Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 295-302. p.
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 2-3: 295-302
TÉRSZERKEZET AZ EURÓPAI UNIÓBAN
(Regional Structures in the European Union)
SZABÓ PÁL
A három világgazdasági pólus közül az európai kontinens tizenöt tagállamát tö-
mörítő Európai Unió regionális társadalmi—gazdasági sokszín űsége közismert, amit
szemügyre vehetünk az egyediség irányából, a regionális földrajz szemüvegén ke-
resztül (Probáld 1994), de közelíthetünk a regionális tudomány oldaláról is, keresve
a térszerkezet átfogóbb jellemz őit, generalizáltabb jegyeit. Ez utóbbi kört lesz űkítve
a gazdasági fejlettség térbeli szerkezetére olyan tézisek kerülnek el őtérbe, mint az
észak—dél ellentét, a centrum—periféria modell, illetve ez utóbbi „gyümölcsösebb"
verziója, a megszületése óta vitatott „kék banán" (Brunet 1989). E tanulmány célja,
hogy ezeket a téziseket a regionális tényadatok tükrében alátámassza vagy vitassa,
valamint a fejlettség klasszikus mutatóján (egy f őre eső GDP) túl más — a fejlettsé-
get tükröző vagy éppenséggel tőle „idegen" — tényez ők térbeliségét is vizsgálja.
Területi felosztásnak az EU NUTS 2 szintjét vettük, ami esetünkben számszer űleg
199 egységet jelent, miután a vizsgált térb ől kizártuk a négy francia, két portugál és
egy spanyol tengerentúli tartományt. Ennek a közigazgatási felosztásnak ismert és
jogos kritikája, hogy mind a népesség, mind a terület szempontjából nagy a szóró-
dás (87 ill. 132% a relatív szórás).
A következő térparamétereket vizsgáltuk:
— földrajzi helyzet, mely a kitüntetett földrajzi irányt, makroregionális tagozó-
dást,
— gazdasági centrumtól való távolság, mely a centrum—periféria viszonyt,
— szomszédsági hatás, mely a lokális szervez ődést, egymásra hatást mutatja
(Nemes Nagy 1993).
A földrajzi helyzet azonosítása során egy régiót egy ponttal reprezentáltunk: vagy
a régió székhelyét vagy ennek hiányában legnépesebb városát és annak földrajzi
koordinátáit vettük, oly módon hogy a tengelyek irányának észak—délt és kelet—
nyugatot, az origónak pedig a pontok koordinátáinak számtani átlagát választottuk
(1. ábra). A távolság paraméternél a gazdasági centrumtól való légvonalbeli
távolságot vettük, gazdasági centrumnak a meglév ő koordináta pontok GDP-vel
súlyozott átlagát, a gazdasági súlypontot jelöltük ki (ez a franciaországi Metzt ől
115 km-re dél—délkeletre esik). A szomszédsági hatásnál a szomszédos régiók ada-
tainak átlagát számoltuk ki (a GDP-t kivéve súlyozatlanul), de a szomszédság meg-
állapításánál egyszerű sítve csak a szomszédság tényét vettük figyelembe, eltekintve
a régióhatárok hosszától (Nemes Nagy 1998). A mediterrán-tengeri szigeteknél
(7 régió) vagy a tengeren húzódó regionális határok alapján jelöltük ki a szomszé-
dokat, vagy ha más ország régiója közelebb volt, akkor szomszédnak ezt, valamint
az anyaország legközelebbi régióját vettük.
Szabó Pál : Térszerkezet az Európai Unióban
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 295-302. p.
296 Szabó Pál TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
1. ÁBRA
Az EU regionális ponttérképe
(Regional Point-Map of the EU)
••
• ••
• *•
•• •.
• t4,
iefIe›:.".
• 44.
4,
• :I*1. : • -•4, .4,4>4.-• 4.
•• •. "
.f.*
.4, •4 • • • .4,
41, •
. • 4. • .04> : •.... :
, • • t • • • • 4*
•41, • . • .• • *
•
• :• •
4, 4,
• •
• • • • • •• •
**-1,
(o.
