelenlegi hazai szuburbanizációs folyamatban igen jelent ős az
informális hírforrások, áramlási csatornák szerepe, s egy nagyobb falu esetén egy-
szerűen több az esély, hogy egy rokon, ismer ős már ott lakik, aki információt szol-
gáltathat az adott település el őnyeiről.
Bajmócy Péter : A „vidéki" szuburbanizáció Magyarországon, Pécs példáján.
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 323-330. p.
328 Bajmócy Péter TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
A szuburbanizáció motivációi
A szuburbanizáció folyamatát a hozzáférhet ő statisztikai adatokon túl egy Pécs
környékén végzett kérd őíves felmérés segítségével vizsgáltuk, melynek eredményei
a következ őkben foglalhatóak össze. A kérd őívezés során hat Pécs környéki falu
(Gyód, Keszü, Kozármisleny, Kökény, Pogány, Szemely) 60 háztartását térképez-
tük fel, olyan háztartásokat, akik az utóbbi egy évtizedben költöztek az adott faluba.
Közülük 53 család Pécsr ől érkezett, így végül ők képezték a vizsgálat alapját. A
megkérdezett családok nagyobb része értelmiségi, azonban a szakmunkások aránya
is jelentős. A vizsgált háztartásoknál a kiköltözések ellenére az aktív keres ő család-
fők nagyobb része (81%) továbbra is Pécsre jár dolgozni. A vizsgálat igazolta azt a
feltevést, hogy a szuburbanizációban részt vev ő családok nagyobb része a nagyvá-
ros lakótelepeir ől érkezik a városkörnyéki falvakba. A válaszadó családok 57%-a
ugyanis a Kertváros lakótelepér ől érkezett, további 6%-uk pedig más lakótelepekr ől
(Uránváros, Szigeti városrész). Emellett jelent ősnek bizonyult a Belvárosból való
kiköltözés (19%).
Lényeges kérdés lehet a szuburbanizáció vizsgálatánál, hogy mi motiválja az em-
bereket a város elhagyására, a szuburbiákba való kiköltözésre. Ennek eldöntésére
néhány tulajdonság alapján értékelniük kellett a válaszadóknak Pécs, illetve sz ű-
kebben az előző lakás környékét valamint a jelenlegi lakóhelyet. Az eredményeket
a 2. táblázat közli.
2. TÁBLÁZAT
A korábbi (pécsi) és a jelenlegi lakás, lakókörnyezet, település megítélése
a kiköltöz ők véleménye alapján (1=nagyon rossz, ... 5=kiváló)
(Opinions of People Who Went to Live in the Country Regarding the Previous
(in Pécs) and the Present House, Environment and Settlement
(1=Very Bad; 5=Excellent)
A községek
Pécs Községek Kozármisleny Kozármisleny
nélkül
Természeti környezet 2,85 4,6 4,71 4,56
A levegő tisztasága 2,58 4,68 4,65 4,69
Zajártalom 2,47 4,38 4,47 4,33
Szomszédság 3,62 4,51 4,59 4,47
Közlekedés 4,28 3,58 4,12 3,33
A munkahely elérhet ősége 4,54 3,76 4,38 3,45
Élelmiszerbolt elérhet ősége 4,65 3,84 4,25 3,66
Szolgáltatások elérhet ősége 4,51 3,23 3,76 2,97
Infrastrukturális ellátottság 4,43 4,13 4,53 3,94
Közbiztonság 3,34 4,38 4,41 4,36
Forrás: Kérdőíves felmérés, 1998. szeptember:
Amíg a természeti adottságok esetében markáns a falvak el őnye Péccsel szemben,
s ugyanez igaz a közbiztonságra valamint a szomszédságra is, addig az ellátottsá-
got, az alapintézmények (munkahely, élelmiszerbolt, szolgáltatások) elérhet őségét
Bajmócy Péter : A „vidéki" szuburbanizáció Magyarországon, Pécs példáján.
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 323-330. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 A „vidéki" szuburbanizáció... 329
jóval gyengébbnek ítélik a falvakban, mint a városokban. A falvak közül
Kozármisleny mutatói jelent ősen eltérnek a többi községét ől. Ez a legnagyobb falu
Pécs környékén (3889 lakos), és ez is fekszik a legközelebb a városhoz. A falu
méretéből következő en a szolgáltatások sokkal jobbak, mint a többi, zömmel 1000
lakos alatti községben, és ez az elérhet ő ségi mutatók megítélésében is realizálódik.
A falvak ellátottsága a szolgáltatások terén a legkedvez őtlenebb, így nem meglep ő,
hogy e szolgáltatások jelent ő s részét továbbra is Pécsett veszik igénybe a környez ő
falvak lakosai.