Forrás: Saját szerkesztés.
A következ ő mutatók térbeliségét vizsgáltuk: egy f őre es ő GDP (vásárlóerő pari-
táson), aktivitási ráta, munkanélküliségi ráta, foglalkozási szerkezet — mez őgazda-
ságban, iparban, szolgáltatásban dolgozók aránya. Az adatok az 1995. és az 1996.
évekre vonatkoznak.
Módszerként a többváltozós lineáris regresszióanalízist (backward eliminációs
regresszió) választottuk, mely alkalmas a bonyolultabb térszerkezeti struktúrák
kimutatására is. A valóságos térszervez ődés nem mindig egyértelmű, a térképek
alapján nehezen megállapítható térbeli szervez ődés viszont ezzel a módszerrel fel-
tárható (Nemes Nagy 1993).
A fejlettséget az egy főre eső GDP-vel reprezentáljuk, de kérdésként merült fel,
hogy vajon a többi mutató szintén tükrözi-e a fejlettséget. A korrelációs együtthatók
(1. táblázat) azt mutatják, hogy még a legalkalmasabb mutató — a mez őgazdaságban
dolgozók aránya — is csak közepesen er ős korrelációs kapcsolatot mutat az egy f őre
eső GDP-vel. Ez azt is jelenti, hogy a térbeli szervez ődés e két mutató esetén mu-
tathat szorosabb kapcsolatot. (A korrelációs táblázatot mátrixszá b ővítve kiderül,
hogy a mutatók egyéb kombinációi sem adnak ennél — abszolút értékben — nagyobb
együtthatót).
1. TÁBLÁZAT
A GDP/fő és a többi mutatószám régiószint ű korrelációja az EU-ban (199 egység)
(Correlation of the GDP/Capita and Other Indicators on a Regional Level in the EU)
Aktivitási Munkanél- Mezőgazdaságban Iparban Szolgáltatásban
ráta küliségi ráta dolgozók aránya dolgozók dolgozók
(%) (%) (%) aránya (%) aránya (%)
GDP/fő 0,27 -0,41 -0,54 0,13 0,39
Forrás: Saját számítás.
Szabó Pál : Térszerkezet az Európai Unióban
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 295-302. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Térszerkezet az Európai Unióban 297
A vizsgált mutatók területi differenciáltságát a relatív szórás (V) tükrében vizs-
gálva (2. táblázat) megállapítható, hogy a mez őgazdaságban dolgozók aránya ese-
tén legnagyobb a szóródás. Az EU régiói közül 16-nál 1% alatti értékekkel találko-
zunk, mely térségek részben nagyvárosok ill. nagyvárosi régiók (pl. Bréma, Berlin,
Nagy-London, ile de France) valamint angol régiók. Emellett 13 olyan görög és
spanyol térség is fellelhet ő , ahol 20% feletti értékek a jellemz őek. Magas a szórás a
munkanélküliség esetén is, a dél-olasz és spanyol tartományok 20% feletti értékei-
vel szemben az 5% alatti — nagyobbrészt — osztrák és német tartományok állnak.
Kiegyenlített képet mutat az aktivitási ráta és a szolgáltatásban dolgozók aránya,
míg az iparban dolgozók aránya és az egy f őre es ő GDP közepes szórásértékekkel
jellemezhet ő.
2. TÁBLÁZAT
A regresszióelemzés eredményei
(Results of the Regression Analysis)
Szolgálta-
Munkanél- Mezőgazda- Iparban
Aktivitási tásban
GDP/fő küliségi ságban dol- dolgozók
ráta dolgozók
ráta gozók aránya aránya
aránya
V (%) 27 11 54 112 24 14
R2 (%) 36 79 64 62 52 43
13 (%) SZOM(37) SZOM(89) SZOM(80) SZOM(40) SZOM(72) SZOM(65)
TÁV(-20) É—D(-22)
É—D(15) TÁV(21)
Ny—K(18)
Forrás: Saját számítás.
A regresszió által kapott jelz őszámok közül az R 2 a szignifikáns magyarázó válto-
zók együttes determinációs együtthatója, amely megmutatja az explicit térparaméte-
rek szerepét az adott jelenség területi differenciáltságában, a magyarázó változók 13
paraméterének nagysága (abszolút értékben) pedig az egyes térváltozók magyarázó
erejére mutat rá.
A térbeliség szerepét mér ő regressziós modell négy térváltozójának összesített
magyarázó ereje (R 2) az aktivitási, a munkanélküliségi ráták, valamint a mez őgaz-
daságban dolgozók aránya esetén a legnagyobb (2. táblázat). Csekélyebb magyará-
zó erej ű a térbeliség az iparban és a szolgáltatásban dolgozók aránya illetve a fej-
lettségi mutató esetén. Azonban míg a hat mutató közül négynél a szomszédsági
hatás az egyedüli térszerkezeti jegy (13), addig kett őnél összetettebb a kép: habár
ezeknél szintén a szomszédság a leger ő sebb, mégis szignifikánsak egyéb térfaktorok
is. A mező gazdaságban dolgozók arányánál mind a négy tényez ő szerepe kimutatha-
tó, míg a fejlettségnél három, mivel a nyugat—kelet irány nem játszik szerepet.
A fejlettségnél maradva, a bevezet őben említett tézisek — észak—dél, centrum—pe-
riféria — visszaköszönnek a modellb ő l. A gazdasági centrumtól vett távolság, vala-
mint az észak—déli helyzet szerepét h űen adják vissza a 13 értékek. A kett ő azonban
egymást nem kizárva, hanem együttesen jelentkezik. Azonban ki kell hangsúlyozni,
hogy ezeknél erősebb magyarázó er ővel bír a szomszédsági hatás, vagyis általános-
Szabó Pál : Térszerkezet az Európai Unióban
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 295-302. p.
298 Szabó Pál TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
ságban igaz, hogy fejlett térségnek fejlett, míg fejletlennek fejletlen a szomszédja.
Ennek térbeli irányultságára pedig egy észak—dél irányba kissé torzult centrum-
periféria szerkezet állítható. Mélyebbre ásva vizsgálhatjuk egyesével is a
térparamétereket (3. táblázat).
3. TÁBLÁZAT
Korrelációs együtthatók a vizsgált térfaktorokkal
(Correlation Coefticients with the Examined Space Factors)
Gazdasági centrumtól Szomszédos régiók
Észak DélKelet—Nyugat
való távolság átlaga (GDP/fő)
GDP/fő 0,34 -0,02 -0,48 0,56
Forrás: Saját számítás.
A korrelációs együtthatók a fenti eredményeket támasztják alá, de értékük nem
olyan magas, mint várnánk. Ez azt mutatja, hogy a térbeliség szerepe ebb ől a meg-
közelítésb ől nem olyan tézisszer ű , mint szeretnénk, a regionális fejlettség területi
sokszínűsége nehezen modellezhet ő.
A centrum—periféria modell azonban él, er ősebb, mint az észak—dél dualizmus, és
ezt alá támaszthatjuk két nem lineáris regresszió segítségével is (2., 3. ábra). A két
polinomiális regresszió korrelációs hányadosai (R 2) magasabbak, mintha egyválto-
zós lineáris regressziót állítanánk, és ezek korrelációs hányadosait vennénk, azaz a
lenti trendvonalak jobban kirajzolják a földrajzi pozíciók szerinti térbeli tagozódást.
Mindkét görbe (fordított parabola) az EU centrum—periféria modelljét tükrözi
vissza. A pontokra illeszthet ő trendvonal parabolikus jellege ad arra is magyaráza-
tot, hogy miért esett ki a backward eliminációs regressziónál a nyugat—kelet reláció.
Ezen térbeli irány szerinti szerkezet még szabályosabb is, mint az észak—dél reláció,
amit a keleti (Görögország, a volt NDK, több finn tartomány), valamint a nyugati
(Ibériai-félsziget) „végek" elmaradottsága magyaráz. Az észak—dél pozíció szerinti
térszerkezetnél gyengébb a centrum—periféria modell, mivel a fejletlen görög, spa-
nyol, portugál és dél-olasz régiók kissé elhúzzák a görbe szárát déli irányba.