Úgy tűnik, a nyugati szuburbanizációhoz hasonlóan Pécs környékén is a saját
családi ház iránti igény a meghatározó a városból való kiköltözések esetében. An-
nak ismeretében, hogy a kiköltöz ők nagyobbik része lakótelepekrő l érkezik, ez
egyáltalán nem tű nik váratlannak. A megkérdezettek 58%-a esetében dönt ő, vala-
mint további 8%-nál jelent ő s szerepet játszott a költözésben a saját ház iránti igény,
amelyet leginkább és legolcsóbban a város körüli szuburbanizálódó településeken
lehetett kielégíteni. Ezzel összefüggésben a nagyobb lakásméret szükségessége is
fontosnak bizonyult (67%). A Pécsr ől kiköltözők 57%-a külön megjegyezte, hogy
fontosnak tartja a gazdálkodás lehet őségét a kiköltözést befolyásoló tényez ők kö-
zött. Emellett megjelentek a már-már klasszikusnak tekinthet ő sztereotípiák, ame-
lyek a városi élet ellen, illetve a falusi élet mellett szólnak. A szuburbán álom
(Fishman 1987) úgy tűnik, Magyarországon is létezik, bár korántsem jut annyira
meghatározó szerephez, mint pl. az Egyesült Államokban. A természetközelség, a
csend, a nyugalom, a jó leveg ő , a falusi élet szépsége mind-mind megjelentek a
kiköltözés tényez ő i között, de ugyanígy az is, hogy „el a városból".
A szuburbanizácíó tervezése, az egyes települések közötti, a potenciális kitelepü-
lő kért folytatott verseny szempontjából egyáltalán nem lényegtelen, hogy milyen
tényező k alapján választanak települést a migrálók, hogy milyen forrásból szerzik
az információkat a településekr ől. Meglepő módon a közvetett információforrások
dominálnak, ezen belül is az informális, dönt ően hallomás alapján történ ő informá-
ciószerzés. A válaszadók valamivel több, mint fele részben vagy egészben hallo-
más, elmesélés alapján döntött arról, hogy konkrétan az adott településen kíván
letelepedni. Emellett azonban számottev ő az írott sajtó, mint médiaforrás is, a vá-
laszadók 30%-a újságban, alapvet ő en újsághirdetésben találta meg a számára meg-
felelő telket. Az ez irányú marketingtevékenység még gyerekcip őben jár, legalábbis
Pécs környékén, de a válaszokból kikövetkeztethet ően és a polgármesteri interjúk
alapján bizonyíthatóan már megjelent. A közvetlen információforrás kevésbé je-
lentős, bár a válaszolók b ő harmadának konkrét el őzetes vizuális tapasztalata is volt
a településr ő l, ahová költözött. A rekreációs szuburbanizáció következményekén
sokan oda költöznek végül ki, ahol korábban kiskertjük, nyaralójuk volt, nemegy-
szer magát a nyaralót átalakítva lakóházzá.
Bajmócy Péter : A „vidéki" szuburbanizáció Magyarországon, Pécs példáján.
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 323-330. p.
330 Bajmócy Péter TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
Irodalom
Cséfalvay Z. (1994) A modern társadalomföldrajz kézikönyve. Budapest, Ikva Könyvkiadó KFT.
Enyedi Gy. (1976) A Budapest probléma. Földrajz és társadalom. Budapest, Magvető Kiadó. 294-315 o.
Enyedi Gy. (1988) A városnövekedés szakaszai. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Fishman, R. (1987) Bourgeois Utopias: The rise and fali of suburbia. New York, Basic Books.
Mészáros R. (1994) A település térbelisége. Szeged, JATE-Press.
Rechnitzer J. (szerk.) (1985) Vonzáskörzetek—Agglomerációk 11. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Tímár J. (1995) Az alföldi szuburbanizáció sajátosságai. Kandidátusi értekezés. Békéscsaba.
SUBURBANIZATION IN HUNGARY - A CASE STUDY OF
PÉCS
PÉTER BAJMÓCY
The suburbanisation — the second stage of the urbanisation process started in Hungary in
the middle of the 1980's. The out migration from the centres of the largest towns to the ring
and to the villages around them started at this time, first in Budapest, then in about 1990 in
the other larger towns. This article examines the scale and the reasons of this process around
Pécs, the fifth largest Hungarian town. 1n the 1990's all the settlements near Pécs had
population growth. At that time the population of Baranya county decreased. Most of the
people who migrated out from Pécs were intellectuai workers, who came from one of the
large block of flats of Pécs. They appreciate the villages better than Pécs due to the
environment, neighbourhood and the public security, but Pécs still has better accessibility
factors.