2. ÁBRA
Regionális fejlettség az nyugat—kelet koordináta függvényében az EU-ban
(Regional Advancement in the Function of the West-East Co-ordinates in the EU)
200
GDP/f5 ( PPS), EU 15 =1 00
180 • 4,
y = -2E-05x' • 0,0042x . 104,45
• • R' = 0,248
160 •
140 ♦ •
• •• • s
• i
120 • •
•%
100 ♦ •
80 •;
60
40
-1400 -900 -400 100 600 1600
NYUGAT-KELET
Forrás: Saját szerkesztés.
Szabó Pál : Térszerkezet az Európai Unióban
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 295-302. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Térszerkezet az Európai Unióban 299
3. ÁBRA
Regionális fejlettség az észak—dél koordináta függvényében az EU-ban
(Regional Advancement in the Function of the North-South Co-ordinates in the EU)
200
y = -1E-05x 2,- 0,0116x 4. 101,74
180 • R2 = 0,2243
• 40>
• 160 •• •
•
• * ♦• •• ••
140
• 120 • ••• * ♦ • •• •
100
••• • s I,
••
• •
•:----••--.........t.4
•
;
- 80
1?., • # •
so
40
-1500 - 500 0 500 1000 1500
DÉL-ÉSZAK
Forrás: Saját szerkesztés.
A vizsgálatba bevont többi mutatónál, mint kiderült, a szomszédsági hatás a leg-
erősebb. A mező gazdaságban dolgozók arányánál, mivel több térfaktor is szignifi-
kánsnak minő sül, érdemes egyesével is „mérni" a kapcsolatot (4. táblázat).
4. TÁBLÁZAT
Korrelációs együtthatók a vizsgált térfaktorokkal
(Correlation Coefficients with the Examined Space Factors)
Szomszédos
Gazdasági centrum-
Észak-Dél Kelet-Nyugat régiók átlaga
tól való távolság
(GDP/fő)
Mezőgazdaságban -0,54 0,39 0,60 0,75
dolgozók aránya
Forrás: Saját számítás.
Ennél a mutatónál — a szomszédságon kívül — a gazdasági centrumtól való távol-
ság (centrum—periféria), valamint az észak—dél térszervez ődés rajzolódik ki, ami
még szabályosabb térszerkezetet mutat, mint az egy f őre eső GDP-nél.
A többi jelző szám esetében a regressziós modellben a szomszédsági hatás er őtel-
jessége miatt a többi térfaktor eltünik, de ezek szerepe egy kivétellel nem is jelen-
tő s, a korrelációs együtthatók is alacsony értékeket adnak. Az egyetlen kivétel az
aktivitási ráta és az észak—dél paraméter közötti szoros kapcsolat (1 -.0,70): a dél-
európai országokban alacsonyabb a népesség aktivitása, amit a n őknek — a társa-
dalmi tradíciókból ered ően — a munkaer ő piacon való csekélyebb részvételével ma-
gyarázhatunk. A mutatóknál ezzel a modellel meg nem rajzolható térszerkezet az
EU regionális sokszínűségének ékes bizonyítéka. Ez azonban nem a mozaikszer ű-
ségben mutatkozik meg, hiszen a szomszédsági hatás er ős. A munkanélküliség
esetén a térbeli szerkezetet elrontja például, hogy mind északon (Finnország), mind
Szabó Pál : Térszerkezet az Európai Unióban
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 295-302. p.
300 Szabó Pál TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
délen (Spanyolország, Dél-Olaszország), mind a centrumban (Észak-Franciaország)
találunk magas munkanélküliséggel küszköd ő régiókat, és mellettük alacsony rátá-
val rendelkeznek a peremen fekv ő görögországi, portugál régiók vagy a centrumban
fekvő német tartományok. Az iparban illetve a szolgáltatásban dolgozók arányánál
sem rajzolódik ki markáns területi tagolódás, ami jól tükrözi egyrészt azt, hogy a
fejlettséggel gyengén korreláló mutatókról van szó (pl. Olaszországban a klasszikus
észak—dél reláció nem mutatkozik meg a szolgáltatásban dolgozók arányát vizsgál-
va, mivel délen az alacsonyabb, északon pedig a magasabb értéktermel ő szolgálta-
tási ágakban dolgozók egy kalapba kerülnek), másrészt mindkét ágazatnál a
lokalitás szerepe (pl. ipari térségek, nagyvárosok, turizmus által érintett térségek) a
döntő. Az alacsony ipari foglalkoztatottságú térségek között találunk elmaradott
görög, spanyol és dél-olasz régiókat, de olyan fejlett vagy centrumközeli vagy peri-
fériális helyzetű nagyvárosi térségeket is, mint Brüsszel, Nagy-London, Utrecht,
Stockholm. A sor másik végén a német dominanciát spanyol, olasz régiók törik
meg. A szolgáltatást nézve szintén vegyes a kép, mivel az alacsony értékkel rendel-
kező görög és spanyol régiók között osztrák és német tartományok, a magas érték-
kel bíró, fejlett nagyvárosi térségek között pedig elmaradottabb, szórtan elhelyez-
kedő spanyol, belga és francia régiók lelhet ők fel.
A kimutatott er ős szomszédsági hatás miatt érdemes a területi autokorrelációt is
vizsgálni. Az EU-ban átlagosan közel négy szomszédja van egy régiónak (maxi-
mum: Kasztília és Leon — 11 szomszéd, minimum: Berlin, Bécs, Írország, Észak-
Írország, Cornwall—Devon, Szicília, Uusimaa(SF), Ceuta és Melilla — 1 szomszéd).
A szomszédsági kapcsolatok feltárása új értéket csak két mutatónál (GDP/f ő, me-
zőgazdaságban dolgozók aránya) jelent, mivel a többváltozós lineáris regresszió
értéke annál a négy mutatónál, ahol csak a szomszédsági hatás, mint egyedüli
térfaktor maradt meg, megegyezik a területi autokorreláció értékeivel (S. táblázat).
Ismételten ki kell emelni, hogy lényeges eleme az EU térszerkezetének a szomszéd-
sági egymásrahatás, hasonulás. Ez leggyengébben a fejlettség esetén mutatkozik,
mivel itt olyan „törésvonalakat" lelhetünk fel, mint az Ancona-fal Olaszországban
vagy „Nyugat-" és „Kelet-Németország" határvonala, valamint olyan, a környeze-
tükből kiemelkedő szigeteket, mint a NUTS 2 szinten megjelen ő nagyvárosok
(Berlin, Brüsszel, Hamburg, Bréma, Bécs) illetve nagyvárosi régiók (ile de France,
Nagy-London, Madrid). Más mutatók esetén is ki lehet emelni egyrészt szerkezeti
vonalakat, melyek egyes esetekben országhatárokat rajzolnak ki (p1. a munkanélkü-
liség drasztikus megváltozása a spanyol—portugál vagy a francia—olasz határon),
más esetekben országhatáron belüli vízválasztók (pl. Olaszország, Németország),
másrészt — mutatótól függ ően — magaslati vagy mélységi pontokat, amelyek leg-
gyakrabban az el őbb említett, nagyvárosokhoz köthet ő régiókat jelentik. A regio-
nális léptékben kidomborodott szomszédsági relációk azonban elrejtik a kisebb
egységek lokális mozaikszerűségét vagy éppenséggel hasonulását.
Szabó Pál : Térszerkezet az Európai Unióban
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 295-302. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3 Térszerkezet az Európai Unióban 301
5. TÁBLÁZAT
A területi autokorreláció értékei
(Values of Regional Autocorrelation)
Munka- Mezőgazdaság- Iparban Szolgáltatás-
Aktivitási
GDP/fő nélküli- ban dolgozók dolgozók ban dolgozók
ráta
ségi ráta aránya aránya aránya
Területi
autokorreláció 0,55 0,89 0,80 0,75 0,72 0,65
értékei
Forrás: Saját számítás.
A feltárt térszerkezeti modellek esetén nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a
területi felosztás közigazgatási szempontból elfogadható, de a pontok száma nem
arányos, mivel míg Németország és Nagy-Britannia „túlreprezentált" (38 ill.
35 pont), addig terület és népesség szempontjából is „alulreprezentált" hozzájuk
képest például Spanyolország vagy Olaszország. A pontok eloszlása pedig er őteljes
sűrűsödést mutat a klasszikus centrumtérségben.
Szintén nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a vizsgált tér csak az EU-ra
terjed ki, kizárva így mind a nyugat-, mind a kelet-közép-európai nem EU tagálla-
mokat, régiókat. Ezek „bekapcsolása" a meglév ő térszerkezetet egyes szegmensei-
ben megváltoztathatják, különösen ez utóbbi országoknak a modellbe való belépte-
tése rendezheti át a teret.
A fenti eredmények regionális politikai vonzataként meg kell említeni, hogy az
EU szintjén jelenleg fő probléma a fejlett centrum — elmaradott periféria reláció. A
magterülettől minden irányba távol eső régiók felzárkóztatásának továbbra is egyik
fő akadálya a földrajzi távolság. Ennek makroregionális színesít ő eleme a délre
billenés, vagyis a déli régiók fokozottabb elmaradottsága. Ez a probléma új irányt
igazából akkor fog felvenni, ha a tagjelölt kelet-közép-európai országok is bekerül-
nek az EU terébe, mivel így jelent ősen megnő, ha nem dominánssá válik a nyugat—
kelet reláció, és a jelenlegi „domborulat" keletr ől meredek lejtővel fog kiegészülni
(hipotézis). Másik fontos jelzése az eredményeknek, hogy a differenciáltság regio-
nális egyedisége mellett számolni kell az átmeneti térségekkel is, vagyis az er ős
szomszédsági hatás miatt nem lehet csak egy-egy térségre leszorítani a területi
beavatkozást, hanem a probléma gócpontjától távolodva arányosan csökken ő mér-
tékben be kell avatkozni a szomszédos térségek területi folyamataiba is.
A regionális közelítési mód fokozódása szükséges, mert ha sikerül megszabadul-
nunk az országhatárokkal tarkított, fejünkben él ő Európa térképt ől, akkor elénk
tárul a jövő, a „régiók Európája", ahol a fentebb kirajzolódott térszerkezetek, ki-
emelkedő térparaméterek kerülnek a középpontba, túllépve az országhatárok egyre
halványuló szerepén.
Szabó Pál : Térszerkezet az Európai Unióban
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/2-3. 295-302. p.
302 Szabó Pál TÉT XIV. évf. 2000 s 2-3
Irodalom
Brunet, R. (ed.) (1989) Les villes europeenes. Paris, Reclus/Datar.
Probáld F. (szerk.) (1994) Európa regionális földrajza. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Nemes Nagy J. (1993) Adalékok a térbeliség társadalmi magyarázó erejéhez (lokalitás, regionalizmus,
centrum—periféria). Társadalmi—területi egyenlőtlenségek Magyarországon. — Enyedi Gy. (szerk.),
Budapest, Közgazdasági és jogi Könyvkiadó.
Nemes Nagy J. (1998) A tér a társadalomkutatásban. Budapest, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egye-
sület.
REGIONAL STRUCTURES IN THE EUROPEAN UNION
PÁL SZABÓ
In this study we try to show the regional structures of the EU based on regional data. The
objects of the research were social-economic indices (GDP per capita, unemployment rate,
activity rate and employment by economic sectors (percentage in total employment)) of
NUTS 2 regions of the EU, and we examined the elements of the regional structure: North-
South, West—East, centre—periphery and neighbourhood. The method used was a linear regres-
sion (backward). The results show the most significant element is the neighbourhood, and out
of the four indices this is the only one element of regional structure. The regional structure of
the GDP per capita has three elements: neighbourhood, centre—periphery and North-South.
The regressions (figures 2., 3.: West—East and South—North — GDP per capita) show the
centre—periphery model. The research supports that the fact the issue of centre—periphery is a
big problem in the EU in the regional policy, and the neighbourhood contacts of the regions
is worth much more attention.